Nyíregyházi gimnazisták előtt adott elő az ismert toxikológus.
Egy nyíregyházi gimnáziumba hívták előadni a minap Zacher Gábor toxikológust, akinek gondolatai középpontjában az állt: a drogellenes küzdelem legfontosabb eleme három betű, ez pedig a “nem”.
A Szon.hu beszámolója szerint elmondta, hogy bár Magyarországon “csupán” 20 ezer drogfüggő él, de ezzel is az Európai Unió alsó harmadának a legtetején vagyunk, tehát “jobb félni, mint megijedni”.
Mint rámutatott,
a függővé válás hosszú folyamat, de a végén előáll a gyógyíthatatlanság.
Azt is elmondta, egyáltalán nem csak a szerek tekinthetők drognak, hiszen “a középiskolás korosztály hétvégi elfoglaltsága gyakorlatilag teljes egészében a technikai eszközökhöz kötött, vagyis kimerül mobilozásban, illetve számítógép-használatban; a 2017-ben Magyarországon eladott 2,5 millió okostelefon fiatal használóinak a 43 százaléka naponta százötvenszer nézi meg a mobilját, és ezeknek a 90 százaléka elalvás előtt is mobilozik” – idézte egy kutatás eredményét a népszerű doktor.
A közösségi média használóinak szerinte a 25 százaléka orvosi értelemben is függőnek számít,
kitéve többek között a kortárs agressziónak, a rivalizálásnak, jó úton haladva a depresszióssá, szorongóvá válás felé.
A Facebook-függőség néhány speciális esete között felsorolta a rémisztgetést, a digitális filterek okozta testképzavarok veszélyét, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az ember a függőségek ellen intézményesen nem küzd eredményesen.
“Miközben 40 millió kábítószer-használat feltételezhető, mindössze 6500 eljárást folytat le a hatóság, vagyis a lebukás esélye elenyésző”
– mutatott a statisztikára.
Szerinte a mostani fiataloknak nincsenek kapaszkodói.
„Az ember az egész [modern] történelmen keresztül annak az alaptalan téveszmének volt a foglya, hogy azt hitte magáról, hogy beavatott. Azt hitte magáról, hogy fontos, hogy őt beavatják, hogy ővele bárki is törődik. Azt hitte, hogy azok az emberek ott fent, akik irányították az életét, az ő érdekében teszik, amit tesznek, hogy voltaképpen egymásért dolgoznak, mert ez a természet rendje. Hogy a kapcsolatuk, a viszonyuk, legyen bármilyen távoli és szertartásos is, baráti. Az ember, teljesen elképesztő módon, hitt és hisz abban, hogy tudja, mi történik ott, ahol nincs jelen: (…) a laboratóriumok, tudományos akadémiák, országházak és tárgyalótermek zárt ajtói mögött. Azt hitte és hiszi, hogy őt tájékoztatják az igazságról, a teljes igazságról. Ám az embert, különös vakhite ellenére, sohasem avatták be.
A mindenről való tudás csak illúzió
Azt szeretném önöknek elmondani, hogy az önök állítólagos sok mindenről való tudása csak illúzió. Önök azt hihetik, hogy sok mindent tudnak, hogy ismereteik szerteágazóak és alaposak, hogy a tudomány fény, amely beragyogja az ismeretlen sötétségét. Önök minden bizonnyal azt hiszik, hogy ismerik a tényeket, hogy tisztában vannak azzal, hogy mi van és mi nincs, hogy tudják, mit fedeztek már fel és mit még nem, hogy egész pontosan meg tudják mondani, hogy a tudománynak milyen is az az annyit emlegetett „mai állása”.
Önök szentül meg lehetnek győződve arról, hogy az AIDS meg az Ebola és a többi hasonló, halálos betegség. Önök azt hihetik, hogy a ráknak vannak gyógyíthatatlan stádiumai. Azt hihetik, hogy a kihullott haj, a kiesett fog, az elvesztett végtag nem növeszthető ki. Szentül hihetik, hogy a tudósok keresik a Földön kívüli élet nyomait, de nem találják. Hihetik, hogy az evolúció úgy történt, ahogyan le van írva, és nincsenek olyan egyértelmű és mélységesen tudományos bizonyítékok, amelyek az ember keletkezését sokkal régebbre teszik, mint ami az ember eredetéről szóló könyvekben áll. Önök hihetik, hogy a Földön ez idáig még sohasem létezett technikailag fejlett civilizáció. Önök hihetik, hogy a bűnözés legyőzhetetlen szörny, és a háború az ember természetéhez tartozik. Hihetik, hogy a világegyetem az ősrobbanással kezdődött, és hogy most tágul. Hihetik, hogy a normandiai partraszállás zseniális katonai lépés volt. És hihetnek még száz és ezer és millió dolgot, szentül meggyőződve, hogy ezek a dolgok bizony így vannak. Sorolhatják érvek tömkelegét, melyek mindegyike alátámasztja, hogy ezek a dolgok tényleg így vannak. És önök mindezen felsorolt dolgokat tudják. És onnan tudják, hogy mondták önöknek, hogy ezek a dolgok így vannak.
A tanulás során mindent ténynek veszünk
Ám ellenérvből elég egy is, hogy a tudás eme illuzórikus kártyavárai, melyek oldalára sziklák képét festették, összedőljenek. Önök a felsorolt dolgok egyikét sem tudják. Ezek ugyanis nem tények. Csak közlemények. Amit önök kapnak, azok csak és kizárólag közlemények. Önök nincsenek tudatában annak, hogy mi hogy van, csak annak, hogy egy s mást közöltek önökkel, mondván, hogy azok így és így vannak és nem másképp. Az önök teljes világképe a média által közvetített közlésekből áll össze, és nem tartalmaz semmiféle tényleges tapasztalatot. Azt mondhatnám, hogy önök nem állnak semmiféle kapcsolatban az úgynevezett tudománnyal, a technikai fejlesztéssel, az űrkutatással vagy a kormányzattal – csak a médiával. Mindent onnan „tudnak”.
Iskolai tanulmányaik során találkozhattak olyan kísérletekkel, melyek a gravitációt vagy az aerodinamika egyes elveit szemléltették, de soha semmivel, ami bármit is bizonyított volna a fentebbi felsorolásból. Önök néhány évet iskolában töltöttek el, ahol elolvastak x számú oldalt, meghallgattak n számú előadást, és esetleg még néhány szemléletes kísérletet is módjukban állt végignézni vagy elvégezni. Majd az iskolán kívül és az iskola végeztével újabb könyvek elolvasása következett, és még nézték a tévét is és hallgatták a rádiót is, és izgalmas vagy unalmas beszélgetéseket folytattak arról, amit láttak és hallottak – majd pedig szentül meg voltak győződve róla, hogy tudnak bármit is a világról.
Egyetlen ellenérv is elég, hogy a tudás illúziója összedőljön
1961-ben a CIA megpróbálta meggyilkolni Fidel Castrót, ezt az akciót hívják Disznó-öböl-akciónak. Önök ezt tudják. Onnan tudják, hogy mondták önöknek, hogy így volt. Ha nem mondják, nem tudják. Ha másképpen mondják, másképpen tudják. És ha mást mondanak, mást tudnak. Így megy ez, ilyen egyszerű, és ennyire nincs köze a valósághoz. Önök összetévesztik a közleményeket és a tényeket, és ez az egyik módja annak, ahogyan manipulálják az életüket.
Egy ember felfedez valamit, vagy valahol talál valami különlegeset – a következő lépés nem az, hogy önt tájékoztatják róla. Az eszméket, az elméleteket, a tényeket, a hazugságokat menedzselni kell, éppúgy, mint egy sztárt vagy egy márkát. Publikálni kell, bemutatni minden lehetséges fórumon, és annyiszor, amennyiszer csak lehetséges. Az emberek életének a részévé kell tenni. Fel kell rá hívni a figyelmet. Ha mindezt nem teszik meg, nem fog elterjedni. És ha nem terjed el, az emberek nem fogják azt hinni róla, hogy igaz. Fellengzősen rá lehet mondani valamire, hogy ezt így és így gondolják az emberek, vagy hogy ez és ez a közvélemény, de az ilyesmi egyáltalán nem lehet érv amellett, hogy a dolog igaz.
A manipuláció alapja a menedzselt információ
Megvan annak a módja, ahogyan valamit publikálni lehet, ahogyan valamiről előadást lehet tartani, ahogyan valamivel be lehet kerülni a tévébe, és ahogyan valamivel kapcsolatban el lehet nyerni a tudóstársadalom (stb.) támogatását. És ez megint csak nem annak a dolognak az igazságtartalma. Néha az is számít, néha nem, néha egyenesen az a lényeg, hogy hazugság legyen. Egy információ elterjedésének kritériumai sokkal inkább az ismeretség, a pénz, a szimpátia és más effélék, mintsem az információ igaz volta. (…) Az emberek többsége soha semmilyen információt nem ellenőriz. Azt hiszik, hogy a tudományos magazinok főszerkesztői bizonyítékokat követelnek a cikkek íróitól?
Így tehát, amit önök tudni vélnek, azt nem azért tudják, mert igaz. Nem az igazságtartalom a döntő. Mindaz, ami úgymond köztudott, egyszerűen csak menedzselt információ és semmi több.”
Elutasította a terrorizmus vádjával öt-öt év szabadságvesztésre ítélt kézdivásárhelyi Beke István és Szőcs Zoltán rendkívüli felülvizsgálati kérését kedden a román legfelsőbb bíróság – közölte az MTI-vel a bíróság sajtóirodája. Ezáltal kimerültek a jogorvoslati lehetőségek Romániában a két kézdivásárhelyi férfi számára.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistáit 2018 júliusában öt-ötéves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a bukaresti legfelsőbb bíróság, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű pokolgépet akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.
Jogorvoslati kérésüket Bekéék arra alapozták, hogy olyan tettért ítélték el őket, amelyet a román büntetőjog nem tartalmaz.
Ügyvédeik az MTI szerint a keddi tárgyaláson azzal érveltek, hogy az állítólagos robbanószerkezethez használatos petárdák senkinek az életét nem veszélyeztették, másfelől a vádiratban leírt bűncselekmény célja nem felel meg a terrorizmusról szóló törvény 32. cikkében meghatározott – az államhatalom megingatására, a lakosság megfélemlítésére, az országos vagy nemzetközi szervek zsarolására irányuló – célok egyikének sem. Miközben a vádirat szerint a két székelyföldi férfi a helyi román közösségre akart ráijeszteni, hogy máskor ne szervezzen katonai parádét a nemzeti ünnepen, az elítéltek jogi képviselői azzal érveltek, hogy ez a célkitűzés nem illeszthető be a terrorizmusról szóló törvényben felsorolt, országos és nemzetközi szintű fenyegetést feltételező meghatározásba. A vádhatóság képviselője ezt megalapozatlannak minősítette. A legfőbb semmítő- és ítélőszék később teszi közzé indoklását, határozatának kivonatában azonban szintén a rendkívüli jogorvoslati kérés megalapozatlanságára hivatkozott.
Az elítéltek hozzátartozói és jogi képviselői abban reménykedtek, hogy a legfelsőbb bíróság eltörli a két székely férfit ötéves börtönbüntetésre ítélő másodfokú ítéletet, és helyben hagyja az őket lényegében felmentő első fokú ítéletet. Sokan azt is elfogadható megoldásnak tartották volna, ha a bíróság felfüggeszti a másodfokú ítéletet, szabadlábra helyezve a két elítéltet, és elrendeli az ügy újratárgyalását. Egyébként az eredetileg április 23-ra kiírt tárgyalás időpontját azután hozták előre április 9-ére, hogy az egyik ügyvéd jelezte, nem alkalmas az időpont.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az ítélet kihirdetése után a Krónikának elmondta, Romániában ezzel kimerült minden jogorvoslati lehetőség Bekéék számára, akik már csak a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulhatnak. A Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-színekben mandátumot nyert honatyája hangsúlyozta, ez azt jelenti, hogy a kézdivásárhelyi elítéltek börtönben maradnak, holott szabadulásukban reménykedtek. A politikus a börtönben raboskodó Beke és Szőcs családtagjaival együtt részt vett a tegnapi bukaresti tárgyaláson, ahol szerinte „példátlan összevisszaság” uralkodott.
„A háromtagú bírói testületből a főbírónő folyamatosan kérdésekkel szakította félbe az ügyvédeket, nem hagyta, hogy kifejtsék az érveiket, siettette őket. Előbb azt mondták, hogy később hirdetnek ítéletet, aztán megjelent, hogy április 23-án lesz ítélethirdetés, végül szóltak, hogy az tévedés volt, egy másik ügyre vonatkozott, és mégis kihirdették, hogy elutasították az óvást” – idézte fel a történteket Kulcsár-Terza József. A politikus úgy véli, a jogerős ítélet nyomán a magyar közösségnek össze kell zárnia, hiszen nemcsak az ártatlanul elítélt két férfi sorsa, hanem az egész erdélyi magyarság megbélyegzése a tét. Hangsúlyozta, egyeztet még a családtagokkal, és a következőkben döntenek arról, miként tiltakoznak az igazságtalan ítélet ellen.
A legfelsőbb bíróság tavaly általános meglepetést okozott a Bekééket elítélő határozatával, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság korábban megsemmisítette a terrorizmus vádját, és csak annyi börtönbüntetést szabott ki a vádlottak ellen, amennyit vizsgálati fogságban töltöttek.
Különben a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Beke és Szőcs ügyében. Csóti György, az intézet igazgatója március végén – miután meglátogatta a két elítéltet a feketehalmi börtönben – biztosnak vélte, hogy Strasbourgban elmarasztalják a román államot a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérülése miatt. Ez a jog szerinte akkor sérült, amikor a legfelsőbb bíróság a jogerős ítélet kimondása előtt megváltoztatta az egyik vádpontot, és nem adott lehetőséget a vádlottaknak az új vádpont elleni védekezésre.
Átszámítva közel 30 milliós bírságot kell fizetne egy magyar polgármesternek, mert le mert fordítani egy román szót magyarra.
Óriási összegre, közel 100 ezer euróra bírságolták jogerősen Korond polgármesterét, Katona Mihályt a Községháza felirat eltávolítását előíró bírósági határozat végrehajtásának megtagadása miatt – tudósított az esetről a Maszol.ro nyomán az Erdely.ma hírportál. A híradások szerint a pénzbüntetést még a Hargita megyei törvényszék szabta ki a múlt év végén egy, a hírhedt magyargyűlölő Dan Tanasă által indított per nyomán. Korond polgármesterének fellebbezését a marosvásárhelyi ítélőtábla hétfőn utasította el, így vált a bírság jogerőssé.
Az ügyet előzményeihez hozzátartozik, hogy három éve a polgármester egyszer már elveszített egy pert, ami miatt le is vetette a feliratot, azonban visszatéve újra magára haragította Dan Tanasă-t, aki az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nevében újra feljelentette a polgármestert jogerős bírósági ítélet végrehajtásának megtagadása miatt.
Mint a marosvásárhelyi táblabíróság hétfői ítélte, Katona Mihálynak a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összeget, 380 lejt kell kifizetnie 2016. október 21-től számítva minden egyes napért, ami a Községháza felirat eltávolításáig eltelik. A bíróság arra is kötelezte a polgármestert, hogy szintén 2016. október 21-től számítva napi 100 lej késedelmi díjat fizessen a panaszosnak, azaz Dan Tanasă egyesületének mindaddig, amíg a magyar felirat le nem kerül a községházáról. Ez azt jelenti, hogy Katona Mihálynak annyiszor 480 lejt kell kifizetnie, ahány nap eltelik 2016. október 21-től az ítélet végrehajtásáig. Vagyis a polgármesternek akkor is 430 ezer lej körüli összeget kell kifizetnie, ha azonnal eltávolítja a feliratot.
Katona Mihály koncepciós pernek nevezte a Dan Tanasă által kezdeményezett eljárást, és attól tart, hogy ez az ítélet precedenst teremt. Az elöljáró szerint a fellebbviteli eljárás során egyáltalán nem vették figyelembe az általa benyújtott bizonyítékokat. Hiába csatoltak kép- és videófelvételeket, valamint hivatalos jegyzőkönyvet a bírósági ítélet végrehajtásáról (azaz az eredeti Primăria – Községháza feliratok eltávolításáról), ezeket nem fogadták el. A 2016 októberében eltávolított felirat helyére a Casa comunală / Községháza felirat került – magyarázta. Ez esetben a magyar szöveg tükörfordítása a románnak, az új feliratot nem kívánják eltávolítani, a további lépésekről azonban egyelőre nem tudott nyilatkozni. A polgármester elmondta: szeretne az RMDSZ politikusaival tárgyalni a kialakult helyzetről, és mindenképpen jogi segítséget kér, mielőtt „teljesen kivégeznék” – zárja az ügy ismertetését az Erdely.ma.
Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök megvétózta az állami jelképekről szóló törvényt, írja a pozsonyi Új Szó. A törvény szerint Szlovákiában külföldi himnusz csak akkor adható elő nyilvánosan, ha az adott ország hivatalos delegációja is jelen van.
A jogszabály lex DAC néven lett ismert, miután gyakorlatilag a Dunaszerdahely csapatára (DAC) szabták, amelynek meccsei előtt a Magyarországról érkező szurkolótábor mindig elénekelte a Himnuszt.
Itt írtunk róla kicsit bővebben, a törvénymódosítás a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által beterjesztett, az állami szimbólumoknak fokozottabb védelmet biztosító átfogó tervezetbe került be, és akár 7000 eurós pénzbüntetéssel is sújtotta volna a a tiltás megszegőit.
A tervezet – mely eredetileg csak a himnusz lejátszását tartalmazta – vitája során az egyik beterjesztő, az egykori válogatott focista Dušan Tittel azzal érvelt az egyik engedékenyebb felszólalónak, hogy bizonyára sosem volt focimeccsen a dunaszerdahelyi MOL Arénában.
„ Ajánlanám magának, hogy menjen el Dunaszerdahelyre egy meccsre, szívesen elmegyek magával, amikor a DAC 9 ezer szurkolója énekli a magyar himnuszt… Kipróbálhatjuk, és nem tudom, hogy jóleső érzése támad-e majd ettől”
A törvényt – utólagos elmondásuk szerint tévedésből – a Híd párt is megszavazta, a képviselők később elnézést kértek, a magyar–szlovák párt frakcióvezetője felajánlotta lemondását is.
Kiska most visszaküldte tárgyalásra a törvényt a parlamentnek, ahogy erre korábban mind Bugár Béla, mind Andrej Danko megkérték, írja az Új Szó. A lap cikke szerint a köztársasági elnöki iroda azt közölte, hogy “a törvény meghatározását a jogbiztonság és ezáltal a jogállamiság elveivel összeegyeztethetetlennek tartja”.
SZERETNÉ FELKÉRNI A KORMÁNYKOALÍCIÓ KÉPVISELŐIT, HOGY OLVASSÁK EL, MIRE SZAVAZNAK, DE MÉG JOBB LENNE, HA MÁR A TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK IS NAGYOBB FIGYELMET SZENTELNÉNEK.
A worker places an electoral poster of Spain's Socialist leader and current Prime Minister Pedro Sanchez in La Fresneda, Spain April 12, 2019.REUTERS/Eloy Alonso - RC1147825E70
KATALÓNIÁRÓL DÖNTENEK HÓ VÉGÉN A POLGÁROK · ÉJFÉLI RENDEZVÉNYEKKEL KEZDŐDÖTT A KORTESKEDÉS
– Nacionalisták vagyunk, nacionalisták vagyunk! – kiabálja egy csoport tüntető a madridi parlament épülete előtt. „Nyugdíjasmozgalom” – hirdetik a tábláik, és az összegyűlt tömeg máris újabb szlogent kezd skandálni egy meganfonba beszélő férfi irányítása szerint. – Mindig van valami tüntetés, már nem is tudom követni – mondja María. A fiatal nő idegenvezetőként dolgozik. – Pedig ők jól élnek – int a nyugdíjasok felé. – Inkább a fiataloknak van nehezebb dolguk Spanyolországban – teszi hozzá.
Bár az országot súlyosan érintette a gazdasági válság, magas munkanélküliséget hagyva maga után, mára ez már a múlté. Madridban az emberek láthatóan jól élnek, pörögnek a jóléti szolgáltatások, a bárok és éttermek tömve vannak vendégekkel, a szülők pedig harminceurós (tízezer forintos) különórákra hurcolják csemetéiket. Noha a spanyoloknak szokatlanul hideg a mostani időjárás, az élet nem áll meg – igaz ez Madrid belvárosára is.
Egy kirakat mögött egy csoport nő üldögél hatalmas asztal körül. Borozgatnak. Nem sokkal arrébb arany- és bordó színben pompázó borbélyműhelyben szépülnek a szakállas férfiak, egy sarokkal távolabb pedig kiállításmegnyitó zajlik, kissé dekadens festményekkel: nőnek öltözött férfiak illegetik magukat. Gyermeküket kézen fogva vonszoló csadoros nők és a tereken estefelé megjelenő fekete bőrű férfiak csoportja árulkodik viszont arról, hogy a bevándorlás jelen van az országban. A spanyolokat ez láthatóan nem zavarja, ugyanúgy élik tovább az életüket – mindent kényelmesen, tíz perc késéssel kezdve.
Nincs könnyű dolguk a spanyol politikusoknak, hogy maguk mellé állítsák a polgárokat. Az április 28-i előre hozott választások előtti kampány hivatalosan most kezdődött meg. A pártok vezetői diadalittasan jelentek meg éjféli pártrendezvényeiken, mindenki a saját stílusában fejezve ki magát. – A szocialisták győzni fognak! – kiabálta Pedro Sánchez miniszterelnök lobogó zászlók erdeje között, míg legnagyobb ellenfele, Pablo Casado, a jobboldali Néppárt kormányfőjelöltje szívhez szóló beszédben fordult kampányeseményének hallgatóságához; szavait könnybe lábadt női szemek kísértek. A Podemos (Képesek vagyunk rá) liberális párt elnöke, Pablo Iglesias egy hosszú hengerrel parádézva ragasztott plakátokat, míg a jobbközép Polgárok (Ciudadanos) fiatal vezetője, Albert Rivera higgadt hangvételben magyarázta céljait gyér hallgatóságának.
A választások a bal- és a jobboldalnak az utolsó megméretést jelentik Európában a májusi uniós választások előtt. A paletta rendkívül színes: az elmúlt hónapokban egyszer a jobb-, máskor pedig a baloldal felé billent a mérleg, ám jelenleg egyik pártszövetségnek sincs meg a megfelelő többsége ahhoz, hogy kormányt alakítson. A legfrissebb felmérések azt sejtetik, hogy a baloldali tömörülés megszerezheti a többséget, ám mivel még mindig 41 százalék körül van a bizonytalan szavazók aránya, bármi megtörténhet a választásokon – állítják szakértők. – Két döntő vita folyik most Spanyolországban. Az egyik Katalónia kérdése, a másik pedig egy ideológiai diskurzus, amely szinte az egész életről folyik – mondja Ignacio Camacho politikai elemző-újságíró.
Pedro Sánchez kormányfő posztere Madridban. Fej fej mellett halad a bal- és a jobboldal Fotó: Reuters
– Hogy az eutanázia vagy az abortusz kérdése alapján szavaznának az emberek? Azt nem hiszem. Az ideológiai háború úgymond a csomag része, viszont nem döntő tényező – teszi hozzá. Szerinte a katalánkérdés határozza meg leginkább a kampányt: erről mindenkinek van véleménye. Persze a diskurzus a közéletben leegyszerűsítve zajlik, hiszen a különféle jogi eljárásokat tekintve a lakosság már rég elvesztette a fonalat.
– Az igazi kérdése ennek a választásnak az, hogy a baloldalnak szüksége lesz-e a függetlenségi pártok támogatására. Az biztos, hogy a szocialistákkal szövetkezik majd a Podemos, de ez nem biztos, hogy elég lesz – mondja. Az elemző szerint senki nem vitatja, hogy az alkotmány értelmében nem lehet népszavazást tartani az elszakadásról. – A szocialisták gyakorlatilag félmegoldást ígérnek. Szélesebb körű önrendelkezést adnának Katalóniának, de ennél többet nem. Közelebb engednék őket az ajtóhoz, de nem engednék kilépni. Kérdés, hogy ezzel mennyien érik majd be a katalánok közül – emeli ki Camacho.
Elmondja, a szocialisták szavazóinak többsége nem akar katalán függetlenséget, de végeredményben nem ez a kérdés lesz a döntő. Szerinte a spanyolok valójában ideológiai identitás alapján szavaznak, de nem azért, hogy a kedvelt pártjuk nyerjen, hanem azért, hogy a másik fél veszítsen. „Ha nem szavazol, visszatér a jobboldal!” – hirdeti a Podemos, míg a jobboldal nyílt célja, hogy eltávolítsa Pedro Sánchezt a hatalomból.
Maga a választási rendszer is érdekes helyzetet teremhet, mivel a győztes mindent visz elven működik. Előfordulhat, hogy a jobboldal több szavazatot szerez, de mivel három pártról van szó az ő oldalukon, megoszlanak a szavazatok, így kevesebb parlamenti helyet szerezhetnek a baloldalnál. Az El País napilap elemzése szerint a szocialisták nyílt célja az „oszd meg és uralkodj” elvének alkalmazása. Ezért történhetett meg, hogy Sánchez maga is kiállt amellett, hogy a választás előtt esedékes kormányfőjelölti vitán a szélsőjobboldali-populista pártként számontartott Vox vezetője is részt vegyen. Sokan ugyanis attól félnek, hogy megeshet az, ami a közelmúltban Andalúzia tartományi választásán történt: a Vox nem vett részt a hivatalos vitában, de mindenki róla beszélt – majd megnyerte a választást.
Elemzők szerint a sokszor neonácinak és rasszistának is bélyegzett Vox meglepetést hozhat, az utóbbi hónapokban már így is jelentősen megnőtt a támogatottsága. Ez egyébként az egyetlen párt Spanyolországban, amely problémának látja a bevándorlást, és nyíltan beszél is erről. A spanyolok többsége láthatóan elutasítja, hogy a bevándorlás problémát jelent, csak a migrációnak jobban kitett déli területeken kezdtek felerősödni ezek a hangok. Az ideológiai vitának azonban ez is része: Sáncheznek tavaly nyáron, a beiktatása után az volt az első intézkedése, hogy befogadott egy olaszok által elutasított migránshajót. Emellett ígéretet tett arra is, hogy eltávolítja a marokkói határnál emelt falról a szögesdrótot. – Mindez csak gesztus Európának. A katalán vita is a mítoszokról szól. Arról, hogy ki miben hisz, kinek mennyire fontos az együttélés, a nemzet egysége Spanyolországban – mondja Ignacio Camacho.
A sajtó szabadságát is követelik londoni tüntetők
Fotó: MTI/AP/Matt Dunham
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS SVÉDORSZÁG IS ÚJRANYITJA A KISZIVÁROGTATÓ AKTÁJÁT
Nem az amerikai kémkedésellenes törvény alapján, államtitkok kiszivárogtatásért, hanem törvénytelen számítógépes behatolás elősegítéséért emeltek vádat az Egyesült Államokban Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál csütörtökön, Londonban őrizetbe vett alapítójával szemben. Ez most nyilvánosságra került bírósági iratokból derül ki, és az a jelentősége: az amerikai ügyészek így akarják megkerülni, hogy Assange jogi védelme az Egyesült Államok alkotmányának a sajtó szabadságát védő első kiegészítésére épülhessen.
A The New York Times tegnapi beszámolója szerint a vádirat idén márciusi keltezésű, és Donald Trump jelenlegi elnök adminisztrációján belül is viták folytak azzal kapcsolatban, mi alapján vonják felelősségre az ausztrál állampolgárságú férfit, aki 2010-ben Bradley (nemátalakító műtétje óta Chelsea) Manninggel, az amerikai hadsereg egykori elemzőjével összejátszva szivárogtatott ki mintegy félmillió washingtoni diplomáciai táviratot. Manninget 35 év börtönre ítélték, de 2017-ben Barack Obama távozó elnök mérsékelte a büntetését, így hét esztendő elteltével szabadulhatott.
A sajtó szabadságát is követelik londoni tüntetők Fotó: MTI/AP/Matt Dunham
Most nemcsak az amerikai politika, de az egész világ azt vitatja, milyen büntetést érdemel – ha egyáltalán érdemel – Assange, aki az igazságszolgáltatás elől menekülve hét évet rejtőzködött Ecuador londoni nagykövetségén. Hillary Clinton – Trump demokrata párti ellenfele a 2016-os elnökválasztáson – azt mondta: az a minimum, hogy a férfi feleljen tetteiért. Ennek az a háttere, hogy a Demokrata Párt elektronikus levelezését az elnökválasztási kampány idején megszerezték az orosz hírszerzéshez köthető hekkerek, a WikiLeaks pedig nyilvánosságra hozta a dokumentumokat. Trump a kampánya hajrájában gyakran méltatta Assange-t, most azonban visszafogottan reagált a férfi őrizetbe vételére. Mint mondta, az ügy nem tartozik rá.
A 47 éves Assange egyelőre brit őrizetben marad, mert még régebben megsértette óvadék elleni szabadon bocsátásának feltételeit. A brit hatóságok pedig ezt immár szankcionálni is tudják, miután Ecudaor megvonta diplomáciai mentességét, így a londoni rendőrök kirángathatták őt a latin-amerikai ország külképviseletéről. De további sorsa elhúzódó jogviták tárgya lehet, mert a britek várhatóan mérlegelni fogják az amerikai kiadatási kérelmet, amit Assange jogi úton támad meg. Ezen kívül hírek szerint Svédországban is leporolják az aktákat az Assange-zsal szembeni, nemi erőszakra vonatkozó váddal kapcsolatban. Ha Londonba két kiadatási kérelem is befut, a briteknek azt is mérlegelniük kell, melyiknek tegyenek eleget. Azt is latolgatják, fenyegetheti-e Assange-t halálbüntetés az Egyesült Államokban.
– A hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ügyét igazságosan tárgyalják – figyelmeztetett tegnap Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosságának szóvivője. Scott Morrison ausztrál kormányfő leszögezte: egy esetleges kiadatási ügynek semmi köze országához, és Assange részükről csak az általános konzuli segítségre számíthat. Felelnie kell azért, hogy megsértette egy külföldi ország törvényeit, tette hozzá. Marise Payne ausztrál külügyminiszter elmondta: Canberra maximálisan ellenzi, hogy az Egyesült Államokban halálra ítéljék a férfit. Hozzátette: London biztosítékot kért Washingtontól arra, hogy Assange-t nem sújtják halálbüntetéssel, ha kiadják. Az ausztrál újságíró-szakszervezet a kiszivárogtató szabadon engedéséért emelt szót. Marcus Strom elnök azt mondta: Assange-t közérdekű információk megosztása, azaz újságírói tevékenység miatt üldözik. Emlékeztetett: a WikiLeakset 2011-ben az ausztrál újságírás legrangosabb elismerésével, a Walkley-díjjal tüntették ki – jelentették hírügynökségek.
A húsvéti menü legfontosabb eleme a sonka. Pontosabban a tökéletes sonka. A családban mindenki szeretné, ha az ő húsvéti sonkája lenne a legfinomabb, nem mindegy tehát, hogyan főzzük meg. Az sem mindegy persze, milyen sonkát főzünk meg húsvétra, ez is alapos utánajárást kíván, itt is és az elkészítésnél is fontos, hogy figyeljünk a részletekre.
A húsvéti sonka főzésének legfontosabb lépései:
Kóstoljuk meg a megvásárolt sonkánkat még főzés előtt. Ha nagyon sósnak érezzük, mindenképpen áztassuk be hideg vízbe egy éjszakára. Másnap öntsük le róla az áztatóvizet, erre már nem lesz szükség.
Mérjük le a sonkát – a főzéséhez kétszer annyi vízre és időre (órára) lesz szükség, mint ahány kilós. Egy biztos: a víz lepje el, és mielőtt levennénk a tűzről, ellenőrizzük, hogy megfőtt-e.
Rakjuk fel főni a húsvétra szánt sonkát, forraljuk fel, majd az első forráskor öntsük le róla a vizet, és adjunk hozzá újat. Így főzzük tovább, ne forraljuk, csak hagyjuk gyöngyözni a vizet.
Az első forrás után kerülhetnek bele a fűszerek. Ezt ki-ki ízlésének, családi hagyományainak, vagy kedvenc gasztrobloggere útmutatásainak megfelelően variálhatja: a húsvéti sonka főzőlevébe kerülhet babérlevél, fokhagyma, borókabogyó, szegfűszeg, szegfűbors, vöröshagyma. Ha valaki szeretné különlegesebb irányba elvinni a húsvéti sonkát, tegyen a főzővízbe csillagánizst vagy egész fahéjat. A lényeg, hogy egyik fűszert se vigyük túlzásba, és sót még véletlenül se tegyünk a főzővizébe.
Ha úgy ítéljük, megfőtt a sonka, vegyük le a tűzhelyről és saját főzőlevében hagyjuk kihűlni. Így biztosan nem szárad ki.
A húsvéti sonka főzőlevét később használhatjuk sokféle étel elkészítésére: kitűnő alap lehet bableveshez, krémlevesekhez, vagy rizottó elkészítéséhez.
Barka Emese történelmi győzelmet aratott (Fotó: MBSZ/Martin Gábor)
Barka Emese a magyar birkózósport első női Európa-bajnoki címét nyerte Bukarestben. A Vasas 29 esztendős sportolója az ukrán Tetjana Kitet győzte le az 57 kilogrammos kategória döntőjében. Sastin Marianna egy súlycsoporttal feljebb, a 62 kilogrammosok között lett bronzérmes.
A Csepel 29 éves, Európai Játékok-győztes birkózója abban a tudatban léphetett szőnyegre, hogy karrierje legjobb eredményével távozik Bukarestből, akármi is történjen a Tetjana Kit elleni fináléban. BarkaEmese eddig kilencszer állt dobogón Eb-n vagy világbajnokságon, mindannyiszor bronzérmes volt.
A tét ugyanakkor így sem volt kicsi: a magyar birkózósport első női Európa-bajnoki címe.
A 2016-os Európa-bajnoki ezüstérmes Kit rögvest egy lábra támadással kezdett, amiért a bírók két pontot ítéltek neki, Ritter Árpád azonban kikérte a challenge-et, amit jogosnak ítéltek, ezzel pedig Barka is kapott két pontot – a videó alapján sikeresen visszatámadt az ukrán akciója után (2:2).
A következő percek akció nélkül teltek, ám a magyar láthatóan többet próbálkozott, ezért előbb szóban figyelmeztették az ellenfelét, majd a szünet után meg is intették passzivitásért (3:2).
Másfél perccel a vége előtt másodszor is megintették Kitet, aki szabálytalanul támadta Barka arcát (4:2).
Az utolsó másodpercekben szerencsére hiába próbálkozott az ukrán, Barka újra és újra bontani tudta a fogást, így 4:2-re megnyerte a finálét! S ezzel pedig a sporttörténeti első magyar aranyérmet is a szakágban!
„Boldog vagyok. Ma nem birkóztam annyira jól, mint tegnap, nem sikerültek a támadások. Kikényszerítettem azokat a szituációkat, amelyekben jól érzem magam, de nem tudtam pontokat csinálni. Azért nyertem, mert mindennél jobban akartam győzni” – értékelte az MTI-nek pályafutása legnagyobb sikerét Barka.
A 62 kilogrammosoknál az egyik bronzérem szintén magyar nyakba került: a 2013-as világbajnok Sastin Marianna a svéd Moa Lena Maria Nygrent győzte le 3:2-re a harmadik helyért folyó csatában. Ez a Vasas 35 éves klasszisának a 11. világversenyes medáliája (s az 5. Eb-bronz), de az első édesanyaként!
„Most már jobb erőben vagyok, mint tavaly a budapesti világajnokságon, amikor ötödik lettem, de a birkózómozdulatok még mindig nem teljesen álltak össze. Dolgozunk rajta tovább, és az olimpiai kvalifikációs vébén még jobb leszek – mondta az MTI-nek Sastin, aki kitért arra, hogy a negyeddöntőt nagyon elrontotta, azt rutinból meg kellett volna oldania. – Nem hittem, hogy az olasz vigaszágra visz, nulla forintot tettem volna rá, de megcsinálta.”
BIRKÓZÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG (BUKAREST) NŐI 53 KG 1. Sztalvira Orsus (Oroszország) 2. Lilja Horisna (Ukrajna) 3. Jessica Blaszka (Hollandia) és Vanesza Kaladzinszkaja (Fehéroroszország) …10. Dénes Mercédesz A döntőben: Orsus-Horisna 13:3-nál technikai tus
NŐI 57 KG 1. Barka Emese (Magyarország) 2. Tetjana Kit (Ukrajna) 3. Aliona Kolesnik (Azerbajdzsán) és Anastasia Nichita (Moldova) A döntőben: Barka–Kit 4:2
NŐI 62 KG 1. Tajbe Juszein (Bulgária) 2. Aurora Campagna (Olaszország) 3. Sastin Marianna (Magyarország) és Tetiana Omelchenko (Azerbajdzsán) A döntőben: Juszein–Campagna 4:0
NŐI 65 KG 1. Elis Manolova (Azerbajdzsán) 2. Incze Kriszta Tünde (Románia) 3. Petra Maarit Olli (Finnország) és Marija Kuznyecova (Oroszország) …12. Sleisz Gabriella A döntőben: Manolova–Incze 6:4
NŐI 72 KG 1. Alina Sztadnik-Mahinja (Ukrajna) 2. Anna Carmen Schell (Németország) 3. Tatyjana Morozova (Oroszország) A döntőben: Sztadnik-Mahinja–Schell tusgyőzelem
Szép volt, lányok! Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A magyar női jégkorong-válogatott az utolsó, Ausztria elleni meccsétől függetlenül is feljutott az A csoportba.
A Budapesten rendezett divízió I/A világbajnokság zárónapjának második mérkőzésén Dánia 4-0-ra győzött Norvégia ellen, amivel eldőlt, hogy a Pat Cortina vezette magyar válogatott biztosan az első két hely valamelyikén végez – írja az Origo.
Ez azt jelenti, hogy a magyar női jégkorong-válogatott 2020-ban története során először
az A csoportban, a világ legerősebb csapataival együtt vehet részt az elit vb-n.
Pat Cortina tehát azok után, hogy 2008-ban Szapporóban csodát tett a férfi válogatottal, ezt sikerült megismételnie 2019-ben a nőkkel is, ezúttal hazai jégen.
Szép volt, lányok! Fotó: MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A magyar lányok a feljutás mellé egy aranyéremmel is kedveskedhetnek a hazai közönségnek, ehhez Ausztria legjobbjait kell legyőzniük a világbajnokság zárómérkőzésén.
“Kereszturon, Keresztur fiszéknek központi, s egyedüli városában vagyunk, mely „Székely” előnevét onnan nyerte, hogy lakói székelyek, „Szitás” melléknevét pedig arról, hogy itt nagyban foly a szitagyártás és lakói ez iparczikkel (melynek s főként fátyolszitáinak meszsze vidéken híre van) nagy kereskedést üznek, azért a lófark itt majdnem oly becses, mint a törököknél, hol a hatalom jelvénye volt; ki itt jár, ügyeljen lova farkára, mert a furfangos utcza-fattyak hamar megánglizálják.
Philipi s más szász irók csupán az elnevezésből (etymologiájából) kiindulva, azt állítják, hogy ezt s egyáltalában Erdély minden Kereszturját a német lovagok alapították, sőt ő, s mások is a góth izlésü kereszturi kath. templomot általuk építtetik, a templom mellett lévő épület-nyomat pedig az ő kolostoruk maradványának tartják. De ennek támogatására a város elnevezésén kívül semmi más adatot felhozni nem tudván, a követelt templom építészete pedig épen állításuk ellen bizonyítván, e classicus leszármaztatás annál kevésbé fogadható el, mert bajosan tehető fel, hogy a Barczaságra szorosan körvonalozott német lovagok ily meszsze kiterjeszkedhettek volna, azon féltékeny felvigyázat mellett, melylyel ország és király az ő igen is tulságos terjeszkedési vágyukat féken tartották.
Nem lehetetlen azonban, hogy itten valamely más lovagrendnek (Crucigerek, Templariusok) fiókszerzete székelt, minővel – mint toborzási pontokkal – a szentföld lovagrendjei Európa minden országában birtak s e város arról vehette ily elnevezését.”
Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” – (igy nem szökik rá hirtelen az éj) s mig kis szive nagyon szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kiván jobban, a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél: igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj. Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt s együtt vagyunk veled mindannyian, kinek emberhez méltó gondja van. Te jól tudod, a költő sose lódit: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk. Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén, hadd lássunk át magunkon itt ez estén. Párnás szavadon át nem üt a zaj – mesélj arról, mi a szép, mi a baj, emelvén szivünk a gyásztól a vágyig. Most temettük el szegény Kosztolányit s az emberségen, mint rajta a rák, nem egy szörny-állam iszonyata rág s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék, fő-e uj méreg, mely közénk hatol – meddig lesz hely, hol fölolvashatol?… Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb… Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait.
