Először megjelent a hungarianconservative.com portálon angol nyelven.
Férje munkáján keresztül került Amerikába. Magyarországon sportmarketinggel foglalkozott, de Floridában átadta magát az amerikai magyar közösségekkel kapcsolatos önkéntes munkának. Hét éve hozta létre a HungarianHub informácios gyűjtőoldalt, majd az idén május 23-24-én negyedszerre, Daytona Beach-en megrendezett Hungarian Summit rendezvényt, amely öt területen – felsőoktatás, gazdaság, közösség, sport és a kultúra – igyekszik összekötni a két országot. Tiszteletbeli konzulként a floridai magyar szervezetek összefogását ösztönzi, Amerikai Magyar Koalíció (HAC) alelnökként annak ifjúsági vonalát, a HAC-tagságon keresztül pedig a HungarianHub közösségi vonalát erősíti.
Hogy kerültetek Amerikába?
Férjem munkáltatója, a Kingspan nevű ír multicég felajánlotta neki a külföldi munkalehetőséget, először Columbusban (Ohio állam). Ideiglenes kiküldetésnek indult, de hamarosan megkérték, hogy maradjon tartósan, azzal az ígérettel, hogy később Floridában kell folytatnia a munkát. Nekem azóta is hiányzik az ohiói magyar közösség, mert hihetetlen jó csapat volt és az egyetem vonzása miatt nagyon komoly értelmiségi közeggel is megismerkedhettünk. Most már tizenegy éve, hogy Floridában, Port Orange-ban élünk, először az óceánparton, majd két és fél év utána vettünk egy házat egy Daytona Beach melletti településen. Közben a férjem munkája átalakult, rábízták a dél-amerikai régiót, a felelősségi körébe tartozott Kolumbia, Mexikó, Panama és Brazília, így jó pár évig folyamatosan utazott, mostanság pedig projekt-alapon dolgozik, jelenleg épp Illinois államban menedzsel egy új piacralépési projektet. Volt szó arról, hogy Dél-Amerikába költözünk mi is, de szerencsére nem tettük, itt nagyon jók az iskolák. Fiunk idén 15 éves; két és fél éves volt, amikor Amerikába költöztünk. Nagyon megszerette a floridai életet, de minden nyáron két hónapot otthon, Magyarországon töltünk, és év közben is igyekszünk hazamenni, amikor csak tudunk, mert ez rendkívül fontos az ő magyar identitásának, amivel egyébként nincs gond, magyarnak tartja magát. Közben amerikai állampolgárok lettünk. Jacksonville-ben, a legnagyobb amerikai focimérkőzés (NFL) szünetében ötvenezer ember előtt mondtam el az állampolgársági esküt ötvenedmagammal. Azóta igyekszünk megtartani kettős, amerikai-magyar identitásunkat és beilleszkedni az itteni környezetbe. A hazaköltözés csak hosszú távú tervünk, egyelőre nagyon jól érezzük itt magunkat.
Te mivel foglalkoztál mielőtt ide költöztetek, és mihez kezdtél Amerikában?
Egyetemistaként az intézmény hallgatói önkormányzatának (HÖOK) elnöke voltam, majd az országos szervezet elnökségi tagja, így már akkor nagyon érdekeltek a felsőoktatási, sport és a gazdasági kérdések. Később sportmarketinggel foglalkoztam, országos szintű projekteket vittem, például a Magyar Labdarúgó Szövetségnél egy pályaépítési programban vettem részt, 200 műfüves pálya épült fel akkor az országban, nagyon látványos eredményekkel, de Telkiben az edzőközpont marketingjét is én vittem egy ideig. Utána lehetőséget kaptam a Magyar Kosárlabda Szövetségnél marketingvezetőként, én szerveztem például az egyik All Star gálát, ami szintén nagyon jól sikerült. A fiam születése környékén saját marketingügynökséget hoztam létre, ahol sok kisebb-nagyobb ügyfelem volt, szintén elsősorban a sport területén. 2011 novemberében költöztünk az USA-ba, utána egy darabig nem dolgoztam, de nem bírtam sokáig tétlenül maradni. Floridában is létrehoztam egy saját marketing ügynökséget, a csúcson már tizenegy fős csapatom is volt. Közben a munka mellett elkezdtem helyi magyar ügyekkel foglalkozni, hét éve hoztam létre a nonprofit HungarianHub-ot, mert azt láttam, hogy szükség van olyan szervezetre, amely összegyűjti az amerikai magyarokat érintő információkat és eseményeket. Nulláról indultunk, és ahogy egyre jobban belemerültem, beleszerettem ebbe a közegbe és már csak azzal akartam foglalkozni…
Mi volt a kiindulópont és a cél?
Minden egy jótékony előadással kezdődött. Vujity Tvrtko első amerikai előadása nagy siker volt, 150-en voltunk nézők, ami nagy számnak számított, az esemény bevételét pedig a helyi magyar szervezetek között osztottuk szét. Láttam, hogy van érdeklődés és nyitottság, ezért elkezdtem továbbgondolni, és közben jöttek a további impulzusok. Teret, bemutatkozási lehetőséget adunk olyan magyar egyéneknek, szervezeteknek és projekteknek, amelyek másokat is érinthetnek és érdekelhetnek, legyen az bármilyen esemény, pályázat vagy bármilyen egyéb információ. Segítséget szeretnénk kínálni az újonnan érkezőknek az eligazodásban, folyamatos tájékoztatást adni a már régóta az USA-ban élőknek, támpontokat kínálunk a látogatóknak. Közérdekű információkat, így például hivatalos szervek és egyéb országos szervezetek elérhetőségét is közzéteszünk. Kiemelt figyelmet szentelünk a diaszpóra közösségi szervezeteinek, és a magyar vonatkozású vállalkozásoknak is teret kívánunk nyújtani. Céljaink folyamatosan változnak a visszajelzések alapján. A pandémia alatt több online programunk is volt. A KorHatártalan programmal szociális hálót próbáltunk biztosítani, az otthoni DélUtán Alapítvány szakértőivel és a Segítség.Ma csapatával együtt. Fiataloknak és időseknek szerettünk volna lelki segítséget nyújtani magyar szakemberek és lelkészek segítségével, hiszen anyanyelvünkön könnyebb elmondani gondjainkat. A képzett szociális munkás segítségét igénylő komolyabb eseteket a DélUtán Alapítvány segélyvonalán dolgozó szociális munkások szakértői csoportjának továbbítottuk, de lehetőséget biztosítottunk lelkészi beszélgetésre is. És segítettünk élőben is: ha megtudtuk, hogy egy idős személynek nincs segítsége, szereztünk neki önkéntest. Készült egy podcast beszélgetéssorozat is, amibe az időskori mozgástól a jogi tanácson át a depresszióig mindenféle, testi és a lelki egészséggel kapcsolatos téma belefért. De volt szó például gasztroenterológiáról is, a zene hatásáról, az amerikai magyar családok titkos tartalékairól, egy családi tragédia kapcsán pedig összehoztunk egy ügyvédet, egy szociológust és egy pszichológust beszélgetni arról, hogy ilyenkor mi a teendő. Voltak olyan köztémáink is, mint például Magyarországra utazás, vízum, állampolgárság. A podcast ma is működik, egy-két havonta jelenik meg újabb adás, nemrég például a jógáról volt szó, miért fontos lelassítani mindennapokban, de volt podcastünk híresebb emberekkel és megszólaltattunk diaszpóra szervezeti vezetőket is. Asztalos Emese lelkésznő és egy magyarországi önkéntes kolléganő, Sipos Andrea a motorjai ennek a sorozatnak, illetve most Emese helyett Gantner Erika. A járvány alatt volt virtuális színházunk is, gyermekműsorokkal, zenés előadásokkal, anyák napjával, stb., ezekkel próbáltuk a magyar kultúrát életben tartani.
A honlapon olvasható az „Én Amerikám” című sorozat is. Más is van még?
Azt a népszerű sorozatot Zádor Eszter önkéntes kolléganőnk készíti. Ő egy fiatal, huszonéves sportoló, aki sportösztöndíjjal került Amerikába és folyamatosan készít interjúkat hasonló helyzetű fiatal magyar sportolókkal. Elkezdtünk angolul is többet publikálni, mert a magukat magyar származásúnak vallók jelentős része már nem beszéli a nyelvet. Nagyon sok tervünk van, de anyagi korlátok miatt csak lassan építkezünk. Természetesen mi is kapunk állami támogatást, a Bethlen Gábor Alaptól, de emellett nagyon sok magánpénzt is beleraktunk, egyelőre saját magunknak vagyunk szponzorai, tehát ez még mindig egy „szerelem-munka”. Biztos, hogy még nagyon sok potenciál van benne, de ez mindig attól függ, épp milyen kapacitásunk és erőforrásaink vannak, úgyhogy próbáljuk életben tartani és a jövőben is várunk minden új gondolatot, új kezdeményezést. Dukai Edit kolléganőmnek a diaszpóra az egyik szakterülete, így szakmai tudással is, nemcsak szerelemből végzi kitűnően munkáját. Ami nagyon motiváló számunkra, hogy most már megtalálnak minket, írnak nekünk, ajánlanak, illetve ajánlásokat kapunk, és ez önmagában a legnagyobb visszajelzés. Ennek kulcsa az önkéntes munkatársakon túl az is, hogy bár erős értékrendünk van, mindenkivel igyekszünk szót érteni, keressük a közös pontokat.
Erről szól a szlogenetek is, az „Együtt.Tudunk.Működni” , igaz?
Nagyon hiszünk abban, hogy nem egymással versengve, hanem szorosan együttműködve tudjuk magyarságunkat fenntartani Amerikában. Ezt a szellemiséget próbálom képviselni tiszteletbeli konzulként is, amely révén a közép-floridai közösséget igyekszem összetartani, de nyilván a többiekre is figyelek. A 23 millió lakosú Florida az Egyesült Államok harmadik legnépesebb és negyedik leggazdagabb (gazdaságilag legerősebb) állama. Az összesen kb. 110 ezer floridai magyar vagy magyar származású lakosa számszerűleg New York és Cleveland magyarságával vetekszik. 14 aktív magyar egyházi és civil szervezettel és sok magyar vállalkozással dicsekedhetünk, amivel az egyik legerősebb és legnagyobb közösséget tudjuk felmutatni, három földrajzilag jól behatárolt területen: Miami, Sarasota és Daytona Beach-Orlando környéke. Legutóbb például a Pécsi Tudományegyetem Diaszpóra Hálózat projektje keretében történő online a tizennégy aktív helyi magyar szervezetből tizenegyen jelen voltunk. Ténylegesen szorosan segítjük egymást, ha pedig baj van, akkor még inkább, például egy családi tragédia kapcsán vagy a hurrikán-időszak alatt azonnal gyűjtést szerveztünk. A járvány alatt elkezdett havi online találkozókat folytatjuk, és ott minden fontosat megbeszélünk. Egymás programjain igyekszünk megjelenni, ami szerintem elég egyedülálló. Orlando és Daytona Beach között is nagyon erős a közreműködés. Az orlandói Mákvirágok Magyar Iskola és Óvodába inkább kisgyermekes családok járnak, de szoros kapcsolatban állnak az Daytona Beachen működő Mákszemek csoporttal, amely a több, mint 60 éve működő AmerikaiMagyar Klub keretein belül működik. A klubba inkább az idősebb korosztályjár, így kiegészítik egymást, gyakran látogatnak el egymás eseményeire és közös rendezvényeket is szerveznek. Egy másik példa: a Rockefeller-család nyári rezidenciáján található egy MHFOLK Hungarian Heritage Home magyar múzeum, amely Horváth Margit néni 40 éves gyűjtőmunkájának eredménye, akinek hagyatékát Horváth Zita kezeli. Ezen felül Asztalos Emese, Bodor Péter Pál és Csiki-Mákszem Lóránd lelkészek is kulcsemberei az egyházi (és civil) együttműködéseknek, de nem hagyhatom ki a sorból Dél-Floridai Magyar Gyermekklubot (South Florida Hungarian Kids Klub) és a Lake Worth-i Amerikai Magyar Klubot sem, de a sarasotai szervezetek közül a Petőfi- és Kossuth Klub is aktív, a Sarasotai Magyar Fesztivál pedig minden évben több ezer embert vonz az eseményére.
Hogyan és miért jött létre a HungarianHub zászlóshajó-eseménye, a Hungarian Summit?
2019-ben született meg a Hungarian Summit ötlete, amely öt területen – felsőoktatás, gazdaság, közösség, sport és a kultúra – próbálja összekötni a két országot. Sok-sok szervezés után, két héttel az első esemény előtt kitört a Covid-járvány, úgyhogy improvizálnunk kellett. Nyáron nyitva volt már Budapest, így ott össze tudtunk hozni egy közel 150 fős eseményt, egy laza estét, aminek nagy sikere volt. A következő évben volt az igazi nagy áttörés, amikor végre Floridában tudtuk megvalósítani a tervezett háromnapos eseményt, ahol szintén 150-170 ember jelent meg. Nemcsak helyi magyarokkal, hanem helyi amerikaiakkal is szoros kapcsolatot sikerült kiépíteni. Nagyon hálás vagyok azért, hogy az itteni megyei vezetők és a polgármesterek már nemcsak hallottak rólunk, hanem úgy tartanak számon minket, mint akik vissza is adnak a helyi közösségnek. Én mindenkit erre szoktam egyébként biztatni: az amerikai közegben is próbáljon bemutatkozni, hiszen mi, magyarok már ismerjük egymást, de nagyon fontos, hogy ebben az országban élve nekik is bemutassuk, mire vagyunk képesek. Nagy örömmel tölt el, hogy most már hírünk van, keresnek minket, ami az esemény hitelességét nagyban erősíti. Mindebben nagyon fontos szerepet játszanak a kollégák. Csak önkéntesekkel dolgozunk együtt, és a csapat nagy része már négy-öt éve együtt van, ami nagy szó! Dr. Trunkos Judit Dél-Karolinából költözött nemrég a pennsylvaniai Pittsburgh-be, ő viszi a felsőoktatási részt. A férjem nonprofit alapon viszi az üzleti vonalat. A közösségi területen a Magyar Amerikai Koalícióval (HAC) dolgozunk együtt, a kulturális részt a New York-i Liszt Intézettel közösen szervezzük, a sport területén pedig itt lesz velünk Kemény Dénes, továbbá újdonságunk, hogy Hosszú Katinka tavalyi látogatásának hatására alapítottunk egy sportösztöndíjat.
Miért éppen az az öt terület? Te sportmarketinggel foglalkoztál, így a sport adja magát, a kultúra is, mert anélkül nincs élet, s a diaszpórában fontos a közösségi vonal is. Ami viszont a diaszpóra-szervezetekhez képest újdonság: a felsőoktatás és az üzleti szféra bevonása.
Nagyon fontos kérdést tettél fel, talán a legfontosabbat, mert ami Amerikában hihetetlenül jól működik az éppen ennek az öt területnek a szoros együttműködése. Különösen Floridában, ahol a gazdaság és a felsőoktatás kéz a kézben járnak, harmonikus szimbiózisban léteznek. Például: a Daytona State College úgy véli, hogy a megye fejlődéséhez nagyon kellenek az olyan események, mint a Hungarian Summit, ezért ingyen adja nekünk a rendezvényhelyszínt, mert tudják, hogy ez nekik új befektetőket generálhat. Az egyetemek és az üzleti világ összekapcsolódása nemzetközi szinten újabb fejlődési lehetőséget tud eredményezni.
Tavaly, amikor Budapesten rendeztük meg a Hungarian Summit-ot, hat tagállamból hét egyetemi képviselte magát Amerikából, ami történelmi pillanatnak számított. Ezen kívül velünk jött Daytona Beach polgármestere, a déli államokat tömörítő gazdasági szövetség egyik igazgatósági tagja, a NASCAR egyik ügyvezetője és további gazdasági szakemberek. A felsőoktatás területén ki kell emelnem a Közép Floridai Egyetemet (UCF), ami tanulói létszámát tekintve a második legnagyobb egyetem az USA-ban, kilenc inkubátorház tartozik az inkubátor programjukba, melynek igazgatója szintén eljött velünk Budapestre. A tavalyi program hatására együttműködést kötünk az egyetemmel, és azoknak a cégeknek, akik szeretnének az amerikai piacra lépni, egy öt napos, szuperintenzív szakmai képzést, ún. „Soft landing” programot dolgoztunk ki.
Mi várható idén ezen a téren?
Idén 10-15 magyarországi egyetem képviselőit várunk az eseményre, akik nemcsak a rendezvényre érkeznek, hanem öt napon keresztül különböző kampuszlátogatásokat tesznek a minket fogadó négy amerikai egyetemen, Orlandótól Daytona Beach-ig. Ez önmagában unikális és számunkra azért is fontos, mert nemcsak Florida-centrikusak szeretnénk lenni; az együttműködési lehetőségek teljes tárházát próbáljuk feltárni és mintaként szolgálni. Több egyetem képviselői tehát most már harmadszor fognak találkozni ezen a fórumon keresztül, hogy még jobban megerősítsék kapcsolataikat, de onnantól továbbléphetnek, s megtapasztalhatják közvetlenül is, hogyan működik Magyarország, illetve Amerika. Tehát cserekapcsolatokat indítunk el, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy már több kézzelfogható eredményről is be tudunk számolni. A legfrissebb fejlemény, hogy a győri Széchenyi Egyetem a Közép-Floridai Egyetemmel közös mérnökképzést indít, és már vannak professzorcserék is. Egyébként ezeknek az együttműködéseknek egy külön panelbeszélgetést is szervezünk az idei esemény keretében megvizsgálva, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, miért és mennyire fontosak egy ország, egy nemzet fenntartásához vagy életben maradásához.
Akkor merüljünk bele jobban a másik három területbe is.
A közösségi tematika a diaszpóra szempontjából kulcsfontosságú, hiszen mi vagyunk azok, akik lokálisan hirdetjük hagyományainkat, értékeinket, nyelvünket. Ebbe beletartozik egyébként a gazdasági vonal is, mert sokan elfelejtik, hogy a magyar (származású) emberek alapította helyi magyar vállalkozások milyen fontos szerepet tölthetnek be a közösség életében. Próbáljuk folyamatosan felhívni a figyelmet arra, hogy a helyi vállalkozások adjanak vissza a diaszpóra magyar közösségének, mert így ők is kapcsolódási pontokká válhatnak. Egyébként írtam erről egy könyvet is, saját kiadásban jelent meg 2020-ban: Hét tipp az erős magyar közösség építéséhez Amerikában címmel, amelyben Rengeteg gyakorlatias tanács található a közösségi vezetők számára a szervezetfejlesztéstől egészen a közösségek dinamikájának kezeléséig.
A kultúra és a sport az ún. soft power szintén kihagyhatatlan diplomáciai eszközei. Az említett sportösztöndíjról még annyit, hogy van itt egy magán sportakadémia, aki fogadni tudna magyar fiatalokat, és lesz majd egy nagy aukció az eseményen, ahol ki fogunk állítani néhány ereklyét, például Szilágyi Áron kardját vagy Hosszú Katinka úszósapkáját; és a kiállításhoz folyamatosan gyűjtjük a további tárgyakat. Amikor Katinka itt volt nálunk, első kérdésem az volt felé: mi a legfontosabb, amit Amerika adott neki. Egyszavas választ kértem tőle és ezt kaptam: „önbizalom”. Ez annyira megragadt bennünk, hogy arra gondoltunk, hogy ha az önbizalmat hozzá hasonlóan sok fiatal magyar sportoló meg tudja itt tanulni, és utána hazamenve sportsikereket arat magyar színekben, akkor ez egy jó irányvonal. Kemény Dénessel, Gór Nagy Miklóssal, Schmidt Petrával és egy-két sportcéggel dolgoztunk össze, hogy megvalósuljon, és első lépésként egy kéthetes táborozást tervezünk a már említett magán sportakadémián, amit későbbiekben ki tudunk terjeszteni akár egy felsőoktatási képzésre is. A Regős Judit alapította magyarországi Szülők Háza pedig azért van benne ebben a projektben, hogy valóban szociális alapon történjen a döntés, ugyanis a hátrányosabb helyzetű tehetséges fiatalokban gondolkodunk.
A kultúra a legjobb eszköz arra, hogy egy olyan képet alakítsunk ki Magyarországról, amilyet szeretnénk. Amikor például a tavaly a delegációt hazavittük, elámultak attól, hogy milyen kedves vendéglátók vagyunk, milyen csodaszép helyeink vannak, milyen gyönyörű a Parlament és milyen nyitott a társadalom. Amikor pedig tavalyelőtt a magyarokat hívtuk meg ide, azt láthatták, milyen sokat tanulhatunk Amerikától, például az üzleti világ és a felsőoktatás kapcsolatáról, ami persze valamilyen mértékben Magyarországon is zajlik, de érdemes lenne sokkal tudatosabban kihasználni, a jól működő példákat megismerni és megpróbálni alkalmazni.
Egyértelműbbnek tűnik az, hogy Magyarország és a magyarok ebből mit profitálnak, de vajon miért jók ezek a kapcsolódások Amerika és az amerikaiak számára?
Nagyon fontos, hogy ez egy kétirányú út legyen. Egyrészt amerikai cégek is akarnak terjeszkedni Európa olyan országaiban, ahol megfizethető, jól képzett munkaerő áll rendelkezésükre, és onnan kiindulva egy nagy piacot, azaz a teljes Európai Uniót, le tudnak fedni. Magyarország erre a célra tökéletes választás. Nagy álmom, hogy NASCAR autók Magyarországon is fussanak, persze nem az autópályán, hanem egy versenypályán. Az amerikai egyetemek, a professzorok és a diákok részéről is nagy az érdeklődés az európai tanulmányok iránt, hiszen megfizethető diplomát és nagyon jó minőségű képzést tudunk biztosítani egy világvárosban és azon túl is. Fél-egyéves képzés, illetve oktatás után olyan elkötelezettsége alakul ki a diákoknak és a tanároknak Magyarország felé, ami önmagában hatalmas érték a jövőre nézve. Egyébként a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjjal is nagyon sokan mennek Amerikából Magyarországra tanulni. Mi vagyunk az egyik legnagyobb diaszpóra a világon, ami óriási potenciált jelent. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai egyetemek és a diákok oda mennek, ahova hívják őket, tehát ha Magyarország szemfüles e tekintetben, akkor elsősorban hozzánk jönnek. Nekünk tehát nagyon fontos, hogy aki innen nézve Európában gondolkodik, az Magyarországot válassza, vagy azért, mert ott valósul meg egy adott projekt először, vagy mert az a vonzóbb.
Nemcsak a HungarianHub alapítója és tiszteletbeli konzul vagy, hanem HAC alelnök is. Hogyan válnak szét, illetve kapcsolódnak össze ezek a feladataid?
A HungarianHub-bal az egész országban szeretnénk egyformán teret biztosítani mindenkinek, tehát országos kezdeményezésnek valljuk magunkat. A tiszteletbeli konzulság nyilvánvalóan inkább Közép-Floridára, illetve Florida államra fókuszál, de az egyik nem zárja ki a másikat. Szerintem azért érdemes Floridában kezdeni egy új amerikai befektetést, céget vagy tanulmányokat, mert más tagállamokkal összehasonlítva megfizethető, nagyon sok lehetőséget nyújt, s innen utána el lehet menni bárhova. Alapozásnak, kiindulási pontnak tehát Florida tökéletes pálya, az időjárást már nem is szükséges megemlítenem. Magyarországról érkezve amolyan Amerika „kapuja” tudunk lenni, ahol megtanítjuk, hogyan működik az ország, de utána az illető mehet tovább bárhova, Georgiába, New Jersey-be, New York-ba. A HAC-ben igazgatósági tag voltam, utána kaptam a lehetőséget, hogy alelnökként az ifjúsági vonalat vigyem, ami a Hungarian Summitnak is erőssége; ahol a közösségi diaszpórás részt is velük szervezzük, mert az viszont a HAC erőssége. Nagy megtiszteltetés az egyik legrégebbi ernyőszervezet vezetőségi tagjának lenni, hiszen Lauer K. Edith egy élő legenda; szinte nincs olyan élő amerikai elnök, akivel ne ült volna egy asztalnál. Ő és társai nagyon sok mindent letettek az asztalra, ami számunkra nagyon motiváló. A világ teljesen megváltozott már, de a működésük nagyon inspiratív, és megtisztelő, hogy a szervezet munkájába bevonják a fiatalabb generációkat.
Antal-Ferencz Ildikó
Először megjelent a hungarianconservative.com portálon angol nyelven.
Borítókép: Pazaurek Pios könyve: 7 tipp az erős magyar közösség építéséhez Amerikában
(A képek Pazaurek Piros archívumából)