A Libádon megrendezett zártkörű XXIII. Felvidéki Magyar Bál meghívója eltért az előző évekétől. Fekete-fehér lapokra, a Szent Korona és a nemzeti színek jelzésével nyomtatott meghívón az alábbi Wass Albert-idézet állt: „Sehol annyi virág, és sehol annyi bánat, Szeresd jobban, Uram, az én szegény hazámat.”
Már az évfordulóhoz méltó meghívó is jelezte, hogy ez a bál nemcsak szórakozni hívja vendégeit, de egy tragikus évforduló kapcsán más hangulatot, gondolatokat ébreszt.
Ismét itt találkoztak nemcsak a Felvidék nemzeti érzelmű polgárai, de Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és az anyaország visszatérő vendégei is, mintegy háromszázan.
A libádi kultúrház kívülről egy letűnt korszak épületmaradványa, mely azonban évente egyszer, farsang elején már 23 éve a Retkes házaspár és Retkes Rebeka barátai, tisztelői által mégis kellemes környezetet teremt, már az előző napon, de a bál napján még inkább.
(Fotó: Péter Attila)
Mint mindig, a bál most is nemzeti imánk eléneklésével vette kezdetét, majd az ünnepi köszöntők hangzottak el. A bál házigazdája Szilágyi Zoltán, a rendezvény fővédnöke dr. Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke volt. További védnökök voltak: dr. Völner Pál, a magyar Igazságügyi Minisztérium államtitkára és dr. Menyhárt József PhD., a Magyar Közösség Pártja elnöke.
A fővédnök köszöntőjében hangsúlyozta, hogy
ennek a bálnak 23 éve ugyanaz az üzenete, s olyan gerinces magyar közösség alkotja, mely kiváló alapjául szolgál a felvidéki magyar összefogásnak.
Kuruc seregszemlének nevezte, és sok erőt kívánt ahhoz, hogy a jelenlevők a következő másfél hónapban minden erejükkel hozzájáruljanak, hogy végre legyen magyar képviselet a pozsonyi parlamentben. A házelnök úr harcba szólította a Felvidéket. Menyhárt Józseffel, az MKP elnökével, aki szintén az összefogást szorgalmazta a választások előtt, erre koccintottak a bál megnyitása előtt.
Kövér László és Menyhárt József pohárköszöntés közben (Fotó: Péter Attila)
A jövőbe pozitívan tekintő, egyenes és karakán közösségek nélkül nincs magyar jövő – mondta el Orbán Balázs miniszterelnök-helyettes. Rákossy Balázs államtitkár szerint szimbolikus nemzetegyesítés, melynek tanúi és részesei lehetünk; nagy büszkeség az egységes, erős magyar nemzethez tartozni, s e felemelő érzés platformjául szolgál ez a bál is.
Az ünnepi megnyilatkozások után következett a kultúrműsor, melyben a bál vendégei voltak: „Az Őrzők” Gál László és Kreft-Horváth Márk, az Apró Kincső Gyermek Néptánccsoport Zselízről és Méri Mátyás versmondó Szőgyénből. Mindezek után Szilágyi Zoltán, az est házigazdája a táncparkettre hívta a bálozó közönséget, melyhez a jó hangulatot a vajdasági JOKER tánczenekar teremtette meg.
A bál díszvendégei (Fotó: Péter Attila)
Az ünnepi menü elkészítéséről immár huszonhárom éve a berettyóújfalui Móló Panzió szakácsai gondoskodnak, Ónódi István szakácsmester vezetésével. A finom esti és éjszakai menükhöz a balatonfüredi Koczor pincészet borait szolgálták fel, s persze a székely szilvapálinka-kóstoló és a Csíki sör is az ínyencek kedvence volt az est folyamán.
Az évről évre színvonalasabb és nagyobb érdeklődést kiváltó rendezvény fő szervezői Retkes János, Zoltai Dániel és Retkes Rebeka, társzervezői pedig a LIMES ANAVUM Regionális Honismereti Társulás és az Ezredév Polgári Társulás. A bál kiemelt támogatói között vannak fővédnökei, Csáky Pál és a megjelent MKP-s politikusok, valamint vállalkozók.
A Bloomberg információi szerint a bölcsek nem tudtak egyezségre jutni a nagyobbik magyar kormánypárt ügyében.
Nincs egyetértés a bölcsek között, emiatt pedig nem biztos, hogy hamarosan döntés születik az EPP-n belül arról, hogy kizárják a Fideszt vagy sem – tudta meg a gazdasági hírportál. Mint írják, névtelenséget kérő információik szerint nagyon valószínű, a február 3-án kezdődő EPP-kongresszuson nem lesz téma a Fidesz ügye. Az anonim forrás arról is beszámolt a portálnak, hogy bizonyos megosztottság is van az ügy kapcsán az Európai Néppártban.
Ismeretes, tavaly kérte fel az EPP vezetése Herman van Rompuy-t, Hans-Gert Pötteringet és Wolfgang Schlüsselt arra, hogy vizsgálja meg a Fideszt annak érdekében, hogy lehetséges-e vele a továbbiakban az együttműködés az EPP keretein belül. Korábban az ügy kapcsán több lehetséges forgatókönyv is felmerült, így az is, hogy meghosszabbítódik a felfüggesztés, vagy esetleg a Fidesz lép ki az EPP-ből.
A Portfolio az üggyel kapcsolatban azt írta hétfőn: már január elejéig be kellett volna nyújtani a vizsgálati jelentést, de nincs konszenzus a három néppárti bölcs között a magyar jogállamiság megítéléséről. Megfogalmazásuk szerint – a Bloomberg információja alapján – az Európai Néppárton belül is megosztó kérdés a jogállamiság megítélése, és közben tartanak is a néppárti vezetők attól, hogy egy elítélő vizsgálatra és kizárási javaslatra mi lenne a magyar miniszterelnök-pártelnök válaszlépése.
Emlékeztetnek arra, hogy a kormányfő múlt héten a Kossuth Rádióban azt mondta: egy centire voltak csütörtökön attól, hogy kilépjenek az Európai Néppártból, de amiatt nem tették ezt meg, mert néhány nagy tagállam pártjaitól támogatást kaptak a csütörtöki EP-szavazáson. Orbán Viktor akkor a rádióműsorban azt is mondta: ha nem áll ki az EPP Magyarország mellett, akkor a Fidesznek egy új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítania, amihez lesznek szövetségesei.
A Himnusz identitásunk és kultúránk legmeghatározóbb eleme – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a Kölcsey Ferenc síremlékénél tartott megemlékezésen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.
Potápi Árpád János a Himnusz megszületését is felidézve arról beszélt, a magyaroknak – más nemzetekkel ellentétében – nem diadalmenet vagy győzelmi felvonulás a nemzeti imádságuk, a Himnuszban benne vannak a viharos évszázadok tragédiái, mementói, a nemzet esendősége, de ugyanúgy benne van a megrendíthetetlen hit is a Mindenhatóban.
Hozzátette, ezen a napon nemcsak egy kiválóan megírt és csodálatosan megkomponált, az összmagyarság szívét összekötő művet, hanem a nemzet évezredes történelmét és keresztény hitét is ünnepeljük.
A Bocskai Filmklubban az új évet a BÚÉK című 2019-es közönségdíjas vígjáték vetítésével kezdtük.
A legújabb magyar filmek bemutatása a clevelandi magyarok körében egy olyan vállalkozás, amelynek nem titkolt célja a lehető legtöbb korosztály kiszolgálása és az érdeklődés felkeltése korszerű, kedvelt eszközökkel, lehetőségekkel. Ezt hivatott a Magyar Nemzeti Filmalap támogatni, és kérésünkre a kért filmeket jelképes összegért a rendelkezésünkre bocsátani.
A Bocskai Filmklub második évadát egy dokumentumfilmmel kezdtük, szép, nemes életutat bemutató történettel. Nem meglepő, hogy inkább az idősebb korosztályt érdekelte Czene Ferenc élete. Az új év eleji jó hangulatot fokozva, a humoros és aktuális körképet festő BÚÉK-kal elsősorban a fiataloknak szerettünk volna kedvezni. Hiszen a történet, a nyelvezet hozzájuk áll közelebb.
“Szilveszter éjjelén bármi megtörténhet. Egy baráti társaság úgy dönt, hogy egy játékkal fűszerezi meg a bulit: egész este mind a heten úgy telefonálnak és írnak vagy fogadnak üzeneteket a mobiljukon, hogy a többiek is láthassák, hallhassák őket.“ – ez a néhány gondolat pont elég arra, hogy felkeltse vagy ne az érdeklődést. De mi rásegítettünk azzal, hogy hirdettük, reklámoztuk az eseményt és természetesen magát a filmet. Mert ma, ez így megy. Így kell. Így dukál. Így van nagyobb esély a sikerre. Mert a film sikere a mi sikerünk is, ha tetszik a film, akkor jó volt a Bocskai Filmklub és újra eljönnek, vagy még jobb, másokat is invitálnak, hoznak magukkal. Ha többen vagyunk, és sikeres a Bocskai Filmklub, jók vagyunk, mi az esemény szervezői. Vajon tényleg ez a lényege?
Fontos része az egésznek, az nem vitatható, de az igazi értelmét az adja, hogy kikapcsolódásra vágyva, programok ezrei között válogatva, ujjunkkal végül egy magyar programra mutatva, saját belső igényünknek engedve is tudjunk örülni a gondolatnak, hogy a választott magyar eseményen rég látott barátokkal találkozhatunk, néhány szót válthatunk. Ami a szervezés munkájának gyümölcsét illeti, az a film alatti egyre felszabadultabb nevetést hallva, a villany felkapcsolása után pedig a mosolygó arcokat látva ért be. És ez mindennél fontosabb!
Szórakoztató és elgondolkodtató történetként vezettem fel a filmet. A végén pedig a derült arcokat látva, megkérdeztem kinek lenne mersze utánuk csinálni. Természetesen költői kérdésemre nem vártam választ, de nagyon jó volt a sokatmondó mosolygó arcokkal szembenézni. Mert a film üzenethordozó jellege megkérdőjelezhetetlen.
A szervezés fontos része a helyszín. Amerikában különösen az. Otthon sokkal egyszerűbb, a kisebb távolságok miatt és azért mert az épületek rendeltetése, helye adott.
Clevelandben nincs egy épület, nevezzük Magyar Háznak, amely bármely magyar szervezet, bármely kulturális eseményének otthona lehet, ezáltal jól kikövezett út válhasson az oda vezető ösvényből. Nem elmarasztalás ez, csupán indoklása a szervezési izgalmak fokozódásának, amikor új helyszín után kell nézni, ahol még nem voltak, amit nem ismernek. És mi ebben a cipőben futottunk neki az új évnek. A választásunk a John Carroll Egyetem, szuper audio-vizuális termére esett. Ezúton is köszönet a segítségért Dr. Pereszlényi-Pintér Mártának.
Nem csalódtunk hiszen a terem kényelmes amfiteátrum, kiváló képpel és hangzással. A teljesebb mozis hangulat érdekében popcornnal, pereccel és vízzel is kedveskedtünk.
Aki szervezett bármit is életében, biztosan egyetért velem, a legkedvesebb pillanatot illetően. Miután összepakoltunk, és hazaindultam fáradt elégedettség lett úrrá rajtam, és végigmosolyogtam a Brecksville-be vezető utat. Visszapörgetve az est történéseit, mindegyre a film alatti felszabadult nevetés csengett vissza fülemben, a meglepett mosolygó arcok képe, amikor a színes poharakba előre elkészített popcornt meglátták, a következő filmről kérdező fiatal srác arca. Legkedvesebb emlékképem mind közül az maradt, hogy nem ürült ki pillanatok alatt a terem, ahogy a moziban szokás, hanem maradtak kicsit beszélgetni, reagálni a filmre, megköszönni, együtt lenni.
Az idős embereknek mindenképpen jót tehet, ha kutyát vagy macskát tartanak – derült ki egy friss amerikai felméréséből.
A Michigani Egyetem az időskori háziállattartás hatásait vizsgálta mintegy 2000 fő bevonásával. A felmérésben 50 és 80 év közötti amerikaiakat kérdeztek ki, 55 százalékuk legalább egy háziállatot tart. Az idősebbek körében a kutya a legnépszerűbb háziállat, ezt követi a macska, majd az egyéb kisállatok, például a madarak és a hörcsögök.
Meglepő válaszok érkeztek
Az állat fajtájától függetlenül a gazdák jelentős része mondta azt, hogy kedvencük a mentális és a fizikai állapotukra is kifejezetten pozitív hatással van. Az idősebb háziállat-tulajdonosok csaknem 90 százaléka véli úgy, hogy kedvencüknek köszönhetően jobban élvezik az életet, amelynek fő oka az állattól kapott szeretet. A válaszolók 80 százaléka kevésbé stresszes, mióta állatot tart, és csaknem háromnegyedük életének a házi kedvenc adott értelmet.
Emellett a gazdák 64 százaléka – és a kutyatartók 78 százaléka – mondta azt, hogy a kedvencük ahhoz is hozzájárult, hogy fizikailag aktívabbak maradjanak. 60 százalékuk szerint pedig az állatok segítettek nekik, hogy a lelki vagy fizikai problémáikat jobban viseljék, illetve könnyebben megbirkózzanak velük.
Már számos korábbi kutatás is bebizonyította, hogy az állattartás rengeteg előnnyel jár: csökkentheti a stresszt, enyhítheti a depresszió és a szorongás tüneteit, és segíthet abban is, hogy a gazdák fizikailag aktívak maradjanak. A friss felmérés szerint pedig az időseknek is kifejezetten előnyös, ha gondoskodnak egy házi kedvencről. Ez ugyanis megelőzheti az elmagányosodást, ami egy bizonyos kor felett gyakori probléma.
Akinek nincs lehetősége háziállatot tartani, annak azt ajánlják a szakemberek, hogy jelentkezzen önkéntesnek egy állatmenhelyre, esetleg vigyázzon alkalmanként mások – például a közeli családtagok – állataira. A kis kedvencekkel való rendszeres kontaktusnak ugyanis mindenképpen számos pozitív hozadéka van.
Egy serpenyőbe kevés zsírt teszünk, felhevítjük, erre öntjük a tisztított, vékonyra szeletelt hagymákat, majd a tisztított, szeletelt gombát.
Ételízesítővel, borssal megszórjuk, s puhára pároljuk a hagymával a gombát. Ha puha, félretesszük hűlni.
A húst megmossuk, felszeleteljük, kissé kiklopfoljuk – zacskóban, hogy ne fröcsögjön szét a hús és a leve -, beszórjuk a fűszerkeverékkel.
Ekkorra a hagymás gomba már kihűlt. A gombás töltelékhez szórjuk a reszelt sajtot, az aprított petrezselyemzöldet, összekeverjük, s annyi részre széttologatjuk (szétosztjuk), ahány szelet húsunk van.
Mindegyik hússzeletre kenünk a masszából, folyamatosan mindegyiket összetekerjük, két-két bacon szelettel “bebugyoláljuk”, sorba helyezzük a kiolajozott tepsibe.
Fóliával lefedve sütőbe tesszük, amíg sercegni nem kezd, 200 fokon sütjük, majd 150 fokra levesszük a hőmérsékletet – redukáljuk:) -, 60 percig így sütjük, majd levesszük a fóliát, meglocsoljuk a saját zsiradékával, s légkeveréssel kissé megpirítjuk.
Ha készen van, mindenki ízlésének, elképzelésének megfelelő körettel tálalhatja.:) Hidegen is nagyon finom, ha marad, hűtőben tároljuk. Ünnepi alkalmakra is remek étek lehet. 🙂 Hidegen, ferdén szeletelve is nagyon guszta, így hidegtálakhoz is kiváló kiegészítő lehet – franciasalátával, klasszikus burgonyasalátával.
A magyar családpolitikát érdeklődés és elismerés övezi Washingtonban – jelentette ki az MTI-nek csütörtökön Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára, aki Alex Azar amerikai emberi erőforrás- és egészségügy-miniszter meghívására látogatott az Egyesült Államokba.
Novák Katalin megbeszéléseket folytatott Alex Azarral, kongresszusi politikusokkal, kormányzati tisztségviselőkkel, és egy családpolitikáról rendezett nemzetközi tanácskozáson előadást tartott a magyar családpolitikáról. Részletesen tájékoztatta például a babaváró támogatásról, a gyed-extráról, a csokról, vagy a nagyszülői gyedről az amerikai kormányzati tisztségviselőket, családpolitikával foglalkozó szakembereket és nagyköveteket.
Megbeszélései után az államtitkár rendkívül megtisztelőnek nevezte, hogy az Egyesült Államokban magas szinten foglalkoznak a magyar családpolitikával. Az elismerés jeleként értékelte az Alex Azarral folytatott többórás tárgyalást, aki várhatóan tavasszal Budapestre látogat.
Novák Katalin kifejtette, hogy az Egyesült Államok jelenlegi kormánya családbarát és életközpontú politikát folytat, és ehhez keres szövetségeseket a világban. „Azt vették észre, hogy vannak országok, amelyek ez ügyben már előttük járnak.
Amerikai partnereink elmondták, hogy e területen szerintük Magyarország tölti be a vezető szerepet a világban.
Az államtitkár kiemelte, hogy Washington irányításával olyan nemzetközi koalíció formálódik ezekben a hónapokban, amely kifejezetten a családi értékek megőrzése mellett teszi le a voksot. Fontosnak tartotta azt is, hogy a csütörtöki rendezvényre több mint 35 ország nagykövetei mentek el. Mint elmondta, Ausztráliát leszámítva minden kontinensről voltak jelen nagykövetek, akik összességében az országaikban élő 1,7 milliárdnyi embert képviseltek.
A magyar politikus elmondta, hogy a jó és hatékony családpolitika megvitatása mellett a tanácskozáson résztvevők
megállapodtak abban, hogy a nemzetközi politikai élet különböző színterein közösen lépnek fel a családi értékek védelmében.
„Hiszen vannak olyan törekvések, amelyek megfosztanák az egyes országokat a szuverenitásuktól, beleszólnának abba, hogy milyen szabályozást vezessenek be e téren. Általánossá tennék azt a liberális megközelítést, felfogást, amely bizonyos térségekben – így Európában is – eluralkodott, például a családügyi kérdésekben vagy az élethez való hozzáállásban. Ezzel szemben mi azt mondjuk, hogy minden országnak meg kell adni azt a szuverén jogot, hogy a saját szabályait maga alakítsa addig, amíg ez nem sért semmilyen nemzetközi szabályozást. Ez az a határ, ameddig el tudunk menni, további korlátozásokat nem fogadhatunk el” – fogalmazott az Emmi államtitkára. Hozzáfűzte: a tanácskozás résztvevői ebben egyetértettek.
Novák Katalin leszögezte: toleranciára van szükség az egymás közötti párbeszédben és az ENSZ-ben egyaránt.
A közös fellépés konkrétumait firtató kérdésre az államtitkár elmondta: rendezvényeken, tanácskozásokon, nemzetközi szervezeteknél és az ENSZ-ben is közösen, előre egyeztetett állásponttal érvelnek. Az ENSZ különböző fórumain például – az Egyesült Államok, Brazília, Lengyelország és Magyarország kezdeményezésére életre hívott Partnerség a Családokért nevű együttműködés keretében – szintén együtt lépnek fel családpolitikai ügyekben.
A csütörtöki washingtoni tanácskozáson részt vevő országok jelezték: szintén csatlakoznának a Partnerség a Családokért kezdeményezéshez.
Novák Katalin hangsúlyozta: az együttműködésben résztvevők ugyan sok dologban különböző nézeteket képviselnek, de „abban mindannyian egyetértünk, hogy a család és az emberi élet értékét őriznünk kellene, és hogy a családot tekintjük közösségeink alapjának, amelyre erős nemzeteket lehet építeni”.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: a következő fontos rendezvény – ahol Magyarország az Egyesült Államokkal közösen lép fel – márciusban lesz New Yorkban, ahol az ENSZ nők helyzetével foglalkozó konferenciájára kerül sor. Májusban pedig Magyarország is jelen lesz Genfben a nők és a családok egészségével foglalkozó tanácskozáson.
Novák Katalin hangsúlyozta:
nekünk, magyaroknak fontos megerősítés, hogy egy ilyen erős szövetséges, mint az Egyesült Államok, ebben az ügyben velünk azonos oldalon áll.
Büszkeség, hogy minden alkalommal a nyilvánosság előtt is kimondják, hogy Magyarország a családpolitikában olyat tesz, ami elismerésre késztet”.
Vízkeresztkor megkezdődött a farsangi időszak, s bár sokan még az év végi ünnepeket követő csendes januári pihenésnél tartanak, már szerveződnek a hamvazószerdáig tartó zajos, maskarás programok. Érdemes egy pillantást vetni rájuk, hogy meghozzák a hangulatot az ez évi belföldi turisztikai szezon korai lehetőségeihez.
Az ország legismertebb és legnépszerűbb télbúcsúztató rendezvénye a mohácsi busójárás, amelynek idei, február 20. és 25. között zajló eseményéről már megjelentek az első híradások: eszerint összeállt a gazdag program, amire a Baranya megyei hírportál hívta fel a figyelmet. Eszerint harmincnál is több helyszínen nyolcvan program várja majd a tél végi busójáráson a mohácsiakat, illetve az országból és külföldről rendszeresen érkező turistákat.
A szervezők ezúttal is 80-100 ezer vendéget várnak a mohácsi télűzésre. A hírek szerint idén több mint ezernégyszázan öltenek majd maszkot, így űzik el a természetet álomba ringató borongós évszakot az új évkör küszöbén, a tavaszi böjtölés és a természet ébredezésének beharangozójaként. A program azonos nevű internetes oldalán részletezik a vidám hangulatú, látványos karnevál tervezett elemeit. Mivel évről évre nő az érdeklődők száma, ebben az évben még egy helyszínt bevetnek a városban, hogy a LED-kivetítőkön is látható nagyszínpadok környékén egyszerre ne gyűljön össze túl nagy tömeg, hanem mindenki kényelmesen részt vehessen a hagyományos busójáráson.
A csütörtökön, kisfarsangkor kezdődő eseménysorban táncos gyerekek vezetik majd fel a busójárókat, és egészen vasárnapig számos impozáns élménylehetőség csábítja az érdeklődőket. Szombaton nyílik majd a népművészeti vásár is, ahol mintegy négyszáz iparművész, kézműves, vendéglős kapott engedélyt az árusításra. Farsangvasárnap, a busójárás fő-, illetve zárónapján pedig annyiféle programból lehet majd választani, hogy felsorolni is nehéz lenne, ezért aki tervezi, hogy Mohácson búcsúztatja idén a telet, az eseményig rendszeresen figyelje a folyamatosan frissülő tematikus weboldal információit.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra készül, hogy a szombaton Csíkszeredában tartandó küldöttgyűlésén határozatot fogad el a Magyar Polgári Párttal (MPP) való fúzióról, és kijelöli a két párt egyesüléséhez szükséges lépések menetrendjét. Erről Csomortányi István EMNP-elnök, és Toró T. Tibor, a párt ügyvezető elnöke beszélt a párt csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Csomortányi István kijelentette: a két párt tervezett politikai szövetsége, majd fúziója egy új erdélyi magyar egységnek a kiindulópontja lehet. Leszögezte: szükség van arra, hogy a 2020-as romániai önkormányzati és parlamenti választásokon az erdélyi magyar politikai szervezetek „ugyanabba az irányba húzzák a szekeret”. Ehhez az szükséges, hogy az erdélyi magyarság körében legnagyobb támogatottsággal rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) is sikerüljön megegyezni. „Ha nem lesz megállapodás, annak mindannyian a kárvallottjai leszünk” – vélekedett az EMNP elnöke.
Csomortányi felidézte: az EMNP-nek a 2019-es európai parlamenti, majd elnökválasztásra is megvolt a javaslata a magyar szavazatok maximalizálására. Előbbinél a magyar pártok koalíciós jelöltlista-állítását, utóbbinál pedig a politikai szervezetek fölött álló jelölt állítását javasolták. Az RMDSZ azonban figyelmen kívül hagyta a javaslatukat, és ez meg is látszott az eredményeken.
Toró T. Tibor hozzátette: az EMNP és az MPP fúzióját várhatóan csak az év második felében jegyzi be a bíróság, ezért arra készülnek, hogy első lépésben politikai szövetségre lép a két párt, és e szövetség vesz részt a nyári önkormányzati választásokon. Ez azt is jelenti, hogy jelöltlistáiknak hétszázalékos küszöböt kell átlépniük.
Toró szerint az új egység, amelynek megvalósítására törekszenek, nem lehet már olyan, amilyen 1990-ben volt az erdélyi magyarság egysége. Az egypártrendszerhez szerinte már nem lehet visszatérni. Azt kell elérni, – jegyezte meg –, hogy a különböző szervezetek a közös érdekek mentén egy közös cselekvési terv szerint együtt dolgozzanak a közös célok eléréséért.
Újságírói kérdésre válaszolva Csomortányi István kijelentette: az EMNP kész támogatni az RMDSZ által nevesített Soós Zoltánt, Marosvásárhely magyar polgármesterjelöltjét, ha sikerül megállapodni abban, hogy pártok fölötti jelöltként vegyen részt a választásokon.
Toró T. Tibor úgy vélte: szükség lenne arra, hogy Romániában előrehozott parlamenti választásokat tartsanak, hiszen ez tisztítaná a jelenlegi zavaros politikai helyzetet. Kétségeit fejezte azonban ki azzal kapcsolatban, hogy a kisebbségben kormányzó, jobboldali Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) sikerül-e ezt a célt elérnie a parlamenti többséget alkotó baloldallal szemben. Úgy vélte: nem lehet sikeres a PNL azon igyekezete, hogy „erőből” érje el az előrehozott választásokat. Ez ugyanis a hatás-visszahatás elve alapján állandósítja a háborús helyzetet a romániai belpolitikában.
Toró T. Tibor arra is kitért, hogy az erdélyi magyarság valamennyi politikai szervezete ellenérdekelt abban, hogy megváltoztassák az önkormányzati választások törvényét. Úgy vélte: a magyar érdek azt diktálja, hogy a polgármestereket továbbra is egyfordulós választáson válasszák, a megyei önkormányzatok elnökeit pedig az önkormányzati testület válassza meg a saját soraiból.
Miközben a magyar férfi kézilabda-válogatott veretlenül, csoportelsőként jutott az Európa-bajnokság középdöntőjébe, két szuperfavorit, Franciaország és Dánia már kiesett a tornáról. A magyar válogatott viszont egészen elképesztő teljesítménnyel verte szerdán 24-18-ra Izlandot. A csütörtöki szünnap után pénteken Norvégia ellen folytatódik számunkra az Európa-bajnokság. Magyarország ennek az Eb-nek a meglepetéscsapata, fél szemmel pedig lassan elkezdhetjük nézni, hogyan lehetne megcsípni az olimpiai selejtezőt.
Szögezzük le azonnal: a folytatásban négy meccset kell lejátszani a középdöntőben a norvégok, a szlovénok, a svédek és a portugálok ellen. Papíron egyiken sem – még a franciákat verő portugálok ellen sem – mi leszünk az esélyesek. De senki sem haragszik meg, ha kidobjuk a papírt, mert amit a magyar csapat eddig ezen az Európa-bajnokságon művelt, arra nehéz szavakat találni.
Természetesen tudjuk, hogy igazából még semmi jelentős dolog nem történt. Az olimpiai selejtezőt nem az első három mérkőzés után lehet elérni, és az érmeket sem az első héten adják át az Európa-bajnokságon. De bármi is történik a magyar válogatottal a következő négy összecsapáson, azt az élményt, amit az első három meccsen okoztak (nekünk és maguknak), már senki sem veheti el tőlük.
Balogh Zsolt ünnepli az izlandiak ellen lőtt gólját Malmőben. Fotó: AFP/Andreas Hillergren/Andreas Hillergren
Az az Izland, amelyik az első fordulóban 31-30-ra megverte az olimpiai- és világbajnok Dániát, amelyik a második körben átgázolt Oroszországon, a magyarok elleni meccs utolsó negyedórájában egy, ismétlem, egy gólt dobott Magyarországnak. Azt az egyet is úgy, hogy Mikler bravúros védése után a labda éppen Kristjansson kezébe esett, aki aztán nem hibázott. Amikor pedig a cserekapus, Székely Márton a mérkőzés utolsó pillanataiban bejött és megfogott egy hétméterest, már tudtuk, hogy valami olyan dolog történt ezen a malmői mérkőzésen, amelyhez hasonlót magyar férfi kézilabda-válogatott legutóbb nagyon régen produkált. Az évszám voltaképpen mindegy. 1997-ben, amikor a Japánban rendezett világbajnokságon a négy közé jutottunk (ott a negyeddöntőben vertük meg Izlandot), vagy 1986-ban, amikor a Svájcban rendezett vb-n ezüstérmet nyert Magyarország. Lehetne még citálni a 2004-es, vagy a 2012-es olimpiát is, de ott egy-egy zseniális meccsre emlékezhetünk, itt pedig már három ilyenen vagyunk túl.
A most következő négy mérkőzéses középdöntő sorozat előtt érdemes rögtön megemlíteni, hogy a lebonyolítás sajátossága miatt az első ellenfelünk, Norvégia egy nappal többet pihenhet majd a pénteki összecsapás előtt, mert az északiak már kedden befejezték a csoportküzdelmeket, mi meg szerdán játszottunk. Mielőtt azonban túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanánk ennek, érdemes felidézni a 2019-es női kosárlabda-Eb-t, amelyen a magyar csapat az egymást követő négy szünnap alatt szétesett, a remekül kezdő együttes már meccset sem nyert a csoportküzdelmek után. Bár a férfi kézilabda-Eb-n minden egyes pihenéssel tölthető órának nagy jelentősége van, látva a magyar csapat eddigi játékát azt mondjuk: nekünk tényleg mindegy. De azért, hogy január 21-én este fél 9-kor játszunk a svédekkel, másnap meg délután négykor a portugálokkal, az tényleg embertelennek tűnik.
A középdöntőt az ellen a Norvégia ellen kezdjük, amely – Franciaország és Dánia távollétében – a torna egyik esélyesének számít. A norvégok mindenképpen ott vannak már az olimpiai selejtezőn (ha megnyerik az Eb-t, akkor azonnal kijutnak az olimpiára), miként megvan már a kvalifikációs helye a svédeknek is. Izlandnak, a portugáloknak és a szlovénoknak azonban nincs – ők pontosan ugyanarra hajtanak, mint mi.
Korai lenne még a számolgatásba belemenni, nekünk ebben a középdöntő csoportban azokat a csapatokat kell magunk mögött tartani, amelyeknek nincs meg az olimpiai selejtezős helyük. Minden más (olimpiai) esélylatolgatással ráérünk foglalkozni. Mert az igazság az, hogy 2 ponttal (és plusz 6-os gólkülönbséggel) ott vagyunk a középdöntőben, de az olimpiához nem kerültünk közelebb. Igaz, távolabb sem.
Bánhidi Bence köszöni meg a magyar szurkolók biztatását. Fotó: AFP/Andreas Hillergren/Andreas Hillergren
Nem véletlenül mondta a magyar válogatott szövetségi kapitánya, Gulyás István, hogy ezeknek a játékosoknak a nevét most kezdi megtanulni Európa. Izland kézilabda-hérosza, Guðjón Valur Sigurðsson 40 évesen kergetett bennünket az első félidőben őrületbe. Ő akkor játszott Európa-bajnokságon (2000), amikor Máthé Dominik 9 hónaposan éppen járni tanult. (Sigurðsson 1999-ben mutatkozott be az izlandi csapatban.) Olyan játékosról van szó, akit az egész sportág tisztel és csodál.
Gudjon Valur Sigurdsson, a 40 éves sztár. A második félidőben sansza sem akadt. Fotó: AFP/Andreas Hillergren/Andreas Hillergren
És ezt az embert a második félidőben egyszerűen megsemmisítette a fiatal magyar csapat. Mint ahogyan az egész izlandi válogatottat, amelyről a magyarok elleni meccsig úgy beszéltek, hogy rendkívül gyors kézilabdát játszik. Norvégia pontosan ugyanezt teszi. Már az Izland elleni csodagyőzelem után lehetett hallani – olvasni olyan véleményeket, hogy a norvégok elleni összecsapást talán el kellene engedni.
Mindez több sebből vérzik. Nem találunk egyetlen olyan kapitányt, edzőt, aki ennek a lendületben lévő csapatnak most azt mondja, hogy a következő összecsapáson nem kell annyira megszakadni. (Még akkor sem, ha korábban voltak olyan világversenyek, amelyekre a magyar csapat súlyozva készült, azaz tényleg voltak olyan meccsek, amelyeket elengedett.) Másrészt a Dánia és Izland elleni játékot látva miért vagyunk abban biztosak, hogy Norvégia ellen semmi esély nincsen?
A magyar drukkerek nem mindennapi sportélményben részesültek a malmői mérkőzésen. Fotó: AFP/Andreas Hillergren/Andreas Hillergren
Ennek a magyar válogatottnak a legnagyobb erénye, hogy akkor sem kap ki, ha az egyik legnagyobb sztárja 3/0-val zár egy meccset (Bánhidi Bencének ez volt a statisztikája Dánia ellen), és akkor sem kap ki, ha egy másik ellenfele 11-6-ra vezet. Mert ekkor jön Bánhidi Bence, aki 8 gólt szerez és világklasszis produkciót nyújt. Ha valakinek nem megy, majd segít a másik. Ráadásul nekünk van a legerősebb szakmai stábunk. Az világosan látszik, hogy Nagy László nagyon sokat tett hozzá a védelem összerakásához, az is kitűnik, hogy Chema Rodríguez kiváló támadójátékot hozott össze. A szövetségi kapitány, az egykori kiváló irányító, Gulyás István pedig az egészet összefogja. Kevesen emlékeznek már arra, hogy amikor a Veszprém kirúgta a svéd Ljubomir Vranjest, akkor David Davis érkezése előtt egy BL-meccsen, Bresztben Gulyásnak kellett leülnie a magyar bajnok kispadjára. Az akkor rossz formában lévő Veszprém egy góllal nyert Fehéroroszországban – Gulyás tökéletesen hozta le szakmailag azt a meccset.
A kiváló szakember a humorát sem vesztette el, mert Izland legyőzése után arra a kérdésre, hogy hoztak-e magukkal elég ruhát, azt válaszolta, hogy a menedzsment most elmegy mosodát keresni. Elvégre január 23-ig egészen biztosan Svédországban kell maradnia a magyar férfi kézilabda-válogatottnak.
A magyar férfi kézilabda-válogatott határtalan öröme Izland legyőzése után. Fotó: AFP/Andreas Hillergren/Andreas Hillergren
Ha meg utána is, arra tényleg nem lehet mit írni. Most nem is írunk, majd innen folytatjuk, ha szükség lesz rá.
A férfi kézilabda-Európa-bajnokság II-es középdöntő csoportjában a magyarok mérkőzései a következők lesznek.
2020. január 17. péntek. 18.15: Magyarország-Norvégia 2020. január 19. vasárnap. 18.15: Magyarország-Szlovénia 2020. január 21. kedd. 20.30: Magyarország-Svédország 2020. január 22. szerda. 16.00: Magyarország-Portugália A középdöntők első két helyezettjei jutnak a január 24-26. között Stockholmban zajló négyes döntőbe.
Hivatalos bejegyzésének ötéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Miközben öt év alatt elérte, hogy munkáját értékeli a nemzetközi szakmai közösség, Románia még mindig elfekteti a székelyföldi címer és zászlóterveket.
Szekeres Attila István heraldikus, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy
a Genealógiai és Heraldikai Világszövetség tagjává fogadták az egyesületet, ezzel kivételt tettek az alapszabályzat alól,
hiszen abban az áll, hogy egy országból csak egyetlen címertani és szintén egy családkutató szervezet vagy intézmény lehet a világszövetség tagja, és csak kivételes esetben más is.
Romániából az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság, valamint a jászvásári székhelyű Sever Zotta Genealógiai és Heraldikai Intézet már tagja volt a nemzetközi szervezetnek, így kivételként kerülhetett be az erdélyi egyesület.
Külföldön erőteljesen jelen vannak, az egyesület elnöke évente részt vesz nemzetközi konferenciákon, tudományos publikációi jelennek meg az academia.edu tudományos portálon, 2017-ben a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává választották, Romániában is elismeri a szakma. Ennek ellenére a címertevezői tevékenység igen visszaesett.
Szekeres Attila István kifejtette, hogy régebben rengeteg közigazgatási címert tervezett, ám jelenleg csak kettőn dolgozik, Málnás és Dobolló községek címerén. Ugyanis manapság nincs nagy igény arra, mivel
a román kormány egy ideje nem fogad el székelyföldi címereket, zászlókat, az iratcsomók a közigazgatási minisztérium fiókjában hevernek.
Felidézte, 2010-ben kormányhatározattal elfogadták Illyefalva általa tervezett címerét, abban Illyefalva régi mezővárosi címere alapján szerepelt egy határkő, és a leírásban hogy az Székelyföld és Barcaság határát jelképezi.
A Székelyföld megnevezés megjelent a Hivatalos Közlönyben, ebből hatalmas politikai botrány keletkezett, a kormányhatározatot megsemmisítették, és azóta nem nagyon fogadnak el székelyföldi címereket
– mondta el a heraldikus. Hozzátette, idén a választási évben és a Trianon emlékévben felerősödni tűnnek a nacionalista hangok, ezért csak jövőre tervezi, hogy egyeztet az Országos Heraldikai Bizottsággal, hogy miért akadnak el a címerek, és miként lehet továbblépni. „Egy közigazgatási egység címere három szakmai szűrőn megy át, megnézi a megyei, az övezeti, majd az országos heraldikai bizottság. Az erdélyi megyék többsége a kolozsvári övezeti címerbizottsághoz, Kovászna és Brassó, egy ideje Hargita megye is a bukaresti övezeti testülethez tartozik.
Miután a címer három tudományos fórumon átmegy, szakmailag kifogástalan, a közigazgatási bizottság egy bizonyára hozzá nem értő alkalmazottja visszaküldi, pingpongozik a iratcsomóval
– részletezte Szekeres Attila István. Hozzátette, közben tavaly elfogadták Brassó megye címerét, amely aránytalan, szakmai szempontból „szörnyű” és történelemhamisító. Mindez azt támasztja alá, hogy nem szakmai, hanem politikai döntések születnek – szögezte le a heraldikus.
Sikeres régió csak azon közösségekben építhető, ahol a szívekben ott a kötődés a közösséget körülvevő utcákhoz, terekhez, rétekhez, mezőkhöz, erdőkhöz, folyókhoz. A szlovákiai magyar kisebbség körében ezen kötődés jelen van – többek között ez derül ki abból a kutatásból, amelyet Lelkes Gábor valósított meg 2019-ben a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásának köszönhetően.
Tavaly decemberben lezárult egy kutatási program, amely felmérés során összesen 335 kérdőív adatait összegezték, valamint 30 mélyinterjú született, melyek alapján elkészült egy nagyobb terjedelmű tanulmány és egy adatbázis, amelyekből részletes képet kaphatunk a dél-szlovákiai társadalmi-gazdasági területi különbségekről és a magyar kisebbség identitásáról.
A kutatás alapcélkitűzése, hogy
szakmailag megalapozott képet mutasson Dél-Szlovákia regionális tagoltságáról, a regionális identitásról, a magyar nemzeti identitásról, s a magyar kisebbségi közösségek megerősödésének a lehetőségeiről.
A felmérés eredményei többek között azt is mutatják, hogy a szlovákiai magyarok körében egyre nő azok száma, akik magukat inkább felvidéki magyarnak nevezik. Míg az előző évtizedekben a szlovákiai magyar megnevezés volt az egyeduralkodó, az elmúlt évek kommunikációs csatornáiban sűrűn használt fogalom mára széles körben elterjedt a szlovákiai magyarság körében. Például a Felvidéki gazdaságfejlesztési stratégia kapcsán, amelynek egy újabb fordulója 2019 őszén valósult meg a szlovákiai agrárvállalkozások és kis- és középvállalkozások támogatása érdekében.
A kutatásban résztvevők legnagyobb csoportja a hazát illetően szintén Felvidéket jelölte meg, amit Szlovákia követett, majd jött a kistérség és a község/város, ahol él.
A megkérdezettek döntő többsége számára csakis a magyar nemzeti ünnepek és emléknapok a meghatározók. A szlovák ünnepeket és emléknapokat nem tartják fontosnak a mindennapjaikban.
Ugyanakkor mindkét nemzet döntő többsége pozitívan értékeli az együttélést, úgy a lakóhelyén, mint a tágabb régióban, s a kölcsönös viszony javulásáról számolnak be az elmúlt pár évre visszatekintve a nagypolitika szintjén is.
Dél-Szlovákia legtöbb kistérségében a megélhetés nagyon nehéz, a lakosság migrációs nyomás alatt van azon térségek irányába, ahol jobbak a munkaerőpiaci viszonyok.
A jobb megélhetési feltételek mellett az elköltözés gyakori indítékaként jelennek meg a tanulmányok, a párkapcsolatok, a magyar nemzetiség negatív diszkriminációja, valamint a szlovák nyelv nem megfelelő ismerete. A lakhelyről való elköltözés kapcsán a leggyakrabban csak a járáson belül költöznének el. Amennyiben külföldről van szó, Magyarország nem szerepel kiemelten előnyben részesített célországként, amiben szerepet játszik az is, hogy sokan nyelvtanulási lehetőségek miatt is elköltöznének Szlovákiából. A válaszadók többsége – 53,7 % – sem véglegesen, sem átmenetileg sem tudja elképzelni a Magyarországra költözést.
Az ország gazdaságilag elmaradottabb régióiban jóval magasabb azok aránya, akik magyar anyanyelvet tüntettek fel, azonban a nemzetiségükként nem a magyart jelölték meg.
Ezen magatartás mögött feltételezhető, hogy az amúgy is rossz gazdasági helyzetű régiókban nem szeretnének a magyar nemzetiségük vállalása miatt újabb hátrányba kerülni az ott élők.
A magyar identitás megőrzésében a szlovákiai magyar közösség körében meghatározó szereppel bírnak a szlovákiai magyar intézmények (beleértve a civil szervezeteket is), amelyek minőségi szolgáltatásokkal tudják vonzóvá tenni a magyar identitást. Az elkövetkező évtizedekben a szlovákiai magyarság megmaradásának érdekében a meglévő szlovákiai magyar intézményrendszer további fejlesztése mellett kiemelten fontos a kisebbség által lakott falvak és városok versenyképes szociális és gazdasági fejlesztése. Ugyanis csak a jó megélhetést biztosító régiókban várható a jelenleg kedvezőtlen demográfiai folyamatok javulása, többek között a születések számának emelkedése a magyar családok körében (a vegyes párkapcsolatokból származó gyerekek döntő többsége nem magyar identitású lesz).
A szlovákiai magyaroknál az asszimiláció folyamata veszélyezteti legjobban a magyar nemzeti identitást.
A kutatás eredményei ennek kapcsán is olyan szakmai háttéranyagot jelentenek a szlovákiai magyar társadalomról, amelyek a megoldások irányában szolgáltatnak információkat, kiindulópontokat kínálhat szakpolitikai döntésekhez. Ez különösen fontos a 2021. évi népszámlálás előtt, hiszen a kisebbségi jogok jelentős része annak alapján érvényesíthető, hányan vallják magukat magyar nemzetiségűnek az adott faluban, városban, régióban.
A magyar mellett a lengyel jogállamisági eljárást is érintette a határozat, amely nem kötelező érvényű. Hidvéghi Balázs a bevándorláspárti erők újabb nyomásgyakorlásának tekinti a történteket.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát. Az Európai Parlament szerdai ülésén vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről.
A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát. Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban.
A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak. Továbbra is „aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét” az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkét – jegyezték meg.
Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem. A képviselők rosszallásuknak adtak hangot, amiért eddig nem vehettek részt a tanácsi meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy az EP-nek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására is.
Új uniós mechanizmus lakmuszpapírja lenne a magyar eljárás?
Az állásfoglalás végül azt hangsúlyozza: sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta. Évenkénti rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.
Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.
A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége” Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt. A 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság kezdeményezte. A Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.
Hidvéghi bevándorláspárti nyomásgyakorlásnak tekinti az esetet
Az EP állásfoglalásának elfogadása a bevándorláspárti erők „újabb nyomásgyakorlási akciója” Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal szemben – jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő Strasbourgban csütörtökön.
A politikus az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló határozatának elfogadását követően magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel.
Ezek az erők folyamatosan nyomás alatt kívánják tartani Magyarországot azért, hogy engedjen a témát alapvetően meghatározó kérdésben, a bevándorlás kezelésében – húzta alá Hidvéghi Balázs.
