Főoldal Blog Page 708

623. honismereti rejtvényjáték – 2019.06.16.

A BOCSKAI RÁDIÓ
623. honismereti rejtvényjátéka – 2019. június 16.

 

A kérdéseket Veres Sándor állította össze.

Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:

  1. Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
  2. A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
  3. Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.

Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114

Telefon:
(216) 523-3900

Nyitvatartási idők:
Keddtől péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.

Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óra között.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Magyar focitorna – 23. Árpád Kupa Clevelandba

Posted by Csibi Lorand on Friday, August 9, 2019

Az Árpád Kupa észak-amerika legnagyobb és legnépszerűbb foci tornája, amelyre Amerika különböző városaiból és Magyarországról is érkeztek, érkeznek csapatok. A torna célja a magyarság identitás erősítése, a labdarúgás iránti szeretet fokozása, az észak amerikai magyar diaszpóra fiatalabb nemzedékével megismertetni az aktív magyar válogatott labdarúgókat és nem utolsó sorban a világ legnépszerűbb sportjának, a labdarúgásnak a népszerűsítése. Az idén Cleveland rendezi ezt a kupát Augusztus 30-31 ( péntek-szombat ) a Lenau Parkban ( https://www.donauschwabencleveland.com/ ), húsz év Las Vegas, majd San Francisco és Toronto után, újdonságokkal, ilyenek mint a Székely Polgármesterek Labdarúgó csapata jelenléte vagy első ízben gyermekcsapatok szerepeltetése, 8 csapatról 10-re akár 12-re bővítve a résztvevő csapatok számát.

Az Árpád Kupa Labdarúgó Torna 23 éve egy jól bejáratott, megszervezett, mondhatni leghíresebb amerikai foci torna, ahová Szeged, Eger, Szekszárd és sok más magyarországi városból érkeztek az évek során méltán híres magyar futballisták, akik az észak amerikai nagyvárosokban a diaszpórában élő magyar honfitársainkkal ezúton is tartották és ápolták a baráti kapcsolatokat. 20 éven át minden évben színvonalas mérkőzéseket játszottak és mindig jó hangulatban teltek a napok Las Vegasban. Miután a Las Vegasiak többé nem vállalták a szervezést,  San Franciscó ésTorontó után Cleveland vette a vállára ennek a terhét. Tudvalevő, hogy városunkban nagyon sok magyar él, élénk magyar élet van, a sport pedig az egyik legnagyobb közösségi mozgatórugó, ezért gondoltuk, hogy megszervezzük a 2019-ben a 23. Árpád Kupát. Clevelandben a labdarúgásnak nagy hagyománya van, olyan időszak is volt amikor három magyar csapat játszott egyszerre a városi ligákban. Napjainkban heti rendszerességgel játszik két magyar csapat is, ezek labdarúgói alkotják a Clevelandi Magyarok focicsapatát. Nagyon sok clevelandi magyarnak a gyereke focizik manapság, az utánpótlás ezáltal is kitermelődik, ezért is szeretnénk az idén első ízben nekik is szerepet adni, korosztályra való tekintet nélkül. Évek hosszú sora alatt az akkori clevelandi sport egyesületben  élték meg a magyarságukat a clevelandi magyarok, ma pedig egyre nagyobb szükségét látjuk a hasonló szervezeteknek, összejöveteleknek. Ezért szeretnénk a várost és a benne élő nagyszerű magyarságot, annak mindennapjait megismertetni azon nemzet-testvéreinkkel akiknek eddig nem volt alkalmuk eljutni Clevelandbe. Meghívtuk az amerikai profi ligában aktívan focizó játékosokat is, mint Sallói Dánielt vagy Nemanja Nikolicsot. Mindezekhez szorosan kapcsoljuk a művészetet, György Ádám zongoraművész ígérte meg részvételét, aki a zene mellett aktívan futballozik New Yorkban heti rendszerességgel. Magyarország legnagyobb sport újságjának főszerkesztője Szöllősi György is megtisztel jelenlétével, a torna fővédnökének Kövér Lászlót az Országgyűlés elnökét kértük fel. De itt lesz Dr. Bencsik Zita Magyarország chicagói főkonzulja is és lista még egyáltalán nem teljes.

Az évek során több alkalommal a Clevelandi Magyarok labdarúgó csapata is részt vett  a Las Vegasi tornákon, az akkori nevén Clevelandi Magyar Atlétika Club vagyis a CMAC. Az évek során sokszor nehéz volt egyeztetni és úgy alakítani, hogy mindenkinek jó legyen, hogy az összeszokott csapat tudjon elutazni és az adott időpontban ott lehessen Las Vegasba vagy újabban San Franciszkóba vagy Torontóba. De most mindenkit szívesen látunk, mi szervezők és azt szeretnénk, hogy ha ez egy igazi foci ünnep lenne.

Ami az idei Clevelandi tornát illeti, egy újdonság, hogy éppen augusztus utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre városunk legnagyobb magyar vonatkozású rendezvénye a Cserkésznap. Ezen a napon mindig barátságos labdarúgó mérkőzést szokott játszani a clevelandi magyar foci csapat egy másik nemzet csapatával. Ezt az alkalmat az idén egy gála mérkőzésre fogjuk felhasználni, ahol minden csapatból két-két játékosból és a fiatalokból összeállított csapatok fognak egymás ellen egy barátságos mérkőzést játszani, remélhetőleg sok-sok magyar labdarúgó rajongóval a pálya szélén.

Arra kérjük azokat a magyar és nemcsak magyar tehetősebb vagy csak segíteni akaró embereket, hogy  lehetőség szerint támogassák ezt az egyedi kezdeményezést. Egy kis emlék füzettel készülünk, amelyet első ízben készítünk a tornán résztvevő csapatok neveivel, névsorral és sok más érdekességgel. Ezekben reklám felületet biztosítunk az adományozóknak, így az utókornak is megörökítve elköteleződésüket a clevelandi magyar labdarúgás iránt.

Első ízben kerül sor erre a nagy hagyománynak örvendő labdarúgó tornára Clevelandban, amely egy igen széles nyilvánosságot igénylő szervezést igényel. A biztos sikerbe való bizodalmunkkal vágtunk neki ennek a nagyszerű és nemes feladatnak.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Böjte Csaba testvér tusnádi gyermek otthonába látogattunk

A szürke, nehéz fellegek között a napsugarak is elő-elő bukkantak Tusnádfürdőn azon a vasárnapi napon, az 1800 as évek végén épült Anna ház (volt Zakariás villa) muskátlis ablakain pedig szikrázóan visszaverődtek. Ebben az épületben 13 éve talált  otthonra a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, ahol most éppen 74 különböző korú gyerek él biztonságos, szeretetteljes környezetben normális életet. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tusnádfürdői háza neve Szent László Gyerekvédelmi Központ. Ide látogattunk el Böjte atya meghívására, ugyanis ezt az épületet az észak amerikai, szűkebben a clevelandi magyarok nagylelkű adományaiból újították fel.

Sajnos a személyes találkozás az előzetes egyeztetés ellenére sem jöhetett létre, ugyanis a Csíksomlyói pápalátogatás miatt az atya nagyon elfoglalt volt ottjártunkkor, ennek ellenére mi a nevelők és a gyermekek határtalan vendégszeretetét élvezhettük. Először kívülről vettük szemügyre az impozáns kéttornyos épületet, amely épület amióta gondos kezek ápolják büszkén emelkedik Tusnádfürdő fölé. A pompás panoráma amely a teraszokról minden irányba elénk tárul, lenyűgöző. A meredek hegyoldalakról alá csörgedező patakok hangja a délcegen álló fenyvesek sejtelmes susogásával vegyülve az emberben egy igazi Tündérkert érzését kelti. Az Anna ház mivel két út közé épült hátsó bejárata is van, amely igaz egy magasabb pontról ad belépési lehetőséget, a földrajzi adottságai miatt. Érdekessége még, hogy Tusnádfürdő híres a medvéiről, vagyis, hogy sokszor lehet látni medvét, mindezt az erdők közelsége is elősegíti. Az Anna ház hátsó kertje az erdővel határos, így nagyon vigyáznunk kell a hátsó kertben kialakított játszótéren játszó gyerekeknek, igaz villanypásztor védi a területet de sosem lehet tudni. Innen hátulról még impozánsabb, pazarabb látvány maga az épület és környéke.

A szívélyes fogadtatásba részesítő gondnok hölgy volt aki a fiú lakosztályig vezetett bennünket. Ő tusnádfürdői lakos, aki a saját gyermekeit is együtt neveli a többi kis árvával. Elmondása szerint 74 gyermek, fiúk és lányok vannak ebben a házba, szorgosan tanulnak, mindenkinek megvan a feladata, tisztaság és fegyelem uralkodik minden szobába. Kolozsvári Tibor gondnoksága alatt működik kifogástalanul az intézmény. Egy végtelenül ügyes kis tíz éves kislány, Kata kísért tovább minket, mesélt mindenről amit kérdeztünk, a lányokhoz is benéztünk, ahol a vasárnapi takarítás, rendezgetés zajlott. Mindenhol elmondtunk, hogy Clevelandből érkeztünk és ezzel a beszámolóval szeretnénk megmutatni mindenkinek, hol és hogyan élnek.

A gyönyörű környezet, a termálvizű strand, a Sólyomkő és környéke, a Csukás tó, a Szerelmesek tisztása, a Szent-Anna tó, télen sípálya, a fenyőerdők ösvényei, a székely konyha különlegességei, a hintós séták csak néhány javaslat a számtalan vonzó ajánlatból, amit Tusnádfürdő és ezzel együtt Böjte atya is kínál az odalátogató vendégeknek.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Megpörgette a letarolt Hableányt a svájci zászlóval hajózó Viking Sigyn

A DUNA TELJES DÉLI SZAKASZÁN AZ ÖSSZES BEVETHETŐ EMBERREL KERESIK A HÁROM ELTŰNT DÉL-KOREAIT

A kor legmodernebb technikáját is felhasználva zajlik a május 29-én történt hajókatasztrófa vizsgálata. A Hableány dél-koreai utasai közül 26 vesztette életét a két magyar hajós mellett. A balesetben részes szállodahajó meggyanúsított kapitánya tegnap elhagyhatta a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet, miután befizették érte a 15 millió forintos óvadékot.

Keddtől két napon át, összesen 26 órát tartott a Csepeli Szabadkikötőben a Hableány bűnügyi szemléje, ami tegnap délelőtt záródott le. Az elsüllyedt sétahajót 13 nap megfeszített munka után kedden emelték ki a Dunából, és egy pontonhajón a kikötőbe szállították.

Itt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rendőrei az ügyészséggel, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnügyi technikusaival, valamint a katasztrófavédelem munkatársaival együttműködve, műszaki, illetve igaz­ságügyi, hajózási szakértő bevonásával tartották meg a szemlét.

A legmodernebbnek számító, úgynevezett 3D-s szemlén összesen 34 gigabájtnyi videófelvételt, 9 gigabájt fényképfelvételt készítettek, rögzítették a hajón lévő sérüléseket, elváltozásokat. A személyi és tárgyi bizonyítékok teljes körű beszerzése, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefoglalták a Hableány kommunikációs és adatrögzítő eszközeit.

A sétahajó sérülései súlyosak. A hajótest és a felépítmény roncsolásaiból pontosan látszik az, ami a katasztrófát rögzítő ipari kamerák felvételeiből már korábban valószínűsíthető volt.

A Viking Sigyn, utolérve a Hableányt, a tatjának ütközött, megperdítette a sétahajót és maga alá gyűrte, a Hableány hét másodperc alatt elsüllyedt, a Sigyn azonban tovább görgette maga előtt a víz alatt is. A sétahajó megpördült, az orr került lejtmenetbe, a tat hegymenetbe, ugyanakkor hossztengelye körül is megfordult legalább egyszer.

A szemlén a húszfős katasztrófavédelmi egység összesen öt köbméter gázolajos vizet, két köbméter tiszta gázolajat, valamint hét köbméter gázolajjal szennyezett homokot, iszapot és egyéb veszélyes anyagot távolított el a hajóból.

A rendőrök nem találtak újabb holttestet a hajóban (a kiemelése során négy halottra bukkantak). Tegnap délelőtt sikerült azonosítani azt a távol-keleti férfit, akit Madocsa térségében találtak meg szerdán a Dunában.​ A kutatásban részt vevők továbbra is megduplázott létszámmal, a Duna teljes déli szakaszán az összes bevethető hajóval, valamint parti egységekkel megerősítve folytatják a keresést a még eltűntként keresett három ­dél-koreai áldozat után.

A Hableányt a hatóság lefoglalta, és a csepeli kikötőből az újpesti kikötőbe szállította, ahol azt folyamatosan őrzi.
A katasztrófában részes Viking Sigyn a tragédia óta megjárta már Passaut, miután a helyszíni szemle végeztével, június 1-jén az útjára engedték. A közelmúltban visszatért hazánkba, ahol Visegrádon parkolt napokig, tegnap reggel elindult és lapzártakor már Pozsonyban várakozott. Míg Visegrádon állt, a nyomozók ismét megszállták. Úgy tudjuk, a Fővárosi Főügyészség ötfős, a vizsgálatot fokozottan felügyelő különleges csoportja tisztázott még néhány nyitott kérdést.

Részleteket, a nyomozás érdekeit szem előtt tartva, nem közölnek. A dél-koreai sajtó arról cikkezett, a Sigyn ütközésben megsérült orr-részét átfestették, a friss fotókon látszik, hogy nyoma nincs a karambolnak. A rendőrség szerint ez már nem hátráltatja a vizsgálatot.
A nyomozás különlegességét jellemzi, hogy a közlekedési, a bűnügyi, valamint a rendkívüli haláleseti vizsgálókból, bűnügyi helyszínelőkből és bűnügyi elemző-értékelőkből álló, átlagosan 12 év szakmai tapasztalattal rendelkező, 60 fős nyomozócsoport a hajóbaleset óta, pihenőidejét leszűkítve, június 8-ig 6180 munkaórát teljesített.

Eddig 230 személyt – köztük a Sigyn teljes személyzetét és utasait, valamint a Hableány túlélő utasait – kérdezték ki, további 66 főt tanúként, egy főt pedig gyanúsítottként hallgattak ki.

A kihallgatások jegyzőkönyveinek leirata meghaladja az ötszáz, az ügy teljes iratanyaga pedig az ezer oldalt. A balesetben részes szállodahajón igaz­ságügyi hajózási, nautikai szakértő bevonásával tartott szemlén kamerafelvételeket foglaltak le, és 4896 darab (3D) digitális fényképfelvételt készítettek egyebek mellett az orr sérüléseiről is. Lefoglalták a Sigynen fellelhető valamennyi hajózási és informatikai rendszer adatállományát.

A halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségével gyanúsított Jurij C. tegnap elhagyhatta a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet, miután befizették érte a 15 millió forintos óvadékot. Bűnügyi felügyelet alá került, amely a bírósági tárgyalás előkészítése során hozandó határozatig, legfeljebb azonban négy hónapig tart.

A börtönből kilépő, arcát újsággal eltakaró kapitányt megrohanták a dél-koreai újságírók, ám egyetlen kérdésre sem válaszolt. Védője, Tóth M. Gábor is csak annyit mondott, hogy védencét megrázták a történtek, de vitatja, hogy bűnös volna, mivel álláspontja szerint nem követett el semmilyen szabályszegést.

Az eddigi információk szerint az előzésbe kezdett Sigyn nem vette fel a kapcsolatot a Hableánnyal, pedig a hajózási szabályzat ezt kötelezővé teszi. A Jurij C. óvadéka ellen és a letartóztatás fenntartása mellett fellebbező Fővárosi Főügyészség kitart amellett, hogy a bíróság meg sem vizsgálta a jogerős döntés előtt azt a tényt, hogy a kapitány az ütközés után adatokat törölt le a mobiltelefonjáról.

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A kommunista rezsimek áldozataira emlékeztek Washingtonban

Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2019. június 14., péntek (MTI) – A kommunista rezsimek áldozataira emlékeztek pénteken Washingtonban.

Az amerikai főváros központjában lévő emlékműnél több mint 25 ország nagykövetsége és diplomáciai képviselete, köztük Magyarország képviselője, valamint az Egyesült Államokban működő egyes civil szervezetek képviselői helyeztek el koszorúkat. Részt vett a koszorúzáson Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető – az Egyesült Államok által ideiglenes venezuelai államfőként elismert politikus – képviselője is, s az idén először Németország képviselője is elhelyezte az emlékezés és a tisztelet virágait.

Forrás: https://www.facebook.com/victimsofcommunism/

A koszorúzással a washingtoni székhelyű Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa emlékezik meg minden évben a kommunista rendszerek több mint százmillió áldozatáról.

Az ünnepség főszervezője Marion Smith, az emlékalapítvány igazgatója volt.

A kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő emlékmű – egy fáklyát tartó nőalak bronzszobra – a Capitolium közelében található, s a szoborról rálátni az amerikai kongresszus fehér kupolájának tetején magasodó Szabadság-szoborra.

Az amerikai kongresszus 1993-ban kétpárti támogatással fogadott el törvényt az emlékmű megépítéséről, s az avatási ünnepségre több mint tíz esztendő múltán került sor. A törvény nyomán alakult meg a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány, amely több mint százmillió dollárnyi magánadományt gyűjtött a szoborra. A szobrot egyébként – mint a talapzatán olvasható – ajánlják mindenkinek, aki szereti a szabadságot.

Az Emlékalapítvány nem csupán az emlékezést tekinti feladatának, hanem a kommunizmus történetének feldolgozását és megismertetését, a még sok helyütt élő áldozatok felkutatását és megszólaltatását.

Ennek jegyében is nyújtják át minden évben a Truman-Reagan Szabadság Érdemérmet. Az idén a 98 esztendős Gail H. Halvorsen ezredest, az Egyesült Államok légierejének többször kitüntetett, nyugalmazott pilótáját tisztelték meg az érdeméremmel. Az ezredes egyike volt azoknak az amerikai katonáknak, akik az 1948 júniusa és 1949 májusa közötti berlini blokád idején a nyugat-berliniek ellátását biztosító légihíd egyik irányítója volt. Több más pilótával együtt a gyerekeknek sokszor külön édességet és gyümölcsöt dobott le, ezért a gépeket a Mazsolabombázóknak (Rosinenbomber) nevezték.

Forrás: https://www.facebook.com/victimsofcommunism/

Az idei ünnepségen megemlékeztek a hidegháború időszakának amerikai veteránjairól is.

MTI

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Távozik Trump hűséges szóvivője

Sarah H. Sanders több mint három év után hagyja ott a Fehér Házat.

Twitteren jelentette be Donald Trump, hogy távozik a Fehér Házból a szóvivője, Sarah Huckabee Sanders, aki visszamegy Arkansas államba.Az Trump sejteni engedte, hogy Huckabee Sanders a jövő évi választásokon indul az állam kormányzói posztjáért.

A 36 esztendős, háromgyermekes családanya három és fél évig volt a Fehér Ház szóvivőnője, és még Donald Trump politikai ellenfelei is elismerték a munkáját. Felkészült szóvivőként tartják számon, aki nem riadt vissza attól sem, hogy nem egyszer ütközzék újságírókkal. Édesapja, Mike Huckabee baptista lelkipásztor és republikánus politikus korábban Arkansas kormányzója volt.

Donald Trump bejelentése után nem sokkal Huckabee Sanders egy rendezvényen „élete megtiszteltetésének” nevezte szóvivői munkáját és így szerzett tapasztalatait. Mint fogalmazott: „egész életében kincsként őrzi”majd azokat. „Semmire sem lehetnék büszkébb, mint arra, hogy szolgálhattam a hazámat, és különösen arra, hogy ennek az elnöknek dolgozhattam” – mondta.

A rendezvényen megjelent az elnök is, aki dicsérőn szólt róla. „Különleges embernek” és „harcosnak” nevezte, valamint megismételte javaslatát, miszerint Huckabee Sandersnek indulnia kellene a kormányzóválasztáson. „Sok mindenen mentünk keresztül együtt, Sarah kemény, de jó ember” –hangoztatta Trump.

Amerikai sajtóhírek szerint Sarah Huckabee Sanders az elmúlt hetekben magánbeszélgetésekben utalt rá, hogy fontolgatja indulását a kormányzói posztért. Donald Trump egyelőre nem szólt arról, hogy ki lehetne Huckabee Sanders utódja.

MTI / mandiner.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Orbán Viktor: Az uniós vezetői posztok elosztásánál a V4-ek érvényesíteni fogják saját szempontjaikat

Budapest, 2018. december 7. Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. december 7-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Nem lényegtelen, de másodlagos kérdésnek nevezte Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnök a Kossuth rádiónak péntek reggel adott interjúban, hogy melyik európai pártcsaládhoz tartozik a jövőben a Fidesz.
Ezek a csoportosulások is alakulnak. Nem lehet lecövekelni egyetlen helyre, mert akkor kiszolgáltatnánk magunkat az európai politika változásainak – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a magyar érdekkel összhangban kell helyet foglalnia a pártnak az európai színtéren.

„Csak olyan dokumentumokat és olyan vezetőket fogunk támogatni, amely egyértelműen hitet tesz a migráció megállítása mellett.

Amiből az is következik, hogy a migrációt támogató személyeket mint Soros György, az ő maffiaszerű hálózatát, ezeket az NGO-kat, ezeket vissza kell szorítani, kijjebb kell tolni az európai döntéshozatalból, mert túlságosan nagy befolyást gyakorolnak a brüsszeli bürokratákra, és rajtuk keresztül aztán az európai politikára. Tehát nagyon fontos, hogy olyan dokumentumot fogadjunk el, amiben szerepel a bevándorlás megállapítása” – fogalmazott a kormányfő.

A visegrádi államok érvényesíteni fogják saját szempontjaikat

Jelezte: a Fidesznek nincs helye egy olyan közösségben, amelyik bevándorláspártivá válik, elfeledkezik keresztény gyökereiről, nem tiszteli a nemzeteket, a brüsszeli bürokraták foglyává lesz.

Közölte, megpróbálják korábbi formájában megtartani az Európai Néppártot, amely Helmut Kohl pártjaként tisztelte a nemzeteket, fontosnak tartotta a kereszténységet, mindig is figyelembe vette a közép-európaiak érdekeit, ugyanakkor gazdaságilag rendkívül dinamikus Európai Uniót eredményezett, amely abban a formájában „jó és hasznos volt Magyarország számára”.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy az uniós vezetői posztok elosztásánál a visegrádi államok érvényesíteni fogják saját szempontjaikat.

Kiemelte: a politikában a fontos dolgoknál az erő számít, ennek alapját pedig az adott állam és érvei súlya adja, e két területen pedig jól áll Közép-Európa.

Hangsúlyozta: a V4-ek kereskedelme Németországgal jóval nagyobb, mint Franciaországé, „egy meghatározó országcsoportról beszélünk”, „az európai gazdasági növekedés motorja jelenleg Közép-Európa”.

Kell olyan vezetőnek lennie Közép-Európából, európai szinten is, aki ezt az önbizalmat, erőt, jövőre vonatkozó optimista világlátást megtestesíti, és olyan vezetőket tudunk csak támogatni Közép-Európán kívülről, akik tisztelik Közép-Európát, nem néznek le bennünket – fogalmazott Orbán Viktor.

Korainak nevezte, hogy konkrét személyi javaslatokról nyilatkozzanak, de hangsúlyozta, nem szabad európai vezető posztra jelölni olyan embert, aki korábban részt vett vagy élen járt „valamelyik tagállam megtámadásában”.

Egy széles listával kell menni, hogy utána meg tudjunk egyezni – jelentette ki, majd közölte, lát esélyt arra, hogy egy-két héten belül megállapodás szülessen e kérdésben.

A miniszterelnök elmondta: az unió jövőjével kapcsolatban részletkérdésekben tér el a visegrádi államok álláspontja egymásétól, „irányszabó” kérdésekben nem.

Saját uniós vállalásai között említette, hogy csak a migráció megállítás mellett egyértelműen hitet tevő dokumentumokat és személyeket támogatnak, hogy „meg kell adni a tiszteletet a nemzeteknek”, valamint, hogy a keresztény kultúráról nem szabad megfeledkezni.

A tagállamok gazdaságpolitikai függetlenségét tiszteletben kell tartani, tehát nem lehet ráerőszakolni egységes gazdaságpolitikát egymástól rendkívüli mértékben különböző országokra – hangsúlyozta Orbán Viktor, elutasítva, hogy brüsszeli bürokraták alakítsák a magyar költségvetést vagy adórendszert.

Magyarországnak megvannak a saját érdekei, és csak magyarok tudják megmondani, mi jó Magyarországnak, és mi nem – hangsúlyozta. Szívesen, de addig működnek együtt partnerekkel, amíg az az ország érdekeit szolgálja – fűzte hozzá.

A háromtagú néppárti bizottságról szólva a miniszterelnök úgy nyilatkozott, egyenrangú félként tárgyalnak velük, a kérdés az lesz, melyik fél mit akar, és összeegyeztethetőek-e a célok.

Felfelé kapaszkodnak a bérek

A jövő évi költségvetési javaslat kapcsán Orbán Viktor megemlítette: reális az alapja annak a kialakult érzésnek, hogy a dolgok tulajdonképpen jó irányba mennek az országban, hiszen egyre több a munkahely, felfelé kapaszkodnak a bérek, a gazdaság teljesítménye pedig reménykeltő.

Hozzátette, ilyenkor meg kell védeni, amit elértünk, ennek részeként csökkentve a gazdaságot fenyegető kockázatokat.

A számunkra legfontosabb kereskedelmi nyugat-európai gazdaságok fejlődési üteme lassul, amire a kormányzat az adócsökkentést és növekedéstámogató lépéseket egyaránt tartalmazó gazdaságvédelmi akciótervvel adott választ – fejtette ki.

A családok megerősítése a cél

A költségvetés célja a családok megerősítése, erről is beszélt a miniszterelnök. Hangsúlyozta, ennek előfeltétele a magyar gazdaság védelme.

A kormányfő kiemelte: a Magyarországnál jóval gazdagabb nyugat-európai országok gazdasága lassabban növekszik, ami a magyar növekedést is veszélyezteti, és ezért döntött a kormány a gazdaságvédelmi akciótervről.

Emlékhelyet állíthatnak a hajókatasztrófa áldozatainak

Orbán Viktor kitért a dunai hajóbalesetre is. Mint fogalmazott, az egész országot megrendítette a katasztrófa.

Kiemelte: a magyar vendégszerető nép, ezért is érintette mélyen az országot a tragédia. A kormányfő köszönetet mondott a mentésben részt vevőknek, akik – mint fogalmazott – minden tiszteletet megérdemelnek.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy később tárgyalni szeretne a dél-koreai vezetéssel arról, hogy egy közös emlékhelyet hozzanak létre a hajókatasztrófa áldozatainak emlékére.

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Harmincéves a magyar szabadság

A crowd of people lay flowers in front of the coffin of former Hungarian leader Imre Nagy during the re-burial ceremony at the National Gallery in Heroes' Square, Budapest, on June 16, 1989, 31 years after his execution for high treason. For his attempts to reform socialism during the 1956 revolution he had been hanged in 1958, along with four members of his government, and buried with them in unmarked graves, without coffins, facedown. The state reburial and posthumous legal rehabilitation of Imre Nagy and his associates, becomes the supreme symbolic event of Hungary's transition to a democratic system. (Photo by AFP)

A Kádár-rendszer Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén veszítette el a legitimációját. A Magyar Nemzet cikkét változtatás nélkül közöljük.

Abban többé-kevésbé mindenki egyetért, hogy Nagy Imre és társainak 1989. június 16-i újratemetése volt az utolsó szög a kommunista rezsim koporsójába, hiszen Kádár János egykori halálra ítélt ellenfele hivatalosan is bűnbocsánatot nyert, és ezzel az 1956 utáni szocialista rendszer elvesztette legitimációját.

Aztán a kivégzett miniszterelnököt július 6-án hivatalosan is rehabilitálták, hóhéra ugyanazon a napon meghalt, az egypárti uralom pedig a köztársaság október 23-i kikiáltásával formálisan is lezárult.

Abban sincs vita, hogy annak a harminc évvel ezelőtti, százezrek néma demonstrációjával kísért gyászszertartásnak a legfontosabb eseménye Orbán Viktor beszéde volt, amellyel fordulóponthoz érkezett a rendszerváltás. Kósa Lajos lapunknak felidézte: nem véletlen, hogy az utókor arra az egy beszédre emlékszik az újratemetés eseményei közül.

„Orbán Viktor felemelő szónoklata volt az egyetlen, amely azt mondta ki, amit mindenki gondolt: hogy elég volt a kommunista diktatúrából és a szovjet megszállásból. Azt is egyedül ő hangsúlyozta: nem fogadjuk el, hogy a kommunista rendszer és az azt kiszolgáló emberek Nagy Imre mártíromsága mögé bújva próbálnak bármifajta legitimitást szerezni a demokratikus átalakítás kapcsán.”

KOSZORÚZÁS, KIÁLLÍTÁS, KONCERT

Az évforduló alkalmából holnap reggel 9 órakor megkoszorúzzák a Nagy Imre-szobrot.

Délután ötkor a Terror Háza Múzeumban tartják a 30 éve szabadon című kiállítás megnyitóját.

Nem sokkal később, este fél hétkor kezdődik a Hősök terén a Szabadságkoncert.

Horn Gyula akkoriban harciasan reflektált a Fidesz vezetőjének szavaira: a gyászszertartás nem csupán méltóságteljes volt, hanem mértéktartó is, egy-két beszédtől eltekintve. Gondolok a Hősök terén elhangzott utolsó beszédre. Az akkori külügyminiszter rendkívül fontosnak nevezte, hogy a közvélemény határolódjék el az ilyen jelenségektől.

A KISZ-ből kinőtt Demisz, amelynek Gyurcsány Ferenc volt az alelnöke, sietett leszögezni: „Orbán Viktor az ifjúság nevében szólt, de csak egy kisebbség szavait mondta.”

Borítókép: Nagy Imre újratemetése június 16-án Forrás: AFP
Forrás: origo.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Európa politikai hagyatéka

Anti-Brexit protesters gather opposite the Houses of Parliament, in London, Britain, March 18, 2019. REUTERS/Toby Melville - RC159DD025D0

A POPULISTA MEGBÉLYEGZÉSSEL A BALOLDALI ÉRTELMISÉG A FELSŐBBRENDŰSÉG SZEREPÉBEN TETSZELEG

Az európai projekt középpontjában egy olyan politika áll, amit az egyes nemzetek értékeitől, sajátos igényeitől függetlenül fogadtak el. Európai népek sorát kényszerítettek arra, hogy társadalmi, vallási hagyományaiktól függetlenül olyan jogokat ismerjenek el, amelyek olyan absztrakt ideákból, mint a szabadság vagy az autonómia eszméiből emelkedtek ki és melyek szemben állnak a hagyományos vallások normáival.

Az abortusz, a béranyaság, az eutanázia szükségszerűen ellentmondásos jelenség olyan országokban, ahol a vallási hagyományok tartották fenn a társadalom egységét. Ezek a jogok az elit világképének alkotórészei, akik ezeket használva képessé váltak a szuverén kormányok felett átnyúlva kormányozni.

Sőt, az európai népeket arra szólították fel, hogy maguk mondjanak le szuverenitásuk egyik fontos jogáról, arról, hogy meghatározhassák, kik telepedhetnek le a határaikon belül.

A belső határok eltörlése ellehetetlenítette továbbá, hogy az európai országoknak saját bevándorláspolitikájuk lehessen. Az Európai Unió a migránsok kvótaalapú elosztásával próbálta megszerezni az irányítást a folyamat felett.

De Angela Merkel szíreknek szóló nyilvános meghívása, majd a magyar határon lezajlott invázió és a mediterrán térségben virágzó embercsempészet lehetetlenné tette ennek a politikának a megvalósítását.

Különösen intő jel ez azoknak az európai országoknak, melyek egykor kommunista uralom alatt álltak: korábban éppen a kommunizmus volt az oka annak, hogy a szovjet blokkon kívülről érkezők szemében a térség elvesztette vonzerejét. A szabadságnak ez az előre nem látható ára mind politikai, mind pszichológiai szempontból hatalmas sokkot okozott. Ellentmondásos, hogy a kommunizmus, amely nemzetközi mozgalomként a határok eltörlését célozta, éppen a nemzetállamok megerősödéséhez vezetett.

A migrációval szembeni ellenállása miatt az EU Magyarországot rasszizmussal, idegengyűlölettel vádolta meg, majd lépéseket tett a kormánypárt, a Fidesz elmozdítására az Európai Néppártból, sőt magából az Európai Unióból is.

Ez megerősítette Orbán Viktor kormányának politikáját és az egész régióban fokozta a migrációval szembeni ellenállást. A probléma a nemzetközi konfliktus szintjén is megjelent, felidézve a XX. század sötét és bonyolult viszonyait, melyek akkor kettészakították Európát.

Most is radikális változás következett be az európai politikai kultúra fejlődési irányában és nyelvezetében. Az ­európai elit „populizmussal” vádolta meg a nemzeti mozgalmakat, erre válaszul az európai politikai vezetésre az elitizmus vádja égett. Hazámban ez a konfliktus a brexit támogatói és ellenzői közötti, egyre erősödő düh és bizonytalanság képében jelent meg. Ebben a helyzetben fontos megértenünk, hogy mit kockáztatunk és hogy mi vezet el a helyzet megoldásához.

A populizmus címkéjét azokra sütötték rá, akik a nemzeti függetlenség és megújulás mellett foglaltak állást, elsősorban azért, mert látványos támogatottságot élveztek az emberek köré­ben. Ezt láttuk Nagy-Britanniában a liberálisoktól is a brexit szavazást követően. Hiába szavazott a többség a kilépés mellett, az ő szavaza­taik hiteltelenek, elég, ha populistának bélyegzik őket.

Két módja van annak, hogy megszólítsuk az embereket: a liberális értékeknek megfelelően működő intézményrendszeren keresztül, illetve közvetlenül, a véleményük megkérdezése útján. Az európai elit az utóbbit kockázatosnak ítéli meg. Hiszen az emberek maguktól úgysem tudják, hogy mit gondolnak valójában, ha pedig mégis, akkor biztosan tévednek. Az emberekben csak akkor lehet megbízni, ha egy liberális elvekre épülő intézmény vezeti őket, ami egyet jelent érzelmeik liberális szűrőn való megrostálásával, hogy a végtermék ártalmatlan vélemény legyen.

A populizmus vádja a lengyel Jog és Igazság pártját, valamint a Fideszt is elérte. Most mindenekelőtt azzal vádolják őket, hogy túlontúl közvetlenül próbálják megszólítani az embereket, mindenekelőtt ami az identitásukat illeti. Az átlagember a helyi közösségekhez ragaszkodik, melyeket nehéz a hivatali normák nyelvére lefordítani. Ezeket az értékeket a vallás, a család, a nyelv és a nemzeti történelem formálja, és jellem­zően nem ismerik el a nemzeteken átnyúló kötelezettségeket, az egyetemes, emberjogi normákat, különösen akkor, ha azok a normák ütköznek a család, a hit hagyományos kötelezettségeivel. A populizmust egyre inkább a visszaélés fogalmaként használják, hogy elutasítsák az emberi érzelmeken keresztül történő megszólítás közvetlen módját.

Amit a liberálisok populistának bélyegeznek, az valójában annak a megőrzésére irányuló törekvés, hogy fennmaradjon a régi, hagyományos formája az identitásnak és a hovatartozás érzésének. Amit pedig az emberek elitizmusnak tartanak, az valójában az egyetemes és határokat elvető politikai rendszer felvilágosult fogalma, melyben a konfliktusok szükségszerűen eltűnnek, mivel azoknak az oka, vagyis a nemzetek iránt érzett hűség is elhalványul.

Az Európai Uniót olyan emberek alapították, akik ezt a felvilágosult eszmét képviselték, akik a nacionalizmust az európai háborúkat feltüzelő erőnek tartották. Ugyanakkor a múltba visszatekintve észre kell vennünk: az egyetemes és határokat elvető politikai eszmék valójában hasonlóságot mutatnak a Kelet-Közép-Európát a kommunizmus börtönébe záró eszmékkel. Valójában mindkét eszme ártalmas, ha egy totalitárius programot szolgál ki, melyben nem megtűrt a véleménykülönbség és az embereknek nem szabad kifejte­niük saját gondolataikat.

Amit ebben az új konfliktusban igazán figyelemreméltónak találok, hogy a baloldali értelmiség ismét felvette a felsőbbrendűség szerepét. Nem hajlandó elismerni a demokratikus mozgalmak legitimitását, azokat populistának bélyegzi és elutasítja. A baloldali értelmiség elhatározta, hogy megpróbál megakadályozni minden arra irányuló kísérletet, hogy ezek a mozgalmak kormányra kerüljenek. Az 1970-es és 1980-as években ugyanaz a megsemmisítő düh irányult ellenem és a többi konzervatív ellen, ami most az állítólagos populistákra zúdul. Nem meglepő, hogy a hatalomra került populisták egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy visszaadják a baloldali értelmiségnek pontosan ugyanazt, amit korábban tőlük kaptak.

Az ebből adódó feszültség az egyik oka az EU-val szembeni egyre növekvő bizalomvesztésnek. A konfliktus ugyanis nem kezelhető, ezért a kontinensen zajló valamennyi hirtelen változásra rányomja bélyegét.

A konfliktus tanulságai különösen az egykori kommunista uralom alá vetett országok számára fontosak, hiszen 1989-ben nem kaptak választ arra, hogy hova tartoznak és mi az az új eszme, amivel egyesíthetik az embereket. Elkerülhetetlen volt, hogy az emberek új identitáspolitikát keressenek, amely megteremti közöttük az egységet. Ez volt azonban az egyetlen dolog, amire az Európai Unió képtelen volt. Ezzel szemben a globalizációba vezető utat ajánlotta fel ezeknek a népeknek, a semmibe vezető utat, amely egyre messzebb visz az otthontól. Ahogy felgyülemlik a csalódottság érzése, a valahova tartozás iránti remény az, ami egyre erősebbé válik. Hol van otthon és ki az, aki meghatározza azt?

A globális kapitalizmus nem ad választ erre a kérdésre, hiszen kiüresíti a világot a hűség minden formájától, majd mindent – beleértve az emberi kapcsolatokat is – megvásárolhatóvá tesz.

Mégis úgy gondolom, hogy ezt a helyzetet lehetőségként és nem fenyegetésként kell értelmezni. Harminc év után Kelet-Közép-Európa végre kezdi megérteni, hogy két nagy eredményt is fel tud mutatni: egyrészt a nemzetállam mint egy társadalmi és politikai indentitást megalapozó forma, másrészt a polgárságnak egy felvilágosult értelmezése, melyben mindenki vállalja a teljes társadalmi felelősséget a jogállamiság keretei között. A két eredményt igyekeznek egymással szembeállítani, részben azért, mert az EU el akarja törölni, de legalábbis vissza akarja fogni a nemzeti kereteket. De vitathatatlan, hogy ez a két eredmény kölcsönösen függ egymástól.

Most a feladat mindannyiunk számára az, hogy felismerjük: a nemzeti identitás és az ebből fakadó lojalitás nélkül nem lehet polgárokra épülő társadalmat létrehozni. A demokrácia és a jogállamiság csak akkor valósulhat meg, ha az ellentétes felek meghatározott körülmények között képesek egymás mellett létezni. A kommunisták legnagyobb hibája az volt, hogy elnyomták az ellenzéket, és az embereket egy olyan egységbe tömörítették, amiben nem dönthettek és nem tehettek fel kérdéseket.

Az úgynevezett populisták helyesen teszik, amikor a nemzetállamot jelölik meg a lojalitás forrásaként, ezt pedig liberális ellenfeleiknek el kellene fogadniuk. Ahelyett, hogy az ­európai intézményeket arra használják fel, hogy megbüntessék azokat a kormányokat, akik nem követik a kijelölt irányvonalakat. Fordítva pedig: akik fel akarják ébreszteni a nemzeti eszmét és meg akarják erősíteni a nemzeti szuverenitást, meg kell hallgatniuk a liberálisok hangját. Ez meghatározza az előttünk álló feladatot, vagyis a két sürgető szükséglet, a nemzeti szuverenitás megerősítésének és az egyetemes állampolgári normáknak való megfelelés összeegyeztetését.

Ez az európai politikai hagyaték két nagyszerű ajándéka, s a két fogalom kölcsönösen függ egymástól. Fel kell lépnünk azok ellen, akik csak az egyiket akarják éltetni, s a másikat az emberek elleni támadásnak beállítani. Remélem, hogy elérkezünk oda, amikor ez lehetségessé válik, és a kommunisták mérge végül kiürülhet a rendszerből.

A szerző angol konzervatív filozófus, esztéta, egyetemi tanár

Az írás a varsói Szejmben június 5-én, a közép- és kelet-európai parlamentek negyedik csúcstalálkozóján elhangzott beszéd szerkesztett változata

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Kizárt magyarok Csíksomlyón – a román kormányőrség újabb visszaéléseire derült fény a pápalátogatás kapcsán

Nemcsak a pápai miseruha magyar feliratának letakartatásával borzolta a kedélyeket a román kormányőrség (SPP) a szentatya csíksomlyói látogatása során. Az államelnöki hivatal fennhatósága alá tartozó rendvédelmi szerv megtiltotta számos anyaországi és erdélyi magyar – magas rangú – közméltóságnak, hogy helyet foglaljon a VIP-zónában, ott, ahova a meghívója szólt. Eközben a román zászlókkal érkezőket az első sorba, a tévékamerák elé tessékelték.

Akik kicsit is késtek Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjéről, több olyan hivatalossággal mehettek szembe, akik már lefelé tartottak a Kis- és Nagysomlyó hegy közti nyeregből. Egyikük Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke volt, aki palástjával a karján araszolt a kegytemplom felé a csúszós úton. Aki látta, nem tudta elképzelni, mi történhetett: rosszul érezte magát, vagy a protestánsokra nézve sértő kijelentés hangozhatott el? Vagy netán református egyházfőként elegendőnek tartotta, hogy éppen csak megmutassa magát? Ám amint Kató Béla a Krónikának elmondta, egyik feltételezés sem állja meg a helyét: a kormányőrség egyszerűen megtagadta a belépését a VIP-szektorba.

Hiába mutatkozott be, és vette elő az adott részbe szóló belépőjét, az őrök – a pápa érkezésére hivatkozva – megálljt parancsoltak.

Kató Béla: minimalizálni akarták a magyar jelenlétet

„Már többször elmondtam, most megismétlem: református püspökként nem a pápáért mentem Csíksomlyóra, hanem a római katolikus magyar testvéreinkért. Akár végigállhattam volna a misét, vagy leülhettem volna valahol távolabb, a fűbe. De már én sem vagyok fiatal, ráadásul négy órája voltam talpon” – panaszolta el a református püspök. Mint hozzátette, időben a helyszínre ért, és míg várakozott,

egy román zászlóval felszerelkezett nő előtt simán megnyílt a kapu.

Kató Béla szerint mindez nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy a pápa ruháján levarratták a magyar feliratot; azzal riogatták az embereket, hogy nem szabad magyar, illetve székely zászlókkal jönni a misére, a pápát szinte hermetikusan elzárták a néptől, és számháborút indítottak Somlyó ellen, azt bizonygatva, hogy Bukarestben, Jászvásáron meg Balázsfalván többen gyűltek össze, mint ott, ahol a szentatyának a legtöbb híve él.

„A többi helyszínen a pápa miért közeledhetett még az utcán álldogáló és bámészkodó néphez, Csíksomlyón pedig, amint felcsendült a magyar himnusz, máris kivitték? Máshol miért nem kellett regisztrálni, csak Csíksomlyón? A többi három helyszínen miért nem mondták, hogy nem szabad zászlóval odamenni, csak Csíksomlyón?” – tette fel a költői kérdéseket a református püspök. A választ szintén ő adta meg: meggyőződése szerint az egész forgatókönyvnek az volt a célja, hogy az erdélyi magyar jelenlétet minimalizálja a Szentszék előtt. Kató Béla ugyanakkor úgy véli,

a ferences testvéreknek nem kellett volna mindenféle kompromisszumot elfogadniuk; keményebben kellett volna fellépniük, sőt a kazula magyar feliratának letakarása ügyében akár radikálisan is.

„Rendkívüli megalázás”

A megalázó helyzetnek Brendus Réka is szemtanúja, és egyben szenvedő alanya volt. A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese lapunknak elmesélte, hogy miközben belépővel a kezükben a rács mögött várakoztak, olyanokat engedtek be, akiket a későbbiekben a tévében látott viszont, amint a VIP-zóna első sorában állnak a piros-sárga-kék zászlóval. „Hallgattam és vártam egy jó ideig, aztán megfordultam, és eljöttem. Pedig nem ezért utaztam Budapestről Csíksomlyóra” – kifogásolta a miniszterelnöki hivatal tisztségviselője.

Pásztor Sándornak az újonnan felállított székelykapuban állták az útját. A Bihar Megyei Tanács elnöke – aki fél órával a szentmise elkezdése előtt feleségével érkezett a helyszínre – bő húszperces várakozás és egyezkedés után juthatott be a helyére. Mint mondta, az elején még csak nem is közölték velük, miért nem fogadják el a belépőjüket.

A SPP-seket nem érdekelte, hogy kik vagyunk, és miért vagyunk ott, szóba sem akartak állni velünk. Húsz perc elteltével kijött valaki, aki a magyar kormányt képviselte, és elmagyarázta az őröknek, hogy a meghívó értelmében ott a helyünk”

– idézte fel a kellemetlenséget a nagyváradi politikus.

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője a leginkább a hatóságok által alkalmazott kettős mércéért volt dühös. Azon túl, hogy a parancsot teljesítő csendőrök nem engedték be abba a szektorba, amely tízlépésnyire volt a kerítéstől, a SPP-sek is hajthatatlannak bizonyultak. „Hiába volt segítőkész a kormányőrség marosvásárhelyi megbízottja, akit telefonon sikerült elérnem, az ottaniak semmiféle együttműködési készséget nem tanúsítottak. De nem is az bosszantott fel, hogy bő húsz percet várakoztattak, hanem az, hogy amikor egy úriember társaságában megérkezett egy, a hátát román zászlóval takaró hölgy, és felmutattak valamiféle igazolványt, azonnal kinyílt a kapu. Kétlem, hogy a katrincás hölgy a SPP-hez tartozott, és valamiféle bevetésen lett volna” – mondta el az anyaország erdélyi gazdaságfejlesztési programját irányító alapítvány vezetője. Kozma Mónika rendkívüli megalázást érzett abban a pillanatban, amikor látta, hogy több magas rangú magyarországi és erdélyi magyar tisztségviselőt közel fél óráig várakoztatnak, más meg román népviseletben és zászlóval a hátán mosolyogva besétálhat.

Ugyanígy járt Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hiába ért fel bő háromnegyed órával a mise kezdete előtt, nem léphetett be. Szerinte nem feltétlenül fontoskodás vagy rosszindulat parancsolt megálljt bizonyos tisztségviselőknek, inkább egy kis szervezési „gikszer” csúszhatott be. Mint mondta, ha tisztán leszögezték volna, hogy mikor záródnak a kapuk, jóval azelőtt felérhetett volna a nyeregbe, de jobbnak látta nem áztatni magát, és bemenekülni valahová az eső elől.

Forrás: kronika.ro

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Úzvölgyi temetőgyalázás: törvénytelen és etnikailag elfogult a román bírság

Úzvölgye, 2019. június 6. Román résztvevõk, miután áttörték a csendõrsorfalat az úzvölgyi katonatemetõ bejáratánál, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértõen létesített román emlékmûvet és parcellát 2019. június 6-án. MTI/Veres Nándor
Minden elemében jogsértő az a bírság, amelyet a román csendőrség vetett ki az úzvölgyi magyar katonatemetőt békés élőlánccal védő egyik székelyföldi magyar politikusra, Grüman Róbertre – derül ki a portálunknak nyilatkozó jogászok, ifjabb Lomnici Zoltán és Gaudi-Nagy Tamás állásfoglalásából. A székely politikus akár kártérítési pert is indíthat a román karhatalom ellen a törvénytelen büntetés miatt.

Civilizált országokban nemigen fordulhat elő olyasmi, ami keleti szomszédunknál: a Hargita Megyei Csendőrség 3000 lejes (több mint 200 ezer forintos) pénzbírsággal sújtotta Grüman Róbertet, Kovászna Megye Tanácsának alelnökét, amiért őt tartják az úzvölgyi katonatemetőt múlt csütörtökön békés élőlánccal védő gyülekezés szervezőjének. A csendőrség szerint ugyanis két nappal előbb be kellett volna jelenteni a megmozdulást.

  • Az aljasság és a barbarizmus netovábbja, hogy eközben a csendőröket és a temetőt békésen védő magyarokat bántalmazó, a temetőt megrongáló, sírokat meggyalázó román csőcselék egyetlen tagját sem vették őrizetbe, nem bírságolták meg, holott egy európai jogállamban már több tucat támadónak előzetes letartóztatásban kellene lennie – hiszen Úzvölgyében egy etnikai alapú, (államilag) szervezett, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett gyűlöletbűncselekmény történt.

Grüman Róbert bicskanyitogató megbírságolása kapcsán a PestiSrácok.hu két jogász álláspontját kérte ki. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint „számon tartani is nehéz hány jogi normát sértett és sért meg Románia az úzvölgyi történésekkel összefüggésben”. Mint fogalmazott:

A bírság az ügy eddig megismert részleteinek fényében aligha tekinthető jogosnak és ésszerűnek, a román alkotmány és törvények szellemében sem tekinthető megalapozottnak, továbbá semmilyen nyomós társadalmi szükséglet nem igazolta a gyülekezési jog gyakorlása miatt kirótt büntetés súlyosságát.

A hatósági büntetés jogossága azért is megkérdőjelezhető, mert az érintett önkormányzati politikus szerint úgy állították ki az ő nevére a jegyzőkönyvet, hogy a csendőrség vélhetően azt feltételezte, a háromszéki önkormányzat gyülekezését ő szervezte – vagyis ezt a vélelmet elegendő indoknak tartották a büntetéshez. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 11. cikkének 1. pontja szerint „Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.” Ezen jog gyakorlásának a korlátozása bizonyos esetekben lehetséges, ha például veszélyt jelentene a közbiztonságra nézve, de

az Úzvölgyében történt temetődúlást megelőző békés magyar gyülekezés éppen hogy a közbiztonság megvédésének kísérleteként értelmezhető. A gyülekezési szabadság olyan alapvető demokratikus jog, amelyet nem lehet megszorítóan értelmezni, és az ezen alapvető emberi jog gyakorlása miatt kirótt, önkényes jellegűen aránytalan büntetés az alapvető jogával élni kívánó személy súlyos jogsérelméhez vezethet

– hangsúlyozta ifjabb Lomnici Zoltán.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász (Fotó: Horváth Péter Gyula/PS)

Strasbourgban is megtámadható

Románia alkotmánya elvileg garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvhasználati jogát, ennek ellenére az új közigazgatási törvénykönyv tervezetéből kivették a kisebbségek anyanyelvhasználatát bővítő rendelkezéseket – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán. Az alaptörvényük része továbbá a nemzeti kisebbségek komplex védelme, amelyet a román fél szintén „hatályon kívül helyezett” múlt csütörtökön. Az uniós alapszerződés, az Alapjogi Charta és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is védi a nemzeti kisebbségek jogait – ezt a román hatóságok ugyanúgy figyelmen kívül hagyták, mint azt a 2008-as hadisírokra vonatkozó kétoldalú megállapodást, amelyet egyébként – úgy tűnik, egyoldalúan – Magyarország az elmúlt években következetesen betartott. Itt ráadásul nem csupán egy üres bilaterális egyezségről van szó, hiszen a dokumentum hivatkozik a háború áldozatainak védelmére vonatkozó 1949-ben kelt genfi egyezményre is. És akkor még nem beszéltünk a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961-es bécsi szerződésről, amelyet Románia nagykövete útján is megsértett – emlékeztetett az alkotmányjogász.

A fentiek alapján a román hatóság eljárása jogsértő lehetett, és Grüman Róbert nem vagyoni kártérítésre is igényt formálhat a jogsérelem bírósági kimondása mellett. A bírságot nem csupán a román bíróságon, de Strasbourgban is meg lehet támadni, hiszen az ottani következetes bírósági gyakorlat nem megszorítóan, hanem kiterjesztően értelmezi a gyülekezéshez való jogot – emelte ki a szakértő.
Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás 2010. június 4-én Versailles-ban a Nagy-Trianon-palotánál a békediktátum 90. évfordulóján. (Fotó: MTI/Venczel Katalin)

Etnikai elfogultság

A bírságolás több tekintetben sem megalapozott, és a román rendőrség részrehajlásának, etnikai alapú elfogultságának a bizonyítéka – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Emlékeztetett: ilyen visszaélésszerű bírságolást a Székely Szabadság Napján résztvevőkkel szemben is rendszeresen alkalmaznak. A jogász hangsúlyozta:

Az úzvölgyi temető előtt június 6-án megjelent székelyek a hősi halottak miatti, imákkal kísért temetői megemlékezésen vettek részt, ami nem bejelentésköteles rendezvény a román gyülekezési jogi szabályok szerint (sem). Ám ha mégis tüntetésnek tekintenék a rendezvényt, akkor az úgynevezett békés és spontán (gyors reagálású) tüntetésnek minősült, ami az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint jogszerű. Ugyanis a román temetőgyalázási akció hírére gyűltek össze a jelenlevők a törvényes bejelentési határidőn belül, ezért nem volt teljesíthető a bejelentés.

Gaudi-Nagy Tamás fölidézte a 2002. december elsejei Medgyessy–Nastase-koccintás elleni tiltakozásul a Kempinsky-szálló előtt spontán összegyűlt és a rendőrség által föloszlatott tüntetés esetét. A tömegoszlatásról végül 2007-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága – Romániára is kiterjedően – rögzítette:

Az előre be nem jelentett, spontán, de békés és a közlekedés más útvonalon történő megoldását lehetővé tevő tüntetést feloszlatni a bejelentés hiánya okán nem lehet, és értelemszerűen büntetni sem lehet emiatt a szervezőket.

(Ebben az úgynevezett Bukta-ügyben néhai Grespik László, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje képviselte a sértetteket, az ő jogászi erőfeszítésének eredménye a „spontán tüntetés” jogintézményének meghonosítása az európai joggyakorlatban – P. T.) Gaudi-Nagy Tamás végül aláhúzta: mindezek alapján tehát a jogsértően megbírságolt Grüman Róbert számára indokolt lehet a jogorvoslat igénybevétele. A jogvédő felháborítónak nevezte, hogy az egyértelmű bizonyítékok ellenére a temetőgyalázást elkövető, illetve a csendőrökre és békés székelyekre támadó románok felelősségre vonása idáig elmaradt.

Mint arról múlt csütörtöki videós tudósításunkban beszámoltunk, a jelenlévő hatóságok cinkos közreműködésével a román provokátorok kitörték az úzvölgyi magyar hősi katonatemető kapuját és „Ki a magyarokkal az országból!” felkiáltással beözönlöttek a székelyföldi sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket, ledöntöttek több síremlékeket, majd azok darabjaival többeket is bántalmaztak a temetőt védő székelyek közül. Mint ismert, az elnéptelenedett Úzvölgye Kézdivásárhely közelében, még Hargita megyében, tehát a Székelyföldön található, de a román hatóságok fondorlatos módon a szomszédos Bákó megyei Dormánfalvának adták át a közigazgatási jogokat a terület fölött, itt kezdődött el állami támogatásból, a magyar katonatemető területén belül román síremlékek és egy emlékmű felállítása az állítólagosan ott nyugvó román katonáknak, miközben az első világháborúban a történelmi Magyarország határát védő székely katonák sírjait meggyalázták. Ám mára már a román védelmi tárca beismerte: nem 149, csupán 11 román katona maradványai lehetnek a temetőben. (Igaz, még erre a tizenegyre sem szolgáltattak bizonyítékot. 1927-ben a román Hősök Emléke Társaság készített egy temetőrajzot az úzvölgyi sírkertről, amelyen öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be – románt egyet sem. Azért, mert nincs egyetlen román katona sem ott.)

Forrás: pestisracok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Ballagás a Sapientián – „A világnak, a magyar közösségnek szüksége van az egyetem végzőseinek bölcsességére”

Kétszázharminchárom végzős hallgató búcsúzott szombaton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának 15. ballagási ünnepségén. A fiatalok számos jótanácsot kaptak útravalóul az előttük álló élethez.

A hagyományoknak megfelelően kétnapos ballagási ünnepségen búcsúztak el idén is a felsőoktatási intézménytől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős hallgatói.

Pénteken népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki a csíksomlyói kegytemplomba, ahol ballagási ökumenikus istentiszteleten vettek részt, szombaton pedig a csoportfotózást és az utolsó egyetemi órát követően talárban mentek át az egyetemről az Erőss Zsolt Sportcsarnokba.

A 15. tanévzáró ünnepségen elsőként Dávid László, az egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket, a végzősöknek pedig egyszerű optimista szemléletet kívánt. „Nevezetesen azt, hogy minden nehézségben lássátok meg a lehetőségeket. Meggyőződéssel állíthatom, hogy egyetemeteknek, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sikerének is ez volt az alapja.
Hinni abban, hogy van értelme olyan fiatalokat, pontosabban benneteket nevelni, akik képesek lesznek megvalósítani mindazt, amire nekünk még nem volt időnk vagy lehetőségünk.

Az Isten vezéreljen utatokon” – fogalmazott az egyetem rektora, majd sok sikert kívánt a végzősöknek.

Ezt követően Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja, Farkas Balázs szólt az egyetem végzős hallgatóihoz. Mint fogalmazott, a Sapientia más egyetemekhez hasonlóan keretet biztosít a fiatalok számára.

Keret a tehetség kibontakoztatásához, az egyéni érvényesüléshez.

Keret arra, hogy a diák ráébredjen: a tantárgy, a szakma alapos elsajátítása vagy a jó jegy önmagában nem elegendő, a tudás megszerzése nem csak technikai kérdés. Az egyetem keret a lelkiismereti gyakorlatra, hiszen mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, miként sáfárkodik majd tudásával. Az egyetem a szabadság gyakorlásának kerete, a szabadság pedig felelősséget jelent. Keret arra, hogy a hallgatók megtalálják a számukra legmegfelelőbb utat, hogy mindenkiben megérlelődjön az általa választott szakmának a szeretete, mert enélkül nem képzelhető el sikeres élet.

A világnak, a magyar közösségnek szüksége van az önök bölcsességére – hangsúlyozta Farkas Balázs.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntőbeszédében többek között Székelyföld problémáira hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a munkakedvvel, a vállalkozói kedvvel és a gyermekvállalási kedvvel vannak gondok a térségben.

„A ti nemzedéketeknek egyik fontos feladata, hogy változtasson ezen, hogy komolyan dolgozzon. Nagy kihívás nektek, hogy azt a munkakedvet, amely a nagyapáinkat jellemezte, visszalopjátok nem csak a saját, hanem mindnyájunk életébe. A következő nagy kihívás, amelynek a székely ember mindig is híján volt, a vállalkozó kedv. Munkahelyet nem csak saját maguknak kell találjanak a végzős hallgatók, hanem másoknak is munkahelyeket kellene teremtsenek. Székelyföldön, Csíkszeredában nem a nagyvállalati modell az a gazdasági intézményrendszer, amire építeni lehet, hanem a kis- és közepes vállalkozások világa. Ez is rajtatok múlik. És végül, de nem utolsó sorban a gyermekvállalási kedv az, ami az előbbieken túl meg fogja határozni a ti életeteket, és Székelyföld életét is a következő években. A hagyomány kötelez benneteket” – adta át útravalónak szánt gondolatait a polgármester.

A továbbiakban Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy a hallgatók jó döntést hoztak akkor, amikor Székelyföldet választották felsőfokú tanulmányaik helyszínéül. Arra biztatta őket, hogy továbbra is szülőföldjükön boldoguljanak, és ne aggódjanak a jövőjük miatt, hiszen Székelyföldnek számos szakterületen van szüksége frissen végzett szakemberekre.
Papp Levente, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának megbízott dékánja egyebek mellett arra tért ki, hogy a közelmúlt számos szomorú eseménye után felüdülést jelent az az öröm, amit a ballagási 

ünnepség képvisel, hiszen az öröm az európai keresztény kultúra fontos eleme. A köszöntőbeszédek után Erdő Kinga, a Hallgatói Önkormányzat alelnöke és Mándoki Bernadett végzős hallgató búcsúztak el társaiktól.

Az ünnepség folytatásaként díjazták a felsőoktatási intézmény kiváló tanulmányi eredményt elért végzőseit, majd a Magyar Nemzeti Bank alapítványa kiválósági díjakat osztott ki. Utána az idén végzett 233 hallgatót egyenként a színpadra szólították, az oklevelek átadását követően pedig elérkezett a mindenki által leginkább várt pillanat, a közös kalapfeldobás. A ballagási ünnepség végül a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

Képek: Pinti Attila
Forrás: szekelyhon.ro
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Pontelőnnyel vezet a magyar válogatott az Eb-csoportjában: Magyarország–Wales 1-0

A magyar labdarúgó-válogatott Pátkai Máté góljával 1-0-ra győzött Eb-selejtezőn Wales ellen.,

A csapatkapitány ezúttal is Dzsudzsák Balázs lesz, akinek ez a 102. fellépése a nemzeti csapatban, ezzel az örökranglistán immár egyedül lesz második Király Gábor mögött, mivel megelőzi a 101-szeres válogatott Bozsik Józsefet.

A walesieknél a legnagyobb sztár, Gareth Bale lesz az ék, a Manchester United friss igazolása, a Rossi által is dicsért szélső, Daniel James pedig szintén helyet kapott a kezdő tizenegyben.

A kezdő csapatok. Magyarország: Gulácsi – Lovrencsics, Baráth, Orbán, Korhut – Pátkai, Nagy Á. – Dzsudzsák, Szoboszlai, Holender – Szalai. Wales: Hennessey – Gunter, A. Williams, J. Lawrence, B. Davies – Allen, Ampadu – T. Lawrence, Brooks, D. James – Bale.

A csoport másik mai mérkőzése már véget ért, a szlovákok 5-1-re megverték a teljesen szétesett azerieket Bakuban.

Mint ismeretes, a Groupama Arénában rendezendő mérkőzésen Marco Rossi nem ülhet eltiltása miatt a kispadra, Cosimo Inguscio helyettesíti majd. Az ugyancsak olasz edző egyszer már pótolta Rossit, tavaly novemberben, az észtek ellen Budapesten megnyert mérkőzésen.

A 3. percben Gareth Bale tisztázott szögletre Willi Orbán elől.

A 13. percben Baráth elől mentett Bale, Szoboszlai Dominik „félziccerből” kapura stukkolta a labdát, sajnos, kicsivel a kapu mellé.

Egy perccel később jöt az addigi legnagyobb helyzet: Dzsudzsák labdájából Szalai centerezett, Holender néhány centivel, ziccerben, lemaradt a labdáról.

A félidő fele eltelt, magyar mezőnyfölénnyel, de gól nélkül.

James előretörése után J. Lawrence kapura lkőtt, Gulácsi magabiztosan védett.

A 36. percben Dzsudzsák Balázs szöglete után Willi Orbán az oldalhálóba csúsztatta a labdát.

A 41. percben Szoboszlai éppen csak lemaradt Dzsudzsák labdájáról.

Elkezdődött a második félidő, nincs csere a magyar csapatban.

Az 56. percben Szoboszlai Dominik 14 méterről alig tévesztette el a kapu bal felső sarkát.

Varga Roland állt Holender Filip helyére.

A meccs eddigi legnagyobb walesi helyzeténél Bale rontott, Gulácsi lekapta a labdát.

A 70. percben a csapatkapitány Dzsudzsák lement, Kleinheisler állt be.

Öt perc múlva lőtt, Hennessey védett.

A 76. percben Joe Allen a gólvonalról, vagy talán amögül húzta ki a labdát.

A 80. percben egy hosszú előreívelése után Szalai megharcolt a labdáért két védővel, Pátkai elé pattant a labda, aki bevarrta.

Szoboszlait Bese Barnabás váltotta.

Varga Roland labdája aléig kerülte el a kaput, Szalai nem tudott beleérni.

Szorongatnak a walesiek, húzzuk ki.

Vége!

Pontelőnnyel vezet a magyar válogatott az Eb-csoportjában: Magyarország–Wales 1-0. Négy mérkőzésből kilenc pontunk van.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
Forrás: infostart.hu
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Elhunyt Franco Zeffirelli rendező

Életének 97. évében elhunyt Franco Zeffirelli olasz rendező, aki a film, a színház és az opera világában is maradandót alkotott és leginkább látványos Shakespeare-adaptációiról ismert.

Zeffirelli fogadott fia, Luciano közölte, hogy apja szombat délben római otthonában hunyta le örökre szemét.

Franco Zeffirelli hosszú ideje beteg volt, és állapota sokat súlyosbodott az utóbbi hónapokban.

Zeffirellit egész pályafutása során az örök értékek vonzották, a kultúra magva, amely nincs kitéve korok divatjának. Alkotásaiban az érzelem áll a középpontban, hősei a boldogság után kutatnak, a vallási és társadalmi bezártságból keresik a kiutat.

A sokoldalú művész a politikától sem tartotta magát távol. 1994 és 2001 között az olasz szenátus tagja volt Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia képviseletében. A mélyen vallásos rendező 2007-ben XVI. Benedek pápa filmes konzultánsa lett.

Portré

Egy férjes asszony és egy nős férfi házasságon kívüli gyermekeként látta meg a világot Firenzében 1923-ban, egyes kutatások szerint Leonardo de Vinci leszármazottja. Mivel anyja a vér szerinti apa vezetéknevét nem adhatta a kisfiúnak, Mozart Idomeneo című operájának Zeffiretti című áriáját választotta, ezt írták el anyakönyvezéskor. A firenzei egyetem építészeti karára iratkozott be, a második világháború alatt partizánként harcolt, majd brit katonák tolmácsa lett. A háború után folytatta ugyan tanulmányait, de érdeklődése a művészetek irányába fordult, elsősorban a Laurence Olivier rendezésében és főszereplésével készült V. Henrik című film hatására. Színészkedett, volt díszletépítő és díszletfestő, és életre szóló barátság szövődött közte és Luchino Visconti között, akinek 1948-ban asszisztense lett a Vihar előtt forgatásán. (Zeffirelli 2006-ban megjelent önéletrajzában vallott először nyíltan homoszexualitásáról, Visconti iránti szerelméről).

Zeffirellit, aki közreműködött Roberto Rossellini és Vittorio De Sica filmjeiben is, alapvetően a klasszikus zene és irodalom érdekelte. 1952-ben nagy sikerrel vitte színre Rossini Olasz nő Algírban című művét a milánói Scalában (ahol az idők során 21 operát mutattak be díszleteivel). Pályafutása során negyven operát rendezett, köztük Verditől a Traviatát és az Aidát, Donizetti Lammermoori Luciáját, a Bohéméletet Puccinitől, Wagner-művet viszont soha, mert csak a bel canto világát érezte közel magához. 1964-ben a londoni Royal Opera House-ban Maria Callas és Tito Gobbi főszereplésével állította színpadra a Toscát, s még ugyanabban az évben Párizsban, szintén Callasszal a Normát. A New York-i Metropolitanben évekig repertoáron volt az általa megálmodott Bohémélet, Tosca, Turandot és Don Giovanni. Több klasszikus operát meg is filmesített, a Traviata látványtervét 1982-ben jelölték Oscar-díjra, majd megkapta a brit filmakadémia Bafta-díját. Színházban Shakespeare-drámákat ugyanúgy rendezett, mint Tennessee Williams-műveket, és ahogy filmjeiben, itt is sokszor maga tervezte a díszletet és a jelmezt. 1962-ben a Rómeó és Júlia amerikai színreviteléért speciális Tony-díjat vehetett át.

Zeffirelli “Shakespeare-specialista” filmesként ismert. Első játékfilmje 1967-ben A makrancos hölgy alapján készült, Elizabeth Taylorral és Richard Burtonnel a főszerepben (a szerepre eredetileg Sophia Lorent és Marcello Mastroiannit nézték ki). Az egy évvel későbbi Rómeó és Júlia több tabut is megtört: ő volt az első, aki valóban tinédzserekkel játszatta a darab szerint tizenéves veronai szerelmeseket, és egy meztelen jelenetet is beillesztett a filmbe. A rendezésért Oscar-díjra jelölték.

Az 1973-ban Assisi Szent Ferenc életéről készült Napfivér, Holdnővér sokak szerint minden idők egyik legszebb vallásos tárgyú filmje, melyben afféle virággyerekként mutatta be a rendalapítót, a zenét is a hippibálvány Donovan írta és adta elő (a folytatást Három fivér címmel 2005-ben forgatta). A Názáreti Jézus, melynek televíziós és filmváltozata is készült, témaválasztásával is vitákat gerjesztett, a végeredmény azonban a bibliai téma egyik legpontosabb filmes feldolgozása lett.

Az Amerikában készült A bajnok egy fiáért küzdő apa drámája, az érzelemtől telített, hol idillikus, hol sokkoló filmet sokan szentimentalizmussal vádolták. Ezt követte a Végtelen szerelem című modern Rómeó és Júlia-történet, amely végül pénzügyi fiaskónak bizonyult. Vitákat kavart Hamlet-adaptációja is, mert a címszerepre a korábbi akcióhős Mel Gibsont választotta.

Vászonra vitte Charlotte Bronte Jane Eyre című regényét, az Egy apáca szerelme című filmben egy családi kényszer miatt kolostorba vonult fiatal lány történetét mesélte el, az önéletrajzi elemekkel átszőtt Tea Mussolinivel című filmdrámája a fasizmus időszakában játszódik. Sokáig tervezte, hogy operafilmet forgat az ünnepelt szoprán Maria Callasszal, aki közeli barátja volt és több operában is instruálta. Végül 2002-ben rendezett szomorkás hangulatú filmet a díváról: a Mindörökké Callas a törékeny és sebezhető embert mutatja be életének válsághelyzetében, amikor hangja már nem az igazi.

Zeffirellit egész pályafutása során az örök értékek vonzották, a kultúra magva, amely nincs kitéve korok divatjának. Filmjei egyedülálló esztétikumukkal nyűgöznek le: minden helyszínük festői és korhű, akár ódon kastélyról vagy apácazárdáról van szó, díszletei különlegesek, a jelmezek pompásak, a látvány pedig lenyűgöző. Alkotásaiban az érzelem állt a középpontban, hősei a boldogság után kutattak, a vallási és társadalmi bezártságból keresték a kiutat.

A sokoldalú művész a politikától sem tartotta magát távol. 1994 és 2001 között az olasz szenátus tagja volt Berlusconi pártja, a Forza Italia képviseletében. A mélyen vallásos rendező 2007-ben XVI. Benedek pápa filmes konzultánsa lett. Több filmes kitüntetése mellett ő volt az első olasz állampolgár, aki 2004-ben megkapta a brit birodalmi rend tiszteletbeli parancsnoka címet. 1996-ban a művészetekért tett szolgálataiért a kenti egyetem kitüntetését vehette át.

2017 őszén szülővárosában, Firenzében megnyílt a nevét viselő kulturális központ, amelyben állandó kiállítás mutatja be munkásságát, több száz díszlettervét, híres operák díszleteit, színpadi jelmezeit, s őrzi személyes könyvtárát. Az intézmény emellett konferenciák, filmbemutatók, színművészeti, rendezői és díszlettervezői kurzusok helyszíneként működik.

Nyitókép: MTI/EPA/Giorgio Onorati
Forrás: infostart.hu
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,433FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe