Magyar lábnyomok Amerika 250 éves történetében

Az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulója alkalmából különleges időszaki kiállítással jelentkezik a Clevelandi Magyar Múzeum. Az America 250 tárlat azt mutatja be, milyen sokféle területen járultak hozzá a magyar bevándorlók és leszármazottaik az Egyesült Államok történeti fejlődéséhez. A kiállítás 148 nevet felsorakoztató örökségfal mellett érintőképernyők, plakátok és videók segítik a látogatókat abban, hogy a nevek mögött rejlő életutakat és teljesítményeket megismerjék. Lázár András, a múzeum kurátora és kiállítási igazgatója, valamint felesége, Andrea volt a Bocskai Rádió vendége.

A kiállítás ötlete már 2025 decemberének végén megszületett. Cleveland belvárosának több múzeuma kapcsolódott az America 250 kezdeményezéshez, a Clevelandi Magyar Múzeum pedig azt kereste, hogyan tudná sajátos nézőpontból bemutatni az évfordulót. Lázárék egyik fontos szempontja a tervezés kezdetén az volt, hogy olyan magyar származású emberek kerüljenek be, akik amerikai állampolgárok voltak: vagy bevándorlóként honosították őket, vagy már az Egyesült Államokban született leszármazottak voltak. A kutatás eredményeként 148 név került fel az örökségfalra, de a kiállítás ennél is több személyt mutat be. A névsor a hadtörténettől a tudományon, matematikán és üzleti életen át az irodalomig, a filmművészetig, a zenéig és a sportig terjed.

Az alkotás során maga a kurátor is számos meglepetéssel találkozott. Calvin Klein magyar származása például sok múzeumlátogatónak újdonság volt, ahogy Houdini magyar háttere sem közismert. A filmesek között Adolph Zukor, a Paramount alapítója, valamint Fox, a későbbi 20th Century Fox alapítója is helyet kapott. A zenei világból Gene Simmons és Tommy Ramone neve is felbukkant.

A kiállítás különlegessége, hogy nem pusztán statikus névsort kínál. Három kijelzőn további információk, életrajzok és videók érhetők el, így a látogató maga is böngészhet az egyes életutak között. Az egyik képernyő a tudománnyal, egy másik a matematikával, a harmadik az üzleti élettel foglalkozik. Megjelenik többek között Andy Grove, az Intel egyik alapítója, valamint Charles Simonyi, aki a Microsoftnál dolgozott, és az Office létrehozásában is szerepet játszott.

Reklám

Kiemelt helyet kapnak a Manhattan-terv magyar résztvevői is. Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő már 1939-ben felismerték annak veszélyét, hogy Németország fejlesztheti ki elsőként az atombombát. Einsteinhez fordultak, aki aláírta az amerikai elnöknek, Franklin D. Rooseveltnek címzett levelet. A Manhattan-terv 1942-ben indult el, és számos bevándorló tudós vett részt benne. „Különösen sok magyar vett részt benne. Ez önmagában is fontos példája annak, hogyan járultunk hozzá Amerikához mi, magyarok és más bevándorlók” – hangzott el a szervezőktől.

A kiállítás időben a függetlenségi háborútól egészen a jelenig vezet. A magyarok közül Fabriczi Kováts Mihály neve már az amerikai forradalomhoz kapcsolódik, a modern kor képviselői közül pedig Karikó Katalin is megjelenik.

A kiállításhoz kapcsolódva szeptember 12-én kerekasztal-beszélgetést rendeztek a múzeumban. Az ír, olasz, ukrán és magyar közösség képviselői azt járták körül, hogyan járultak hozzá a bevándorlók az Egyesült Államok fejlődéséhez a függetlenségi háborútól napjainkig.

A beszélgetésben szó esett egyebek mellett az írek szerepéről az iparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban, valamint politikai szerepvállalásukról is. Felidézték Kościusko és Pułaski lengyel, illetve Fabriczi Kováts Mihály magyar szerepét a függetlenségi háborúban.

Lázár András kiállításigazgató szerint a bevándorlók hozzájárulását nemcsak általánosságban érdemes vizsgálni, hanem konkrét személyeken keresztül is. A tárlat egyik fontos üzenete éppen ezért az, hogy a közösségek történetét azoknak az embereknek a teljesítményén keresztül is meg kell mutatni, akik maradandót alkottak.

A múzeumban az örökségfal mellett külön táblák mutatják be a Nobel- és Oscar-díjasokat, a Pulitzer-díjast, valamint a Becsületérem (Medal of Honor) kitüntetettjeit. A kurátor a Marx György által bemutatott Marslakók közül is számos személyt felvett a listára.

A kiállítás szereplőinek mintegy háromnegyede már nem maga a bevándorló, hanem második vagy későbbi generációs magyar származású amerikai. Köztük olyan ismert nevekkel, mint Paul Newman, Calvin Klein, Goldie Hawn vagy Adrien Brody.

Lázár Andrea és férje saját családi történetükön keresztül is kiemelték, hogy különbséget jelent az első és a későbbi generációk helyzete a diaszpórában. A clevelandi magyar közösség egyik legfontosabb értékének pedig azt tartják, hogy a második és harmadik generáció számára is lehetőséget teremt a magyar identitás és nyelv megőrzésére. Ebben elismerték a cserkészet, a magyar iskola és a közösségi élet szerepét.

Abban is egyetértenek, hogy a nyelv megtartása ugyanakkor komoly kihívás. Andrea édesanyaként úgy tapasztalta, hogy a gyermekük első öt-hat évében nem okozott nehézséget a kizárólag magyarul folytatott kommunikáció, de az oktatásba belépve egyre nagyobb teret nyert az angol, ami a magyar szókincs rovására ment.

Lázár András és Andrea szerint Amerika történetének egyik meghatározó sajátossága és szépsége, hogy a világ különböző pontjairól érkező emberek egymás mellett járultak hozzá az ország fejlődéséhez. Ők maguk is hálásak azért a lehetőségért, amelyet Amerikában kaptak. Andrea így fogalmazott: „Magyarnak születtem, magyar vagyok, és bárhol élek a világon, magyarként fogok meghalni.”

America 250 kiállítás 148 neve mögött tehát bevándorlók, leszármazottak, tudósok, művészek, katonák, vállalkozók és feltalálók történetei rajzolódnak ki – olyan embereké, akik különböző helyekről érkeztek, mégis részei lettek annak a nagy egésznek, amit ma az Egyesült Államok történeteként ismerünk.

A tervek szerint a tárlat anyagát később videó formájában is megőrzik, és felmerült egy vándorkiállítás lehetősége is, hogy más, magyarok által lakott amerikai városokban is bemutathassák az örökségfal történeteit. A Clevelandi Magyar Múzeum kiállítása ez év végéig látogatható.

Dorgay Zsófia