Igét hirdet Nt. Tamásy Éva lelkipásztor.
Reklám
Varga: A 2020-as költségvetés célja a gazdasági eredmények megvédése
A 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól – mondta a pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.
Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitájában a családok támogatását és a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítását nevezte a fő céloknak. Szerinte a kormányzat most is „a kétszerkettő logikájával” nyújtja be tervezetét: csökkenteni akarjuk az adókat, az államadóságot, növelni a béreket, a beruházásokat, a munkahelyek számát, teljes foglalkoztatottságra törekszünk.
A kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlésnek, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt segítséget és biztonságot; a cél, hogy Magyarország családbarát hely legyen, a kormánynak továbbra a gyermek az első – fogalmazott. Hangsúlyozta, 2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ezek között említette a családok támogatása mellett az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjakat, az államháztartásban dolgozók bérét, valamint a védelmi és rendvédelmi kiadásokat.
Hozzátette: a gazdaságvédelmi akcióterv célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit. Ez a külső környezet lanyhulása mellett hosszú távon biztosítja az Európai Unió átlagát 2 százalékponttal meghaladó, a következő évben is 4 százalék körüli gazdasági növekedés fenntartását – magyarázta. Rögzítette azt is: a kormány továbbra is erőteljesen fellép az Európát fenyegető bevándorlással, az azzal járó terrorveszéllyel, illetve a közbiztonságot érintő hátrányos következményekkel szemben.
Elmondta, jövőre a dinamikus, 4 százalékos növekedés mellett mérsékelt 2,8 százalékos inflációval, minden korábbinál alacsonyabb, 1 százalékos hiánycéllal számolnak, valamint a külső kockázatok kivédésére és kezelésére a GDP 1 százalékát kitevő biztonsági tartalékot javasolnak, majd hozzátette: az uniós módszertan szerinti adósságmutató jövőre 66 százalékra csökkenhet. Ez az arány a 2010-es kormányváltáskor 80 százalék volt.
A szakminiszter közölte azt is, a 2020-as költségvetés nullszaldós működési költségvetés, vagyis a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza. Ismertetése szerint 2020-ban összesen 2200 milliárd forint lesz a családok támogatására, a családvédelmi akcióterv végrehajtására, és 500 milliárd forint szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a vállalkozások növekedésének ösztönzését.
Hozzátette: 2019-ben a családok támogatására 224 milliárd, az oktatásra 48 milliárd, az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd, az állami szférában dolgozók bérére 238 milliárd, a védelmi és rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd forinttal jut magasabb összeg.
A családvédelmi akcióterv mellett a családokat segítő intézkedések között említette a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a családi adórendszert, az otthonápolási díjak emelését, az ingyenes tankönyvellátást, az emelkedő hallgatói normatívát, az otthonteremtési program folytatását.
Felsorolta a gazdaságvédelmi akcióterv elemeit, például a szociális hozzájárulási adó július 1-jei csökkentését, amellyel idén 144 milliárd forint, 2020-ban pedig további 156 milliárd forint marad a vállalkozásoknál beruházásra, fejlesztésre, béremelésre. Mérséklődik a kisvállalati adó, a megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, a 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozásoknak jövőre már nem kell adóelőleg-feltöltési kötelezettséget teljesíteniük, felfüggesztik a reklámadót, a kereskedelmi szálláshelyek kedvezményes áfakulcs szerint adóznak – sorolta.
Ismertetése szerint idén ősztől már nemcsak az önkormányzatok, hanem a magántulajdonú vállalkozások is igénybe vehetnek munkásszállás-építési vagy -felújítási támogatást. Hozzátette: fokozatosan csökken a fejlesztési adókedvezmény, 10 milliárd forinttal emelkedik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és 5 milliárd forinttal az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tőkéje, 2020-tól évi 17 milliárd forinttal lesz több az öntözési célú költségvetési forrás.
Közölte, annak érdekében, hogy minél több és eredményesebb kutatás valósuljon meg Magyarországon, 32 milliárd forint többletforrás garantálja a kutatás-fejlesztés támogatását 2020-ban. A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy az egészségügyben újabb, többlépcsős bérfejlesztés lesz, rendelkezésre áll a forrás továbbá a rendvédelmi igazgatásban, a bölcsődékben, a kormányzati igazgatásban dolgozók anyagi elismerésére.
2010 és 2018 között a nyugdíjak közel 30 százalékkal nőttek, vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javult. Jövőre az inflációkövető nyugdíjemelésen túl a nyugdíjasok számíthatnak nyugdíjprémiumra is – mondta.
Közölte, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus pályázatai döntő részben lezárultak 2018-ban, 2019-től a hangsúly a projektek megvalósításán van. Közölte, 2020-ban a strukturális, a vidékfejlesztési és a halászati, valamint az egyéb uniós támogatásokon keresztül közel 1700 milliárd forintot terveznek kifizetni és megközelítőleg 1500 milliárd forint uniós támogatás beérkezésével számolnak.
Hangsúlyozta azt is, az önkormányzatok feladatellátásához igazodó központi költségvetési források jövőre is maradéktalanul rendelkezésre állnak, a helyhatóságok jövőre hitelforrás nélkül, több mint 2950 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több mint 735 milliárd forint támogatást biztosít.
Beszámolt arról, hogy a nyugdíjbiztosítási alap költségvetése egyensúlyban van, ennek fenntartása a költségvetésnek plusz terhet nem jelent. Az egészségbiztosítási alapnál is a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolnak – közölte.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
2020 a nemzeti összetartozás éve lesz
A javaslatot ismertető Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottsága elnöke emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) tavasszal kérte fel az Országgyűlést, hogy a 2020-as évet nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évévé.
A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy nem gyászévet akarnak meghirdetni, inkább azzal a vezérgondolattal akarják elindítani az évet, hogy egy nap megemlékezés és 365 nap nemzeti összetartozás.
A magyar nyelvnek számtalan kifejezése van a magyarságra, például a határon túli és inneni magyar, külhoni magyar, anyaországi magyar, elcsatolt nemzetrész, szórvány, tömbmagyarság, sziget, illetve diaszpóra – hívta fel a figyelmet.
A magyarok számára a Trianon szóban benne van a két vesztes világháború, a „felszabadításnak nevezett megszállások”, két szörnyű diktatúra, a 2004-es népszavazás, a 20. század végi magyarverések, Malina Hedvig kálváriája, az ukrán nyelvtörvény vagy a Beke-Szőcs-ügy – fogalmazott.
Az országot a trianoni döntés politikai és katonai kiszolgáltatottságban érte, 1920. után a magyarság öt különböző országban találta magát, ami ma már nyolc különböző államot jelent – mondta a politikus. Az eltelt száz esztendőben a nemzeti nyelv, az irodalom, a hitélet és a hagyományőrzés révén a magyar identitás tovább él az országhatáron túl is – tette hozzá.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy 2018-ban a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a száz év magány véget ért. A kormány 2010-től megkezdte a magyarság határon átívelő közjogi egyesítését, bevezette a kettős állampolgárságot és törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját – tette hozzá. A Kárpát-medencében létezik egy magyar kulturális, oktatási és gazdasági tér – emelte ki.
Pánczél Károly azt kérte, hogy 2020 legyen tisztelgés a magyar nemzet nemzethűsége előtt. Mutassuk be az elért eredményeket és tegyünk egy új ajánlatot a szomszédnépek felé, mert összefogás nélkül a nemzetek el fognak veszni, de összefogva, együtt, talán meg tudjuk menteni azokat – közölte. Azt kívánta, hogy legyen erős magyar, román, ukrán és szerb nemzet, ugyanakkor elvárta, hogy ezek a nemzetek adják meg a magyar kisebbségeknek a közösségi jogokat.
Kormány: az elmúlt kilenc év számtalan nemzetpolitikai eredményt hozott
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: az EP-választások időpontja évforduló is volt, 2010. május 26-án döntöttek a kettős állampolgárságról. Ez tette lehetővé, hogy mostanra az EP-választáson a határon túli magyarság már többféle módon tudott szavazni. Köszönetet mondott a részvételért, a nemzeti érzelmű pártok támogatásáért, és külön gratulált az RMDSZ-nek.
Az elmúlt kilenc év számtalan nemzetpolitikai eredményt hozott – idézte fel, kiemelve: 2010 és 2014 között megalkották a nemzetpolitikai keretrendszert, ami lehetővé tette, hogy 2014-től folyamatosan a szülőföldön való boldogulás irányába tudtak előrelépni, és gazdaságfejlesztési programokat tudtak elindítani Kárpát-medence szerte. Kitért arra is: 2018-ban a Máért zárónyilatkozata rögzítette, hogy a programok fókuszába a családok támogatását helyezik. A bölcsőde, óvodafejlesztési programok, az egységes Kárpát-medencei tér a fiatalokat erősíti, általa teljes életet kínálnak számukra határon túl, magyarként. Míg az utolsó szocialista kormány 9,1 milliárdot fordított határon túli célokra, addig tavaly és tavaly előtt is már több mint 100 milliárdot tudtak erre elkülöníteni – mutatott rá az államtitkár.
A kormány részéről a határozati javaslatot üdvözölte, és kiemelte: remélik, az az egész parlament egyetértésével találkozik majd. Az emlékév lehetőséget kínál arra, hogy a 100 évvel ezelőtt történtek felidézése mellett bemutassák azt is, hogy mind a Csonka-Magyarország, mind a Kárpát-medence magyarsága számos oktatási, kulturális, gazdasági és sporteredményt tud felvonultatni.
Fidesz: a szomszédos országokkal való együttműködésnek nincs alternatívája
Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, a javaslatot abban a meggyőződésben nyújtották be, hogy hazánk és a szomszédos országok együttműködésének nincs más, valós alternatívája. Reménykednek abban, hogy a kezdeményezést egységesen támogatják majd a képviselők. Ezen keresztül tisztelettel adóznak azok előtt, akik a legnehezebb helyzetben is állhatatosak maradtak, vállalták magyarságukat, és emlékezni kívánnak azokra, akik megtettek mindent magyar polgárként és más nemzetek tagjaiként is, hogy fennmaradjon az egységes és önálló magyar államiság – hangsúlyozta a fideszes politikus.
A trianoni békediktátum által meghatározott határok nemcsak városokat választottak szét, hanem családokat is, ők azért felelősek, hogy mindez a jövőben másként alakuljon – mondta. Egyebek között ismeretterjesztő anyagok, filmek készülhetnek, ezzel is hozzájárulva a diskurzus elmélyüléséhez, a kapcsolatok szorosabbá tételéhez – jelezte. Hörcsik Richárd fontosnak nevezte, hogy a szükséges anyagi erőforrások rendelkezésre álljanak a programok finanszírozására.
A Jobbik a külhoni magyarság autonómia törekvéseinek támogatásával egészítené ki nemzeti összetartozás évéről szóló javaslatot, amelyet kedden tárgyalt az Országgyűlés. A KDNP szerint a javaslat fontos lépés lehet a nemzetépítés folyamatában.
Jobbik: egészüljön ki a javaslat az autonómia-törekvések támogatásával
Bencsik János, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a Jobbik már korábban szeretett volna ezzel a kérdéssel foglalkozni, annak érdekében, hogy a környező országok Trianon narratívájával szemben ott álljon Magyarország igazsága is.
Úgy látta: nemzetpolitikai jelentősége lett volna ennek azért is, hogy ne gondolják azt Nyugat-Európában, a trianoni békeszerződés egy alapvetően jó szerződés volt, ami megoldotta a nemzetiségi kérdést a Kárpát-medencében.
Ez közel sincs így, hiába telt el lassan 100 év, Trianon ma is velünk él, hatásai ott vannak a külhoni magyarok mindennapjaiban. Ott van a himnusz-éneklés felvidéki betiltását megkísérlő törvényben, a kárpátaljai nyelvtörvényben, a jogtalanul elorzott Úz-völgyi katonatemető ügyében – sorolta.
Jelezte: a Jobbik azon lesz, hogy részt vegyen a javaslat konstruktív vitájában, és azt a kiegészítést javasolta, hogy a külhoni magyarság autonómiatörekvései, a küzdelem támogatása is kerüljön bele az előterjesztésbe.
KDNP: a javaslat fontos lépés lehet a nemzetépítési folyamatban
Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka rámutatott: az a cél, hogy közösen jövendőt biztosítsanak a magyar nemzet számára. Felidézte, hogy ebben a szellemben járt el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amikor kezdeményezte az országgyűlési határozati javaslat benyújtását, illetve az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága is.
Kiemelte: a határozati javaslatnak hármas célja van, részben emlékezés a szégyenteljes trianoni tragédiára, amely ezután is nemzeti gyásznap lesz, illetve 2020 egyúttal nemzeti gyászév is lesz. Ugyanakkor az is elmondható: túléltük az elmúlt 100 évet, élünk és vagyunk a Kárpát-medencében, és ez igaz, nemcsak a csonka Magyarországra, hanem a külhoni magyar közösségek tekintetében is. „Van feltámadás a halál után, a halálból” – fogalmazott.
Az országgyűlési határozati javaslat tisztelgés az elmúlt száz év magyar hazafiai, neves hősei, és a sok-sok névtelen hős nemzethűsége és hazaszeretete előtt – tette hozzá.
Harmadsorban pedig az a javaslat üzenete, hogy újra fogják meg egymás kezét, gyűjtsenek erőt közösen, és ezzel az erővel dolgozzanak együtt az egységes magyar nemzet érdekében.
A javaslat fontos lépés lehet a nemzetépítési folyamatban – jegyezte meg a KDNP-s politikus, aki a határozat támogatásra hívott fel minden képviselőt.
MSZP: Trianon mindenkinek fáj
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta: pártja támogatja az előterjesztést, hiszen hasonlóan ítéljük meg „ezt a történelmi sorstragédiát”, Trianon mindenkinek fáj.
Üdvözölte, hogy az előterjesztés az összetartozásról szól, mert ez – mondta – reménytelibb, mint ha egy „múltba forduló” javaslat lenne.
DK: minden nap a nemzeti összetartozás napja
Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka arról beszélt, hogy minden nap a nemzeti összetartozás napja, és a nemzeti érzés nem a jobboldal sajátja, „hanem a miénk is”.
Trianon nemzeti tragédia, „érző lélekkel mindenki fájdalomként éli meg”, de abban, hogy ez megtörtént, elődeinknek súlyos történelmi felelőssége van, és szobra van a Kossuth téren annak, aki előtte a háborút rázúdította az országra – vélekedett.
Fülöp Erik: a magyar kormánynak bátran ki kell állnia a magyarokat érő sérelmek esetében
Fülöp Erik (független) kijelentette: a magyarokat érő sérelmek tekintetében a magyar kormánynak bátornak és eltökéltnek kell lennie.
Közölte: a Mi Hazánk mozgalom egyöntetűen támogat minden olyan kezdeményezést, amely az anyaország javát szolgálja és az azon kívül rekedt magyarok magyarságtudatát próbálja megtartani. Ez azért is fontos, mert fogy a magyarság az országhatárokon kívül is – tette hozzá.
Fidesz: van még tennivaló
Boldog István (Fidesz) közölte: bár a kormány sokat próbált tenni azért, hogy a nemzeti összetartozás érzése mindenkit elérjen a határon túl is, van még tennivaló. A DK-t is arra kérte, hogy szavazzák meg az előterjesztést.
Úgy fogalmazott: egy igazságtalan békediktátumot erőltettek ránk száz éve, amiért soha nem kértek bocsánatot az azt ránk erőltető hatalmak vezetői. Azt nem várhatjuk, hogy igazságot kapjon a magyar nemzet tőlük – fogalmazott -, a magyaroknak kell összefogni és helyre hozni mindezt. Ennek egy formája a kettős állampolgárság de a határon túlra juttatott támogatások is.
Bízott abban, hogy az előterjesztés is azt a célt szolgálja: még ezer év múlva is a magyar legyen a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében.
Előterjesztő: a Gyurcsány-párttal nemzeti összetartozásról nincs mit beszélni
Pánczél Károly (Fidesz) előterjesztőként a vitára úgy reagált: a Gyurcsány-párttal történelemről, nemzetről, nemzeti összetartozásról nincs mit beszélni, „nemzetárulók és hazaárulók 2004. december 5-e óta”.
Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) a vitát lezárta.
Forrás: demokrata.hu
Reklám
Több millió embert kitoloncolásáról döntött Trump
Az illegális bevándorlók kitoloncolását kezdik meg a jövő héttől az amerikai hatóságok – ezt közölte Donald Trump amerikai elnök. „Olyan gyorsan távolítják el őket, ahogy jöttek” – közölte az elnök, de nem ment bele a részletekbe.
Donald Trump szokásához híven ismét a Twitteren tette meg nagy bejelentését: az Amerikai Bevándorlási és Vámhivatal a jövő héten megkezdi több millió, papírokkal nem rendelkező illegális bevándorló kitoloncolását.
Becslések szerint ezeknek az embereknek a száma 12 millióra tehető.
Ők főképp Mexikóból és Közép-Amerikából érkeztek az Egyesült Államokba.
Azt követően, hogy Trump súlyos vámokkal fenyegette meg Mexikót a migránsok átengedése miatt, a szomszédos ország beleegyezett abba, hogy átveszi az Egyesült Államoktól a közép-amerikai menedékkérőket addig, amíg ügyükben nem tartanak meghallgatást amerikai bíróságon.
Az egyezmény részeként Mexikó kivezényli a Nemzeti Gárdát, amelynek feladata az lesz, hogy megakadályozza a közép-amerikai menedékkérők bejutását az Egyesült Államokba.
Trump szerint a térségben fekvő Guatemala hamarosan képes lehet aláírni az őt „biztonságos, harmadik országnak” minősítő egyezményt. Mike Pence amerikai alelnök már fel is vetette, hogy az ország menedékkérőket fogadhatna be a szomszédból. Guatemala eddig nem erősítette meg, hogy tárgyalásokat folytatna a kérdésről az amerikai hatóságokkal.
Az Emberi Jogok az Elsők nevű amerikai jogvédő szervezet szerint
„egyszerűen nevetséges” hogy Guatemala meg tudná védeni a menedékkérőket, amikor saját állampolgárai menekülnek az erőszak elől.
A CNN szerint Trump elnök megint improvizált és nem egyeztetett az ügyben illetékes Belvédelmi Minisztériummal. „Aki számít, az tudta” – magyarázta az elnök a lépés hátterét a CNN-en.
„Amikor az emberek illegálisan jönnek be, távozniuk kell. Ezt mindenki érti”
– fejtegette az ügy kapcsán.
Egy vezető kormányilletékes azt mondta a minisztérium most tervezi a forgatókönyvet az illegális bevándorlók kitoloncolására. Ez a művelet „más mértékű” lesz, mint amit a közvélemény korábban látott és az első célpont a papírok nélkül élő családok lesznek. Érdekes módon a Trump-tábor által sokat bírált Barack Obama volt elnök is kivette a részét az illegális bevándorlók elleni lépésekből.
Egy másik illetékes pedig közölte: „Szövetségi bírók egymillió, nem dokumentált bevándorlónak kiadták már a kitoloncolásról szóló végzést, de az érintettek ismeretlen helyekre távoztak az országon belül.
Nyitókép: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta
Forrás: infostart.hu
Reklám
Varga Judit: Az érveimmel nem tudnak vitatkozni, ezért a személyemet és a családomat támadják (PS-interjú)
Hároméves voltam, ki gondolja, hogy nekem mindezért magyarázkodnom kéne? – mondta Varga Judit, a Miniszterelnökség uniós kapcsolatokért felelős államtitkára a PestiSrácok.hu-nak arról, hogy egyesek ismét leporolnák édesapja történetét, aki szállodavezetöként a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján felkerült a III/II-es csoportfőnökség SZT-tiszti listájára. Elmondta: amikor apja szembesült azzal, valójában mit vár tőle a diktatúra Belügyminisztériuma, a szállodavezetöi posztról is lemondott. Varga Judit kifejtette, sejtette, hogy át kell esnie ezen a tűzkeresztségen, de ő inkább a csütörtöki uniós csúcsra készül, ahol, “ha a V4-ek vezetőivel következetesen és jól harcolunk, az EU következő öt éves stratégiája jobb irányt vehet.”
Ön volt az európai parlamenti választás kampányában a magyar kormányzati álláspont egyik leghatározottabb képviselője, sokan fel is kapták a fejüket, hiszen a jobboldal igencsak híján van a határozott hölgyeknek. Most mégsem a kijelentéseivel vitáznak, hanem a személyét és a családját vették célkeresztbe az ellenzéki oldalon. Hogyan fogadja ezt?
Személyeskedő politikai támadások érnek, üzeneteket, kérdéseket kapok, amelyek már a családomat is érintik.
Mire gondol?
Vendéglátó ipari végzettségű édesapám, még mielőtt megszülettem volna, szakmai karrierjének egy újabb állomásaként szállodavezetői állást kapott a miskolci Avas Szállóban. Tőle tudom, hogy őt is meglepte, amikor pár hónappal később felszólították, hogy a munka része a titkosszolgálatokkal való együttműködés. Kémelhárító, SZT-tiszti III/2-es besorolást kapott, ez annak idején a hódmezővásárhelyi Emlékpont nyilvános listáján is látható volt. A miskolci médiában 2011-ben ez az ügy nagy nyilvánosságot kapott, a családban és a környezetünkben mi akkor megbeszéltük a dolgot. Édesapám elmondta, hogy amikor rádöbbent, miről szól ez és miért is kapott vezetői megbízást, 1983-ban nemet mondott a szolgálatoknak és a sokak által vágyott szállodavezetői pozíciójából is távozott. Ekkor én hároméves voltam, ki gondolja, hogy nekem mindezért magyarázkodnom kéne?
Mint a szolgálati múlt esetében mindig, most is a legfontosabb kérdés, hogy az édesapja adott-e terhelő, másokat kellemetlen, vagy nehéz helyzetbe hozó jelentéseket?
Nem tudok arról, hogy bárkiről jelentést írt volna, nem is állítja senki. Nem ártott senkinek. Miután 1983-ban saját kérelmére megszűnt az együttműködése a Belügyminisztériummal, a vállalkozói szférában folytatta – egész életében a vendéglátásban és a kereskedelemben dolgozott – és megnyitott egy kultikus kis helyet, a sok miskolci emlékeiben még élő Tejbárt. Bár a városban sokan ismerték, sosem politizált, nem vett részt a közéletben. Úgy érzem, az ember hozhat naiv döntést, de ha azután helyrehozza, lehetősége nyílik arra, hogy a gyermekeit a saját értékrendje szerint, külső befolyástól mentesen nevelje. Ez a történet is jelzi, mit tett egyes családokkal a diktatúra.
Abban a légkörben, ahol az ellenzék gerincét ávósunokák és a Kádár-rezsim továbbélő hálózata adja, ez nem tűnik túl erős vádnak…
Én történetesen nem szeretek mutogatni mások, még az ellenzékiek felmenőire, családjára sem. Úgy vélem, a kormányellenes düh sem adhat okot arra, hogy egy államtitkárt azzal támadjanak, hogy az édesapja az ő hároméves korában honnan lépett ki. Bár sejtettem, hogy át kell esnem a tűzkeresztségen.
Miután Junckert lekommunistázta a Marx-szeánsza után, azért erre lehetett számítani. Hogy viselkednek mostanában a valódi kommunisták Brüsszelben?
Csütörtökre uniós csúcsra készülünk, ahova én is elkísérem a miniszterelnököt. Május 26-án nagyot fordult a világ Európában, hiszen a bevett receptek nem működnek. Most ismerszik meg az igazi politikai tehetség, mert nincs meg az a kényelmes néppárti-szocialista többség az uniós politikai térben, amelyre a „deep state” annyira vágyott, s amelyért a közösségi média láthatatlan cenzorai annyit tettek. Ma a zöld az új vörös, a liberálisok éppen levetik a saját eszméiket és szlogenjeiket, miközben a nemzetek Európájának hívei bár megerősödtek, de még formálódik az új szövetségük. Egy biztos, mi Európa élére csak olyan vezetőket fogunk támogatni, akik vallják a magyar választók többsége által támogatott értékeket, azaz küzdenek a migráció megállításáért, hisznek az erős nemzetekre épülő erős Európai Unióban, meg akarják őrizni Európa keresztény gyökereit és kiállnak az üldözött keresztényekért, szerte a világon. Bár a csúcsvezetők személye körül még nagy a bizonytalanság, hiszen a kiválasztásuk folyamata elhúzódhat, de már ezen a héten döntés születhet a stratégiai menetrendről. Azaz a tagállamok vezetői most jelölik majd ki öt évre az EU legfőbb célkitűzéseit. Nagy tehát a tét.
Vezető kép: Botár Gergely
Forrás: pestisracok.hu
Reklám
Gulyás: Azok szerepeltek a legjobban, akiket a leghevesebben támadtak
Az európai parlamenti (EP-) választáson azok a politikai erők érték el a legjobb eredményt, amelyeket a leghevesebben támadtak az elmúlt években, vagy akár a voksolás előtti hetekben – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten egy, az Alapjogokért Központ szervezésében tartott konferencián.
Gulyás Gergely Az Európai Unió jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt? című tanácskozáson példaként említette a szavazás magyarországi, lengyelországi, olaszországi és osztrák eredményét.
A tárcavezető ugyanakkor azt hangoztatta, hogy távolról sem az EP az unió legfontosabb intézménye. A legjelentősebb politikai döntéshozói fórum az Európai Tanács, amelyben az állam- és kormányfők határozzák meg a fő irányvonalat. Az Európai Parlament önmagában ehhez kevés, legfeljebb arra képes, hogy egy ideig blokkolja az Európai Tanács által kijelölt irányt – tette hozzá.
Mivel a legfőbb döntéseket az Európai Tanács hozza meg, „jó okunk van az optimizmusra” – mondta Gulyás Gergely.
Szavai szerint az EU következő öt évét elsősorban nem stratégiai dokumentumok határozzák majd meg, ezért különös súllyal esik latba, hogy ki lesz az Európai Bizottság (EB) elnöke. A miniszter úgy vélekedett: komoly jelentősége van annak, hogy ismét csúcsjelölti rendszerben döntenek-e az EB vezetőjének személyéről, mert ha igen, akkor ez már szinte hagyománnyá válik.
Gulyás Gergely azt mondta, hogy jelenlegi információik szerint nem Manfred Weber kerül majd az Európai Bizottság élére, mert nincs meg a szükséges többsége. „Várjuk ki még a végét, nyilván még van hátra másfél-két nap” – tette hozzá. (Az európai uniós állam- és kormányfők csütörtöki, pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon főként az uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről fognak tanácskozni.)
A miniszter azt szorgalmazta, hogy olyan elnöke legyen az EB-nek, aki szakít az elmúlt öt év gyakorlatával, amikor „politikai bizottságként” működött a testület.
Szerinte ennek volt „köszönhető”, hogy nem sikerült a jog talaján állva kezelni a migrációs válságot. Az Európai Bizottság, amely elviekben a szerződések őre, nem betartatta a szerződéseket, hanem azokat a tagállamokat ünnepelte, amelyek a szabályokat megszegve anarchikus állapotot hoztak létre – jelentette ki Gulyás Gergely, úgy vélekedve, hogy részben ennek lett a következménye a britek kilépése az EU-ból (Brexit).
Azt is mondta: ne lehessen olyan ember az EB elnöke, aki megtámadta valamelyik tagállamot, mint például Magyarországot Manfred Weber, aki megszavazta a Sargentini-jelentést.
Kitért arra, hogy a kialakult lengyel-magyar szövetség nélkül egészen más súllyal tudna Magyarország beleszólni az uniós ügyekbe.
Az EP-választás eredményét a balliberálisok úgy próbálják meg értékelni, hogy nem a korábbi valóságból, parlamenti viszonyokból indulnak ki, hanem abból a várakozásból, amelyet részben ők maguk keltettek – vélekedett a miniszter. Szavai szerint a balliberálisok sikernek állítják be, hogy nem kaptak többséget az általuk szélsőjobboldaliaknak nevezett szuverenisták, valójában azonban egyértelműen szuverenista irányba mozdultak el az erőviszonyok, csak ez a változás nem volt olyan földcsuszamlásszerű – mutatott rá.
Gulyás Gergely a magyar kormánypártok 53 százalékos eredményéről azt mondta, hogy a kapott szavazatok alapján ez a legjobb, amit 2004 óta bármely politikai tömörülés elért Magyarországon. Beszélt arról is, hogy ma az EU a bővítés szempontjából „rosszabb állapotban van, mint azok a tagállamok, amelyek csatlakozni kívánnak”. Az unió nem kész arra, hogy továbbvigye a bővítési folyamatot – fejtette ki.
Úgy vélekedett, hogy ma sokkal nagyobbak a különbségek Európán belül, mint valaha voltak: 1989-1990-ig az a hit élt a közép-európai nemzetekben, hogy ha leomlanak a határok, kivonulnak az oroszok, akkor a nyugat-európai integráció részeseivé válhatnak. Ennek ellenére van sok kérdés – például a migráció ügye, a családpolitika témája, az egyházak szerepe, a keresztyén gyökerek jelentősége -, amiben a közép-európaiak másként gondolkodnak, mint a nyugatiak.
Vagy meglesz az elfogadás és a békés egymás mellett élés, vagy „szét fogják szakítani az Európai Uniót, amiben viszont mindenki károsodni fog” – jelentette ki a miniszter.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szerinte Nyugat-Európa jelentős részében megszűnt a plurális média: aki nem ragaszkodik a politikai korrektség szabályaihoz, az egyből „megsemmisül”, soha többé nem vehet részt a közéleti vitákban.„
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a konferencián egyebek között azt emelte ki: a magyaroknak van tapasztalata abban, hogy kell a birodalmakkal harcolni, és ahogy nem lettek törökké, németté vagy szlávvá, úgy nem lesznek ”brüsszeliták„ sem.
Minden hódító birodalom hozta magával az ideológiáját, de a magyar ellenállt minden nyomásnak és minden ideológiai harcból győztesen került ki, megmaradt magyarnak. A formálódó európai birodalomnak is bele fog törni a bicskája a magyarok meghódításába. Most is jó eséllyel vágunk bele a harcba – fogalmazott.
A zöld ideológiával kapcsolatban Kovács István arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredetileg konzervatív, keresztény értékeket képviselt, de a birodalom kisajátította.
Az a társadalmi réteg, amely minket támogat, vidéken él, ezért számára fontos a környezet. Itt van tennivalónk, e téren új politikai irányt kell mutatni egész Európának – figyelmeztetett az intézet stratégiai igazgatója.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
Tarlós István az élen a jelenlegi jelöltek között
A Századvég legfrissebb felmérése szerint az őszi önkormányzati választás jelenlegi főpolgármester-jelöltjei közül a kormánypárti Tarlós Istvánra szavaznának a legtöbben.
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben azt írták: a Századvég megvizsgálta a főpolgármesteri tisztségre pályázók népszerűségét.
A kutatás eredménye szerint Tarlós Istvánra a válaszadók 50 százaléka voksolna, ami „szélesebb körű támogatást jelent, mint a politikai jobboldal jelenlegi fővárosi bázisa”.
A legnépszerűbb ellenzéki jelölt Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd közös jelöltje, de őt csak 21 százalék választaná. A DK jelöltje, Kálmán Olga a harmadik helyen áll a jelöltek rangsorában: a biztos szavazók 15 százaléka voksolna az egykori televíziós műsorvezetőre.
A független Puzsér Róbertnek és a Momentum jelöltjének, Kerpel-Fronius Gábornak nincs releváns támogatottsága: előbbi 8, utóbbi 6 százalékon áll a biztos szavazók körében – részletezték a felmérés eredményét.
Kitértek Tarlós István munkájának megítélésére is. A biztos szavazók 57 százaléka elégedett a jelenlegi főpolgármester tevékenységével. A megkérdezettek 41 százaléka inkább elégedetlen a Fidesz-KDNP jelöltjének teljesítményével, míg 2 százalékuk nem foglalt állást a kérdésben – olvasható a közleményben.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatása június 15-18. között 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú budapesti megkérdezésével készült, CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amely Budapest összes felnőtt lakosának megkérdezésével alakult volna ki.
Forrás: magyarnemzet.hu
Reklám
Mintha összebeszéltek volna – lemondási hullám a marosvásárhelyi RMDSZ-ben
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének megújulását sürgeti a szövetség több politikusa, akik mindaddig nem kívánnak semmilyen tisztséget betölteni.
Mintha összebeszéltek volna vagy beintésre mondanának le különböző funkcióikról a marosvásárhelyi RMDSZ tisztségviselői. Amint beszámoltunk róla, az első Furó Judit volt, aki mindössze személyes és egészségügyi okokra hivatkozva, tíz nappal ezelőtt „letette” a városi tanácsosi mandátumát. Néhány nap múlva viszont kitálalt. Teljesen visszatetszőnek tartotta, hogy
a város jövőjét meghatározó fontos döntésekben mindig a politikai egyezségek, illetve olyan más szempontok domináltak, amelyek alkalmanként szakmailag is kifogásolható döntéseket eredményeztek”.
Furó ment, Tamási nem jött
Az önkormányzati képviselőt Tamási Zsolt követte, aki nem volt hajlandó Furó helyét átvenni a tanácsosi testületben. A katolikus iskola igazgatója a sajtónak átküldött levélben hosszasan taglalja az okokat. Tamási egészen a 2016-os választások előtti időszakra kanyarodik vissza, arra a rövid periódusra, amikor megvalósulni látszott az összefogás listája.
„A polgármesterjelöltünk mögötti egységes felsorakozás mellett bíztam benne, hogy a városi tanácsosi listán is az egyéni érdekek és kapcsolatok helyett az összefogás alapján fog készülni a rangsorolás. Volt is egy tiszavirágéletű, összefogás alapján készült lista, amelyen engem a harmadik helyre rangsorolt a Maros megyei Területi Állandó Tanács.
Ez a lista változott, s nem volt világos számomra, hogy az összefogás jegyében vagy más érdekek miatt. Ezért vállaltam csak a 13-ik helyet. Mert tudtam, hogyha a közösségi összefogás hozza az erejét, akkor ennyi tanácsosunk lehetett volna az önkormányzatban. S ezzel a bizalommal nem lett volna szabad nem élni.
S azt is tudtam, hogyha a közösségünk megosztottsága marad, akkor az önkormányzati frakciónk a nem a város és közösségünk érdekét képviselő városvezetés árnyékában kényszerpályákra kényszerülhet. S ezzel nem tudtam volna azonosulni” – írja Tamási Zsolt.
A felekezeti iskola ügyében meghurcolt tanár úgy érzi, hogy a jelenlegi RMDSZ-frakció kényszerpályára került, és Dorin Florea kiszolgálójává vált.
„Ezért nem tudok azonosulni egy olyan közkatonai szereppel, amelyben olyan döntések meghozatalára kényszerülhetnék, amelyre a városi szervezet vezetői a frakciófegyelem alapján kérhetnének, s amelyről tudnám, hogy nem a mi érdekeinket szolgálja” – indokolja döntését Tamási. A nyilvánosságnak szánt levelében nemcsak az önkormányzati frakciónak, hanem az RMDSZ vezetőinek is üzen, amikor leírja, hogy nincs más út, csak a szervezet teljes megújítása és egy olyan csapat kiépítése, amellyel a közösségért érdemes vállalni a napi politikát és szolgálatot.
Tamási Zsolt visszalépése után Furó Judit helyét a lista 14. helyezettje, Boros Gyula kisvállalkozó készül átvenni.
A volt polgármesterjelölt is búcsút int
Míg Vass Levente városi elnök a péntek délelőtti sajtótájékoztatóján többek közt az eddigi le- és visszamondásokról beszélt,
Soós Zoltán, a szövetség 2016-os polgármesterjelöltje Facebook-oldalán tette közzé, hogy társul „a megfontoltságot és bölcsességet felmutató Furó Judithoz és Tamási Zsolthoz”.
Ezennel bejelentette, hogy visszavonul a marosvásárhelyi szervezetben betöltött minden tisztségéből és vállalásából, amíg az itt található áldatlan és méltatlan állapotok meg nem szűnnek. Egyébként Soós is osztja Tamási véleményét, miszerint a következő választásokig a szervezetnek meg kell újulnia. „Sokan és sokat hallgattak és hallgatnak, habár nem értenek és nem értünk egyet azzal, ami az elmúlt három évben történt a marosvásárhelyi politikában. Nem ezért küzdöttünk és nem ezért vállaltam közel négy éve a jelöltséget a korrupcióval vádolt, sajnos még mindig regnáló városvezetéssel szemben. Igyekeztünk véget vetni a városunkat kiszipolyozó, a közpénzeket nem hatékonyan felhasználó, a jövőnket elherdáló városvezetésnek. Sajnos azt kell tapasztalnom, hogy az elmúlt húsz év talán legkártékonyabb korszakát éljük” – vélekedik a néhány hónapja körzeti elnöki tisztségbe választott Soós. A három évvel ezelőtti jelölt meg is magyarázza: véleménye szerint
a vesztét érző városvezetés gátlástalanul eladósítja Marosvásárhelyt, amit nem tehetne meg a városi RMDSZ segítsége nélkül.
A közösségi oldalán közzétett üzenete Vass Leventének is szól: „Fontosnak tartom egy új városi vezetés létrehozását, amely nem függ a Florea-érdekektől, és amelyben feladatot kapna városunk jelenleg kizárt értelmisége. Csak így van esély 2020-ban nyerni. Legyen ez egy ösztönző lépés a változás irányába!” Szintén a körzeti elnökségéről mondott le időközben Kovács Róbert, a hegyimentő-szolgálat vezetője is.
A lemondási hullámról kérdezett Vass Levente elmondta, mindenkinek jogában áll elutasítani vagy elfogadni és utólag visszamondani egy tisztséget.
Ha a következő napokban más is lemond, az is egy természetes dolog, ilyen a politika”
– válaszolta a helyi szervezet elnöke, emlékeztetve, hogy 2012-ben a listavezető személy nem vállalt munkát az önkormányzati testületben, rá három évre, egy másik megüresedett helyre a lista 24. helyezettjének kellett belépnie kis időre a tanácsba. Lapunknak nyilatkozva Vass úgy vélekedett, egyáltalán nem a véletlen műve, hogy tíz nap leforgása alatt többen mondtak le, mint az utóbbi három év alatt összesen. Szerinte egyértelmű, hogy a lemondások többsége összefüggésben áll egymással, ugyanakkor azt sem zárja ki, hogy „valaki a régi gárdából” befolyásolja a ki- vagy visszalépő személyeket.
Forrás: kronika.ro
Reklám
Úzvölgyi katonatemető – Csíkszeredában szervez tiltakozó megmozdulást az Erdélyi Magyar Néppárt
Az úzvölgyi katonatemető államosításának leállítását, a sírkert eredeti állapotának helyreállítását és Hargita megye prefektusának lemondását, vagy leváltását követeli az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) azon a tüntetésen, amelyet kedd délutánra hirdetett meg Csíkszeredába, a Hargita megyei prefektusi hivatal épülete elé.
Csomortányi István pártelnök hétfői nagyváradi sajtóértekezletén kifejtette: az EMNP azért szervez tiltakozó megmozdulást, mert a magyar közösség ellen előre kitervelt támadásnak tekinti az úzvölgyi katonatemetőben történteket.
A pártelnök szerint a román állam egyre gyakrabban támadja a magyar közösség szimbólumait. Szerinte nemcsak a magyar vagy a székely zászló, hanem az úzvölgyi katonatemető is ezek közé tartozik.
Aki kitervelte a katonatemető elleni támadást, az a magyar közösséget akarta támadni”
– szögezte le az EMNP elnöke.
Csomortányi István úgy értékelte: az erdélyi magyarság kettős ostrom alatt áll. Egyrészt a „balkáni típusú” sovinizmus, nacionalizmus és gyűlölet importja keseríti mindennapjait, amire az úzvölgyi provokáció volt a legutóbbi példa, másrészt „nyugati liberalizmus-import” is fenyegeti a hagyományos erdélyi értékeket.
A pártelnök szerint Európa kettős mércével mér Erdély esetében: míg az erdélyi magyarság közösségi jogaival szemben teljesen érdektelen, addig a múlt hétvégén Kolozsváron tartott melegfelvonuláson Köln alpolgármestere, valamint Spanyolország és Franciaország tiszteletbeli konzulja is szót emelt a szexuális kisebbségek védelmében.
A párt június 25-én Nagyváradon szervez imaláncot, amelyen azért demonstrálnak, hogy a magyar közösség régi követelésének eleget téve a helyi hatóságok engedélyezzék a várost alapító Szent László király lovasszobrának felállítását város főterén.
A megmozduláson nem hangzanak el politikai beszédek, a résztvevők a magyar történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében kérik majd a szoborállítás jóváhagyását – tette hozzá a pártelnök.
Csomortányi István megállapította: az elmúlt száz évben az erdélyi magyarság mindig békés úton, a törvények betartásával kérte jogait, és – más eszközei nem lévén – továbbra is ezt kell tennie. Mivel a román állam részéről egyre több a magyarellenes lépés, arra kell felkészülni, hogy a következő időszakban akár köztereken, tüntetéseken is folyamatosan meg kell jeleníteni a magyar közösség érdekeit – vélekedett az EMNP elnöke, kitartásra buzdítva a magyar közösség tagjait.
Forrás: kronika.ro
Reklám
Őrizetbe vették az UEFA korábbi elnökét, Michel Platinit
Az UEFA korábbi elnökét a 2022-es, katari labdarúgó-világbajnokság rendezői pályázatának vizsgálata keretében vették őrizetbe – írja a hvg.hu.
A Mediapart francia oknyomozó portál információi szerint kedden őrizetbe vették Michel Platinit Párizs közelében annak a nyomozásnak a keretében, amely a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezői pályázatának elbírálásával kapcsolatos korrupciót vizsgálta. A lap információi szerint Platinit Nanterre-ben tartják fogva az egyik helyi rendőrörsön. A lap hozzáteszi, hogy a volt főrendőr Claude Guéant-t, Nicolas Sarkozy volt kabinetfőnökét, majd belügyminisztert is kihallgatták mint szabadlábon lévő gyanúsítottat. Guéant-t januárban egyébként kétéves börtönbüntetésre ítélte egy bíróság korrupciós ügyek miatt. Rajta kívül Sarkozy volt sportügyi tanácsadóját, Sophie Diont is őrizetbe vették az üggyel kapcsolatban.
Az MTI azt írja, hogy először a francia Mediapart és Le Monde újságok honlapján megjelent információt megerősítette a francia igazságszolgáltatásban dolgozó, névtelenséget kérő forrás is. Hozzátette: az ügyészek a 2022-es – végül Katarnak ítélt – vb helyszínének kijelölése során felmerült korrupció és megvesztegetés gyanúja miatt nyomoznak, Platinit is ezzel kapcsolatban hallgatják ki.
PS/Hvg/MTI, fotó: MTI/AP
Forrás: pestisracok.hu
Reklám
Football Insider: Az Arsenal ajánlatot tett Szoboszlai Dominikért
A Football Insider szakportál értesülése szerint az Arsenal kilencmillió fontos (3,3 milliárd forint) ajánlatot tett a Red Bull Salzburgnak Szoboszlai Dominik magyar válogatott labdarúgó játékjogának megvásárlásáért.
A szerdai cikk szerint a londoni klubnál régóta figyelemmel kísérik a 18 éves támadó középpályás fejlődését. Szoboszlai iránt a Borussia Dortmund, a Lazio és a Juventus is élénken érdeklődik, az Arsenal pedig már idén nyáron szeretné kivásárolni ausztriai szerződéséből, ám klubja leghamarabb a téli szünetben válna meg tőle, tekintettel arra, hogy a csoportkörben szerepel a Bajnokok Ligájában..
A Football Insider a világ egyik legkeresettebb tizenéves futballistájának nevezi a székesfehérvári születésű és nevelésű Szoboszlait, aki az előző idényben bekerült az osztrák bajnok Salzburg felnőtt csapatába, és bemutatkozott a magyar felnőtt válogatottban, amelyben eddig négyszer lépett pályára.
A mértékadó transfermarkt.com szerint a támadójátékos becsült piaci értéke jelenleg 12 millió euró (3,9 milliárd forint), de a The Sun információja szerint az Arsenal 15 millió fontot is hajlandó lenne fizetni érte. A brit lap szerint Unai Emery vezetőedző az eddiginél szűkebb költségvetéssel dolgozik idén nyáron, amely korlátozta a lehetőségeit, ez növeli Szoboszlai esélyeit.
A játékost a The Guardian 2017 októberében, a goal.com pedig idén márciusban a világ legtehetségesebb labdarúgói közé sorolta a korosztályában.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
A filmeknél jobban megdolgoztatja az elménket a könyvolvasás – 10+1 ok, amiért olvasni jó
Egyre többet olvasunk online tartalmakat és egyre kevesebbet könyveket. Pedig nem érdemes elhanyagolni a könyvolvasást, ugyanis azzal annak számtalan pozitív hatásáról is le kellene, hogy mondjunk. De melyek is ezek? 10 pontban összegyűjtöttük a könyvolvasás jótékony hatásait.
1. Fitt elme
Tanulmányok bizonyítják, hogy olvasással lelassítható vagy akár meg is előzhető az Alzheimer-kór és a demencia kialakulása, hiszen akárcsak az izmokat, az agyunkat is edzeni kell. Az olvasás, de a sakk vagy épp rejtvényfejtés is jótékony hatással van az agyra.
2. Nyugalom
Amikor sűrűsödnek a viharfelhők a fejed felett, elég ha előveszel egy jó könyvet, hátradőlsz, és elmerülsz egy izgalmas regényben vagy egy érdekfeszítő újságcikkben. Míg nem a problémáidon rágódsz, a tested kicsit fellélegezhet, és a regény világából visszatérve kicsit távolabbról tudod szemlélni a dolgokat, és talán megoldást is talász a gondjaidra.
3. Nagyobb műveltség és tudás
A fikciós művek által más embereket, országokat, konfliktusokat és azok megoldását ismerheted meg. Az ismeretterjesztő könyvekből pedig tudásra tehetsz szert. Bármit elveszthetsz, de ami a fejedben van, az mindig veled marad.
4. Gazdagabb szókincs
Minél többet olvasol, annál több új szóval találkozol, melynek egy része beépül a szókincsedbe is. Ezek segítségével differenciáltabban látod a világot, ráadásul ha választékosan beszélsz, jobb benyomást keltesz másokban, ami visszahat az önértékelésedre is, sőt, egyes tanulmányok szerint a munkahelyi előléptetésekhez is hozzásegíthet.
5. Jobb memória
Ha regényt olvasunk, óhatatlanul emlékeznünk kell minden szereplőre, cselekményszálra és még számtalan apróságra, hogy élvezni tudjuk a művet. Minden új emlék és információ nyomán új kapcsolatok jönnek létre az agyban, ami jó hatással van a rövid távú memóriára.
6. Analitikus gondolkodás
Előfordult már veled, hogy a regény közepén kitaláltad, ki követte el a gyilkosságot? Nos, nem véletlen. Az olvasás, a filmnézés fejleszti a kritikai gondolkodást.
7. Koncentráció
Olvasás közben órákon keresztül csak a könyvre figyelünk, ennek révén megtanuljuk, miként kell jobban összpontosítani, ami a mindennapokban is nagy hasznunkra lehet. Érdemes reggel, munkába indulás előtt vagy útközben elővenni egy könyvet, és 15-20 percet olvasni, melynek meglepően pozitív hatásai lesznek a munkahelyi tevékenységünkre egész nap.
8. Írás
Minél többet olvasol, annál több stílust ismersz meg, ezek pedig pozitív hatással lesznek az íráskészségedre is. Akár akarod, akár nem, el fogsz lesni egy-két trükköt a profiktól. A rendszeres olvasással elsajátított szókincs az írásbeli kifejezőképességünket is jelentősen javítja.
9. Segít a döntéshozásban
A sok új információ, amire olvasás közben szert teszel, segít a komoly döntések meghozásában, akkor is, ha nagy rajtad a nyomás, és hirtelen kell valamiben döntened.
10. Empatikusabbá tesz
A szakemberek szerint a regények segítenek belehelyezkedni embertársaink helyzetébe, átélni egy-egy szereplő érzéseit és gondolatait, belelátni abba, hogyan lehet még gondolkodni a világról. Ez pedig megkönnyíti a másokkal való barátkozást és a közös munkát is. A kutatás szerint az audiovizuális fikciós műveknek (filmeknek, tévéműsoroknak) is lehetnek hasonló hatásai, de az olvasás sokkal jobban megdolgoztatja az elménket, illetve jóval nagyobb figyelmet igényel, ezért hatványozottan képes fejleszteni ezeket a képességeinket.
+ 1 Szinte ingyen szórakoztat
Sokan panaszkodnak arra, hogy drágák a könyvek, azonban az antikváriumok vagy az olcsó könyvesboltok kínálatáról ez már nem mondható el, hiszen ezeken a helyeken potom áron szerezhetjük be legújabb olvasnivalóinkat. Igaz, ezek nem a legfrissebb kiadványok, de ha beiratkozunk egy könyvtárba, rengeteg friss kötethez is hozzáférhetünk.
mindennapkonyv.hu / nyugat.hu / divany.hu
Reklám
Puliszkadomb
“A várhegyet egyfelől a Küsmöd vize, más felől (nyugatról) az emlitett Várpataka folyják körül, az ezen oldalokról meredeken leszelt (a Küküllő szinvonala felett 200 lábnyira magasuló) hegynek fennlapja vagy 20 hold kiterjedésű lehet, ezt nevezik alsó várnak; hol a körvonalozott fennlap egybekeskenyül, alsóvár választékának nevezett helyen, magas széles földtöltés, annak külső (déli) alján pedig egy még most is 3 öl széles és ily mélységű sáncz metszi át egész szélességében a hegynyakot, mely töltés és sáncz még a hegy keleti oldalán is néhány száz lépésre követhető, de ott megszünvén, többé sem a vár oromszélén, sem a hátrább délre fekvő felső várnak nevezett magaslaton fel nem találhatjuk, hanem ugy a felső, mint az alsó vár területén vastag veres és feketére égetett cserépdarabok oly nagy mennyiségben jönnek elő, hogy a talaj a szó teljes értelmében fedve van; fegyvereket, lánczdarabokat, zabolákat, harczi bárdokat szintén sokat találtak itten, de fájdalom, mind eldividálódtak. E mellett mutatnak az alsó vár közepén egy tavacskát, hol a vár kútja lett volna, és egy másik üreget, hol a vár urának tündérek által őrzött roppant kincse lenne a vár földalatti pinczéiben elrejtve. E regék, az észlelhető csekély nyomok s a hagyomány által megőrizett elnevezés mind arra mutatnak, hogy itt ugyancsak valamely alkalmi erőditvényekkel körülvett táborhely lehetett, nem pedig kőfalakkal övezett vár, mert a töltést több helyen felásván, ott ilyszerű épitkezéseknek semmi nyomára nem akadhattam. Ilyszerű alkalmi erőditvény lehetett a szemben levő Leánymező nevű hegyen is, hová a néphagyomány tündérvárat helyez, de a hol vastag cserépdaraboknál más nyomot felfedeznem szintén nem sikerült. Itt tanyáztak, a rege szerint, a Senyevárában lakott óriásnak leányai, sőt itt is megvan azon nagyon elterjedt mese, hogy az óriás leánya felszedte kötényébe a szántóvető embereket. Nagyon homályos nyomok ugyan ezek, de az ilyeket sem szabad figyelmetlenül mellőznünk, mert e homályos nyomok is egyes betük, melyekkel homályos ős korát honunknak valaha felderitenünk sikerülend, mert az ily régi épitkezések helyein a föld gyakran rejt keblében oly műtöredékeket, melyek becses adatot nyujtanak egyaránt a történész- és régésznek is; kijelölöm azért a Senyevárnál mutatkozó nyomokat avégett, hogy a lépteimen talán szerencsésebb viszonyok közt meginduló szakemberek, azokat rendszeres ásatások által kellőleg felkutathassák, és a tudomány számára kizsákmányolhassák.”
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
Forrás: legendarium.ro
Reklám
Reklám
