A tanácskozáson részt vett Novák Katalin államtitkár, a Fidesz alelnöke is.

Mart Helme elmondta, pártja sok tekintetben példaként tekint Magyarországra és a V4-együttműködésre, hiszen ezek az államok nagyon fontos európai alapértékeket képviselnek a kontinens jövőjéről zajló viták során.

Egyetértettek Orbán Viktorral abban, hogy fontos a nemzeti gazdaság, kultúra és oktatás támogatása; a keresztény kultúra megvédése és a hatékony külső határvédelem. Ezzel párhuzamosan a bevándorláspolitika szigorítására és az európai családok támogatására van szükség a demográfiai problémák megoldása érdekében

– hangzott el.

A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy az ideológiai törésvonalak helyett egyre inkább a regionális együttműködésre kell figyelni Európában, amire jó példa a visegrádi országok összetartása és erősödő érdekérvényesítő képessége – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Észtország és Magyarország közös célja az erős nemzetállamok alkotta erős Európa – mondta Novák Katalin, a Fidesz alelnöke hétfőn Budapesten újságíróknak, miután tárgyalt Mart Helme észt belügyminiszterrel, az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) elnökével.

Kifejtette:

mindkét ország számára fontos a migrációs kihívás, ezért az észt belügyminiszter látogatásán tájékozódik arról, hogyan védi Európa határait Magyarország.

Észtországban és Magyarországon is szabadságszerető emberek élnek, akiknek fontos a szuverenitás és a családi értékek, s mindkét ország azon dolgozik, hogy családbarát ország legyen – mondta a kormánypárti politikus. Kiemelte: egész Európa, így Észtország is komoly demográfiai kihívásokkal néz szembe, amire a balti országnak az erős családpolitika a válasza, ahogyan Magyarországnak is, így a találkozón kicserélték ezzel kapcsolatos tapasztalataikat.

„Közös célunk”, hogy Európa úgy legyen erős, hogy erős nemzetállamok alkotják

– jelentette ki Novák Katalin, hozzátéve, hogy ezért dolgoznak az észt és a magyar kormányban is.

Mart Helme elmondta: megbeszélése Novák Katalinnal rövid, de nagyon hasznos volt. Hozzáfűzte, látogatása alkalmával nemcsak a Magyarország által a migrációs válság csúcspontján, 2015-16-ban felépített határkerítést és a hozzá kapcsolódó létesítményeket szeretné megtekinteni, hanem szeretné megtalálni azokat a területeket, amelyeken a két ország bővíteni tudná együttműködését, illetve nemcsak e két ország, hanem a két országcsoport, a három balti állam és esetleg más észak-európai országok egyfelől, másfelől a visegrádi csoport négy országa is.

„Úgy gondolom, meg tudunk” alapozni egy bővebb együttműködést. Ennek az együttműködésnek az egyik sarokköve a szuverenitás lesz, az Európai Unión belüli szuverenitás

– szögezte le a miniszter.

További sarokköve az együttműködés bővítésének a családpolitika, valamint a nemzeti kultúrák, nyelvek és a keresztény hagyományok megőrzése. Emiatt „úgy gondolom”, számos területen bővíthető a kooperáció a szóban forgó országok között, de erősíthető az Észt Konzervatív Néppárt és a Fidesz között is. „Remélem, hogy ez most egy új kezdet lesz, amely termékenynek fog bizonyulni” – mondta.

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám

Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező, a világsikerű bűvös kocka megalkotója. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

Rubik Ernő Kossuth-díjas építész, a bűvös kocka föltalálója munka közben (Fotó: MTI/Tóth Gyula, 1981)

A háború alatt, 1944-ben született Budapesten. Apja a repülőgép-tervező Rubik Ernő. A találékony szellemet apai ágon öröklő fiú a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult. Ezután építész tervezőként dolgozott, 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskolán (a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen) tanított.

Oktatási segédeszközként tervezte meg 1974 tavaszán a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő szerkezetét, amelyről később kiderült, hogy játéknak is nagyon szórakoztató. 1975-ben rukkolt elő a bűvös kockával, amelyre 1976. október 28-án RU–158 ügyszámon, „Térbeli logikai játék” néven kapott szabadalmat.

A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, gyártásához és külföldi terjesztéséhez azonban át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőin, míg végül Rubik-kocka néven meghódította a világot.

Töretlen népszerűség

Népszerűsége négy évtized után sem csökkent, változatlanul kihívást jelent a játékosoknak és a matematikusoknak. Míg az előbbiek a kockakirakási rekordokat (2018 óta 4,22 másodperc) döntik meg sorra – a lassúsági csúcs 26 év –, az utóbbiak a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a játékszer titkát. Rubik Ernőnek először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét. (A kockának 43 trillió különböző állása lehet.)

(Fotó: MTI/Balázs Attila)

Több országban volt 1980-81-ben az év játéka, később klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek rajongóinak. A kocka bevonult 1981-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe.

Tervezője a tanítás mellett 1982-83-ban főszerkesztőként jegyezte az …És játék című lapot, 1983-ban megalapította, és azóta is vezeti a játéktervezésre szakosodott Rubik Stúdiót.

A feltaláló a kocka után újabbnál újabb logikai játékokkal jelentkezett, 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben a Rubik’s 360-at, vagyis a Rubik-gömböt. Ez utóbbiak világszerte kedvelt logikai játékok, de meg sem közelítik az időközben kultusztárggyá vált kocka elsöprő sikerét.

Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj-alapítványt hozott létre, 1988-ban pedig a Rubik Nemzetközi Alapítványt a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok támogatására.

1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990–1996 között a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnöke.

Kitüntetések 

Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1983-ban Állami Díjat kapott, 1995-ben életművéért, innovációs tevékenységéért Gábor Dénes-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban Moholy-Nagy-díjat, 2009-ben Esztergomban díszpolgári címet és Magyar Örökség-díjat kapott, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át.

2010-ben Prima Primissima díjjal, 2012-ben Hazám díjjal és az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjával ismerték el, 2014-ben Budapest díszpolgára lett, és ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet.

Generációkra van hatással a kocka 

A kocka sikere lehetővé tette számára, hogy kizárólag azt csinálja, amit szeret, ugyanakkor hatalmas lekötöttséggel is járt. A rendszeres tanítást abbahagyta, hogy saját stúdióbeli munkájával, szoftver- és építészeti témákkal, számítógépes játékokkal foglalkozzon.

„Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem” – mondta egy interjúban. Egy másikban pedig így vallott: „Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is.”

Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása „csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét”. A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg a szereplők magas fokú intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.

Vándorkiállítás indult útjára

Az óbudai Graphisoft parkban térplasztikaként a magyar találékonyságot jelképezi. Néhány éve tervek készültek egy Rubik-múzeum létrehozására is.

A kocka születésének 40. évfordulója alkalmából 2014 áprilisában az egyesült államokbeli Jersey Cityben, a Liberty Science Centerben Rubik-vándorkiállítás indult útjára, amely a tervek szerint hét év alatt – Budapestet is érintve – körbejárja a Földet.

A Beyond Rubik’s Cube (Túl a Rubik-kockán) című kiállítás a műszaki tudományok, a művészet és a dizájn területeinek összekapcsolásával, interaktív és digitális attrakciók sorával reprezentálja a kockában testet öltött kreatív gondolkodást.

Itthon a magyar kreativitás napján ünnepelték az évfordulót, a Sziget Fesztiválon pedig kiemelt kocka-programsorozatot tartottak.

Forrás: hirado.hu

Reklám

Kína és Magyarország barátságát és megbízható partnerségét méltatta Orbán Viktor miniszterelnök és Vang Ji kínai külügyminiszter budapesti tárgyalásukon – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A péntek délután a Karmelita kolostorban tartott megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy idén ünnepeljük a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 70. évfordulóját, ami Magyarország története szempontjából is egy jelentős esemény. Azt a leckét hordozza – mondta -, hogy sohasem lehet tudni, mire jó egy barátság; hetven évvel ezelőtt a magyarok nem gondolták volna, hogy milyen nagy jelentősége lesz ennek a kapcsolatnak.

Ennek oka Kína fantasztikus fejlődése az elmúlt évtizedekben – mondta a miniszterelnök.

Hozzátette: a magyar kormány azért dolgozik, hogy ez a barátság minél hosszabb legyen.

A 70. évforduló jelentőségét Vang Ji kínai külügyminiszter is méltatta, kiemelve: Magyarországot baráti országnak és megbízható partnernek tekintik, amellyel a kölcsönös tisztelet és megértés alapján a jövőben is szeretnék fejleszteni kapcsolataikat – idézte fel a tárgyaláson elhangzottakat a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám

Mindenféle komolyabb magyarázat nélkül cenzúrázta a Facebook az Alapjogokért Központ legújabb videóját – adta hírül az Origó. Mindössze annyit közölt a közösségi oldal a hirdetés feladójával, hogy gyűlöletbeszéd miatt törölte a videót.

Magáról a törölt videóról annyit lehet tudni az Origó pénteki cikke alapján, hogy abban Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője beszél arról: „​Lehet, hogy külföldön több pénzt lehet keresni, és ez jó dolog, de magyarként Magyarországon élni olyan értékkel bír, amit nem lehet pénzben kifejezni.”

Nem elég PC a „mindenhol jó, de legjobb otthon”?

A videó még bemutatja azt is, hogy mennyivel biztonságosabb Magyarország, mint több nyugat-európai állam, és éppen ezért arra biztatott mindenkit, hogy jöjjön vissza hazánkba. Szóba került az is, hogy a migráció miatt egyre nagyobb mértéket ölt az antiszemitizmus is. Az is kiderült a videóból, hogy bár a magyar fizetések még elmaradnak a nyugatiaktól, de folyamatos a fejlődés. A videót egyébként az Origó videomegosztóján, a Videán lehet megtekinteni, itt.

Az Origó szerint egy olyan videó a cenzúrázott, ami alapvetően arról szól, hogy „mindenhol jó, de legjobb otthon”, és mindenféle gyűlölködés és dehumanizálás nélkül bemutatja, hogy a tömeges migráció a nyugati társadalmak nemzeti identitására és a közbiztonságra milyen rossz hatással van, miközben a magyar gazdasági-társadalmi feltételek javulnak, ezért jöjjenek haza/inkább maradjanak itthon a fiatalok.

Szánthó: Újabb példa a liberális politikai álszentségre

A letiltás csak egy újabb példa a liberális politikai korrektség álszentségére és a semlegesség köntösébe bújtatott pártosságára – így reagált Szánthó Miklós az Origónak. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a hazafias, patrióta érzelmeket célzó kisvideót letiltják, miközben a sokakat felháborító, a kereszténységből gúnyt űző tartalmakat vagy a Pride-ról szóló homoszexuális propagandát nem.

A „Facebook-alapelvek” állítólagosan neutrálisak, valójában ideológiailag nagyon is motiváltak: szerintük az a „világnézetileg semleges” tartalom, ami liberális – minden más „gyűlöletbeszéd” – tette hozzá.

Kíváncsian várjuk, mi lesz jövő héten, mert akkor egy „sokkal durvább”videóval jövünk ki, mely az abortuszpárti „pro-choice” mozgalom és a Planned Parenthood életellenes tevékenységére világít majd rá. Bízunk benne, hogy ez is kivívja majd a „toleráns” hazai és nemzetközi liberális véleményterroristák és cenzorok nagyfokú „megértését” – zárta szavat Szánthó Miklós.

Forrás: mandiner.hu

Reklám