Szász Jenő elnök vezetésével a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-medencei bemutatkozó körútra indul, melynek egyik állomásaként a Felvidékre: Dunaszerdahelyre és Kassára is ellátogatnak október 16-17-én. A rendezvényeket az 1956-os ünnepre való megemlékezés jegyében magyarországi előadóművészek közreműködésével szervezik.
A budapesti központi székhelyű, valamint egy székelyudvarhelyi fiókintézetet működtető Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) idén év elején alakult meg „a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a magyar jövő valódi határainak felismerése és tudatos kiépítése elősegítésének érdekében szükséges egyes állami feladatok ellátása” céljából – volt olvasható a tavaly decemberben a Magyar Közlönyben megjelentetett kormányhatározatban. Orbán Viktor miniszterelnök az intézmény irányításával Szász Jenőt, az erdélyi Magyar Polgári Párt korábbi elnökét és Székelyudvarhely egykori polgármesterét bízta meg. 2012-ben a kormány 100 milliós, idén 1,2 milliárdos költségvetési támogatást különített el az intézet részére.
Az NSKI a magyar kormány nemzetpolitikai döntéseit előkészítő háttérintézményként működik a magyar közigazgatásban. Kormányhatározatban rögzített hatásköre: a történelmi nemzet fennmaradása és gyarapodása érdekében a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos hagyományainak, eredményeinek figyelembevételével kutatásokat és elemzéseket végezni.
Feladatai közé tartozik, hogy nemzetstratégiai műhelyeket, nemzeti kutatásokat és kiemelt trendkutatásokat koordináljon, valamint: javaslatokat tegyen a magyarországi és a Kárpát-medencei kulturális, társadalmi és gazdasági tér fejlesztése, a nemzeti összetartozás erősítése, a jövő nemzedékek támogatásának céljából.
„Az a dolgunk, hogy mélyre ássunk, mérjük fel objektívan a magyarság állapotát, felhasználva és rendszerezve az eddig felhalmozott ismereteket, hogy legyen egy olyan leltár, amelynek alapján akár tudományos alapon meg lehet tervezni a magyar jövőt” – ezekkel a szavakkal mutatta be még az alakuláskor Szász Jenő a kutatóintézettel kapcsolatos elképzeléseit.
Az intézmény fő kutatási területei közé tartozik az oktatásügy, az egészségügy, a közigazgatás és a gazdaság, e területeket a világ magyarságára figyelve, a Kárpát-medencére kiterjesztve kívánják vizsgálni. Az intézménynek jelenleg 45 főállású munkatársa van, ám az alapító okiratban rögzített feladatokhoz szükséges létszámot száz főben határozza meg a vonatkozó kormányrendelet.
Szász Jenő a hvg.hu-nak adott, szeptember 30-án megjelenő interjúban az NSKI-vel kapcsolatban egyrészt elismerte: jó néhány magyarországi intézetben eddig is folytak hasonló jellegű kutatások, ugyanakkor leszögezte: sajnos ezek közül kevés vált a politika számára hasznosíthatóvá. Ráadásul – mint mondta – ezek közös jellemzője, hogy a mai Magyarország területére korlátozódnak, és így sohasem álltak össze jövőképvezérelt nemzetstratégiává és eredményes akciósorozattá. „A külhoni magyarság többleterőforrás. Nemcsak mint „humánvagyon”, hanem közgazdasági értelemben is az, hiszen Székelyföld amellett, hogy különleges erőforrás a magyar gazdaság számára, belső kapu is egy huszonhatmilliós román piacra. Kárpátalja, a Felvidék vagy a Vajdaság egyben és külön-külön is szintén gazdasági, üzleti lehetőség. A Kárpát-medence piaci szempontból óriási lehetőség a magyar közösség számára. Ma még mi vagyunk itt a legtöbben. A pragmatikus érvek mellett persze magasztos és nehéz feladatot is kaptunk. Át kell itatni a társadalmat, a külhoni magyarság elitjét és a magyar közigazgatást is a nemzeti integráció gondolatával” – fejtette ki a NSKI elnöke.
Szász Jenő az interjúban úgy vélekedett: Pozsony, Kijev, Belgrád vagy Bukarest nem érdekeltek abban, hogy az országaikban élő magyaroknak biztató jövője legyen. „Lehet magyar nemzetstratégiát Bukarestből vagy Pozsonyból várni, csak ennek nem sok értelme van. Velük máshol kell keresni az együttműködést. Magyarország nemzetpolitikai és nemzetstratégiai céljait, a Kárpát-medencei magyar jövőt csak Budapestről lehet és érdemes tervezni” – mutatott rá.
Ugyanakkor problémának látja azt is, hogy – bár az utóbbi években ebben kétségkívül változás állt be – Magyarországon még mindig keveset beszélnek a határon túliakról. Az interjúban elmondta: a trianoni békediktátum következtében rengeteg magyart veszített az ország, ugyanakkor az akkori magyar politika, Bethlen István vezetésével helyesen látta, hogy a külhoniakkal foglalkozni kell. „Ám a szocializmus idején felszámolták a bethleni indíttatású intézményrendszert, és Magyarországon keveset beszéltek rólunk. Sőt, le is mondtak a határon túli magyarokról, ahogy ezt Kádár János 1958-as marosvásárhelyi látogatásakor ki is nyilvánította. Innen nézve én azt mondom, hogy az NSKI-t már 1990-ben létre kellett volna hozni. Sajnos azonban a kádári mentalitás továbbélt a rendszerváltás után is” – magyarázta.
Mint hangoztatta: a NSKI egy olyan XXI. századi nemzeti integrációra törekszik, amely nem a határokról, hanem a mentalitásról, gondolkodásmódról, sőt piacról, gazdasági struktúrákról szól. Szász úgy véli: ez a többségi társadalmaknak is jó, hiszen azzal, hogy Trianonban szétverték a Kárpát-medencét, gazdaságilag ők is rengeteget veszítettek, veszítenek. „Szemléletváltásra van szükség. Arra, hogy a határon túl élő magyar közösségek támogatása helyett a nemzetegyesítést tartsuk szem előtt. A Kárpát-medencei méret a legkézenfekvőbb megoldási kerete a problémáinknak. Mi már biztosak vagyunk abban, hogy Magyarország jövője nem a tízmilliós Magyarországban, hanem a tizenötmilliós magyar nemzetben van” – hangsúlyozta a magyarországi lapnak.
A Nemzetstratégiai Kutatóközpont Kárpát-medencei bemutatkozó körútja során ellátogat Szabadkára, onnan érkezik október 16-án Dunaszerdahelyre (a rendezvény meghívója ITT<<< tekinthető meg), majd október 17-én Kassára (rendezvény meghívója ITT>>> tekinthető meg), végül Beregszász, Székelyudvarhely következik.
A rendezvény kiemelt meghívottjai:
Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, Ft. Fazekas László, református püspök, Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Czimbalmosné Molnár Éva, kassai főkonzul, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Ft. Pásztor Zoltán, római-katolikus püspöki helynök, Ft. Erélyi Géza, nyugalmazott református püspök, Kolár Péter, a Csemadok Kassai Területi Választmányának elnöke.
A dunaszerdahelyi és kassai rendezvényen „Felelősség és hűség” címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulója alkalmából ünnepi estet is tartanak, ahol neves magyarországi előadóművészek, zenészek lépnek fel.
A közönség találkozhat: Takács Bence Ervin előadóművésszel, Both Miklós énekessel, gitárossal, Ferenczi György szájharmonikással, a Rackajam frontemberével, Szokolay Dongó Balázs szaxofonossal, Lukács Miklós cimbalmossal, Apáti Ádám basszusgitárossal és Jankó Miklós dobossal, valamint Korpás Éva népdalénekessel és a Kicsi Hang verséneklő együttessel. Képgalériánk ITT>>>.
Felvidék.ma
