Május 10-én, pénteken este rajzfilmbemutató volt a cserkészházban a Bocskai Filmklub különkiadásaként. Mivel a nagyok már aznap este elindultak a tavaszi kirándulásra, a vetítésen a kiscserkészek vettek részt az aznapi foglalkozás második felében. Az előre meghirdetett eseményhez csatlakoztak néhányan, akik nem tagjai a mozgalomnak, így jó alkalom volt a cserkészettel való ismerkedésre is.
Közel ötvenen foglaltunk helyet a Szent Imre Templom dísztermében rögtönzött moziteremben, ahol színes poharakban pattogatott kukorica és egy kis üdítő is járt a filmes élmény mellé. A gyerekek rajonként, egyenruhában, fegyelmezett rendben sorakoztak fel a programhoz, de amint belemerültünk Füttyös Vilkó és barátai történetébe, egyre jobban felszabadultak. Az elején még kicsit bátortalanul jelentkeztek, amikor felvezetésként arról kérdeztem őket, hogy tudják-e, milyen állatok laknak a tóban, később azonban élénken reagáltak a látottakra.
A Lengemesék című animációs sorozat első részét vetítettük, amely az elmúlt időszak egyik legjobb magyar rajzfilmje. Pálfi Zsolt 2D-és alkotása nem véletlenül kapott számos díjat, és lett a közönség kedvence pl. a Chicagói Nemzetközi Gyermekfilm Fesztiválon is. Berg Judit kortárs író négyrészes meséjét dolgozza fel, és követi annak évszakok szerinti epizódjait. A nyárral indul, és az első rész a Nyár a Nádtengeren címet viseli. Megismerhetjük benne a Locsogó tó nádasában élő kis zöld lények, a lengék és barátaik: a békák, pókok, kacsák, siklók, nádirigók életét, és szurkolhatunk, hogy sikerüljön megvédeniük otthonukat, a Lengevárat ellenségeiktől, a harácsoktól, akik a hattyúk segítségével el akarják azt foglalni. Nem mellesleg ellopják Vilkó ötletét, aki egy tóba került műanyag palackból motoros hajót készített, de szerencsére tudja a titkát annak is, hogy miként lehet a hajóhadat ártalmatlanítani.
A főszereplővel könnyen tudunk azonosulni. Bátor, vagány fiú, aki néha megszegi a szabályokat, de jólelkű, segítőkész, mindent megtesz a barátaiért és figyel a környezetére. Az egyetlen valódi problémája, hogy nem barnul be a haja, pedig így válhatna ő is őrzővé. És ezen még a dicséret sem segít, amit a királytól kap az ország megmentéséért, ki kell várnia, hogy „megérjen” és csatlakozhasson a többiekhez. Jó tettéért cserébe viszont örök barátságot köt Táltossal, a féllábú békával, akivel részt vehetnek a következő békaderbin.
A kalandos történet, a szépen megrajzolt képi világ, az igényes zene, a jó karakterek és a nyelvi játékokban bővelkedő szöveg érdekes és szeretni való összhangot teremtenek. Ráadásul a film a természetszeretetre, a környezetünkre és a másokra való odafigyelésre irányítja a figyelmet, ami megegyezik a cserkészet alapelveivel. Ezért is ajánlottuk fel a lengemesét a cserkészeknek, bízva abban, hogy elnyeri a gyerekek tetszését. Egyetlen dologgal nem számoltunk, mivel a rajzfilm a legkisebb korosztálynak készült és korhatár nélkül megtekinthető: hogy a diaszpórában élő gyerekek nem feltétlenül a magyar mesehagyományon nőnek fel. Kétnyelvű közegben szocializálódnak, és nem beszélik egyformán jól a magyar nyelvet. A bemutatón azt tapasztaltuk, hogy nem életkor alapján izegtek-mozogtak, hanem feltehetően azokat kötötte le jobban a történet, akik otthonosabbak a magyar mesék és nyelv világában.
Abban viszont biztos vagyok, hogy a rajzfilmből mindenki megértett valamit. Hiszen itt, a szeszélyes Erie-tó partján is a nyár a legjobb évszak – amit már mind nagyon várunk –, békaderbivel, tavirózsa futóversennyel, strandolással és szabadtéri koncertekkel együtt. A vetítés után levezetésként a kiscserkészek körjátékot játszottak, majd a záróima és a himnusz előtt köszönetképpen vastapsot dobogtak nekünk a moziért. S így egy kicsit mi is cserkész lengék lehettünk.
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
