A nemzeti összetartozás napja alkalmából az úzvölgyi katonatemetőben rótta le kegyeletét Harrach Péter a KDNP országgyűlési frakcióvezetője.
A politikus az MTI-nek elmondta: Gergely Andrással, Csíkszentmárton polgármesterével ment Úzvölgyébe, és a polgármester kinyitotta számára a temetőt. Így az ott eltemetett magyar katonák emlékművénél róhatta le kegyeletét.
Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti összetartozás napján olyan helyekre is eljussanak az Országgyűlés képviselői, ahol nagy szükség van az összetartozás kifejezésére. Úgy vélte, ilyen hely Úzvölgye, és ilyen helyek azok a csángó falvak, amelyeket a hegyek közül Moldvába leereszkedve látogat meg a nap során.
Harrach Péter felidézte: Magyarország alkotmánya szerint a magyar nemzetet a múlt, jelen és jövő magyarjainak a szövetsége alkotja.
„Itt most alkalmunk volt egy veszélyeztetett magyar katonai temető sírjai előtt fejet hajtani, és egyúttal azt kifejezni, hogy az összmagyarságért vagyunk felelősek, nemcsak a jelenért, hanem az elmúlt idő hősi halált halt katonáiért épp úgy, mint a jövőért. Ezt a felelősséget tovább kell adnunk a következő generációnak” – nyilatkozta a politikus.
Harrach Péter az MTI kérdésére azzal magyarázta, hogy a magyar kormány képviselői eddig nem hallatták hangjukat a sok vitát kiváltó temető ügyében, hogy meggyőződésük szerint a sérelmeket elsősorban diplomáciai úton kell rendezni, és „nem a nyilvánosság szintjén kell kezdeni a rendezést”. Hozzátette: tudomása szerint Magyarország magyarázatot kért diplomáciai úton a temetőben történt beavatkozásra.
Azt is hozzátette: a vitatott témák egy részében a történészeknek kell megegyezniük.
„Olyan sérelem érte a magyar hősi temetőt, amit rendezni kell, és úgy gondolom, ezt a rendezést diplomáciai úton kell megvalósítani” – nyomatékosította a kisebbik kormánypárt országgyűlési frakcióvezetője.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva benne.
A román kormányőrség (SPP) illetékeseinek határozott felszólítása nyomán kellett letakarni Ferenc pápa csíksomlyói miseruháján a magyar feliratot – értesült a Krónika a szervezőktől. Nem ez volt az egyetlen érthetetlen beavatkozás a hatóságok részéről.
Lapunk a katolikus egyházfő történelmi székelyföldi látogatását, a csíksomlyói zarándokhelyen tartott szentmiséjét követően szerzett tudomást arról, hogy a román állami hatóságok nyelvi-etnikai szempontból cenzúrázták a szentatya egyedi miseruháját. A pápai kazula egyébként Sabău-Trifu Cristina szatmárnémeti egyházművész munkáját dicséri.
A június elsejei szentmise előtt egy héttel elkészült miseruha elülső oldala a csíksomlyói Mária-kegyszobrot és a kegytemplomot ábrázolja, míg a hátoldalán helyezte el a művész a romániai pápalátogatás logóját a Járjunk együtt! magyar nyelvű mottóval, amelyen ugyancsak magyarul szerepelt a Ferenc pápa Romániában, 2019. május 31.-június 2. felirat is.
A magyar nyelvű feliratot azonban abban az esetben sem láthatta volna a csíksomlyói szentmisén résztvevő több tízezer zarándok, ha történetesen előttük halad el a szentatya, a bukaresti hatóságok ugyanis eltávolíttatták a szöveget.
A miseruha eredeti változatán még szerepel… • Fotó: romkat.ro
Bodó Márta, a pápalátogatás sajtóbizottságának tagja megerősítette lapunk értesülését, és az Urbán Eriktől, a csíksomlyói kegytemplom igazgatójától kapott tájékoztatás alapján elmondta, hogy a miseruhán a román kormányőrség takartatta le a magyar feliratot. Bodó Mártától megtudtuk, az erdélyi ferencesek áprilisban megválasztott tartományfőnökét a SPP illetékese kereste meg a pápai szentmise előtt néhány nappal, nekiszegezve a kérdést: igaz-e, hogy a miseruhán magyar felirat is van.
A pápa biztonságáért felelős állami szervet – amely arra hivatkozott, hogy a magyar sajtóban megjelent híradásokból szerzett tudomást a feliratról – az sem hatotta meg, amikor Urbán Erik elmondta, hogy a kazulát teljes egészében jóváhagyta a Vatikán. A tartományfőnöktől azt is megkérdezték: nem tudja, hogy ez Románia? Majd felszólították, hogy a miseruhán ne szerepeljen a magyar felirat. Ezt követően született az a megoldás – amelynek szükségességéről a román biztonsági szervek a Vatikánt is meggyőzték –, hogy a miseruha hátoldalán szereplő logó aljára rávarrtak egy sávot, amely így eltakarta a feliratot. A Krónika írásban fordult a román kormányőrséghez, az intézkedés okát firtatva a hazai és külföldi közméltóságok védelmét szavatoló állami szervnél.
…a cenzúrázott, és a pápa által felöltött kazulán azonban már letakarták a magyar feliratot • Fotó: Krónika
Nem ez volt egyébként az egyetlen érthetetlen megnyilvánulás a román biztonsági szervek részéről Ferenc pápa csíksomlyói látogatása idején. A szentmisét megelőzően a hazai állami szervek illetékesei rendkívül idegesen és gyanakvóan viselkedtek, még a liturgikusokat is csak nagy nehezen engedték a Hármashalom-oltárhoz, hogy elrendezgessék az oltárt, a pápa, a püspökök ülőhelyeit, és a misézéshez szükséges felszerelést előkészítsék a másnapi szentmisére. Bodó Márta lapunknak elmondta, önkényesen és magyarázat nélkül lecsökkentették az önkéntesek számát is, olyannyira, hogy az egyházi szervezőbizottság által toborzott hatszáz önkéntesből csak 30 juthatott be az elkerített és biztonsági szempontból kiemelten kezelt sárga szektorba.
Noha már a pápalátogatás előtt két hónappal tudni lehetett, hogy a csíksomlyói hegynyeregben – ugyancsak a román kormányőrség által – elkülönített szektorokba kizárólag előzetes regisztráció alapján léphetnek be a zarándokok, szombaton végül rengetegen bejutottak anélkül, hogy minimális ellenőrzésen átestek volna. (Holott a hajnali érkezőknek még az alsóneműjét is átvizsgálták). Ennek sokak szerint az lehetett az oka, hogy a biztonsági szervek nem akarták áztatni magukat a szakadó esőben a hívek tüzetes átvizsgálása közben.
Érthetetlen volt az is – és jelentős felháborodást váltott ki a szentmisére a román államelnöki hivatal által akkreditált néhány száz újságíró részéről –, hogy a sajtósok számára csak egy nagyon szűkös és szegényes, körülbelül harminc-negyven férőhelyes sátrat és egy pódiumot különítettek el. Viszont az emelvénynek nem volt teteje, így az eső miatt képtelenség volt dolgozni, míg a sátorban nem lehetett képernyőn követni az eseményt – ráadásul a szentmise előtt nem sokkal onnan kitessékelték a hazai újságírókat, hogy beférjenek a pápát kísérő nemzetközi sajtóküldöttség tagjai.
SZIJJÁRTÓ PÉTER SZERINT A TÉVHITEKKEL SZEMBEN BUDAPEST AZ ERŐS EURÓPAI UNIÓBAN ÉRDEKELT
Fél lábbal kint van a Fidesz az EPP-ből — egyebek mellett ez a mondat is elhangzott tegnap a pozsonyi Globsec konferencián. A magyar kormányt keményen támadták az ideológiai fősodor képviselői, a kritikákat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hárította.
Sortüzet kapott pénteken a magyar kormány a Pozsonyban megrendezett Globsec biztonságpolitikai fórumon. A háromnapos konferencia egyik panelbeszélgetésének témája az Európai Unió megváltozott politikai összetételéről szólt, a beszélgetés az európai parlamenti választások eredményeinek értékelésével indult.
Részt vett a vitában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, így a szó hamarosan a magyar kormány uniós politikájára terelődött. Mivel már a beszélgetés első perceiben elhangoztak az európai jobboldalt célzó, unióellenes és euroszkeptikus címkék, Szijjártó Péter leszögezte: ezek a terminológiák helytelenek, hiszen ahogyan más jobboldali erők, úgy a magyar kormány is az erős Európai Unióban érdekelt. A különbség Szijjártó szerint az, hogy a jobboldal az erős nemzetekre épülő Európában látja az együttműködés jövőjét, miközben a fősodor, leegyszerűsített szóhasználattal élve, az Európai Egyesült Államok koncepciójából indul ki.
– Tudom, hogy erről a fősodor nem szeret beszélni, de nézzük meg, hogy melyek voltak a választások legsikeresebb pártjai – folytatta Szijjártó, hozzátéve, a négy legtöbb voksot kapott párt jobboldali volt. Elsőként a Fidesz, amelyet a szavazók 52 százaléka támogatott. A kormány uniós politikájáról elmondta, minden vitára nyitottak, ugyanakkor azoknak a józan ész keretein belül és nem érzelmi kitörések kíséretében kell zajlania. – Ne bélyegezzük meg azokat, akik nem ugyanúgy gondolkodnak, mint a fősodor. Ne bélyegezzük őket Európa-ellenesnek, az ugyanis nem demokratikus – mondta Szijjártó.
A külügyminiszter hozzátette, kormánya kifogásol több, jelenleg tárgyalt kezdeményezést, egyes tagállamok ugyanis a szocializmust idéző tervekkel álltak elő Brüsszelben. A beszélgetésen részt vett a Német Külkapcsolati Tanács igazgatója, Daniela Schwarzer, aki felvetette: az egyre feszültebb nemzetközi helyzetben az Egyesült Államok, illetve Oroszország és Kína közötti konfliktust látva az Európai Uniónak hatékonyabb és gyorsabb külpolitikára lenne szüksége, ezért bizonyos jogkörökről a tagállamoknak le kellene mondaniuk. Szijjártó Péter azonban kijelentette, a magyar kormány soha nem fog támogatni egy ilyen kezdeményezést.
A beszélgetés indulatosabbá vált, amikor a kérdésekre került sor. Az egyik hallgató a Közép-európai Egyetem (CEU) jelenlegi helyzetéről kérdezte a külügyminisztert. Szijjártó elmondta, a CEU továbbra is kiadhat magyar nyelvű diplomát, az Egyesült Államokból származó dokumentumot nem. Erre válaszul a közönség soraiban ülő Timothy Garton Ash brit történész közölte, a CEU-t erőszakkal űzte el a kormány.
Egyben a panelbeszélgetésen részt vevő Mikulás Dzurinda volt szlovák miniszterelnökhöz, az Európai Néppárt (EPP) Wilfried Martens nevét viselő háttérintézetének igazgatójához fordult, akitől Garton Ash megkérdezte: mi a véleménye arról, hogy az EPP továbbra is a soraiban tudja a magyar kormánypártot. Dzurinda válaszul keményen bírálta a magyar kormány politikáját, elsőként a CEU helyzetét firtatva. – A Fidesz most fél lábbal kint van az EPP-ből – szögezte le Dzurinda. Azt ugyanakkor hozzátette, szeretné, ha a Fidesz a pártcsalád tagja maradna. – Úgy gondolom, hogy még van helye az együttműködésnek – folytatta, mondván, érzi a magyar kormánypárt szándékát a viszony rendezésére.
Válaszul Szijjártó közölte: tiszteletlenség hazugságokat terjeszteni egy országról. – Kérem, ezt fejezze be. A CEU ott van, Budapesten – mondta Garton Ashnek a külügyminiszter, hozzátéve, a jövőben is az EPP-pártcsalád tagjai kívánnak maradni.
Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza – jelentette ki Pavlo Klimkin külügyminiszter szerdán, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának helyszínén.
„Javasoltam, hogy saját maguk hívják vissza a konzult. Amennyiben erre hamarosan nem kerül sor, úgy hazaküldjük” – idézte a TASZSZ orosz hírügynökség Klimkint. Az ukrán tárcavezető hangsúlyozta, hogy egyetlen kulcsfontosságú kérdésben sem sikerült megállapodni a magyar féllel. A két ország viszonyában az okozott újabb feszültséget, hogy egy héttel ezelőtt a YouTube videomegosztón egy rejtett kamerával készült felvétel jelent meg, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson. Pavlo Klimkin ezt követően azzal fenyegetőzött, hogy Kijev kiutasítja a konzult.
A gyergyóditrói Kovács Szabolccsal, a Gyulafehérvári Főegyházmegye diakónusával a csíksomlyói kegytemplomnál beszélgettünk világnézetéről, erdélyi származásáról és a katolicizmusról.
A fiatalember jelenleg Rómában a pápai Gergely Egyetem tanulója, és papnövendék társaival a német-magyar kollégiumban lakik. 2018. október 10-én szentelték diakónussá Rómában, a Szent Ignác-templomban, és készül a július 7-i felszentelésére.
Mi a jelentősége Ferenc pápa erdélyi látogatásának?
Ferenc pápáról a híveknek az az első benyomásuk, hogy emberközeli. Emellett pedig ő a világ egyházának a szimbóluma. A látogatása azt mutatja meg, hogy az egyház egy nagyszerű dolog, ami nemcsak Erdélyből, Romániából áll, hanem egy olyan krisztusi közösség, ami a jót képviseli. A pápa is ezt szorgalmazza, amikor arra kéri a híveket, hogy járjunk együtt. Úgy, hogy érezzünk együtt a világegyházzal, lássuk a világegyház problémáit, azonban picit tekintsünk túl a falainkon és az összefüggéseikben lássuk meg azokat a válaszokat, amelyek a helyi kérdésekre és problémákra is érvényesek.
Milyen jellegzetességei vannak az erdélyi katolicizmusnak?
Szerintem minden egyes katolicizmusnak megvan a maga sajátossága, nekem nagy örömöm volt ezt megtapasztalni a német-magyar kollégiumban, ahol most már negyedik éve lakom. Ott tizennégy országból és ötvennégy egyházmegyéből vagyunk növendékek, tehát a sokszínűség és a különböző gondolkodásmód is jelen van. Mégis van, ami egybeköt minket, mégpedig az, hogy a papságra készülünk. Úgy gondolom, a katolicizmussal is ugyanez a helyzet, tehát mindenhol picit másképpen élik meg a krisztusi evangéliumot, de maga Krisztus igazsága mindenhol ugyanaz marad.
Csíksomlyó (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Mennyivel másabb az Ön mentalitása, az erdélyi gyökerekből való származása a kollégium egyéb, nyugat-európai országokból való papnövendékeinél?
Bennem neveltetésemnél fogva erős a magyarságtudat, ez az enyém, ez a sajátom. Ettől nem vagyok jobb nyugati társaimnál, viszont pont emiatt nem tudnám magam elképzelni papként például nyugaton, vagy akár Magyarországon, vagy más egyházmegyékben. Azt érzem, hogy azért kell itt papként szolgálnom, mert itt lakik az én népem, én csak őket tudom igazán megérteni. Ez az, ami számomra mindig erős kötődést ad. Hiába tanulok 2200 kilométerre a saját egyházmegyémtől és a szülőfalumtól, mégis arra készülök, hogy nem mást, hanem őket szolgáljam.
Csíksomlyó miért érinti meg ennyire a híveket?
Csíksomlyó nagyon sokat jelent az összmagyarság számára. Véleményem szerint viszont az egész katolicizmusnak fontos nemzettől és hovatartozástól függetlenül, merthogy a Szűzanya mindig a kegyelmes anya, aki segít a gyermekeinek Istenhez jutni. Mindig a közbenjárásáról biztosít minket. Ezért egy sokat szenvedett nép életében nagyon jól jön egy közbenjáró, akire mindig számítani lehet. Emiatt ennek a kegyhelynek nagy a múltja és biztosan nagy lesz a jövője is.
Milyen lelkiség vezeti a vándort, aki vállalja a fizikai kihívást?
Maga a zarándoklat egy nagyon érdekes kifejezés. Valahova zarándokolni, az elsősorban azt jelenti, hogy valahova lelkiekben megérkezni. Tudjuk, hogy az ember test és lélek, ezért a test együttműködik a lélekkel és fordítva. Néha jó az, hogy az ember gyalogosan, vagy valami áldozatot hozva ér el egy bizonyos célt. Ez nem önostorozás, önsanyargatás akar lenni, hanem egyfajta rákészülés egy bizonyosfajta lelki élményre, amit nem kaphat meg az ember egy másik embertől.
Tegnap beszélgettünk az édesanyámmal erről, hogy kétéves korom óta járok a csíksomlyói búcsúra, azonban a tanulmányaim és a távolság miatt az elmúlt két évben nem tudtam eljönni. Érdekes tapasztalat a számomra, hogy mennyire rányomta a bélyegét az egész évemre az itthoni búcsú lelkiségének a hiánya. Az életem részévé vált a csíksomlyói búcsú, hogy eljöjjek a Szűzanyához.
A Csíksomlyói kegytemplom és a Szent Antal kápolna (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Ferenc pápa látogatását többen a román diplomácia sikerének könyvelik el. Véleménye szerint ezek a felvetések beárnyékolják ezt a történelmi eseményt?
Többször volt lehetőségem Ferenc pápával személyesen beszélgetni, ezért erre a kérdésre az ő személyiségéből áradó feleletet tudok adni. Azt mondta nekem, többször megerősítve, hogy vannak a törvények és vannak az emberek. Arra biztat, hogy először mindig az embert lássam és utána a törvényt. Az itteni konfliktusok pedig generált problémák. Az emberek jól tudnak együtt élni, erre késztetni kell őket. Az egyháznak is ez a feladata, hogy az evangélium igazságát képviselje, mint az interjú elején mondtam, tekintsünk túl ezeken a falakon, ne siránkozzunk, ne keseregjünk, ne azt nézzük, ki van ellenünk. Próbáljunk ettől eltekinteni, azt nézzük, hogy olyan világesemény részesei lehetünk holnap, ami itt, Erdélyben soha nem volt. Próbáljuk ezt zarándoklatként, egymás keresztény testvéreiként megélni, ne csak nemzeti hovatartozásként.
A szlovákiai európai parlamenti választási eredményeket korábban már járási szintig ismertettük. Most nézzük meg városainkat és falvainkat is. Érdemes, ugyanis a járáson belül is jelentős különbségek figyelhetők meg településeink eredményei között.
Országos eredmények:
Szlovákia 2926 településén (5 951 választókörzet) a 4 429 801 választópolgárból 1 007 398 szavazott (22,74%), az érvényes szavazatok száma: 985 680.
A magyar pártok, illetve a vegyespárt eredménye:
Magyar Közösség Pártja (MKP): 48 929 szavazat (4,96%)
Most-Híd: 25 562 (2,59%)
Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ): 2 270 (0,23%)
Országosan az MKP 1,91-szer több szavazatot kapott, mint a Most-Híd
A bejutási küszöb 5% volt, a statisztikai hivatal hivatalos eredményhirdetésén elhangzott, hogy az MKP 396 szavazattal maradt el az európai parlamenti bejutási küszöbtől…
Magyarok által lakott települések: Szlovákia azon települései, amelyekben a magyarok aránya eléri a 10%-ot vagy legalább a 100 főt: 562 ilyen település van (megj.: ha Pozsonyt és Kassát nem városrészekként, hanem egy-egy településként vesszük,akkor csak 543).
Ezeken a településeken 1 798 176 választópolgárból 443 908 (24,68%) szavazott, az érvényes voksok száma: 435 454
Furcsának tűnhet, hogy a választási részvétel az országos választási arány felett van, ám ennek főleg az az oka, hogy Pozsonyban (ahol már csak szórványban élnek a magyarok) nagyon magas volt a részvétel (az ország többi járásához viszonyítva). A fővárosban a 385 518 regisztrált választópolgárból 130 833-an szavaztak (33,94%), és tulajdonképpen ez is jelentőse hozzájárult ahhoz, hogy nem lett felvidéki magyar képviselet az Európai Parlamentben.
A magyarok által lakott településeken az MKP 442 helyen győzött a Most-Híd-dal szemben, fordítva 115 helyen történt, döntetlen 5-ször volt.
Az MKP és a Most-Híd eredményei ezen az 562 településen: az MKP összesen 48 422 (11,12%), a Most-Híd 21 107 (4,85%) szavazatot kapott, az MKP 2,29-szer többet.
Megj.: A Most-Híd a magyarok által nem lakott kerületekben már csak az eperjesiben kerületben kapott jelentős számú szavazatot (3 301), a trencséniben 195-öt, a zsolnaiban pedig 297-et.
Magyarok által többségben (az arányuk 50% felett) lakott települések: 362 ilyen falu vagy város van, ezeken a 390 129 választópolgárból 78 870-en szavaztak (20,22%). Érvényes szavazat 77 360 volt, az MKP 37 617 voksot kapott (48,63%), míg a Most-Híd 15 049-et, azaz 2,5-ször többet kapott az MKP.
A magyar többségű településeken az MKP 310 helyen győzött a Most-Híd-dal szemben, fordítva 51 helyen történt, döntetlen csak egyszer (Gyürki) volt.
Nagy ingadozás volt a magyar többségű települések részvételi arányai között, voltak 50% (3 település) felettiek is, összesen 158 helyen volt az országos átlag feletti a részvétel (köztük két város is: Somorja és Párkány), ugyanakkor voltak 10%-os részvételi arány alattiak is (3 település), 97 helyen több mint 5%-kal maradt el az országos átlagtól (22,74%).
A magyarok által lakott települések eredményei (előbb az EP-választási adatok, majd a polgármester politikai hovatartozása, majd a népszámlálási adatok)
Hannover, 2019. június 8.
Slobodan Nikic, az FTC játékosa (k) a férfi vízilabda Bajnokok Ligája nyolcas döntõjének (final 8) döntõjében játszott FTC-Telekom Waterpolo-Olympiakosz mérkõzésen Hannoverben 2019. június 8-án.
MTI/Kovács Tamás
A Ferencváros férfi vízilabdacsapata története során először megnyerte a Bajnokok Ligáját, ugyanis a szombati fináléban 10-10-es döntetlent követően ötméteresekkel 14-13-ra legyőzte a címvédő Olympiakoszt.
Varga Zsolt magyar bajnok és kupagyőztes csapata sorozatban a harmadik szezonjában nyert nemzetközi trófeát: 2017-ben és 2018-ban az Eurokupában, ezúttal pedig a BL-ben ért fel a csúcsra.
A Ferencváros a sorozat történetének hatodik magyar győztese az OSC (1973, 1979), a Vasas (1980, 1985), az Újpest (1994), a Honvéd (2004) és a Szolnok (2017) után.
A sorozat legértékesebb játékosának Varga Dénest választották.
A két csapat november 30-án az Európai Szuperkupáért küzdött meg egymással, akkor a Komjádi Uszodában ötméteresekkel az Eurokupában címvédő Ferencváros diadalmaskodott, 1993 óta ez volt az első alkalom, hogy a második számú európai sorozat győzteséhez került a trófea. Az Olympiakosz a Recco 2008-as ismétlése óta az első csapat lehetett volna, amelyik megvédi címét, míg a Ferencváros abban bízhatott, hogy az előző hat kiírásnak hat különböző bajnoka volt.
Az FTC már kétszeresen is történelmi tettet hajtott végre, ugyanis úgy jutott elődöntőbe, hogy a csoportküzdelmek során a negyedik volt, a fináléba pedig fennállása során először került be.
Hannover, 2019. június 8. Slobodan Nikic, az FTC játékosa (k) a férfi vízilabda Bajnokok Ligája nyolcas döntõjének (final 8) döntõjében játszott FTC-Telekom Waterpolo-Olympiakosz mérkõzésen Hannoverben 2019. június 8-án. MTI/Kovács Tamás
Akárcsak a Jug Dubrovnik elleni negyeddöntőben, ezúttal is az első támadásból gólt szerzett a Ferencváros, Mezei Tamás csavart a hálóba. A görögök kihagyták az első – rögtön dupla – előnyüket, viszont ugyanezt a szívességet megtette a magyar csapat is. A rivális a következő fórt már nem hagyta kihasználatlanul, a Pro Recco elleni elődöntőt eldöntő Konsztantinosz Geniduniasz egyenlített. Az előny újra az FTC-hez került: Stefan Mitrovic használt ki egy „hanyag” görög blokkot, amely fölött a hálóba zúdította a labdát. Az egész tornán szenzációsan védő Vogel Soma hárítása után Varga Dénes úszott meg, az olimpiai bajnok klasszis pedig egy „lepörgéssel” lerázta emberét és a kapus feje fölött a hálóba lőtt.
A második negyed egy görög ötméteressel indult, amelyet Geniduniasz kegyetlenül váltott gólra, a túloldalon viszont egy végletekig kijátszott fór után Aaron Younger állította vissza a kétgólos különbséget. Vámos Márton – ahogyan a torna eddigi két mérkőzésén – ezúttal is bődületes távoli bombával iratkozott fel a gólszerzők közé, ezzel már három találattal vezettek a magyarok. A görögök Jannisz Fontulisz leválása után zárkóztak fel, Varga kiállítása alatt pedig egy gólra csökkent a különbség.
A következő magyar fór előtt Varga Zsolt időt kért, a megbeszélteket pedig Mitrovic néhány másodperc alatt gólra váltotta. Nem sokkal később Slobodan Nikic harcolt ki emberelőnyt, melyet végül saját maga értékesített közvetlen közelről. A görögök fél perccel a nagyszünet előtt szerezték újabb góljukat egy mintaszerűen végigjátszott fórból. A magyaroknak azonban volt válasza: Mezei harcolt ki fórt, amelyet Vámos zúdított elemi erővel a bal felső sarokba.
A fordulás után Geniduniasz harmadik találatával jött fel az Olympiakosz, majd kimaradt egy magyar fór és Younger is kapufára lőtt egy büntetőt. Ezt a görögök góllal büntették, így egy gólra jöttek fel. Az FTC viszont nem tört meg: Mitrovic harmadik góljával elmozdult a holtpontról. Egy jó védekezés és egy görög kiállítás következett, Varga Zsolt időt kért, de a kivitelezésbe ezúttal hiba csúszott, ráadásul Varga Dénest a visszaúszás közben kiállították, neki pedig ez volt a harmadik kisbüntetése, azaz vezérét vesztette el több mint tíz perccel a vége előtt a Ferencváros. A fór újra Vogel kezei között halt el, és a Ferencváros is megkapta az esélyt, Younger pedig javította korábbi hibáját. Húsz másodperccel a negyed vége előtt Jansik szinte pontot tehetett volna a meccsre, de ejtése a felső lécen csattant.
A 10-7-es magyar vezetéssel induló zárónegyed 26 másodperce tartott, amikor Geniduniasz meglepte Vogelt, majd Jansik védekezett parádésan hátrányban. A túloldalon gyönyörűen játszották meg a fórt a ferencvárosiak, de Nikola Jaksic húzása a kapufán csattant. A szerb olimpiai bajnoknak nem volt szerencséje, mert a következő lövése szinte pontosan ugyanonnan jött ki, az ellentámadásból pedig fórt kaptak a görögök, de Vogel a torna egyik legnagyobb védését mutatta be.
Bő két perccel a vége előtt Fontulisz kapáslövésével megint csak egy volt a különbség, ráadásul Vámos is kipontozódott, amit Geniduniasz használt ki és egyenlített. Egy perccel a dudaszó előtt újra a görögök támadhattak, de Vogel leszedte az ejtést. Ekkor Varga Zsolt kért időt, majd kiállításhoz jutott az FTC, de a fór végén Kállay Márk lövését hárította Josip Pavic, azaz jöhettek az ötméteresek, ahogy bő fél évvel ezelőtt a Komjádiban.
Az ötösöket Jansik Szilárd kezdte, de Pavic rögtön védéssel kezdett. A túloldalon Argüropulosz belőtte a magáét. Sedlmayer Tamás lövésébe beleért Pavic, de a hálóban kötött ki a labda. A másik oldalon Alekszandrosz Kunasz kísérlete a felső lécen csattant. Younger a rendes játékidőben hibázott, ezúttal kilőtte a jobb alsót. Emmanuil Milonakisz pedig kapufára lőtt. Kállay Márk szintén kapufát találta el, görög részről Jorgosz Derviszisz nem hibázott. Az ötödik párban Jaksic betalált, ahogyan a mérkőzésen öt gólt szerző Geniduniasz is. Jöhetett újra Jansik, ezúttal pattintva bebombázta a labdát, Argüropulosz viszont mellé lőtt, így BL-győztes lett a Ferencváros!
Baku, 2019. június 8.
Willi Orbán (j4) gólt szerez az Azerbajdzsán - Magyarország labdarúgó Európa-bajnoki selejtezõmérkõzésen a bakui Bakcell Arénában 2019. június 8-án.
MTI/Szigetváry Zsolt
Végre nem csak esélyekről és lehetséges pontokról beszélhetünk, nem csupán kesereghetünk pár sör mellett a nagy esély elszalasztását követően, hanem egy nehéznek tűnő, de mégis elég könnyű idegenbeli győzelmet követően emelhetünk kalapot a magyar labdarúgó-válogatott előtt. A mieink Azerbajdzsánban léptek pályára Eb-selejtező mérkőzésen és tulajdonképpen esélyt sem adtak a hazai csapatnak, akiket 3-1 arányban győztünk le idegenben, köszönhetően Willi Orban két góljának és a csereként beálló Holman Dávid pazar találatának köszönhetően. A horvátok megverték Walest, így két 6 pontos csapat uralja a csoportot, de Magyarország vezet.
Aki évtizedek óta követi a magyar focit, az előre félt az azeri fellépéstől, hiszen a horvátok legyőzése ugyan óriási teljesítmény volt, de a magyar válogatott ritkán tartja meg sokáig jó formáját. Marco Rossi együttese azonban rácáfolt minden károgóra és szervezett, higgadt és helyenként jó játékkal magabiztosan verte meg idegenben a mai napon nem túl sokat mutató Azerbajdzsánt az Európa-bajnoki selejtezők E csoportjában.
Nyugodtan és jól kezdtünk, az azeriek ugyan próbáltak dominálni, de nem sikerült helyzeteket kialakítaniuk, inkább a magyar válogatott játszott veszélyesebben, és a 18. percben meg is szereztük a vezetést Willi Orban fejesével, aki Dzsudzsák mesteri beívelését csúsztatta az azeri kapuba. Ez a gól megnyugtatta a mieinket és ugyan a hazaiak időnként beszorították a magyarokat, valahogy mégsem forgott nagy veszélyben a kapunk. Nagyon kellett az odafigyelés, hiszen ez a meccs (is) kulcsfontosságú volt az Eb-re való kijutás szempontjából. A félidő le is ment különösebb veszély nélkül. Volt még két komolyabb lehetőségünk, azonban az azeri kapus a helyén volt, így egy gólos előnnyel fordulhattunk a második félidőre.
Aki azeri rohamokat várt, annak csalódnia kellett, hiszen némi adok-kapok után a magyar csapat volt magabiztosabb és Dzsudzsák szabadrúgását csak az azeri kapus bravúrjának köszönhetően úszták meg a hazaiak az 50. percben. Pár perccel később azonban egy szerencsés góllal megdupláztuk az előnyünket, ugyanis ismét Willi Orban érkezett és egy kapu előtti kavarodást követően combbal tuszkolta be a labdát a gólvonalon túlra. Nagyon örültek a magyar szurkolók a tévé előtt és Azerbajdzsánban is, szépen csordogált a meccs, azonban Dzsudzsák gyönyörű kapufáját követően az azeri csapat lőtt gólt, ezzel 2-1-re módosítva az állást. A magyar átok azonban most csak szóbeszéd volt, hiszen Rossi jó cseréjét követően Holman a beállását követően nem sokkal, a hazai gólt követően két perccel óriási bombát ragasztott az azeri kapu bal fölső sarkába, ezzel megfosztva az ébredező reménytől a hazaiakat.
Az utolsó húsz percben a magyar csapat nyugodtan és magabiztosan játszott, nem hibáztunk hátul és nagyon fontos három pontot szereztünk Azerbajdzsánban. Belül sokan féltünk a meccstől, hiszen az azeriak a horvátok ellen idegenben sokáig vezettek, végül 2-1 kapva ki, de Rossi filozófiája, felkészültsége egyértelműen a magyar válogatott malmára hajtotta a vizet, akik magabiztosan és megérdemelten húzták be a horvátok után az Azerbajdzsán elleni meccset is. Kedden Wales ellen játszunk itthon, szurkoljunk együtt mindannyian a magyar csapatnak! Hajrá magyarok!
A német élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szereplő RB Leipzig kapusa, Gulácsi Péter lett az első a magyar focisták közül, aki a teljes Bundesliga-szezon legjobbja lett. A kapus a 33 mérkőzést követően 2.61-es átlaggal zárt.
A német Kicker futballszaklap újságírói az egész szezon során osztályozzák a játékosokat – az egyes a legjobb jegy, a hatos a legrosszabb –, amely után kialakul a végső sorrend a bajnokság végén. A lipcsei együttes magyar kapusa 2,61-es átlaggal zárt, megelőzve a dortmundi Roman Bürkit és a freiburgi Alexander Schwolowot.
Gulácsinak olyan magas lett az átlaga (2,61), hogy nemcsak a kapusok között a legjobb, hanem a mezőnyjátékosokat is maga mögé utasította. Ott egyébként a Hoffenheim középpályása, Kerem Demirbay volt a legjobb, neki 2,82-es az átlaga. A Leipzig tizenhat bajnokin gólt sem kapott Gulácsival a kapuban. A magyar kapus legjobb osztályzata a 2-es volt, ezt nyolc alkalommal érdemelte ki.
A legjobb védő a listán szintén egy magyar válogatott játékos, méghozzá Willi Orbán lett. A Leipzig csapatkapitánya a 19. helyen zárt a 2,93-as átlaggal. Ami a többi magyart illeti, a Hoffenheim csatára, Szalai Ádám a 89. lett (3,40), míg Sallai Roland nem lépett pályára elég meccsen, hogy rajta legyen a listán.
A pünkösdi népszokások jócskán eltértek a keresztény szellemiségtől az évszázadok folyamán.
A pünkösd a keresztény egyház egyik legszentebb ünnepe, hiszen nem csak a szentlélek kiáradását, hanem ezzel a párhuzamosan az egyház megalapítását is ünnepeljük. Ezen a napon ugyanis a biblia szerint Jézus lelke leszállt az apostolokra, akik ezzel az isteni igazság tudomásának birtokába kerültek, melyet terjeszteni tudtak. Segítségükre volt ebben, hogy a szentlélek kiáradásától kezdődően különböző nyelveken kezdtek beszélni, és így szót értettek a föld valamennyi emberével. Érdekes azonban, hogy maga a pünkösd elnevezés egy görög szóból, a pentékosztéból származik, melynek jelentése ötven, ezzel utalva arra, hogy pünkösd a húsvét utáni 50.-ik nap (hetedik vasárnap).
Annak ellenére, hogy a keresztény hitben milyen fontos helyet foglal el ez a hét (az ünnepségek egy hétig tartanak, de ebből csupán két nap nyilvános), az ilyenkor szokásos népi rituálékat inkább a termékenységmágia és a Római Floralia elemei hatják át. Ezt az ókori ünnepséget a virágok istennőjének, Florának a tiszteletére rendezték meg minden év májusában, és a pünkösdi ünnepségeken ma is nagy szerepet kapnak a virágok, a szerelem és párválasztó korszakba való belépés. A májusfa, a pünkösdi királynő és királyválasztás mind-mind ezek körül a témák körül forognak, hiszen királynőnek legtöbbször egy eladósorba kerülő lányt választottak, akit termékenységi rigmusokkal köszöntöttek fel.
A fiatal legények közül a pünkösdi király kiválasztása a legtöbb helyen különböző erőpróbák formájában zajlott. Maga a királyság néhány napig tartott, ám ez alatt a friss „uralkodó” életében először kocsmába is mehetett, fogyasztását pedig a közösség fizette. A termékenység ebben az esetben úgy jelent meg, hogy a pünkösdi király a megmérettetések során bizonyította férfiasságát, és ettől kezdve jogot szerzett az udvarlásra is. Szintén a pogány gyökereket bizonyítja, hogy a pünkösdi ünnepi körhöz számtalan hiedelem is kapcsolódik. Szokásban volt például a vasárnap hajnali fürdőzés, mely a szóbeszéd szerint egy teljes évre mentesített mindenféle kelésektől. Szintén nagy szerephez jutott ezen a napon a harmat, melyben megmosakodva garantálható volt a szépség és a szeplőktől való mentesülés. Voltak olyan vidékek is, ahol a rozsról meztelenül szedték a harmatot mert ebben a formában biztosan megelőzte a szemfájást.
Ez utóbbi szertartás már talán jobban emlékeztet egyfajta boszorkánymágiához, mint keresztény ünnephez, és nem is ez volt az egyetlen ilyen aktus. Szintén ide sorolható, hogy a pünkösd hajnalán szedett növényeknek gyógyhatást tulajdonítottak, valamint igyekeztek minden kisebb-nagyobb jelből időjóslásokat végrehajtani. A legelterjedtebb legendaként említhetjük, hogy amennyiben pünkösdvasárnap jó az idő, akkor egyértelmű jelet kaptunk a kiváló bortermésre.
Persze a pünkösdölést sok egyéb népszokás is övezi, melynek eredetére ma már következtetni sem lehet, és ezek általában az adománygyűjtés céljait szolgálták. Talán a két legérdekesebb megmozdulás a törökbasázás és a rabjárás. E két szokás a gyermekekhez kapcsolódott, lévén ők öltöztek be vicces jelmezekbe és énekkel, rigmusokkal kérték a házinép adományait. A törökbasázás esetében egy fiúgyermekre húztak egy nagyméretű nadrágot, melyet vastagon tömtek meg szalmával. A háziak mókásan a gyermek fenekére suhintottak egy pálcával, majd tojást vagy valamilyen más élelmiszert adtak neki. A rabjárásnál több gyermek láncolta össze magát a bokájánál fogva, és katonarabokként esedeztek a segítségért.
Természetesen a népi hagyományok mellett a pünkösd továbbra is a kereszténység egyik legszentebb ünnepe, és ennek megfelelően jelentős egyházi események is kísérték minden időszakban. Számunkra talán a legfontosabb a csíksomlyói búcsú és zarándoklat, melyről már a 15. századból is maradtak fenn írásos emlékek.
Fotó: wikipedia
A Csíksomlyón található templom a mai napig a legfontosabb magyar Mária-kegyhely, és ennek megfelelően pünkösd szombatra minden évben tízezres tömeg gyűlik össze a környéken, hogy közösen ünnepeljék meg a szentlélek kiáradásának és az egyház megalapításának napját. A csíksomlyói búcsú idén június 7-10 között kerül megrendezésre.
A zsíron megkérgesítjük a húst, hozzáadjuk a felaprított vöröshagymát, a fokhagymát megsózzuk, megborsozzuk, ráhintjük a pirospaprikát, elkeverjük és felöntjük 4 dl vízzel és fedő alatt addig pároljuk, amíg a hús megpuhul.
Ekkor besűrítjük a tejszínbe elkevert liszttel. Jól elkeverjük és még 5 percig főzzük .
Galuskával vagy friss kenyérrel és uborkasalátával tálaljuk.
