Reklám
Malmström: az Európai Unió kész megkezdeni a kereskedelmi tárgyalásokat Washingtonnal
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2019. január 11., péntek (MTI)- AZ Európai Unió készen áll megkezdeni a kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal – jelentette ki helyi idő szerint csütörtök este az amerikai fővárosban tárgyaló Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa.
Az európai politikus szerdától két napon keresztül egyeztetett Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselővel.
Az uniós biztos Washingtonban újságíróknak elmondta: a tárgyalások megkezdéséhez szükséges utolsó részleteket vitatták meg az amerikai főképviselővel, és az Európai Unió “készen áll a tárgyalásokra”. A tárgyalás megkezdéséhez az EU valamennyi tagországának beleegyezése szükséges, de Malmström szerint ez gyorsan fog menni, nem valószínű, hogy bármely tagállam kifogásokat emelne, mert a leendő tárgyalásoknak nem része a mezőgazdaság, amely Franciaország számára különösen kényes téma.
A mostani egyeztetésen a közös szabályozási keretekre összpontosítottak – mondta Malmström.
Robert Lighthizer hivatala nem tett közzé kommünikét az egyeztetésekről, de közölte: az amerikai célkitűzéseket a tárgyalások megkezdése előtt legalább 30 nappal nyilvánosságra hozzák. Az amerikai kommentárok emlékeztettek arra, hogy a főképviselő még tavaly októberben a kongresszushoz címzett levélben kifejezte szándékát az Európai Unióval kötendő kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokra.
Az EU kész napirendre tűzni a tárgyalásokon a gépkocsik és valamennyi gépjármű vámmentességét is, de csak akkor “ha ez kölcsönös” – mondta Malmström. Korábban csupán arról volt szó, hogy az amerikai-európai kereskedelmi tárgyalásokon az ipari termékek vámmentességéről, és a nem autóipari termékek szubvenciójának eltörléséről lesz szó.
Donald Trump amerikai elnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője tavaly júliusban – Juncker washingtoni látogatásának alkalmával – állapodott meg a kereskedelmi tárgyalások megkezdéséről, miután májusban az amerikai elnök úgy döntött, védővámokat vezet be az EU-ból, valamint Kanadából és Mexikóból érkező acél-és alumíniumtermékekre. Az EU ellenvámokkal válaszolt.
MTI
Reklám
Donald Trump: túl egyszerű kiút lenne a rendkívüli állapot kihirdetése
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2019. január 12., szombat (MTI) – A rendkívüli állapot kihirdetése túlságosan egyszerű kiút lenne a jelenlegi helyzetből – jelentette ki Donald Trump elnök a Fehér Házban újságíróknak egy, az amerikai határbiztonságról rendezett kerekasztal-beszélgetés után.
Az elnök leszögezte: joga van ugyan rendkívüli állapotot hirdetni annak érdekében, hogy előremozdítsa a határfal miatti vitát, de inkább nem él ezzel a lehetőséggel, jobban szeretné rendezni az ügyet a kongresszussal együttműködve. “Nem sietek kihirdetni a rendkívüli állapotot” – fogalmazott.
A kormányzat részleges leállásának feloldása azonban a hétvégén már nem várható, mert a törvényhozók pénteken elhagyták a fővárost, anélkül, hogy a hétvégére megállapodtak volna bármiféle tárgyalási napirendben. Mindkét fél hajthatatlan: az elnök csakis olyan költségvetést hajlandó aláírni, amely az amerikai-mexikói határra tervezett fal felépítésére kért több mint ötmilliárd dollárt is tartalmazza. A kongresszus demokrata párti vezető politikusai viszont kitartanak amellett, hogy előbb megszavazzák a kormányzati részleges leállás feloldásához szükséges költségvetést, és majd csak azt követően tárgyalnának a határfalról.
Trump megjegyezte: számot vetett azzal, hogy a rendkívüli állapot esetleges kihirdetése után a döntését bíróságon megtámadnák, mégpedig a demokratáknak azzal az érvelésével, hogy a déli határokon kialakult helyzet nem teszi indokolttá a rendkívüli állapotot. “Soha nem tudja az ember, hogy mi sül ki a 9. számú kerületi bíróságnál, ott valószínűleg veszítenénk” – mondta, utalva arra, hogy elnöki döntéseit mindig a San Franciscóban lévő, 9. számú kerületi bíróságon támadták meg, és a törvényszék mindig az elnök ellenében hozott ítéletet.
Az elnök leszögezte: azok a kormányzati alkalmazottak, akik a részleges leállás miatt nem kapnak fizetést, “mikor ennek vége, akkor megkapják a pénzt”.
Az egyes kormányhivatalok és ügynökségek leállása miatt múzeumok és parkok maradtak zárva. A légi irányítók országos szövetségének elnöke, Paul Rinaldi pénteken arra figyelmeztetett, hogy a legforgalmasabb repülőtereken, például New Yorkban, Chicagóban, Atlantában vagy Dallasban olyan sok túlórát kell vállalniuk azoknak, akik a kényszerszabadságra küldött dolgozók munkáját is elvégzik, hogy ez már a repülésbiztonságot is veszélyezteti. A miami nemzetközi reptér hat termináljának egyikét emiatt péntektől hétfőig le is zárták.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed illetékesei pénteken arra kérték a pénzügyi szolgáltatókat, hogy bánjanak kíméletesen a fizetésük elmaradása miatt bajba került klienseikkel. Arra bátorították a pénzintézeteket, hogy módosítsanak a hitelek fizetési határidőin, vagy biztosítsanak áthidaló hiteleket.
A kényszerszabadságra küldött, vagy fizetés nélkül dolgozni kénytelen csaknem 800 ezer kormányzati alkalmazottnak pénteken kellett volna fizetést kapnia.
MTI
Reklám
A részleges kormányzati leállás az amerikai történelem leghosszabbjává vált
Az eddigi rekord leállás Bill Clinton elnöksége idején volt
A 22. napjába lépett a részleges kormányzati leállás szombaton az Egyesült Államokban, és ezzel az ország történetének leghosszabbjává vált.
Az eddigi rekord leállás Bill Clinton elnöksége idején volt, és 1995. december 16-ától 1996. január 6-áig, 21 napon át tartott.
A leállás feloldását célzó tárgyalások zsákutcába jutottak, és pénteken a törvényhozók hazatértek anélkül, hogy a hétvégére bármiféle tárgyalási napirendben megállapodtak volna.
Hetek óta nem sikerült megállapodni abban, hogy a kormányzati működésre megszavazott költségvetés tartalmazza-e az amerikai-mexikói határra tervezett fal 5,7 milliárd dolláros építési költségeit. Donald Trump elnök ragaszkodik hozzá, a törvényhozás demokrata párti vezetői viszont hajthatatlanok, és csupán annyi kompromisszumra hajlandók, hogy a költségvetés megszavazása és valamennyi kormányzati hivatal munkájának újraindulása után majd tárgyalnak a határfalról is.
Az elnök a hét elején még határozottan kijelentette, hogy ha nincs megegyezés az ügyben, akkor rendkívüli állapotot hirdet ki, ehhez – mint fogalmazott – “abszolút joga van”, és ez lehetővé tenné kormánya számára, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül finanszírozza a falépítést. Csütörtökön délelőtt a texasi-mexikói határnál tett látogatása előtt újságíróknak azt mondta: “csaknem biztos” a rendkívüli állapot kihirdetése, pénteken azonban már azt hangoztatta, hogy noha ehhez joga van, inkább nem él e lehetőséggel, inkább szeretné rendezni az ügyet a kongresszussal együttműködve. “Nem sietek kihirdetni a rendkívüli állapotot” – jelentette ki egy kerekasztal-beszélgetés után a Fehér Házban.
Amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Ház költségvetési hivatala azon dolgozik, hogy hogyan lehet megoldani egy akár február végéig elhúzódó részleges leállás okozta helyzetet. A The Wall Street Journal című lap úgy tudja: az unió helyzetéről a kongresszusban tartandó szokásos évértékelő beszédében, amely január 29-én lesz, Donald Trump külön részt szentel majd a leállásnak.
A Fehér Ház bejelentette, hogy az adóhivatal (IRS) rendben kipostázza a most esedékes adóvisszatérítéseket, Sonny Perdue agrárminiszter pedig jelezte, hogy a tárca február végéig finanszírozni tudja a szegényebb sorsúakat segítő élelmiszer-utalványokat.
Csaknem 800 ezer kormányzati alkalmazott dolgozik fizetés nélkül, és közülük 380 ezret kényszerszabadságra küldtek. Ígéret szerint a kormányhivatalok teljes mértékű újraindulása után kompenzálják őket. A leállás miatt múzeumok és parkok maradtak zárva. A légi irányítók országos szövetségének elnöke, Paul Rinaldi pénteken arra figyelmeztetett, hogy a legforgalmasabb repülőtereken, például New Yorkban, Chicagóban, Atlantában vagy Dallasban olyan sok túlórát kell vállalniuk azoknak a nem kormányzati alkalmazottaknak, akik a kényszerszabadságra küldött kormányzati dolgozók munkáját is elvégzik, hogy ez már a repülésbiztonságot is veszélyezteti. A miami nemzetközi reptér hat termináljának egyikét emiatt péntektől hétfőig le is zárták.
Jerome Powell, a jegybank szerepét ellátó szövetségi tartalékrendszer (Fed) elnöke a washingtoni Gazdasági Klub rendezvényén óvott az elhúzódó válságtól, mert szerinte ez veszélyezteti az amerikai gazdaság egészét.
Mind demokrata párti, mind republikánus politikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt pénteken, hogy amennyiben az elnök mégis rendkívüli állapotot hirdet ki, akkor milyen – a kongresszus jóváhagyásától független – forrásokból akarja biztosítani a fal felépítését. Az elnöknek például joga van ahhoz, hogy katonai projekteket állítson le, és a felszabaduló összeget a falépítésre fordítsa. Sajtóinformációk szerint a Fehér Ház azt is fontolgatja, hogy a katasztrófa-elhárításra fenntartott költségvetésből venne el pénzt. Puerto Rico kormányzója pénteken már tiltakozott is egy ilyen megoldás ellen.
A szenátus republikánus frakciójának egyes tagjai pénteken újabb kompromisszumos javaslattal próbálkoztak, amely szerintük kiutat jelenthet a zsákutcából. Rob Portman ohiói és Jerry Moran kansasi politikus olyan javaslatot terjesztett elő, amely 25 milliárd dolláros alapot hozna létre a határok biztonságának erősítésére, és egyelőre ebből finanszíroznák egy legalább 1100 kilométeres határszakasz megerősítését. A javaslat magában foglalja a gyermekkorukban a szüleik révén az Egyesült Államokba került, fiatal illegális bevándorlók – az úgynevezett álmodozók nemzedéke – védelmét is, lehetővé téve, hogy amerikai állampolgárságért folyamodhassanak.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
Több mint Kormányinfó
Több szempontból is tanulságos volt az első Kormányinfó az idén, amelyet hagyományteremtő szándékkal maga Orbán Viktor miniszterelnök tartott.
A kormányfő kíméletlenül feladta a leckét a sajtó szereptévesztésben szenvedő balliberális részének, amely hosszú ideje igyekszik átvenni az impotens ellenzéki pártoktól a politika formálásának feladatát.
A máskor oly harcias őrkutyák, kormánybuktató tényfeltárók és mindent leleplező kritikusok rá kellett hogy döbbenjenek, jobb, ha maradnak a kaptafánál.
Vagyis akkor tesznek jót az általuk képviselt ügynek, ha politizálás helyett inkább kíváncsiak, és olyasmit kérdeznek, amire jobban érdekli őket a megkérdezett válasza, mint a saját előregyártott vádjaik. A nemzetközi sajtótájékoztatón ugyanis az járt jól, aki a kormány döntéseiről, az embereket leginkább foglalkoztató ügyekben a miniszterelnök álláspontjáról, jövőbeni elképzeléseiről érdeklődött.
Ők világos, határozott, egyértelmű válaszokat kaptak a migráció, a gazdaság vagy az európai választási kampány témájában.
Akik viszont azzal kísérleteztek, hogy a szedett-vetett ellenzék unásig ismételgetett Orbán-fóbiás paneljeit olvassák a kormányfő fejére a korrupcióról, a demokrácia felszámolásáról vagy a nyilvánosság elfoglalásáról, azok megtapasztalhatták, hogy Orbán Viktor minden tekintetben sokkal jobb politikus náluk.
A politikai vádakra ugyanis politikusként reagált, de mindvégig higgadtabb, elegánsabb, mondhatni emberibb volt, mint az inkvizítorok.
Sajnos az is kiderült a sokszereplős óriásinterjúból, hogy végletesen szétszakadozott nemcsak a magyar társadalom, hanem Európa egésze is. Mást gondolnak a világról és gondolataik kifejezésére teljesen más nyelvet használnak például a migrációt kívánatosnak tartók és az azt ellenzők. Mást értünk szabadság, demokrácia alatt, másképp viszonyulunk a hitünkhöz, hagyományainkhoz, kultúránkhoz.
Mintha két párhuzamosan létező világban élnénk, amelyekben a megértés legcsekélyebb esélye sem kecsegtet a közeli jövőben. A miniszterelnök a kérdésekre válaszolva többször igyekezett tanúbizonyságot tenni arról, hogy ő legalább odafigyel ellenfelei szándékaira, de azt nem várhatják tőle, hogy a legfontosabb kérdésekben feladja komoly társadalmi támogatottságot maga mögött tudó céljait.
Ilyen például az, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország, és az európai parlamenti választások kampánya – középpontjában a migrációval – is arról szól, hogy az unió intézményeiben a bevándorlásellenes erők kerüljenek többségbe.
Minden döntés, minden kormányzati lépés ebben a szövegkörnyezetben értelmezhető. Aki ez ellen politizál, az bevándorláspárti. Sajnos ma már igaz ez a teljes magyar ellenzékre.
Apropó, ellenzék. Azt a tömény ostobaságot, rosszindulatú acsarkodást látva, amit a nyakunkba borítottak az egyre kisebb, ezért egyre agresszívabb pártok vezetői a sajtótájékoztató kapcsán is, nehéz higgadtan elemezni.
Nyilván kevés a magyarokat érdeklő mondanivalójuk, s ennek hiányát az Orbán Viktor elleni mérhetetlen gyűlölet felkorbácsolásával próbálják pótolni. Az pedig a cinizmus csimborasszója, hogy ugyanakkor őt vádolják a szegény menekültek elleni gyűlöletkeltéssel. Ebből is jól látszik, hogy a kormánypártok teljesen magukra maradtak hazánk jövőjének alakításában.
Az a társaság, amit kénytelenek vagyunk ellenzéknek tekinteni, csak önmagával van elfoglalva. Történjék bármi, csak az a néhány faék-egyszerűségű panel jön a szájukra, amelyekről elhitették magukkal, hogy alkalmas a kormány megbuktatására.
De ahogy ez a Kormányinfón is elhangzott, nem tiszte a nemzeti oldalon senkinek, hogy ebben az önsorsrontásban megakadályozza őket.
Forrás: magyaridok.hu
Reklám
A doni áttörés a Magyar Honvédség fekete napja
A doni áttörés napja a honvédség fekete napjaként íródott be a magyar történelembe – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára pénteken Budapesten, a doni áttörés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Szabó István felidézte, 1943. január 12-én indított támadást a szovjet haderő a 200 ezer fős magyar hadsereg ellen. Azt mondta, lehetőségeihez mérten a legjobban felszerelték a magyar haderőt, de évtizedeken keresztül úgy tartották hiányos felszereléssel valójában meghalni küldték a magyar katonákat a Don-kanyarhoz. A szovjet haderőt a leghidegebb éjszakán azzal a céllal küldték, hogy az utolsó emberig felszámolja a magyar haderőt – hangsúlyozta.
A magyar hadsereg mintegy 120 ezer katonát vesztett
– idézte fel az államtitkár. Megjegyezte: a magyar katonák vélhetően nem akartak hősi halált halni, mégis, esküjükhöz híven küzdöttek a végsőkig, s életüket adták a magyar haderő kötelekében. A doni áttöréshez kötődik a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata – hangsúlyozta a politikus.
Az államtitkár kiemelte: ahogy a magyar történelem során sokszor, úgy
a doni áttörésnél is bebizonyosodott, hogy a magyar honvéd nem futamodik meg. A korabeli dokumentumok, visszaemlékezések azt bizonyítják, hogy a magyar honvédek a Donnál a végsőkig kitartottak, még akkor is, amikor reménytelennek tűnt.
Hősök voltak a Donnál harcoló magyar katonák – jelentette ki Szabó István, a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán tartott ünnepségen.
A rendezvény előtt gyászmisén emlékeztek meg a doni hősökről.
Háttér
1943. január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét.
A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászatilag a németeknek rendelték alá, felfegyverzésüket tekintve pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. A frontra kivonuló 207 ezer fős 2. magyar hadseregbe a teljes sorállománynak csak 20 százalékát sorozták be. Magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A fegyverzet és felszerelés hiányos volt és korszerűtlen. A hadsereg parancsnoka Jány Gusztáv vezérezredes volt.
A magyar csapatok 1942. július 7-én érték el a Dont, ahol a Voronyezs és Pavlovszk közötti, 208 kilométernyi szakaszon védelembe mentek át. A nyáron a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolására tett, sikertelen kísérletek során 30 ezer embert vesztettek. A beígért fegyverzet és felszerelés a tél beálltával sem érkezett meg a németektől, akik 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt megkezdték csapataik kivonását a doni térségből.
A Vörös Hadsereg 1943. január 12-én mínusz 30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat, és 8-12 kilométer mélyen hatolt előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal mögött állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. Jány ragaszkodott a parancshoz, jóllehet a hadsereg egy részét talán megmenthette volna, ha már január 15-én elrendeli a visszavonulást. A magyar katonáknak az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszereléssel, sokuknak téli ruházat nélkül, mostoha időjárási körülmények között kellett tartaniuk magukat a többszörös túlerővel szemben.
Január 16-ára a három részre szakított 2. magyar hadsereg arcvonala felbomlott. Jány január 17-én hajnalban rendelte el az alakulatok visszavonását, de az elvágott, német alárendeltségbe került III. hadtest tovább harcolt. Ezt a hadtestet február 1-jén – miután sem ellátmánya, sem fegyverzete nem maradt – a később szovjet hadifogságba esett parancsnok, Stomm Marcell feloszlatta, és néhány ezer katona kijutott a szovjet gyűrűből.
A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én “vált ki az arcvonalból”. Jányt a jórészt fegyvertelen katonák látványa késztette hírhedt hadparancsának megfogalmazására, mely szerint “a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét”. A katonákat gyávasággal vádolta, és a “rend helyreállítása” érdekében a helyszíni felkoncolást is engedélyezte. A parancs akkora felháborodást keltett, hogy számos helyen ki sem hirdették, maga Jány április 4-én nyilvánította semmisnek és helyettesítette újjal.
A hadsereg életben maradt katonáit március 5-én hátravonták a Dnyeper folyó nyugati partjára, hazaszállításuk április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt, aki az utolsó vonattal távozott, Horthy Miklós kormányzó 1943. augusztus 5-én felmentette parancsnoki tisztéből. A tábornokot a Népbíróság 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélte, majd november 26-án kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette Jányt a háborús bűntett miatt ellene emelt vád alól.
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.
MTI
Reklám
Magyar a világ legidősebb olimpiai bajnoka – Ma 98 éves Keleti Ágnes
Ma ünnepli 98. születésnapját a világ legidősebb olimpiai bajnoka, Keleti Ágnes. Miután 2018 februárjában meghalt Sir Durward Knowles, a magyar tornász olimpikon lett a legidősebb a nyári olimpiák még életben lévő aranyérmesei között.
A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, aki 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, és hétszeres csapatbajnok – nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.
Keleti Ágnes a Nemzeti Torna Egylet színeiben kezdte meg a sportpályafutását, és már 18 éves volt, amikor bemutatkozott válogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét. A háborút hamis papírokkal vészelte át. 1946-ban Balkán-játékokat nyert. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon a válogatott csapat tagja volt, de egy szalagszakadás miatt nem vehetett részt a versenyen.
Keleti Ágnes az 1952-es helsinki olimpián egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyert, az 1956-os melbourni olimpián pedig négy aranyat és két ezüstöt szerzett. A játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő lett, aki aranyérmet tudott szerezni. Az ötkarikás játékok végén Ausztráliában maradt.
Egy évvel később pedig Izraelben telepedett le, ahol megteremtette a nemzeti tornasportot. 1958-tól 1980-ig az izraeli tornászválogatott edzője volt, 1983-tól 1988-ig izraeli kluboknál edzősködött. 1957-től 1980-ig az izraeli Testnevelési Főiskola tanáraként is tevékenykedett. Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen vonult igazából nyugdíjba.
Aki tornász, az hetven, nyolcvan, sőt, kilencven fölött is sportos marad. Keleti Ágnes a mai napig tornával kezdi a napot.
האלופה האולימפית אגנס קלטי מראה שלכישרון אין גיל וכובשת את הבמה בגיל 97צפו באודישן מעורר השראה
Posted by Got Talent ישראל on Thursday, March 1, 2018
Tavaly egy izraeli tehetségkutatóban azzal nyűgözte le a zsűrit és a közönséget, hogy különböző tornagyakorlatokat mutatott be, így lement spárgába is.
Forrás: femina.hu
Reklám
Miniszterelnökségi államtitkár: egyetlen birodalom se tekintheti másodrangú állampolgároknak a magyarokat
Egyetlen birodalom sem tekintheti másodrangú állampolgároknak a magyarokat, a magyarság a Kárpát-medencében mindenütt számíthat a magyar kormány támogatására – hangoztatta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára hétfőn a székelyföldi Madéfalván, a településen több mint két és fél évszázada történt vérengzés évfordulóján.
A Miniszterelnökség tisztségviselője a madéfalvi veszedelem több száz áldozatára emlékeztető, magyar kormánytámogatással nemrég felújított emlékműnél mondott beszédet, amelyet az MTI telefonos megkeresésére foglalt össze. Elmondta: a 255 évvel ezelőtti tragikus Vízkeresztre emlékeztető mementó egyrészt az áldozatoknak állít emléket, ugyanakkor a “kő súlyával” üzeni a következő nemzedékeknek, hogy nincs általános igazság a történelemben, a magyarok és székelyek igazságát a magyaroknak és székelyeknek kell kivívniuk.
Hozzátette: a magyarok nem szeretik a diktátumokat, és hajlandók életünket is áldozni egy olyan ügyért, amelyet jónak és fontosnak gondolnak, de elvárják – ahogyan a székelyek is elvárták egykor -, hogy egyetlen birodalom se tekintse őket másodrangú állampolgároknak, holmi perifériának, hanem tartsa tiszteletben a tárgyalások mentén kialakult jogok és kötelezettségek egyensúlyát, és mindenki tartsa magát az írott szerződésekhez.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
“Ha pedig egy birodalom – legyen az éppen 255 évvel ezelőtt Bécs, vagy éppen most a székelyeknek Bukarest, vagy mindannyiunknak néha Brüsszel – nem tartja magát ehhez, akkor ott jogszerű az ellenállás, az ősi jogi alapelvek szerint” – szögezte le Orbán Balázs.
Rámutatott: Magyarországnak most olyan kormánya van, amelyik érti ezt a történelmi leckét, és “nem militáns hőzöngéssel”, hanem józan kompromisszumkereséssel, erős érdekérvényesítési képességgel és soha nem lanyhuló kitartással mindenütt a Kárpát-medencében a magyarok érdekét képviseli.
“A magyar kormány minden igyekezetével azon van, hogy növekvő ereje szerint, növekvő mértékben Székelyföldnek a gazdasági fellendítését, az elvándorlás elleni küzdelmét és a kisebbségi jogokért, illetőleg az autonómiáért folytatott törekvéseit támogassa” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
A madéfalvi veszedelem 255. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Csibi József, a székelyföldi település polgármestere a Székelyhon.ro hírportál helyszíni beszámolója szerint arról beszélt, hogy a székelységnek felelősséget kell vállalnia azért a földért, ahol él, és jól működő helyi gazdaság felépítésével kell megóvnia településeit az elnéptelenedéstől.
Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
A támadás előzménye, hogy Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul, tüzérséggel támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.
MTI
Reklám
Megalakult az új összetételű Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa
Megalakult az új összetételű Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa (MMÖNKT) hétfőn Lendván, a szervezet székhelyén. A szlovéniai magyarság kisebbségi önkormányzati szervének elnöke Horváth Ferenc maradt, a szlovén parlament magyar kisebbségi képviselője.
Horváth Ferenc az MTI-nek telefonon elmondta: megválasztását követően megköszönte a támogatást mindkét kormánynak, a szlovénnak és a magyarnak is, valamint az együttműködést a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának, mint a MMÖNKT legfőbb partnerének.
Hangsúlyozta: azért vállalta el újra az elnökséget, hogy befejezhessék a megkezdett munkaterveket, köztük az óvodafejlesztési vagy gazdaságfejlesztési programokat, és újabbakat kezdhessenek meg.
Fontosnak tartotta kiemelni a kétoldalú kapcsolatok jelentőségét a legmagasabb szinttől az önkormányzati szintig.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének azt tartotta, hogy a magyar közösségek megerősödtek. Mint mondta, erre a jövőben még nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni.
A következő négy évben azt szeretnék elérni, hogy minden magyar és kétnyelvű településen legalább egy magyar rendezvény és egy kisebb beruházás megvalósuljon, amely erősíti a közösséget, legyen az egy fa ültetése vagy egy játszótér építése – mondta, majd hozzátette: “minden muravidéki magyarnak éreznie kell, hogy a magyar közösség tagja, hogy mindenki számít, a legkisebb magyar közösség is”.
Az ülésen hitelesítették a tagok mandátumát is.
A november 18-ai szlovén önkormányzati választásokon a magyar kisebbség öt, nemzetiségileg vegyesen lakott járásban választhatta meg a nemzeti önkormányzatok tanácsának tagjait. Sal (Salovci) járásban egy magyar faluban, Domonkosfán (Domanjsevci), Alsómarác (Moravske Toplice) járásban, amelyhez 28 település tartozik, öt faluban, Csekefán (Cikecka Vas), Kisfaluban (Pordasinci), Pártosfalván (Prosenjakovci), Szentlászlón (Motvarjevci) és Szerdahelyen (Sredisce), valamint a többségében magyarok lakta járásokban, Hodoson, Dobronakon és Lendván. A Dobronaki járáshoz három település tartozik: Dobronak (Dobrovnik), Strehovci és Zsitkóc (Zitkovci), közülük csak Strehovci nem magyar település. A Hodosi járáshoz két település tartozik: Hodos (Hodos) és Kapornak (Krplivnik), mindkettő magyar település. A Lendvai járás 23 települést foglal magába, ezekben zömében – Benica és Hotiza kivételével – magyar ajkú lakosság él. Lendva városa a muravidéki magyarság központja is egyben. Ezek a tanácsok delegáltak képviselőket a MMÖNKT-be, akik maguk közül választanak elnököt, azaz a muravidéki magyarok legfőbb politikai képviselőjét.
A nemzetiségi tanácsok tagjaira csak a nemzetiségiek szavazhattak.
A 2002-es szlovéniai népszámláláson 6243-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Azóta nem tartottak újabb népszámlálást a jugoszláv utódállamban.
MTI
Reklám
A legnehezebb helyzetben a kárpátaljai magyarság van
A világ összes magyar közössége közül a legnehezebb helyzetben a kárpátaljai magyarság van, ezért mindenkor számíthat Magyarország feltétlen támogatására – jelentette ki Grezsa István miniszteri biztos szombaton Kárpátalja legnagyobb magyar községében, Nagydobronyban, ahol anyaországi kormányzati támogatással épült Magyar Házat adott át.
Az avató beszédében Grezsa István kiemelte, hogy az, hogy a magyar közösségek közül a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai magyarság számíthat a világban élő valamennyi magyar szolidaritására és támogatására, jól mutatja:az életképes nemzetek sorába tartozunk.Az elmúlt száz év során velünk történtek ellenére biztosak lehetünk abban, hogy a 21. században sikeres és erős Magyarországot fogunk felépíteni. A Nagydobronyi Magyar Háznak az üzenete a gyarapodás és remény mellett az, hogyérdemes magyarnak lenni és maradni Kárpátalján,a magyar nyelvet és kultúrát megőrizni, és úgy továbbadni, ahogy azt az őseinktől kaptuk. Ebben a kárpátaljai magyarok számíthatnak Magyarország feltétlen támogatására – tette hozzá. A miniszteri biztos azt is elmondta,a magyar kormány mintegy 70 millió forintot fordított a beruházásra,amelynek eredményeként Kárpátalja legnagyobb magyar községében egy modern kulturális központ jött létre.
A Nagydobronyi Magyar Ház – a hasonló rahói, beregszászi, ungvári, munkácsi központok mellett – fontos befektetés a kárpátaljai magyarság jövőjébe – hangsúlyozta Grezsa István, aki biztatónak nevezte az idei évkezdetet Kárpátalján, utalva arra, hogy pénteken Munkácson a térség egyik legkorszerűbb,magyar kormányzati támogatással épült római katolikus óvodáját adták át.Hidi László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nagydobronyi alapszervezetének az elnöke beszédében elmondta, hogy a Magyar Ház igen nagy hiányt pótol, hiszen a hatezres településnek eddig nem volt művelődési háza. Mint kifejtette, az impozáns kétszintes létesítmény nemcsak Nagydobrony, hanem a környék magyarságának is a művelődési központja lesz, otthont ad majd a falugazdász hálózat szakképzési tanfolyamainak, hagyományőrző foglalkozásoknak, filmklubnak és helytörténeti múzeumnak.
Az ungvári járási Nagydobrony polgármestere, Popka János köszönetet mondott a magyar kormánynak és személyesen Grezsa István miniszteri biztosnak azért az óriási támogatásért, amit eddig a település az anyaországtól kapott. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt nyolc évben a Nagydobrony elképesztő ütemű fejlődésen ment át, szinte városi jelleget öltött, ésa kárpátaljai magyarság egyik kulturális központjává vált a sok beruházásnak köszönhetően.Ezek között említette a magyar kormányzati támogatással felújított református líceumot, az óvodát, az iskolát, és az utcák aszfaltozását. Egyúttal a reményét fejezte ki, hogy a magyar ház újabb lendületet ad Nagydobrony fejlődésének és szellemi gyarapodásának.
Forrás: origo.hu
Reklám
Iohannis nem kíván foglalkozni a Beke–Szőcs-üggyel
Semmitmondó válasz érkezett az államelnöki hivataltól a Kulcsár Terza József háromszéki képviselő és Fejér László Ödön szenátor által kezdeményezett, de Biró Zsolt, Csoma Botond és Benkő Erika képviselők által is aláírt hivatalos beadványra, melyben a magyar politikusok arra kérték Klaus Iohannist, tegyen lépéseket a „székely terrorperben” elítélt kézdivásárhelyi fiatalok ügyének rendezése érdekében. Kulcsár Terza József lapunknak úgy vélekedett: egyértelmű, hogy Klaus Iohannis nem kíván foglalkozni az üggyel, nem hajlandó lépést tenni a békés magyar-román együttélés érdekében.
Mint arról beszámoltunk, Fejér László Ödön szenátor és Kulcsár Terza József november 21-én hivatalos levélben fordult az elnöki az elnöki hivatalhoz a kézdivásárhelyi fiatalok ügyében, kezdeményezésükhöz csatlakozott Benkő Erika, Biró Zsolt és Csoma Botond is. Levelükhöz csatolták a citizengo.org internetes oldalon a Kékesy Raymund által kezdeményezett, több mint tízezer támogató aláírással ellátott Szabadságot Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak című petíciót is. A petíció célja az volt, hogy a román igazságszolgáltatás helyezze hatályon kívül azt a jogi szempontból megalapozatlan, és ilyen formában etnikai alapon, az erdélyi magyarság megfélemlítésének céljából meghozottnak tűnő ítéletet, mellyel öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A magyar politikusok abban reménykedtek, a petícióban foglaltak elegendő érvet szolgáltatnak az államelnök számára ahhoz, hogy meggyőződjön az ítélet megalapozatlanságáról, valamint annak súlyos eljárásjogi hibáiról, és ennek nyomán elkezdődjön a megsemmisítésére vonatkozó folyamat. „Arra kérjük Románia elnökét, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a minden jogalapot nélkülöző és súlyos eljárásjogi hibákat tartalmazó ítéletet az illetékes szervek megsemmisítsék” – írták a kezdeményezők abban a novemberi közleményben, melyben tájékoztatták a közvéleményt a hivatalos beadványról.
Az elnöki hivatal válasza a törvény által előírt 45 napos határidő utolsó napján, hétfőn érkezett meg, a dokumentumot nem az államelnök, hanem Gabriel-Cristian Piscociu államtanácsos jegyzi. A dokumentumban a levelet aláíró öt magyar honatyával közlik: nem az államelnök hatásköre jogerős ítéletek érvénytelenítése.
Az államtanácsos szerint az államfő bárminemű beavatkozása az ügyben súlyosan sértené a jogállamiság két alapelvét: a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozót, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségéről szólót.
Közlik továbbá: a legelső bíróság által hozott ítéletek ellen kizárólag a törvény által előírt módon lehet fellebbezni. Ezért az államelnöki hivatal nem foglalhat állást, mert az az igazságszolgáltatási folyamatba való beavatkozást jelentene – zárul a válasz.
Kulcsár Terza József szerint az elnöki hivatal válasza semmitmondó, szégyenteljes, nem méltó az államelnöki tisztséghez és a hivatalhoz. Elvárták volna, hogy Iohannis maga foglalkozzék az üggyel, de az, hogy tanácsosára bízta a választ, arról tanúskodik: az elnök nem akarja ezt, pedig két ártatlan emberről van szó, akit börtönbe zártak. Ha a korábban Malajziában kábítószer-csempészet vádjával őrizetbe vett román állampolgár ügyében az elnöki hivatal és a külügyminisztérium lépett, felvette a kapcsolatot az ottani hatóságokkal, úgy elvárható lenne, hogy akkor is cselekedjen, amikor két ártatlanul börtönbe zárt emberről van szó – ecsetelte Kulcsár Terza József.
Szerinte gesztusával Iohannis azt üzente: nem akar állást foglalni a békés magyar-román együttélés mellett, nem akarja oldani a feszültséget, ugyanakkor eljátszotta azt a bizalmat, amelyet megválasztásakor megelőlegezett számára a romániai magyarság.
Lám, Traian Băsescu volt államfő is a magyarok szavazatával nyert választást, idejött, evett-ivott, majd utána belénk rúgott, újabban magyarellenes kirohanásai vannak, és most Klaus Iohannissal is hasonló a helyzet – mutatott rá Kulcsár Terza József.
Szerinte ez azt is jelenti: csak magunkra számíthatunk, nemzeti ügyekben közösen kell fellépnünk, hogy eredményt érjünk el. A Beke-Szőcs-ügy a magyarság megfélemlítéséről szól, ilyen helyzetben kötelező a közös fellépés. Ezért üdvözölte azt is, hogy Tőkés László a múlt héten hivatalos, európai parlamenti képviselői minőségében látogatta meg a csíkszeredai börtönben a fiatalokat. Szükség van minél több hasonló cselekedetre, hogy a fiatalok érezzék, mellettük vagyunk, nem engedjük el a kezüket – vélekedett a háromszéki politikus.
Fejér László Ödön szenátor szintén csalódottságának adott hangot. „Amikor Klaus Iohannis államelnök lett, azt reméltem, hogy olyan elnöke lesz az országnak, aki nagyobb figyelmet fordít a kisebbségek problémáinak megoldására, lévén, hogy ő is az itt élő német kisebbségből származik. Ehhez képest már több alkalommal olyan lépéseket tett, amelyekkel nemhogy nem támogatta, hanem szembeszállt mind a magyar, mind a más itt élő kisebbségekkel” – fejtette ki. A választ azért is elfogadhatatlannak tartja, mert az államelnök hatásköréhez hozzátartozik az elítéltek kegyelemben való részesítésének joga. „Sajnos be kell látnunk, hogy Iohannist a két ártatlanul elítélt sorsa nem érdekli, sőt, annak a tízezer aláírónak a kérését is eldobja, akik tőle várták ennek az ügynek az igazságos megoldását” – értékelt a szenátor. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy, ha már tízezer ember kérését elutasította az elnök pozitív válasza lesz id. Lomnici Zoltán, Magyarország Legfelsőbb Bíroságának volt elnökének kegyelmi kérésre.
FARCÁDI BOTOND, IOCHOM ISTVÁN
Forrás: 3szek.ro
Reklám
1919. január 11. – Erdélyt a Magyar Királyságtól Romániához csatolták
A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Területe 57 000 km². Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok (Máramaros, Gutin-hegység, Szilágyság) határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos.
Az Erdélyi-medencét többek között a Maros és Szamos folyók szelik át, de innen ered az Olt folyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó. Erdély az államalapítás óta a Magyar Királyság “autonóm” egysége volt. Az ország három részre szakadása idején független, török vazallus állam, majd a törökök kiűzése után hol Magyarország autonóm része, hol a Habsburg Birodalom Magyarországgal egyenjogú “tartománya” volt.
Először 1919-ben került Romániához és azóta folyamatosan annak része. 1940. augusztus 30-án egy részét (Észak-Erdély és Székelyföld) visszacsatolták Magyarországhoz, de ezt az 1947-es párizsi béke semmissé nyilvánította. Oláh törzsek a XIII. században érkeztek a mai Románia területére és alapították meg a Havasalföldi és a Moldáviai Fejedelemséget, amelyek a XIV-XV. században török, illetve orosz uralom alá kerültek és csak az 1860-as években függetlenedtek, 1868-ban létrehozva az egységes Román Királyságot, Havasalföldi és a Moldáviai Fejedelemség uniójából.
Forrás: hungaryfirst.hu
Reklám
Trump a Nyugat megmentője? – így filozofál az új brazil külügyminiszter
Donald Trump szinte isteni próféta, a Nyugat megmentője, egy Aiszkhülosszal, Guénonnal és Heideggerrel párbeszédet folytató filozófuskirály – derül ki az új brazil külügyminiszter poétikus, filozofikus eszmefuttatásaiból. Ernesto Araújo szerint korunkban egyedül az amerikaiak veszik komolyan a Nyugatot, míg az európaiak már nem érzik magukénak a földrészük történelmét, nem találnak benne se értelmet, se hívást. Araújo befolyásos pozíciójában a Bolsonaro-elnökség, egyúttal a nemzetközi új jobboldali hullám egyik főideológusává léphet elő.
Január elsején beiktatták Jair Messias Bolsonarót, Brazília új elnökét, ezzel pedig – szemben a mainstream média untig ismert világvégeváró közhelyeivel – egy eléggé érdekes új jobboldali kísérlet veszi kezdetét a hatalmas dél-amerikai országban.
Azt már korábban megállapítottuk, hogy nem old school „szélsőjobboldaliság” van itt, csak sztómazsák van meg játékosan puffogtatott ujjpisztolyok, valamint azt is, hogy Bolsonaro győzelme a politikai-filozófiai megkérdőjelezés nemzetközi folyamatának fontos pillanata volt.
A bolsonarói változások igazi ideológusává léphet elő az új brazil külügyminiszter, Ernesto Araújo. A brazil diplomácia élére álló Araújo
fáradt diplomáciai semmitmondások helyett a poétikusan emelkedett, filozofikus világelméletek felvázolásának híve.
Írásai alapján azt kíséreljük meg bemutatni, Bolsonaro és csapata hogyan látják a világban zajló folyamatokat, és milyen gondolati alapokon vágnak neki Brazília megreformálásának.
Aiszkhülosztól Trumpig
Araújo, ez a nagy műveltséggel rendelkező, 52 éves karrierdiplomata a brazil külügy szolgálatában töltötte el az elmúlt évtizedeket, kinevezése előtt a külügyminisztérium Egyesült Államokkal és Kanadával foglalkozó részlegét vezette.
Az első írás, amivel foglalkozunk, a Trump és a Nyugat címet viseli, tavaly jelent meg egy diplomáciai folyóiratban. A Reuters számol be arról, hogy az Itamaraty-palotában (ez a brazil külügy hagyományos megnevezése) meglehetős megütközéssel fogadták Araújo írását, Jair Bolsonaro viszont épp ezen írás kapcsán figyelt fel a konzervatív diplomatára, aki egyébként egy Metapolitika17 – A globalizmus ellen című blogot is vezet.
A nemzetközi sajtó nem is késlekedett kiválogatni Araújo extravagánsabb megmondásait: korábban arról is értekezett, hogy a Munkáspárt kriminalizálja a heteroszexuális szexet, a gyermekvállalást, a vöröshús-fogyasztást, valamint úgy vélekedett, a klímaváltozás egy „marxista összeesküvés” része.
Jair Bolsonaro és Ernesto Araújo
Araújo alaptézise szerint a Nyugatot a nacionalizmus tette azzá, ami. Ez a kiindulópontja irodalmi-filozófiai utalásokban bővelkedő analízisének, amelyben a nyugati civilizáció hanyatlásának okaira kíván rámutatni, egyben igyekszik megfejteni Donald Trump megválasztásának valódi jelentőségét. Araújo szerint Trump világnézete sokkal mélyebb, mint a „hiperintellektualizált kozmpopolitáké”, az amerikai elnök megnyilatkozásait a Nyugat ősi szelleme hatja át. Értelmezésében az amerikai elnök szinte nem is ember, hanem valamiféle filozófuskirály, aki Aiszkhülosszal, Guénonnal és Heideggerrel folytat párbeszédet,
Donald Trump hovatovább isteni feladatokkal megáldott próféta.
Ezen persze lehet mosolyogni, hiszen a pankrátorkodó vagy éppen farmerruhában dalolászó milliárdos képét nem egyszerű összeegyeztetni a diplomata magasröptű elmélkedésével.
Az is nagy kérdés, hogy vajon amikor Donald Trump elolvassa Araújo eszmefuttatásait, akkor mély egyetértésben hümmög-e, vagy épp megvonja a vállát, aztán rátér arra, hogy vajon mennyi amerikai dollárkát lehetne befektetni és aztán kivenni mondjuk a brazíliai olajmezőkből.
Araújót kétségtelenül elragadja a lelkesedése, de ettől még figyelemre méltó a filozofálása.
„Szabadítsd fel hazádat!” – az említett görög drámaíró ezt a mondatot adta a szalamiszi csatában a perzsák ellen harcoló görög hősök szájába. Araújo szerint a Nyugat, ami „egyfajta irodalmi alkotás”, ezzel a mondattal született meg: „haza, szabadság, történelmi érzék, mítosz: ez a kiáltás ezek új szintézisét jelenti”. A görögök nem csupán geopolitikai előnyökért vagy valamilyen kereskedelmi út megvédése érdekében voltak készek meghalni, hanem a szabadságért, és „Istennek hála, nem a tolerancia és a párbeszéd útját választották”.
A hazaszeretet szerinte a Nyugat lényegi vonása,
ami nem a filozófusok fejéből pattan ki, hanem a halállal szembenéző férfiak szívében születik meg. A hazaszeretet nem elmélet, hanem érzelem – ezt Trump ugyanúgy tudja, mint Aiszkhülosz.
Araújo úgy látja: Trump szerint a Nyugat „a nemzetek közösségét” jelenti, nem egy formátlan masszát. A határok eltörlése, a szupranacionális elv, a közös értékek gondolata nem is lehetne távolabb ettől a felfogástól. Trump 2017-es varsói beszédében fogalmazta meg legtökéletesebben ezt a nézetet, amelyben a lengyel népet a „nyugati lélek mikrokozmoszaként” mutatta be, és amelyben a nyugati civilizációt fenyegető valódi veszélyt nem a radikális iszlám terrorizmusban, hanem az önfeladásban, „a kultúra, a hit, a hagyomány kötelékeinek” eltűnésében jelölte meg. („A Nyugatért vívott harcunk nem a csatatéren kezdődik, hanem az elménkben, az akaratunkban, a lelkünkben” – jelentette ki Trump.) II. János Pál 1979-es varsói látogatását felidézve pedig rávilágított arra, a hit és a hazaszeretet elegye milyen elképesztő erőt adhat.
A brazil filozófus-külügyminiszter úgy véli: a nagy elődök példáját emlegető amerikai elnök „geopszichológiai vagy pszichopolitikai víziót”, egyfajta jungi terápiát kínál a Nyugat számára, hangsúlyozva a hőskarakterét, újrateremtve a hős nagy cselekedeteinek narratíváját. Szeretné a Nyugatot visszakapcsolni elfeledett kollektív tudatalattijához, amelytől a technokrata liberalizmus és a politikai korrektség szakította el.
Frontálisan megy szembe a történelem-utániságban élő posztmodern emberrel, akinek se ősei, se hősei nincsenek, de lelke sincs
– „csupán a neuronjai között zajló, véletlenszerű kémiai folyamatok”.
„Trump Istenről beszél; és a posztmodern ember, aki rég megölte Istent, semmit sem talál sértőbbnek. Gyűlöli, ha emlékeztetik a bűnére” – írja Araújo.
Csak egy Isten menthet meg bennünket
Trump a „pánnacionalizmus” híve a brazil diplomata szerint, vagyis úgy gondolja, hogy a béke és a jólét iránti törekvésnek a nemzetállamokon kell alapulniuk. Nem hisz a „multilaterális éterben” lógó egyetemes értékekben, amelyeket az egyes nemzetek identitása fölé kellene rendelni; elutasítja a világkormányzást, és élesen szakít a demokráciaexport neokonzervatív eszméjével is. Spengler is rámutatott, hogy az „emberiség” kifejezés a zoológiai értelmén túl nem jelent semmit, az emberi lélek nacionalisztikus természetű; Trump Fernando Pessoával, a misztikus nacionalista portugál költővel együtt vallja, hogy „minden nemzet egy rejtély, mindegyik egy külön világ”.
Trump Varsóban
Araújo szerint
korunkban egyedül az amerikaiak veszik komolyan a Nyugatot,
ők az „utolsó tradicionalisták”, még ha a nihilizmus be is hatolt Amerikába. Az európaiak nem érzik magukénak a földrészük történelmét, nem találnak benne se értelmet, se hívást. „Európa többé nem az emberi tapasztalatok összességét jelenti, hanem egy bürokratikus elméletet” – írja.
Márpedig „a Nyugat nem értékeken, a tolerancián vagy a demokrácián nyugszik, hanem Platónon, Arisztotelészen, Caesaron és Nagy Sándoron, Szent Pálon és Szent Ágostonon, Washingtonon és Jeffersonon, csatákon és csodákon, szenvedélyeken és háborúkon, a kereszten és a kardon. A Nyugatnak arca, neve, vére van; és vannak persze eszményei és értékei is. Ezek azonban nem az Európai Bizottság kiadványaiban találhatók meg, sem az emberi jogi bíróságok ítéleteiben – a múlt sebei, a hősök és a mártírok (persze kétes hősök, mint minden emberi lény) a bizonyság rájuk” – folytatja a diplomata.
A Nyugat egy szimbolikus rendszer,
a posztmodernitás azonban megfosztotta az embert a szimbólumtól, elengedhetetlen táplálékától.
Ezzel pedig intellektuális képességeit is elveszítette. „Azok, akiknek nincsenek szimbólumaik, nem gondolkodnak és éreznek; ezért áll abban a posztmodernizmus és a kulturális marxizmus célja, hogy diszkreditáljon és tiltson mindenfajta szimbólumot” – vélekedik Araújo.
„Ha a kultúrát mechanikus helyett organikus valamiként látnánk, abból a nézőpontból, amit Spengler javasol, és amiért Trump szólal fel, a gazdasági rendszerben és a liberalizmusban a hanyatlás egyértelmű jegyeit, és nem a haladás jegyeit vennénk észre. Az a Nyugat, amit Trump újjá akar éleszteni és meg akar védeni, nem a kapitalizmuson, a nemzetek nélküli, testetlen, történelmi személyiségétől elszakított liberális demokrácián alapul, hanem szimbólumokon. A liberális demokrácia, ahogyan azt Európában ma gyakorolják, illetve Amerikában Obamáig gyakorolták, képtelen volt ellátni ezt a szimbolikus dimenziót” – folytatja, a szuperszimbólum pedig nem más, mint Isten.
„Már csak egy Isten menthet meg bennünket” – idézi Araújo Heidegger elhíresült kijelentését, és szerinte Trump is így gondolkodik.
Elhagytuk a nyugati civilizáció csodálatos szellemi palotáját, a szomszéd kunyhóba költöztünk be,
amiben alig két-három gondolat található, ezekben a legprimitívebb materializmus vegyül a legsekélyesebb humanizmussal. Trump Varsóban Isten mellett szólalt fel, ezzel a posztmodernizmus szívének támadt neki. Nem a nemzetközi kapcsolatok vagy a politikatudomány nézőpontjából kell szemlélni Trumpot, hanem annak a „harcnak” a perspektívájában, ami a hit és a hiánya, a hiten épült világ és az „értékek” által lerombolt világ között zajlik.
Martin Heidegger a Fekete-erdőben
Araújo rámutat: Heidegger materialistának és a metafizikai önreflexióra képtelennek hitte Amerikát, így úgy gondolta, nem adhat lökést az „új kezdetnek”, a nyugati civilizáció ősi alapokon való újraépítésének. „Talán meggondolta volna magát, ha hallja Trump varsói beszédét, és azt mondta volna: »Nur noch Trump kann das Abendland retten« – csak Trump mentheti meg a Nyugatot” – fejezi be az esszéjét a diplomata.
Wittgenstein vs Bolsonaro
„Brazília új külügyminiszterének értelmezésében majdnem valódi ideológiának tűnik a trumpizmus”
– a radikális baloldali Slate ezzel a címmel mutatja be Araújo néhány napja megjelent újabb véleménycikkét, amely a Bloombergen jelent meg.
Az Itamaraty-palota élére került Araújo ebben az írásban a brazil külpolitika jövőjéről értekezik, a filozófiai hivatkozások pedig most sem maradnak el.
Araújo rögtön a cikk elején leszögezi: Bolsonaróval együtt arra törekednek majd, hogy országuk ismét globális szerepet játsszon majd. A szkeptikusok persze nem bíznak abban, hogy meg lehetne változtatni a brazil külpolitikát, az ő elvük az, hogy Brazíliának „kicsiben kell gondolkodnia”, meg kell elégednie azzal, hogy „elismétli az ENSZ közhelyeit, és igyekszik kereskedni”. Ők elfogadják a világot olyannak, amilyen, e vélekedés mögött pedig végtelen pesszimizmus rejlik.
A külügyminiszter szerint ez a pesszimizmus arra a gondolatra vezethető vissza, amit Ludwig Wittgenstein fogalmazott meg a Logikai-filozófiai értekezés-ben: „A gondolkodó, képzelő szubjektum – ilyen nincs.” Az emberi szubjektum posztmodern dekonstrukciójából, a gondolkodás valóságának tagadásából
a világ megváltoztathatatlanságának bizonyossága és a globalista totalitárius ideológia következik.
„Nem érdemled meg a szabadságot, mivel nem is létezel, nem létezel mint önálló én, csupán testrészeid összessége vagy, gondolataid csupán társadalmi konstrukciók, szóval fogd be” – írja le a pesszimisták gondolkodásmódját Araújo. „Nem szeretem Wittgensteint” – vallja meg.
Bolsonarót nem azért választották meg, hogy ennek a pragmatizmusnak a szellemében cselekedjen – hangsúlyozza. Az a céljuk, hogy a gondolat és a véleménykifejezés szabadságát terjesszék a világban, hiszen a jobboldali politikus megválasztását is ezt tette lehetővé. Ma Nyugaton a gondolkodást közvetetten a média és az egyetemi világ nyomja el; Brazília példája mutatja, hogy ezt az elnyomást meg lehet törni – folytatja. Araújóék szeretnék kiterjeszteni az ország nemzetközi kereskedelmét is, ezt azonban nem a wittgensteini elvtelenség árán kívánják elérni, hanem büszkén felvállalva a világról vallott önálló gondolataikat. Röviden: szeretnék, hogy Brazília megtalálja a saját hangját.
A Trump és a Nyugat-ban Araújo azt is kifejti, hogy Brazíliának ismét rá kell ébrednie, hogy a Nyugathoz tartozik. Vítor Manuel Adrião történész a portugál felfedezéseket beavatási rituáléknak tekintette; innen nézvést Brazília nem más, mint ennek a „misztériumnak” a gyümölcse, amelyet mély és szent gyökerek kötnek a portugál nemzetben megnyilvánult nyugati lélekhez.
Brazília esszenciálisan nyugati jelenség,
nem volna abszurd tehát, hogy a „spirituális Nyugat” részeként tekintsen magára. „A külpolitika mellett Brazíliának egy külső metapolitikára van szüksége, ha képesek vagyunk ezen a kulturális-spirituális síkon pozícionálni magunkat, hiszen sokkal inkább itt dől el a világ sorsa, mint a kereskedelem vagy a diplomáciai-katonai stratégia szintjén”.
Forrás: mandiner.hu
Reklám
Az olaszok közel kétharmada támogatja Salvini szigorú migrációs politikáját
Matteo Salvini belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes pártja, a jobboldali Liga továbbra is a legnépszerűbb politikai tömörülés az országban. Bevándorláspolitikáját az olaszok közel kétharmada támogatja.
Az olaszok 63 százaléka támogatja Matteo Salvini migrációs politikáját– derül ki a Tecnè közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből, írja a 888.hu.
A válaszadók 8 százaléka alapvetően nem ért egyet a megszigorított törvényekkel, de elfogadja azokat; 11 százaléknak nincs véleménye a témában; 26 százalék pedig kifejezetten ellenzi az illegális bevándorlást gátló szabályozást és Salvini migrációs politikáját.
A kérdésben annak ellenére van viszonylagos egyetértés az olasz társadalomban, hogyhárom nagyváros, Firenze, Nápoly és Palermo baloldali polgármesterei állandóan tiltakoznak az új törvények ellen, s nem akarják betartani azokat.Az új szabályozás értelmében a migránsok két év helyben élés után nem kaphatják meg automatikusan a letelepedési engedélyt egy adott városban, illetveaz illegális bevándorlókat szállító, úgynevezett Soros-hajók nem köthetnek ki az olasz partoknál.
Az imént említett három város illegális bevándorlást támogató polgármesterét korábban már lemondásra szólította fel Salvini.
Azok az idők elmúltak, mikor Palermo, Firenze és Nápoly pénzt tudott csinálni a migrációból. Azok, akik támogatják a migrációt és a migránsokat, egyszerűen gyűlölik az olaszokat– hangsúlyozta a belügyminiszter.
Nemcsak Matteo Salvini személye és migrációs politikája rendkívül népszerű, pártja, a kormánykoalícióban részt vevő Liga (régebb Északi Liga) is bírja az olaszok támogatását.A Salvini-párt a legfrissebb felmérések szerint 31,8 százalékos támogatottsággal rendelkezik,ezzel továbbra is a legerősebb olasz politikai formáció.
Forrás: origo.hu
Reklám
Reklám
