Papné Bús Enikő a Szegedi Tudományegyetemen végzett magyar szakon, majd ugyanitt szerzett PhD doktori fokozatot pedagógia szakterületen. A Cleveland State University által kiírt oktatói pályázat Fulbright ösztöndíjának elnyerése után férjével júliusban érkezett Clevelandbe. Amellett, hogy Enikő két kurzust is tart az egyetemen – magyar nyelvet, illetve magyar történelmet és kultúrát oktat –, mindketten bekapcsolódtak a magyar közösség életébe is. A november 18-i adásunkban Miklós Melánia, rádiónk KCSP-ösztöndíjasa beszélgetett vele.
Enikő egy kollégájának köszönhetően szerzett tudomást a Fulbright ösztöndíjról, pontosabban arról, hogy a CSU oktatót keres a magyar kurzusainak megtartásához. Általában a kutatók keresnek meg a témájukkal kapcsolatban egy intézményt, ahová a szakmai tapasztalatok elmélyítése céljából pályáznak, s ehhez kapnak ösztöndíj-támogatást. Ebben az esetben azonban fordítva történt, az egyetem tett közzé felhívást, amelyre Enikő – mivel alap szakterülete a magyar mint idegen nyelv oktatás – örömmel jelentkezett. Elmondása szerint régóta szeretett volna e téren külföldi tapasztalatokat is szerezni, ám a tanulmányai miatt eddig nem volt rá lehetősége.
Amint elolvasta a kiírást, utánanézett a város történetének, mivel nem sokat tudott róla. Meglepődött a sok cikken, amelyek arról adtak hírt, hogy Clevelandben és környékén milyen sok magyar él, és milyen aktív a közösségi élet. Ezt aztán a valóságban is megtapasztalták, pedig nem gondolták, hogy majd Amerikában egy magyar családnál magyarul fognak beszélni és magyaros ételeket esznek, mintha otthon lennének. “Itt egy kis Magyarország van!” – mondja.
Az egyetemi kurzusain azonban külföldieket tanít. Olyan diákokat, akiknek van magyar kapcsolódása: valamelyik felmenőjük, családtagjuk vagy barátjuk magyar, ezért szeretnék megismerni a nyelvet és a kultúrát. A tanítás heti két nap elfoglaltságot jelent neki az egyetemen, ám az órákra nagyon sokat készül. Míg a nyelvi kurzust részben angolul, részben magyarul tartja, a kultúrtörténeti ismereteket angolul adja elő, ám a kulcsszavakat magyarul is megtanítja. Végigveszik a magyar történelmet, az irodalmi és művészettörténeti korszakokat, a népszokásokat és a politikatörténetet. Sok szemléltető anyagot visz be az órákra, hiszen ha a hallgatók nem is értenek magyarul egy verset Latinovits Zoltán előadásában, a nyelv dallamát, hangulatát érzik, ezáltal közelebb kerülhetnek a magyarság megismeréséhez.
Sok kulturális különbséggel kellett megbarátkoznia az új, amerikai közegben. Elsőre például meglepte, hogy a hallgatók az óra végén köszönés nélkül kimennek a teremből, aztán néhány alkalom után elmagyarázta nekik, hogy Magyarországon más a szokás. Pozitív élmény viszont számára, hogy a diákok itt kérdeznek, mindent szeretnének tudni, így színesebbek az órák, és hatékonyabban lehet haladni. Szintén pozitívum számára, hogy az egyetem intézményi szinten is több (ön)képzési lehetőséget kínál mind a hallgatóknak, mind az oktatóknak, amelyekkel Enikő igyekszik is élni. Bejelentkezett például a Writing Centerbe, ahol segítséget nyújtanak az angol nyelvű tanulmányírás formai és stiláris követelményeinek elsajátításához, amit a pedagógiai kutatásaihoz szükséges publikációkban tud hasznosítani. S igénybe veszi a könyvtárosok segítségét, akik kikeresik a kutatási témához illő szakirodalmat, illetve tanácsot adnak, hogy az adott cikket hol érdemes publikálni.
Arra a kérdésre, hogy szerinte mit kellene tenni Clevelandben a Fulbright keretein belüli magyar oktatás jobb működése érdekében, a hosszútávú terv és a marketing hiányát említi. Úgy látja, a hallgatók többsége nem szerez tudomást a felvehető magyar kurzusokról, s ezen is segítene az, ha lenne egy egységes program, amelyet az évről évre ideérkező oktatók tovább vihetnének, s felépítenék a képzést.
Az egyetemi oktatás mellett Enikő és férje, Imre hétfő esténként a Szent Imre templomban működő magyar iskolában is vállaltak önkéntes munkát. Enikő egy felnőtt csoportot tanít, amely annak ellenére, hogy jellemzően másod- és harmadgenerációs magyarokból áll, nyelvtudás szempontjából inkább kezdőnek tekinthető. Mivel azonban a diákok kulturális ismeretek tekintetében tájékozottabbak, ezen a tanfolyamon inkább a verbális készségek fejlesztésére, a beszélt nyelv gyakorlására és a hangzó szöveg értésére helyezik a hangsúlyt. Meglátása szerint ennek a csoportnak a legfőbb nehézséget az okozza, hogy az angolon kívül nem beszélnek más idegen nyelvet. Az, hogy éppen a magyarral találkoznak először, amely nem hasonlít semmilyen más nyelvhez, sokuk számára még jobban megnehezíti az elsajátítását. Az igeragozás, az ékezetek használata és a kiejtés jelentik számukra a legnagyobb kihívást.
Noha Enikő az egyetemi évei alatt egy évet élt Londonban, ennyire messze még nem voltak Magyarországtól. Ezért sokat jelent nekik az itteni magyarok közelsége, s hogy mindig van kivel magyarul beszélni. Szeretnek utazni, Enikő blogot is ír az élményeiről (amely ide kattintva elérhető), s három dolgot említ, amit mindenképp szeretnének megnézni Amerikában: New York-ot, Floridát és a Grand Canyont.
Zárásként a clevelandiek nevében megköszöntük Enikőék munkáját, illetve hogy eljött hozzánk a rádióba, majd sok sikert és szép élményeket kívántunk a következő hét hónapra is. A beszélgetés végéről lemaradt, hogy a dalt, ByeAlex Az én rózsám című számát Enikő választotta, s az ő kérésére játszottuk le.
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
