Donald Trump amerikai elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges alakulatának meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen.
A bejegyzésben Donald Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, s Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott.
„Legyen ez figyelmeztetés, hogy ha Irán bármennyi amerikaira vagy amerikai érdekeltségekre csapást mér (…), mi 52 iráni helyszínt (az Irán által ejtett 52 amerikai túsznak megfelelően) vettünk célba, némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, s ezekre a célpontokra és magára Iránra most is nagyon gyorsan és nagyon keményen le fogunk sújtani. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést” – írta Trump a mikroblogon.
A Twitter-bejegyzést Trump nem sokkal azt követően tette közzé, hogy a Fehér Ház bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni tábornok és konvoja elleni, a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett péntekre virradóra végrehajtott légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi házelnök azt mondta: igencsak szokatlan, hogy egy ilyen dokumentumot titkosítottak, mert ez szerinte azt jelzi, hogy „a kongresszust és az amerikai népet homályban hagyják a nemzetbiztonságunkat illető kérdésekben”.
Trump célzása az 1979-es válságra az Egyesült Államok történelmének egyik megalázó epizódját idézte fel. Az iráni iszlám forradalom győzelme után az Egyesült Államok ellen tüntető teherániak behatoltak az amerikai nagykövetség épületébe és 52 amerikai diplomatát és állampolgárt ejtettek túszul. A túszejtők vezetője egy fiatal orvostanhallgatónő, Maszumeh Ebtekar volt, aki később alelnök lett. A túszválság 444 napig tartott, és Jimmy Carter amerikai elnök jórészt ebbe bukott bele. A túszok szabadon bocsátását az újonnan megválasztott elnök, Ronald Reagan érte el.
Minden évben nagy izgalommal nyitom ki a rádió weboldalának statisztikai nyilvántartó programját, hogy vajon a 2019-es esztendőben hogyan teljesítettünk? Mit mondanak a követők a Facebook oldalunkon? Gyűlnek, vagy inkább fogynak a kedvelőink száma?
A Bocskai Rádió elszánt csapatának köszönhetően a 2019-es évben is túlszárnyaltuk az előző évek statisztikáit. 19,63%-al nőt a rádió weboldalának látogatói száma: 89475-ről 107047-re emelkedett, így meghaladva a bűvös számot, és elmondhatjuk, hogy évente több mint 100000 ember tud a Bocskai Rádió munkásságáról a weboldalunkon keresztül. A weboldalunkra látogatók összesen 204622 oldalra voltak kíváncsiak, legtöbben, azaz 62,36% Magyarországról, míg 15.96% innen az Egyesült Államokból. A kárpát-medence más magyarlakta területeiről jöttek továbbá a látogatók nagy része. Egy kis erősödést mutat a Kárpát medencéből származó olvasók száma, amely igazolja, hogy az anyaországból nagy érdeklődéssel figyelik a diszpóra magyarságát és tevékenységét.
A Bocskai Rádió bocskairadio.org weboldalának látogatottsága és azok eloszlása országok szerint. Forrás: Google Analytics
Az idén is készítettünk egy 10-es toplistát a leglátogatottabb bejegyzésekkel, de kihagyva azokat, melyeket csak átvettünk más sajtóorgánumoktól. Az idén is legnagyobb érdeklődést mutatott Hargitai István kollégánk előadásában Márai Sándor Olyan világ jön című verse, mely igazán verte a többi bejegyzésünket 10092 megtekintéssel.
A toplista két másik helyét az egykori Szólás mondás rovatunk két epizódja foglalja el. Hargitai István ezen munkái már több rádióban is hallgathatók úgy mint Kanadában a torontói és ottawai rádió hullámain vagy éppen az ausztráliai magyarok gondolkodnak el ezeken az örök érvényű szólás-mondásokon.
A toplista 7. helyére a Hazajáró csapatának Amerindian készült sorozat első része jutott fel, melynek címe Amerika, Ohio – Magyar álmok Amerikában – I. rész. A hazajáró csapatának ezúttal is köszönjük az értékes epizódokat, melyeket rólunk diaszpórában élő magyarokról forgatott és népszerűsített világszerte.
A Bocskai Rádió Facebook oldalának kedvelőinek számának változása évről évre. Forrás: Facebook insight
A Facebook oldalunk is nagyon jól vizsgázott 939 kedvelővel gyarapodott így elérte az 5387 LIKE-ot. A Facebook külön méri azokat, akik csak követik az oldalunkat, ezekkel együtt a követők száma elérte az év végére az 5739-et. A Facebook oldalunkon jelentetjük meg elsőként azokat a filmeket, amelyeket készítünk az amerikai magyar közösségről, így ezek népszerűségéről is készítettünk egy 10-es toplistát.
Kovács Szabolcs újmisés pap, alázattal és szerénységgel beszélt magáról, indulásáról, tanulmányairól, elhivatottságáról kameránk előtt. Az atyával Szabó Éva műsorvezető beszélgetett.
A toplistára nem került fel, de nagy népszerűségnek örvend a helyi közösségben a Cserkész Rádió adásai, mely februárban lesz két éve, hogy videó formában jelenik meg, ugyanakkor több egyház vagy civil szervezet főbb eseményein részt vettünk és ezeket vagy teljes egészében vagy csak szerkesztett változatban tettük közzé segítve ezzel a helyi közösséget.
2019-ben is több beszámoló kisfilm jelent meg a DunaTV Öt kontinens, egy nemzet adásában így sokkal szélesebb körben ismerhették meg az amerikai magyar diaszpórában levő emberek életét.
2019-ben két pályázatot nyertünk Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága által működtetett Bethlen Gábor Alaptól, mely segítségével nagyogyobb horderejű eseményt tudtunk szervezni és illtve utazni, hogy részt tudjunk venni több távolabbi eseményen is. Ugyancsak a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak köszönhetően 5. éve, hogy támogatnak egy Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjassal, amely nagyban elősegíti a rádió működését, ezekért különösen hálásak vagyunk, hogy a Magyar Kormány nagy figyelmet fordít a határokon kívül élő honfitársakra.
Előző években nagyon részletesen végig mentünk tevékenységünkön hónapról hónapra, hogy merre jártunk, milyen eseményekről számoltunk be, most ezt elhagyjuk, ugyanis most is, több mint egy órába kerülne ezeket mind felolvasni. A rádió weboldalán az eseménybeszámolófül alatt vissza lehet pörgetni minden eseményre, újra lehet nézni a készített videó riportokat és a csatolt cikkeket is elolvasni. Most csak a nagyon fontos pillanatokra szeretnék visszanézni, majd egy kicsit a jövőről beszélni.
2018-2019-es KCSP ösztöndíjasunk Miklós Melánia nagyon értékes bejegyzéseket tett közzé itt tartózkodása alatt az eseményekről, folytatta a KCSP ösztöndíjas kollégáinak munkásságának bemutatását és elkezdte a Bocskai Filmklub működtetését. Amerikában elsőként a Bocskai Filmklub volt hivatalos és rendszeres. Az érdeklődést látva a Magyar Filmalap és a külképviseletek idéntől megkönnyítették a filmek jogos vetítését filmklubok keretében így több magyarlakta városban a diaszpórában indultak rendszeres magyar filmvetítések.
2019 februárjában sikeres adománygyűjtő akciót tartottunk a John Carroll Egyetemnek. Nagyon hálásak vagyunk önöknek, hogy nagylelkű támogatásuknak köszönhetően második helyen végeztünk az adakozók között. Az önök adakozása visszajelzés az egyetem felé, hogy van igény magyar nyelvű adásra, mely helyileg szólal meg, helyi igényekre figyelve.
A Bocskai Rádió 35 éves születésnapja alkalmából, a DunaTV nézőinek számoltam be a rádió történelméről, jelenéről és terveinkről. A Bocskai Rádióról bővebben itt olvashatnak:https://www.bocskairadio.org/bocskai-radio-torteneti-attekintese/
2019-ben a Bocskai Rádió működésének 35. évébe lépett be, ennek tiszteletére a DunaTV Egy nemzet, öt kontinens műsor-vezetője Kalocsai Andrea egy élő interjúra invitált meg Budapestre a DunaTV stúdiójába, mely nagy megtiszteltetés volt számomra, úgy mint a rádióra nézve. Jó volt találkozni azokkal a kollégákkal, akik rendszeresen kértek anyagot tőlünk, hogy bemutassuk a világ magyarságának azokat a magyarokat, akik az Amerikai kontinensen azért dolgoznak, hogy magyar örökségüket minél tovább tudják megőrizni.
Májusban elköszöntünk Miklós Melániától a 9 hónapos kiküldetése zárulásával, egy filmklub alkalmával személyesen, majd az éter hullámain keresztül a Bocskai Rádió követőitől. Szeptemberben Hargitai István, Simon Benedek Zsuzsanna és Csibi Lóránd búcsúztak a hallgatóktól, ezt követően a KCSP program új turnusával munkatársként köszöntöttük Szabó Évát az Erdélyi TV egykori munkatársát.
A rádió 3 órás programjában kisebb, de annál nagyobb horderejű változtatásokat vezettünk be szeptembertől kezdődően. A műsor második óráját teljes egészében helyi, saját készítésű hírek bemutatására fordítottuk, ugyanis heti egyszeri adásunk legtöbb esetben nem tudott aktuális híreket nyújtani az óhazáról. Ezért ezen hírek megjelenítését nagyobb rendszerességgel csak a weboldal és Facebook oldal hasábjaira szorítottuk. A műsor-változtatás úgy a médiafelületek, mint a rádióhallgatók számának pozitív változásával igazoltnak találjuk.
Szabó Éva, tapasztalatának köszönhetően az egyházi adásokban is lettek változások. A helyi lelkészek közreműködésével több műsor, élő stúdióadássá változott így dinamikusabbá és érdekesebbé váltak a követőink számára.
A Rádió körleve, nagy népszerűségnek örvend, meghaladta a 2000 feliratkozót. Az Egyesült Magyar Egyletek közreműködésével több esemény jelenik meg közös naptárunkban, így hatékonyabb tájékoztatást tudunk biztosítani a civil egyesületeknek és egyházaknak. Köszönet Jártó Kocsis Emőkének, az Egyesült Magyar Egyletek KCSP ösztöndíjasának a rendszeres adatfeltöltésért.
Említettem, hogy a jövőről is szeretnék beszélni ebben az évértékelőben eltérően az előző évek beszámolóihoz. Számítjuk tovább folytatni minél szélesebb körben a helyi kulturális és egyházi eseményeiről való tudósításokat, ugyanakkor kitekintést mutatni a távolabb, de Amerikában élő magyarok fontosabb pillanatainak megörökítésére.
Harmadjára, az idén is meghirdettük közösen a KMCSSZ-el a nyári cserkész média-ösztöndíjat, mely egy médiában jártas cserkész foglalkoztatását jelenti három hónapon keresztül. A nyertes pályázó részt vesz amerikai magyar cserkésztáborokban és eseményeken, ahol sajtótermékeket készít a fogadó szervezetek számára. Előző két évben ez az ösztöndíj program nagyon sikeres volt, reményeink szerint idén sem csalódunk ennek a programnak a folytatásával. A cserkészek az idén is meghívták a Bocskai Rádió stábját, hogy erősítse a Jubitábor médiacsapatát. A 2015-ös Jubitábor tapasztalatai szerint nagyon fontos a média jelenléte egy olyan táborban, mely megmozgat közel 1000 fiatalt a diaszpóra minden tájáról és még a Kárpát-medencéből is.
Folytatjuk a Bocskai Filmklubbot, a legújabb magyar filmek bemutatásával, ugyanakkor szervezői és társ szervezői leszünk több helyi eseménynek, hogy minél színesebb, gazdagabb magyar közösségi élet legyen itt Clevelandben.
A beszámoló végén kiemelten meg szeretném köszönni, a Bocskai Rádió minden munkatársának, Simon Benedek Zsuzsának, Csibi Lorándnak, Hargitai Istvánnak, Miklós Melániának, Szabó Évának, Dömötörffy Zsoltnak, Stróber Lászlónak, Veres Sándornak, Gyermán Mónikának és Baki Tibornak fáradhatatlan munkájukat, amit tettek 2019-ben is a rádióért, hogy hétről hétre megszólaljon a 3 órás magyar adás itt a John Carroll Egyetemen.
Önöktől továbbra kérjük, hogy kövessék adásainkat, várjuk építő jó-tanácsukat, kritikájukat vagy éppen biztató vagy dicsérő szavukat, hogy minél profiban tudjuk végezni ezt a felvállalt munkát. Számítunk továbbra is nagylelkű anyagi támogatásukra februárban a rádióadásnak otthont adó egyetem számára és év közben a működésünket biztosító anyagi alapra.
Köszönöm figyelmüket, Istentől megáldott, egészségben és sikerekben gazdag boldog új évet kívánok minden követőnknek!
Másnap az áztatóvizet leöntjük róla, és annyi vízben tesszük fel főzni, amennyi ellepi. Beletesszük az egyben hagyott fokhagymagerezdet és a babérlevelet. Kb. 40 perc alatt megfőzzük.
Közben készítjük a húsos ragut: az apróra vágott szalonnát és hagymát olajon megfuttatjuk. A darált húst beletéve kicsit pirítjuk, majd sózzuk-borsozzuk, és kevés vízzel felöntjük. Beletesszük az apróra vágott répát, paprikát és a lehéjazott paradicsomot és a pirosaranyat. Ezt is megfőzzük kb. 25-30 perc alatt.
A lencsét a húsos raguval összekeverjük, majd egy kivajazott tűzálló tálba tesszük.
A tetejére a tojást a tejföllel és a liszttel simára keverjük, hozzáadjuk a reszelt sajtot, és a lencsés húsra kenjük.
Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.
Az influenza előfordulása
Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.
Az influenza okai
A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Az A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918/19 évi spanyolnáthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani.
Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az általuk kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása eredményeként csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai változások révén némileg módosult szerkezetű antigének keletkeznek. Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettős fertőzések kapcsán. Az ilyen genetikai kölcsönhatás eredményeként alakult ki az influenza A vírusnak az az altípusa, mely a fentebb említett spanyolnátha kórokozója volt, és azok az altípusok, melyek jelenleg is emberi megbetegedéseket okoznak (H3N2 és H1N1 altípusok). Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés).
Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.
Az influenza tünetei, kórlefolyása
Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.
A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Testszerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat.
A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) súlyos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.
A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély.
Az influenza kezelése
Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket.
Megelőzés
A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás.
Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.
A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, – mint láz, fejfájás – melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.
A részletek a clevelandi cserkészek karácsonyi műsorából
Interjú Pigniczki Eszterrel a cserkészek karácsonyi hagyományok őrzéséről
Interjú Solomon Gulden Ilonával a karácsonyi műsor szervezéséről
Cserkész Hírek, hirdetések
Bensőséges clevelandi cserkész-karácsony, mint bizakodó jövőkép üzenetének hordózója
A clevelandi cserkészek karácsonyi műsora igazi bensőséges, ünnepi hangulatot varázsolt a Szent Imre templom falai közé, valamint a jelenlévők szívébe, lelkébe egyaránt. Az ifjú cserkészek zenei játéka nemcsak a színvonalat emelte, hanem örömre és elismerésre sarkalt. A hagyományos betlehemes játék, a jelmezes fiatalok látványa, tiszta beszéde mutatta a legerősebben, hogy a karácsonyhoz kötődő magyar népszokás, mint népszerű misztériumjáték nem elfeledett, hanem igenis élő a diaszpóra magyarsága, a clevelandi magyarság körében.
Az összeállítás két interjúalanya Pigniczky Eszti, (vezetőképző vezetőtiszt, KMCSSZ) és az ünnepi műsor koordinátora Solomon Ilona (segédtiszt, 34. sz. Zrínyi Ilona leánycserkészcsapat), saját benyomásokat, emlékeket, élményeket is megosztott velünk.
Igazi tartalommal társul így a kép és szöveg. Bizakodó jövőképet mutat, hiszen ifjúságot nevel, von be, tart meg, itt az amerikai diaszpórában magyarnak.
“A várral átellenben nyugatra egy kis önálló csucs van, Várlapossa dombja, melynek fennlapján vad egres, veres szöllő (ribizli), vad tulipánok és liliomok tenyésznek; itt volt mindőn a vár állott, a tündéreknek szép kertje, melynek közepén sarkon forgó arany kertiház állott, mint a rege mondja.
Ennek Énlakára néző meredek oldalán egy zöld bokroktól körül nött oly omladvány van, mely távolról tekintve felnyergelt és kántározott ló alakját utánozza. Ezt Firtos lovának hivják;* ez a vidék időmutatója, a mennyiben midőn fehér jó időt, ha elsötétül, tartós esőt várnak.
Ezen lóról a rege az, hogy Firtos várában szép tündérleány lakott, ki titkon egy szép leventét szeretett; atyja, s a tündér törvény tiltá az alacsonyabb szármozásu emberfiával való viszonyt; de ez akadály nem gátlá az egymást szeretőknek összejövetelét, ott a kertnek aranysarku filegoriájában találkoztak tanutlan néma éjeleken. Egy szép holdvilágos estvén fellovagolt a hegy meredek szirtén a levente, szerelmes tündérje ott várta epedve a hegyormán, s kezét nyujtá, hogy felsegélje; de ekkor a ló elsiklott, mind lezuhantak. A két szerető egybe ölelkezve zuzódott össze a szirt élén, a halálban ekként egyesülve, a ló pedig fenn akadva, alakja oda tapadott a hegyoldalára.
A várcsucs északi aljában fakad fel a Firtos kútja, egy jéghideg vizü bő forrás, mely mellett halad el az énlaki ösvény, s melyhez a hegy sziklás oldalába faragott lépcsőzeten jártak le a várból, kissé alább van egy Kőriskut nevü térség, hol az eke sok cserépdarabokat, vas-eszközöket, sott-fejeket,* kézi malomköveket forgat ki a földből; a hagyomány szerént itt volt a vár hatósága alá tartozott Kőriskutnevü falu, hol a várhoz tartozó nép és a harczosok családjai laktak.”
Interjú Rétvári Bencével, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium politikai államtitkárával. Újságíró: Jankovics Soma
Magyarországon egyre több a tanuló vagy dolgozó fiatal, a javulás mértéke jóval meghaladja az EU-átlag javulását – közölte Rétvári Bence, a KDNP alelnöke szombaton az MTI-vel, az Eurostat adataira utalva.
Az unió statisztikai hivatala a tagországokban azon fiatalok arányát vizsgálta, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak. A kimutatás szerint Magyarország 2010 óta jelentősen előrelépett ebben a vonatkozásban a 15-29 évesek körében – írta a kereszténydemokrata politikus.
„Míg a se nem tanuló, se nem dolgozó 15-29 év közötti fiatalok aránya 2010-ben hazánkban 17,7 százalék volt, addig 2018-ban ez az arány már csak 12,9 százalék. Ez az adat pontosan megegyezik az EU-átlaggal. A javulás mértéke jóval meghaladja az EU-átlag javulását: míg Magyarországon több mint negyedével, addig az EU-ban hetedével csökkent a se nem tanuló se nem dolgozó 15-29 évesek aránya” – olvasható a közleményben.
Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra is, hogy a 18-24 évesek és a 25-29 évesek körében hazánk még az EU-átlagnál is jobban teljesít, azaz Magyarországon jóval többen vannak azok, akik vagy dolgoznak, vagy tanulnak, mint az Európai Unióban átlagosan.
Ezek az adatok is azt támasztják alá, hogy a szakképzés, a felsőoktatás és a munkahelyteremtés politikája jó irányú változásokat eredményezett az elmúlt években, a fiatalok ma már sokkal több eséllyel indulnak, mint 2010 előtt – írta a KDNP alelnöke.
A politikus közlése szerint az oktatás igazodik a munkaerőpiaci igényekhez, a fiatalok számára jóval több a lehetőség a boldogulásra Magyarországon, mint korábban. Míg 2010-et megelőzően az volt a megszokott, hogy a fiatalok keresik a jó munkahelyeket, ma már ez a gyakorlat megfordult, és a munkahelyek keresik a jó fiatalokat – fűzte hozzá.
Budapest, 2012. augusztus 14.
Gesztesi Károly színész zongorázik és énekel a DTK - D. Tóth Kriszta Show TV-felvételén, az MTVA 1-es stúdiójában.
MTVA Fotó: Zih Zsolt
Tragikus hirtelenséggel elhunyt Gesztesi Károly. A Blikk információi szerint az 56 éves színész a budapesti Ferdinánd hídnál vezette autóját, amikor vezetés közben rosszul lett, infarktust kapott. Kocsijával félreállt, ám hiába jött gyorsan a segítség és próbálták 50 percen keresztül újraéleszteni, az orvosok nem jártak sikerrel. A baleset helyszínén megjelent Gesztesi Károly szintén színművész fia, Máté.
A Blikk információi szerint az 56 éves színész a budapesti Ferdinánd hídnál vezette autóját, amikor vezetés közben rosszul lett, infarktust kapott. Kocsijával félreállt, ám hiába jött gyorsan a segítség és próbálták 50 percen keresztül újraéleszteni, az orvosok nem jártak sikerrel.
Gesztesi Károly Tóth Károly néven született 1963. április 16-án. Szülei válása után édesanyja férjhez ment Gesztesi Jánoshoz, akinek a nevét később hivatalosan is felvette. Gesztesi Károly a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1988-tól 1990-ig a Thália Színház társulatának tagja volt. Az 1990-1991-es évadban a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt, 1992-1993-ban a József Attila Színház társulatának tagja volt. 1994 és 1998 között a Vígszínház társulatának volt a tagja, azóta szabadfoglalkozású volt.
Színházi szerepei mellett olyan filmekben játszott, mint például a Magyar vándor, a Szabadság, szerelem, a Kútfejek, a Valami Amerika 1. és 2. vagy a Csak szex és más semmi. Gesztesi Károly az egyik legismertebb magyar szinkronszínész volt, többek között a Shrek című animációs filmben ő volt a főhős Ogre magyar hangja.
A színésszel éppen szombaton jelent meg interjú a Borsban. Megdöbbentő az első kérdésre adott válasza:
„Az elmúlt évem elég jól sikerült. Szakmai tekintetben kifejezetten mozgalmas volt. Több mint 200 előadáson vagyok túl, és hihetetlen nagy sikerrel fut a Páratlan páros és A miniszter félrelép. Sok kilométer van bennem, amit részben a Bánfalvy Stúdió csapatának köszönhetek. Utoljára a Vígszínházban éreztem ezt az elsöprő lendületet magamban és a kollégáimban, úgyhogy azt hiszem, jobb helyen nem is lehetnék.”
Kálomista Gábor Balázs Béla-díjas magyar filmproducer több filmben is együtt dolgozott Gesztesi Károllyal. A producer így nyilatkozott az origo.hu-n Gesztesiről:
„Közel egyidősek voltunk Gesztesi Károllyal. Annak idején együtt dolgoztunk a Csak szex és más semmi valamint az Idegölő című filmekben. Karakterszínészként nagyon széles palettáról játszott, erős egyéniségű művész volt.A 2010-ig szorosabb kapcsolatban álltunk, aztán elsodródtunk egymás közeléből. Megdöbbentő, hogy most végleg elment.”
Nemcsák Károly színművészt, a József Attila Színház igazgatóját szinte lebénította Gesztesi Károly halála. Így nyilatkozott az origo.hu-nak:
„Szinte lebénít a hír. Gesztesi Károly végtelenül kedves ember volt, kiváló színész. A színészválogatott kapcsán is jóban voltunk, valamint ö is részt vett azon a koncerten, amelyet Bubik István árván maradt gyermekeinek támogatására szerveztünk. Ennek az eseménynek lett folytatása a színész árvák megsegítésére létrehozott alapítvány, amelynek működtetésében Karcsi is aktívan részt vett. Csupa szív ember volt, megrendítő, hogy most az ő apa nélkül maradt gyermekeiről kell gondoskodnunk.”
New Yorkban kivezényelték a Nemzeti Gárdát a repülőterekre és mindenütt megerősítették a biztonsági intézkedéseket – jelentette be péntek esti közleményében New York állam kormányzója.
Andrew Cuomo közölte: a nagyváros hídjainál, fontos csomópontjainál és infrastrukturális létesítményeinél, valamint a kiemelt jelentőségű épületeknél megerősítették a biztonsági intézkedéseket, és a Nemzeti Gárda tagjai mellett több rendőrt is vezényeltek az utakra.
A közleményben Andrew Cuomo ugyan leszögezte, hogy sem New York városa, sem az állam nem kapott értesítést közvetlen fenyegetésekről, de hangsúlyozta: a nemzetközi események érthetően aggodalmat keltenek, ezért fokozott elővigyázatosságból elrendelte a Nemzeti Gárdának és az állam több hivatalának, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseiket és járőrözzenek a legfontosabb létesítményeknél.
New York állam rendőrőrsein és biztonsági szerveinél pénteken mindenütt terrorelhárítási tájékoztatót tartottak, és a közszolgáltatóknál megerősítették a számítógépes rendszerek védelmét is.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium ügyvezető irányítója, Chad Wolf pénteken közleményben tudatta, hogy a tárca felkészült bármilyen fenyegetéssel szemben, de jelenleg az Egyesült Államokat nem fenyegeti közvetlen veszély. “A minisztérium a szövetségi és tagállami, valamint a helyi szervekkel szorosan együttműködve továbbra is figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet, hogy szavatolja valamennyi amerikai állampolgár biztonságát” – szögezte le a dokumentumban Chad.
Több amerikai nagyvárosban is megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Chicagóban, Los Angelesben és az Egyesült Államok fővárosában, Washington DC-ben is megnövelték a rendőrök létszámát és tovább szigorították a repülőterek biztonságát. Washington polgármestere, Muriel Bowser közleményben intett éberségre, és arra hívta fel a helybéliek figyelmét, hogy azonnal jelentsék a rendőrségnek, ha bármilyen gyanús eseményt észlelnek.
Milák Kristóf világrekordját választotta az elmúlt év úszásának swimswam.com szaklap.
A 19 éves magyar versenyző július 24-én a dél-koreai Kvangdzsuban rendezett világbajnokságon 200 méter pillangón 1:50.73 perces idővel csapott célba, ezzel 78 századot vert a 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps 2009-es, cáparuhás világrekordjára (1:51.51).
Milák mögött a második helyen egy másik tinédzser, a 17 esztendős amerikai Regan Smith végzett, aki – ugyancsak a világbajnokságon – 200 méter háton nyert 2:03.35 másodperces világcsúccsal.
Teherán, 2020. január 3.
A legfõbb iráni vezetõ hivatala által közzétett kép Kászim Szulejmáni iráni tábornokról, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevû különleges egységének parancsnokáról egy vallási szertartáson Teheránban 2015. március 27-én. Kászim Szulejmáni a bagdadi nemzetközi repülõtérnél végrehajtott amerikai légicsapásokban életét veszítette 2020. január 3-án.
MTI/EPA/A legfõbb iráni vezetõ hivatala
Kemény válaszlépés várható az iraki fővárosban végrehajtott amerikai légitámadások után, amelyben meghalt egy iráni tábornok is – közölte pénteken Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője.
A legfõbb iráni vezetõ hivatala által közzétett kép Kászim Szulejmáni iráni tábornokról, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevû különleges egységének parancsnokáról egy vallási szertartáson Teheránban 2015. március 27-én. Kászim Szulejmáni a bagdadi nemzetközi repülõtérnél végrehajtott amerikai légicsapásokban életét veszítette 2020. január 3-án.
„(Kászim Szulejmáni tábornoknak, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokának) mártírhalála az elmúlt évek fáradhatatlan munkájának a jutalma. (.) Ha Isten is úgy akarja, életműve és életútja nem szakad itt meg, könyörtelen bosszú vár az ő és más mártírok vérét kiontókra” – írta fárszi nyelven Twitter-oldalán a legfőbb iráni vezető.
A Hamenei közleményét ismertető iráni állami televízió szerint a legfelsőbb vezető Szulejmánit az „ellenállás nemzetközi arcának” nevezte. Halála miatt az ajatollah háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.
Ali Hamenei – Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel egybehangzóan – arra figyelmeztetett, hogy Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenállást.
„Minden ellenségünknek tudnia kellene, hogy az ellenállás dzsihádja kettős motivációval folytatódni fog, és harcosainkat végső győzelem várja a szent háborúban” – írta Hamenei közleményében.
„A Szulejmáni parancsnokot meggyilkoló amerikai terrorista erők kegyetlensége és ostobasága (.) kétségkívül tovább növeli az (Egyesült Államok és Izrael elleni) ellenállást a térségben és világszerte” – áll az iráni külügyminiszter közleményében.
A Fox amerikai televízió előzőleg jelentette, hogy Washington légicsapásokat hajtott végre Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen. A bagdadi nemzetközi repülőtér elleni támadásban életét vesztette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője. Ennek az ernyőszerzetnek a tagja az a Katáib Hezbollah milícia, amely múlt pénteken rakétatámadást intézett az iraki Kirkuk melletti katonai támaszpont ellen, és amely támadásra hivatkozva Washington vasárnap légicsapásokat mért Iránhoz köthető iraki és szíriai célpontokra.
A Pentagon szerint a pilóta nélküli repülőeszközzel végrehajtott „csapásmérés célja az volt, hogy elrettentse Iránt a jövőbeni támadásoktól”. A Pentagon információi szerint ugyanis Szulejmáni aktívan dolgozott azon, hogy újabb támadásokat intézzenek amerikai diplomaták és katonák ellen a térségben.
Egy nevének elhallgatását kérő amerikai illetékes szerint a parancsnokra a repülőtérre vezető egyik úton csaptak le felfegyverzett drónnal. Szulejmani Libanonból vagy Szíriából érkezett repülőgépen, kiszállt a gépből, és átült abba a gépkocsiba, amelyben Muhandisz és mások tartózkodtak.
Az AP amerikai hírügynökség által idézett szakértők szerint Szulejmáni célzott csapással történt megölése erőteljes iráni megtorlást válthat ki a térségbeli amerikai érdekek ellen, és elmélyítheti az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktust, veszélybe sodorva az Irakban, Iránban és másutt állomásozó amerikai erőket.
„Játszmájával Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államokat a legveszélyesebb helyzetbe taszította a térségben” – írta a Telegram közösségi portálon Hesszameddin Asena, Haszan Róháni iráni elnök tanácsadója. „Bárki lépi is át a tiltott vonalat, számolnia kell a következményekkel”.
Az iráni állami televízió kommentárjában az is elhangzott, hogy „a térség népe nem fogja tovább tűrni az amerikai jelenlétet”.
Az iráni külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő bagdadi svájci nagykövetet Szulejmáni megölése miatt – jelentette az al-Dzsazíra arab hírtelevízió.
Irán számára a tábornok nemcsak egy harctéri parancsnok volt, de a nemzeti büszkeség és az amerikai szankciók elleni szembenállás jelképe is. Az al-Kudsz támogatta Szíriában Bassár el-Aszad elnököt és az iraki kurdokat a Szaddám Huszein néhai diktátor elleni harcukban. Brigádjai Ali Hamenei ajatolláhnak, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjének vannak alárendelve, akié az utolsó szó minden stratégiai ügyben az iráni alkotmány értelmében.
Hamenei háromnapos gyászt rendelt el Szulejmáni halála miatt
Háromnapos nemzeti gyászt rendelt el pénteken Teheránban Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője Kászim Szulejmáni tábornok halála miatt.
Az iráni külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő bagdadi svájci nagykövetet Szulejmáni megölése miatt – jelentette az al-Dzsazíra arab hírtelevízió.
Az iráni állami televízió kommentárjában az is elhangzott, hogy „a térség népe nem fogja tovább tűrni az amerikai jelenlétet”.
Kasszem Szulejmanit az amerikai hadsereg vadászta le, a JSOC (a különleges alakulatok egyesített parancsnoksága) mért dróncsapást autójára, amivel a bagdadi nemzetközi repteret készült elhagyni. A támadást Donald Trump rendelte el.
Támadást hajtott végre az amerikai hadsereg Irán kémfőnöke ellen. Kasszem Szulejmani Irakban tartózkodott, a bagdadi repülőteret készült elhagyni autóval, amikor dróncsapás érte őt.
Az amerikaiak szerint Szulejmani csütörtökön azért érkezett Bagdadba, hogy az Irakban és Szíriában állomásozó amerikaiak elleni támadásokat szervezzen.
Khomeini barátja
Szulejmani 23 éven át volt az iráni különleges erők és a hírszerzés vezetője. A Kudsz, az iráni forradalmi gárda különleges alakulatának parancsnokaként ő építette ki Irán mai nemzetközi befolyásolási hálózatát, Irakot és Szíriát is behálózva.
Kasszem Szulejmani közeli barátja volt Khomenei nagyajatollahnak, Irán vallási vezetőjének, így sokan esélyesnek tartották arra is, hogy idővel ő váltsa a legfőbb iráni méltóságot.
Péntek reggel az iráni média Szulejmanit gyászolja. Az, hogy az amerikaiak akciója milyen következményekkel jár az iráni-amerikai kapcsolatokban és a Közel-Kelet életében, rövidesen kiderül.
Trump döntött
Csütörtök éjjel az NBC televízió késői híradója arról számolt be, hogy a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el. Ezt a Pentagon (az amerikai védelmi minisztérium) is megerősítette. A tárca tájékoztatása szerint Trump arra adott utasítást, hogy az Egyesült Államok hadereje határozott lépést tegyen a külföldön élő amerikaiak biztonságának védelmében.
Trump magyar idő szerint péntek délután először kommentálta a hajnali akciót: ebben annyit írt, Irán még nem nyert háborút, de egy tárgyalást sem veszített.
A Pentagon közleményben szögezte le, hogy a továbbiakban is minden szükséges lépést megtesz az amerikai emberek és érdekek védelmében, bárhol legyenek is a világban. A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy a csapásmérés célja az volt, hogy elrettentse Iránt a támadásoktól. A Pentagon információi szerint ugyanis Kászim Szulejmáni aktívan dolgozott azon, hogy újabb támadásokat intézzenek amerikai diplomaták és katonák ellen a térségben.
Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy Mark Esper amerikai védelmi miniszter csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában megelőző csapásméréseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az irániak támogatását élvező milíciák újabb támadásokat terveznének amerikai érdekek és személyek ellen Irakban.
A csapásmérést az amerikai politikusok párthovatartozásuk szerint értékelték. A republikánus politikusok kivétel nélkül dicsérték az amerikai elnök döntését, míg néhány demokrata párti politikus megkérdőjelezte a csapásmérés hasznosságát, mondván, hogy szükségtelenül elmérgesíti a helyzetet a térségben és az amerikai-iráni viszonyt.
Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor – aki Donald Trump feltétlen hívének és szoros szövetségesének számít – a Twitteren Trump bátor cselekedetét dicsérte, majd Iránnak is üzent. „Az iráni kormánynak: ha még több ilyet akartok, akkor kaphattok még” – írta. Marco Rubio floridai republikánus szenátor szintén Iránnak küldött üzenetként értelmezte a történteket. Twitter-bejegyzésében Rubio úgy vélte, hogy az irániak figyelmen kívü hagyták Donald Trump korábbi figyelmeztetéseit, mert azt hihették, hogy a belpolitikai viták miatt az amerikai elnök cselekvésképtelen. „Rendkívül alábecsülték (Trumpot)” – írta a floridai szenátor, hozzátéve, hogy Kászim Szulejmáni „csak azt kapta, amit megérdemelt”.
Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor ugyancsak a Twitteren reagált. Azt írta: Szulejmáni az Egyesült Államok ellensége volt. „Ez nem is kérdéses. A kérdés az hogy vajon Amerika, mindenfajta kongresszusi felhatalmazás nélkül, éppen meggyilkolta Irán második legnagyobb hatalmú emberét, tudván tudva, hogy ezzel akár nagy erejű regionális háború is kezdődhet?” – fogalmazott. A demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt alelnök közleményt tett közzé. Ebben leszögezte ugyan, hogy „nincs amerikai, aki gyászolná Kászem Szulejmánit”, de ő is felvetette a Fehér Ház felelősségét. „Trump elnök éppen dinamitot helyezett el egy gyúlékony dobozban, és most magyarázattal tartozik az amerikai népnek azt illetően, hogy milyen stratégiával és tervekkel akarja megőrizni az amerikai katonák és követségi munkatársak biztonságát, népünket és érdekeinket itthon és külföldön egyaránt” – fogalmazott Biden.
További reakciókat és fejleményeket Szulejmáni halálával kapcsolatban itt és itt olvashat.
