Beigazolódott: jó döntés volt visszaköltözni Gyergyószentmiklósra – értékelt az EMI-tábor helyszínváltásával kapcsolatban Sorbán Attila Örs főszervező.

Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke elmondta: nem csökkent, sőt emelkedett a résztvevők száma. Ez főként az esti koncertek látogatottságából volt megállapítható, hiszen az 1100 hetijegyes táborozó még több száz szórakozni vágyó fiatallal egészült ki, 1300–1500 fő tombolt az együttesek fellépésein. Nézőcsúcs a szervezők becslése szerint az Ossian és a Kárpátia koncertjén volt. Amint Sorbán elmondta, „fesztiválszámítás” szerint összesen mintegy 11 ezer látogató fordult meg ott az öt nap alatt. A fő előadósátorban is jelentős volt az érdeklődés, előfodult, hogy be sem fért a hallgatóság, a sátoron kívül, a tűző napon állva hallgatták az ott elhangzottakat.

A tábor idén több programponttal színesedett. Népszerű volt a hagyományőrző tér, ahol középkori katonai ruházatot, fegyverzetet lehetett kipróbálni, íjászatot tanulni. A Jogaink sátorban is mindig szép számban voltak érdeklődők, itt fontos közérdekű témák, a román törvénykezés és magyar jogok „kerültek terítékre” – mondta el Szűcs Péter, az EMI alelnöke.

A törvényekkel idén nem akadt „problémájuk” a szervezőknek, annak ellenére sem, hogy a szokásos kiemelt hatósági figyelmet, ellenőrzés-sorozatot most is megkapták. Büntetésre azonban nem adódott ok. A bukaresti központi média Vona Gábor Jobbik-elnök előadását most is kiemelt figyelemmel követte, de ezúttal elmaradt a „botrányos szenzáció”, egyedül Szávay István Jobbik-alelnök azon kijelentését kapták fel, miszerint Moldova hamarosan Románia része lesz, de ezzel párhuzamosan az ország valamilyen szintű föderalizálásának is meg kell történnie.

Az szervezők leszögezik: EMI-tábor jövőre is lesz, itt, Gyergyószentmiklóson.

Reklám

Álláspont. Jegyezzük meg ezeket a napokat. Hogy egyszer majd ivadékaink el tudják mesélni, hogyan kezdődött.

Kedden kezdődött. Kósz szigetén, Görögországban, ahová hétezer betolakodó érkezett a közelmúltban. A sziget lakossága nem egészen harmincezer fő. Erre a harmincezer szerencsétlen görögre zúdult rá a horda. A sziget élete megbénult. Már hónapokkal ezelőtt. A turisták elmenekültek, a szállodák konganak, a lakosság dühös és kétségbeesett. A horda erről mit sem tud. Csak özönlik. És kedden elkezdődött…

Kedden a horda tüntetni kezdett. „Papírokat akarunk! Enni akarunk!” – üvöltözték, és ülősztrájkba kezdtek a sziget legnagyobb városába vezető úton. A görög hatóságok mindeközben egy stadionba igyekeztek beterelni a vadakat, hogy ott lefolytassák a regisztrációs eljárást. Azért egy stadionba, mert minden más lehetőség kimerült, megtelt már minden vadakkal, megtelt Kósz szigete. Aztán a stadionban verekedés tört ki közöttük, a rendőrök pedig gumibottal és poroltóval próbálták meg helyreállítani a rendet.

Kósz szigetén csütörtökön folytatódott minden. Csak most már nem egymásnak estek a betolakodók, hanem megtámadtak egy rendőrőrsöt. Egy angol nyelvű görög lap beszámolója szerint: „Illegális bevándorlók hordái megrohamoztak egy rendőrállomást Koson, és megsebesítették a rendőrtiszteket.” A sziget polgármestere nyilatkozatot adott ki. Giorgosz Kiricisz elmondta: ha a helyzet tovább romlik, elkerülhetetlen lesz a vérontás. „Nincs többé rend és törvény a városban” – adta hírül Kiricisz.

Jegyezzük meg ezt is: akadt egy bátor és normális ember, aki ki merte mondani a kimondhatatlant: „Ha a helyzet tovább romlik, elkerülhetetlen lesz a vérontás”.

S jegyezzük meg azt is, hogy a görög kormány mintha észhez tért volna. A híradások szerint: „A polgármester felhívása után szerdán a görög kormány közbeavatkozott: egy óceánjáró hajót és rohamrendőröket küld a térségbe”. Most már csak az a kérdés, vajon elmerészkedik-e odáig is a görög kormány, hogy bevesse a rohamrendőröket és a hadihajót.

Ha igen, akkor a görögök történelmet fognak írni, már megint. Ha be merik vetni a rendfenntartó erőket, ha kell, akkor a hadsereget is, és kitakarítják végre Kósz szigetét ezektől a hordáktól, akkor elkezdődik végre valami. De csak akkor. És akkor, ha a hordák, a zavargók, a rendőröket megsebesítők nem Athénban kötnek ki, hogy onnan aztán ide jöjjenek. Szó sem lehet róla! Akkor írunk történelmet, ha ezeket hazazavarják, eltüntetik Európa közeléből, egyszer s mindenkorra.

Akkor elkezdődik végre valami, aminek folytatódnia kell.

Mert nézzük csak tovább az elmúlt napok eseményeit!

A spanyolországi Salou nevű tengerparti üdülőhelyen a „bevándorlók” összecsaptak a rendőrökkel. Az ok: a razziázó rendőrök elől egy szenegáli zugárus kiugrott az erkélyről és meghalt. Erre a horda nekiesett a rendőröknek. A szenegáli bűnöző volt. Le akarták tartóztatni. Erre inkább kiugrott a harmadikról. Na és? Az ő döntése volt. Kiugrott és meghalt. Ennyi. Pont, nem érdekel. De az annál inkább érdekel, hogy erre a többi veszi magának a bátorságot, hogy nekimenjen a rendfenntartóknak.

Ott helyben kellett volna megoldani a problémát, méghozzá azonnal és bárhogyan. Mielőtt ezek elkezdik elhinni, hogy Európában ez a dolgok elintézési módja. És az összeset azonnal ki kell takarítani Spanyolországból, Európából. Lehet menni haza. Ott lehet zavarogni, rendőröknek nekimenni, jogokat követelni, harmadikról kiugrálni, elpusztulni. Itt nem.

És nézzük tovább. Hétfőn egy svéd kisvárosban, Västerasban bement két eritreai állat a helyi IKEA-ba és halálra késelt két embert. Anyát és a fiát. Ok? Nincs. Csak. Mert a konyhai részlegen ki voltak pakolva a megvásárolható kések, és a két beteg állat úgy döntött, ölni fog. Mindkettő „menedékkérő” volt. Ott éltek egy befogadóállomáson. A fiatalabb, huszonhárom éves gyilkost húsz perccel a tett után vették őrizetbe. Nem tanúsított ellenállást. Egykedvű volt. Hát persze. Mi baja lehet? Beteszik majd egy svéd börtönbe, ami ahhoz képest, ahonnan jött, maga a paradicsom. Ott fog éldegélni csendben, békességben, aztán úgy tíz év múlva kiengedik, és az egész folytatódik, mintha mi sem történt volna. Sokkal jobb lett volna, ha ellenállást tanúsít, és lelövik, mint egy veszett kutyát. Bár ismerve a svédek állapotát, lehet, hogy harapással leterítette volna a rendőröket is, akik mindeközben attól rettegtek volna, nehogy baja essen, mert akkor szétszedi őket a média meg az idióta, ön- és közveszélyes jogvédők hordája. A svédeknek most van két eritreai gyilkosuk, viszont nincs többé két fehér, svéd állampolgáruk.

Biztosan megérte a csere. Éljen a liberalizmus! Éljenek az emberi jogok! Kivéve, ha az európai, fehér, keresztény rassz jogairól van szó…

És nézzük tovább. A Sky News újságírói beálltak dzsihadistának, és az interneten beépültek az Iszlám Állam aktivistái közé. Az akció eredménye: feketén-fehéren kiderült, hogy az IS terroristái ott vannak Angliában, és csak parancsra várnak. És arra buzdítják a velük szimpatizáló tetveket, hogy Európában hajtsanak végre öngyilkos merényleteket. Eközben a világ összes biztonságpolitikai szakértője elmondta már, hogy az Európába zúduló hordák soraiban nyilvánvalóan ott vannak az IS terroristái. Mert ezek állatok ugyan, de nem hülyék. És nem szalasztanának el egy ilyen alkalmat. Ráadásul az elhülyült európai döntéshozók és a „jogvédők” hordái a lehető legszélesebbre tárják a kapukat előttük. Mint a nyálfolyató idióták, akik a puskaporos hordón ülve gyújtogatnak, és gügyörésznek hozzá…

Itt az idő kimondani: elkezdődött valami rettenet. Aminek véget kell vetni. Most. Minden eszközzel. Európát meg kell szabadítani ettől az iszonyattól. Ha kell, fegyverrel. Mert ha minden így marad, akkor elkerülhetetlen lesz a vérontás. És a hordák ma még úgy hiszik, csak az európaiak vére ontható…

Reklám

Tegnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kérette hivatalába Victor Micula román nagykövetet. Magyar Levente a diplomatától magyarázatot kért Victor Ponta román miniszterelnök hétfői kijelentéseire, amelyekkel a tárca szerint Magyarországot elfogadhatatlan vádakkal illette. 

A román miniszterelnök szerint Magyarország provokálja Romániát, miközben az európai országok és az Egyesült Államok részéről “rendszeres bírálatoknak” van kitéve. Victor Ponta a Romania hírtelevíziónak adott hétfő esti interjúban reagált azokra a kijelentésekre, amelyeket Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tett a Romania Libera napilapban hétfőn közölt interjúban.

A magyar diplomata egyebek között arról beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de ezen a téren nem létezik “elegendő jóindulat” a román fél részéről.

A nagykövet kijelentései miatt hétfőn bekérették a román külügyminisztériumhoz Nagy Károly Zoltánt, Magyarország bukaresti nagykövetségének az első beosztottját, aki a szabadságát töltő Zákonyi Botondot helyettesíti.

Tegnap viszont a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kérette hivatalába Victor Micula román nagykövetet, magyarázatot kérve Victor Ponta hétfői kijelentéseire. Mint Magyar Levente az InfoRádiónak elküldött közleményben jelzi: ezen vádak azt mutatják, hogy a román kormányfő újfent magyarellenes agitációval kívánja elfedni azt a belpolitikai válságot, amelyet kormánya tagjainak sorozatos vád alá helyezése és elítélése okoz.

Orbán Viktor miniszterelnök július végén Tusnádfürdőn beszélt a 2012 óta megromlott román – magyar kapcsolatokról.

A román miniszterelnök az interneten közzétett kedd délutáni bejegyzésben kommentált. Victor Ponta szerint a román kormány nem tolerálhatja a végtelenségig Magyarország bukaresti nagykövetnek és más, Romániába látogató magyar hivatalosságoknak a kisiklásait. Hozzátette, hogy a román külügyminisztérium hétfői álláspontja rendkívül kiegyensúlyozott volt, és megfelelt az európai normáknak.

Reklám

A Magyar Turán Alapítvány által életre hívott Magyar Turán Szövetség 2015-ben, augusztus 14-15-16-án rendezi meg a III. Ősök Napját. A Bugacon megrendezett ünnep a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állít emléket, az Ősök Napja mára olyan összekötő kapoccsá vált, ami az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja. Az elmúlt években létrejött össznemzeti összefogás lehetővé tette, hogy hagyományt teremtsünk. A legnagyobb történelemformáló őseink – akiknek e Hazát is köszönhetjük – tiszteletére szervezett Ősök Napja ünnepséget minden második évben rendezzük meg.

Minden nemzet életének az egyik elengedhetetlen alapeleme a kollektív nemzeti tudat. A Magyar nemzet valós hagyományainak megőrzése és átadása az egymást követő generációknak a Magyarság megmaradásának a legfontosabb záloga! A nemzetet összefogó kapcsok egyik legfontosabb eleme a nemzeti történelmünk ismerete, valamint a magyar történelem legnagyobb eseményeinek, nemzetrészeket és generációkat összekötő közös megünneplése.

A magyar társadalmi élet és ünneprend egyik régi hiányossága és adóssága, hogy nincs egy olyan ünnepünk amikor a magyarság legnagyobb valós őseiről (Árpád Vezérlő Nagyfejedelem, Attila Nagyfejedelem) az ő történelemformáló szerepükről (Honfoglalás) és a magyarságot megtartó tetteiről (pozsonyi csata) emlékezik meg méltósággal az egész nemzet.

A Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepségén tradicionális seregszemle, harci bemutatók, lovas versenyek és lovas vetélkedők, íjász programok, a magyar –hun-avar örökséget bemutató kiállítások, népzenei és magyar táltos-zenei programok lesznek. Hatalmas jurtatábor épül, kézműves bemutatók, kézműves vásár, gyermek programok és tudományos ismeretterjesztő előadások fogják emelni az ünnepi hangulatot.

További információk és majd a részletes programok folyamatosan olvashatók lesznek a hivatalos honlapon: www.kurultaj.hu és a hivatalos facebook oldalunkon: Kurultaj-Magyar Törzsi Gyűlés (közösség) https://www.facebook.com/kurultaj

Emlékezzünk együtt büszkén és méltósággal!

Minden magyar testvérünket szeretettel várjuk !

Magyar Turán Szövetség

Reklám

A hétfő hajnalban elhunyt tudóst hosszú, méltósággal viselt betegség után, életének 81. évében érte a halál – közölte lánya, Czeizel Barbara.

Élete, munkássága

Apja szobafestő-mázoló kisiparos volt. Középiskolai tanulmányait a budapesti cisztercita gimnáziumban és a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban végezte. Orvosi diplomájának megszerzése után, 1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a humángenetikai és teratológiai osztályon a fejlődési rendellenességek okait kutatta, emellett 1973-ig a János Kórház szülészeti osztályának családtervezési tanácsadója volt.

1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium (1984-től osztály) főorvosa és a WHO-együttműködési központ igazgatója. 1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatójaként dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Ezután a Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése Alapítvány tudományos igazgatója lett.

Fő területe az epidemiológia, az öröklődés, a genetikai ártalmak és a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése volt. Elsőként igazolta a magzatvédő vitamin szerepét a fejlődési rendellenességek megelőzésében, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait.

1970-ben lett a vezetője a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának, 1973-ban létrehozta a Veleszületett Rendellenességek Kóroki Monitorját, melynek segítségével jól kutathatóvá váltak a rendellenességek okai.
Czeizel Endre 1973 óta végzett genetikai tanácsadást, kidolgozta az úgynevezett magyar módszert, az 1980-as években pedig az optimális családtervezési modellt, majd szolgáltatást.

Ennek keretében elsőként a családtervezési alkalmasságot tisztázzák, a második lépés a fogamzásra történő három hónapos felkészülés, a harmadik lépésben a fogamzás optimális körülmények közötti elérése után a korai terhesség fokozott védelmét segítik elő. Magyarországon több mint 75 ezer “Czeizel-bébi” született.

Munkássága elismeréseként számos nemzetközi társaság fogadta tagjává, és feladatot vállalt az MTA Orvosi Genetikai Bizottságának munkájában is. Elnöke volt a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak, szakértője az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), részt vett több európai uniós kutatási témában, tagja volt vezető nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának. Elnöke volt az International Clearinghouse for Birth Defect Monitoring System és a European Environment Mutagenic Society szervezeteknek, alelnöke a washingtoni Humángenetikai Világkongresszusnak.

A Fővárosi Ítélőtábla 2003-ban egy hosszan húzódó per végén bűnsegédként jogerősen pénzbüntetésre ítélte egy magyar-amerikai örökbefogadási üggyel kapcsolatban. A történtekről egy lapnak így nyilatkozott: “Mire megszületett az ítélet, naivságomat, hogy segíthetek az abortuszra ítélt magzatok életét megmenteni, elvesztettem. Valahogy rendet kellett csinálnom önmagamban, így megírtam a hét év történetét A Czeizel-ügy címmel.”

Czeizel Endre sokrétű szakírói és ismeretterjesztő tevékenységet is végzett, több mint 300 angol nyelvű tudományos közlemény, 28 magyar ismeretterjesztő, valamint 17 tudományos szakkönyv fűződik a nevéhez. A televízióban olyan népszerű, felvilágosító-ismeretterjesztő műsorokat vezetett, mint Az öröklődés titkai, a Születésünk titkai, a Jövőnk titkai, Az élet él és élni akar, a Ki viszi át a szerelmet, a Szexfilm, az AIDS, a Génjeink titkai. Az utóbbi években a zsenialitás gyökereit kutatta a kivételes tehetségű muzsikusok, költők, művészek, Nobel-díjas tudósok családfaelemzése alapján.

1966-ban lett az orvostudomány kandidátusa, 1978-ban akadémiai doktor. Számos más kitüntetés mellett 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2000-ben az Egyesült Államokban neki ítélték oda – megosztva – a Kennedy-díjat, amelyet a Kennedy Alapítvány ötévenként adományoz a testi-lelki fogyatékosságok megelőzéséért végzett kiemelkedő tevékenységek elismerésére. A magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásait is méltányolták, 2002-ben megkapta az amerikai Fejlődési Rendellenességek Megelőzése Bizottságának díját is. 2011-ben Hazám-díjjal, 2012-ben Radnóti Miklós antirasszista díjjal, 2014-ben Semmelweis-díjjal tüntették ki.

Reklám

Tíz érmet szereztek a magyar versenyzők a kazanyi vizes világbajnokságon, amivel az éremtábla nyolcadik helyén zártak. A tíz medália hat úszó érdeme: Hosszú Katinka és Cseh László egyaránt három-három alkalommal állhatott dobogóra, rajtuk kívül pedig Gyurta Dánielnek, Kapás Boglárkának, Olasz Annának és Verrasztó Dávidnak volt jelenése az éremátadó ceremónián.

Cseh László, 200 m pillangó

Hosszú Katinka, 400 m vegyes

EZÜSTÉREM

Olasz Anna, 25 km

Cseh László, 100 m pillangó

Verrasztó Dávid, 400 m vegyes

BRONZÉREM

Cseh László, 50 m pillangó

Kapás Boglárka, 1500 m gyors

Hosszú Katinka, 200 m hát

Gyurta Dániel, 200 m mell

Reklám