NYUGATON RÓZSASZÍN ÁLMOKAT KERGETNEK, DE AZ IDŐ MAGYARORSZÁGOT IGAZOLTA
Mi nem vagyunk hajlandók más szemüvegén keresztül nézni a világot, a döntéseink egyetlen mozgatórugója a nemzeti érdek — nyilatkozta lapunknak Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az Egyesült Államokban aláírta a régen várt védelmi együttműködési megállapodást, amely új nyitányt jelenthet a kétoldalú viszonyban.
– Mennyiben segít a most aláírt védelmi együttműködési megállapodás előmozdítani az amerikai–magyar kapcsolatokat?
– A republikánus adminisztráció hivatalba lépésével új fejezet nyílt a kétoldalú kapcsolatainkban. A nyílt beavatkozások és a folyamatos kioktatás korszakát felváltotta a kölcsönös tisztelet. Ennek a kapcsolatnak nagyon fontos pillére a védelmi együttműködés. Mindig megbízható szövetségesként számolhattak velünk az amerikaiak, hiszen hazánk erején felül vesz részt a terrorellenes küzdelemben és a NATO misszióiban. Sok közös sikerben lehetett részünk, és a jövőben is számíthatunk egymásra.
– Mennyire látszik most Magyarország a diplomáciában?
– A migrációs válság komoly vitákat hozott felszínre. Magyarország kezdettől ugyanazt az álláspontot képviseli: a migráció veszélyes, ezért meg kell állítani. A terrortámadások, a párhuzamos társadalmak, a növekvő bűnözés, a nők elleni erőszak igazolta az elmúlt években, hogy igazunk van, ezért hazánk jelentősége a nemzetközi politikai közéletben sokkal nagyobb, mint amit a mérete indokolna, odafigyelnek arra, amit mondunk. Igaz persze, hogy a bevándorláspárti politikusokat a tények soha nem érdekelték, ezért Brüsszel a mai napig támad bennünket, de mi ezt a vitát vállaltuk és vállalni is fogjuk, ugyanis Európa biztonságának és keresztény kultúrájának megőrzése, valamint a külső határok védelme vörös vonal, ezekből nem engedünk.
– Csak ez indokolja?
– Sokkal jobb lenne, ha lennének nálunk erősebb és nagyobb országok, amelyek a jelenlegi válsághelyzetben hozzánk hasonlóan egyértelmű és határozott álláspontot képviselnének, de jelenleg ilyen országot nem nagyon látunk, így nekünk erőn felül kell teljesítenünk. Olaszországot és Matteo Salvini belügyminiszter urat persze meg kell említeni, ő érti, hogy mi történik, és tesz is az illegális bevándorlás ellen, ami miatt ő is folyamatos támadások alatt áll.
A külügyminiszter szerint ma már odafigyelnek arra, amit mondunk
Fotó: Kurucz Árpád
– Nyugat-Európában nem lát változást?
– Sokan látják Nyugat-Európában is a veszélyt, de a politikusok jellemzően nem tudnak vagy nem akarnak felébredni abból a rózsaszín ködös álomból, amely szerint a bevándorlás minden jó forrása. Közép-Európában erősebb az életösztön, érdemes arra is emlékezni, hogy az ENSZ migrációs csomagjának vitájakor sokáig mi voltunk az első és egyetlen olyan európai ország, amely nyíltan kiállt a csomaggal szemben, végül az EU tagállamainak egyharmada, kilenc uniós ország nem szavazta meg a megállapodást. Az elmúlt két évben, a tagállamok parlamenti választásain is azt láthattuk, hogy a migrációval szemben álló, a politikai korrektséget maguk mögött hagyó pártok nagymértékben növelni tudták a társadalmi támogatottságukat. Óriási a különbség a nyugati mainstream média által festett kép és a közvélemény által elfoglalt álláspont között, például a migráció ügyében vagy a Magyarországról alkotott vélemény vonatkozásában.
– A megnövekedett ismertséget hogyan tudja kihasználni Magyarország, mondjuk a kereskedelmi vonalon?
– A számok nem hazudnak: 2014 óta Magyarországon minden évben jobb és jobb eredményeket érünk el az export és a beruházások területén is. Tavaly 98 nagyberuházás érkezett Magyarországra a beruházásösztönzési rendszeren keresztül, korábban soha nem sikerült ezt a szintet elérni. Ebből is látszik, hogy a vállalatvezetők személyes benyomások, tapasztalatok alapján hozzák meg a beruházási döntéseiket és nem újságcikkekre alapozva.
– Csakhogy ezek az emberek szinte kizárólag németek, és a régi terv arról szólt, hogy ne csak velük és ne csak az EU-val tudjunk kereskedni. Változott ez?
– A magyar export minden évben 5-8 százalékkal emelkedik, jelenleg az export és a GDP aránya 80 százalék felett van, ami azt mutatja, hogy egy nemzetközileg is versenyképes gazdasággal rendelkezünk. Exportteljesítményét tekintve Magyarország a 34. helyen szerepel a világranglistán, miközben lakosságszám-vonatkozásban a 88. helyen állunk. A legdinamikusabban fejlődő és innovatív ágazatokban, az autóiparban és a gyógyszeriparban bekerültünk a húsz legnagyobb exportőrország közé. Magyarország gazdasága mélyen integrált az Európai Unióba, ezért nem meglepő, hogy a kivitel 79 százaléka uniós tagállamokba megy. Emellett azonban fontos, hogy a világgazdaság növekedési tempóját diktáló Távol-Kelettel a lehető legszorosabb kapcsolatot tartsuk fenn. A Japánból, Dél-Koreából és Kínából érkező beruházások száma folyamatosan növekszik. A lényeg az, hogy a kereskedelem növekedésének dinamikája keleti és nyugati irányban is fennmaradjon.
– És a déli irány?
– Afrika ugyan a jövő kontinense, haszonnal kecsegtet a velük való együttműködés, de a kontinens inkább a nagy országok terepe. Kis országként fókuszáltnak kell lennünk: kiválasztani néhány országot és iparágat és azokra koncentrálni, mivel nincsenek elegendő erőforrásaink. Afrika esetében nagyon fontos, hogy a kontinens népességmegtartó ereje a népesség növekedésével arányosan növekedjen. Ha a szükséges fejlesztési projektek nem valósulnak meg az előttünk álló években, akkor azzal kell számolni, hogy újabb tízmilliók indulnak meg Európa felé. A brüsszeli megközelítés Afrikával szemben ugyanakkor bántóan leegyszerűsítő, úgy kezelik a kontinenst, mint ha minden ottani ország kizárólag abban lenne érdekelt, hogy polgárait Európába küldje. Ezzel szemben az igazság az, hogy számos afrikai ország meg akarja tartani a saját népességét, ehhez viszont támogatásra van szükségük. Brüsszelből nem azt kellene ösztönözni, hogy minél több ember jöjjön Európába, hanem abban kellene segíteni, hogy az afrikai országok meg tudják tartani a saját állampolgáraikat.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint Közép-Európában erős az életösztön
Fotó: Kurucz Árpád
– A különböző államok befektetési módszere más és más, Kína esetében kérdéses, mi a terv és mi valósul meg. A Belgrád–Budapest vasútvonal el fog készülni?
– A Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása fontos kérdés a magyar versenyképesség szempontjából, így meg fog valósulni. A kínai elnök az Egy övezet, egy út stratégia meghirdetésével Európa számára is új helyzetet teremtett. A stratégia egy globális hatásokkal járó kezdeményezés, amelynek a megfékezésére tett európai kísérletek a kínai gazdasági dinamika következtében nem járhatnak sikerrel. Nevetségesnek tartom, hogy az önmagukat szakértőnek nevező emberek azt állítják, hogy a kínai gazdasági növekedés megtorpant, hiszen a GDP növekedése 6 százalékos, míg a múlt évtizedben még 15 százalékos volt. Pedig nominálisan ez a 6 százalék több, mint az a 15 százalék volt évekkel ezelőtt. A 16 Magyarországon működő kínai nagyvállalat közül 11 úgy jött létre, hogy a kínaiak a világpiacon megvettek egy nyugati céget, amelynek az itteni leányvállalata kínai lett. A kínai termékek vagy szárazföldön, vagy tengeri úton érkeznek Európába, az egyik logisztikai központjuk pedig Pireusz kikötője. A Belgrád és Budapest közötti vasútvonal felújításával mi leszünk a kikötő és Nyugat-Európa közötti legversenyképesebb útvonal, és ez tovább növeli Magyarország jelentőségét.
– Min alapul az európai félelem a kínai befektetésektől?
– Ez képmutatás. Kína és az Európai Unió kereskedelmi forgalma tavaly 604 milliárd eurót tett ki és ez az összeg minden évben növekszik. Kína első számú kereskedelmi partnere az EU-ban Németország, a második Hollandia, a harmadik pedig Nagy-Britannia. Magyarország 1,3 százalékot tudhat magáénak az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból, a 16+1-es együttműködésben részt vevő 11 uniós tagállam pedig összesen 9,9 százalékkal részesedik ebből. A nyugat-európaiak Huaweire vonatkozó félelmével kapcsolatban pedig érdemes felidézni, hogy Magyarországon a Huaweinek két nagy szerződése van, amely alapján a kínai cég távközlési infrastruktúrát épít, az egyiket a Deutsche Telekom kötötte a Huaweijel, a másikat a Vodafone. A világ legnagyobb német és legnagyobb brit mobilszolgáltatójának köszönhetően van jelen tehát Magyarországon a Huawei 5G-fejlesztőként.
– Innen majdnem rá is látni a Huawei irodájára, de a Tata indiai óriáscég is Budapesten működteti a regionális központját. Miközben az Új selyemút koncepció kimondatlanul mégis arról szól, hogy Kína Indiát meg akarja kerülni.
– A Tata folyamatosan bővíti az itteni jelenlétét, ahogy más indiai cégek is fejlesztenek Magyarországon. De nem hiszem, hogy nekünk közünk volna ahhoz, hogy a kereskedelmi partnerünk milyen viszonyban áll egy másik országgal. Mi sem kérjük számon partnereink kereskedelmi viszonyait és elvárjuk, hogy tőlünk se kérdezzék meg.
– Pedig megkérdezik.
– Mi pedig a szuverenitásunkra hivatkozunk, és tisztelettel arra kérjük partnereinket, ne tegyék fel ezeket a kérdéseket, mert mi nem vagyunk hajlandók más szemüvegén keresztül nézni a világot, a döntéseink egyetlen mozgatórugója a nemzeti érdek. A történelem során volt már olyan, hogy minket, magyarokat saját magunktól próbáltak megvédeni, de nem úgy emlékszünk vissza azokra az időkre, mint Magyarország történelmének legvidámabb időszakaira.
– Arra gondol, ha Orbán Viktor találkozik Vlagyimir Putyinnal, akkor a magyar kormányfő vazallus, ha Angela Merkel német kancellár fogadja az orosz elnököt, a sajtó partnerként, alkalmasint kritikusként említi?
– Az Oroszországgal kapcsolatos viszonyokban is az látszik, hogy a nagy államok úgy gondolják, nekik többet szabad, mint a kisebb országoknak. Miközben a felszín felett látványosan kritizálják az oroszokat, a felszín alatt rendszeresen sok milliárd eurós üzleteket kötnek velük. Ma az európai történelem egyik legnagyobb energetikai beruházását, az Északi Áramlat 2 építését a Gazprom a legnagyobb nyugat-európai vállalatokkal közösen hajtja végre. A nyugat-európaiak energiabiztonsága az oroszokkal történő megegyezés alapján javul, míg a mi térségünkben kérdéses, hogy a gázbeszerzés vonatkozásában mikor válik valósággá a diverzifikáció. A Déli Áramlatot az Európai Bizottság ellehetetlenítette. A különbség a két projekt között csak annyi, hogy a Déli Áramlat kiépítésében kis, közép-európai államok energiacégei vettek volna részt, az Északi Áramlat 2-ben pedig Nyugat-Európa legnagyobb vállalatai érdekeltek. Nincs azzal baj, hogy az oroszok megállapodásokat kötnek nyugati cégekkel, viszont azt nem értem, miért kell a közép-európai országokat ellehetetleníteni és alaptalan vádakkal illetni. A tavalyi szentpétervári energiacsúcs sztárvendége nem Orbán Viktor volt, hanem Emmanuel Macron francia elnök, és az Orosz energiahét elnöki plenáris ülésén se az MVM képviselői ültek Putyin elnök mellett a színpadon, hanem a Total, a Shell, az ENI és a Fortum vezetői.
– Optimista mindennek fényében az Európai Unió jövőjét illetően?
– A május 26-i európai parlamenti választás sorsdöntő lesz. Az emberek a migráció ügyében fognak irányt mutatni, eldől, hogy a bevándorláspárti vagy a bevándorlásellenes erők lesznek-e többségben. Ma az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői is szélsőségesen elfogultak a migráció ügyében, ezen változtathatnak az európai emberek a választáson.
Forrás: magyarnemzet.hu
Reklám 
