A település neve eredetileg pataknév volt, és időnként kiszáradó patakot jelent (meddő-s-ér). A falu Székelykeresztúrtól 13 km-re északkeletre, Siménfalvától 4,5 km-re északnyugatra a Léckert-patak katlanszerű völgyfőjében fekszik olyan rejtetten, hogy a hagyomány szerint az orosz csapatok 1849-ben meg sem találták. A falu déli részén római település, a Kerek kertek terültéről pedig 12. századi falu nyomai kerültek elő.
“Ily sánczolatok nyomai látszanak fennebb a Herczegláz felett, és a falun alól negyedórára, hol a Gagyvize délre kanyarul, éppen a medeséri cserépcsür felett lévő Sheremás* nevü oldalon. Ez a legsajátságosabb természeti alakzat, kelet és délre meredeken lehanyatló oldal, nyugoti és északi oldalát nagy földtöltés és kettős sáncz övezi, melyek látszólag emberkéz által csináltattak. Az ekként körül keretelt 6–6 hold kiterjedésü helyen, – melyet Hompok-közinek neveznek, – egymás mellett felemelkedő mély bemetszések által elkülönitett kúp-alaku dombocskák vannak, melyeket hompnak hiv a nép, s innen neve. Ez pedig a legsajátságosabb és sehol sem látott földalakzat; olyanszerü, mintha a hánykodó tenger hullámai dermedtek volna meg.
Feltehetőleg ezen természetileg is erős és könnyen védhető hely menhely volt, melynek gyengébb oldalait az ember megerősité; ezt mutatná az itt található sok tégla darab és itten kapott dárdavas, ezt igazolná végül az is, hogy a Sheremás alatti szántókat most is Császár telkének és a szemben való hegy lankás részét Tábor helynek nevezik. Van is egy homályos hagyomány, mely azt állitja, hogy itt véres harczokat küzdöttek a tatárokkal, s azok a hompok az eltemetettek sirhantjai. Ily hompok még alább a medeséri téglacsüröknél is jönnek elő Huporcs név alatt.”
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
Forrás: legendarium.ro
