Március 13-án Clevelandben járt Pánczél Károly, a magyar parlament Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő. A chicagói főkonzulátus meghívására és diplomatáinak kíséretében érkezett városunkba, ahol meglátogatta a Magyar Múzeumot, a Szent Erzsébet templomot és a belvárosi magyar emlékműveket, délután pedig részt vett a cserkészházban rendezett Regionális Diaszpóra Értekezleten. Itt találkozott a clevelandi magyar szervezetek képviselőivel, és bemutatta a nemzetpolitika legújabb eredményeit. Miklós Melánia készített vele interjút.
Pánczél Károly először járt az Egyesült Államokban, ahol „rácsodálkozott arra a kis magyar világra”, amely Ohio államban, Clevelandben fogadta. A számadatokat értékelve kiemelte, hogy a környéken élő 1 milliónyi magyar jelentősnek tekinthető egy olyan kis nemzet életében, mint a miénk. „Tudjuk, hogy itt hatalmas tartalékaink vannak” – nyilatkozta, majd hozzátette: a nemzet megmaradásának záloga az anyanyelv napi szintű használatában, a hagyományok ápolásában és a kulturális-szellemi örökség megőrzésében van. Ebből a szempontból „a nyugati magyarság nagy szigetével” való találkozást pozitívan értékelte. Úgy látja, hogy az erős asszimiláció ellenére „jó erőben van” az itteni diaszpóra: élnek a magyar szervezetek, szép számmal vesznek részt az eseményeken és működnek a kulturális körök.
Az elnök úr a magyar kormány megbízásából érkezett a térségbe, és tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnöknek a világ magyarjai számára megfogalmazott aktuális üzenetét, mely szerint „a száz év magány időszaka véget ért”. A 20. század nem sok jót adott a magyarságnak, köztük a hazát szétszaggató Trianoni-szerződést, mára azonban elmúltak azok az évtizedek, amikor az anyaország nem törődött a határon kívül rekedt, illetve a világon szétszóródott magyarsággal. „Mindez 2010-ben változott meg, amikortól kezdve olyan törvények és programok születtek Magyarországon, amelyeknek köszönhetően leszámolhatunk ezzel a traumával” – mondta Pánczél Károly. „Az elszakított vagy elvándorolni kényszerült nemzet tagjai számíthatnak az anyaországra, és mi is számítunk rájuk” – hangsúlyozta.
Ezután a Nemzeti összetartozás bizottságának munkájáról beszélt, elhelyezve azt a nemzetpolitika államigazgatási rendszerében. A 2011-ben létrehozott parlamenti bizottság feladata a törvényhozás, azoknak a jogszabályoknak, új törvényeknek vagy változásoknak az előkészítése, amelyek a nemzetpolitikát szolgálják. Az új alkotmányi alaptörvény rögzíti, hogy az anyaország felelősséget vállal a határon túli magyarokért – minden egyéb határozat ebből fakad. Ezek közül Pánczél Károly a 2010-ben meghozott, kettős állampolgárságról szóló törvényt emelte ki, amely megteremtette a jogi kapcsolatot a nemzetrészek között, valamint a Nemzeti Összetartozás Napját. Elmondása szerint ez szándékosan a Trianoni-békediktátum napjára esik, ezáltal túlmutat a tragédián és az összetartozást fejezi ki.
Beszámolt arról is, hogy Magyarország az éves költségvetéséből 100 milliárdnyi összeget fordít nemzetpolitikára, amelynek végrehajtó szerve a Bethlen Gábor Alapkezelő, ahová a diaszpóra közösségek is pályázhatnak – ezzel a szervezettel is tartja a kapcsolatot az általa vezetett bizottság. Emellett hatáskörébe tartoznak az emlékezetpolitikai javaslatok és a tematikus emlékévek. Idén pl. II. Rákóczi Ferenc emlékévet hirdettek, jövőre pedig Trianon 100 éves évfordulójához kapcsolódnak. „Nem akarunk gyászévet hirdetni, előre nézünk, éppen ezért 2020 a Nemzeti Összetartozás Éve lesz” – nyilatkozta.
A magyar kormány minden évben bővíti azokat a programokat, amelyekkel az anyaországon kívüli magyarságot támogatja. Pánczél Károly az újdonságokat ismertette, kiemelve a babakötvényt, valamint a tavalyi évben a diaszpóra közösségek részére elindított támogatási lehetőséget, amelyre kulturális szervezetek, hétvégi iskolák, cserkészek pályázhatnak. Amerikából idén több mint 100 pályázat érkezett be, ezért a tervezettnél magasabbra emelték a pénzügyi keretet. Várhatóan minden érvényes pályázatot támogatnak, és az eredményt hamarosan közzéteszik. A Rákóczi Szövetségen keresztül elindított új kezdeményezésről is beszélt, amely a diaszpóra fiataljai számára, közel 1000 főnek nyújt lehetőséget, hogy Magyarországra utazzanak.
A nemzeti ünnepet Pánczél Károly Chicagóban ünnepelte, beszédének fő üzenetét azonban a Bocskai Rádió hallgatóinak is megfogalmazta. „A világ magyarságának ünnepe március 15-dike, amelynek szabadságért folytatott küzdelme minden évszázadban összeforrt a független, szabad, keresztény Magyarországért való küzdelemmel, mint ahogyan az napjainkban is történik” – hangsúlyozta. Majd búcsúzásként azt kívánta a clevelandieknek, hogy boldoguljanak, erősödjenek, gyarapodjanak és őrizzék továbbra is a magyarságukat.
A borítóképen Pánczél Károly és kísérete, Dr. Sándor Tamás titkárságvezető láthatók.
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
