A 6 tojást kettéválasztjuk, a sárgáját összekeverjük a 6 ek cukorral fehéredésig. A sütőporral kevert lisztet, kakaót (kakaó nélkül is lehet, ha fehér tésztát szeretnénk kapni) hozzáadjuk, majd az olajat is. A fehérjét habbá verjük, s óvatosan beleforgatjuk a masszába. Kivajazott, lisztezett tepsiben sütjük. Magasfalú tepsit válasszunk. Fontos, hogy sütés közben ne nyissuk ki az ajtót, mert összesik a tészta. Ha kész, pihenni hagyjuk, ne vegyük ki a tepsiből, csak esetleg fordítsuk meg. A túrókrémhez valókat habosra keverjük, a vajat kissé olvasszuk fel, ha kihűlt, a piskótára kenjük. A mázt pudingként megfőzzük (nem kell hozzá tej!), ha félig kihűlt, a krém tetejére öntjük. Majd tepsivel együtt betesszük a hűtőbe, amíg megdermed a máz, kb. 2 óra.
Egyszerű és nagyon finom sütemény. Jó étvágyat hozzá!
Levélben értesített a Szent Imre templom vezetősége, hogy tegyem közzé a Gary Yanus atyának kijelentését, ami a folyó év július 20.-i, Szent Imre heti tudósítójában (más néven bulletinben) jelent meg a Szent Imre Egyházközséggel kapcsolatban.
Idézem szavait:
Nem titok, hogy van egy lehetőség, hogy egy magyarországi pap jönne Clevelandbe, hogy kisegítsen a Szent Imrébe. Még sok minden vár kidolgozásra. Addig is tartsátok imáitokban az egyházközséget.
It is no secret that there is a possibility of a priest from Hungary coming to Cleveland to assist at St. Emeric. Much yet has to be worked out. Please keep the parish in your prayers.
Fr. Gary Yanus
A Szent Imre egyházközösség vezetősége és a hívek nagyon örülnek, reménykednek és imádkoznak, hogy Lennon püspök áldását adja rá, hogy egy magyarországi pap jöjjön a Szent Imre templomba.
Én is nagyon megörültünk ennek a jó hírnek, és kérem nem csak a templom híveit, hanem Cleveland egész magyarságát, hogy hordja imájában a Szent Imre templom sorsát és jövőjét, hogy a Jó Isten akarata történjen meg ebben is.
Egy Biblia vers idézettel szeretnék buzdítani mindenkit:
„A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” (Pál levele a rómaiakhoz: 15. fejezet 13. verse – Magyar Bibliatársulat újfordítású bibliája)
Immáron harminckilencedik alkalommal került megrendezésre a Magyar Baráti Közösség (MBK) által tartandó ITT-OTT Találkozó. A helyszín továbbra is változatlan, a kellemes nyaralási lehetőség végett az Ohio-i Lake Hope State Parkban volt, viszont az időpont 2014-ben augusztus 16 és 23 közé esett. Egy héten át a tábori résztvevők ápolhatták és fejleszthették a magyar kultúrájukat a Reménység tavánál.
Vasárnap a New York-i főkonzulátus által szervezett, ünnepélyes állampolgársági esküceremóniával indult meg a rendezvény, ahol, harminchárom új magyar állampolgár tett esküt. A konferencia idején konzuli ügyintézésre is lehetősége nyílt a rendezvény résztvevői illetve a vonzáskörzetből érkező magyar állampolgárok számára a főkonzulátus által működtetett Konzuli Kabinban.
A program ez évi vezérgondolata: „Együtt a Szétszórtságban”, és idén ennek keretén belül Erdélyre összpontosult a figyelem a műsorok túlnyomó részénél, amelyben Kárpát-medencei meghívottak segédkeztek.
Rádiós tagjaink is jelen voltak az eseményen, így Hargitai István, Molnár Zsolt, Csibi Lóránd, Simon-Benedek Zsuzsa és gyakornokunk, Gergely Imelda is. Abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy a program keretén belül módunkban állt előadást tartani a média világáról és ezzel együtt bemutatkozhattunk a clevelandi magyar rádiónkkal is a kedves közönségnek.
Délelőtti órákban színvonalas előadások sorozata ment le a kultúráról, történelemről és különböző fogalmikörökről, amellyel párhuzamosan gyermekprogram és angol nyelvű foglalkozások is zajlottak. Egy közös ebéd követte a napot, ahol finomabbnál finomabb falatokat lehetett elfogyasztani, majd pihenés képen a strandolást, csónakázást, túrázást is választhatta az ITT-OTT Találkozó résztvevője. A délutáni konferencia sorozat folytatódott, majd a nap végén zenés, verses szórakoztató jellegű produkciók voltak soron, amiket az estén közös beszélgetések és nótázások zártak.
Hatalmas élményekkel gazdagodhat a konferencián jelenlévő, mint kulturálisan, mint néprajzi vonatkozásban. És a nyaralni vágyóknak is egy jó lehetőség, hiszen biztosítva van a jó társaság és a kellemes környezet.
A Magyar Baráti Közösség (MBK; Hungarian Communion of Friends) az amerikai Oregon államban bejegyzett kulturális és jótékonysági szervezet alapítójával, Ludányi Andrással és jelenlegi gondnokával dr. Kovalszki Péterrel folytattunk beszélgetést a találkozóról.
Összeöntötték a Magyarok Kenyeréhez érkezett adománybúzát Mohácson. A magyar és határon túli önkormányzatok által küldött felajánlásból augusztus 20-ára sütik ki és szegik meg a magyarok összetartozását jelképező Magyarok Kenyerét Pécsett.
Az ország egyik legidősebb vízimalmába hozták a Magyarok Kenyeréhez felajánlott búzát őrlésre. A mohácsi Szent Miklós malomban – jelképesen – több mint ezer felajánló búzáját öntötték össze. A molnárok szerint az idei Magyarok Kenyere a tavalyinál is finomabb is lehet, mert több helyről érkezett az alapanyag.
A búzát Magyarországról, valamint az összes szomszédos ország magyarlakta településeiről ajánlották fel. A több mint 200 tonna búzához a kovászt Kárpátaljáról, az 1000 lelkes Verbőcről, míg a sót az erdélyi Parajdról hozták.
Korinek László, a programsorozat ötletgazdája négy éve indította útjára a jótékonysági rendezvényt, amiből mára Kárpát-medencei hagyomány lett.
„Össze tudunk fogni és tudunk segíteni a rászorultakon, úgyhogy nincs okunk az aggodalomra, van jövőnk” – fogalmazott.
A lisztből augusztus 20-ára készítik el a Magyarok Kenyerét, amit Pécsett áldanak és szegnek majd meg. Emellett több ezer cipót is sütnek, amit meg lehet majd vásárolni a nemzeti ünnepen. A befolyt pénzt részben gyermekek étkeztetésre, a megmaradt lisztet pedig a Böjte Csaba által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítványnak adják, ahol több mint 2300 gyermek egy éves étkezését tudják ebből biztosítani.
Huszonöt éve, 1989. augusztus 19-én a Fertő tó mellett pikniket rendeztek, és az ideiglenes határnyitást kihasználva sok száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába.
A közép- és kelet-európai történelmi változások egyik fontos eseménye volt, amikor 1989. május 2-án megkezdték a magyar-osztrák határon a műszaki határzár bontását, majd június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a drótakadályokat, felszámolva ezzel a negyvenéves európai megosztottság szimbólumát, a Churchill által elnevezett vasfüggönyt. Ezután naponta 60-100 keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, majd onnan a Német Szövetségi Köztársaságba. Az NDK kormánya ugyanis az utazásokat a szocialista országokba – ha korlátozásokkal is – engedélyezte.
A páneurópai pikniket, azaz egy osztrák-magyar határ menti baráti találkozót a debreceni Mészáros Ferenc találta ki 1989 júniusában a Habsburg Ottónak, az Európai Parlament (EP) tagjának debreceni előadását követő vacsorán. Az ötletet a Magyar Demokrata Fórum helyi elnöksége is támogatta, egyben javasolták, hogy megvalósításába vonják be a Martonvásáron szervezett “Sorsközösség tábor” résztvevőit is. A páneurópai piknik a tábor augusztus 20-i programzáró rendezvénye lett volna Fertőrákoson, védnöknek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót kérték fel, és felvették a kapcsolatot a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal. Az emblémát, a szögesdrótot átszakító fehér galambot Varga Ákos grafikus készítette, a plakátokat is ő szitázta és nyomtatta ingyen. A debreceniek vállalták, hogy a felhívást kinyomtatják ötezer példányban és előállítják a piknikes trikókat.
A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy három órára szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt a burgenlandi Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) és Sopronkőhida között. A szögesdrótot jelképesen a Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas vágta át, majd egy magyar küldöttség átment a határ osztrák oldalára. Ott szimbolikusan kaput nyitottak, majd a delegáció a szabad határon át osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepség színhelyére. Ezután hangzott el Habsburg Ottónak, az EP képviselőjének, a Páneurópai Unió elnökének és Pozsgay Imre államminiszternek az üzenete és a találkozót rendező Magyar Demokrata Fórum és a Páneurópai Unió felhívása.
A páneurópai piknik helyén ma emlékpark van. 1996-ban a Sopron melletti Fertőrákoson felállítottak egy tíz méter magas acélplasztikát, Gabriela von Habsburg alkotását. A szobor egy darab szögesdrótot jelképez, amely távolról nézve kereszt alakot mutat. A páneurópai piknik huszadik évfordulójára felavatták az európai szabadság szobrát, Melocco Miklós Áttörés című alkotását.
A piknik 25. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik, és két nemzetközi konferenciát is tartanak Sopronpusztán. (MTI)
Világszerte egyszerre gyújtanak tüzet a magyar cserkészek Szent István napján. A lángok mindenhol helyi idő szerint este kilenckor lobbannak fel a nemzeti összetartozás jeleként – közölte a Magyar Cserkészszövetség hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a Magyar Szolidaritás Tüze nemzetközi kezdeményezéshez az 1989-ben újraalapított Magyar Cserkészszövetség idén csatlakozik először.
A nemzeti összetartozásra emlékeztető láng a legkeletibb időzónából, Új-Zélandról indul Nyugat felé, és a Hawaii-szigeteken, Honolulun alszik ki utoljára – olvasható a közleményben.
A cserkészszövetség az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó ideje alatt rendezte meg először a Magyar Szolidaritás Napját, amelyen a cserkészek tábortüzeket gyújtottak Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2003 augusztusában újította fel a hagyományt.
Világszerte 38 millió, a magyarság körében tizenötezer, Magyarországon tízezer taggal a cserkészet a világ legnagyobb ifjúságnevelő mozgalma. Pedagógiai alapjait több mint 100 éve fektette le az alapító Robert Baden-Powell. A tagok önként csatlakoznak a szervezethez és vallják magukénak a cserkészet szellemiségét, “a cselekedve tanulást, a kisközösségi rendszert, részvételt a hasznos és értelmes programokon, az életformát és az elköteleződést”. (MTI)
Alkotmányos keretek között, békés eszközökkel, érvekkel kell kivívni a magyarság megmaradását Szlovákiában, és bár óvatosságra kell, hogy intsenek a környezetünkben meglévő feszültségek, a kitartásnak nem szabad alábbhagynia – erről Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke beszélt hétfőn a szlovákiai Füleken.
Az MKP Szent-István napi ünnepségén Berényi József hangsúlyozta: óvatosságra int, hogy Ukrajnában nemzetiségi problémák miatt dördültek el először a fegyverek, de nem hagyhat alább a kitartás a magyarság megmaradása iránti küzdelemben. “Ugyanis mi kezdettől fogva mindig az alkotmánynak, a törvényeknek megfelelően, békés eszközökkel küzdünk megmaradásunkért, gyarapodásunkért, hol sikeresebben, hol kevésbé sikeresen” – tette hozzá.
Az MKP elnöke kitért rá, hogy nem kedvezőek a népszámlálások adatai, és nyilván gazdasági okai is vannak az asszimilációnak.
Pontosan meg kell tudni fogalmazni, mik azok az intézményi, pénzügyi és jogi keretek, amelyek biztosítják, hogy nem 110 ezerrel leszünk kevesebben 20 év múlva, hanem megáll ez a negatív folyamat, a magyar gyerekek újra magyar iskolába járnak majd, újra lehet használni a magyar nyelvet azokon a helyeken, ahol ehhez az adottságok megvannak, és újra fel meri vállalni mindenki a magyarságát – fogalmazott a politikus.
Berényi József a Városi Művelődési Központban tartott ünnepségen mintegy félezer ember előtt arról is beszélt, hogy – a szlovákok által is elfogadott – Szent István megalkotta azt az intézményrendszert, amelynek köszönhetően fennmaradhatott a magyarság, és befogadó volt mindazok számára, akik elfogadták a kereszténységet, az általa megteremtett morális, intézményi környezetet.
Éppen István királynak köszönhető, hogy nem létezett ezeréves elnyomás, “mert ha lett volna, akkor nem lett volna nemzetiség, aki ezt túl tudja élni” – fűzte hozzá.
A rendezvényen, amelyen fellépett a Magyar Állami Nép Együttes, Szvorák Zsuzsa, az MKP füleki polgármesterjelöltje szólt arról, hogy Füleken nem ünnepelték meg eddig hivatalosan, közösen ilyen szép számmal Szent István ünnepét, hagyományt teremtenek tehát a szlovákiai városban.
Elmondta azt is, hogy a belépőkből befolyt összeget jótékonysági célra ajánlották fel az egyház és az ifjúság javára.
Ha nyár, akkor tábor. És szerencsére már Kárpátalján is szép számmal szerveznek igencsak értékes, értékeket kínáló vakációs heteket. A történelmi egyházak, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Genius Jótékonysági Alapítvány stb. egyaránt több tábort is szervez, így szinte mindenki megtalálhatja azt, amelyikben jól érzi magát.
A „Génius” Jótékonysági Alapítvány a Bethlen Gábor Alap támogatásával az elmúlt héten immáron negyedik alkalommal szervezte meg a népzenei és néptánc táborát, melyre közel ötven gyerek érkezett többek között Mezőgecséből, Ungvárról, Gátról, Beregszászból, Mezőváriból, Nagyberegről, Beregsomból, Nagydobronyból. A Nagyberegi Református Líceum udvara, termei ezúttal vidám zeneszótól, énekléstől volt hangos. Merthogy a Magyarországról érkezett Bürkös zenekarral nem csupán a hangszerkezelést gyakorolták az ifjú zenészpalánták, de a minden este megrendezett táncházban is ők húzták a talpalávalót. És ellátogattak ide az Ung-vidéki Csipkés együttes tagjai is, hogy a zenésztársak ismerkedjenek egymással, tanuljanak egymástól. A Kárpát-medence magyarságának tánclépéseit Jakab Istvántól és Váradi Enikőtől leshették el a fiatalok. Kepics Adzselikával, a tábor vezetőjével népdalokat tanultak a táborozók, a Beregszászból érkezett Szilágyi László és felesége, Gabriella már-már a feledés homályába vesző gyermekjátékokat tanított meg a résztvevőkkel. Igen nagy érdeklődés kísérte a kézműves foglalkozásokat is, melyek keretében Somi Katalinnal, a helyi középiskola szervező-pedagógusával quilling képeslapokat, fakanál bábukat, papírhengerből asztali tolltartót, csipeszfigurákat, könyvjelzőket készítettek.
Ennek a gazdag programnak köszönhetően igen színesre sikeredett a táborzáró bemutató koncert is, ahol rég elfelejtett gyermekjátékokat mutattak be, kevésbé ismert népdalok csendültek fel, és a gyerekek, illetve az oktatók előadásában többek között dunántúli ugróst, rábaközi dús táncot, kalotaszegi csárdást és szaporát, magyarbődi karikázót, Galga-menti lassút és friss csárdást, kalotaszegi román forgatóst, legényest és szaporát láthattunk.
A gyerekekkel beszélgetve úgy érzékeltük, nagy örömmel tanulják ezeket a táncokat, énekeket, zenéket. S akárcsak a szervezők, ők is fontosnak tartják, hogy tovább örökítsék az eleinktől örökül kapott népzenét, néptáncot.
Most mélységekből szakad föl a szó S nem csinált virág, nem papírhajó, De Óceán setétjén égő gálya, Mit röpít a szív tajtékos dagálya, A mélybe le s a mélyből újra fel, Ma szólni nem lehet s ma szólni kell: Szeretlek, népem, mindhalálig. Egy érzés szunnyadt bennem hangtalan, Némán, keményen, mint kőben arany, Most csákány töri, bontja, fejti föl Az érzést, amely üdvözít – és öl S mártíromságot szenvedtet velem; Mi ez? Szokás, nyelv vagy történelem, E szó: Szeretlek mindhalálig?! Száz hajszáleren szívódik belém, És száz ösvényen felé kúszom én, És száz formában kísért engemet, Mint langy szellő, mint Számum-lehelet; Alakoskodik, rejtőzik, tagad, Míg egyszer egy órában kifakad: Szeretlek népem mindhalálig! Tudtam én ezt? Nem tudtam ezt soha; Nem így; míg jött a sors, a mostoha, És megmutatta, hogy Te: én vagyok, S ha Te sorvadsz el, én is elhalok, Mint a levél, ha elszárad a fa, Mint a gyermek, kit elhágy az anya, Szeretlek népem mindhalálig. Ha te nem vagy, nincs álom, illat, szín, Az élet babyloni vizein. Nincs fáklya, mit a szív magasra tartson. És ülünk egyformán a szürke parton: Alélt lelkek egy alélt földtekén… És ha te nem vagy, nincs e költemény: Szeretlek népem, mindhalálig. Mi vagy Te nékem? Szomjamra ital, Sebemre ír és bánatomra dal, Tűzhely, amelyhez térni soh’se késem. Márvány, amelybe álmaimat vésem. Át egen, földön, folyón, tengeren, Rögön, hanton, koporsófedelen: Szeretlek mindhalálig, nemzetem!
A zöldpaprikát karikára, a vöröshagymát szeletekre, a gombát es a paradicsomot cikkekre vágjuk. A kolbász héját lehúzzuk, majd karikára vágjuk. A virslit felkarikázzuk.Az apró kockára vágott füstölt szalonnát megpirítjuk, ha kevés a zsírja, olajjal dúsítjuk. Hozzáadjuk és a zsírján üvegesre pirítjuk a vöröshagymát és a gombánk felét. Amikor lepirultak, beledobjuk a felkarikázott kolbászt. 1 perc pirítás után jöhet bele a zöldpaprika, megsózzuk, 4-5 percig pároljuk. Megszórjuk paprikával, majd hozzáöntünk kb. 1,5 dl vizet. Addig forraljuk, amíg a víz elpárolog, ekkor tesszük bele a maradék gombát. Most kaphat egy kis őrölt borsot is.
További 5 percnyi forralás után adjuk hozzá a paradicsomot, majd az apróra zúzott fokhagymát és a virslit. Újabb 5 perc múlva a zöldborsót tesszük bele. Ekkor állíjuk be a lé hosszát: ha hosszú lével szeretjük, annyit öntünk bele a konzerv-zöldborsó levéből amennyit jónak látunk.Végül 3 perc múlva belepottyantjuk főzetünkbe a tojásokat. Ilyenkor még utánsózhatjuk, esetleg tovább fűszerezhetjük. Összerottyantjuk és kész.
Az étvágy elnyomására képes agyi idegsejteket azonosítottak amerikai kutatók egy rágcsálókon végzett kísérlet során.
A Nature Neurosciences című folyóiratban közölt tanulmány szerint ezeknek a neuronoknak a bekapcsolásával azonnal leállítható az evés. A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatóinak eredményei azt sugallják, hogy az érintett idegsejtek központi kapcsolótáblaként működve kombinálják, váltogatják a különböző üzeneteket az agyban, ezzel segítve a táplálékbevitel csökkentését.
A szakemberek lézersugárral stimulálták a neuronokat, ami az ételfogyasztás azonnali és teljes leállását eredményezte az egereknél. A kutatók ezután megnézték, hogy miként viselkednek a neuronok egyebek közt jóllakottság, rossz közérzet, hányinger és keserű ízérzet esetén.
Az idegsejtek az összes vizsgált szituációban aktívnak bizonyultak, ami azt sugallja a szakemberek számára, hogy fontos szereplői lehetnek bizonyos ingerekre adott válaszreakcióknak. A sejtek gyorsan dolgoztak, amikor az egerek rendes adag táplálékot kaptak, ami a kutatók szerint azt jelzi, hogy talán a túlevés megelőzésében is meghatározó szerepet játszanak.
“Valószínű, hogy az emberi agyban is léteznek hasonló sejtek. Amennyiben így áll a helyzet és bizonyítható, hogy ezek a neuronok részt vesznek az evés meggátolásában, akkor egy nap fontos szerepet játszhatnak a különböző táplálkozási rendellenességek kezelését célzó terápiák kidolgozásában” – idézte a BBC News David Andersont, a tanulmány vezető szerzőjét.
A kutatók szerint a következő lépés annak a vizsgálata lesz, hogy az érintett sejtegyüttes milyen kölcsönhatásban van a táplálékbevitellel összefüggésben lévő más idegközpontokkal. A tanulmány során vizsgált neuronok az amigdalában találhatóak, amely agyterületnek elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában.
A BOCSKAI RÁDIÓ 373. honismereti rejtvényjátéka. 2014. augusztus 24.
373. honismereti rejtvényjáték - 2014. augusztus 24.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Farkas Erzsébet, Jakab Márta, Kaczvinszky Tamásné, Bárányné Kerecseny Alice, Thurner Klára, Nagy Erzsébet.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Hozzávalók / 12 adag
Hozzávalók:
