Játszóklubként indult 2016-ban, 2019-ben pedig 66 beiratkozott diákkal kezdte meg az új tanévet a kaliforniai Walnut Creek Magyar Iskola.

Bár a térségben évek óta működik magyar cserkészet és iskola, a sokak számára több mint két órás autóút egyre nagyobb kihívást jelentett hétről-hétre szülőknek, gyerekeknek egyaránt. Vállalkozó kedvű anyukák fogtak össze, kezdetben közös játékteret keresve gyermekeiknek, mígnem a következő tanévre nemcsak a gyereklétszám haladta meg egy játszószoba befogadókészségét, hanem az igény is nőtt, hogy a kisiskolások is csatlakozhassanak és magyar nyelvű képzésben részesüljenek, közös magyar nyelvű programokon vehessenek részt szüleikkel, barátaikkal együtt.

Az iskolához a magyar nyelv, történelem és kutúra iránt érdeklődő amerikai fiatalok is csatlakoztak az elmúlt két évben. Három év alatt igazi közösséggé forott össze az amerikai diaszpóra legfiatalabb hétvégi magyar iskolájának csapata. A mindegyre felbukkanó nehézségek (megfelelő épület keresése, anyagi források előteremtése)  nem szegték a kedvüket, hanem még összetartóbbá kovácsolták a csapatot.

Az iskola igazgatója, Rachidi Mária szavait idézve:

ReklámTas J Nadas, Esq

“A számunkra legfontosabbakról, a saját gyerekeinkről van szó és az anyanyelvünkről, a magyar nyelvről. Így, nem ismerünk lehetetlent!”

A Walnut Creek Magyar Iskola  szép példája a nemzeti öntudatnak, az anyanyelv szeretetének, az összetartásnak, illetve a szülői felelősségnek és annak, hogy nem szabad elégedetten hátradőlni, mindennap tenni kell egy kicsit saját magunkért, de legfőképpen a következő generációért, magyarságunkért.

Az iskola igazgatójával, vezető tanárával és a Kőrösi Csoma Sándor Program 2019-es ösztöndíjasával a témában interjú is készült, amelyben részletesen beszélnek indulásról, kihívásokról, jövőbeni terveikről.

Previous articleReményik Sándor: Templom és iskola
Next article636. honismereti rejtvényjáték – 2019.09.15.
Szabó Éva
Észrevétlenül vált életcélommá igaz-magyar közösségek felkutatása, megismerése, majd bemutatása. Erdélybe születve, életem első tizennyolc évét kisebbségi magyarként élve kaptam útravalót a nehéz feladathoz. A nagy székely-magyar vándor, Kőrösi Csoma Sándor fogta a kezem ezen az úton, hiszen neve mindegyre figyelmeztetésül bukkant fel életemben. Az elmúlt tizenegy évem a szórványmagyarságban, illetve diaszpórában élő magyar közösségek segítésével, hétköznapjainak, hitéletének bemutatásával telt. Tettem ezt televíziós szerkesztő-műsorvezetőként és ezt szándékozom folytatni a clevelandi Bocskai Rádiónál is a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.