Budapest, 2019. szeptember 22.
Életének 86. évében elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatõr, filmrendezõ, a nemzet mûvésze, az egykori Duna Televízió elsõ elnök-fõigazgatója 2019. szeptember 22-én. A felvétel a Láthatatlan filmtörténet címû könyvsorozat bemutatóján a budapesti Toldi moziban készült 2018. szeptember 5-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Életének nyolcvanhatodik évében vasárnap elhunyt Sára Sándor filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla díjas, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója – közölte a család vasárnap az MTI-vel.
Sára Sándor Turán született 1933-ban, pályáját dokumentumfilmekkel kezdte, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Leggyakrabban Kósa Ferenccel és Szabó Istvánnal dolgozott együtt. Képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vall arról, hogy mi történik az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során. A Filmművészeti Főiskola évei alatt rengeteg fényképet készített az elesett, utcán tengődő emberekről. 1956-ban a főiskolán tagja lett a forradalmi bizottságnak és így a felkelés leverése után pályakezdőként azonnal a pálya szélére került, apját akkor internálták harmadszor. Amikor a hatvanas években enyhülni kezdett a belpolitikai helyzet, Huszárik Zoltánnal csatlakoztak a Balázs Béla Stúdió fiatal alkotókból verbuválódott csapatához. Operatőrként dokumentalista jellegű rövidfilmeket kezdett forgatni, majd első meghatározó rendezése is elkészült, a tizenhét perces Cigányok 1962-ben. Filmjeiben korának érzékeny pontjaival foglalkozott, például a tanyasi életről szóló Vízkereszt, majd az ingázókkal kapcsolatos Oda-vissza. A sok kényes téma miatt általában egy-két évvel később jelenthettek meg filmjei, de rövidfilmjeinek nemzetközi sikere felhívta rá a figyelmet Magyarországon is
Legtöbbször Kósa Ferenc – Tízezer nap, Ítélet, Nincs idő, Hószakadás) és Szabó István (Apa, Tűzoltó u. 25., Budapesti mesék – mellett dolgozott, de részt vett többek között Gaál István, Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Ranódy László és Rózsa János jelentősebb rendezéseiben is. Első nagyjátékfilmjét 1968-ban rendezte meg Feldobott kő címmel. A Csoóri Sándorral közösen írt – önéletrajzi motívumokban is bővelkedő – film főhőse egy fiatalember, akinek eszmélődése a magyarországi sztálinizmus legkomorabb időszakára esik. A játékfilmes bemutatkozást később olyan munkák követték, mint a Holnap lesz fácán, a Nyolcvan huszár, a Tüske a köröm alatt, a Könyörtelen idők, a Vigyázók, legutóbb pedig A vád.
A rendszerváltás közeledtével visszatért a dokumentumfilmhez. A televízió megbízásából elkészítette a 2. magyar hadsereg tragédiáját felidéző huszonöt részes Krónika című dokumentumfilmet, illetve ennek moziverzióját, mely Pergőtűz néven jelent meg. A sorozatot csak a szovjet csapatok kivonulása után hagyták levetíteni. 1984–1985 között Bábolna múltjáról és jelenéről forgatott nagyívű szociográfiát, amiért a XVIII. Magyar Játékfilmszemlén elnyerte a Társadalmi zsűri fődíját. Figyelme később azokra a kollektív történelmi fájdalmakra irányul, amelyekről évtizedeken keresztül tilos volt nyilvánosan beszélni. A bukovinai székelyek közelmúltbeli hányattatásait tárta fel a Sír az út előttem című többrészes filmeposz, míg a Csonka Bereg, a Te még élsz?, a Lefegyverzett ellenséges erők és a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmjei a háború következtében idegen fogságba került, elhurcolt és meggyötört emberek sorsával figyelmeztetnek múltunk keserves üzenetére. 1993 tavaszán Csoóri Sándor felkérte az akkor induló Duna Televízió vezetésére, végül Lugossy Lászlóval és Hanák Gáborral hármasban alakították meg az új intézmény szervezetét, műsorszerkezetét. Sára Sándor hét éven át volt a televízió elnöke. Filmjeit több mint ötven országban vetítették, s számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal.
A videón Sára Sándor filmrendező, operatőr és Kelecsényi László filmtörténész Huszárik Zoltán klasszikusáról, a Szindbád című filmjéről beszélgettek. Sára felidézte, hogyan ismerkedtek meg gyerekként a rendezővel, hogyan kérte fel őt filmje operatőrének, illetve milyen konfliktusa volt Latinovits Zoltánnal a forgatáson.
A Hadik Irodalmi szalon vendége volt Bálint gazda, akinek Bánó Andrással közösen írt életrajzi kötete nemrég jelent meg „A 100 éves kertész” címmel.
Fotók: Hadik Irodalmi Szalon
A kávéház korántsem volt ismeretlen Bálint Györgynek, hiszen már 70 évvel ezelőtt megfordult itt, és emlékezett rá, hogy az akkori magyar irodalom alakjai, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond nagy számmal jelen voltak. A Hadik név ráadásul azért is bír számára extra jelentéssel, mert a Kertészeti Főiskola diákjaként többek között gróf Hadik-Barkóczi Endre birtokán töltötte gyakornoksági idejét.
Nem mindennap találkozik az ember 100 évesekkel, főleg híres magyarok nem szokták megélni a matuzsálemi kort, Bálint gazda pedig az ország kedvenc kertésze, így a jegyek igen hamar elfogytak az estre, és át is kellett tenni a rendezvényt a szomszédos Szatyorba, ahonnan még a csillárról is emberek lógtak.
Bálint György július 28-án ünnepelte a kerek évfordulót, leélt tehát egy komplett évszázadot, nem akármilyen életúttal, megpróbáltatásokkal. Mégsem az ugrik be róla, hogy matuzsálem: 25 évet bátran letagadhatna, ami pedig a szellemi frissességet illeti, jó, ha tudjuk, hogy az unokája megtanította számítógépezni, így azon ír leveleket és cikkeket.
A nagyközönség leginkább a Nők Lapjából és a Magyar Televízión 1981-2009 között futott Ablak című magazinműsorból ismerheti, de honlapján még most is naprakész információkat találunk kertgondozás témakörben. Az est során az is kiderült, hogy bár a tévéműsor már vagy húsz éve megszűnt, még ma is odafordulnak hozzá a metrólépcsőn vagy a buszon, hogy kertészeti tanácsokat kérjenek. „Mellém áll az idős hölgy, és érzem rajta, hogy valamit kérdezni akar. Megszólítom, hogy tényleg szeretne valamit kérdezni? Mindig el szoktam ezt találni. Számukra fontos a válasz, még ha olyan kicsiség, hogy az ablakban lévő muskátli levelei miért sárgulnak. Ha válaszolok, sikerül szereznem neki egy jó napot” – írta körül Bálint gazda, hogyan is zajlanak az ilyen szituációk.
„Gyuri bácsival” és a könyv társszerzőjével, Banó András újságíró-szerkesztő-műsorvezetővel Juhász Anna beszélgetett, Kocsis Gergely színművész felolvasott a könyvből is, amiből kiderül, milyenek voltak a Gyöngyös melletti családi birtok mindennapjai, édesapja hogyan tartotta magát az elvhez, miszerint ha egy kisgyerek valamit nagyon szeretne, nem szabad megkapnia, illetve milyen volt felnőtt fejjel bejárni Európát egy Trabanttal, amiről az angolok azt hitték, egyedi kérésre gyártják, és ami természetesen le is robbant útközben.
Bálint György ilyen őszintén még sosem beszélt saját életéről, mint az új könyvben, noha már jelent meg önéletírása korábban, Keserédes éveim címmel. „Kicsit hasonlít ahhoz, amit a középkorban gyakoroltak a tudósjelöltek: élő békákat boncoltak föl, így ismerték meg a belső szervek működését. Ilyen boncolgatás volt számomra a történetek elmesélése, amelyeknek részese, elszenvedője voltam” – mondta Bálint gazda a könyv megírásának folyamatáról. Bánó András áprilistól júniusig, hat héten át heti három alkalommal készített vele mélyinterjúkat, ezekből állította össze a szöveget. A háromórás beszélgetések végén viszont András fáradt csak el. „>>Már mész?<< Kérdezte tőlem. Gondoltam, három óra csak elég, mégiscsak 100 éves, de sokkal jobban bírta, mint én” – emlékezett vissza András.
Bálint gazda szavait tisztelettel és nagy csendben hallgatta a közönség – lassan és olyan átéléssel mesél, hogy lehetetlen rá nem figyelni, mondataiba pedig lépten-nyomon a közönséghez intézett udvariasságokat sző. Még a tekintetéből is mindent felülíró derű árad, arcát mosolyráncok barázdálják, pedig ismert, hogy nem volt könnyű sorsa. A beszélgetésen elmondta, hogy életének legboldogabb időszaka az első 18 éve volt, születésétől a gyöngyösi gimnáziumban letett érettségiig; nagyon békés, összetartó családban nőtt fel.
„Azóta nagyon hullámzó tengeren kellett keresztülvergődni magamat, egymást követték a hullámvölgyek és a hullámhegyek. Néha úgy éreztem, abból a völgyből nem lehet már kiemelkedni, amibe a sors belesodort.” Az egyik ilyen pillanat az volt, mikor 1942-ben elvitték Erdélybe munkaszolgálatra, ami során harckocsiknak ástak 4-5 méter mély tankcsapdákat. „Nem volt könnyű feladat. Nekem azért volt könnyebb dolgom, mert jobban hozzászoktam az ásó-kapa-csákány kezeléséhez és a munkához, ha láttam, hogy valamelyik társam nehezen tud eleget tenni neki, próbáltam neki segíteni. Emiatt elfogadtak engem a társaság szószólójának, sokszor elmondhattam a véleményemet az elöljáró tiszteknek” – emlékezett vissza. Ezután Ukrajnába került, ahol taposóaknákat kellett keresniük és lőszert szállítottak – egyik sem volt veszélytelenebb a másiknál. Még a mai napig előjönnek álmaiban ezek a pillanatok. „Nem akarom Önöket untatni ezekkel az emlékekkel” – szúrta közbe ekkor. „De azt kívánom, hogy az igen tisztelt hallgatóság igen fiatal urai és hölgyei sose legyenek kénytelenek elviselni egy háború következményeit és borzalmait.”
Élete másik kritikus pontja az volt, amikor 1945 júniusában hazatérve azzal szembesült, hogy a családi gazdaságot kifosztották, letarolták, és egy fillér nélkül állt ott egymagában. (A családját egyetlen húga kivételével megölték a holokauszt során.) Az előző évből visszamaradt árvakelés learatásából szerzett pénzen vett két rossz lovat és egy tehenet, majd gazdálkodni kezdett. Groteszk fordulat, hogy a nagy nehezen összekuporgatott gazdaságot pár év múlva viszont államosították. Bánó András ehhez hozzáfűzte azt a történetet is, ami a gunskircheni koncentrációs táborból kiszabadulva történt Bálint Györggyel egy szanatóriumban. Egy magyar származású ezredestől kapott ajánlatot, hogy a többiekhez hasonlóan menjen Amerikába, de ő Kovács ezredes legnagyobb megdöbbenésére közölte, hogy vissza akar menni Magyarországra akkor is, ha nem él már senki a családjából. „Az egész könyvön végigvonul, hogy a föld, a gyöngyösi föld, a magyar föld neki egy oltáriszentség” – mondta András.
Juhász Anna kérdésére, hogy honnan volt ereje az újrakezdéshez a borzalmak után, Bálint gazda azt válaszolta: nagyon szép gyerekkora volt, és úgy gondol vissza, hogy akkor összegyűjtött annyi energiát, ami fokozatosan felhasználódott, és segített átvészelni a legnagyobb nehézségeket is. „Gyakran szoktam mondani, az ember olyan, mint egy erős hajókötél, aminek egyik vége a kikötő oszlopához, a másik a bárkához van hozzákötve. Minden megpróbáltatás alkalmával vékonyodik és vékonyodik, a végére olyan lesz, mint egy cérnaszál, aztán elszakad, és megtörténik a természet törvénye, az emberi élet véget ér. Elő vagyok készülve erre. Hálás vagyok a természetnek, hogy megérhettem a 100. életévemet is, és azt kívánom mindenkinek, akik hallgatnak minket, hogy békés, nyugodt életet élhessenek, egy olyat, amire reggel a tükörbe nézve visszatekintenek, azt mondhassák, nem volt felesleges”.
„Nagyon sok változatosságot kellett átélnem az életemben, ez tanított meg arra, hogy alkalmazkodni kell az adott lehetőségekhez. Azokat kell kiválasztani, ami az embereket összetartja, nem a különbözőségeket. Ez teszi lehetővé, hogy egy társadalom fejlődőképes legyen. Erre az én életemben sok példa volt, sokan el is ítéltek ezért a szemléletért, de azt hiszem, nem volt fölösleges, ami csináltam. Úgy érzem, az életem végén meg is kaptam ennek elismerését, és ezért nagyon hálás is vagyok” – válaszolta a kérdésre, hogy mi a legfontosabb, amit át akart adni a munkájával.
Fotó: Hadik Irodalmi Szalon
Mikor Juhász Anna a kedvenc növényeiről kérdezte, azt mondta: most érkeztek el a legfontosabb témához, amiről a legszívesebben beszél. Mindenkit arra biztat, hogy próbáljon valamekkora művelhető földhöz jutni, ami annyira nem nehéz egy olyan országban, ahol a megművelhető területek egyötöde parlagon hever. „Egy fél asztalnyi területen is meg lehet termelni annyi paradicsomot, amiből elegendő levest tud főzni a ház asszonya a családnak egész nyáron” – osztotta meg a közönséggel a jótanácsot.
1819 óta, bár néhány év kiesett, folyamatosan megrendezik.
A szokásos vidám hangulattal megnyílt szombaton Münchenben az Oktoberfest, a világ legnagyobb népünnepélyeként számon tartott sörfesztivál.
Ha a korai időpontot nézzük, a fesztivál akár a Septemberfest nevet is kaphatná, de az mindenesetre tény, hogy az időjárás ilyenkor még jobban kedvez a nyílt színen való ünneplésnek. Az Oktoberfestet 1819-ben nyilvánították évente tartandó népünnepélynek. A XIX. század folyamán az Oktoberfest több alkalommal is elmaradt, ezért a 186. fesztivál az idei.
A hagyományoknak megfelelően az első hordó sört a müncheni főpolgármester ütötte csapra, az első korsó sört pedig a bajor miniszterelnök kapta. Az Oktoberfestet 1819-ben nyilvánították évente tartandó népünnepélynek.
Sörfesztivál Németországban
Nem véletlen, hogy az Oktoberfest túlnőtt a határokon és világraszóló eseményként 6,5 millió embert vonz évente Münchenbe. Rendkívül egyedi lehetősége ez a kikapcsolódásnak, a szórakozásnak, a kultúrának, és a kapcsolatépítésnek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a bajor söröket egy 1516 óta érvényben lévő tisztasági törvénnyel védik Bajorországban, ez a világ legrégebbi, ételre és italra vonatkozó törvényi szabályozása.
“Az átlaga vagy annak az öt embernek, akivel a legtöbb időt töltöd!”
Jim Rome, elismert talk show műsorvezetőt idézte az újonnan alapított Ohiói Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, Bántó Borbála a Bocskai Rádió műsorában.
A tagságon alapuló szervezet célja a tagok összefogása, a közöttük levő információáramlás megkönnyítése, nem utolsó sorban egy olyan baráti közeg kialakítása, amely segíti egymást.
A Kamara egyúttal nyitott a helyi nonprofit szervezetek, egyházi szervezetek havi rendszerességű eseményei felé is.
A Betlehen Gábor Alap támogatásával létrejött szervezet első nyilvános eseményére, amelyre regisztrálni kell, szeptember 26-án, csütörtökön este, 6.00-8.00 között kerül sor a Balaton étteremben.
További részletekről az interjút meghallgatva értesülhetnek.
Vannak olyan napok, amikor valahogy semmi nem akar össze jönni. Elveszítjük a kulcsunkat, kitörik a cipőnk sarka vagy nyakon öntjük magunkat egy csésze kávéval. Az ilyen napokon az ember legszívesebben a fejére húzná a takarót és ki sem kelne az ágyból másnap reggelig. Ha ezt nem is mindig engedhetjük meg magunknak, íme néhány pozitív idézet, melyekkel visszahozhatjuk az életkedvünket!
Egy összenevetés
“Fogjunk ki ezen a komisz életen, azt mondom, hiszen rajtunk múlik minden… Ha mi összenevetünk, baj nem lehet itt.”
Müller Péter
Vidámnak lenni
“Vidámnak lenni nem egyenlő azzal, hogy minden tökéletes. Csupán azt jelenti, hogy eldöntötted, hogy figyelmen kívül hagyod a hiányosságokat.”
Gerard Arthur Way
A vidámság ereje
“A vidámságnak megvan az ereje ahhoz, hogy a félelem, a sértettség, a harag, a frusztráltság, a csalódottság, a depresszió, a bűntudat és a meg nem felelés érzéseit kiűzze az életedből. Azon a napon éred el a vidámságot, amikor rájössz, hogy mindegy, mi történik körülötted, akkor sem lesz jobb semmi, ha nem vagy jókedvű.”
Pozitív szemlélet
“Ha arra összpontosítunk, hogy milyen szörnyű a helyzetünk, egyre rosszabbul fogjuk érezni magunkat. Irányítsuk figyelmünket a pozitívumokra, és egyre több pozitív dolgot fogunk észrevenni.”
Gary Chapman
Felhők fölött az ég
“A sztyeppéken mindig kéknek nevezik az eget, akkor is, ha éppen szürke – mert tudják, hogy a felhők fölött olyankor is kék.”
Paulo Coelho
Nevess az életen
“Nevess magadon, és nevess az életen. Ne gúnykacaj vagy önsajnálattól tocsogó nevetés legyen ez, hanem gyógyír, csodaszer, amely enyhíti a fájdalmat, kigyógyít a depresszióból, és segít megfelelő távolságból kezelni az adott pillanatban szörnyűnek látszó kudarcokat.”
Az élet egy játszma
“Kezdem megérteni, hogy az egész élet csak egy játszma, amelyet olyan ügyesen és jól kell megjátszanom, hogy örömöm teljék benne. Ha vesztek, vállat vonok és nevetek, ha pedig nyerek, ugyancsak nevetek. Bárhogy is van, azon leszek, hogy tréfásan fogjam fel a dolgokat.”
Jean Webster
A csillagok és a sötétség
“Ha nem lenne sötét, sose látnánk a csillagokat.”
Stephenie Meyer
A virág és a talaj
“Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.”
Wass Albert
Elérni a lehetetlent
“A negatív gondolkodás határt szab a teljesítménynek. Ha viszont ezt megfordítjuk, akkor a lehetetlen hirtelen nagyon is elérhetővé válik.”
“A falu mellett északról magas hegy emelkedik, melyet Leshegynek a hagyományok szerint azért hivnak, mert ottan a hátrább fekvő Márévárának őrállomása volt a végett, hogy a Budvárából adott vészjelt a várőrizettel közöljék. E hegynek csaknem falmeredek szikla oldalában üregek tátongnak, ezek oly barlangoknak nyilatai, melyekben a nép vész idején biztos menhelyet talált. Két egymás fölé helyezett s csak nem megközelithetlen barlang van itten. Az alsó (15 lépés hosszú és 10 lépés széles) barlangnak szabályszerüleg idomitott, boltivezetszerü fölepe sziklatámokon nyugszik, kapujánál még most is látszanak a sarokhelyek, melyek erős vas ajtókat tartottak, meg van e barlangban a tüzelő hely kürtője, és a kézimalom fülkéje is. Az e felett lévő felső barlang, – hova csak ügyes mászó tud jutni – ép oly kiterjedésü mint az alsó, innen sziklábavésett beszélő cső nyulik le az alsó barlangba, melyen át madárnyelven beszéltek – mond a hagyomány – hogy az ellenség meg ne érthesse. A felső barlang ablakából mutatták meg a csalkürtőskalácsot a tatároknak. Ugyanis tatárok dulván a vidéket, Máréfalva népe védbarlangjaiba vonult, s midőn a tatárok a völgyen felmenének, a barlangban lévők reájok nyilazván, többeket, s azok közt vezérüket is elejtették. Dühbe jött erre a tatár had, s ostrmolni kezdte a védhelyet; de az erős fekvésű védhelyhez nem férhetvén, ostromzárolták, hogy kiéheztetéssel szorítsák önmegadásra. Már elfogyott ostromoltak és ostromlóknak is minden eledele, midőn a barlangban lévő szalmából nagy kürtös kalácsot csinálván, kimutatták s le kiáltottak: Lám mi jól élünk mig ti éheztek! Mit látva a tatárok, a falu feldulása után távoztak. A megmaradt nép pedig hálaimát zengve vonult le menhelyéről, s régibb falujának fekhelyétől alább épité fel lakházait. A falutól balra eső Csimbolás nevű hegy oldalán egy helyet Hadutjá-nak neveznek a hagyományok szerént azért, mert Márévárából ott ment át az ut a Bágyivárhoz, vagy más hagyomány szerént azért, mert egy nagy fejedelem ott vezette át hadseregét. A falun alól még egy helyet Ördögoltárának neveznek azért, mert ott bálványoknak áldoztak.
A falun felül Teleság pataka azon ponton szakad jobb partilag a Fenyédvizébe, hol a csiki országut a Czekend oldalára kezd emelkedni; de minket a felfedezési vágy elvont a csinált utról, s veszedelmes hegyoldalokon, kecskék által vert ösvényen indultunk Máré várának felkeresésére.”
Az első két hét tapasztalatai azt mutatják, hogy hiánypótló műsor a Nemzeti Sporthíradó, amely a világ magyarságának sporteseményeit mutatja be az M1 és a Duna nézőinek – írja szerdai közleményében az MTVA sajtóosztálya.
„Az elmúlt két hétben beszámoltunk a szlovák labdarúgó-bajnokságban szerepelő DAC nagyszerű 5-2-es győzelméről a Slovan Bratislava ellen, meglátogattuk a szerb labdarúgóligát vezető Topolya SC együttesét – mondta el Bittmann Emil, a műsor főszerkesztője. – A stáb jelen volt a szabadkai félmaratonon, forgattunk egy erdélyi terepfutó-versenyen, egy csíkszeredai hegyikerékpáros futamon, valamint beszámoltunk a gyergyószentmiklósi Gyilkos-tó Kupa nemzetközi felkészülési jégkorongtornáról is.”
A főszerkesztő kitért rá, hogy meglátogatták a román élvonalbeli Sepsi OSK labdarúgócsapatát irányító László Csabát, illetve beszámoltak a birkózó-világbajnokságra készülő zentai Nemes testvérpár, Máté és Viktor utolsó hazai edzéséről.
„A kazahsztáni vb-n bronzérmet és olimpiai kvótát szerző Nemes Máté a helyszínen is nyilatkozott riporterünknek, így az ő sikere is bekerülhetett a Nemzeti Sporthíradóba. A legnagyobb öröm számunkra, hogy rengeteg pozitív visszajelzést kapunk nézőinktől a műsorral kapcsolatban. Örülnek annak, hogy a világ magyarságának sporteredményeiről itt hallhatnak” – tette hozzá.
A Nemzeti Sporthíradó, amely szeptember 2-án indult, 6.30-kor, 12.40-kor és 18.30-kor látható az M1 és a Duna csatornán.
A közlemény kiemeli: a közmédia régi tervét váltotta valóra azzal, hogy elindította a hazai mellett felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, illetve erdélyi sporthíreket, sportolókat bemutató műsorát, melyben kiemelt szerepet kapnak a határon túl zajló sportesemények, valamint a világban élő magyar, illetve magyar származású sportolók eredményei is.
A műsorvezetők olyan tapasztalt szakemberek, akik az M1 sporthíreit, illetve az M4 Sport Sporthíradóját is vezetik. Az MTVA kiterjedt tudósítói hálózattal rendelkezik a környező országokban és az ottani kollégák segítségével készülnek az anyagok. A közmédia célja, hogy ez a műsor igazodási pontja legyen azoknak a sportszerető magyar embereknek, akik a szomszéd országokban, vagy az öt kontinens bármelyikén élnek – olvasható a közleményben.
Orbán Viktor Magyarországa megmutatja, hogyan lehet felemelt fővel európainak lenni – jelentette ki a jobboldali Olasz Testvérek elnöke.
Példaképnek nevezte a visegrádi országokat, kiemelten Magyarországot Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke a párt pénteken kezdődött rendezvényén Rómában, amelyen szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felszólal. Giorgia Meloni az MTI-nek nyilatkozva elmondta, azért hívta meg a magyar kormányfőt , mivel „modellnek” tartja a visegrádi országokat, és köztük mindenekelőtt Magyarországot.
„Megmutatják, hogyan lehet Európában felemelt fővel tagállamnak lenni, miként lehet Európában erősnek megmaradni saját identitásunk, határaink, vállalkozásaink, családjaink védelmével” – jelentette ki az FdI elnöke. Hozzátette: „Orbán Viktor ezt teszi minden nap, és a FdI ezt a politikai vonalat követi”.
Hangsúlyozta, hogy hálózatot akarnak létrehozni Európában a „patrióta” mozgalmak részvételével, amelyek „az igazi Európáért küzdenek a bürokraták és technokraták hamis Európájával szemben”.
Giorgia Meloni pénteken nyitotta meg az Atreju nevű pártrendezvényt, amelyet az egymás utáni második évben ismét a római Tiberis-szigeten rendeznek meg. Az eredetileg az olasz jobboldali fiatalok politikai, kulturális találkozóját 1998-ban Giorgia Meloni indította útjára. Nevét Michael Ende A végtelen történet regényének egyik szereplőjéről kapta.
Az idei kiadás a Kihívás a csillagokig címet, Olaszország nagyot mer gondolni alcímet kapta. A három napos találkozó szekcióiban olasz és külföldi vendégek szólalnak fel: pénteken Mateo Salvini a Liga elnöke, korábbi olasz belügyminiszter volt az egyik kiemelt vendég, szombaton délelőtt Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, később Orbán Viktor magyar kormányfő mond beszédet Az emberek és népek Európája beszélgetés keretében.
Ma van a magyar dráma napja: magyar szerzők műveivel, rendhagyó programokkal és díjátadóval is ünnepelnek a színházak országszerte és a határon túl is.
A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a napon, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék.
Zichy Mihály illusztrációja Az ember tragédiájához
Idén a magyar dráma napján rendezik meg a Színházak éjszakáját. A rendezvényen harmincnégy budapesti teátrum várja a közönséget kulisszajárásokkal, nyílt próbákkal és mintegy kétszáz egyéb programmal, de vidéken – például Miskolcon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Szombathelyen és Debrecenben – is készülnek programokkal.
A magyar dráma napját a határon túl is megünneplik, a székelyudvarhelyi dráMA színházi találkozón például a szervező Tomcsa Sándor Színház egy ifjúsági előadását láthatja a közönség.
A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadó gálát a magyar dráma napjához kapcsolódva vasárnap tartják a budapesti Katona József Színházban.
A lévai magyarság joggal büszke a gyermekkorában néhány évet Léván töltött költőre, Reviczky Gyulára. Tiszteletüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1913 és 1919 között az ő nevét viselte a Reviczky Társaság, s 1997-ben a társaság szellemi utódjaként megalakult, mai napig működő, Reviczky Polgári Társulás egyaránt. S most, ennyi év után, Istennek és a művésznek hála, a lévai Reviczky Házba belépve, Reviczky Gyula szobra fogadja elsőként az oda érkező vendégeket.
A művész, Túri Török Tibor keszthelyi szobrász már több alkotását is a lévai magyarságnak adományozta. Így került többek kötött Kittenberger Kálmán vagy Koháry István mellszobra a városba. A művész elmondása alapján örök hálával tartozunk történelmi nagyjainak, s ő, tehetségének köszönhetően, ily módon tiszteleg emlékük előtt.
Szeptember 19-én került sor Reviczky Gyula domborművének felavatására a lévai Reviczky Házban. Az ünnepség kezdetén a Lévai Magyar Dalárda a költő egyik megzenésített versével tisztelgett Reviczky emléke előtt, majd Wirth Jenő, a társulás elnöke, és Tolnai Csaba, Léva városának alpolgármestere köszöntötte a vendégeket. A költő verseit a Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjai és a Juhász Gyula Irodalmi Színpad szavalói tolmácsolásában hallhatta a közönség.
A Lévai Magyar Dalárda fellépése az eseményen (Fotó: Reviczky Társulás)
Ezután Kiss Beáta, a Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatónője mutatta be Reviczky életútját, műveit, költészetének jelentőségét.
Ki is volt Reviczky Gyula?
A költő 1855-ben látta meg a napvilágot egy arisztokrata férfi és egy cselédlány törvénytelen gyermekeként. Ezt ő maga sokáig nem tudta, hiszen apja felesége a sajátjaként szerette és nevelte. Viszont a szerető nevelőanya korán meghalt, könnyelmű apja pedig elfelejtette fiát törvényesíteni. Mikor magára maradt, kiderült, hogy apja elherdálta az örökséget, s még csak nem is Reviczky, igazi neve Balek Gyula.
Ott állt szegényen, magára maradva, nemesség nélkül, a tőkések és nemesurak Magyarországában. Tehetségéből akart megélni a kiegyezés utáni Magyarországon, tanítónak szegődött úri családokhoz, miközben újságírással is foglalkozott, s továbbra is Reviczky néven szerepelt és írt.
Versei, melyben szakít az akkori divatos népnemzeti hangvétellel, kezdetben alig kapnak helyet az újságokban, folyóiratokban. Bár költeményeivel sokszor ellenszenvbe ütközik, ő büszkén vallja a kozmopolitizmust. Ekkor már a fiatal, másra, újabbra vágyó generáció elkezdi benne látni a vezérét. Vidéken ismerkedik meg szerelmével, az arisztokrata származású Bakalovich Emmával. De szerelmük akadálya a költő bizonytalan származása. Ez a sok csalódottság, társadalmi, szerelmi, megélhetési reménytelenség adja meg versei alaphangját.
Szomorú hangú költőként tér vissza vidékről Budapestre. Megírja Apai örökség című regényét, melyet az első modern magyar regényként tart számon az irodalomtörténet. A költő kezd érdekessé lenni. A fiatalok valami újat várnak a költészettől, s Reviczkyben kezdenek reménykedni. Élete kezd elviselhetővé válni, anyagi biztonságba kerül, versei sorra jelennek meg, s népszerűségnek is örvendenek. De fiatalkori nélkülözései, csalódottsága rányomták bélyegét költészetére és az egészségre is.
Költészetében alázatos szeretettel fordul minden elesett felé, magához emeli még a utcasarkok bűnös lányait, a perditákat is. Szerelmes verseket ír hozzájuk, és szeretni akarja őket, mivel látja, hogy lehet valaki még nála is szerencsétlenebb sorsú. A költőt fiatalon utoléri a végzetes betegség, amikor a fiatal költők már szellemi vezérükként tekintenek rá.
Wirth Jenő és Újvári László leplezte le a domborművet (Fotó: Reviczky Társulás)
S ekkor köszönt be életébe a nagy szerelem is, a kor híres színésznőjével, Jászai Marival. A színésznő tette oly híressé részben a Pán halála című versét, melyet sok budapesti színpadon előadott. A harmincas éveibe lépő költő az irodalmi élet középpontjában áll. Szeret élni, alkotni. De már menthetetlen, s a szerelme is elhagyja. Ezzel a szomorúsággal hal meg, harmincnégy éves korában.
Ha a klasszikus magyar irodalom Arannyal zárul, akkor a modern nemzeti irodalom Reviczkyvel kezdődik. S bár voltak mellette vele egyenrangú, sőt, nála nagyobb költők, mégsem túlzás azt mondani, hogy Arany után és Ady előtt a magyar költészetnek ő a fő alakja.
Az előadás után az ünneplő közönség a dombormű előtt meghallgatta Sándor Ágnes tolmácsolásában Reviczky Magamról című költeményét. Majd Újvári László, a Reviczky Társulás alapítója és tiszteletbeli elnöke, valamint Wirth Jenő leplezték le a márványtáblára függesztett Reviczky Gyula mellszobrot, melynél a lévai magyar intézmények és szervezetek elhelyezték az emlékezés virágait.
Reviczky Gyula írt egy verset Katona József emléktáblájának avatására. A vers utolsó versszaka az ő szoboravatásán is elhangzott, eképpen:
„ Jó magyarok, kik ide gyültetek. Tisztelni Léva fiát, a holtat: Gondoljátok meg, mennyit szenvedett! Intő példája légyen ő e honnak, Hogy majd, ha még egy Reviczkyje lészen: Ne csak igy feltámadjon, igy is éljen! ”
Az internet szabályozása volt Donald Trump amerikai elnök és Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója közti megbeszélés egyik fő témája, amikor az elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta a vállalat első emberét – közölte Daniel Roberts, a közösségi médium szóvivője csütörtökön.A hírt Roberts közleményben jelentette be, hozzátéve, hogy Zuckerberg egyebek közt azért látogatott Washingtonba, hogy meghallgassa a politika alakítóinak aggodalmait és megbeszéléseket folytasson az internet várható szabályozásáról.
„Jó és konstruktív találkozója volt Donald Trump elnökkel a Fehér Házban” – szögezte le a szóvivő, ám nem bocsátkozott részletekbe.
Hasonlóképpen nem árult el részleteket a találkozóról Trump sem, aki Twitteren mindössze annyit írt, hogy a találkozó kellemes volt. Zuckerberg csütörtökön a Capitoliumban képviselőkkel és szenátorokkal, köztük republikánus politikusokkal is megbeszélést folytatott.
A magyarok kétharmada támogatja a kormány humanitárius politikáját a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint, tehát újra kiderült, hogy a magyar nép nagylelkű, és együttérez a távolban élő keresztényekkel – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
Hangsúlyozta: Magyarország volt az első olyan állam, amely kormányzati szinten foglalkozott az üldözött keresztények megsegítésével, és felismerte azt, hogy jelenleg a világon a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Ez letagadott valóság volt a nyugati világban és a nemzetközi szervezetek előtt is – jegyezte meg.
Mivel egyértelművé vált, hogy a liberális politikusoknak az üldözött keresztények élete nem számít annyit, mint bárki másé, a magyar kormány nagyon fontos diplomáciai munkájának tartja, hogy más országok is kövessék a példáját – emelte ki Azbej Tristan. Elmondta: eddig az Egyesült Államok csatlakozott a kezdeményezéshez és indította el – Magyarországgal együttműködésben – az üldözött keresztényeket segítő programját.
Magyar „ihletettségre” hozott határozatot a szlovák törvényhozás az üldözött keresztényeket ért atrocitások elismeréséről, illetve arról, hogy a kormány indítson programot az üldözött keresztények megsegítésére – fűzte hozzá Azbej Tristan.[*]
A műsorban elhangzott: a Nézőpont Intézet felmérése során a megkérdezettek 65 százaléka válaszolta azt, hogy a keresztényüldözés probléma, többségük pedig egyetért azzal is, hogy Magyarország jelentős összegekkel támogassa azokat az embereket, akiket a vallásuk miatt üldöznek a világban.
A Hungary Helps Program egy 2017-ben indított magyar kormányzati keretprogram, melynek célja, hogy vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül, a fejlődő országokban és a különböző válságterületeken folyó segítségnyújtási és fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósulhassanak meg. A hármas vonatkozású programot (humanitárius, migrációs, vallásszabadsággal kapcsolatos politika) 2018 decemberében fogadta el törvényként a magyar Országgyűlés, és gyakorlatilag egybefoglalja Magyarország összes nemzetközi humanitárius és fejlesztési tevékenységét.
A támogatási program alapelve, hogy teljes mértékben törekszik igazodni az üldözött közösségek igényeihez. Ennek megfelelően a támogató a közösségek képviselői, egyházi vezetői által jóváhagyott célra ad támogatást, minden esetben mérlegelve, hogy milyen mértékben segíti elő az adott projekt a közösségek megmaradását a válságokkal sújtott területeken.
Az Egyesült Államok vezető politikusai, köztük Donald Trump elnök és Mike Pence alelnök több alkalommal elismerésüket fejezték ki a magyar kormány üldözött keresztényeket segítő programja kapcsán.
Emellett Ferenc pápa is méltatta a magyar kormánynak a világban üldözött keresztények megsegítését célzó programját. Stephen Rasche, az Aid to the Church in Need (Szükséget Szenvedő Egyház) katolikus jószolgálati világszervezet ninivei újjáépítési projektjének vezetője pedig, köszönetet mondva a magyar kormány segítségnyújtásának, az alábbiakat mondta a Hungary Helps kapcsán: „Hatvan nap alatt megmentettük Tell-Aszkuf városát! És ezt Magyarország kormánya tette!”
II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka így méltatta a Hungary Helps Programot: „A magyar kormány politikájának vagy egy nagyon fontos programja… A magyarok egyedülálló módon tesznek nagy erőfeszítéseket, hogy támogassák a keresztény közösségek helyben maradását főként Szíriában és Irakban.”
2018-ban a Programot áthelyezték az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Miniszterelnökséghez, vezetője pedig Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár lett.
2019-ben a Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarországi magyarok 65 százaléka jelentős problémának ítélte a keresztényüldözést a világban. A felmérést a Miniszterelnökség megbízásából végezték országosan, 2000 fő személyes megkérdezésével. A Nézőpont Intézet a kutatás adatai alapján megállapította: Mind a kormánypárti szimpatizánsok 78, mind a kormánykritikus polgárok 66 százaléka egyetért a Hungary Helps Program fő céljával, a helyben való segítségnyújtással.[**]
