Az egyikünk a tormára, a másik a fokhagymára esküszik, de becsületbeli ügy a kenyér kiválasztása is. Levest készített már kovászos uborkából?
A kovászos uborka az egyetlen savanyúság, ami mind fölött áll. Hiszen nem csak édes-savanyú vagy szimplán savanyú, mint a többi tartósított zöldség, hanem sokkal több annál. Az uborka a mennybe megy kovászolás közben, egyszerre lesz sós, savanyú, kicsit csípősen-erjedt, és akkor még csak az ízről beszéltünk.
Az igazán jó kovászos uborkának a legfontosabb tulajdonsága, hogy kívül roppan, maximum belül válik ruganyossá kissé. Mindenki más ételhez érzi elengedhetetlen kiegészítőnek, ki a krumplis tésztát, ki a hekket képtelen megemészteni nélküle, szerintünk a nyárnak úgy általában ugyanolyan esszenciális alapeleme, mint a fagylalt és a Balaton. Elkészítésének annyi változata van, ahány a húslevesé vagy a pörkölté, mindenki mással erjeszt és mással ízesíti, innen vág, vagy onnan szúr. Na de kinek van igaza?
Mi történik az üvegben? Mint sok más hasonló konyhai eljárás során, a kovászoláskor is voltaképpen utat engedünk a baktériumoknak, hogy megtámadják és ízében megváltoztassák az általunk választott ételt. De nem akárhogy: a tejsavbaktérium az, amit erre a munkára az uborka esetében szánunk. A tejsavas fermentációt indítja be a kenyér, ami kiválóan alkalmas erre a célra, többek között magas cukortartalma miatt is. A sós lében elszaporodott baktériumok így jutnak be az uborka bevagdosott-szurkált szövetei közé.
A tejsav kifejezetten a magas hőmérsékletet szereti, ezért készül a kovászos uborka általában a tűző napon. Ha valóban sikerül olyan körülményeket teremteni, amelyek a számára kedvezőek, az erjesztés során kiirtja a más jellegű folyamatokat beindítani vágyó egyéb baktériumokat, ettől lesz a kovászos uborka jellegzetes, egyedi ízű.
Tiszta környezet A fent leírtak miatt fontos a tiszta környezet: nem akármilyen baktériumot akarunk szaporítani, a tejsav lehetséges ellenségeit ki kell irtani. Az uborkákat ezért áztatjuk előbb hideg vízbe, majd sikáljuk le egy kefével alaposan, egyenként. A befőttesüveget nagyon forró vízzel kell kimosni, majd sütőben kiszárítani.
Vágni vagy szúrni? A tisztogatás után az uborkák két végét le kell vágni. Én úgy tanultam, hogy ezen a ponton minden egyes darabot meg kell nyalni, mert ha csak egy megkeseredett példány kerül az üvegbe, elrontja a többit is. Persze nyalogatás után újra a csap alá tartom mindegyiket. Ezután következik a metszés. Van, aki a végéig bevágja keresztben, hogy éppen csak egy szál tartsa az uborkákat egybe. Más villával szurkálja be. Van, aki a kétoldali bemetszésre esküszik.
Kenyér vs. krumpli Szenvedélyes viták tudnak kialakulni a körül is, ki-mit tesz bele az erjesztés elősegítéséül. A leggyakrabban fehér kenyeret írnak elő a receptek, de van, aki a rozsra esküszik, más fontosnak tartja, hogy a kenyér száraz legyen, vagy ha mégsem az, megpirítsuk, mielőtt az üvegbe tesszük. A másik vallás hívei úgy tartják, a felszeletelt krumpli a legjobb erjesztő. Kémiai szempontból ez nem feltétlen igaz, hiszen a krumplinak jóval kisebb a cukortartalma, mint a kenyérnek, és lassabban is oldódik ki belőle a sós vízben, mint a kenyérből. Valamiféle sós-savanykás uborka lesz ilyenkor a végeredmény, de biztosan nem igazi kovászos.
A sós lé A kovászos uborka levéhez só kell, körülbelül egy evőkanálnyi literenként. Ez a sós víz lazítja fel az uborka szöveteit, hogy a baktériumok könnyebben bejussanak. A vizet a sóval fel kell forralni, majd meg kell várni, míg langyosra hűl.
Kapor vagy torma? Felmagzott kaprot mindenki tesz az uborkához, a további fűszerezésben viszont ahány nagymama, annyi módszer létezik. A következő fűszerek között mehet a vita: fekete egész bors, torma, csombor, erős paprika, fokhagyma, zellerszár, koriandermag, mustármag és így tovább. Az én nagymamám meggyleveleket tett a kovászos uborkához, de hallottunk már olyanról is, aki félig érett szőlőfürtöt vagy szőlőlevelet ad az üvegbe.
Csak a napfény? Általában előírás, hogy az uborkát tűző napra kell tenni. Ez azonban nem feltétlenül igaz: az erjedéshez nem kell tűző napfény, csak 25–43 fok közötti, lehetőleg körülbelül egyenletes meleg. Ha túl sok meleg éri, az erjedési folyamat leállhat, vagy az uborkák túlérhetnek, és pépessé puhulhatnak. Ha viszont megfázik, leállhat az érés. Olyan helyet kell hát neki keresni az ablakban, erkélyen vagy a kertben, ahol egyenletes melegben lehet. Ha az éjszakák még nagyon hidegek, esténként jobb bevinni az üvegeket, nehogy megfázzanak. Ha pedig elromlana az idő, elég belangyosítani a sütőt, lekapcsolni, majd beletenni az üveget.
A kovászos uborka utóélete
Az nem újdonság, hogy a kovászos uborka nem csak magában vagy zsíros kenyéren fekszik jól, de az utóbbi években rengeteg étterem nyári menüjén szerepel leves formájában. Én a balatonszemesi Kistücsökben ettem tavaly nyáron, 38 fokos hőségben, és frissítőbb volt, mint ha belecsobbantam volna a Balatonba. Sokféle recept létezik, ki csak az uborka saját levét használja, más joghurttal, kefirrel keveri, vagy húslevessel. Az alábbi egy szimpla módszer, igazi kánikulai ebédnek való, még a tűzhelyet se kell hozzá bekapcsolni.
Idei receptünk kovászoláshoz (2 liter vízre):
100-110 g só 2 gerezd fokhagyma, héjastul összezúzva 5-6 szem bors 200 g fehér kenyér 3-4 szál felmagzott szárított kapor Az uborka legyen minél frissebb. Ideális mérete: 8-9 cm, a vége legyen kissé sárgás, ez az érettség jele. 15 percre hideg vízbe tesszük, majd folyó víz alatt alaposan lekeféljük. Villával megszurkáljuk (vagy hosszában “felslicceljük” két irányból, de úgy, hogy a végét ne vágjuk át, vagyis az uborka egyben maradjon).A befőttesüveget forró vízzel alaposan kimossuk, 90°C-os sütőbe tesszük száradni. A száraz üvegbe ritka szövésű ruhába vagy tüllzacskóba csomagolt kenyeret helyezünk az uborka alá és a tetejére is.
A vizet a sóval, borssal, fokhagymával felforraljuk, hagyjuk testmelegre hűlni. Így öntjük rá az uborkára. Lefedjük, de úgy, hogy levegőzhessen. Húzhatunk rá például nejlonharisnyát.
3-4 napig meleg helyen érleljük. Miután megkovászolódott, leszűrjük, hűtőszekrénybe tesszük.
“Gagyon fölül az eddig északirányu völgy keletre kanyarodik. Gagytól egy órányira van Martonos, igénytelen falucska, melynek szorgalmas (unitárius, mint ez egész völgy) lakói cserépégetéssel pótolják a kopár köves vidéken gyengén jövedelmező földmüvelés hihányait.
Hogy ez eldugott, elzárt völgybe mégis behatolt volt a római uralom, annak itt csalhatlan nyomait sükerüle felfedeznem. A Firtos alatt talált Lysimachus és Kozon aranyok sokakat azon téveszmére vezettek, hogy Firtos vára romai épitmény lett volna; rámondták azt a nélkül, hogy az ellenkezőt bizonyitó romokat megvizsgálták volna; a nélkül, hogy a vidéket felkutatták vala. Pedig itt Martonosban és fennebb a Firtos aljában fekvő (Énlakán) két római castumnak elvitázhatlan romjai mutatják, hogy a világhóditó Róma várhálózatát ide is kiterjeszté. Itt kellett valahol a Kis-Küküllő völgyéből, hol Sóvárad helyén egy hatalmas castrum állott, (melyet később meglátogatandunk) a Homoród völgyére, hol ujból római nyomokat találhatunk, az összekötő katonai utvonalnak átvágnia; az emlitett énlaki és martonosi castrumok ennek vonalát fedezhették, a Firtos aljában talált aranyok ez uton kerülhettek ide.
De lássuk a Martonosban található római nyomokat.
E falu felett északra néhány száz láb magasságu meredek hegy, vagy inkább magaslat emelkedik fel; ennek fennlapján egy szabályszerü 300 lépés oldalhosszal biró római castrum elvitázhatlan nyomai látszanak, a falnak behantolt gátonya s az ezt övezett mély sáncz vonala tisztán kivehető. Hogy pedig ez római erőd volt, mutatja fekvése, alakja és az is, hogy a közelében lévő szántóföldeken sok római érmet találtak. Egy ily pénzen Augusta Faustina, másikon Letitiae felirat volt, mint mondják; kár hogy aranymüves kézbe kerülve elvesztek.
Ezen felül a hegy magasabb ormán van az énlaki kerekerdő, egy gyönyörü bükk és cserefákkal ékes köridomu erdő, de oly szabályszerü, mintha körzővel mérték volna ki. Tiszta időben messze lehet innen látni, s ez egész Tordáig ellátszik, mivel északnyugatra nincsen előtte magasabb hegység. A munka után messze elbolygó székelynek iránytűje e kerekerdő, mely a visszafordulónak a szülőföldöld első Isten hozottját mondja. Emlékszem én is, hogy hányszor tölté öröm el szivemet, midőn a távolból ezen zöld bérczkoronát megpillantám.”
Bibor-palástban jött Keletről A rímek ősi hajnalán. Jött boros kedvvel, paripásan, Zeneszerszámmal, dalosan És mellém ült le ős Kaján. Duhaj legény, fülembe nótáz, Iszunk, iszunk s én hallgatom. Piros hajnalok hosszú sorban Suhannak el és részegen Kopognak be az ablakon. Szent Kelet vesztett boldogsága, Ez a gyalázatos jelen És a kicifrált köd-jövendő Táncol egy boros asztalon S ős Kaján birkózik velem. Én rossz zsakettben bóbiskálok, Az ős Kaján vállán bibor. Feszület, két gyertya, komorság. Nagy torna ez, bús, végtelen S az asztalon ömlik a bor. Ó-Babilon ideje óta Az ős Kaján harcol velem. Ott járhatott egy céda ősöm S nekem azóta cimborám, Apám, császárom, istenem. Korhely Apolló, gúnyos arcú, Palástja csusszan, lova vár, De áll a bál és zúg a torna. Bujdosik, egyre bujdosik Véres asztalon a pohár. „Nagyságos úr, kegyes pajtásom, Bocsáss már, nehéz a fejem. Sok volt, sok volt immár a jóból, Sok volt a bűn, az éj, a vágy, Apám, sok volt a szerelem.” Nyögve kinálom törött lantom, Törött szivem, de ő kacag. Robogva jár, kel, fut az Élet Énekes, véres és boros, Szent korcsma-ablakunk alatt. „Uram, kelj mással viadalra, Nekem az öröm nem öröm, Fejfájás a mámor s a hírnév. Cudar álmokban elkopott A büszke oroszlán-köröm.” „Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt. Mit akar A te nagy mámor-biztatásod? Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar?” „Uram, én szegény, kósza szolga, Elhasznált, nagy bolond vagyok. Miért igyak most már rogyásig? Pénzem nincs, hitem elinalt, Erőm elfogyott, meghalok.” „Uram, van egy anyám: szent asszony. Van egy Lédám: áldott legyen. Van egy pár álom-villanásom, Egy-két hivem. S lelkem alatt Egy nagy mocsár: a förtelem.” „Volna talán egy-két nótám is, Egy-két buja, új, nagy dalom, De, íme, el akarok esni Asztal alatt, mámor alatt Ezen az ős viadalon.” „Uram, bocsásd el bús szolgádat, Nincs semmi már, csak: a Bizony, Az ős Bizony, a biztos romlás. Ne igézz, ne bánts, ne itass. Uram, én többet nem iszom.” „Van csömöröm, nagy irtózásom S egy beteg, fonnyadt derekam. Utolszor meghajlok előtted, Földhöz vágom a poharam. Uram, én megadom magam.” S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet S viszik tovább a táltosával Pogány dalok, víg hajnalok, Boszorkányos, forró szelek. Száll Keletről tovább Nyugatra, Új, pogány tornákra szalad S én feszülettel, tört pohárral, Hült testtel, dermedt-vidoran Elnyúlok az asztal alatt.
A Méra World Music fesztivál keretében rendezték a II. Kalotaszegi Prímásversenyt. A megmérettetés győztese az egri Kovács Márton lett.
A Hagyományok Háza és a Kalotaszeg NTE Egyesület a 2019-es Méra World Music fesztivál programjaként hirdette meg a II. Kalotaszegi Prímásversenyt. A vetélkedőre a két intézmény a hagyományos erdélyi népzenét játszó, 16 és 35 év közötti hegedűsök jelentkezését várta az egész Kárpát-medencéből, s a diaszpórából.
Az augusztus 2-án rendezett verseny fődíját Kovács Márton nyerte, második helyezett Dezső Attila lett, a harmadik díjat Horváth Balázs kapta.
A zsűri döntése alapján a Hagyományok Háza különdíjaiban részesültek: Szász Dávid, Vajas Albert, Rigó Márton, Nagy Albert és Vizeli Máté.
A második alkalommal megrendezett versenyen induló nyolc prímás egy kötelező és egy szabadon választott, maximum ötperces összeállítást mutatott be a négyfős zsűri előtt. A kötelező versenyszámokban Varga Ferenc „Csipás” kalotaszegi prímás játékáról készült, eredeti népzenei felvételekből kellett felkészülni, míg a másik produkciójukban szabadon választhattak a kalotaszegi prímások játékai közül a versenyzők.
A verseny zsűrijének tagjai a Kárpát-medence ismert és elismert népzenészei voltak: id. Tóni Rudolf, Árendás Péter, Koncz Gergely és Fazakas Levente.
A magas színvonalú versenyen az elbírálás szempontjai között a dallamválogatás zeneesztétikai értéke, a bemutatott dallamok stílushű előadásmódja, illetve az előadó technikai tudása játszott döntő szerepet.
Kovács Márton zenei tanulmányait az egri Farkas Ferenc Zeneiskolában kezdte, a diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte népi hegedű tanszakon. A Magos Együttes prímása korábban számos elismerésben részesült, 2018-ban a balatonfüredi Anna-bál prímásversenyén szerepelt az első helyen.
Dr. Csermák Zoltán
Kovács Márton nyerte a II. Kalotaszegi Prímásversenyt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke a Twitteren foglalta össze, hogy miről tárgyalt Orbán Viktorral.
“Jó megbeszélést folytattam Orbán miniszterelnökkel a politikai irányelveimről. Egyetértettünk, hogy új kezdetre és pragmatikus megoldásra van szükség a migráció ügyében. Szintén megvitattuk az EU versenyképességét és annak a szükségességét, hogy az uniós intézményeket közelebb hozzuk a tagállamokhoz. A jogállamiság kritikus fontosságú, mindenkire vonatkozik. Erős védelmi unióra van szükség” – közölte a német politikus a brüsszeli megbeszélésről.
Good talk with PM #Orban about my political guidelines. Agreed on need for fresh start & pragmatic solutions on #migration. Also discussed??competitiveness + need to bring EU institutions closer to member states. #ruleoflaw is crucial, applies to all. Strong #defenseunion needed.
A magyar kormányfő a köztelevíziónak nyilatkozott a tárgyalásokról. Jó döntésnek nevezte Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság élére. Azt mondta: ma nagyobb az esély az ésszerű megoldások elérésére, mint korábban vagy bármely más jelölt esetén lett volna. Ursula von der Leyen elképzelései sok tekintetben egybeesnek a magyar kormányéval – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban tartott imaesten ismertette a magyar álláspontot, miszerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni – írja a kormany.hu.
A két és fél évvel ezelőtt indult Hungary Helps Program keretében zajló magyar humanitárius segítségnyújtásnak köszönhetően az üldözött közel-keleti keresztények számára egyértelművé vált, hogy a világ nem feledkezett meg róluk, nincsenek egyedül, hisz Magyarországra mindig számíthatnak – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára az In Defence of Christans (IDC) szervezet imaestjén Washingtonban.
Az amerikai törvényhozás épületének kupolatermében tartott rendezvényen az államtitkár a magyar kormány üldözött keresztények érdekében tett erőfeszítései mellett kitért arra is, hogy Magyarországot méltatlan támadások érik a liberális elit részéről.
Különleges élményt szeretnék megosztani:Nem sokkal azután, hogy az USA Capitoliumában, kongresszusi képviselők és egyházi vezetők előtt mondhattam beszédet a Hungary Helps – Magyarország segít programról, a résztvevőkkel közös imádságra vonultunk az üldözött keresztényekért. Ez a felvétel az In Defense of Christians- IDC rendezvényének azokat a pillanatait örökíti meg, amikor az Egyesült Államok legfontosabb épületének kupolacsarnokában felhangzott az ősi, örmény ortodox keresztény himnusz.??
Mint fogalmazott: Azért támadnak minket, mert megvédjük határainkat, keresztény kultúránkat, nemzeti identitásunkat. Mi nevén nevezzük a dolgokat, és a „húsvéti hívek” helyett kimondjuk, hogy a keresztények keresztények – tette hozzá Azbej Tristan, utalva Barack Obama korábbi amerikai elnöknek a húsvéti sri lankai terrortámadással kapcsolatos kijelentésére.
Mint ismeretes Barack Obama, a Twitteren közzétett részvétnyilvánításában tartózkodott a keresztény szól használatától, noha a merényletek elsősorban templomok ellen irányultak.
Beszédében Azbej Tristan kijelentette, hogya magyar kormány elítéli a képmutató liberális kettősmércét, és nem nézi csendes, cinkos módon az illegális migrációt és a szélsőséges iszlám terrorizmus térnyerését.
Fontos találkozások Washingtonban:✝️ az üldözött asszír keresztények pátriárkájával,? a Világbank igazgatótanácsának…
Mezőkövesden indították útjára a Hímzés zászlaját, amelynek első eseményeként Árvai Erzsébet a Történelmi Magyarország térképére hímezte a matyó tulipánt. A zászló minden nagyobb magyar település érintésével december 5-én, a Lelki Trianon 15. évfordulóján érkezhet majd Beregszászba, a program egyik fő célja ugyanis az, hogy hungarikummá tegyék a beregi keresztszemest. Szöőr Anna a beregszászi származású Sebestyén Mártával, a mezőkövesdi Charpatia Sportegyesület szóvivőjével együtt gondolkodva Mezőkövesden indította el a Hímzés zászlaját.
Mivel a „Hímezz magyarra!” program egyik célja, hogy hungarikummá tegyük a beregi keresztszemest, azaz a beregszemest, a Magyarok Európában Egyesület munkacsoportja úgy döntött, hogy a zászló minden nagyobb magyar települést érintve december 5-én, a Lelki Trianon 15. évfordulóján, a vásárosnaményi Beregszem Hagyományápoló Egyesülettől érkezne Beregszászba – magyarázta Szöőr Anna.
A „Hímezz magyarra!” munkacsoport a fiatalok széles rétegét szólítja meg a népi motívumok népszerűsítése céljából, ezért a mezőkövesdi Charpatia Sportegyesület várhatóan labdarúgó- mérkőzéseket szervez 2020-ban, a Nemzeti összetartozás évében. Erre rövidesen pályázatot nyújtanak be az Emberi Erőforrások Minisztériumába. A sportegyesület meghívja Erdélyt, Délvidéket, Kárpátalját, Felvidéket és Őrvidéket, azaz 5 alkalommal 5 utánpótláscsapatot. A rendezvénynek három alkalommal hazánktól elszakított terület ad majd otthont.
Az esemény különlegessége az lesz, hogy a matyó fiatalok a mezükön matyó tulipánt, míg a meghívottak a tájaikra jellemző motívumokat viselnek. A hungarikum matyó hímzés népművészei ezáltal is nevüket adják a beregszemes, a kalotaszegi, a palóc és más népi motívumokhoz az összetartozás jegyében – fogalmazott az ötletgazda. A program elnevezése azért „Magyar hímzéssel, népkultúrával a nemzeti sportért”, mert minden mérkőzés előtt néptánc, vagy fúvószenekari koncert a felvezető esemény.
Szöőr Anna azért tartja fontosnak a kezdeményezést, mert a fiatalság szeret sportolni, különösen népszerű hazánkban a labdarúgás, ezért azt szeretnék, ha a sport kedvelése összekapcsolódna a népkultúra kedvelésével. Így Matyóföldtől egészen Beregszászig megerősödne a fiatalok lokálpatriotizmusa a patriotizmus mellett.
Az Egyesült Államok pénteken – amint az várható volt – hivatalosan felmondta a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződést.
Washington azzal indokolta döntését, hogy megítélése szerint Moszkva megsértette az 1987-ben kötött szerződésben foglaltakat.
Az Egyesült Államok már fél évvel ezelőtt bejelentette, hogy felbontja a szerződést, ha azt Oroszország továbbra sem tartja be.
„Az Egyesült Államok nem marad részese olyan szerződésnek, amelyet Oroszország szándékosan megsért” – szögezte le pénteken közzétett nyilatkozatában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Hozzátette, hogy az orosz magatartás veszélyezteti a legfőbb amerikai érdekeket, mivel a szerződésben tiltott rakétarendszert fejleszt és telepít, ami fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és szövetségeseire egyaránt.
Amerikai állítások szerint Moszkva Oroszország nyugati, európai részébe több rakétarendszert is telepített, amelyekkel csapást mérhet létfontosságú európai célpontokra.
Oroszország tagadja mindezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy csupán ürügyet keresett a szerződés felbontására, amelyet egyébként is felmondott volna, hogy új rakétákat fejleszthessen.
Hatályba lépett az INF-szerződés felfüggesztése
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette pénteken Brüsszelben: ezzel a nappal hatályos lett az Egyesült Államok azon döntése, hogy felfüggeszti részvételét a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésben (INF).
Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fél évvel ezelőtti figyelmeztetése ellenére Oroszország továbbra is megsérti a szerződést – tette hozzá.
A főtitkár sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország nem mutatott semmiféle hajlandóságot, illetve nem tett lépéseket arra, hogy visszatérjen a szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítéséhez.
A szerződés felfüggesztésének minden következménye miatt a felelősség Oroszországot terheli, az Egyesült Államok döntése pedig a szövetségesek teljes támogatását élvezi – tette hozzá.
Meglepődik valaki azon, ha azt mondom, a híres kaliforniai borászat megalapítója egy magyar volt? Na ugye. Ennek ellenére Haraszthy Ágostont kevesen ismerik Magyarországon, pedig joggal lehetünk rá büszkék. Kalandos életéről filmet lehetne forgatni, a történet cselekménye a reformkori Magyarországról indulna, a vadnyugati prériken keresztül vezetne egészen Nicaraguába. Halálának 150. évfordulója alkalmából Haraszthy Ágostonra, a kaliforniai borászat atyjára emlékezünk.
Haraszthy Ágoston születési helyeként egyes források a vajdasági Futakot jelölik meg, míg az életrajzát író Brian McGinty szerint Pesten született. McGinty 1995-ben megvizsgálta Haraszthy születési anyakönyvi kivonatát és keresztlevelét, amelyet ma is a Terézváros plébániatemplomában őriznek.
Abban nincs vita, hogy 1812. augusztus 30-án született, illetve abban sem, hogy gyermekkorát Pesten töltötte. Jogot kezdett el tanulni, de megszakította tanulmányait, és 1830-ban, 18 évesen csatlakozott I. Ferenc Magyar Királyi Testőrségéhez, majd József nádor magántitkára lett. Miután a testőrségtől leszerelt, 1833. január 6-án feleségül vette Dedinsky Eleonórát, akitől hat gyereke született. Haraszthy igazi reformkori magyar hazafi volt, fiainak magyar neveket adott: Géza, Attila, Árpád, Béla. Lányait Idának és Otéliának keresztelte.
A születési hely körüli bizonytalanságnak az lehetett az egyik oka, hogy nősülése után Futakon telepedtek le feleségével, tudni illik apjának több birtoka is volt Bács megyében. A megye nagyobbik részét, a kis faluval együtt Szerbiához csatolták az első világháborút lezáró békediktátumban.
Futaki évei alatt a megye követévé választották a pozsonyi országgyűlésben. Itt barátságot kötött többek között Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal is.
Először 1840-ben utazott Észak-Amerikába, úti leírásában így indokolja elhatározását: Már több év óta elnyomhatlan láng égett keblemben, országokat beutazni s azok látása által magamnak tapasztalásokat szerezni. Minden alkalmat használtam, hazámban utazó külföldi férfiakkal ismeretséget tenni és ezektől szükséges felvilágosításokat a külföldi utazásmódról s főképp ajánló-leveleket nyerni.
Ezért utazott el a Krassó-Szörény vármegyében levő híres fürdőhelyre, Herkulesfürdőre, ahol sok külföldi megfordult akkoriban.1839-ben itt ismerkedett meg és kötött barátságot egy angol hajóskapitánnyal és két amerikai utazóval. Meghívta őket a futaki birtokára, ahol néhány hetet eltöltöttek, élvezték a házigazda vendégszeretetét. Ahogy tervezte, vendégei viszonozták kedvességét, meghívták Amerikába, és számos ajánlólevelet adtak neki, amelyekkel nemcsak az országba léphetett be könnyebben, hanem vezető politikusokhoz is bejuthatott.
1840 tavaszán a 28 éves Haraszthy Ágoston, egy unokatestvére társaságában útra kelt Londonból postahajón New York irányába. Az amerikai nagyvárosban csak villámlátogatást tett, igazából az ismeretlen Amerika érdekelte. Utazása alatt nyugat felé haladva valóban felfedezte Amerikát, úgy, ahogy tervezte.
Amikor a Michigan-tó nyugati oldalán lévő Wisconsin államba és Milwaukee-be érkeztek, ámulatba ejtette a város hihetetlenül gyors felépülése, a területet csak négy évvel korábban vették meg az indiánoktól a telepesek.
Lóháton bejárta Wisconsin államot, az úton továbbra is elkísérte az unokatestvére és egy angol doktor barátja. Időközben megtudta, hogy nagyon olcsón lehet földet venni a kormánytól, és a befektetés rövid időn belül sokszorosan megtérül. Az állam fővárosától, Madisontól északnyugatra, a Wisconsin folyó partján talált egy olyan helyet, ami azonnal megragadta a fantáziáját, elhatározta, hogy egy kisebb birtokot vásárol ott magának.
Haraszthy ÁgostonFORRÁS: WIKIPEDIA
Nemsokára megvásárolta a folyó partján fekvő, nagyjából 550 magyar holdnyi területet, összesen 1900 dollárért. A vételár egyharmadát készpénzben, kétharmadát pedig áruban fizette ki. A helyiek bíztatására elhatározta, hogy várost alapít, amihez azonban nagyobb területre volt szükség. Mivel nem volt elég pénze a földvásárhoz, egy Robert Bryant nevű barátját, akit Milwaukee-ben ismert meg nem sokkal korábban, rábeszélte, hogy adjon kölcsön számára 30 ezer dollárt, és kettőjük nevére íratva vegyék meg a városalapításhoz szükséges területet. Abban egyeztek meg, hogy Haraszthy közös vállalkozásaik nyereségéből fizeti majd vissza tartozását.
A megvásárolt területen ezután megalapították Haraszthy-falvát, melyet más források szerint Széptájnak neveztek. A település ma a Sauk City nevet viseli.
Gyors tempóban épült fel az új város, napok alatt mesteremberek és telepesek özönlöttek az új településre, szinte varázsütésre húzták fel az új házakat, épületeket, csakhamar hatalmas háromemeletes vendéglő, egy tágas iskola, illetve egy templom is felépült.
Robert Bryant segítségével egyéb fejlesztések is megvalósultak, utak, hidak, házak épültek, állandó gőzhajójárat indult. Haraszthy a komlótermesztés és európai szőlőtőkék ültetése mellett juh-, sertés- és a lótenyésztésbe is fogott, továbbá egy téglagyárat is alapítottak. Támogatta más európai bevándorlók letelepedését is. Az épülő várostól nem messze három fűrész- és őrlőmalmot létesítettek. Mivel Haraszthyék minden vállalkozása sikeres volt, a befektetés elképesztően gyorsan megtérült, így a magyar városalapító még abban az évben meg tudta fizetni tartozását angol társának.
A következő év tavaszán Haraszthy két angol utazó társaságában felfedezőútra indult az indiánok közé, éppen úgy, mint a westernfilmekben, oldalán egy 16 lövetű puskával. Akkoriban korántsem volt veszélytelen dolog az utazás. Bejárták a Mississippin túl élő indiánok földjeit, de elmentek New Orleansban, Alabamában és Floridában is. 1841 nyarán eljutott Washingtonba, ahol Haraszthyt fogadta John Tyler amerikai elnök is.
Az elnöki látogatásról így számolt be úti beszámolójában: Washingtonban ajánló-leveleim számos congress taghoz nyitának utat, Tyller praesidens, Webster Daniel külügyminister és Clye John belügyministernél már első itt létem alkalmával vezettettem be, midőn Széptájról Cincinnatiban holmik vásárlása végett levén, Washingtonba rándultam át. Mindenhol kitűnő szívességgel fogadtak. Nem kevés nézőm volt, midőn a praesidenshez menék, magyar öltözetben tevém udvarlásomat, mindenki bámulta a széles aranypaszomántos, gazdagon sujtásozott ruhát, s mi nézőim figyelmét leginkább magára voná, panyókásan felvett mentém volt; nem foghaták meg, minek két öltöny egyszerre az emberen, és oly drága, az övnek célszerűségét sem látták át, de átalában oda járult véleményük, hogy szebb s fényesebb öltözet, mint a magyaré, nem lehet.
Ebben az időben grófnak és ezredesnek mutatta be magát, ami részben igaz volt. Noha nemes volt, teljes neve mokcsai Haraszthy Ágoston volt, azonban nem volt főrangú nemes, tehát báró vagy grófi címmel nem rendelkezett. Az életével foglalkozó történészek szerint a grófi címet csak kisajátította, vagy megvásárolta magának Amerikában.
Washingtonból visszament Wisconsinba, késő ősszel pedig Magyarországra utazott. 1842 januárjában érkezett haza. Itthon elrendezte ügyeit, eladta a család Bács megyei birtokát, megállapodott egy kiadóval az Amerikáról szóló útikönyve kiadásában, aztán felpakolta népes családját, és 1842 nyarán, harmincévesen végleg elhagyta szülőföldjét, kivándorolt Amerikába, a maga alapította Széptáj városba.
Európából hozott szőlőtőkékkel szőlészetet alapított, mivel Bács megyében is hatalmas szőlője volt a családnak, az volt az álma, hogy Amerikában európai színvonalú borászatot létesítsen. Azonban több év próbálkozás után sem volt megelégedve a termelt bor minőségével, ráadásul Wisconsin párás klímája az asztmájának sem tett jót. Egy jobb bortermő vidék és kellemesebb klímájú lakóhely megtalálása reményében, 1848-ban felszámolta wisconsini birtokait, és az év végén ekhós szekerekkel elindult családjával a több ezer kilométerre lévő Kaliforniába, mert megtudta, hogy a Mexikótól nemrég függetlenedett új állam az Egyesült Államok része lett. Ekkor már velük volt az édesapja is, illetve a tágabb rokonság néhány tagja.
A Haraszthy család ellenséges indiánok lakta tájakon keresztül, 1849 december végén érkezett San Diegóba, ami akkor egy 650 lelkes kis mexikói falu volt, csak a következő évben nyilvánította várossá, az éppen megalakuló Kalifornia állam törvényhozása.
Haraszthy Ágoston a rá jellemző vállalkozó kedvvel vetette bele magát a teendőkbe. Gyümölcsöst ültetett, egy partner segítségével létrehozta az első menetrend szerinti omnibuszjáratokat, istállót és hentesüzletet nyitott, illetve ingatlanokba fektetett be.
Nem sok idő kellett hozzá, hogy Haraszthy megkedveltesse magát a helyiekkel, és a jó kiállású, művelt magyart San Diego megye első seriffjének, majd a város első rendőrfőnökének is megválasszák. Édesapja bekerült a városi törvényhozásba, sógora pedig az első kerületi ügyész lett. Haraszthy kaliforniai karrierje azonban csak akkor indult be igazán, amikor 1851-ben városa képviseletében képviselőnek választották a kaliforniai népgyűlésbe. Ekkor lemondott korábbi hivataláról, és Attila fiával Vallejóba, az állam akkori székhelyére költözött.
Egyes források San Franciscót jelölik meg, mint új lakhelyet, azonban ennek nincs jelentősége. A tevékenységének annál inkább, a környéken ugyanis újabb földet vásárolt, amit a spanyol szerzetesek által meghonosított európai borszőlővel ültette be.
1857-ben elment a Sonoma-völgybe, ahol azonnal felismerte, hogy a vidék kiválóan alkalmas a borászatra, olyan minőségű borokat lehet előállítani, amelyek az európai portékákkal is felveszik a versenyt. Újabb földterületeket vásárolt, 226 hektáron létesített szőlőültetvényeket, borászatát Buena Vistának keresztelte. Egy csapásra az ő szőlője és vörösbora lett a leghíresebb, legnépszerűbb az új amerikai államban. Az általa alapított borászat mind a mai napig működik.
1861-ben hazalátogatott, illetve más európai bortermelő országokat is felkeresett. Több mint 300 szőlőfajtával tért vissza, azonban a közhiedelemmel ellentétben magyar szőlőfajta nem volt közöttük. A Buena Vista ültetvénye a kaliforniai szőlősgazdák zarándokhelyévé váltak, borai első díjakat nyertek, úttörő volt a konyak, pezsgő, mazsola készítésében, és 1862-ben a kaliforniai Állami Mezőgazdasági Társulat elnökévé választották. Úgy tartják számon Amerikában, mint a kaliforniai szőlőkultúra atyját.
Buena VistaFORRÁS: BOISSETCOLLECTION.COM
Az európai szőlőfajták azonban nem voltak elég ellenállóak az amerikai kórokozókkal szemben, a filoxéria járvány miatt a tőkék jelentős része elpusztult. Időközben kitört az amerikai polgárháború is, ami újabb pénzügyi nehézségekkel járt. A megoldhatatlannak tűnő problémák miatt Haraszthy lemondott a gazdaság vezetéséről, 1867-ben pedig a társaság csődöt jelentett.
Ismét politikai karrierrel próbálkozott, nézetei azonban a kor szelleméhez viszonyítva túl radikálisnak bizonyultak, amikor azt javasolta, hogy egy alkotmánykiegészítéssel adjanak szavazati jogot a volt rabszolgáknak, valamint biztosítsanak egyenlő jogokat az olcsó munkaerőként használt kínaiaknak.
Egy időben Haraszthy Ágostont is magával ragadta az 1850-es évek elején tetőző kaliforniai aranyláz. De nem aranyásóként vagy aranymosóként próbált szerencsét, hanem 1854-ben létrehozta az Eureka Arany és Ezüst Finomító vállalatot. A vállalkozását magyar emigránsokkal közösen indította, köztük Wass Sámuel erdélyi gróffal, 1848-as nemzetgyűlési képviselővel és Urnay Lajos volt honvédkapitánnyal. Wass Sámuel egyébként, Wass Albert rokona, mindketten a czegei grófi családnak a tagjai.Az aranybiznisz azonban a kezdeti fellendülés ellenére nem alakult jól. Miután a helyi kincstári aranyfinomítóban és pénzverdében is állást vállalt, az állami tisztsége és a magánvállalkozása összeférhetetlenséget jelentett, ráadásul 1857-ben az állami üzem tetemes aranyvesztesége miatt bűnvádi eljárás indult ellene. Haraszthyt 150 ezer dollárnyi arany elsikkasztásával vádoltak, az első tárgyaláson bűnösnek mondták sikkasztás vádjában. Azonban egy kiváló ügyvéd, Edward Stanly védte az eljárás alatt, aki sikerrel bizonyította a vád alaptalanságát. A hiányt azzal magyarázták, hogy az aranyporveszteséget a hibás kémények okozták. Ez az állítás igaznak bizonyult, aranypornyomokat találtak a finomító kéményén és az épület tetején, illetve a szomszédos épületeken is. Haraszthy Ágostont végül 1861-ben minden vád alól felmentették.
1868 tavaszán, 56 évesen, családja egyik felével, köztük Géza fiával elhagyta Kaliforniát, és Nicaraguában kezdett új életet. Itt előbb fűrészmalmokat alapított, majd cukornád ültetvényeket vásárolt és rumkészítőként tevékenykedett. Felesége és kisebbik lánya hamarosan követte őket, ám alig két hónapra rá neje, Eleonóra meghalt sárgalázban.
Ezt követően Haraszthy Ágoston még egy rövid időre visszatért Kaliforniába, hogy birtokainak ügyét elrendezze. Amikor Nicaraguába visszautazott, 1869. július 6-án nyoma veszett, amikor egyedül útnak indult, hogy tárgyaljon egy malom megvásárlásáról. Feltételezések szerint egy krokodil falta fel, amikor saját birtokát átszelő folyón akart átkelni. Sírja a Corinto melletti Hacienda San Antonióban található.
Buena Vista borászatFORRÁS: BOISSETCOLLECTION.COM
Halálának századik évfordulóján, 1969-ben Kalifornia állam kormányzója, Ronald Reagan, a későbbi amerikai elnök, kongresszusi beszédében tisztelettel adózott emléke előtt. A kaliforniai szenátus nyolc évvel korábban pedig ünnepélyes határozatban mondta ki: Haraszthy Ágoston a kaliforniai szőlőkultúra atyja, aki Kaliforniát az Egyesült Államok szőlőskertjévé varázsolta. Haraszthynak köszönhető, hogy napjainkban az USA összes borfogyasztásának 85 százaléka Kaliforniából származik.
Kalandvágyból vágott neki a világnak, bejárta Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat. Útjai során sok időt töltött különböző indián törzsekkel, és erről feljegyzéseket is készített, amelyekből aztán 1844-ben Heckenast Gusztáv kiadásában jelent meg a könyve „Éjszakamerikai utazások” címmel. Haraszthy Ágoston nemcsak részese lett az amerikai álomnak, hanem annak megvalósulásának egyik legjobb példája volt.
Vélhetően túladagolásban váratlanul elhunyt a 22 éves Saoirse Kennedy Hill, Robert F. Kennedy néhai amerikai szenátor egyik unokája.
A 22 éves lányhoz csütörtökön délután hívták ki a mentőket 91 éves nagyanyjának, Ethel Kennedynek a massachusettsi Hyannis Port-ban lévő házába, de a bostoni egyetem kommunikáció szakos hallgatójának életét nem sikerült megmenteni.
A lány élete tele volt reménnyel, ígérettel és szeretettel
– írta közleményben a család.
Saoirse Kennedy Hill egyedüli gyermeke volt Paul Michael és Courtney Kennedy Hillnek. Középiskolásban korában a depresszióval való küzdelméről írt az iskolaújságban, legutóbb a fegyvertartás korlátozását követelő menetekben vett részt.
A Kennedy család az Egyesült Államok egyik vezető politikusdinasztiája. A számos sorscsapás ellenére a család továbbra is aktív a politikában, Robert F. Kennedy egyik unokája, Joe Kennedy III. 2013 óta tagja a szövetségi képviselőháznak.
A Salfordi egyetem szuperszámítógépe szerint az Aranycsapatnál nem volt jobb.
A BBC összeállította a valaha volt 10 legsikeresebb válogatott listáját. A listát a Salford Egyetem szuperszámítógépe (SAM) segítségével készítették, amely három éves ciklusokban vette tekintetbe a győzelmi mutatókat, a szerzett és kapott gólok számát, az ellenfelek erejét és azt, hogy az egyes csapatok milyen téttel bíró meccseiket játszották le a legjobban. A szuperszámítógép az adott csapat legnagyobb sikerének évét, illetve az előtte és utána következő esztendő eredményeit vette figyelembe.
Az így kiadott lista alapján a Aranycsapat bizonyult minden idők legjobb nemzeti csapatának. A magyar válogatott 1953-55 közötti időszakát vették figyelembe, amikor világbajnoki ezüstöt (1954) is nyert a csapat, de ekkor volt a londoni 6-3 is.
A magyar válogatott teljesítménye az ötvenes évektől napjainkig
Puskásék ebben az időszakban 30 mérkőzést játszottak a program szerint, ezek 80 százalékát megnyerték és csak 3%-ot veszítettek el, miközben a négyes átlag fölötti góltermeléshez meccsenként 1,2 kapott gól társult. Nem akármilyen csapatokat előztek meg, a hetvenes és a kilencvenes évek brazil válogatottjai mellett például a 2009-2011 közötti világverő spanyolokat is. Íme a tízes lista:
