Eszes Judit Emília már a második évet tölti Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjasként New Yorkban, az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat kötelékében. Részt vett az intézmény felújításának lebonyolításában, közösségi és kulturális programokat szervez, valamint fotószakkört vezet. Célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a diaszpórával, illetve a nemzetközi közösséggel a magyar kulturális értékeket. A január 20-i adásunkban Miklós Melánia készített vele telefonos interjút.

Judit Brüsszelből érkezett New Yorkba, legalábbis ami a hivatalos, szakmai részét illeti. Több évig dolgozott ott kulturális koordinátorként, amelynek tapasztalatait jól tudja hasznosítani a jelenlegi feladatkörében is. Képzőművész édesapja révén, aki a 90-es évek végén New Yorkban dolgozott, volt alkalma elmesélésből, illetve fényképekről megismerni a várost, ami nagyon megtetszett neki, s gyerekkora óta vágyott arra, hogy ott élhessen. Amikor két évvel ezelőtt jelentkezett az ösztöndíjra, eleve New Yorkba pályázott, és szerencséjére oda is került, az Amerikai Magyar Könyvtárhoz és Történelmi Társulathoz. Jól sikerült az első év, és közös megelégedésükre idén is folytatják az együttműködést.

Judit azt mondja, elsősorban szakmai szempontból találta itt meg a számításait, hiszen ugyanazt a tevékenységet végezheti, mint Brüsszelben, csak még nagyobb szabadsággal és önállósággal. Emellett a New York-i intézet vezetőségével a tavalyi évben olyan hosszútávú projektekbe vágtak bele, amelyek megvalósulásában is szeretett volna részt venni. Ilyen volt az infrastrukturális beruházások koordinálása, amelynek során a könyvtár épülete új bejárati ajtót, valamint parkettát és fürdőszobát kapott. Ezek a munkálatok szeptemberben fejeződtek be, s talán ennek is köszönhető, hogy nőtt a könyvtárhasználók száma. Ez azért is tölti el örömmel, mert a vezetőség elsődleges célja az új tagok toborzása, akik később akár az igazgatósági tanács munkájába is bekapcsolódva aktívan rész tudnak venni a közösségi életben.

Mézeskalács szakkör a New Yorkban

Mindezek mellett Judit idén is tanít magyar nyelvet, valamint különféle programokat szervez: filmklubot, kiállításokat, irodalmi esteket, hagyományőrző kézműves programokat, de folytatja a fotós szakkört is. Több generáció látogatja a több mint 6000 kötettel rendelkező könyvtárt, a gyerekek főként a szombati iskolába járnak, az idősebbeket az esti programok vonzzák, így szervezőként kihívás számukra, hogy minden korosztály igényeinek eleget tegyenek. A fotózást Judit szintén Brüsszelben kezdte, ott tanult képzőművészeti szakon analóg technikát, és különböző fotós projektekben vett részt. New Yorkba érkezve fontosnak tartotta, hogy átadja ezt a tudást az érdeklődőknek, „hiszen – mint mondja – a rohanó, digitalizált világban érdemes egy kicsit lelassulni, visszalépni, ami különleges perspektívával gazdagíthatja a látásmódunkat”. A lyukkamerával való képalkotást és a sötétkamrában történő utómunkát, előhívást is megtanítja a manhattani szakkör résztvevőinek, akik élvezik a tanfolyamot, és elkészült anyagaikat a tavalyihoz hasonlóan idén tavasszal is egy kiállítás formájában mutatják majd be a nagyközönségnek.

A fotószakkör résztvevői és az analóg technika öröme

Még egy területen kötődik Judit kcsp-és munkája a brüsszeli előzményekhez, ahol a Nyugat-Európába kivándorolt 56-os menekültekkel kapcsolatban végzett kutatást, a francia és flamand nyelvű médiában tanulmányozva a szabadságharc sajtóvisszhangját. Itt viszont idén szeptemberben nyolcadmagával részt vett Pigniczky Réka és Lauer Rice Andrea archívumgyűjteménye, a Memory Project felkészítő tanfolyamán Torontóban, amelyet azzal a céllal szerveztek meg, hogy az ösztöndíjasok is bekapcsolódjanak a II. világháború, illetve az 1956-os események után Amerikába kivándorolt magyarokkal készülő riportok munkálataiba. Judit bevallása szerint ez egy nagyon izgalmas feladat, hiszen olyan élettörténetekkel találkozhatnak, amelyek közel tudják hozni számunkra a történelem eseményeinek emberi oldalát és valóságát. A munka kapcsán történő találkozásokat érzelmekkel telítettnek éli meg, hiszen a nagyapja révén, aki szintén disszidálni kényszerült, de később hazatért, érzékenyen érinti a téma, és mély emberi kapcsolata alakul ki az interjúalanyokkal.

Eszes Judit Emília (jobbról a második) a New York-i magyar közösség tagjaival az Amerikai Magyar Könyvtárban

New Yorkban több ösztöndíjas is működik, akik szerencsére mind egy helyen laknak. Judit azt mondja, ez megkönnyíti a mindennapokat és a munkát is, mert van kivel megosztani a problémákat és az örömöket. Segítik egymás munkáját, igazi csapatként működnek. Szabad idejében heti háromszor néptáncolni jár, ami számára nemcsak nagyszerű tevékenység, hanem egy olyan közeg, ahol otthon érzi magát, és ahol közel tud kerülni az itteni magyar fiatalokhoz. Ha letelik a két év, mindenképp hazafelé szeretné venni az irányt, és Magyarországon szeretne elhelyezkedni a kulturális szektorban. Legfontosabb tapasztalatként azt az elkötelezettséget viszi tovább Amerikából, ahogyan az itt élő magyarok megélik és őrzik az identitásukat és a kulturális hagyományaikat. Ezek az értékek mentén szeretne otthon is tevékenykedni, a magyar kultúra szervezőjeként.

A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

A Bocskai Rádió Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa 2018/19-ben. Rádiós és újságírói tapasztalataival 9 hónapig segítette munkánkat. Színvonalas eseménybeszámolóival, interjúival, esszéivel gazdagította írott és rádiós anyagainkat. Részt vett a Cserkész Rádió és TV szerkesztésében, a Duna TV számára készített riportok készítésében, valamint Diaszpóra hírek és Clevelandi emlékek témában saját rovatokat indított. Ötletéből született meg az 56-os karácsonyi emlékek háromrészes filmes riport. Színházi és dramaturgi tapasztalataival hozzájárult a nemzeti ünnepek méltó clevelandi megünnepléséhez az október 23-i és március 15-i műsorok összeállításával. A Bocskai Filmklub első évadának szakmai szervezője volt.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.