A Pécsi Tudományegyetem gondozásában működő Diaszpóra Projekt Hálózat célja a tömb, szórvány- és diaszpórában élő magyarság identitásának megőrzése, kapcsolatok kialakítása és fejlesztése. Nyitóelőadásuk november 13-án, az Indiában élő magyar közösségek mindennapjairól szólt. A legutóbbi esemény pedig december 18-án valósult meg, a körülményekre való tekintettel, online webinárium formájában. Azzal a céllal hívták életre, hogy ebben a különös időben, amelyben élünk, az Anyaország kapcsolatot tudjon teremteni a diaszpórával. Meghívott vendégek között volt ezúttal Dr. Fodor Mónika, a Pécsi Tudományegyetem Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszék tanszékvezetője és Dr. Szentkirályi Endre, a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek elnöke. A Zoom-társalgás betekintést nyújtott a Clevelandben élő magyarok közösségi életébe, múltjába és jelenébe.
Dr. Szentkirályi Endre, a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek elnöke. Az ernyőszervezet 8 magyar templomot és 14 civil egyesületet tömörít. Cleveland magyarsága úgy vallási hovatartozásból, mint világnézetek szempontjából színes. Különböző generációkat, gondolkodásmódokat egyesít az EME. A legtöbb amerikai nagyvárosban, így Clevelandben a magyar kisebbség mellett képviselteti magát többek között az ukrán, szlovák, román kisebbség is. A magyarokat az különbözteti meg a felsoroltaktól, az az, hogy képesek a harmadik generációig akár megtartani a nyelvet. Az érték- és anyanyelvmegőrzésben nagyon sokat segít az egyház, a cserkészet és a hétvégi magyar iskola. A cserkészet kiválóan megalapozza, különösen a tizenéves korosztálynál a nemzeti identitást, a közösséghez való tartozást és felelősségtudatot.
Dr. Fodor Mónika a Fulbright Ösztöndíj által egy tanévet töltött a Clevelandi Álami Egyetemen (Cleveland State University) magyar, mint idegen nyelv oktatóként. A tartalomalapú oktatást próbálta átvinni a tantárgyba. Olyan köztes utat akart találni, ami által összekötheti a magyar gyökerekkel rendelkező hallgatókat azokkal, akik csupán érdeklődésből vették fel a számukra egzotikusnak tűnő nyelvet. Kinn tartózkodása alatt Mónika az EME vendégszeretetét élvezte. Kutatásaiban az amerikanisztikát és a kultúratanítást fűzi össze, az amerikai magyarok etnokulturális identitását vizsgálja angol nyelvű interjúkban elhangzott nyelvi fordulatokon keresztül. 2020-ban jelent meg tudományos kötete, melyben az alanyok etnokulturális tudatának kialakulásánál különös hangsúlyt fektetett a szüleiktől átvett, örökölt történetek elemzésére. Szentelt egy fejezetet a hagyományok újraértelmezésének is, hogy azok ne a múlthoz, hanem a jelenhez kössenek minket.
Elizabeth Papp Taylor szintén Clevelandből kapcsolódott be a beszélgetésbe. 32 éve él a városban amerikai férjével, a kontinensre gyerekként került családjával, 1969-ben. Úgy látja, hogy nagyon sok vegyes házasság van a közösségben.
Papp Klára is azok közé tartozik, akik a második világháború után kerültek Clevelandbe. A szülei ragaszkodtak hozzá, hogy otthon magyarul beszéljenek, mert úgy gondolták, hogy amikor vége lesz a kommunizmusnak, mindannyian hazaköltöznek. Miközben élt bennük a remény a szülőföldhöz való visszatérés kapcsán, életük részévé vált Amerikában a cserkészet és a magyar iskola, ami megadta nekik azt az érzést idegenben, hogy nincsenek egyedül.
Szennyessy László közel negyven éve él Svájcban, Zürichből csatlakozott a Zoom-konferenciához. Véleménye szerint a diaszpóra legnagyobb kihívása az utánpótlás kinevelése. Az ő közegükben is hasonló problémákkal küszködik a magyarság, mint Amerikában. A cserkészet és a néptánc-körök egy szűk rétegét fogja meg a fiataloknak, a többség sajnos asszimilálódik. Szentkirályi Endre válasza a feltevésre az volt, hogy megállítani nem lehet a belolvadást, de le lehet lassítani a közösség jó együttműködésével.
Egy kanadai megszólaló, Lizik Zoltán püspök úr is tapasztalja a lemorzsolódást. Úgy látja, hogy a nyelven kívül rengeteget számít a nemzeti hovatartozás tudata. Ha egy fiatal olyan nevelésben részesült, amelyben folyamatosan fókuszban voltak a magyar ősök, akkor ez felnőttként sem fog kiveszni belőle. Ha a nyelvét el is veszti, magyar öntudatú marad, és támogatni fogja nemzettársait.
A clevelandi magyarok karácsonyi készülődése kapcsán a Bocskai Rádió közösségszervező szerepe is szóba került a konferencián. Molnár Zsolt igazgató elmondta, hogy a magyar média célja nem más, mint összekötni az embereket, a szervezeteket. Hozzátette azt is, hogy egy egészséges konkurencia sem árt, ha kialakul az amerikai magyar szervezetek között, hogy inspirálva legyenek jobb és jobb közösségi magyar programok létrehozására. Az Anyaország erkölcsi és anyagi támogatása nagyon hasznos, mert az utóbbi években látványosan erősödött a diaszpóra aktivitása és a megvalósult események száma. A Bocskai Rádió adásainak egyik küldetése a nyelv őrzése azáltal is, hogy hallgatóink hetente háromórás, csak magyar nyelvű műsorfolyamhoz csatlakozhatnak.
Ha kíváncsi a többi hozzászólásra és a teljes diskurzusra, az alábbi linken visszahallgathatja az egyórás konferenciabeszélgetést: https://soundcloud.com/csatora-pte-diaszpora-projekt-halozat
Dorgay Zsófia
Kárpátalja
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
