A hagyományoknak megfelelően zászlófelvonással, majd a honvédtisztek eskütételével kezdődött az augusztus 20-ai ünnepi eseménysorozat, amelynek részeként a köztársasági elnök átadta a Magyar Szent István-rend kitüntetéseket is. A központi ünnepi rendezvények nyitó eseményei borult időben, illetve esőben zajlottak. 

Forrás: inforadio.hu

Reklám

Áder János köztársasági elnök átadta a Magyar Szent István-rendet Polgár Judit sakkozónak és Eötvös Péter zeneszerzőnek csütörtökön, a nemzeti ünnepen.

A legmagasabb állami kitüntetést az államfő a Sándor-palotában Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át.

Áder János a kitüntetetteket méltatva arról beszélt, hogy pályájukon mindketten közösség- és nemzetformáló erővel bírtak, tudásukat továbbadták, példájukkal neveltek, világraszólót alkottak és ezzel Magyarországnak dicsőséget szereztek.

Az államfő azt mondta: a tehetség felismeri és megérti a világ törvényszerűségeit, a géniusz viszont maga teremt új világot. Ehhez pedig nem elég egyetlen egyszer diadalmasan célba érni, a legkiválóbbak örökké úton vannak – fűzte hozzá.

Arisztotelészt idézve azt hangsúlyozta, hogy a kiválóság nem cselekedet, hanem szokás. Az államfő szerint akinek szokásává válik fordítani egyet a világ tengelyén, azzal együtt fordul a közösség sorsa is, és amit létrehoz, mindig másoknak is javára válik.

Utalt arra, hogy a Magyar Szent István-rend Magyarország legmagasabb állami kitüntetése, amelyet olyanoknak adnak, akiknek a tehetsége, az akarata, az elszántsága változást hoz, akiknek az eredményei közösség- és nemzetformáló erővel bírnak.

A kitüntettek felé fordulva azt mondta, nemzetünk kiválóságai ők, akik világraszólót alkotnak és akiknek “szokásukká vált a siker”.

Polgár Juditot méltatva azt mondta: megérzéseivel és jó döntéseivel sakkmesterek sokaságát hozta már zavarba és nagyon fiatalon állt a női világranglista élére. Később nem is elégedett meg a női mezőnnyel, az abszolút élvonalat vette célba, így a férfiak idővel megtanulták komolyan venni és tisztelni a tizen-, majd huszonéves magyar lányt. Sikerei a tehetség diadaláról szólnak: arról, hogy a kereteket szétrobbantó képesség nemre és korra való tekintet nélkül utat tör magának – fogalmazott Áder János.

A másik díjazottat, Eötvös Pétert méltatva arról beszélt, hogy a zeneszerző egész életében érezte maga mögött a “hátszelet”, a gazdag magyar zenei örökséget. Az államfő szerint Eötvös Péter tehetségében jól megfér egymással a régi tisztelete és az új iránti vágy, és olyan zenét alkot, amely nem akar “megszökni” az elmúlt évszázadok hatása alól, de mindenestől a mához szól.

Áder János szerint Eötvös Péterrel – Liszt Ferenc és Bartók Béla után – ismét egy magyar szól európai hangon, lel visszhangra mindenütt és nyűgözi le kortársait. Bartók Béla és Kodály Zoltán örököse ő, aki az emberi érzések mélyére hatoló darabjaival meghódította a világ színpadait és koncerttermeit, mégis hazahúzta a szíve – fogalmazott az államfő.

Áder János megköszönte a díjazottak eddigi munkásságát, azt, hogy érzik a kiválóság és kiválasztottság felelősségét, hogy tovább is adják a tudásukat, hogy példájukkal nevelnek, ösztönöznek, inspirálnak és hogy büszkévé tesznek egy nemzetet.

A felolvasott kitüntetési határozat szerint Polgár Judit “minden idők legkiemelkedőbb magyar sakkozójaként és a sakktörténet legjobb női versenyzőjeként elért kivételesen eredményes pályafutása, valamint a gyermekek képességfejlesztése és a tehetséggondozás területén végzett felelősségteljes, a magyar oktatási rendszert egyedülállóan komplex módszerekben gazdagító munkája elismeréseként” vehette át a kitüntetést.

Eötvös Péter “számos nemzetközi elismeréssel honorált és kivételesen népszerű, a különféle hangszeres műfajok mellett a kortárs operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító zeneszerzői életműve (…), valamint a fiatal zeneszerzők és karmesterek képzését támogató tevékenysége elismeréseként” kapta a kitüntetést.

A Sándor-palotában tartott ünnepségen a közjogi méltóságok mellett jelen volt a kormány több tagja, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke, Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke valamint Erdő Péter bíboros és Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa.

A legmagasabb magyar állami kitüntetés a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013 óta augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök.

A Magyar Szent István-rend

Reklám

Nemzetünk sorsa a legfontosabb, a humán megfontolásokat háttérbe kell szorítani.

Nem civilizációs vagy kulturális, hanem etnikai konfliktus a bevándorlás problémája – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Boross Péter volt miniszterelnök, aki szerint mindez az amerikaiak elhibázott közel-keleti politikájának következménye. Az uniónak közös haderőt kellene felállítania, az Egyesült Államokkal összefogva békét kellene teremteni a válságövezetben, amerikai pénzen pedig helyre kellene állítani a gazdaságokat és visszaküldeni a bevándorlókat. Szólt arról is, az Európai Unió központjának nem a nyugati balliberalizmus szerint működő Brüsszelben kellene lennie, hanem az EU területének közepén, valahol Kelet-Németországban.

– A balliberálisok az elmúlt hónapokban felfedezték Szent István király Imre hercegnek írt Intelmeit. Mit szól ehhez?

– Azt bizonyítják, hogy csak részleteket olvastak az Intelmekből, vagy egyáltalán nem is került a kezükbe a szöveg. Szent István ugyanis hódító királyunk volt, más nyelvű népekre terjesztette ki a hatalmát, a plakátokon szereplő „Egynyelvű és egyszokású királyság gyenge és törékeny” mondatot így teljesen természetesnek kell tőle elfogadnunk. Viszont az idézett sor előtt az is olvasható az Intelmekben, hogy a „különb-különb nyelvet és szokást” hozó vendégek „az udvar fényét emelik”. Ebből kiderül, Szent István a terjeszkedés során a meghódított népek vezéreit kívánta az udvarban tartani azért, hogy ne lázadjanak fel ellene. Ez helyes felismerés volt, hiszen nem lemészároltatta őket, hanem tisztázta velük a hatalmi viszonyokat. Egyébként Magyarország számára a befogadási hajlandóság a 16. század, a török hódítás utáni néhány száz évben tragikus következményekkel járt, ez Trianonban csúcsosodott ki. Épp ezért is érzékenyek a magyarok a bevándorlásra. Az ellenzéki megnyilatkozások vagy tudatlanságból vagy olyan rosszindulatból erednek, amelyek tényleg nemzetellenesek.

– Milyen következménnyel járhat számunkra a mostani népvándorlás?

– Amennyiben az Európai Unió nem, csak nemzetállamok működnének Európában, feltehetően könnyen megállítottuk volna ezt az áradatot. Az unió sajnos egyre-másra igazolja impotenciáját, ezzel is bizonyítja azt a tételt, hogy a történelemben nagy birodalmak csak hódítás útján tudtak létrejönni, közösségi megegyezéssel még sohasem. A közösség Brüsszel–Strasbourg–Hága politikai-jogi irányításával működik. A központok földrajzi elhelyezkedése is nagyon fontos, arrafelé ugyanis a nyugati balliberalizmus aurája egyértelműen befolyásolja az unió felfogásrendjét, azt az ideológiát, amely rabja az emberjogi kliséknek. Ezért az unió vezetői nem is mernek őszintén politizálni, mindent a politikai korrektség hat át. A nyugati központú unió eközben kelet, egy döntően más politikai felfogású terület felé terjeszkedik. Ezért szerintem logikus felvetés, hogy az Európai Unió központjának már nem Brüsszelben kellene lennie, hanem az Európai Unió földrajzi közepén, valahol Németországban, annak is inkább a keleti részén. Azonban azt sem tartom véletlennek, hogy ez még nem valósult meg. De azt sem, hogy egyetlen uniós központi intézmény sincs például Prágában, Krakkóban vagy épp Budapesten.

– A bevándorlók a kulturális, civilizációs különbségek miatt nem tudnak beilleszkedni Európában – ezt a tételmondatot nagyon sokszor hallani mostanában. Ön is osztja ezt a nézetet?

– Ma még senki nem meri kimondani, hogy a bevándorlás nem kulturális és civilizációs, hanem etnikai probléma. Ugyanis különböző nyelvű népek, az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába. Nagyon fontos, hogy nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is. Már közhely, hogy Nyugat-Európában a bevándorlók harmadik generációja áll szemben az őket befogadó nemzetekkel. Akkor milyen következtetést vonjunk le ebből? Kulturálisan ugyanis már rég be kellett volna illeszkedniük, hiszen a befogadó államok iskolájába jártak, tisztában vannak a közeggel, a viszonyrendszerrel, az európai emberek viselkedési szokásaival. De ez kudarcot vallott, a kulturális integráció nem kecsegtet semmi jóval. Sajnos ha ez a több száz éve velünk együtt élő cigányság esetében sem nagyon sikeres folyamat, akkor nem sok esély van arra, hogy a most a zöldhatáron érkező muzulmánok tömege esetében az lehet. A balliberálisok a nemzeti motivációk iránt nálunk és másutt is teljesen közömbösek vagy épp ellenségesek. Sőt, a nemzeti érdekekkel szemben dolgoznak. Mivel a meghatározó politikai, gazdasági és médiapozíciókat is ők töltik be az unióban, még nagyon nagy gondunk lehet ebből a következő évtizedekben.

– Nem hiányolja az unió erőteljes fellépését a bevándorlókkal szemben?

– Amennyiben az Európai Bizottság elnöke karakteres politikus lenne, már figyelmeztette volna Szerbiát arra, hogy állítsa meg a határainál a bevándorlókat. Egész egyszerűen rá kellett volna csapni az asztalra azzal, ha be akarnak kerülni a közösségbe, keményen fel kell lépniük a népvándorlással szemben. De egyébként is óriási politikai hiba volt azt a Jean-Claude Junckert megválasztani bizottsági elnöknek, aki korábban csak egy városnyi országot, Luxemburgot vezette. Nem is érezhette azt eddig, hogy egy állam alapvetően más viszonyrendszerben él, mint egy város. Ez nem túl jó ajánlólevél egy nemzetállamokat tömörítő közösség vezetésére. A bizonytalansága és a hozzá nem értése is ebből származik. Hiányzik az olyan egyéniség az európai politikából, mint Helmut Kohl kancellár volt.

– A bevándorlók saját országaiban kellene rendet teremteni – szinte minden politikus ezen a véleményen van. De ez hogyan valósítható meg?

– Az Európai Uniónak nem menekültkvóta-rendszerben kellene gondolkodnia, hanem saját haderő felállításán. Az amerikaiakkal való összefogás után először békét kellene teremteni a közel-keleti országokban. A menekülteket ezután vissza kell küldeni az anyaországukba, gazdaságilag rendbe kell tenni ezeket az országokat. Ennek elsősorban az amerikaiak pénzéből kellene megvalósulnia, hiszen – távlati elgondolás nélkül, pillanatnyi érdekeik miatt – ők kezdték el a háborút a térségben. Az amerikaiak humán tartalom nélküli versenykultúrában élnek. A kultúra szó itt idézőjelben értendő, hiszen inkább félműveltségnek nevezném.

– Ez mit jelent?

– Arról van szó, hogy az amerikaiak egy kegyetlen felfogást érvényesítenek, hiszen mindenben az erősebbet honorálják a gyengébbel szemben, náluk az erős nyugodtan letaposhatja a gyengét. A berendezkedésüket „abszolút demokráciának” nevezték el. Miután rátették a kezüket a világra, azt gondolták, hogy az „arab tavaszból” majd egy náluk működő demokrácia fog kialakulni. A tévedéseik sokasága járult hozzá a mostani helyzethez. Valójában intellektuálisan teljesen alkalmatlanok arra, hogy a világ élén álljanak. Róma annak idején bölcs volt, a meghódított tartományokat ugyanis békén hagyták és a leigázottak isteneinek egy részét Rómában is hivatalosnak fogadták el. Washington ezt épp ellenkezőleg csinálja, a saját istenét, a demokráciát akarja ráerőltetni a meghódított országokra.

– Nem tartja reménytelen vállalkozásnak, hogy Magyarország megállíthatja a menekültáradatot? Mire lesz elég a magyar–szerb ideiglenes határzár felállítása?

– Orbán Viktor miniszterelnök mindent megtesz, amit megtehet, de a kormány kezét sok esetben megköti az uniós jog. Ez azért borzasztó, mert olyan országok is döntési pozícióban vannak a menekültüggyel kapcsolatban, amelyeket egyáltalán nem is érint az illegális határátlépők ügye. A kormánynak az uniós kötelmek miatt sem lehet elhamarkodott lépéseket tennie, hiszen annak a következményei beláthatatlanok lennének. Csak emlékeztetőül: már a korábbi uniós vitáink után is felmerült a szavazati jogunk megvonása. A probléma rendezésében átfogó megoldásra lenne szükség. Meggyőződésem, hogy néhány hónapon belül meg is születhet egy ilyen, valamit ugyanis lépni kell. De remélem, Magyarország nem lesz olyan balek, hogy a nyugatról hozzánk visszatoloncolt bevándorlókat hagyja maradni, mondván, mi regisztráltuk őket. Eközben a görögök – ahol először átlépték az uniós határt – viszont ezt nem tették meg, így ők mossák kezeiket.

– Akkor mit kellene tennünk?

– Egyértelmű: nekünk is vissza kell toloncolni azokat, akik jogszerűtlenül érkeznek hozzánk. Sajnos, az ellenzéki híradók emberi érzésekre játszva menekült gyermekek síró arcát mutogatják, így manipulálják a közvéleményt. De a nemzetünk sorsa mindent megelőz ebben a kérdésben, a humán megfontolásokat háttérbe kell szorítani a válság kezelésében. A magyar–szerb határzár nem lesz megoldás, hiszen mivel sem Horvátország, sem Románia nem tagja a schengeni uniós határövezetnek, így onnan is átjöhetnek a határainkon. A kerítés viszont jól mutatja a kormány eltökélt szándékát a bevándorlók megállítására, többet ebben a pillanatban nem is tud tenni.

Forrás: magyarhirlap.hu

Reklám

Az idén harmadik alkalommal rendezték meg az eseményt.

Több mint ötven program, több száz hagyományőrző bemutató és egy nagyszabású kiállítás is várta a látogatókat a bugaci pusztában megrendezett Ősök Napja rendezvénysorozaton, amelyen a határon túlról Felvidékről, a Vajdaságból, továbbá Kárpátalján át Erdélyig mindenhonnan képviseltették magukat magyar hagyományőrzők – mondta Szakács Árpád, a Magyar-Turán Alapítvány sajtófőnöke vasárnap az MTI-nek.

Tájékoztatása szerint három napos, vasárnap estig tartó rendezvényen számos rokon nép nagyköveti szinten képviseltette magát, valamint a kulturális szervezetek vezetői is megjelentek Mongóliától Kazahsztánig.

Az idén harmadik alkalommal megrendezett Ősök Napján sok volt a külföldi turista, ami a szervezők szerint azt jelentheti, hogy az utazási irodák kínálatában már helyet kapott az esemény. Többek között olaszok, franciák, németek, dánok és hollandok is érkeztek szervezett formában – mondta Szakács Árpád hozzátéve, hogy ez kulturális szempontból azért is fontos, mert “a legautentikusabb módon találkozhattak a magyar múlttal és a magyar kultúrával”. A szombati fő napon, a hagyományőrző rendezvényt majdnem százezer látogató tekintette meg – közölte.

Elmondta azt is, hogy aláírásgyűjtés indult azért, hogy a hun uralkodó, Attila, méltó szobrot kapjon a fővárosban. A Kárpát-medencében élt és innen irányította a hun birodalmat, sőt itt is van eltemetve – indokolta az aláírásgyűjtést Szakács Árpád. Az aláírásgyűjtésen már az első napon mintegy 8 ezren írták alá a szoborállítást támogató felhívást, de szombaton és vasárnap is hosszú sorok várakoztak, hogy aláírhassák az íveket – tette hozzá.

A hagyományőrző rendezvénnyel a szervezők célja az, hogy hozzájáruljanak “a magyarság valódi történetével jobban egybe eső, korszerű őstörténeti kép kialakításához”.

A programban bemutatták egyebek közt a Keleti vihar elnevezésű monumentális csatajelenet, amelyben gyalogos és lovas harcosok csaptak össze. A rendezvényt kísérő kiállítások a hun, avar és a honfoglaláskor régészeti és antropológiai hagyatékából adtak ízelítőt. Ismét felépítették a világ legnagyobb jurtáját, a több mint húsz máter átmérőjű hatalmas, úgynevezett “Atilla sátrát”. A hun nagyfejedelemről elnevezett óriás jurtában volt látható a Hunok Bejövetele című festmény, Kertai Zalán alkotása.

Az Ősök Napja mellett a Kurultájt is a Magyar Turán Alapítvány szervezi. Az Ősök Napja a Kárpát-medencében élő magyarok legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, míg a Kurultáj a hun és türk tudatú népek találkozója, amelyet szintén kétévente rendeznek. Ez lényegesen nagyobb találkozó, mert 25 országból várnak vendégeket a “törzsi gyűlésre”. A közbenső évben rendezik mindig az Ősök Napját.

Forrás: magyarhirlap.hu

Reklám

Augusztus 20. a magyarok ünnepe, arról a hazáról szól ez az ünnep, amelynek számos viszontagsággal kellett megküzdenie az elmúlt ezer évben és napjainkban egy újabb kihívással kell szembenéznie, ez pedig a modernkori népvándorlási hullám – jelentette ki L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Miskolcon, a Diósgyőri vár mellett elkészült Lovagi tornák tere átadásán csütörtökön. 

L. Simon László úgy fogalmazott, hogy az elmúlt ezer évben hiába jöttek tatárok, törökök, világháborúk, diktatórikus hatalmak és hiába próbálták egyes politikai erők kiárusítani az országot, a magyar nemzet mindig képes volt összefogni, ennek révén megújulni.

Rámutatott arra, hogy napjainkban nekünk és egész Európának a modernkori népvándorlási hullámmal kell szembeszállni és nemcsak hazánkat, hanem Európa egészét kell megvédenünk saját határaink megvédésével – mondta, hozzátéve, épp ezért kell összefognunk ma is.

Miskolc új kulturális és idegenforgalmi központjának avató ünnepségén – ahol megteltek a küzdőtér melletti lelátók érdeklődőkkel – az államtitkár hangsúlyozta: amellett, hogy Szent Istvánról, a keresztény magyar államot megalapító királyról és személyén túl a magyar államiság több mint ezer éves létéről emlékezünk, ünnepeljük Miskolcot is. A Lovagi tornák terével ugyanis tovább fejlődik a borsodi megyeszékhely, valamint Diósgyőr. Ez a fejlődés pedig szimbolikusan köti össze a múltat a jelennel és a jövővel. “Miskolc városépítő munkája példaértékű az egész ország számára” – jelentette ki L. Simon László.

Emlékeztetett arra, hogy a lovagi aréna szomszédságában lévő Diósgyőri vár 2,5 milliárd forintos újjáépítése volt a városfejlesztés egyik állomása, ez a munka folytatódik. A kormány támogatásával ugyanis a Nemzeti Várprogram részeként az első ütemben kiemelt projektként további másfél milliárd forintot kaphat a Diósgyőri vár fejlesztésére Miskolc.

Ennek köszönhetően elkészülhet a várárok, megújulnak majd a külső várfalak és a régészeti feltárások folytatására is lehetőség nyílik. “Visszaépülhet a vizesárok, ami európai szinten is ritkaság lesz, kimagasló turisztikai értéket jelent majd” – tette hozzá.

Megjegyezte: a több ezer férőhelyes új rendezvényhelyszín átadásával befejeződött a 2012-ben elkezdett, több mint 3 milliárd forint értékű fejlesztéssorozat Miskolcon.

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere (Fidesz-KDNP) beszédében kitért arra: a Lovagi tornák tere is hozzájárul majd ahhoz, hogy a város egyre népszerűbbé váljon a hazai és a külföldi vendégek körében. Ez már most is látszik az utóbbi évek látványos idegenforgalmi fejlesztéseinek köszönhetően – tette hozzá.

Az akár ötezer fő befogadására alkalmas, 750 férőhelyes fedett lelátókkal körülvett küzdőtér – amely 977 millió forintból épült – nagyszabású koncerteknek, színházi előadásoknak adhat otthont, emellett nevéhez hűen hagyományőrző lovagi tornák, sőt – felszereltségének köszönhetően – akár műlovagló vagy díjugrató nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas. Az új idegenforgalmi és kulturális központ – háttérben a Diósgyőri várral- Közép-Európában is egyedülálló lehet zenei fesztiválok, hagyományőrző rendezvények, közösségi ünnepek, sportesemények helyszíneként.

Forrás: inforadio.hu

Reklám