Főoldal Blog Page 715

Egy évszázad alatt harmadszor lett magyar állampolgár

Harmadszor lett magyar állampolgár Geréd Margit, aki századik születésnapján vehette át visszahonosítási okiratát borzsovai otthonában. Az idős asszony jó egészségnek örvend, és nehéz életútja ellenére is megőrizte humorérzékét, hálás a boldog percekért. Geréd Margit hét gyermeknek adott életet, tizenöt unokájának és tizenhat dédunokájának örülhet.

• Fotó: Gábos Albin
Századik életévét töltötte kedden a csíkborzsovai Geréd Margit, aki e jeles napon otthonában vehette át visszahonosítási okiratát Tóth Lászlótól, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjétől. A falu Marcsa nénije harmadszor lett magyar állampolgár, századik születésnapján példaértékű életútjáról is beszélt.
Egyedül hét gyermekkel
Százévesen is egyedül él, képes ellátni magát, takarítani, főzni is szokott Marcsa néni. Természetesen gyermekei is segítenek neki, hetente többször meglátogatják, besegítenek a ház körüli teendőkben. Legkisebb gyermeke érdeklődésünkre kiemelte: a századik életévét töltő asszonyt a munka tartotta életben. Ebből pedig akadt is bőven, hiszen férjét már közel 60 éve elvesztette.
• Fotó: Gábos Albin
Az asszony 1962-ben maradt egyedül hét gyermekkel, miután férje – látva, hogy a kollektivizáláskor mindenüket, amiért dolgoztak, épp vitték ki a kapun – agyvérzést kapott és eltávozott az élők sorából. Az özvegy a tragédia ellenére legjobb tudása szerint nevelte fel gyerekeit. Legkisebbik lánya szerint sosem szenvedtek hiányt semmiben.

Az idős nő egyébként nagyon olvasott, több nyelven beszél folyékonyan, gyermekei is tőle tanultak meg románul és oroszul.

• Fotó: Gábos Albin
Négy élő gyermeke közül egyik szintén Csíkborzsovában él, hárman azonban távolabb, Csíkszeredában, Székelykeresztúron, illetve Budapesten. Azt is megtudtuk, hogy azokon az alkalmakon, amikor összegyűl a „szűk család”, több mint hatvanan vannak,

ugyanis az asszonynak tizenöt unokája és tizenhat dédunokája van. Legközelebb szombaton kerül sor erre, hiszen akkor ünneplik meg a családdal Geréd Margit századik születésnapját.

• Fotó: Veres Nándor/MTI
Lélekben mindig magyar volt

A sok viszontagságot megélt asszony kedden harmadszor kapta meg hivatalosan a magyar állampolgárságot, de elmondása szerint szívben, lélekben mindig magyar volt. Mi több, a „fél lába mindig is örök magyarországi volt”, hiszen édesanyja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózdról származott, csíkszentmiklósi apja pedig ott volt boltoslegény. Az ottani postán ismerkedtek meg, egymásba szerettek, majd édesanyja „eljött ebbe a hideg Csíkba”, és itt is maradt élete végéig.

Geréd Margit Csíkszentmiklóson született, de már 80 éve abban a csíkborzsovai házban él, ahová férjhez ment, és amelyben kedden ünnepélyesen átvette visszahonosítási okiratát.

Tóth László főkonzul szerint ritkák az olyan alkalmak, amikor 100. születésnap alkalmából köszönthetnek, de egyben ritka nagy élményt is jelentenek. Kedden sem volt ez másként, szem nem maradt szárazon, amikor a konzulátus illetékesei mellett gyermekei, rokonai, illetve Ferencz Tibor, Szépvíz község polgármestere is felköszöntötte a százéves asszonyt.

• Fotó: Gábos Albin
Az ünnepelt a keddi eseményen mindenkinek „csak” annyit kívánt, hogy legyenek egészségesek és érjék meg azt a kort, amit ő. Marcsa néni a köszöntések után rokonaival közösen elmondta az állampolgári esküt, majd köszönetképpen több verset is elszavalt, köztük Pósa Lajos Magyar vagyok című költeményét.

Igényelhető az állampolgárság

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa Geréd Margit visszahonosítási okiratának kiállítása alkalmából ismét emlékeztette az érdeklődőket, hogy továbbra is lehetőség van előzetes egyeztetés alapján a magyar állampolgársági kérelem benyújtására. 2011 óta egyébként világszerte több mint egymillióan szerezték meg a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás által, a magyar külképviseletek közül pedig hagyományosan a csíkszeredainál adják le a legtöbb erre vonatkozó kérelmet a visszahonosítást igénylő magyarok.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Tizenöt székelyföldi a román keretben

Április 28. és május 4. között az észtországi Tallinnban rendezik a divízió 1/B csoportú jégkorong-világbajnokságot. A huszonkét tagú romániai keret gerincét hagyományosan székelyföldi nevelésű játékosok alkotják.

Az utazó keretbe a bajnok Brassói Corona tíz játékost ad, az ezüstérmes Galaci CSM-től hárman érkeznek, a bronzérmes Csíkszeredai Sportklubtól hat játékost hívnak be, a negyedik helyezett Gyergyói HK-tól pedig hármat.

A csapat többségét a székelyföldi születésű, illetve nevelésű játékosok alkotják: tizenöt hokis született Csíkban vagy Gyergyóban.

Négy hokis honosított (Polc, Boriszenko, Jemeljanenko és Butocsnov), ketten bukarestiek (Gliga és Constantin), Irimia pedig galaci.

A válogatott szerdán délután Brassóban gyakorolt, csütörtökön délután Bukarestbe utaznak a fiúk, onnan pedig pénteken reggel Észtországba repülnek.

Románia a divízió 1/B csoportú világbajnokságra (23–28. helyek) készül, a vébét Tallinnban rendezik április 28. és május 4. között. Az észtországi tornán a romániai együttes sorrendben a házigazda Észtország (április 28.), Japán (április 29.), Lengyelország (május 1.), Ukrajna (május 2.) és Hollandia (május 4.) ellen lép majd jégre.

A csoport első helyezettje feljut a divízió 1/A-ba, az utolsó pedig kiesik a divízió 2-be.

A román válogatott kerete

Kapusok
: Patrik Polc, Tőke Zoltán László (mindketten Brassói Corona).
Hátvédek: Bors Huba Ferenc, Pavlo Boriszenko, Mihály Ede (mindhárman Brassói Corona), Györfy Tihamér László, Salló Alpár, Farkas Tamás (mindhárman Csíkszeredai Sportklub), Góga Attila (Gyergyói HK), Jevgenyij Jemeljanenko (Galaci CSM).
Csatárok: Bíró Gergő, Roberto Gliga, Molnár Zsombor, Péter Balázs Szabolcs, Trancă Dániel (mind Brassói Corona), Eduard Cășăneanu, Részegh Tamás, Rokaly Szilárd (mindhárman Csíkszeredai Sportklub), Anton Butocsnov, Adrian Irimia (mindketten Galaci CSM), Csergő Hunor és Mircea Cristian Constantin (mindketten Gyergyói HK).
Szövetségi kapitány: Julius Penzes. Másodedző: Marius Trandafir.
Forrás: szekelyhon.ro
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Erőszak miatt aggódik Észak-Írország

Belfast, 2019. április 24. Lyra McKee északír oknyomozó újságírónő koporsóját viszik a gyászmisére a belfasti Szent Anna-székesegyházba 2019. április 24-én. A 29 éves McKee-t véletlenül lőtték meg Londonderryben, egy rendőrségi rajtaütés helyszínén április 18-án. A rendőrség terrorcselekménynek minősítette az incidenst, amelyet az Új IRA nevű szakadár britellenes katolikus terrorcsoport vállalt magára. MTI/EPA/Arthor Carron

EREDMÉNY NÉLKÜLI POLITIKAI SZÓCSATA KÖVETTE A MEGGYILKOLT ÚJSÁGÍRÓ TEMETÉSÉT

A meggyilkolt Lyra McKee temetését használta fel a gyászszertartást vezető pap, hogy felszólítsa az északír pártok politikusait, egyezzenek ki egymással, és alakítsák át a hatalommegosztáson alapuló kormányzatot. Martin Magill szavait felállva tapsolva fogadta a szertartáson részt vevő tömeg. Az észak-írországi ökumenikus szertartáson a sorokban volt Michael D. Higgins ír köztársasági elnök, Leo Varadkar ír miniszterelnök, Theresa May brit kormányfő, valamint Jeremy Corbyn, a brit ellenzéki Munkáspárt vezetője.

Arlene Foster, az északír protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) elnöke azonban tagadta, hogy az újságíró haláláért a politikai vákuum volna felelős az újra erőszaktól fenyegetett területen. A londoni kormányt kívülről támogatva annak bukását megakadályozó DUP első embere szerint a szertartás egyértelművé tette, hogy az emberek hatalommegosztást akarnak. „Ezért szükséges, hogy újra felálljon a parlament” – mondta utána Foster.

Lyra McKee koporsóját viszik gyászszertartásra a belfasti Szent Anna-székesegyházba
Fotó: MTI/EPA/Arthor Carron

Ugyanígy vélekedett Mary Lou McDonald, a legerősebb ír republikánus párt, a Sinn Féin vezetője is, szerinte ha lenne rá politikai akarat, a parlament feloszlatásához vezető okok felszámolása „egy órába telne”. Az északír parlament brit kezdeményezésre működik, ha a pártok meg tudnak egyezni az országrész irányításában. A nagyon törékeny béke azonban nem hozta el a politikai egyetértést, így 2017 januárja óta a Stormont épülete üresen áll.

Lyra McKee Derry városában kapott halálos fejlövést, amikor zavargásról számolt be az északír városban. A gyilkosságot néhány nap múlva az új IRA néven ismert gerillaszervezet vállalta magára. „Az ellenséggel való szembenállásunk idején Lyra McKee tragikus módon életét vesztette, amikor az ellenséges erők mellett állt” – írta a csoport hivatalos nyilatkozatában, bocsánatot kérve az újságíró családjától. Ígéretet tettek emellett arra, hogy a jövőben önkénteseik a lehető legóvatosabban járnak el, amikor összecsapnak az ellenséggel, amely az esetek többségében a rendőrséget jelenti. Az újságíró halála miatt Derry városa úgy döntött, elhalasztja a hagyományos húsvéti körmenetet is.

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

További omlásveszély fenyegeti a Notre-Dame-ot

Jelentős biztosításra és megerősítésre szorul a párizsi Notre-Dame székesegyháznak az április 15-i tűzben a parázs és a tűzoltók vízsugarai által megrongálódott épületszerkezete, mielőtt nekilátnának az építmény állapotának felméréséhez – írta pénteken internetes oldalán a Le Figaro című francia napilap.

A lap szerint az épület biztosítása ugyanolyan kényes, mint amennyire időigényes feladat. El kell távolítani a törmeléket, miközben folyik a nyomozás, ernyőt kell építeni a részben beszakadt tetőzet fölé, le kell szerelni az üvegablakokat, hogy megkönnyítsék a gerendák felszerelését a boltívek alá és fölé.

Az állapotfelmérés ezen elengedhetetlen szakasza a nyár előtt nem fejeződik be. „Még mindig a biztosításnál és a javak védelménél tartunk, legalább négy hónap kell” – mondta pénteken egy sajtóértekezleten Frédéric Létoffé, a történelmi műemlékek restaurálásában részt vevő mintegy 200 vállalatot tömörítő szervezet (GMH) elnöke.

A munkák kezdeti fázisában jelenleg 80 ember vesz részt éjjel-nappal.

A Notre-Dame biztosítása keretében először az ernyőt helyezik el, amely a műemléket megóvja az időjárási viszontagságoktól. Ez a közeli napokban fejeződik be. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy gerendák hálózatát szerelik fel a boltívek alá és fölé. Utána kezdődik a hosszú, rendkívül aprólékos munka.Ennek a szerkezetnek kell megakadályoznia az omlásokat, amelyeknek a veszélyétől most is tartanak.Egy ideig fennmarad a gerendázat, mert (…) ennek a segítségével érik el a boltíveket is a szükséges munkákhoz – mondta Frédéric Létoffé. Az erre szakosodott kézművesek több mint 1000 négyzetméternyi üvegablakot bontanak le.

Már a jövő héten elkezdődika többtonnányi törmelék eltávolítása, amelyet alaposan átvizsgálnak a tűz okának megállításáraindított rendőrségi vizsgálat során. Ezután kezdődik meg a Philippe Villeneuve építész vezette állapotfelmérés.

A lap szerint a határidőkkel óvatosan kell bánni. „Nem tudni, milyen szerkezeti állapotban vannak a boltívek, a tűz és az oltáshoz használt víz miatt” – mutatott rá Frédéric Létoffé.

Forrás: origo.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Komoly szövetségest veszítünk el Nagy-Britanniával – Egedy Gergely a Mandinernek

Ma már Nagy-Britannia integritása forog kockán, Theresa May mostanra két tűz közé került, patthelyzet alakult ki a brexit ügyében – mondja Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Mandinernek. A brit politika és eszmetörténet szakértője szerint azok az országok, amelyek nem szeretnék a szupranacionális integrációt, komoly szövetségest veszítenek el, hiszen Nagy-Britannia nélkül jóval gyengébb lesz a pozíciójuk. Interjúnk.

 

Theresa May az elmúlt két évben letárgyalt egy megállapodást az Európai Unióval a britek kilépéséről. Hol engedett az EU és hol May?

May eredeti célja a hard brexit volt, ami az egységes piacból és a vámunióból való kilépést tűzte ki célul. Ez a terv a toryk jelentős részének támogatását ugyan bírta, viszont a brit ellenzék tetszését nem nyerte el. Az Európai Unió csak abban a kérdésben engedett, hogy elfogadta a britek kétéves átmeneti időszakra vonatkozó kérését, ugyanis az EU-nak sem lett volna érdeke az, hogy a britekkel hirtelen megszakadjanak a kapcsolatai abban az esetben, ha születik kilépési megállapodás. 

Ugyanakkor megkövetelte az EU, hogy ebben a két évben a britek teljes mértékben alkalmazkodjanak az Unióhoz, tehát az Egyesült Királyság ugyanúgy tagja maradt volna az egységes piacnak és a vámuniónak, viszont semmilyen döntésbe nem szólhatott volna bele. Az uniós polgárok vonatkozásában rövid idő alatt megszületett a megegyezés arról, hogy az Egyesült Királyság letelepedési státuszt kínál azoknak, akik legalább öt éve folyamatosan ott dolgoznak és adóznak. Ez a státusz gyakorlatilag minden szociális és gazdasági jogot megad ezeknek az uniós polgároknak.

Az ír-északír határ a brexit legvitatottabb kérdése. Miben áll ez a konfliktus?

Ez a legnehezebb kérdés.

Ha Nagy-Britannia kilép az EU vámuniójából, akkor a határon átlépő összes árut el kellene vámolni.

Viszont az Ír-szigeten kialakult az a gyakorlat, hogy a határon átívelő forgalom zavartalan, tehát akadálytalanul lehet átlépni az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írországból a független Ír Köztársaságba, és fordítva. Ráadásul az Észak-Írország belpolitikai stabilitását biztosító 1998-as nagypénteki egyezmény is kimondta a határ átjárhatóságát. Az EU viszont ragaszkodott ahhoz, hogy, ha a britek kilépnek a vámunióból, akkor nem maradhat ellenőrzés nélkül a határ. Ez a konfliktus lényege.


Ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor az ír-északír határon vissza kellene állítani a vámellenőrzést, holott az Ír-sziget békéjét pont a határok átjárhatóságát kimondó 1998-as nagypénteki egyezmény biztosítja.

 

Úgy kell tehát visszaállítani a vámellenőrzést ezen a határszakaszon, hogy tilos határellenőrző infrastruktúrát építeni. Hogyan sikerülhet rendezni ezt a kérdést? 

Különböző javaslatok születtek a helyzet megoldására. May egyik javaslata a vámpartnerségi terv volt, ennek az lett volna a lényege, hogy Nagy-Britannia az EU vámügynökségeként beszedi a területére érkező áruk utáni vámot, majd továbbítja az EU-nak. Volt egy másik javaslata is, miszerint technológiai megoldásokkal küszöbölik ki azt, hogy a határon fizikai ellenőrzést kelljen végezni. Az EU azonban ezeket elvetette, és ragaszkodik ahhoz az ún. tartalékmegoldáshoz – ez a sokat emletett „backstop”-javaslat –, amely szerint ha nem sikerül megoldani az átmeneti időszakban sem az északír határkérdést, akkor marad a vámunió, méghozzá időkorlát nélkül, az Egyesült Királyság egészét érintve.

A brexit ügye a jobb- és baloldali pártokat egyaránt megosztotta. Mik az erőviszonyok most a Konzervatív Párton belül? 

Theresa May mostanra

két tűz közé került.

Mivel az EU 2018 júniusában megállapította, hogy semmilyen előrelépés nem történt az északír határ ügyében, May tavaly nyáron megpróbált egy új javaslattal előállni. Júliusban kidolgozta a Chequers-tervet, amely az EU elképzeléseihez próbált közeledni, és szabadkereskedelmet javasolt az ipari és mezőgazdasági árukra, „egyesített vámtérséget” előirányozva. Ezzel May tett egy lépés Brüsszel felé, ez viszont nem tetszett kormánya több tagjának, például Boris Johnson külügyminiszternek, aki azonnal lemondott. De a brexit-tárgyalásokat vezető, és szintén lemondó David Davis is azt mondta, hogy May túl sokat, túl könnyen adott fel. May tervével szemben így kialakult egy nagyon erős konzervatív ellenállás, amelyet Jacob Rees-Mogg vezet. Ez a csoport, a brexit-párti alsóházi konzervatív képviselőket tömörítő European Research Group ellenzi May elképzeléseit.

Mekkora befolyása van Rees-Mogg csapatának a Konzervatív Párton belül?

Meglehetősen nagy, ebből kifolyólag May pozíciója folyamatosan gyengül. Ráadásul tovább gyengíti May helyzetét az, hogy a Chequers-tervet az EU is elutasította. May, ismétlem, két tűz közé került, hiszen egyrészt a túl sok engedménnyel magára haragította a párton belüli brexit-párti ellenzékét, ugyanakkor az EU a Chequers-javaslatban foglalt engedményeket is kevésnek tartotta, így szinte megszégyenítő módon visszadobta May javaslatát. May egyre inkább légüres térbe került, ezért ment bele abba, hogy 2018 novemberében az EU-val olyan megállapodást kössön, amely a „backstop” lehetőségét is tartalmazza. Ezt megpróbálta elfogadtatni a brit parlamenttel, de nem sikerült, hiszen háromszor is leszavazta az alsóház. Teljes patthelyzet alakult ki, ezért May stratégiát váltott, tárgyalásra hívta a Munkáspártot. Ezen a konzervatívok egy része még jobban felháborodott, hiszen a Munkáspárt a kezdetektől azt mondja, hogy elfogadja a brexitet, de vámuniót akar, amit viszont a konzervatívok nem akarnak.

Milyennek látja a Munkáspárt helyzetét, különösen Jeremy Corbyn szerepére gondolva?

A brexit a Munkáspárton belül is komolya törésvonalakat teremtett.

Jeremy Corbyn pártelnök ugyanis a szíve mélyén euroszkeptikus,

kész elfogadni a brexitet, de soft brexitet akar vámunióval. A Munkáspárt híveinek nagy része viszont már új népszavazást szeretne a brexitről, ezt azonban Corbyn nem igazán támogatja, ő új választást akar. Corbyn így szembekerült a saját pártjával, de a pártelnöki pozícióját meg tudta őrizni. A Munkáspárt kapcsán is patthelyzethez jutunk, hiszen hiába zajlanak a tárgyalások May és Corbyn között, kicsi a kompromisszum esélye. Miközben a Munkáspárt vámuniót akar, a konzervatívok erről hallani sem akarnak.


Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke (MTI)

 

A legújabb YouGov-felmérések alapján a legnépszerűbb brit párttá lépett elő Nigel Farage újonnan alapított Brexit Pártja, miközben a konzervatívoktól elpártolnak a szavazók. 

Bár Nigel Farage, az UKIP volt elnöke a brexit-népszavazás után háttérbe szorult, most újra előlépett, és megalakította a Brexit Pártot. Ez a párt meglehetősen népszerű lett a konzervatívok körében, és a kutatások szerint egy esetleg EP-választáson ők érhetnék el a legjobb eredményt. Egyébként 2014-ben is Farage pártja volt a legsikeresebb az EP-választáson.

A konzervatívok ügyetlenkedését büntetik a brexit-párti választók?

Igen, elsősorban annak köszönheti a népszerűségét Farage új pártja, hogy a szavazói nagyon elkötelezetten brexitet akarnak, viszont azt látják, hogy May nem tudja ezt kiharcolni. Az elmúlt fél év nagy szálka a brexit-párti konzervatívok szemében, így ők a Brexit Párthoz fordulnak. A két nagy párt nem szerepel túl jól a közvélemény-kutatásokban. A Munkáspárt kicsit előrébb van, a konzervatív táboron belül pedig egyre szélesebb körben követelik May menesztését.

A kilépés-párti szavazókat egyébként inkább a gazdasági kérdések vagy a szuverenitás-dilemma tolja a Brexit irányába? Melyik a meghatározóbb motívum?

Véleményem szerint

a nemzeti szuverenitás kérdése befolyásolja leginkább a brexit-párti szavazókat.

Ha megnézzük a korábbi évek közvélemény-kutatásait, azt látjuk, hogy nagyon megosztott a brit társadalom az uniós tagság kérdésében. Voltak évek, még jóval a brexit-népszavazás, valamint a migrációs válság előtt, amikor, ha népszavazást tartottak volna az uniós tagságról, akkor is kiléptek volna a britek. Nem hirtelen felindulásból született tehát a brexitről szóló döntés 2016-ban, hanem mintegy vörös vonalként végighúzódik ez a megosztottság a brit történelmen. A brit szuverenitásnak, valamint az Európától való elkülönülésnek nagyon mély tradícióival állunk szemben. A britek a brexitet egyértelműen szuverenitás-kérdésnek fogják fel. A maradáspártiak nagyon komoly hibát vétettek a kampányban azzal, hogy csak és kizárólag a kilépés lehetséges negatív gazdasági következményeiről beszéltek. Nem vették figyelembe, hogy a szuverenitáspárti britek nagy részét ez a kérdés nem hatja meg.

A brit fiatalok közel négyötöde balos-liberális szimpatizáns. Minek köszönhető ez?

A fiatal generációnak a szuverenitás kérdése, a brit történelem kevesebbet mond.

Vonzóbb lehet számukra a multikulturális Európa,

ők jobban élnek az uniós munkavállalás és tanulás lehetőségével is. De azért azt se felejtsük el, hogy 2016 júniusában a 18-24 közötti generációnak csak körülbelül a 64 százaléka ment el szavazni, s közülük sem mindenki az EU-tagságra voksolt.

Skócia az EU tagja akar maradni, viszont, ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, akkor annak részeként a skótok is távozásra kényszerülnek. Így vetődik fel a skót függetlenség kérdése. „Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem rendeznek újabb brexit-népszavazást” – jelezte korábban a skót miniszterelnök. Mi lesz a skótokkal? Hogyan maradhatnak az EU tagjai?

Egyedül valószínűleg sehogy. Amióta Skóciát a Skót Nemzeti Párt kormányozza, a függetlenség gondolata egyre népszerűbbé vált. 2015-ben David Cameron hozzájárult ahhoz, hogy kiírjanak egy népszavazást a skót függetlenségről, de a függetlenségpártiak kudarcot szenvedtek. A 2016-os brexit-népszavazás új helyzetet teremtett, hiszen a skót választók 62 százaléka a maradás mellett voksolt. Ez alapot adott a skót miniszterelnöknek, hogy kijelentse, Skóciát akarata ellenére nem lehet kivinni az EU-ból. Ugyanakkor Nicola Sturgeon pártja a 2017-es parlamenti választáson nagy vereséget szenvedett, így Sturgeonék a háttérbe húzódtak, látszott, nincs támogatottsága annak, hogy Skóciát kivigyék az Egyesült Királyságból. Az elhúzódó brexit-tárgyalások ugyanakkor felerősítették a függetlenségpárti hangokat, a Skót Nemzeti Párt törekvései ugyanis nem változtak.

Patthelyzet van tehát itt is, a szigetország integritása forog kockán.

May már jelezte is, nem járul hozzá újabb függetlenségi népszavazás kiírásához, így a brit alkotmányos berendezkedés szerint a skótok egyelőre nem szavazhatnak újra az elszakadásról.


Theresa May brit miniszterelnök (MTI)

Milyen hatással lehet a brexit az EU-ra?

Nagy-Britannia kilépése egyben azt is jelenti, hogy kilép az az ország az Európai Unióból, amely eddig következetesen ellenezte a szupranacionális integrációt.

Ha végignézzük az EU történetét, láthatjuk a küzdelmet a szupranacionalisták és ellenfeleik között.

A britek 1973-ban lettek az Európai Közösség tagjai, és kezdetektől fogva ellenezték a nemzetek feletti integráció eszméjét, ennek a legmarkánsabb képviselője Margaret Thatcher volt, aki 1988-as bruges-i beszédében leszögezte, hogy az Európai Unió csak független és egymás mellé rendelt nemzetek Európája lehet, a központi irányítást, a nemzetek feletti integrációt pedig el kell utasítani. Nagy-Britannia ezen logika mentén támogatta azt is, hogy a rendszerváltás után szabaddá váló országokat mihamarabb vegyék fel az EU-ba, hiszen tudta, a nagyarányú bővítés a belső kohézió gyengítésével jár majd, de például a törökök csatlakozását is ezért támogatta sokáig. Nagy-Britannia tehát mindig is olyan erő volt az EU-n belül, amely az „ever closer union”-elvet elutasította, és lazább szerveződésben gondolkozott. Ha kilépnek a britek, akkor azok az országok, amelyek nem szeretnék a szupranacionális integrációt, komoly szövetségest veszítenek el, hiszen Nagy-Britannia nélkül jóval gyengébb lesz a pozíciójuk. Ráadásul látjuk, hogy a német-francia tengely egyre komolyabb lépéseket tesz az integráció mélyítése érdekében, Nagy-Britannia pedig ennek az ellensúlya lehetne.

Forrás: mandiner.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Egy erdélyi magyar lány megtörheti a kínaiak uralmát asztaliteniszben

Tavaly megnyerte azt a versenyt, ahol Európa 16 legjobbja állhatott rajthoz. Idén úgy tűnt, megvédheti a címét Szőcs Bernadette, a döntőben vezetett is, végül nem nyert. Ebből erőt merített, a budapesti asztalitenisz világbajnokságon az érmet célozza meg. Ha pedig már az megvan, a tokiói olimpián sem adná alább. Sikertörténet Marosvásárhelyről.

Akarok én is egy olyat, ami Hunor nyakában van, így kezdődött. Mondatának nyomatékot is adott mutatóujjával a világranglistán legjobb európaiként 17. helyen álló Szőcs Bernadette, aki értelemszerűen Romániában is a legjobb játékos.

Egy csillogó érem volt a két évvel idősebb testvére nyakában, az keltette fel az érdeklődését. Hunor kezdett el előbb pingpongozni, és a tehetsége gyorsan ki is derült, amiről az érem tanúskodott. A húga is gyorsan megszerette a játékot, és kiskoruktól egymásra voltak utalva. Ma is elválaszthatatlanok, csak most már Brémában élnek és edzenek, nem Romániában.

Hunor hat éve játszik a Werderben, stabil top100-as játékos, Magyarországnak nincs ilyen előkelően jegyzett játékosa pillanatnyilag. A legfrissebb rangsorban a 82., egy jobb román van nála, Ovidiu, akivel párosozik a húga.

A német klub nagyvonalúan nem gördített akadályt az elé, hogy nemcsak Hunort, hanem a testvérét is leigazolják, igaz szavaztak róla a játékosok, hiszen csak férfiak vannak. Cristian Tamas, a klub egyik edzője és Szőcs ugyan a francia bajnokságban játszik (a Lille Metropol a csapata), oda csak a meccsekre utazik. Addig pedig élvezi annak az előnyeit, hogy folyamatosan férfiakkal játszik, akik sokkal gyorsabbak és keményebbek, mint a nők, erősebben ütnek, ő ettől pedig jelentős fejlődésen megy és ment át.

Amikor Hunor a besztercei sportiskolába került, 10 éves húga oda is követhette. A testvérpár édesapja, Szőcs János zenész, aki azt szerette volna, ha zenei pályára mennek a gyerekei is. Erre most mindketten nagy nevetéssel mondták, dehogy bánták meg, hogy nem a hegedűt vagy a zongorát választották. A szüleik mindent megadtak azért, anyagi áldozatot is hoztak, hogy a legjobbak legyenek. És amúgy is, a pingpongnak is van zenéje.

„Nem volt könnyű, el tetszik ezt képzelni, ugye. Kicsi voltam, amikor elszakadtam a családomtól, csak hétvégén jártam haza. Csak fiúk voltak, csajok sehol. 80 kilométerre voltam tőlük.

Nem tudtam románul, otthon, oviban, az iskolában természetesen magyarul beszéltünk. Ha írunk egymásnak Hunival, a mai napig a magyart használjuk. Bozga bácsira bíztak, ő tanítgatott a nyelvre, mert tudott egy kicsit magyarul.

Gheorghe Bozga a házi feladatomba is besegített, ha elakadtam. És persze tanítgatott pingpongozni is, és nagyon hálás vagyok a türelméért. Ebben az olimpiai központban rajtam kívül csak fiúk voltak, mert a lányoknak az ország másik felében hoztak létre egy ugyanilyen központot, de sokkal könnyebb a szülőknek látogatni bennünket, vagy hazavinni. Rosszaságban meg elevenségben amúgy felvettem a versenyt a fiúkkal, nem kellett engem félteni” – mondta nevetve.

Bernadette a korosztályos versenyeken jól játszott, már 11 évesen benevezték a 13 évesek közé a serdülők Európa-bajnokságára. 14 évesen már felnőtt válogatott lett. Megnyerte az ifjúsági Európa-bajnokságot, az érmei, kupái elfoglaltak egy teljes szobát, most pedig már ki is nőtték a lakásukat. Néhány érmet tart csak magánál, a legfontosabbakat, minden mást a szülei őriznek Marosvásárhelyen. Igazi látványosság a régi, gyerekkori szobája. A Top16-ért kapott trófea persze vele van, a legnagyobb egyéni siker miatt szereti saját maga közelében tudni.

MÁR A 2012-ES LONDONI OLIMPIAI RÉSZVÉTELRE IS VOLT ESÉLYE, DE AKKOR FENNAKADT AZ UTOLSÓ ROSTÁN.

Egy kicsit már az járt a fejében, hogy legyőzi a spanyol Sara Ramirezt, beleképzelte magát az ötkarikás versenybe, amikor hullámvölgybe került. A rivális sorra ütötte a pontokat, neki pedig hirtelen elúsztak az ötkarikás álmai.

Rióban már ott volt, de nem teljes értékű harcosként, mert a két idősebb román játékos, Szamara és Dodean játszhatott egyéniben, neki pedig a csapatban jutott csak hely, hiszen akkor még csak a 78. helyen állt a világranglistán. Dél-Korea ellen így is bevetették a románok, közel is állt ahhoz, hogy meglepetést okozzon, de végül alulmaradt, a döntő szettben Seo nyert.

Azóta már lehagyta a csapattársait a rangsorban, és ahogy utaltunk rá a cikk elején, már mindenki mást is. Az osztrák Sofia Polcakova volt sokáig előtte, de áprilistól már ő a földrész legjobbja, tizenhatan Ázsiából megelőzik, az első öt helyen kínaiak és egy tajvani állnak, őket három japán követi.

Amikor véletlenül a 18. pozíciót emlegettem, a nem tetsző tekintetből le lehetett szűrni, hogy eggyel tévesztettem, és újra felemelte az ujját. A magyarázat: egy pozícióért is nagyon sokat kell szenvedni. Megfogadta, ha a 15. helyen lesz, ismét kiposztolja az Instagramra. Bár neki ennél is merészebb tervei vannak, megcélozza a legjobb tízet.

Ő már nem nézi a pontokat, mennyit kell védenie, gyakorta megteszi helyette a testvére.

Nagy méretű kép

HA MOST MINDEN MESESZÉP IS, SZŐCS KARRIERJE BOROTVAÉLEN TÁNCOLT.

Miután elszakadt a bicepszében egy izomrost, orvostól orvosig járt, és mindegyik arca gondterhelt lett. Volt, aki a műtét felé hajlott, volt, aki inkább a gyógytornában látta a megoldást, de olyan nem volt, aki azt mondta volna, hogy félévnél kevesebbet kell kihagynia. Sőt, páran úgy látták, igazából az élsportra alkalmatlan a felkarja.

Egy görög specialista gyógyította meg, már 4 hónap után egyre inkább rendbe jött. A lelkére kötötte a doktor, ha azóta minimális fájdalmat is érez a bicepszében, jobban jár, ha gyorsan befejezi az edzést, ne erőltesse semmiképp. Ne kockáztasson meg azzal egy újabb szakadást, mert az végzetes lehet.

„Megfogadtam, odafigyelek magamra, inkább pihenek, ha valami nem stimmel. Néha tudni kell, hogy nem szabad feszíteni a húrt, az izmomat.”

Fontos hatással volt még a fejlődésére egy ázsiai edzőtábor, ahol a korábbi klasszis svéd Jörgen Persson csapatába került. Akkor nem pontokra, hanem időre játszottak, ami a gyorsaságot még jobban kihozza. Tőle kapott egy nagy lökést az önbizalma, mert amikor meglátta a játékát, nem csak dicsérte.

„Nem félt elmondani, ha valami nem ment jól. Meghatározó volt ez a szingapúri időszak, ahol óhatatlanul versenyeztünk is. Akkor beletettem az agyamba, hogy milyen jó lehetek. Mert önbizalom nélkül nem megy ez a sportág sem. Az agresszivitás, az akaratosság jellemző rám, de csak az asztal mellett. Szeretek gyorsítani, hogy pontot nyerjek.”

Amikor szóba hoztam a tavalyi top16-ot, és hogy a hetedik kiemelt pozíciójából nyerte meg, azt tette hozzá azonnal, hogy még csak játszmát sem veszített. Annak ugyanis különös jelentősége van. Idén a döntőig minden jól ment, a finálé nem sikerült.

Románia az előző Európa-bajnokságon a legjobb csapat volt a nők között.

„Nagy élmény volt megnyerni az aranyat. Csapatban mindig különleges, mert nemcsak magamért, hanem a többiekért is játszom.

Nagyon büszkék arra Romániában, hogy nincs Kínából honosított játékos. Hogy mi Romániában játszunk, az nem rajtunk múlott. Mi kicsik vagyunk ahhoz, hogy megváltoztassuk a történelmet. Ahol születtünk, ott próbáltunk előre jutni.

Tudom, írtak egyszer arról, hogy a norvégok is szerettek volna, de én Erdélyben mindig nagyon jól érzem magam.”

Asztaliteniszben nagyon szigorúak az országváltás szabályai, öt évet kell kihagynia annak, aki ezzel próbálkozik, vagyis egy teljes pályafutás legalább harmadát, ami anyagilag is gyötrő a játékhiány mellett.

Kézenfekvő kérdés, vegyes párosban miért nem együtt versenyeznek? Mert akkor családban maradhatna a siker. Az ok nagyon egyszerű és prózai: összevesznének.

„Próbáltuk, nem ment olyan jól. Együtt nőttünk fel, együtt lakunk Brémában is, szeretjük egymást, de többet is engedünk meg magunknak, mint ha egy másik partner lenne mellettünk. A játék hevében elég egy szerencsétlen, félreértésre okot adó szó.”

Szőcsöt most azon kevesek közé sorolják, akik képesek lehetnek megtörni az ázsiai egyeduralmat. Akár már most a világbajnokságon, a Hungexpón, akár az olimpián. A 2010-es ifjúsági olimpián játszott már éremért, de a későbbi döntős Siyun Li legyőzte.

A januári budapesti versenyen a későbbi Csen Menggel a nyolc között csapott össze, senki nem volt olyan közel hozzá, de az első két játszma sikere után nem tudta megnyerni a meccset.

„Mondják, mondják, hallom én is. Hát ha jól mondják. Legyen igazuk, és sikerüljön nekem. Magasra tettem a lécet a világranglistán elfoglalt helyemmel, de azért még vannak jó néhányan előttem. Ettől persze mindent meg szeretnék nyerni, Budapesten pedig hagyományosan jól is szoktam játszani, a szüleim is jönnek Erdélyből.

Ebben a sportágban ehhez az ázsiai versenyzőket kell legyőzni, ezt mindenki tudja. Szép feladat, és én nem hátrálok. Mindenki tudja, hogy nehéz, de nincs olyan sportág, amelyikben olcsón vagy könnyen adnak valamit.

Nem hiszek abban, hogy Ázsiában kell ahhoz születni, hogy a legjobb legyél.”

[Forrás: Index]

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Dárdai Pál hazatér

Újabb információkat osztott meg jövőjéről Dárdai Pál. A Hertha BSC magyar edzője viheti a szezon hátralévő öt meccsét, de a jövő évi felkészülést már nem ő irányítja, és a szezon kezdetén sem ő ül a kispadon.

Azt egyelőre nem tudni, Dárdai Pált ki váltja a vezetőedzői poszton, ő pedig már többször nyilatkozott a jövőbeli terveiről. Most az Index írta meg a Bild alapján, hogy Magyarországra jön a sportember.

“Októberig a Balatonon leszek, nagyon jól érzem ott magam, fel tudok töltődni. Egy csónakban fogom várni a vízen a Bundesliga nyitányát, ott fogom hallgatni egy kis tévén a bajnokság szignálját, nem Berlinben. Hasznosan fogom eltölteni a felszabaduló időt, mert ez a négy és fél év azért nyomot hagyott rajtam.

Novembertől pedig továbbképzem magam, mert mindig érdekeltek a sporttudományok, és az egyetem, ezért ott lesz a helyem.

Erre nem volt időm, most bepótolom.” Tervei szerint tanulmányútra is megy, de azt még nem tudja, egy vagy két nagy klubot látogat-e meg. 2020 nyarán pedig kíváncsian várja, milyen feladatot talál neki a klubja.

Vasárnap este az öt vereség után szeretné lezárni a negatív szériát a Hannover ellen, a célja a tizedik hely elérése.

Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel
Forrás: infostart.hu
Reklám
Tas J Nadas, Esq

2019. áprilisi diaszpóra hírek

A Diaszpóra hírek április havi rovatában is olyan főbb magyar eseményekről adunk hírt, amelyek a világban szétszóródott diaszpóra közösségekhez köthetők. A rovat anyagát ezúttal is a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai által írt cikkekből válogattam. Ez alkalommal virtuálisan Sydney-be, Zürichbe, Isztambulba és Lipcsébe látogatunk el.

Gyarmati Erzsébet verset olvas

A költészet napját Ausztráliában is megünnepelték. Április 11-én este Ashfieldben, a Szent Erzsébet Karitász Társaság Mindszenty Otthonában emlékeztek meg az eseményről, amelyet hagyományosan József Attila születésnapjához kötünk, de Márai Sándor is ezen a napon született. Reményi Tamás, KCSP-ösztöndíjas cikkéből idézünk: Az est során Gáspár András, a Magyar Kultúra Nagykövete a »Mi a vers?« kérdéssel vezette fel a találkozó fő témáját, majd Kányádi Sándor egy rövid történetével adta meg a választ: »Egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben – mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot –, ijedtemben visszadobtam: – Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers? – A vers az – kapaszkodott tekintetembe bátorításért –, amit mondani kell.  Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve. Ő egy kicsit a bumerángtól szabadulás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen. A vers az, amit mondani kell.«”

Forrás: korosiprogram.hu / Reményi Tamás

A kóbori erődtemplom

A zürichi magyar diaszpóra összefogott a szórványmagyarság megsegítésére, amit a korábban Petőfi-, jelenleg Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjas Ferkó Zoltán kezdeményezett. Az ő beszámolójából megtudhatjuk: Az 1864-ben alapított Zürichi Magyar Egyesület április 10-i tisztújító közgyűlésén támogatást szavazott meg a kóbori magyar református erődtemplom felújítási munkálataira és ezen keresztül a falu magyar közösségének megerősítésére. Kóbor, az egykori erdélyi Szászföld közepén fekvő, száz évvel ezelőtt még ezer fős, színmagyar település ma mindössze kétszáz főt számlál, amelyből már csak hetvenen magyarok. Ők is zömében hatvan-, de inkább hetven-nyolcvan évesek vagy afelettiek. A falu nevezetessége a szász mintára épült magyar református erődtemplom. (…) Kóbor megmenekülésének utolsó esélye az erődtemplom felújítása és a turizmus fellendítése a faluban. A rég várt felújítást Magyarország Kormánya is jelentős összeggel támogatja. A Zürichi Magyar Egyesület tagjai 500 svájci frank adományt szavaztak meg az erődtemplom felújítási munkálataira és ezen keresztül a falu újjáélesztésére. Szennyessy László, a Zürichi Magyar Egyesület és a Svájci Magyarház Alapítvány elnöke a saját és családja nevében további 100 svájci frankot ajánlott fel a célra.”

Forrás: korosiprogram.hu / Ferkó Zoltán

Rákóczi emlékmise

„Április 10-én az Isztambuli Magyar Főkonzulátus és az Isztambuli Magyar Intézet kezdeményezésére, nagyköveti részvétellel emlékmisét tartottak II. Rákóczi Ferenc halálának 284. évfordulóján Isztambulban” – olvassuk Sert Zsuzsanna ösztöndíjas cikkében. A szentmisével egybekötött megemlékezés az isztambuli Szent Benedek templomban volt, ahol az egykori vezérlő fejedelmünk hamvait az 1735. április 8-án Rodostóban bekövetkezett halála után helyezték el, kérésének megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. Bár II. Rákóczi Ferencre emlékeztünk, de ebben a templomban nyugodott anyján kívül fia Rákóczi József, valamint Bercsényi Miklós tábornagy felesége, Csáky Krisztina is. (…) A hamvak hazaszállításának gondolata először a 1848-49-es forradalom és szabadságharc után az Oszmán Birodalom területére menekült honvédek szorgalmazására merült fel, de a korabeli politikai helyzet miatt erre egészen 1906-ig várni kellett.” Zsuzsanna részletezi, hogy utazott oda a bizottság, miként szállították haza a hamvakat és helyeztek el új síremlékeket a régiek helyére. II. Rákóczi Ferenc emlékévet ünneplünk, fejedelemmé választásának 315 évfordulója alkalmából. A törökországi diaszpórában erről kiemelt figyelemmel emlékeznek meg egész évben.

Forrás: korosiprogram.hu / Sert Zsuzsanna

Milyen friss kiadványokkal és programokkal készültek idén a magyarok Németország második legnagyobb könyvvásárára? Milyen szervezési feladatok adódtak, és milyen ötletek mentén lehet továbbgondolni a magyar jelenlétet egy több mint 280.000 látogatót vonzó rendezvényre? Dr. Nagy Mártával, a Collegium Hungaricum Berlin igazgatójával Juhász Gergely KCSP-ösztöndíjas beszélgetett. Az interjúból megtudhatjuk, hogy a nemrégiben elhunyt Tandori Dezső könyvei mellett Kemény István új kötete és egy kortárs versantológia képviselte kiemelten a magyar irodalmat Lipcsében, ahol a frankfurti után a legnagyobb könyvvásárt szervezik immár 70. éve. Több kisebb lírakötetet is bemutattak a kiadók, ezért idén a magyar program szervezői a versekre fókuszáltak, amihez kapcsolódott egy lírafordítói workshop is. „Dragomán György regényének német fordítását jelölték a könyvvásár fordítói nagydíjára. Ezt úgy konferálta fel a könyvvásár igazgatója, hogy Dragomán az egyik legismertebb fiatalabb magyar szerző. Ha ő ezt így látja, akkor nyilván így is van” – nyilatkozta a berlini Collegium Hungaricum igazgatója.

Forrás: korosiprogram.hu / Juhász Gergely

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Földrajzi egységből szellemi egység – interjú Szentkirályi Endrével

Április 13-án mutatták be dr. Szentkirályi Endre legújabb kötetét a Magyar Múzeum előadássorozatában, amelyen több mint 100 érdeklődő vett részt. A Magyarnak lenni Clevelandben című könyv egy trilógia befejező része, és ugyanúgy az itt élő magyarság történelmét dolgozza fel, mint a szerző-kutató előző munkái – ezúttal szociológiai, irodalmi, nyelvi, illetve a hagyományápolás szempontjából, de vizsgálja a politikai beállítottság kérdéseit is.

A főként felsőoktatási célokat szolgáló kiadvány angol nyelven jelent meg a Helena History Press kiadó gondozásában, és a néhány évvel ezelőtti kérdőíves kutatás adataival frissített, átszerkesztett változata a szerző Clevelandben még élnek magyarok? című első könyvének. A bemutatón Szentkirályi Endre ismertette az 1950-es évektől napjainkig fellelhető clevelandi tradíciókat, illetve azok változását a számadatok tükrében, gazdag archív képanyaggal illusztrálva prezentációját. Az esemény oldott, familiáris hangulatát fokozta, hogy egy-egy ismerőst felismerve a fotókon a közönség is aktívan bekapcsolódott a múlt emlékeinek felidézésébe. Az előadás után Szentkirályi Endrével Miklós Melánia  készített interjút.

Elmondása szerint Endre még a disszertációja írásakor, több mint 10 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni az anyaggal. Ebből jelent meg az első könyv 2008-ban, majd a doktorálás után egy éven belül a katonatörténeti témát feldolgozó második. A most kiadott harmadik kötet az első átrendezett, az egyetemi piac számára kibővített változata. A Clevelandben élnek még magyarok? a Cserkész Regös Csoport néprajzi gyűjtésén alapszik, amelyet a clevelandi magyar templomokban rögzítettek. Interjúalanyaikat a magyarországi emlékeikről, az Amerikába érkezésről és az itten magyar hagyományokról kérdezték. A könyvet nagy érdeklődés fogadta, többször is kiadásra került. A kezdetek óta igény mutatkozott az angol nyelvű publikációjára, amire most adódott lehetőség.

Dr. Szentkirályi Endre a Magyar Múzeumban

Szentkirályi Endre sok más itt élő magyarhoz hasonlóan beleszületett a magyar tradícióba, és mindig is érdekelték a nemzetiségi sorskérdések. Már hatévesen vitték a szülei cserkészgyűlésre, aztán hétfő esténként elkezdett magyar iskolába járni, majd 14 évesen csatlakozott a regös csoport munkájához. A kutatás felnőtt korban kezdte foglalkoztatni, amikor néprajzi könyveket tanulmányozott. Úgy érezte, a diaszpóra is hasonlóan értékes tájegység, ahol ugyanúgy küzd a közösség az asszimilációval és a hagyományok megőrzéséért, mint a Kárpát-medencében. Ezért az volt a célja, hogy megőrizze és átadja ezeknek a hagyományoknak a történetét a fiataloknak.

A katonai könyv ötlete úgy adódott, hogy a cserkészcsapatban mindig jött vagy ment valaki az amerikai hadseregbe, pl. Endre bátyja is hivatásos katona volt. Egyszer írt egy listát, és volt rajta 20 név, amiből 40 lett. Büszkén dicsekedett vele, amire egy ismerőse azt válaszolta, hogy legalább 400 clevelandi magyar szolgált a hadseregben. Elkezdett utánajárni, s végül 337 név és történet került be az Egy amerikai-magyar város katonái 1950-2014 címen megjelent kétnyelvű kötetbe. A legtöbben hálából vagy kötelességtudatból csatlakoztak a katonasághoz, amiért Amerika befogadta őket.

Rekordszámú érdeklődő vett részt az előadáson

A kettős identitás kérdése középiskolás korában tisztázódott le benne. Hétköznap élték az amerikai életüket, esténként és hétvégén pedig a magyar közösségben tevékenykedtek. Endre számára sosem jelentett problémát a kettős kulturális beágyazottság: 100%-ig magyarnak és 100%-ig amerikainak érzi magát. Véleménye szerint mindkét népnek megvannak a jó és rossz tulajdonságai, és fontosnak tartja mindkét kultúra értékrendszerét. Az amerikaiból a nyitottság, a rugalmasság, az egyéni- és szólásszabadság van jelen az életükben, valamint az „akármi lehetséges” hozzáállás és a gyors problémamegoldó képesség. Amikor Magyarországon van, néha amerikainak érzi magát, amikor Amerikában, akkor pedig magyarnak.

A clevelandi hagyományok változását a korábban megjelent elemzésekhez képest tartja értékelhetőnek, azaz a most megjelent kötet számadatait összevetve Papp Zsuzsi 1981-es írásával, illetve Somogyi Ferenc 1994-ben megjelent könyvével. Endre szerint a legnagyobb változás, hogy egy földrajzi egységből mára szellemi egység lett: „Most nem egy magyar negyedben élünk, ahol 8 templom van gyalogtávolságban, hanem szétszóródva élünk a külvárosokban, és 8 templom van autótávolságban” – mondja. Azt meséli, hogy miközben könyvtári gyűjteményekben, népszámlálási adatokban, családi visszaemlékezésekben, egyházi évkönyvekben és személyes elbeszélések útján kutatott, nehéz volt megőriznie a kívülálló, tárgyilagos nézőpontot, hiszen ismeri a közösséget, amelyet tanulmányozott.

Magyaros környezetben készül a filmes riport

A közösség számadataiban mutatkozó hanyatlást nem éli meg drasztikusnak. Kétségtelen, hogy nincs olyan magyar élet, mint régen, de úgy véli: „Annak a clevelandi magyarnak, aki most itt él, mindegy, hogy száz magyarral jár össze, vagy harminccal. Megtalálja azt a magyar kultúrát, beszédet, cserkészfoglalkozást vagy oktatást, ami a gyerekének kell. Az idősebbek pedig megtalálják ugyanazokat a hagyományokat, amelyekhez kapcsolódhatnak, és ami ad az életnek egy körforgást.”

Magyarország számára azt a helyet jelenti, ahonnan a szülei származnak, és amelyhez kötődése van: „Ott lehet igazán megtapasztalni azt a magyarságot, amelyet mi itt majdnem mesterségesen, egy inkubátorban próbálunk felállítani a saját gyermekeinknek” – nyilatkozta.

A közösség mindennapjaiban viszonylag kis szerepet játszik a politikai hovatartozás kérdése. „Lehet valaki jobboldali vagy baloldali, bennünket az köt össze, hogy magyarok vagyunk és Clevelandben élünk” – mondja. A könyvhöz készült felmérésben amerikai politikai kérdéseket vizsgált, hogy inkább demokrata vagy republikánus beállítottságúak-e az itt élő magyarok. Az eredmény azt mutatja, hogy az ’50-es években erősebb volt a baloldali szimpátia, ami Raegen elnök ideje alatt megváltozott, és azóta is többségében jobboldali irányultságú a helyi magyar diaszpóra.

Az Egyesült Magyar Egyletek elnökeként is úgy látja: „nincs veszélyben a haza”. Elmondása szerint Clevelandben és környékén napjainkban 90.000 fő vallja magát magyar származásúnak, ebből 4500 beszél magyarul, 2000 fő tagja valamilyen magyar szervezetnek, vasárnaponként 400 fő jár rendszeresen magyar istentiszteletre, és évente 50 temetés van. Több új közösségi kezdeményezést említ, ami szintén azt bizonyítja, hogy aktív a magyar közösségi élet. Azt mondja, nem tervez újabb könyvet, a folytatást a következő nemzedékre bízza.

S hogy mit jelent ma Clevelandben magyarnak lenni? Szentkirályi Endre összegzése szerint: „Sok munkát igényel, nem jön ingyen. Sokkal könnyebb lenne ülni a szófán, és élni a kényelmes amerikai életünket. De sokan vannak, akik erőfeszítést tesznek és munkát fektetnek bele, hogy közösségeket fenntartsanak. Ehhez el kell tűrni a kevésbé simulékony embereket, türelmesnek kell lenni, el kell fogadni a különbségeket, és ez sok áldozattal jár. De megéri, mert van egy ilyen közösség, ahol az ember otthon érzi magát.”

A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Clevelandi emlékek – The Night in Budapest (2): Ilona Massey

HOLIDAY IN MEXICO, Ilona Massey, 1946

Múltidéző sorozatunk első részében a legendás The Night in Budapest bállal kezdtünk el foglalkozni a Magyar Múzeumban fellelhető dokumentumok alapján. A műsorlapot és a menüt mutattuk be, most pedig az első időszak egyik híres sztárvendégéről, a magyar származású filmszínésznőről, Ilona Massey-ről (1910 – 1974) lesz szó, aki a 13 magyar egyikeként csillagot kapott a Hollywood-i hírességek sétányán.

Ilona Massey a pódiumon (filmjelenet)

Amikor 1958-ban Ilona Massey-t meghívták a The Night in Budapest díszvendégének, talán már lehetett sejteni, hogy az egy évvel azelőtt átnevezett bál olyan nagy népszerűségre tesz szert, hogy hamarosan nagyobb helyszínre, az előkelő belvárosi Sheraton Hotelbe kell költöztetniük, ahol még másfél évtizedig birtokolja a clevelandiek legnagyobb szórakoztató bankettjének címét. (1960-tól két bált szerveztek a Bethlen Hallban: Clevelandi Magyar Estek néven előző este a „főpróbát”, másnap a The Night in Budapest bált – mindkettőt azonos programmal, menüvel, díszítéssel, fellépőkkel, csak a díszvendégek különböztek.) 1958. október 26-án, vasárnap este tehát még a Buckeye Road és az East Boulevard sarkán álló, 600 fős Bethlen Teremben gyűltek össze az ünnepelni vágyók, amelyet megtisztelt a magyar származású filmcsillag, Ilona Massey is, a másik díszvendég, a nagyhírű helyi napilap, a Cleveland Press főszerkesztője, Loius B. Selzer társaságában.

A Mr. Cleveland néven elhíresült újságíró ekkor már túl volt memoárja, a The Year Were Good 1956-os kiadásán, amelyben megvédte magát és lapját a feleségét meggyilkolt Bay Village-i orvos letartóztatásának ügyében tanúsított nyomásgyakorlás és a közvélemény manipulálásának vádja alól. A város egyik legismertebb közszereplője volt, akinek harminc éves munkássága alatt a Cleveland Press a régió legfontosabb médiumává nőtte ki magát. Selzer a szegénysorból küzdötte fel magát a „királycsináló médiamogul” pozíciójába – ebben hasonlóságot mutat a híres színésznő életpályájával. Amiért Ilonával együtt került be a The Night in Budapest „Roll of Honor” kiválóságainak klubjába, az az ’56-os menekülteket segítő „Mercy Plane” adománygyűjtő akciója volt, amely a Cleveland Press kezdeményezésére és az Egyesült Magyar Egyletek közreműködésével valósult meg. A meleg ruhával teli repülőgép Bécsbe érkezett, majd a szállítmány a Vöröskereszt segítségével osztrák menekülttáborokba került – amely küldetésről a lap két riportere is tudósított. A bál bizottsága a díszvendégek dicsőséglistájával azoknak az áldozatos munkáját kívánta elismerni, akik sokat tettek a magyarság szabadságeszményének, illetve hagyományainak megőrzéséért.

A Cleveland Press szerkesztője, Louis B. Selzer adományakcióját méltató fényképes beszámoló az 1958-as műsorlapban

(Érdekes lenne utánajárni, hogy Selzer visszatérő vendége volt-e a The Night in Budapest báloknak, és hogy mit írt lapja az évenkénti eseményekről. A műsorfüzetben szerepel a megjelent médiumok és újságírók névsora – a Cleveland Press, Plain Dealer, Szabadság, The Cleveland News, Buckeye Press, WDOK rádió Hungarian Program, WEWS és KYW televíziók –, ám a Magyar Múzeumban fellelhető magyar lap archívumában egyelőre nem találtam híradást a bálról.)

De térjünk vissza Hajmássy Ilonához, akinek kalandos élete filmvászonra és regénybe illő volt. Az 1958-as báli műsorfüzet az alábbi címmel írt róla ismertetőt: A budapesti szépség, aki egyaránt ismeri a szegénységet és a jólétet. Budapesten született, és egy Nefelejcs utcai bérházban nőtt fel, ahonnan a szülei az első világháború után egy évre elküldték Hollandiába. (A holland kormány segélye volt ez Magyarországnak, sok gyereket fogadtak be ottani családok, hogy felerősödjenek a háború után, pl. Karády Katalint is.) Mire a kamaszlány hazaért, elfelejtett magyarul, és újra kellett tanulnia. A nyomor elől még egy évre visszamenekült, majd hazatérése után varrónőnek tanult. Álmai azonban a színház világába vonzották: énekelni tanult, és jelentkezett görlnek a Király Színházba, ahol előbb nem akarták felvenni, de a híres zeneszerző, Zerkovitz Béla közbenjárására mégis állást kapott. Egy véletlennek köszönhető, hogy a „bájos arcú és csodálatos hangú” Ilonát – aki a színpadon Hagymásiról Hajmássy-ra, Amerikában Massey-re változtatta a nevét –, lefotózta a később világhírűvé vált magyar divatfotós, Munkácsi Márton, aki abban az időben a Színházi Életnek dolgozott.

A fiatal Hajmássy Ilona az 1930-as évek végén

Ilona fényképét meglátta egy jómódú földbirtokos, aki a család tudtán kívül feleségül vette. Nyelvórákra és énektanárhoz járatta a lányt, ám a gondtalan életért cserébe le kellett volna mondania a színházról, amire ő nem volt hajlandó. Válásuk után a férfi öngyilkos lett. Ezután Ilona szerencsét próbált Bécsben, a Toscában énekelt, majd leszerződtették az Állami Operaházhoz, a Staatsoperhez, ahol főként operettprimadonnai szerepben ért el sikereket. „Tüneményes szőkeségét, egyszerű természetes beszédét és pompásan csengő, hajlékony, kulturált énekhangját” dicsérték. Itt látták tündökölni az amerikai filmproducerek is, akik főként az egzotikumot látták benne, és 1937-ben londoni próbafilmezésre hívták, majd Hollywoodba szerződtették. Ilona ekkor még alig tudott angolul. Kemény menetrendet írtak neki elő, fogyókúrát, nyelvleckéket, dráma- és énekórákat. A clevelandi műsorfüzetben olvasható vallomása szerint 6 hónap alatt sikerült úgy elsajátítania a nyelvet, hogy már nem a magyar gondolatokat fordította angolra. Sosem felejtette el szülőhazáját, ahol sokáig figyelemmel kísérték a karrierjét: a Színházi Élet, a Pesti Napló és a Nagykőrösi Hírmondó is gyakori híradással voltak magánéletéről, botrányairól, sikereiről. (A nagykőrösiek  1939-ben levélben kérték a művésznőt, hogy ne változtassa meg a nevét, Ilona levélben válaszolt.)

1938 és ’49 között olyan filmekben és partnerekkel szerepelt, mint a Rosalie Eleanor Powellel és Eddy Nelsonnal, majd szintén vele a Balalajka, valamint a Frankenstein találkozik a Farkasemberrel film, amelyben Lugosi Bélával játszott együtt, vagy a Szerelmi boldogság, amelyben feltűnt a fiatal Marilyn Monroe is. Szerepelt Joe Pasternak, az erdélyi magyar zsidó családból származó Hollywood-i MGM-producer (aki 1959-ben díszvendég kitüntetettje volt a bálnak, majd a következő évtől a nagykövete lett) Mexikói vakáció című musicalfilmjében, de egyéb kém- és western filmekben is.

A rossz nyelvek szerint inkább egzotikus szépségének és a bulvárt mindig kielégítő szerelmi életének, híres szeretőinek és férjeinek, semmint tehetségének köszönhette a sztárságát. 1952 után csak televíziós műsorokban volt látható. Közéleti szerepvállalása azonban újra reflektorfénybe emelte: a második világháború alatt koncertjeinek bevételéből egymillió dolláros segélyt ajánlott fel a Vöröskeresztnek, az 1956-os forradalom idején pedig tüntetést szervezett a Fehér Ház előtt, hogy felhívja a figyelmet a magyar szabadságharcra, és támogatta a menekülteket. (Ekkor ismerte meg utolsó férjét, Truman elnök asszisztensét és tanácsadóját.) Antifasiszta kiállása miatt soha nem térhetett vissza Magyarországra, hamvait halála után szórták szét a nagykőrösi családi síron.

A Rosalie című filmben

Az 1958-as The Night in Budapest bálon szépsége teljében tündökölt, bár már túl volt filmes karrierje csúcsán és tévés szereplésén, a 10 részes Ilona Massey Show varietén is. Továbbra is tartotta viszont a kapcsolatot az amerikai magyar emigráció közösségeivel, rendszeresen fellépett és védnökséget vállalt a rendezvényeiken, segélyalapítványok által támogatta szülőhazája rászoruló gyermekeit, illetve jótékonysági és állatvédő akciókat szervezett. A műsorfüzet tanúsága szerint 1957. január 15-én a clevelandi Public Music Hallban koncertet adott az ’56-os menekültek megsegítésére. Ez volt az a gesztus, amiért a következő évben meghívták a bálra, és bekerült a kiválóságok dicsőséglistájára. A műsorlap azonban fényképes riportban emlékezik meg az 1942-es látogatásáról, amikor a Szent János Hallból átkocsikázott a Bethlen Hallba, hogy a Savings Bond Rally keretében népszerűsítse a háborús kötvényeket. A tömeg már az utcán forgalmi dugót okozott: a kedvenc magyar filmszínésznőjüket akarták látni, aki megjelenésével elkápráztatta a termet csordultig megtöltő közönséget. Ilona 76 ezer dollárt gyűjtött akkor a hadi kasszába, amelyet főként a környék magyar lakossága adományozott. 1958-ban tehát büszkén ünnepelték a magyar akcentussal is világhírűvé vált, magyarságát mindenütt hirdető énekes-színésznőt, született Hagymási Ilonát, a Bethlen Hall-i bankett díszvendégeként.

Fényképes riport Ilona Massey 1942-es clevelandi látogatásáról az 1958-as báli műsorlapban

Érdekes módon, a következő évi műsorlapban nem jelent meg fényképes összefoglaló a bálról. Az sem derül ki (bár a sajtóvisszhang felkutatása nyomra vezethet), hogy Ilona felszólalt vagy énekelt-e az esten. A fellépő művészek mindenesetre mások voltak, de akkor is 25 tagú cigánybanda húzta a talpalávalót Duci de Kerekjarto prímás vezetésével, és önkéntesek sora segédkezett a magyaros hangulat megvalósításában. A következő részben innen folytatjuk.

A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A 44. AHEA-konferencián jártunk [videóval]

Április 4. és 6. között rendezték meg 44. alkalommal az Amerikai Magyar Oktatók Egyesületének (American Hungarian Educators Association) éves tudományos konferenciáját, ezúttal a Pennsylvania állambeli Pittsburgh-ben. Idén 7 témakörben, 2 helyszínen zajlottak az előadások, s legtöbbjük az irodalom- és kultúratudományok, a neveléstudomány és a politikatörténet területeivel foglalkozott. A 3 napos esemény az amerikai felsőoktatásban dolgozó magyar származású tanárok szakmai találkozója, de részt vesznek rajta magyar témával foglalkozó amerikai előadók és magyarországi szakemberek is.

Pittsburgh, a hidak városa

A 2019. évi AHEA-konferencia az identitás kérdését helyezte középpontba: Magyar, európai, globális? (Identity: Hungarian, European, Global?) címmel, amit a nyitó napi filmvetítés könnyedebb formában vezetett fel. Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című filmjével indult ugyanis a program, amely egy család költözéseinek nyomán az egész 20. századi magyar történelmet, és annak a generációk életére gyakorolt hatását is bemutatja. A filmről az esemény díszvendége, Kenyeres János, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója, habilitált egyetemi docens tartott szakmai beszélgetést. Elmondása szerint a konferencia résztvevői körében is nagy tetszést aratott a filmes családregény, csakúgy, mint a clevelandi filmklubon (ld. írásunkat IDE kattintva). A professzor vendégtanárként jelenleg magyar irodalom, film- és kultúratörténetet tanít a Torontói Egyetemen, szakterülete pedig az angol és kanadai irodalom- és filmelmélet. Emellett foglalkozik a kanadai bevándorló irodalommal is, főként a magyarral, amelyről hamarosan egy könyvet készül megjelentetni. Főszónokként ő tartotta a 44. konferencia nyitó előadását, amelyben a magyar identitás irodalmi megjelenési formáit mutatta be, a romantika korától egészen napjainkig.

Interjú dr. Kenyeres Jánossal, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatójával

Dr. Kenyeres János egyetemi docenssel, aki jelenleg a Torontói Egyetem vendégoktatója, a 44. AHEA-konferencián készítettünk interjút. A szakmai találkozó díszvendégeként előadásában a magyar identitás irodalmi megjelenési formáit mutatta be, erről beszélgetett vele rádiónk KCSP-ösztöndíjasa, Miklós Melánia.Beszámolónk a konferenciáról: https://www.bocskairadio.org/a-44-ahea-konferencian-jartunk-videoval/

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Saturday, April 20, 2019

Ezt a témát fejtegette az irodalmi szekció több előadása is, köztük Szentkirályi Endre prezentációja a clevelandi magyar emigráció írója, Eszterhás István munkásságáról – ahonnan a konferencia a mottóját kölcsönözte –, valamint a Yale Egyetem ösztöndíjas kutatója, Hoványi Márton előadása is, akit az AHEA testülete Hermann Gabriella és Mervay Mátyás társaságában előadói díjban részesített. Mindeközben a másik teremben oktatás- és nevelésügyi kérdések voltak terítéken, mint pl. a diaszpóra magyar iskoláinak szerepe a nemzettudat megőrzésében, vagy a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazottsága az ösztöndíjprogramok tükrében, amelyről Novák Tamás, a New York-i Főkonzulátus tudomány és technológia ügyi (TéT) attaséja tartott előadást. Míg Thomas J. Tobin, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora az online (táv)oktatás előnyeiről beszélt, Papné Bús Enikő, a CSU Fulbright-ösztöndíjas oktatója a személyesség mellett érvelt, bemutatva kutatási témáját, amely a tanári életpályamodell motivációs lehetőségeit vizsgálja. A záró napon a magyar zeneiskolai oktatásról és a szép magyar beszéd módszertanáról is tartottak prezentációt.

Résztvevők az AHEA-konferencián

A kultúratudományok szekciójában az előadók a magyar zsidóság identifikációs kérdéseit elemezték a Horthy-rendszer idején – amerikai politikatörténeti szempontokat is érintve –, illetve az osztrák zsidóságnak az ’56-os menekültek ügyében tanúsított szerepvállalásáról értekeztek. Szocio-politikai témában volt szó az amerikai, a magyar és a kínai bankrendszer összehasonlításáról, a magyar energiapolitika geopolitikai aspektusairól, vagy a leghevesebb vitát kiváltó előadásban a liberális és illiberális demokrácia fogalmain keresztül elemzett magyarországi aktuálpolitikai jelenségről. A történelmi előadások a két világháború közötti időszakra fókuszáltak, vizsgálva pl. a paprika turizmusdiplomáciában betöltött szerepét, vagy a nemzeti és nemzetközi szépségversenyek fontosságát az etnikai versenyben. Külön blokkban tárgyalták a nemzeti identitáskeresés 19. századi, illetve 20. század eleji kérdéseit. Deák Nóra, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének könyvtáros-kutatója Kossuth Zsuzsanna amerikai emigrációját mutatta be, Mervay Mátyás pedig – aki doktori munkájában a Kínában élő közép-európai diaszpóra történetét kutatja – a 19. századi magyar sajtóban megjelent Kína-képet elemezte.

A művészeti szekcióban hallottunk előadásokat a dadaizmusról, El Kazovszkij festményeiről, a Marosvásárhelyi Kultúrpalota építészetéről, a legényesről, az operett magyar identitásban játszott szerepéről, vagy a 19. századi német hegedűművész, Joseph Joachim magyar zsidó eredetéről. Az irodalmi szekcióban Szolláth Dávid, a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjas kutatója Mészöly Miklós és Polcz Alaine „kreatív viszonyának” elbeszélői stílusáról és gender vonatkozásairól adott elő, Böszörményi Zoltán költészetének metafizikai vonásait Hargitai Péter, a Floridai Nemzetközi Egyetem volt professzora elemezte, Böszörményi legutóbbi kötetét pedig az amerikai fordítója, Paul Sohar mutatta be a „határon túli” menekült-identitás szempontjából.

Rengeteg érdekes és szerteágazó téma került tehát megvitatásra az idei AHEA-konferencián, amelyből a teljesség igény nélkül merítettünk, hogy érzékeltessük, milyen sokféle területtel foglalkoznak az amerikai magyar oktatók, illetve a meghívott hazai és amerikai vendégek. Idén az USA 15 államából, Kanadából és Magyarországról érkeztek a résztvevők. A Pittsburgh-i egyetemi város méltó környezetet biztosított a nagymúltú rendezvénynek, ahol lehetőség nyílt a híres The Cathedral of Learning (A tanulás katedrálisa) épület és a nemzetiségi tantermek megtekintésére egy vezetett túra keretében. A konferencia ideje alatt szakmai kiadványokból, a Helena History Press angol nyelvű, magyar vonatkozású szakkönyveiből is válogathattak az érdeklődők. A program aktív jelenlét mellett zajlott, s bár a helyi egyetemisták és oktatók többnyire hiányoztak a közönség soraiból, az előadók közül sokan végig részt vettek a konferencián, és figyelmükkel, szakmai hozzászólásaikkal kísérték a kollégák előadásait. Az alapítókon kívül a fiatalok is szép számban képviseltették magukat, ami reményre ad okot: bekapcsolódásukkal az oktatói információcsere felfrissítésére. Hiszen sokan kutatnak és tanítanak amerikai-magyar témákban otthon és Észak-Amerikában is, igény tehát van a szakmai összejövetelre.

A tanulás katedrálisa

A fiatalok támogatására az említett díjon kívül egy másik, új ösztöndíj is kapcsolódik az AHEA-hoz, amelyet a nemrégiben elhunyt történészprofesszor, Várdy Béla emlékére alapítottak a Helena History Press adományából. A magyarság és az amerikai-magyar diaszpóra történetét (is) feltáró tudós szellemi örökségét továbbvivő ösztöndíjra a történelmi témákban kutatók pályázhatnak. Idén, első alkalommal Poznan Krisztinának adták át a záró banketten, aki a közép-európai nemzetek transznacionális migrációtörténetét kutatja amerikai bevándorlási területen, illetve az anyaországgal való kapcsolat és az Osztrák-Magyar Monarchia vonatkozásában. Várdy Béla özvegye, Várdy Huszár Ágnes író meghívására a konferencia részvevői a családi házban tartott, megemlékezéssel egybekötött fogadáson betekintést nyerhettek a megbecsült professzor alkotói közegébe és hagyatékába is.

A jövő évi jubileumi, 45. AHEA-konferenciát – mint minden 5. évben – a Kárpát-medencében rendezik meg: június 25. és 27. között a Pécsi Tudományegyetemen.

Fotóalbum a 44. AHEA-konferenciáról: IDE kattintva

AHEA Konferencia 2019

Április 4. és 6. között rendezték meg 44. alkalommal az Amerikai Magyar Oktatók Egyesületének éves tudományos konferenciáját, ezúttal a Pennsylvania állambeli Pittsburgh-ben. A nagymúltú eseményre a Bocskai Rádió is meghívást kapott. A Duna Televízió 5 kontinens – egy nemzet című műsorának tudósítottunk.

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Saturday, April 13, 2019

A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

615. honismereti rejtvényjáték – 2019.04.21.

A BOCSKAI RÁDIÓ
615. honismereti rejtvényjátéka – 2019. április 21.

 

A kérdéseket Veres Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thurner Klára, Kaczvinszky Borbála és Békássy Albert.

Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:

  1. Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
  2. A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
  3. Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.

Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114

Telefon:
(216) 523-3900

Nyitvatartási idők:
Keddtől péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.

Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óra között.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Jézus lába nyoma

“A köd azon tervünket is megsemmisité, hogy visszautunkat a szomszéd Délhegy felé vegyük, mely hegyről nem csak Gyergyóra, hanem az onnan feltáruló Csíkra is egy bucsupillantást vethettünk volna. Visszaindultunk tehát a jött uton, s az erdő aljában éji tanyát ütvén, másnap tértünk meg Csomafalvára.

Még két faluja van Gyergyónak, melyekben nem jártunk, ez a Visszafolyó patak* Marosba szakadásánál fekvő Ujfalu, mely községet az 1567-ik évi regestrumban mostani nevén 32 kapuval találjuk miből a tünik ki, hogy már azon korban tekintélyes helység volt. Ujfalu a tutajozásnak felső véghatárán fekszik; mert az innen alig egy órára eredő Maros már itt el birja a negyed tutajt, de Ujfalunak már nincsen tutajfát szolgáltató erdeje, hanem azt Zetelakától veszi haszonbérbe, honnan csak télben, roppant fáradsággal és bajjal hordja tutaj fáját. Ujfalu csaknem egészen az Elekes és Sólyom* családból áll. Ezek régen tekintélyes primor családok voltak, mindkettő Gyergyónak sok királybirót adott. Akton beütésekor is Elekes András az egyik királybiró, Sólyom Tamás főjegyző. Az utolsó insurrectiokor pedig e két család még 26 harczost állitott ki. Forradalom előtt 100 szavazattal folyt be a közügyekbe s választások alkalmával Ujfalu szavazata döntő volt, ma még inkább elszaporodtak, s egykor tekintélyes birtokuk szét oszolvan, elszegényedtek.

Ujfalu határán Katorzsa nevü helyen, mondják, ily nevü falucska állott, melyet a tatárok dultak fel akkor, midőn a Délhegy alján Város nevü helyen török város feküdt. Az állitólagos város egy szép hegy lonka* Ujfalutól egy órányira; de ott régi épületeknek semmi nyoma. Feltehetőleg e szép magaslaton, honnan egész Gyergyó tere feltünik, a törökök valamely beütésük alkalmával táborhelyet ütöttek, de mivel ily alkalmakkal ők sátrak alatt tanyáztak, a vászonházak nem is hagyhattak állandó nyomot magok után.”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

A székely legenda meghallgatható a legendarium.ro oldalon.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Répatorta kuglóf

Hozzávalók:

A tésztához:

375 ml (12,6 oz) olaj
200 g (fél font) cukor
200 g (fél font) barna cukor
6 dl tojás
1 db vaníliarúd kikapart magjai
400 g (1 font) liszt
1 teáskanál fahéj
1 mokkáskanál szegfűszeg
1 mk szerecsendió
1 csomag sütőpor
1 csipet só
450 g (egy font) reszelt sárgarépa
100 g pisztácia

A krémsajtos réteghez:

100 g mascarpone
100 g natúr krémsajt
60 g porcukor

A tetejére:

150 g mascarpone
2 – 3 ek tej
2 ek porcukor
darált pisztácia

Elkészítés módja:

Az olajat a kétféle cukorral elkeverjük, és folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a tojásokat is. Mehet hozzá az összes többi hozzávaló. A masszát kiolajozott és kilisztezett formába töltjük. A krémsajtos réteghez összekeverjük a hozzávalókat és márványosan a masszába keverjük. 180 Celsius fokos (356 Fahrenheit) sütőben kb. 50-55 percig sütjük. Ha nagyon barnulna a teteje, letakarjuk egy alufóliával. Mikor megsült, kiborítjuk a formából, hagyjuk legalább langyosra hűlni. Összekeverjük a mascarponét, a tejet és a porcukrot, rákenjük a kuglóf tetejére, majd megszórjuk a pisztáciával.

Jó étvágyat kívánunk!

Forrás: streetkitchen.hu

A receptet Miklós Melánia, KCSP-ösztöndíjasunk választotta.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,417FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe