Az unióban Magyarország költi a legtöbb pénzt templomok megújítására és egyházi iskolákra, intézményekre – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Gyöngyösön, a Szent Bertalan-templom toronysisak-rekonstrukciójának és turisztikai fejlesztésének megáldása alkalmából.

Semjén Zsolt az ünnepi szentmisét követően a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: ez két szempontból is helyénvaló. Egyrészt Kelet-Európa megszenvedte a szovjet megszállást, amikor lerombolták vagy elhanyagolták templomainkat. Szükséges tehát egyfajta jóvátétel és 30 évvel a történtek után is van ebben még elmaradás – tette hozzá.

Másrészt, ahol templomok vannak és a hitélet virágzik, ott a mindennapokban is megmutatkozik ennek pozitív hatása – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, felidézve egy régi mondást, amely szerint olcsóbb templomokat építeni, mint börtönöket. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy az egyház spirituális, erkölcsi szolgálata semmi mással nem helyettesíthető.

Rámutatott arra is: Szent István király óta érvényes tanulság, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak és viszont. Éppen ezért a kormány politikája nem az egyház és az állam szembeállítására, vagy merev, elutasító szeparálására, hanem a kettő harmonikus együttműködésére épül, hiszen egyszerre vagyunk tagjai egyházunknak és polgárai hazánknak – fogalmazott.

A Szent Bertalan-templom toronysisak-rekonstrukciójának és turisztikai fejlesztésének kapcsán elmondta, azzal egy régi adósságot sikerült törleszteni, hiszen a Gyöngyös jelképeként is ismert épület tetőzete egy 1917-es tűzvész során semmisült meg, azóta a templomot ideiglenes kupolák fedték.

A fejlesztéssel egy új turisztikai vonzerő is létrejött a városban, amely a hitélet mellett egészséges lokálpatrióta kötődést is ad. Mindez nem csupán a hívőknek fontos, hiszen amellett, hogy számukra ez a hely isten háza, mindenki mást is jó érzéssel tölt el, ha környezete és annak épített öröksége visszanyeri eredeti szépségét – mondta, hozzáfűzve, egy megújult templommal minden ember gazdagodik.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a beruházás széles körű összefogás eredménye, részese volt a kormány, amely uniós és hazai költségvetési forrásokat biztosított, valamint a város és az egyház, továbbá a hívek és a helyi polgárok sokasága.

A Szent Bertalan-templom toronysisak-rekonstrukciójára és turisztikai fejlesztésére a helyi önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kiírásán nyert európai uniós forrást, amit konzorciumi partnerével, az Egri Főegyházmegyével karöltve 36-36 millió forinttal egészített ki. Az 564 millió forintos összköltségvetésű projekt keretében egyebek mellett megújultak a templom 17 tonnás, 18 méter magas toronysisakjai, visszakapva eredeti formájukat. A déli toronyban látványlift és kilátó épült.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám

Az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját – jelentette be Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség (Roszarchiv) helyettes vezetője, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság orosz társelnöke hétfőn Budapesten, az Országházban.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében felidézte, a második világháború alatt 600 ezer magyar került szovjet hadifogságba. Róluk, majd később a málenkij robotra elhurcoltakról sem volt szabad beszélni sem Magyarországon, sem a Szovjetunióban.

A rendszerváltozások, politikai átrendeződések következtében új alapokra helyeződtek a magyar-orosz kapcsolatok. Ennek szimbolikus eseménye volt, amikor előbb Mihail Gorbacsov, majd később Borisz Jelcin Oroszország nevében – a magyar parlament épületében – bocsánatot kért az 1956-os forradalom eltiprásáért – emlékeztetett Latorcai János.

Elmondta, hogy 1992-ben, majd 1998-ban részben hozzáférhetővé váltak a magyar hadifoglyokra vonatkozó oroszországi iratok. 2017-ben új lendülettel folytatódott a feltárás, és most mérföldkőhöz érkezett az orosz-magyar levéltári vegyesbizottság munkája. A legnagyobb mennyiségű irat átadása történik, a teljes orosz nyilvántartás elérhetővé válik a magyar kutatók, majd feldolgozás után az érdeklődők számára is.

Az Országgyűlés alelnöke szerint minden remény megvan arra, hogy az első nagyszabású projekt után újabbak következzenek, bizonyítva, szakmai alapokon a közelmúlt más, vitatott dokumentumai is feltárhatóak, bemutathatóak. Kiemelte: az ilyen tudományos munkák nem csak a két ország közötti párbeszédet segítik, hanem a magyar társadalom „információs kárpótlását” is. Fontos, hogy mindenki tanuljon a kollektív emlékezetté összeálló egyéni életutakból, hogy az elődeink által elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg – emelte ki Latorcai János.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság magyar társelnöke előadásában elmondta: 1939 után a II. világháborús hadi események miatt a Szovjetunióban mintegy hatmillió ember került fogságba. 15 százalékuk magyar nemzetiségű volt. A hatmillió embert körülbelül négyezer lágerben helyezték el.

Elmondta, a kartonokon – amelyeket majd ezután ad át Oroszország – 18 releváns információ van. Az adatok között szerepel például a fogoly neve, apja neve, a születési év, a láger neve.

Szabó Csaba kiemelte, ha az adatok feldolgozásával végeztek, meg tudják majd mondani, hogy a fogoly hol halt meg, de akár azt is, hogy hol lett eltemetve.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság tagja elmondta, az, hogy ez a hatalmas adatmennyiség „közkinccsé” váljon, még sok munkát jelent, még években mérhető. Kiemelte: a bizottság tagjai azon vannak, hogy minél előbb el tudják kezdeni a feldolgozást, mert tudják, hatalmas a társadalmi érdeklődés.

Az eseményen kiosztott háttéranyagban azt írták: Oroszország 1992-ben átadott Magyarországnak egy – mintegy 50 ezer elhunyt magyar hadifogoly adatait tartalmazó – adatbázist. Az 1998-ban átadott második, pontosított nyilvántartás már 58 749 emberről tartalmazott információkat; jelenleg 64 957 elhunyt magyart tartanak nyilván a Hadtörténelmi Levéltárban.

Az együttműködési egyezmény értelmében december elsejéig öt szakaszban összesen 682 131 nyilvántartó karton másolata kerül a Magyar Nemzeti Levéltár megőrzésébe, ami 1 364 262 digitális felvételt jelent. Az átadást követően kezdődhet meg a kartonokon többnyire magyarul nem tudók által cirill betűkkel, fonetikusan rögzített nevek és egyéb adatok feldolgozása, a magyar dokumentumokkal való összevetés révén a kartonokon szereplők azonosítása.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám

Tarlós István – akit vastapssal fogadtak a Bálna kulturális központban – elsőként azoknak mondott köszönetet, akik rá szavaztak, „az egész közösségnek”; ezután megköszönte Budapestnek a 13 évet és Óbudának a 29 évet.

„Országosan az eredmény szép, Budapesten el kell gondolkodni” – értékelte az önkormányzati választást a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje.

Nincs mit mondani, Budapest ma így döntött, Karácsony Gergelyt választotta meg a főváros, éjféltől ő Budapest főpolgármestere – jelentette ki Tarlós István, majd úgy fogalmazott: „köszönöm, hogy köztetek lehettem, szép volt ez a 29-30 év számomra, nem feledem. Van ilyen, hetvenéves korban előfordul az emberrel, lesz még szebb is”.

Karácsony: történelmi győzelem született Budapesten

Történelmi győzelem született vasárnap Budapesten, ez a győzelem arról szól, hogy Budapest zöld lesz és szabad – mondta Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester az önkormányzati választás eredményét értékelve vasárnap este.

Az ellenzéki politikus fővárosi eredményváró rendezvényén úgy fogalmazott: ez a győzelem arról szólt, hogy a hatalom embereinél mindig erősebb az emberek hatalma, a szeretet és az együttműködés mindig legyőzi a gyűlöletet, a hazugságot mindig legyőzi a valóság.

Ez a győzelem arról szól, hogy Budapestet a 20. századból átviszik a 21. századba és a fővárost „mind a tíz körmükkel ott tartják, ahova a történelem mindig is emelte”, visszaviszik Európába – tette hozzá.

Budapest holnaptól mindannyiunk közös otthona lesz és azokat is képviselni fogom, akik nem rám szavaztak – jelentette ki a politikus, aki köszönetet mondott az őt támogató politikusoknak, civileknek és szavazóknak.

Szólt arról is, hogy új alapokra helyezné a főváros és kormány közötti viszonyt: nem háborúra, hanem méltányos együttműködésre készül a mindenkori magyar kormánnyal.

Egy budapesti vagyok a sok közül, de az a sorsom, hogy az elkövetkező öt évben annak a Budapestnek legyek a polgármestere, ami ebben a ciklusban fogja ünnepelni a 150. születésnapját – fogalmazott.

Elmondta, Tarlós István telefonon gratulált neki. Karácsony Gergely megköszönte a leköszönő főpolgármester eddig elvégzett munkáját.

Karácsony az új főpolgármester

Budapesten a főpolgármester-jelöltek sorrendje a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 71,45 százalékos feldolgozottságnál a következő

1. Karácsony Gergely (MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP) – 50,11 százalék (235 885 szavazat)
2. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) – 44,82 százalék (210 992 szavazat)
3. Puzsér Róbert (ÁLLAMPOLGÁROK A CENTRUMBANEGYE) – 4,47 százalék (21 041 szavazat)
4. Berki Krisztián (Független) – 0,61 százalék (2851 szavazat)

Nem csak a főpolgármesteri poszt, de a Fővárosi Közgyűlés vezetését is átvette az ellenzék. A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben a Nemzeti Választási Iroda 21.38 órai adatai szerint, a szavazatok 54,19 százalékos feldolgozottságánál a jelölőszervezetek mandátumaránya a következő:

1. MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP – 18 mandátum
2. FIDESZ-KDNP – 13 mandátum
3. Független – 2 mandátum

Országszerte viszont a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot

A Fidesz kapta a legtöbb szavazatot országszerte, ami az elkövetkező időszak nagy nemzetközi küzdelmeihez fontos erőforrást jelent – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Fidesz eredményváróján az MTI-nek.

A tárcavezető köszönetet mondott minden magyar embernek, aki részt vett az önkormányzati választáson, hiszen fontos, hogy magas volt a részvétel. Úgy fogalmazott: „Demokráciában mindig jó hír, hogy az emberek minél nagyobb arányban gondolják”, a szavazás „fontos és számít a döntéshozatalban, pláne, hogy ha helyi vezetőket választanak”.

Közölte: külön köszönet illeti azokat, „akik ránk szavaztak, akik minket támogattak”.

Szijjártó Péter szerint továbbá köszönettel tartoznak az aktivistáiknak, akik az elmúlt heteket-hónapokat végigdolgozták és segítették jelöltjeiket a sikeres szereplésben.

Hangsúlyozta: már a feldolgozottság jelenlegi fázisában is látszik, hogy a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot országszerte, „ami nagy dolog, hiszen ez így most már a tizedik választás Magyarországon 2006 ősze óta, ahol mi nyerünk”. Ezért „köszönettel tartozunk a magyar embereknek”, az elkövetkező időszak nagy nemzetközi küzdelmeihez ez nagyon fontos erőforrást jelent – mondta Szijjártó Péter.

Orbán Viktor: továbbra is a Fidesz a legerősebb

A mai önkormányzati választáson bebizonyosodott, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP a legerősebb Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap késő este a Fidesz eredményváróján.

A kormányfő kiemelte: nehéz választási kampány, nagy és nyílt politikai csata volt, ahogyan annak egy pártok közötti versenyre épülő demokráciában lennie kell.

Hangsúlyozta: az elmúlt kilenc évben eddig szokás volt, hogy a kormánytöbbséget adó politikai erő adta Budapest vezetését is, de ezúttal a fővárosiak úgy döntöttek, hogy most „valami más következik”. Ezt tudomásul vesszük, és az ország és a Budapesten élők érdekében készen állunk az együttműködésre – közölte.

Orbán Viktor megköszönte a vidéki Magyarország bizalmát, és azt mondta: a jövőben is „számíthatnak ránk”.

(Demokrata / MTI)

Reklám

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,2 százaléka, 11 óráig 18,25 százaléka, 15 óráig 34,69 százaléka, illetve 17 óráig 42,69 százaléka járult az urnákhoz Magyarországon a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 5,72 százaléka, 78 257 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig. A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,6 százalék, ami 24 665 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Pest megyében volt: 6,53 százalék, 67 607 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 6,60 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 6,97 százalék voksolt 9 óráig.

Vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 18,25 százaléka (1 464 602 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. 2014-ben ilyenkor 16,5 százalék szavazott. Az eddigi legmagasabb részvétel 2006-ban volt, akkor 18,53 százalék ment el szavazni 11 óráig.

15 óráig a szavazásra jogosultak 34,69 százaléka (2 784 346 szavazó) járult az urnákhoz. Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 31,47 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,11 százalék voksolt 15 óráig.

17 óráig szavazásra jogosultak 42,69 százaléka (3 426 129 szavazó) járult az urnákhoz. A korábbi önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 41,77 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30 óráig.

A nyitóképen Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szavaz az önkormányzati választáson a Zugligeti Általános Iskolában (Fotó: MTI)

(Maszol)

Reklám