Csák János kulturális és innovációs miniszter úr tiszteletét tette a washingtoni magyarok 1956-os megemlékezésén. A forradalom és szabadságharc hőseit az egybegyűltek Magyarország Washingtoni Nagykövetségén méltatták. A Bocskai Rádió interjú anyagát kivonatoljuk.
Az ilyen találkozások, az ilyen megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy régi barátokkal találkozzunk, és az akkori események kapcsán a mai eseményekre reflektáljunk. 1956-ban a magyarok fölkeltek egy nálunk sokkal nagyobb hatalom ellen: csak a fegyveres ereje a Szovjetuniónak nagyobb volt, mint a teljes népessége Magyarországnak. Az akkor még szenátor, J.F.Kennedy (későbbi elnök) is megjegyezte, hogy a magyar forradalmat nem anyagi érdekek vezérelték, hanem a szabadság és az igazság. Ezekre az értékekre van szükség manapság is. Miniszter úr hozzátette: A világ akkor működik jól, hogyha vannak erős nemzetállamok, amelyek képesek kifejezni az érdekeiket, akik őrzik a szuverenitásukat és a szabadságukat. Nem mehetünk el amellett sem, hogy rendkívül nagy bizonytalanság uralkodik a világban. Gondoljunk csak az orosz-ukrán, vagy az izraeli konfliktusra. Ebben a helyzetben még inkább fontos az, hogy beszéljünk egymással mi, magyarok, akik mind a két helyen érintettek vagyunk. Kárpátalján 150 ezer magyar él, férfiakat, fiúkat, férjeket, apákat, még nagyapákat is elvisznek a frontra, és meghalnak orosz fegyverektől. Olyan, mint ’56-ban. És Izraelben is több mint 300 ezer magyar származású zsidó testvérünk él. A magyarok 1100 év alatt megtanulták a Kárpát-medencében, hogy a béke és az együttműködés mindennek a kulcsa. Kompromisszumok nélkül, felhúzott falakkal nem létezhetnek a világban.
Az ötvenhatos hősök, akik túlélték az üldöztetést, minden tiszteletet megérdemelnek. Ugyanígy a hozzátartozóik, leszármazottaik, akik éltetik emléküket. Mi magyarok sokszor szétszórattunk a világban. Az a fontos, hogy az ember megtartsa az identitását, és átadja a következő nemzedéknek. 1956-1991. között sokan emigráltak Magyarországról az Egyesült Államokba. Nem azért tették, mert nem szerették a hazájukat, hanem azért, mert a rendszer elüldözte őket: Majd megszakadt a szívük, hogy nem lehetnek otthon. Hála Istennek, ma már tudunk utazni egymáshoz, tudjuk tartani a kapcsolatokat. Az a fontos, hogy adjuk egymásnak át a történeteinket, a családunk történetét, és tartsuk meg a lelki egyensúlyunkat. Nekünk, magyaroknak dolgunk van a világban. Csák miniszter úr egy aktuális hasonlattal élve a magyarok friss Nobel-díjas kutatóját, Karikó Katalint ajánlotta a hallgatók figyelmébe. Katalin, aki a 80-as években kijött, kutatott, , hivatástudattal, szinte megszállottan kitartott a gondolata mellett, végül olyan tudományos felfedezésre jutott, amivel emberek millióinak az életét mentette meg. De nem csupán a tudomány forrásaiból, a történelemkönyvekből is fellapozhatnánk olyan teljesítményeket, amikor a magyarok tudása és tapasztalata sok millió ember javát szolgálta. Miniszter úr fenti gondolataival arra világított rá, hogy bár sokan úgy tekintenek a magyarokra (esetenként a magyarok önnön magukra), mint áldozatokra, ez nem igaz. Így folytatta: Mi a történelem túlélői vagyunk. Kevés olyan nép van, amely annyi fájdalmat, csapást, támadást túlélt volna, mint a magyar, mégis megmaradtunk, és itt leszünk még a következő 1100 évben is – ezt a kitartást kívánom a többi népnek is.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter vallja, hogy a mai fiatalok, a jövő tehetséges generációja sok mindenre képes, ha tud együttműködni. Rendkívül sok ösztöndíj-lehetőségből választhatnak a feltörekvő tudósok. A legfontosabb, hogy a tudósok keressék meg a hasonló területen dolgozó másik tudóst. A művészek keressék meg a másik országban, vagy a tenger másik oldalán, vagy az óceán másik oldalán dolgozó művészeket. A magyar kormány a híd szerepét vállalja ezekben a kapcsolatokban. Azt, hogy két jó ötlet között megteremti a találkozás lehetőségét és annak körülményeit: Én nem fogok hegedülni. Én nem fogok kitalálni új vakcinát. Én nem fogok fizikai Nobel-díjat kapni. Én csak segíteni tudok. A magyar kormány ott áll azoknak a háta mögött, akiknek vannak ideái, mert egyetlen magyart sem engedünk el, aki hozzánk fordul.
Miniszter úr az interjú végén méltatta azokat a diaszpórában élő magyar családokat, akik az otthonukban, az iskolában, az egyházban átadják gyermekeiknek az őseiktől örökölt kultúrát. Zárszóként kifejezte, értékeli a Bocskai Rádió értékmentő és identitásőrző munkáját, amely hozzájárul ahhoz, hogy az egyházból, cserkészetből, kultúrából egy egységes közösség legyen. A szerkesztőség nevében ezúton is köszönjük Csák miniszter úr megtisztelő szavait!
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
