A családpártiság legyen nemzeti minimum! – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön, a Budapesti Demográfiai Csúcs nyitónapján a Szépművészeti Múzeumban.
„Egymás és a családok szövetségeseiként vagyunk ma együtt” – mondta a köztársasági elnök, hozzátéve: ma a családok szabadságharcát vívjuk. Kiemelte: a fejlett világba beköszöntött demográfiai tél most jégkorszakba fordul, pedig ha nincs gyermek, nincs jövő. Novák Katalin emlékeztetett, hogy
szabadságharcos elődeink örökösei vagyunk, s az ő életükön keresztül megtanultuk: a magyarok nem ingyen kapják a szabadságot,
újra és újra meg kell küzdenünk érte.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc mintájára Novák Katalin tizenkét pontban fogalmazta meg, hogy mit kívánnak a magyar családok. Novák Katalin elmondta, hogy az ötödik alkalommal megvalósuló Budapesti Demográfiai Csúcson minden a szabadság körül forog. Felidézte azokat a „családellenes időket”, amikor a gyermekei is születtek, 2004-ben, 2006-ban és 2008-ban. Felidézte, hogy akkor törölték el az otthonteremtés támogatását, lerövidítették a gyermekkel otthon tölthető időszakot, nőttek a családok anyagi terhei, megszűnt az alig megszokott biztonságérzet, egyre kevesebben merték vállalni a házasság kötelékét, történelmi mélypontra zuhant a gyermekvállalási kedv.
Novák Katalin kiemelte, hogy
a magyar családok azonban nem hagyták magukat, szabadságharcba kezdtek, kiálltak a biztonságos jövőért.
Civil mozgalmak indultak, családszervezetek alakultak, életre hívták a Népesedési Kerekasztalt. „Egy olyan országot harcoltak ki, ahol érték az emberi élet” – mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: a családok szabadságharca nem volt hiábavaló, családbarát fordulat történt Magyarországon.
A házasságkötések száma tíz év alatt megduplázódott, az abortuszoké felére csökkent, egyre kevesebb lett a válás, nálunk nőtt legjobban a gyermekvállalási kedv Európában, több lett a nagycsalád és nőtt az életszínvonal – ismertette a részleteket Novák Katalin. „A családok szabadságharca azonban nem ért véget” – mutatott rá, kiemelve: a családok újra és újra készek harcolni, ha veszélyben érzik a jövőt, „a jövő pedig veszélyben van” – mondta.
A fejlett világba beköszöntött demográfiai tél most jégkorszakba fordul – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: miközben kongatják a vészharangokat a klímaváltozás miatt, a világ valódi és visszafordíthatatlan megváltozására alig figyel valaki. „Ha a gyermektelenség válik általánossá, ha továbbra is évről-évre kevesebb gyermek születik majd, mint ahányan eltávoznak, szeretett és biztonságosnak hitt világunk szertefoszlik” – fogalmazott.
„Ha nincs gyermek, nincs jövő. A Földre is csak akkor van értelme vigyáznunk, ha vannak gyerekeink, unokáink, akiknek továbbadhatjuk”
– közölte.
Szólt arról is, hogy a demográfiai jégkorszak egyre védtelenebbül ér bennünket, „életünk tartóoszlopai, keresztény kultúránk alapvetései recsegnek-ropognak, s ha nem vigyázunk kikezdhetetlennek hitt értékeinkre, önként feláldozzuk magunkat még azelőtt, hogy a beköszöntő jégkorszak áldozataivá válnánk”.
A szabadságharcos családok azonban nem hagyják magukat, nem adják a templomot és nem adják az iskolát, vissza fogják venni mindazt, ami a családoké
– hangsúlyozta Novák Katalin.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a bibliai tizenkettes szám a magyar szabadságharcok történetében is jelentős szerepet játszik, 175 évvel ezelőtt, 1848-ban a forradalom és szabadságharc idején 12 pontot fogalmaztak meg hőseink. Ez a magyar szabadság vastörvénye – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: a magyar családok szabadságharcának is legalább tizenkét alapvetése van, olyan követelések, melyek tartós megvalósulása a családpártiság alapja lehet. A köztársasági elnök 12 pontban fogalmazta meg, hogy mit kívánnak a magyar családok: elsőként a nevelés szabadságát, azt, hogy
a gyerekek nevelése a szülők joga, felelőssége és kötelezettsége legyen, amelyben nincs helye semmiféle ideológiának.
„Nem hagyjuk, hogy gyermekeinket megfosszák az önazonosságukból fakadó biztonságérzettől, aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként” – folytatta a köztársasági elnök, hozzátéve: a magyar családok családpárti döntéshozókat követelnek, akik nem lázítanak a családok ellen.
A családpártiság legyen nemzeti minimum
– hangsúlyozta. A következő pont a magyar családok képviseletére vonatkozik itthon és külföldön: Magyarország ne adja hozzájárulását családellenes döntésekhez! A biztonságra vonatkozó követelésben Novák Katalin kiemelte: óvodáink, iskoláink, falvaink, városaink, országunk és határaink legyenek biztonságosak, ne kelljen aggódnunk gyermekeinkért és idősödő szüleinkért.
Kapjanak megfelelő lehetőségeket a gyermekesek is,
ne járjon rosszabbul az, aki gyermeket vállal annál, aki önként lemond erről.
A gyermekvállalás ne válhasson szegénységi kockázattá – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzáfűzve: ne legyen anyagi akadálya a vágyott gyermekek megszületésének.
Az államfő az idősek megbecsülésére is kitért, valamint valódi választási szabadságot kért a nőknek, hogy a munka miatt ne kelljen lemondaniuk a gyermekről, sem a gyermek miatt a munkáról. Felhívta a figyelmet a saját otthon biztonságának megvédésre és a fiatalok segítésére az otthonteremtésben. Emellett
versenyképes köznevelést, szakképzést és felsőoktatást, korszerű egészségvédelmet kért, kiállást azok mellett, akik az átlagnál nehezebb körülmények között élnek és figyelmet a határon túli magyar családoknak.
Novák Katalin kiemelte, hogy „a családbarát szövetség kiterjed az egész világra”, s a demográfiai csúcson résztvevők jelenléte azzal a reménnyel tölti el, hogy nem vagyunk egyedül. Isten éltesse a családokat – zárta gondolatait.
(Demokrata / MTI)
Tizenkét pontos családvédelmi programot hirdetett meg az államfő
A köztársasági elnök szerint a családok szabadságharcának követelései az 1848-1849-es szabadságharchoz hasonlóan 12 pontban foglalhatók össze:
Isten éltesse a családokat!
– zárta sorait.
