Háromnegyed évszázada működik a magyar cserkészet Clevelandben, idén pedig a Cserkésznap történetének hetvenedik alkalmára készül a közösség. A rendezvény 1956-ban indult, és az évtizedek alatt a cserkészek programjából a clevelandi magyarság egyik legnagyobb éves találkozóhelyévé nőtte ki magát. A Bocskai Rádió stúdiójában Gulden Julianna cserkésztiszttel beszélgettünk a kezdetekről, a több generáción át továbbadott hagyományokról, valamint arról, mi várja szeptember 6-án a látogatókat a German Central Parkban.
A clevelandi magyar cserkészet története egészen 1951-ig nyúlik vissza. Gulden Julianna felidézte: a mozgalom alapjait azok a magyarok vitték tovább, akik a második világháború után Németországban és Ausztriában működő menekülttáborokban már bekapcsolódtak a cserkészmunkába. Amikor a táborok bezártak, és a menekültek új otthonokat kerestek, sokan magukkal vitték a cserkészet szellemiségét is. „Aki ezt magára vállalta, és elment Dél-Amerikába vagy Amerikába, Ausztráliába, magával vitte a cserkészszellemet, és igyekezett cserkészcsapatokat létrehozni” – fogalmazott.
Clevelandben gyorsan fejlődött a mozgalom. 1956-ra már négy magyar cserkészcsapat működött a városban: két fiú- és két lánycsapat, kettő a keleti, kettő a nyugati oldalon. Ez nem valamiféle megosztottságot jelentett, hanem a város földrajzi kiterjedéséből adódó praktikus megoldás volt. A magyar családok ugyanis Cleveland különböző részein telepedtek le, így célszerűbb volt több helyi csapatot szervezni. A kezdetek idején azonban nem mindenki hitt abban, hogy hosszú távon szükség lesz magyar cserkészetre. Sokan úgy gondolták, hogy az emigrációban élő magyarok idővel beolvadnak az amerikai társadalomba, és a magyar nyelv, kultúra és közösségi élet elveszíti jelentőségét. „És itt vagyunk 75 évvel később. Harmadik, negyedik generációs cserkészeink vannak” – emelte ki Gulden Julianna.
Magának a Cserkésznapnak a története 1956-ban kezdődött. Császár Ede bácsinak támadt az ötlete, hogy a Pápai Református Kollégium cserkésznapjának mintájára Clevelandben is létrehozzanak egy hasonló rendezvényt. Az elképzelés gyorsan támogatókra talált, és megszervezték az első alkalmat. Az első Cserkésznap egy német parkban, North Royalton környékén kapott helyet. A rendezvény sikerét látva már 1957-ben átköltöztek a German Central Parkba, amely azóta is az esemény otthona – kisebb-nagyobb megszakításoktól eltekintve immár évtizedek óta.
Az első Cserkésznapok programja más volt, mint a maiaké. A hangsúly akkoriban még erősebben a cserkésztevékenységeken volt: akadályversenyek, ügyességi próbák, sátorverés, főzés és különböző versenyek kötötték le a fiatalokat. A rendezvény viszont már akkor is nyitott volt a teljes magyar közösség előtt. A Cserkésznapnak kezdettől fogva több célja volt: közösségi alkalom, toborzási lehetőség és egyben fontos bevételi forrás a cserkészet számára. Gulden Julianna szerint ez a kettősség ma is megmaradt. „Nagyon nagy közönséget vonz, és van lehetőség találkozni emberekkel. (…) Ilyen tömegű emberrel nincs lehetőséged, hogy találkozzál másképp.”
A Cserkésznap az évtizedek során folyamatosan változott, miközben számos hagyomány megmaradt. Az egyik legismertebb a Gyöngyösbokréta volt, amelynek keretében a cserkészek magyar népviseletben, különböző tájegységek táncaival léptek színpadra. Gulden Julianna számára ez személyes emlék is: gyermekként maga is fellépett a rendezvényen. „Konkrétan emlékszem a szoknyára, meg a blúzra, meg a táncra. Vannak is ilyen régi fényképeink.”
A hagyomány azóta új formákat is kapott. A szervezők rájöttek, hogy egyetlen szabadtéri színpad túlságosan ki van szolgáltatva az időjárásnak, ezért a regösök fellépéseit ma már több helyszínen, a park különböző pontjain is megtartják. Így a néptánc akkor is eljut a látogatókhoz, ha az időjárás nem kedvez a szabadtéri programoknak.
A Cserkésznap mára inkább egy olyan magyar fesztivállá vált, amelyre nemcsak a cserkészcsaládok érkeznek. A környéken élő amerikaiak közül is sokan rendszeres látogatók. A rendezvény több ezer embert vonz: az elmúlt években a látogatók száma több alkalommal is meghaladta a háromezer főt.
Az idei, szeptember 6-i jubileumi Cserkésznap programja is azt mutatja, hogy az esemény ma már jóval több, mint egy hagyományos cserkészrendezvény. A nap a cserkészek gyülekezőjével kezdődik, majd zászlófelvonással folytatódik. Délelőtt külön katolikus szentmisére és protestáns istentiszteletre is sor kerül, délben pedig megnyílnak a különböző konyhák.
A látogatók többek között paprikás csirkét, töltött káposztát, pörköltet, debrecenit, lecsót és más magyaros ételeket kóstolhatnak. Lesz lángos, palacsinta és természetesen magyar sütemények is. Gulden Julianna szerint a lángos az amerikai vendégek körében is népszerű, bár érdekes módon sokan édesen kérik.
A gasztronómia mellett egész nap élőzene, néptánc, gyermekprogramok és vásár várja a közönséget. A gyerekek kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, és élő állatokkal is találkozhatnak. A pavilonban magyar könyvek, köztük régebbi és antikvár kiadványok, valamint magyar tárgyak, porcelánok, hímzések és ruhadarabok között lehet válogatni. A zenei programban több együttes is közreműködik, este pedig táncház zárja a napot.
A 70. Cserkésznap különlegessége, hogy a múltat is megidézi. A jubileum alkalmából régi fényképekből, cserkésztáborok, bálok és korábbi Cserkésznapok emlékeiből összeállított kiállítás készül. A szervezők arra kérik az egykori cserkészeket és látogatókat, hogy ha régi fényképeik vannak, vigyék magukkal azokat. A cél, hogy minél több személyes emlék bekerüljön a közösség közös történetébe. „Rengeteg lesz a képi anyag, és én úgy gondolom, hogy nagyon sok szép emléket fog felidézni ez a kiállítás mindenkiben, aki valaha volt cserkész vagy járt egy cserkésznapon” – mondta Gulden Julianna.
A jubileumi rendezvényre Vajtay István, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke is ellátogat. A szervezők azoknak is szeretnének kedvet csinálni a visszatéréshez, akik már évek óta nem jártak Cserkésznapon. Az egykori cserkészek régi zöld vagy kék nyakkendőjüket is magukkal vihetik: aki viseli vagy magával hozza a régi nyakkendőt, két dollár kedvezményt kap a belépőből.
A Cserkésznap egyik legfontosabb értéke Gulden Julianna szerint éppen az, hogy összehozza az embereket. Olyan családokat és barátokat is, akik a hétköznapokban ritkán találkoznak, illetve olyanokat, akik először érkeznek a magyar közösségbe.
A cserkésznap egyúttal a fiatalok megszólításának fontos lehetősége is. A szülők a rendezvényen információt kaphatnak a csapatokról, az őszi foglalkozásokról és a csatlakozás lehetőségéről. „Ha egy szülőnek fontos, hogy a gyereke hasonszőrűekkel találkozzon és szórakozzon, és tanuljon magyarul, és legyen egy úgymond alternatív baráti köre, ahol fontos az életre szóló barátság – akkor érdemes megismerkedni a cserkészettel” – hangsúlyozta.
A több ezer látogatót fogadó rendezvény természetesen hatalmas szervezőmunkát igényel. A konyhákban, a lángossütőnél, a cukrászdában, a jegyárusításnál, a kapunál, a vásárban és a park különböző pontjain egyaránt szükség van segítőkre. Még a mosogatás, a parkoló és az idősebb vendégek szállítása is olyan feladat, amelyhez önkéntesek kellenek.
„Nagyon-nagyon sok munkaerőre van szükségünk. Kevesebben vagyunk mindig, több a vendég. Ami jó is, de ez azt jelenti, hogy kevesebb emberre nagyon-nagyon sok munka vár.” A segíteni szándékozók, önkéntesek a cserkésznap hivatalos felületein tudnak jelentkezni, amit a szervezők nagy szeretettel fogadnak.
A hetvenedik Cserkésznap tehát egyszerre tekint vissza 1956-ra, ünnepli a clevelandi magyar cserkészet 75 éves történetét, és tekint előre a következő generációkra.
Gulden Julianna számára azonban a rendezvény legfontosabb része nem feltétlenül az étel, a zene vagy a vásár, hanem az a pillanat, amikor a cserkészek bevonulnak és felvonják a zászlót: „Én azt tartom cserkésznapnak valójában, a többi az már szolgáltatás.”
A 70. Cserkésznapot 2026. szeptember 6-án, vasárnap rendezik meg a German Central Parkban, Parmában. A Bocskai Rádió is a helyszínen lesz, élő műsorral várva a látogatókat!
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
