Április 24-én méltatják a magyar népviselet napját. A 2015-ben indult kezdeményezéshez évről évre több magyar csatlakozik a világ minden tájáról.  A Bocskai Rádió adásában Pigniczky Esztit szólaltattuk meg, aki éveken át volt a Clevelandi Regös Csoport vezetője, és nagy tudás van birtokában a különböző tájegységek néprajzát illetően. A cserkész tagokból álló néptánccsoport igen színes készlettel, több mint harminc féle népi ruhával rendelkezik, amellyel csaknem egyedülálló az amerikai kontinensen.

A clevelandi regösök egyben aktív cserkészek is. A 14-18 év közöttiek körében a legnépszerűbb a néptánc, de a leghűségesebbek még az egyetemről is visszajárnak. Öt évente tartanak gálaműsort, az utolsó 2018-ban volt. Az ún. Nagyszereplést mindig hatalmas készület előzi meg. Tudni illik a regösökről, hogy azon kívül, hogy gyönyörűen ropják a táncot, és részt vesznek a viseletkészítésben, sokat foglalkoznak a néprajztudománnyal. Ezen belül is a tánc, a zene, a népdalismeret és a kézművesség azok a területek, amelyekre fókuszálnak. A gyűjtések folyamatosan folynak, hiányoznak még a tárházukból Kárpátalja és a Vajdaság viseletei. A legnagyobb arányban jelenleg a palócok öltözetei jelennek meg Clevelandben.

a regös csoport első viselete: sárközi

A  Regös Csoport még nem létezett 1972-ben, amikor  Temesváry Magdit és Andrást kérte fel a két akkori csapatparancsnok, hogy a Cserkésznapra készüljenek el egy tánccal és viselettel. Az első elkészült koreográfia a sárközi lett, ehhez készült a megfelelő ruha is. A sikeres alkalom hozta meg a kedvet és az elhatározást, hogy állandó csoportot alapítsanak. Falk Viktor és Thurner Klára parancsnokok adták meg az engedélyt 1973-ban, Temesváry Keresztes Magdi és András vezetése alatt és fektették le a szabályokat. A ruhát maguk készítették a regös cserkészek, de a csoport közös tulajdonát képezte, képezi ma is. Hat fiúval és hét lánnyal indult annak idején a regösök munkája.

Díszmagyar (Központi Cserkészbál, NJ-ben). Clevelandi viseletek többnyire.

A következő elkészült viselet a palócföldi és a szatmári lett, majd 1978-ban a díszmagyar ruhát is kivitelezték, hiszen a cserkészbálon rendszerint abban jelentek meg, és palotás táncot adtak elő. A díszmagyar készlet azóta anyától lányra szállt, egy szép hagyomány lett a közös kincs átadása a következő generációnak. A tervezésnél Tüdős Klára rajzai szolgáltatták az alapot. Szintén 1978-ban büszkélkedhettek három új tájegység viseletével, ezek voltak a somogyi, a tápéi és a kászoni székely összeállítások. 

A kalotaszegi kosztüm Tábor Szabadkai Krisztina (Szabi)  kivitelezése, a kapuvári (rábaközi) kidolgozása pedig Kovács Fricke Esztinek köszönhető. A több rend ruhát, a Szabadkai Zsóka néni tartotta karban és a Szabadkai rezidencián tárolták. Ezek a ruhák és az korábban lkészültek is még  használatban vannak a mai napig, nagy gonddal óvja épségüket a regös csoport. A táncosok létszámát növekedés jellemzi már a fennállás óta, ezért az 5-6 viselet tájegységenként hamarosan kevésnek bizonyult. Meg kellett varrni, ki kellett hímezni a dupláját. „Rengeteg időbe, energiába és kitartásba került a viseletek létrehozása.” –  Eszti kiemelte, hogy a mai gyönyörű készlet mögött hosszú évek csapatmunkája áll, a Regös Csoporthoz szorosan nem tartozó cserkész munkatársak segítő kezei nélkül szinte elképzelhetetlen lett volna a magyar ruhák elkészítése. Ezekben az években (kb. 1978-1985) Gráber Patay Anna és (kb. 1985-1991)  Takács Anna Mária (Nyuszi) voltak jelmeztárosok. Saját házaiknál tárolták a rengeteg viseletet mindaddig míg meg nem épült a Cserkészház. A beköltözés óta máig ott van minden kellék és viselet tárolva.

1983-ban és 1988-ban volt a két soron következő Nagyszereplés, a fentebb említett viseletek gazdagították a műsorokat. Az 1993-as Nagyszereplésre Strober Balássy Ili regösvezető a mezőségi és gyimesi csángó viselettel rukkolt elő.

1995 táján a szabász foglalkozású Horváth Kati néni lett a regösök jelmeztárosa, ókalocsai és dél-alföldi ruhákkal bővítette a meglévő készletet. A koreográfiát ekkor Balássy András és Eszti álmodták meg és tanították be a táncosoknak.

Kalocsai viselet (Csárdástól örökölt)

A regösökkel párhuzamosan húsz éven át működött a Csárdás Néptáncegyüttes. Amikor az ő csoportjuk felbomlott, több viseletük a cserkészekre szállt. Többek között a nagyon népszerű, kalocsai viselet. A 90-es évek végén mozgalmasabb lett a regösök élete, megnyíltak a lehetőségek arra, hogy magyarországi tánctanárok érkezzenek, a tagok és a csoport vezetői szélesebb rálátást nyerjenek a néprajzi anyagokra és koreográfiákra. Egy kedves ismerősön keresztül 1998-ban megvásárolták a széki viseletet Székről.

Az 1998-as műsor Horváth Kati néni jelmeztervezése és felügyelete alatt zajlott, a kékfestő viselet jelentette a megújulást a közönség előtt. Ez az év arról is emlékezetes, hogy többhetes turnéra utazott a tánccsoport Erdélybe és Kazárra. Az előbbi magyarországi település Salgótarján mellett terül el, néprajzi szempontból a palócok földje. 2001-ben már az ő viseletüket is magukénak tudhatták a clevelandiek. A köszönet Bodorné Bozsik Lidit illeti a közreműködésért, illetve Torma Jutkát, aki akkor volt a viseletáros. A körútnak és az ismeretségeknek hála a moldvai csángók ruháit is fel tudták vonultatni a cserkészek Amerikában.

Temesváry András és Magdi Kazáron – Körút 2001

A „Szülőhazám, te szép ország!” nevet kapta a 2003-as Nagyszereplésük. Erre a rendezvényre készült például a húsz rendből álló matyó viselet, ami máig a legnagyobb készlet a többi tájegység ruháihoz képest. A tagok maguk hímezték az ingeket és kötényeket. A belefektetett munka és a szép eredmény miatt szívesen gondolnak vissza erre az időre. A viselet teljes megtervezése Temesváry Magdi munkája. A regösök, szüleik és a cserkészbarátok hímezték ki a férfi ingvállakat és férfi és női surcokat (kötényeket). 

2008-ban volt 35 éves a Regös Csoport és az “Egyszer esik esztendőbe” című gálaműsorra készülve rengeteg időt fordítottak arra, hogy a teljes készletet felfrissítsék, felújítsák és kiegészítsék. Nem készült újabb rend ruha, a népi hagyományokra és egy a nagyszabású színpadi díszletre fektették a hangsúlyt. Ez időben Györky Judit volt a viseletárosa a csoportnak, de még erősen besegített a Temesváry házaspár is.

Rímóci viselet – Nagyszereplés 2013

Ezután a műsor után készült a Regös Csoport a 2011-es, második körútra, amely újra Kazárra irányult, majd innen Kárpátaljára és Felvidékre mentek. A körút során került a Regös viseltárba 11 a rimóci viselet. Ismételten egy palóc ruháról van szó. A főkötőket, mellényeket és szoknyákat Rímócon szerezték be a vezetők. Tábor Lexi a kötények elkészítéséről gondoskodott, a hímezést a regösök végezték. A palóc kötődés és kapcsolati háló onnan ered, hogy Eszti nagymamája Palócföldről, Kisterenyéről (Kazárral szomszédos településről) származott.

A szilágysági és magyarlapádi viseletek voltak az újak a 2013-as Nagyszereplésen. Tábor Andrea, Kovács Eszti és Tábor Kiki kivitelezték Temesváry Magdi terveit. A kötényvarrásból már nem csak a lányok, de a fiúk is kivették a részüket. 2016-ban utaztak újra a Kárpát-medencébe: Kazára, Vajdaságba, Torockóra, Mezőségbe és Kalotaszegre. Mindenhol foglalkoztak a viseletekkel, de az elsődleges céljuk a vajdasági viseletek motívumainak tanulmányozása volt. Így sikerült a kupuszinai viselettel is megismerkedni, később megvásárolni. 

Kupuszinai viselet (Cserkészlányok Nagyszereplés 2018)

2018-ban volt utoljára Nagyszereplés amelyen a Tábor Kiki volt a viselettáros. Erre a gálaműsorra kerültek előszőr színpadra a kupuszinai viseletek a kilenc másik viselettel.  A következő nagyszabású előadás 2023 novemberében lesz, és a fennállásuk 50. évfordulóját jelképezve az Aranylakodalom nevet viseli majd a műsor. Hogy milyen ruhákat fognak viselni, és milyen koreográfiát mutatnak be, az még a jövő zenéje.

A történelmi visszapillantáson kívül nem mehetünk el amellett, hogy a rengeteg jelmezkészítésnek nagy anyagi vonzata is volt. Az összes közül a matyó ruhákra költöttek a legtöbbet, körülbelül 22 ezer dollárba kerül. Általában  a cserkészszülők és cserkészbarátok fogtak össze, az ő támogatásukból tudtak dolgozni. Nem egy pénzgyűjtési akciót szerveztek, hogy legyen forrásuk a viseletekre, kellékekre és programjaikra. Az utóbbi időben pedig igyekeznek kihasználni a pályázatok adta lehetőségeket.

A tárolás kérdése sem egyszerű. Egy darabig megoldásnak bizonyult, hogy a cserkész-családok otthonaiban legyenek a ruhák. A megbízott jelmeztáros felelt a ruhák épségéért, tisztaságáért, illetve azért, hogy eljuttassa a fellépésekre a viseleteket. Az utóbbi években a Cserkészházban tárolják a regösök táncos kosztümjeit, illetve néhány antik darabra Eszti vigyáz az otthonukban.

A varratott ruhákon kívül olyan viseleteik is vannak, amelyeket magánszemélyek ajánlottak fel a csoport részére. Nagyon hálásak és továbbra is szívesen fogadnak minden adományt, legyen az egyedi darab, több viselet, vagy csak egy népi ruhához tartozó kellék.

Pigniczky Esztit az interjú alatt széki népviseletben láthattuk.

Dorgay Zsófia
Kárpátalja

Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!

Támogatom!

Dorgay Zsófia
Kárpátalján születettem, jelenleg is itt élek. Igyekszem aktív és hasznos tagja lenni a közösségemnek. Hamar felismertem a kisebbségi életben rejlő értékeket és előnyöket. Az írást még gimnáziumban elkezdtem, majd az egyetemi magyar diákszervezet sajtósa voltam. A Bocskai Rádióval egészen friss a kapcsolatom. Boldog vagyok, hogy cikkeimmel segíthetem a munkájukat.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.