Elfoglalta az ellenzék a parlamenti pulpitust, ezzel akadályoznák meg az ülés megkezdését, az akcióban több frakció is részt vett. Az ülésnek 10:15-kor kellett volna megkezdődnie. A terembiztosok nem léptek közbe, de kiabálás hallatszott.
Az ellenzéki akció résztvevői a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásáról is szóló munkatörvénykönyv-módosítás ellen tiltakoztak megengedhetetlen módon.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A jobbikos képviselők óriásplakáttal tüntettek a munka törvénykönyvének módosítása ellen. Az ellenzék sípolt, és cédulákat szór szét.
Kövér László később vezényelni kezdett egy mikrofonon, kijelentette, hogy fegyelemsértés történt. Az ülés vezetését a képviselők helyéről bonyolították le végül.
A házelnök az ellenzéki tiltakozás ellenére megnyitotta az ülésnapot
Kövér László házelnök az ellenzék tiltakozása ellenére megnyitotta az Országgyűlés szerdai ülésnapját.
Az Országgyűlés elnöke – a parlamenti patkóban lévő helyéről beszélve – megkérte az elnöki emelvényt és a szónoki pulpitust elálló ellenzéki képviselőket, hogy a rendzavarást hagyják abba, és garantálják az Országgyűlés alkotmányos működését.
Közölte: az ülésvezetésre kijelölt Latorcai Jánost (KDNP) fizikai erővel megakadályozták ellenzékiek, hogy az ülésvezetést megkezdje, aminek a jogkövetkezményeit le fogják vonni.
A házszabály értelmében vett fegyelmi szankciót el fogja rendelni, a mértékéről a későbbiekben határoznak – tudatta a házelnök.
Egyúttal felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, hogy a parlamenti törvényben és a házszabályban foglalt fegyelemsértésen túlmenően megvalósult-e olyan tényállás, amely adott esetben a fegyelmi jogkörön túlterjeszkedő szankciót igényel.
Ezután Latorcai János alelnök a képviselői üléshelyéről kezdte meg az ülés vezetését, majd megkezdődtek a határozathozatalok.
Ellenzéki képviselők a miniszteri padsor előtt álltak, folyamatosan hangos sípszó hallatszott.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az ellenzéki képviselők obstrukciója nem járt sikerrel, a szirénázás és a fütyülés megszűnt. A határozathozatal folyamatos volt.
A Himnusz éneklése volt a következő ötlet. A képviselők csendben végighallgatták ill. együtt énekelték, majd folytatódott a munka. Ismét szirénával kezdett kísérletezni az egyre elkeseredettebb ellenzék. Egy szavazásban részt is vettek.
Kivonult az ellenzék. A munka nyugodt körülmények között folyt tovább.
Módosította a parlament a munka törvénykönyvét
Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét. Három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Eddig ez a passzus úgy szólt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap – vagy 52 hét -, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának. Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, „önként vállalt túlmunka” elrendelhető.
A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ugyancsak egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni – kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.
A Fidesz a törvénymódosítás céljáról szólva azt hangsúlyozta, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat.
Igazat mond-e az ellenzék?
Állítás: A túlórát három évente kell kifizetni.
Nem igaz, ezután is havonta kell kifizetni a túlórát.
Állítás: Több száz túlórára kényszeríthetik az embereket.
Nem igaz, a dolgozó beleegyezése kell minden túlórához.
Állítás: Ez a törvény sokkal több túlórát tesz lehetővé, mint más európai országokban.
Nem igaz, az európai uniós irányelv 416 óra túlórát enged meg, többet, mint az új magyar szabályozás.
Állítás: A szakszervezetek jogai csorbulnak.
Nem igaz, a szakszervezetek jogai változatlanok maradnak, a szakszervezetek azt sérelmezik, hogy a munkáltató szakszervezet nélkül is megegyezhet a dolgozóval.
Forrás: magyaridok.hu
