Szeretném elmondani miért fontos a kéz, Egy olyan világban, hol mindent gép intéz. A világban, hol tudják mi a modern, a korszerű, Kevesen szólnak arról, mi a nagyszerű.
A gép csak egy manipulált kaptafa szerint dolgozik, Nem érez, nem lüktet, nem fél, nem gondolkozik. Beállítható rajta mindenféle paraméter, De nincs az a gomb, hogy készítse: szeretettel…
Mert a mai ember számára minden cserélhető, Szerdán fekete szandál, csütörtökön meg cipő. Régen egész emberöltő felnőtt egy pár lábbelin, És nem bánkódtak, vagy sopánkodtak őseim.
Nem dobott piacra újabb módít a kereskedő, Orvoshoz vitték, ha eltörött a sarka a cipőt. S ott a cipész óvó kézzel, szakértelemmel, Bánt az elhasználódott lábbelikkel.
Nagy tanítása van ennek a történetnek: Hogy a régit használhassam, nem kell újat vegyek. Minden apró ragasztónyom, varrás, és öltés, Szeretetmorzsa, gondviselés, s törődés.
Bizony mondom, XXI. századi, modern emberek, Tanuljatok meg örülni, mint újnak – a réginek. Belénk sorsunk a cipész ezer élményt ölt, Hogy megtanuljuk méltón viselni a cipőt.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019. április 19., péntek (MTI) – “Marhaságoknak” minősítette a Mueller-jelentésben szereplő, rá vonatkozó egyes megállapításokat pénteki Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök.
A 448 oldalas dokumentumot “Őrült Mueller-jelentésnek” nevezve Donald Trump azt írta, hogy a róla tett kijelentéseket “dühös demokrata Trump-gyűlölők” fogalmazták meg. Koholtnak és teljességgel igaztalannak minősítette a rá nézve negatív kijelentéseket. Hangsúlyozta, hogy a jelentés alapjául szolgáló vizsgálat “törvénytelenül elindított kacsa” nyomán kezdődött meg és soha nem lett volna szabad megtörténnie.
A Mueller-vizsgálatot egy Christopher Steele nevű volt brit hírszerző által Donald Trumpról készült dokumentum alapján indították meg. A Demokrata Párt és Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt kampánya által finanszírozott Steele-dossziéról bebizonyosodott, hogy ellenőrizetlen és hamis információkon alapult.
A csütörtökön, csaknem két esztendeig tartó vizsgálat után nyilvánosságra hozott Mueller-jelentés azt állapította meg, hogy sem Trump kampányának egyetlen munkatársa, sem egyetlen amerikai állampolgár nem játszott össze oroszokkal 2016-ban. A jelentés leszögezte azt is: nem volt elégséges bizonyíték arra, hogy az elnök akadályozta volna az igazságszolgáltatást.
A szerkesztett változatban közzétett dokumentum ugyanakkor rögzítette azokat a kísérleteket is, amelyek során Trump – már elnökként – megpróbálta rábírni egyes munkatársait az akkori igazságügyi miniszter, Jeff Sessions döntéseinek befolyásolására, például arra, hogy mentse fel Robert Muellert. Ezek a kísérletek azonban eredménytelenek maradtak, mert a munkatársak nem hajtották végre az elnök kéréseit. A jelentés egyes megállapításait amúgy is vitató egyes demokrata párti törvényhozók azonban úgy gondolják, hogy ez nyitva hagyta számukra a lehetőséget a Trump elleni további vizsgálódásokra.
A demokrata többségű képviselőház igazságügyi és hírszerzési bizottságai már csütörtökön bejelentették, hogy beidézik meghallgatásra Robert Muellert. Pénteken Jerrold Nadler, az igazságügyi bizottság elnöke azt is bejelentette: kikérte az igazságügyi minisztériumtól a jelentés teljes, szerkesztetlen változatát, arra hivatkozva, hogy a szerkesztett változat “a kongresszus nagy részét sötétségben hagyja”.
“Az általam vezetett bizottságnak szüksége és joga is van a teljes jelentéshez és a rendelkezésére álló bizonyítékokhoz. A szerkesztés jelentősnek tűnik. Mostanáig nem láttunk egyetlen bizonyítékot sem, amelynek alapján a különleges vizsgálóbíró (Mueller) megfogalmazta az álláspontját” – olvashat a Nadler hivatala által kiadott közleményben. A jelentés megállapításai megosztják a politikai osztályt és a közvéleményt is. A demokrata párti politikusok egy része további meghallgatásokat és vizsgálatokat tartana szükségesnek, más részük viszont lezárná mindezt. Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője például kijelentette: nincs szükség további meghallgatásokra és vizsgálatokra, hiszen jövőre úgyis elnökválasztás lesz.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken egy sajtótájékoztatón kijelentette: az amerikai kormányzat továbbra is fellép az amerikai választásokba történő orosz beavatkozás ellen, és “kemény intézkedéseket” hoz Moszkva “kártékony cselekedetei” megakadályozására.
“Világosan meg fogjuk mondani nekik, hogy ez a fajta viselkedés elfogadhatatlan” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője. A Mueller-jelentésről véleményét kérdező újságírónak válaszolva Pompeo leszögezte: “nagyon súlyos”, hogy Oroszország “választási folyamatokba avatkozik be szerte a világban, nemcsak a miénkbe 2016-ban, hanem másutt is”.
A Reuters hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint a megkérdezetteknek csupán 9 százaléka mondta azt, hogy a jelentés hatására megváltozott a véleménye Donald Trumpról és az oroszokhoz fűződő feltételezett kapcsolatairól.
A külhoni magyar jogvédelem élharcosának nevezte közleményében a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Hámos Lászlót. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) társalapítója és elnöke, a Magyar Diaszpóra Tanács észak-amerikai regionális elnöke szerdára virradóra, életének 68. évében hunyt el.
Több mint négy évtizedes fáradhatatlan, áldozatos munkájával elévülhetetlen sikereket szerzett nemcsak az amerikai, de az erdélyi, kárpátaljai és a Kárpát-medence többi régiójában élő magyarság megőrzése, jogvédelme és magyar identitásának megerősítése területén – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt rámutatott: Hámos László a határon túli magyarok emberi jogi helyzetének folyamatos figyelésével, a jogsértésekkel szembeni rendszeres és határozott fellépéssel, a külhoni magyar kultúra és oktatás támogatásával nagyban hozzájárult a magyarság határok feletti összetartozásának erősítéséhez, a tengerentúli és a Kárpát-medencei magyar közösségek közötti szálak szorosabbra fűzéséhez.
„Hámos Lászlót saját halottunknak tekintjük. Együttérzéssel osztozunk családja és a magyar diaszpóra közösségeinek gyászában” – áll Semjén Zsolt közleményében.
Azt írják, már bánják, és a jövőben változtatnak majd ezen.
A BBCazt írja, hogy a legnagyobb közösségi oldal összesen másfél millió ember e-mailes címlistájához jutott hozzá engedély nélkül. A cikk publikálása után a Facebook úgy reagált, hogy sajnálják és kitörlik a kontaktokat.
A közösségi oldal állítása szerint “véletlenül” jutottak hozzá az elmúlt három évben több mint másfél millió új felhasználó kontaktlistájához. A Facebook ezeket az adatokat még a saját rendszerébe is bemásolta anélkül, hogy erről megkérdezték volna az érintett felhasználókat.
Fotó: AFP
A Facebook igényt tart arra, hogy megtudja az újonnan regisztrálók e-mail-címét és a jelszavát is, pedig ehhez semmi közük sincs”
– mondta egy cyberbiztonsággal foglalkozó informatikus.
Kiderült továbbá az is, hogy aki beírta ezt a jelszót, azt láthatta, hogy felugrik a Facebook felületén egy üzenet, mely szerint importálják a kontaktokat, pedig ehhez engedélyt kellett volna kérniük, ám ez nem történt meg egyetlenegy esetben sem.
Fotó: AFP
Az adatokat arra használtuk, hogy pontosabban tudjuk a hirdetéseket elküldeni a felhasználóknak”
– közölte a Zuckerberg-portál, majd azzal folytatták, hogy értesítik az ügyben érintett felhasználókat.
Krisztus feltámadt, és feltámadásával igazolta az emberiség ősi érzését, hogy a látható világon kívül van egy tágabb, átfogóbb valóság – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján, szombat este a budapesti Szent István-bazilikában.
A zsúfolásig telt székesegyházban Erdő Péter homíliájában kiemelte: húsvét a remény és az öröm ünnepe.
A főpásztor szerint „lehet körülöttünk tanácstalan a világ, lehet, hogy környezeti erőforrásaink kimerülése, az emberiség életlehetőségeinek szűkülése, (…) az önzés és a kegyetlenség, (…) a kereszténység elleni erőszak és gyűlöletkeltés aggodalommal tölt el minket, de a szívünk mégis tele van reménnyel és örömmel”.
„Mert akit szeretünk, akiben bízunk, él és velünk marad mindörökre”, mert a feltámadt „Jézus győztes”, és „mi a győztes csapatához tartozunk” – fogalmazott.
A bíboros felidézte: az asszonyok, miután üresen találták a sírt és angyali jelenést láttak, örömmel számoltak be erről az apostoloknak. Az apostolok azonban még nem hittek nekik, de reménykedtek, hiszen emlékezhettek Jézus titokzatos szavaira, amelyekkel megjövendölte feltámadását.
Hozzátette: húsvét éjszakája és a felvirradó hajnal tehát a reménység időszaka. „A sír üres, az angyalok üzenete már elhangzott a feltámadásról, de a Krisztussal való találkozás még várat magára. Ha majd a mester megszólítja tanítványait, ha megjelenik közöttük, akkor lesz teljes a feltámadás öröme és bizonyossága”.
„Akkor érzik majd az apostolok, hogy ezt a hírt tovább kell adni mindenkinek, mert ez örömhír, evangélium, és a tanítványok közössége, vagyis az egyház ennek a szabadító hírnek a továbbadásáért létezik” – mondta Erdő Péter.
„Legyen hát húsvét minden vasárnapunk”, „fedezzük fel, hogy hétről hétre találkozunk a feltámadt Krisztussal és megújítjuk a szövetséget egymással”, hogy „szenvedésben és örömben összetartva” „bátorító, vonzó, erőt sugárzó jel lehessünk az egész világ előtt” – kérte a főpásztor.
Az ünnepi liturgia keretében Erdő Péter felnőtteket keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében, a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat.
A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül.
Nagyszombaton, az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől, mindenkit meghív az örök életre.
A központi pályázati felhívásra több mint 2500-an jelentkeztek (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Összesen 1,6 milliárd forinttal támogatja a kormány a diaszpóra magyarságát, valamint a Kárpát-medencei magyar oktatást és kultúrát, a vonatkozó pályázatok eredményeit Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár ismertette csütörtökön Budapesten.
Az államtitkár kifejtette: a magyar kultúráért és oktatásért elnevezésű pályázat keretében 1,1 milliárdot, a diaszpórának szóló pályázat keretében összesen 500 millió forintot különítettek el.
Potápi Árpád János elmondta: a magyar kultúráért és oktatásért pályázat célja a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, a magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése az oktatás és a kultúra támogatása által.
A központi pályázati felhívásra több mint 2500-an jelentkeztek (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A forrás 1,1 milliárd forint volt, ez az egyik legnagyobb keretösszegű nemzetpolitikai pályázata az államtitkárságnak. A megvalósítás időszaka év végéig terjed – jelezte Potápi Árpád János.
Kifejtette: pályázni a magyar közösség céljait szolgáló kulturális és oktatási programok és ahhoz kapcsolódó tevékenységek támogatására, írott és elektronikus média, könyvkiadás segítésére lehetett. Segítséget lehetett kérni továbbá civil szervezetek, egyházak, belső egyházi jogi személyek, intézmények működéséhez, valamint a magyar közösség céljait szolgáló fejlesztésekre és ingatlan-beruházások támogatására.
A központi pályázati felhívásra 2504 pályázat érkezett, ezek 45,7 százalékát tudják támogatni összesen 700 millió forinttal.
A regionális pályázati felhívásokra 2536 pályázat érkezett, ebből 1663-at támogatnak 371 millió forinttal – ismertette az államtitkár.
Példaként említette, hogy a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendváról 2,5 millió forint, Identitas Alapítvány 1 millió forint, Szilágysomlyón a Báthori István Alapítvány 800 ezer forint támogatásban részesül.
A világ bármely részéről lehetett pályázni (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Potápi Árpád János elmondta: a diaszpórát segítő felhívásra 359 pályázat érkezett, az érvényes jelentkezések közül mindegyik nyert. A keret másfélszeresére érkezett igény – jelezte.
A felhívásra a világ bármely részén működő, a magyar kultúra, az anyanyelv megőrzését célul kitűző bejegyzett civil szervezet vagy egyházi jogi személy jelentkezhetett – közölte.
Támogatást lehetett kérni kulturális, családi, egyházi, cserkész, ifjúsági és sport programokra, az anyanyelvi oktatásra és hozzá kapcsolódó működési támogatásokra, így a hétvégi magyar iskolákra, a vasárnapi iskolákra.
Segítséget biztosítanak a magyar közösség céljait szolgáló írott és elektronikus média, könyvkiadás támogatására, szervezetek, intézmények működésére, valamint a magyar közösség céljait szolgáló fejlesztésekre és ingatlan-beruházások támogatására.
Az egy pályázattal elnyerhető forrás félmillió és két és félmillió forint közötti összeg, a megvalósítási időszak szintén az év vége.
Példaként említette, hogy a Müncheni Magyar Intézet Egyesület 2 millió forintot nyert, ugyanilyen összeget kap az Uruguayi Magyar Otthon és a Csík Hágó Magyar Iskola, míg a prágai magyar katolikus plébániát 1,5 millióval segítik.
Hangsúlyozta: a nemzetpolitika kiemelt célja, hogy a világ magyarsága az identitását meg tudja őrizni. 2010-ben nemcsak kormányváltás történt, hanem a nemzetpolitikában radikális irányváltás is – rögzítette.
Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban “rügyfakasztó vasárnap” és “vízbevető hétfőn” – tájékoztatta Kodácz Csengele, az intézmény marketing vezetője az MTI-t.
A szakember elmondta, hogy az ország egyik legnagyobb húsvéti rendezvénye kicsiknek és nagyoknak is kellemes kikapcsolódást ígér, felejthetetlen környezetben.
A skanzen utcáján sétálva a vendégek elleshetik olyan hagyományos mesterségek titkait mint a bútorfestés és a fafaragás, megismerhetik a húsvéti tojásfestés praktikáit, és kiderül, miként kell a legfinomabb húsvéti kalácsot sütni. A rendre gyalogcsendőr ügyel, a kisebbeket mesekert, húsvéti játszóház várja, de az arra vállalkozók táncra is perdülhetnek az Üllési Fonó Néptáncegyüttessel.
A Nomád Parkban 10. századi tevékenységeket próbálhatnak ki a vendégek: lőhetnek íjjal, emellett lesz kézi orsózás, rokkázás és szalagszövés is. A lovaspályán megismerhetik a nomádok félelmetes harcmodorát, fegyvergyakorlatait és lovasjátékait. A Puszta Háza kiállításaival a természet értékeit tárja az érdeklődők elé, a madármegfigyelési nap keretében solymász- és méregkeresőkutya-bemutató is látható. A Hungarikum tárházban a szegedi halasbicskáról és a késesmesterségről nyílik kiállítás.
Húsvét hétfőn muzsikusok és táncosok zenés hírveréssel csábítják a látogatók a skanzenhez, ahol a déli harangszó után az Ányási kápolnánál Antal Imre plébános a hagyományoknak megfelelően megszenteli a kalácsot, a sonkát és a tojást. Ezt az ünnep leglátványosabb eleme, a húsvéti locsolkodás követi, a viseletbe öltözött legények vizes vödröket ragadnak, és felkeresik a skanzen házainál a lányokat. A programokat húsvéti bál zárja a makói Forgatós Táncegyüttessel.
A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Népi Mozgalom Párt (PMP), a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) valamint a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium és a főgimnázium szülői bizottsága közösen beperelte a román Oktatásügyi Minisztériumot és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot az utóbbi tanintézet tavalyi törvénytelennek vélt létrehozása miatt.
Az elindított pert Marius Pascan marosvásárhelyi parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke jelentette be személyes blogján. Közölte: azt kifogásolják, hogy a tárca négy olyan közigazgatási határozatot hozott, amelyek kimondottan a marosvásárhelyi iskola létrehozására vonatkoztak. A keresetet pénteken iktatta a Marosvásárhelyi Táblabíróság.
Marius Pascan kijelentette: elvileg nem ellenzi, hogy a tanügyi törvénynek megfelelően egyházi iskolák működjenek a kisebbségek nyelvén, de nem fogadhatja el, hogy a 2011/1-es tanügyi törvény csak a románokra vonatkozzék, és “egy kisebbség számára fakultatívvá, sőt áthághatóvá váljék minisztériumi rendeletek és sürgősségi kormányrendeletek által, amelyeket álnok módon a parlamenti vakáció idején fogadnak el”.
A képviselő úgy vélte, hogy a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot “a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) aljas politikai cinkosságával, Budapest megrendelésére, az Orbán Viktor miniszterelnök által kifejtett nyomás hatására” hozták létre.
A marosvásárhelyi katolikus iskola e tanév kezdetétől miniszteri rendelettel indulhatott újra, miután több jogi eljárás az intézmény megszűnéséhez vezetett.
A korrupcióellenes román ügyészség (DNA) 2016 októberében kezdte vizsgálni a tanintézet létrehozásának körülményeit, és 2017 szeptemberében emelt vádat ez ügyben Stefan Somesan és Tamási Zsolt ellen. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának a részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése a Római Katolikus Gimnázium megszűnéséhez vezetett. Azóta a bíróság visszaküldte a Stefan Somesan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt iskolaigazgató elleni vádiratot a DNA-nak.
A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétót.
Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban a román alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca tavaly augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját a szeptemberi tanévkezdéskor, immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium néven. A tanintézet élére ismét Tamási Zsoltot nevezték ki igazgatónak, aki februárban sikeresen versenyvizsgázott is az igazgatói kinevezésért.
A Hagyományok Háza és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ Fölszállott a páva rendezvénysorozatot szervez. Legnagyobb részt a műsor hatodik évadából, vagyis a Döntők Döntőjéből ismert szereplők májusban Hargita megye több településén lépnek fel.
A Fölszállott a páva eddigi sikere nyomán, a Hagyományok Háza és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ 2019. május 11-19. között a népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny emlékezetes pillanatait Hargita megye több településén mutatja be.
„A szervezéssel tisztelgünk Kodály Zoltán és Bartók Béla emléke előtt, akik 1907-ben és 1910-ben Gyergyó vidékén kezdték meg erdélyi gyűjtőmunkájukat – beszél a kezdeményezésről Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művelődési Központ igazgatója. – Szeretnénk, hogy a Döntők Döntőjének szereplőivel minél többen találkozhassanak.
Ugyanakkor a szabadidőprogramok szervezésénél nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a vendégek megismerhessék Gyergyó környékét, s az itteni hagyományokat.”
A májusi turné fellépőit az előző évadok és a Döntők Döntőjének szereplői közül válogatták. A közönség többek között találkozhat Kacsó Hangával, a 2014-es évad énekes-szólista kategória nyertesével, a Jászság Népi Együttessel, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategória győztesével, valamint a Tokos zenekarral is, amelynek tagjai 2014-ben állhattak kategóriájukban a dobogó legfelső fokára. A turné szakmai vezetője Kádár Ignác, Örökös aranysarkantyús táncos, koreográfus, aki a Fölszállott a páva mentoraként több évadban is segítette a szereplőket.
A népzenei és néptánc tehetségkutató vetélkedő az MTVA és a Hagyományok Háza közös szervezésében 2012-ben indult, s igazi kulturális missziót teljesített. Öt nagy sikerű évad után az elmúlt évben – a Döntők Döntője alcímet viselő hatodik évadban – az eddigi évek legjobbjai mérhették össze tudásukat, a győztesekről a nézők dönthettek.
A turné programja: 2019. május 12. – Csíkszereda, 19.00 2019. május 13. – Székelyudvarhely, 19.00 2019. május 14. – Gyergyócsomafalva, 12.00 – Gyergyóditró, 19.00 2019. május 16. – Gyergyóalfalu, 12.00 – Gyergyószárhegy, 19.00 2019. május 17. – Gyergyószentmiklós, 19.00 2019. május 18. – Gyergyóremete, 19.00
Négy olaszt, két dél-amerikai, egy indonéziai és egy albán felnőttet részesít a keresztség szentségében Ferenc pápa nagyszombat este a Szent Péter-bazilikában fél kilenckor kezdődő vigílián.
A húsvéti virrasztás szertartása hagyomány szerint a teljesen sötétbe boruló Szent Péter-bazilika bejárati csarnokában indul, ahol az egyházfő megáldja a tüzet és a húsvéti gyertyát. A gyertyára rávési a görög ábécé első és utolsó betűjét, az alfát és az ómegát, valamint az idei évszámot. A gyertyaviaszba négy tömjénmagot is beleilleszt kereszt alakban. Ezt követően a pápa meggyújtja a gyertyát, és ezt kézben tartva a bazilika főoltáráig halad, a vele koncelebráló papoktól kísérve.
Szokás szerint a hívőkkel teli Szent Péter-bazilika ezalatt teljes csendben és sötétben van, csak a papok és a hívők kezében levő gyertyák világítják meg. A bazilikában akkor gyulladnak meg a fények, amikor a pápa az oltárhoz ér. A szertartás során megszólalnak a Szent Péter-bazilika három napja néma harangjai is.
Ferenc pápa a virrasztáson nyolc személyt részesít majd a keresztség, valamint az első áldozás és bérmálkozás szentségében. Három férfi és öt nő van közöttük: a legfiatalabb 21, a legidősebb 61 éves.
A Szent Péter-bazilikában mintegy ötezren vesznek részt a húsvéti vigílián, aki nem jut be az épületbe, az a Szent Péter téri kivetítőkön követheti a szertartást.
A worker looks on as drones are used to pollinate pear blossoms at a pear farm in Cangzhou, Hebei province, China April 9, 2018. REUTERS/Stringer ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY. CHINA OUT. TPX IMAGES OF THE DAY - RC1D925766C0
DRÓNOK – VÁRATLANUL ÉRTE A VILÁGOT AZ ÚJ TECHNOLÓGIA MEGJELENÉSE
A drónok robbanásszerű fejlődése a rengeteg előny mellett komoly biztonsági kockázatokat is felszínre hozott. A szemtelenül olcsó szerkezet ócskavassá tehet milliárdokat felemésztő ármádiákat. Egy hazai kisvállalkozás kifejlesztett egy nemzetközi mezőnyben is bizonyított elfogó szerkezetet, amely iránt itthon nincs hivatalos érdeklődés. Viszont körvonalazódik egy olyan jogi háttér, amely választ adhat arra az abszurd kérdésre is, kell-e légtérengedély papírrepülőhöz.
Játék, versenyzés, filmkészítés, csomagszállítás, parlagfű-felderítés, erdő- és mezőgazdasági felhasználás, térképészet, katasztrófavédelem, önkormányzati térfigyelés, határőrizet, objektum- és rendezvénybiztosítás, bűnüldözés, terrorelhárítás, katonai felderítés, célpont-megsemmisítés – a végtelenségig lehetne sorolni a drónok – katonai szakszóval UAV-ok, illetve robotrepülők – már létező felhasználási területeit, de a lista rohamosan bővül, és bizony aggodalomra is van okunk. Javában részesei vagyunk a legújabb ipari forradalomnak, ez alól a védelemgazdaság sem kivétel. Ennek kiváló példája a drón, amely a szokásos haditechnikai árakhoz képest szemtelenül olcsó szerkezet, egyik pillanatról a másikra ócskavassá tehet milliárdokat felemésztő ármádiákat. Idén januárban a jemeni kormányhadsereg al-Anad támaszpontján rendezett katonai parádén egy villámgyors katonai drón kis magasságban a VIP-tribün fölé repült, optikai úton felismerte a célpontot, és felrobbantotta a magával vitt ötven kiló TNT-t. Az AFP hírügynökség szerint húszi felkelők által elkövetett merényletben hat ember meghalt, 12 magas rangú tiszt – köztük a hadsereg főparancsnoka, a vezérkari főnök helyettese, a hírszerzés igazgatója, illetve egy tartományi kormányzó – súlyosan megsebesült.
Egy eredetileg civil felhasználásra készült forgószárnyas drónt akárhol meg lehet vásárolni. Némi internetes előtanulmányokat követően egy rátermett terrorista feltűnés nélkül össze tud rakni katonai feladatra alkalmas szerkezetet legálisan rendelhető alkatrészekből. A játékipar ugyanis sok tekintetben megelőzte a hadiipari fejlesztőket, a kínaiak ráadásul gátlástalanul ellopnak, lemásolnak és gyártanak mindent, ami csak megjelenik a piacon. Egy aszimmetrikus háborúban elsősorban nem hagyományos harceljárásokra van szükség, sőt még Rambo szerepét is átveheti egy görbe hátú monitorhuszár.
Táskát bemutató „manökenek” a milánói divathéten Fotó: Reuters
Szabadon röptetnek
A tököli repülőtér történelmi hely. Ma is tökéletes díszletként szolgálna egy XX. században játszódó háborús filmhez. Itt gyártották licenc alapján azokat a Messerschmitt 210-es, kétmotoros „romboló” repülőgépeket, amelyeket a szövetségesek nehézbombázói ellen vetett be a Magyar Királyi Honvéd Légierő. A Pestvidéki Gépgyár maradványai mellett a néhai szovjet megszállók bombabiztosnak szánt repülőgépbunkerei ma raktárként, műhelyként szolgálják a kisvállalkozói szektort. Ebben a miliőben működik a tekintélyes szellemi háttérrel – és állami felkarolás hiányában minimális pénzügyi forrással – rendelkező Uaviator Drones Kft. A nem polgári felhasználású drónok fejlesztésére létrejött cég szülőatyja Kersics András feltaláló, konstruktőr. Drónvadász drónokat fejlesztenek. Eddig ugyanis a világ egyetlen fejlesztője sem volt képes megnyugtató megoldást találni a drónelhárításra, amit jól példáz a londoni Gatwick repülőtér nemrégiben történt harmincórás leállása is – drónröptetés miatt. De említhetnénk Izraelt is példaként, ahol a támadó drónok elfogására jobb híján a Patriot rakétavédelmi rendszert használják, jóllehet egyetlen rakéta ára egymillió dollár. Legutóbb három ilyen rakétával sikerült lelőniük egy alig 200 ezer forintos drónt, a rakéta visszahulló darabjai ráadásul egy buszmegállóra estek, ahol emberek haltak meg.
– Már a londoni olimpia szervezői feltették a kérdést, miként lehetne megakadályozni, hogy egy terrorista drónnal támadjon meg egy nézőkkel megtöltött, felül nyitott stadiont. Használható választ senki sem tudott adni, kész szerencse, hogy nem történt támadás. A probléma mindmáig megoldatlan – állítja Kersics András, aki szerint egy „piszkos bomba”, egy egykilós biológiai fegyver szállítására tökéletesen alkalmas lehet akár egy filmezéshez általánosan használt kopter (forgószárnyas) drón is. A támadó drónok elhárításán a világ számos fejlesztője dolgozik, mert a kereslet óriási. Idén februárban a magyar csapat is meghívást kapott Svájcba egy nemzetközi drónelfogó konferenciára, melynek tematikáját az említett jemeni merénylet adta.
A magyarok által bemutatott saját fejlesztésű, tolólégcsavaros, csupaszárny katonai drónnak az a szerep jutott, hogy eljátssza a „rosszfiú” szerepét, őt kellett (volna) a többieknek felderíteni és levadászni. A drónvadászok egy része elektronikus zavarással, mások lézerfegyverrel próbálkoztak, de akadt, aki idomított sasra bízta volna a dolgot. Miután senki sem tudta megakadályozni Kersicsék UAV-jának célba jutását, a szakmabeliek felállva tapsolták meg őket, azóta pedig állítólag töröltek minden lézerrel összefüggő fejlesztést. A tököliek szénszálas kompozitból készült drónjai ellen ugyanis a lézer láthatóan hatástalan volt, az elektronikus zavarás pedig árnyékolással és a gép GPS-től való függetlenítésével szintén kivédhetőnek bizonyult. A konferencián az is megfogalmazódott, hogy tömegrendezvényen nem lehet csak úgy lövöldözni drónra, mert ha lelövik is, a drón szállítmányával az emberekre hullik, ezzel pedig teljesül a terrorista célja.
– A megoldást mi az ellenséges drón hálókivetéses elfogásában és elvontatásában látjuk, a prototípusunkat pedig a kínaiakkal kapcsolatos tapasztalataink alapján nemzetközi szabadalommal le is védettük – mondja Farkas Gábor repülőmérnök, a Lufthansa Technik oktatója. Ő és kollégája, Bánó Imre repülőmérnök, matematikus, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja az a két szakember, aki a kis tököli cég fejlesztéseinél az aerodinamikai és szilárdsági számításokat végzi. Utóbbi 1959-től három évtizeden át volt a legendás repülőgép-tervező, idősebb Rubik Ernő közvetlen munkatársa. Bánó Imre is állítja, hogy azt a Svájcban kijelölt célt, mely szerint „készíteni kell egy olyan elfogó drónt, amely képes minden hatezer méter alatt repülő, légcsavaros meghajtású robotrepülőgépet elfogni”, ők a világon elsőként megoldották, s ezt bármikor bárkinek be is tudják mutatni.
Fotó: Reuters
Befogás hálóval
A cég legnagyobb drónja egy 25 kilogramm hasznos terhet szállítani képes, hétméteres fesztávolságú, tolólégcsavaros, csupaszárny robotrepülőgép. Ez képes szárnyai alatt szállítani azt a nemrégiben elkészült, egyméteres fesztávolságú, merevszárnyas, szintén tolólégcsavaros robotrepülőt, amely alkalmas hálókivetéssel elfogni vagy megsemmisíteni az ellenséges szerkezetet. Koncepciójuk szerint az objektumvédelem, illetve eseménybiztosítás úgy történik, hogy a hatórás repülőidőt teljesítő nagy robotrepülőgép kering a védendő terület felett. Amikor az észlelő radarrendszer riaszt, az operátor meghatározza az elfogó drón számára a célpontot, mire az leválik az anyagépről, 300 km/h sebességgel automatikusan megközelíti a célt, hálóval befogja, majd kábelen elvontatja a célterületről. Azzal, hogy a támadó drónt épségben „leszállítja”, megkönnyíti a későbbi nyomozást.
Ugyanez akkor is lényeges, amikor például drogfutárok drónjait kapja el ilyen drónvadász segítségével a rendőrség. Ehhez az eszköz megfelelő, éjjel és nappal alkalmazható kamerákkal, termokamerával és egyéb szenzorokkal, célpontkövető informatikai rendszerrel rendelkezik. A levegő-levegő elfogó rendszer mellett dolgoznak a föld-levegő rendszer kifejlesztésén is, ami abban különbözik az előbbitől, hogy földi indítóállványról bocsátják fel az elfogó drónt.
– Mindez azonban hiába világszenzáció, ha egyszer a saját hazájában senki sem lehet próféta – mondja Kersics András, aki azt szeretné, hogy Magyarország profitáljon a fejlesztésükből. – Eddig sem a Magyar Honvédség, sem a belügy hivatalosan nem érdeklődött a rendszerünk iránt. El se jutunk az ajánlattételig, ezért valószínűleg külföldre fogjuk értékesíteni a levédetett terveket, a gyártási specifikációt, vagy valamilyen tőkeinjekcióval mi valósítjuk meg a sorozatgyártást.
A hosszú üzemidejű, nagy hatótávolságú drónok és robotrepülőgépek másik alkalmazási területe a mező- és erdőgazdaság. A vegyszerfelhasználást korszerűen minimalizáló precíziós növénytermesztés az adott termőhely termelési potenciáljának maximalizálását igyekszik elérni a lehető legkisebb ráfordítás mellett. A drónok segítségével a gazda minden eddiginél hamarabb és minden eddiginél pontosabb képet kaphat az esetleges fertőzések gócpontjairól.
Magyarországon két főbb alkalmazási területen használnak drónokat: kárfelmérés és a növények „állapotdiagnosztikája”. Az aszály-, belvíz-, fagy- vagy vadkár utáni kárfelmérések során kamerával felszerelt robotrepülőgépek végzik el a kijelölt terület felett az adatgyűjtést. Hasonló területfelmérés zajlik a termesztett növénykultúrák egészségi állapotának meghatározásakor. Az erre alkalmas drónok rendelkeznek a beeső fénymennyiség mérésére alkalmas eszközökkel, hogy a fényvisszaverődésekből aztán matematikai algoritmusok segítségével a növények bizonyos tulajdonságaira vagy fiziológiai állapotára lehessen következtetni.
Kersics András főkonstruktőr egy robotrepülőgépszárnyat vizsgál. Előtérben a tolólégcsavaros elfogódrón prototípusa. A legnagyobb magyar drón a tököli reptéren (jobbra) Fotó: Havran Zoltán
Méhek helyett
Az Egyesült Államokban, ahol számunkra felfoghatatlan méretű, egybefüggő ültetvények is léteznek, munkába állítottak olyan teljesen autonóm drónokat, amelyek saját magukat töltik fel, és amelyeket a növényeket ért károk, betegségek korai jeleinek észlelésére terveztek. A gép egy nap alatt akár ezer hektárt képes módszeresen lefilmezni, az adatokat feldolgozni és továbbítani.
A kaliforniai borászok is hasonló eszközökkel figyeltetik a végtelen szőlősorokat, ha például peronoszpóra ütné fel a fejét valahol, elég legyen a fertőzött ponton beavatkozni, nem kell az egész ültetvényt lepermetezni. A repülő szerkezetek az agráriumot bénító munkaerőhiány csökkentésében is szerepet játszhatnak. Új-Zélandon egyes farmokon ugató drónok vették át a juhászkutyák szerepét: a farmerek által használt gép hangokat rögzít, melyeket a hangszóróján keresztül visszajátszik. A tapasztalatok szerint a drónok terelte csorda gyorsabban mozog, és kevesebb stressz éri őket, mint ha juhászkutyák vigyáznának rá. Talán még ennél is meglepőbb alkalmazás a méhek helyettesítése a beporzásban, amit a méhpopuláció drasztikus csökkenése indokolt az USA-ban. Tavaly nyáron a Dropcopter nevű startupcég drónja automatizáltan porozta be a New York állambeli Lafayette faluban az egyik almáskertet. A fejlesztők szerint a drón a méhek munkáját mandula- és cseresznyefákon is képes elvégezni – igaz, arról nincs információnk, hogy a szintén „automata üzemmódban” működő méhek hatékonysága miként viszonyul a drónokéhoz, és hogy miért nem azon gondolkodnak el inkább: mitől tűntek el a méhek?
Kersics András főkonstruktőr egy robotrepülőgépszárnyat vizsgál. Előtérben a tolólégcsavaros elfogódrón prototípusa. A legnagyobb magyar drón a tököli reptéren (jobbra) Fotó: Havran Zoltán
Szabályba foglalni a szabályozhatatlant?
A jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget a játék és a professzionális (például térképészeti, agrár, filmes, rendészeti stb.) felhasználás között. Bárki feltehetné az abszurdnak tűnő kérdést: ha a kertemben eldobok egy papírrepülőt, ahhoz is légtérengedély kellene? Hajmeresztő, de a válasz: igen. Az érvényben lévő szabályozást több mint húsz évvel ezelőtt, az akkori viszonyokra dolgozták ki. Az 1995. évi XCVII. törvény szerint „pilóta nélküli légijármű olyan polgári légijármű, amelyet úgy terveztek, és úgy tartanak üzemben, hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi”. Ez a meghatározás nem különbözteti meg a távirányítású repülő- és helikoptermodelleket az önálló repülésre is képes drónoktól, illetve a vitorlázó repülésre alkalmas modell (papír-) repülőktől. E szerint mindenkinek harminc nappal a tervezett repülés előtt légtérengedélyt kellene igényelnie a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályától háromezer forint illeték ellenében. A pozitív válasz nyomán a drónpilóta a kijelölt légtérben reptethetné eszközét, ám figyelnie kell, hogy milyen területre kéri az engedélyt, mert bizonyos területeket érintően külön biztonsági felmérésre van szükség. A fővárosban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a környékbeli sportrepülőterek, illetve az ötödosztályú reptérnek számító kórházi helikopter-leszállóhelyek határolják be a lehetséges repülési zónákat. Aki a játék drónját például a Margitszigeten vagy a Városligetben szeretné kipróbálni, nem teheti meg, mert ezek a parkok beleesnek a Honvédkórház három kilométeres repülésvédelmi sugarába. Nem véletlen hangzott el már egy 2014-es konferencián, hogy a forgalomban lévő drónok 99 százalékát illegálisan üzemeltetik. A helyzet azóta is változatlan. Tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz mindössze 15 bejelentés érkezett illegális reptetés miatt, melyből nyolc esetben indult eljárás. Elvileg 300 ezer forintig terjedhet a bírság a légi közlekedés szabályainak megszegése miatt, de a hatóság csak a 30 ezer forint minimális bírságot szokta kivetni. Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója emlékeztet arra: nem véletlenül fejleszt a légiirányító társaság olyan applikációt, amelyen keresztül néhány kattintással foglalható lesz légtér, illetve az alkalmi pilóták tájékoztatást kaphatnak repülésükhöz. A tervezett könnyítések összhangban állnak a lassan körvonalazódó, egységesebb európai szabályozással is. Magyarország fél évtizede dolgozik a saját dróntörvényén. Négy kategóriába sorolnák a pilóta nélküli járműveket, bevezetve a 250 gramm alatti játék repülők fogalmát, amelyek engedélyeztetés nélkül, szabadon repülhetnek a saját kertben. A 250 gramm és két kiló közé eső kategória már félprofi, akár versenyzésre is alkalmas gépekről szól, majd következnek a 2–25 kilós, illetve a 25 kiló feletti drónok. A súly szerinti besoroláshoz egyre komolyabb tanfolyamot javasol a korábbi, nem ratifikált tervezet, mely a legnagyobbak esetén szakszolgálati engedélyt és légi alkalmassági vizsgát is megkövetel. A minden drónkategóriára vonatkozó felelősségbiztosítás a legújabb szabályozási tervezetben is szerepel. A szabadidős és üzleti felhasználást könnyíti, hogy a tervezett applikáción keresztül a két kilónál könnyebb gépeknek elég fél órával a tervezett repülés előtt bejelentkezniük. A gép és a pilóta adatait megkapja a honvédség, a rendőrség, a TEK és a katasztrófavédelem is. Ha jó törvényt sikerülne megalkotni, az segíthetné szabályozott mederbe terelni például a filmesek és fotósok munkáját, akik eddig az életszerűtlen szabályozásból következően sokszor illegálisan voltak kénytelenek elvállalni a munkát. A drón tulajdonosát is védik majd a jogszabályok. Bár a szomszédjogi és a kamerával való megfigyelés szabályai a megfigyeltnek kedveznek (30 méteres magasságig csak a magánterület tulajdonosának, bérlőjének engedélyével lehet reptetni), de legalább a fényképezett szomszéd nem teheti tönkre az eszközt, mert az már a rongálás kategóriájába eshet. Magyarország „elfelejtett” sportága a repülőmodellezés. Az 1960-as, ’70-es, ’80-as években sok fiatalt vonzott a sportág, melynek művelői olimpiai pontrendszerben számítva legalább annyi pontot hoztak, mint az úszók vagy a vívók. A rendszerváltás után azonban megszűntek az állami támogatások. Sportági szakértők szerint az outsider jogalkotók életidegen szabályozást kényszerítettek rájuk: egy kalap alá vették a repülőmodellezést a drónozással. A modellezőszövetségek igyekeznek folyamatosan benyújtani a légtérengedély-kérelmeket, azonban a modellezőknek nem mindegy, hogy milyen felszínformák és időjárási viszonyok között repülnek. A nagy versenyeken mindig van légtérengedélyük, de egyéni edzéskor elkerülhetetlen a rigorózus szabályok áthágása. Ahogy egyikük fogalmaz: „Amikor a széljárás percről percre is változhat, hogyan képzeli bárki is, hogy harminc nappal korábban tudnunk kellene, hogy milyen időjárás lesz éppen akkor?”
LAURENT WAQUIEZ ÉBRESZTŐT FÚJNA A SOROZATOS TÁMADÁSOK MIATT – TERJEDŐ KERESZTÉNYELLENESSÉG
Egy újabb keresztényellenes esemény, amelyről nem számol be a média. Csak január hónap folyamán 66 templomot szentségtelenítettek meg. A Saint-Sulpice nem csupán egy templom, ez része annak, akik vagyunk. Törjük meg a hallgatást! Nyissuk ki a szemünket! – áll Laurent Wauquiez, a Köztársaságiak nevű jobbközép párt elnökének Twitter-üzenetében, amelyet azelőtt írt, hogy felcsaptak a lángok a Notre-Dame-székesegyházban.
Kiáltása annak szólt, hogy felgyújtották a Saint-Sulpice -székesegyházat Párizs belvárosában, a tűzoltók azonban meg tudták fékezni a tüzet. A médiában az esetről kevés helyen számoltak be, pedig ez Párizs második legnagyobb temploma, s a vallástól távol levő emberek számára is ismert lehet, hiszen szerepelt a Da Vinci-kód című filmben.
Édouard Philippe francia miniszterelnök is felháborodását fejezte ki, miután elharapóztak a támadások az országban. A normandiai Houilles-ben a Szűzanya szobrát a földön szétzúzva találták meg, a helyi plébános szerint tíz nap alatt ez a harmadik hasonló eset. A dél-franciaországi Nîmes városában február elején ismeretlenek emberi széklettel keresztet rajzoltak a templom belső falára, ugyanakkor megrongálták a dijoni katedrálist is. A lavauri katedrálisban felgyújtották az oltárterítőt, összetörtek feszületeket és szentek szobrait. „Isten megbocsát, de én nem” – mondta az esetről Bernard Canyon, a délnyugat-franciaországi város polgármestere.
A híres Saint-Sulpice-székesegyház, még a gyújtogatás előtt, 2016-ban Fotó: Reuters
Felmérések szerint az év első két hónapjában 25 százalékkal nőttek a templomok elleni támadások az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. A bécsi székhelyű Európai Keresztények Elleni Diszkrimináció és Intolerancia Megfigyelőközpont vezetője, Ellen Fantini jelezte, sok esetben nem egyértelmű, hogy mi az oka a támadásoknak, de Franciaországban jelentős problémát okoznak az anarchista és feminista csoportok.
Fantini úgy vélte, Franciaországban növekszik a katolikus egyház és a keresztény szimbólumok elleni gyűlölet. A franciaországi püspökök konferenciájának főtitkára, Olivier Ribadeau-Dumas a múlt hónapban kijelentette, egy templom elleni támadás nem azonos egy egyszerű betöréssel. „Kinyitni a tabernákulumot, elvenni a szentostyát, megszentségteleníteni azt, ami számunkra a legszentebb, Jézus Krisztus megjelenését az ostyában, ez nekünk borzalmas” – mutatott rá.
Szeretném elmondani miért fontos a kéz,
A világ bármely részéről lehetett pályázni (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
