Fontos, hogy a Kárpát-medencében új szellemi műhelyek jöjjenek létre a magyar fiataloknak, mert ők azok, akik majd a magyarság évszázadává teszik a 21. századot – jelentette ki Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán a felvidéki Martoson.
Orbán Balázs a Martosi Közösségi Ház és az Esterházy Akadémia átadó ünnepségén mondott beszédében hangsúlyozta: a most felnövő nemzedéknek nagyon nagy szerepe van, mert rájuk vár feladat, hogy kigondolják, hogyan tudják a magyarság évszázadává tenni a 21. századot. Rámutatott: ezért van szükség olyan szellemi műhelyek létrehozására a Kárpát-medencében, mint a most átadott Esterházy Akadémia, amelyben közéletben aktív fiatalokat képeznek.
„A magyar kormány azért tartotta fontosnak támogatni az Esterházy Akadémia működését, mert az intézmény olyan tudást tud átadni a felvidéki magyar fiataloknak, amellyel felvértezve azok a helyi magyar közösség komoly és felelősségteljes képviselőivé válnak majd” – fejtette ki Orbán Balázs.
Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke, aki ugyancsak részt vett az átadón, beszédében rámutatott: olyan kezdeményezésről van szó, amely a felvidéki magyar fiatalok jövőjének megteremtését, tudástáruk bővítését támogatja, s mint ilyen az MKP teljes támogatását élvezi. Kiemelte: a jövő generációké az a feladat, hogy biztosítsák a magyar közösség további megmaradását és fejlődését, és ehhez hozzájárulhat az Esterházy Akadémia is, ahol a közösség érdekét szolgáló maradandó értékek jönnek majd létre.
A most átadásra került Martosi Közösségi Ház és a már működő Esterházy Akadémia az első már elkészült elemei a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola nevet viselő komplexumnak, amely európai uniós forrásokból jön létre.
Gubík László, az Esterházy Akadémia igazgatója az MTI-nek elmondta: a komplexum – amelynek kialakításáról még 2016-ban született meg a döntés – egyes elemei folyamatosan készülnek el, a tervek között szerepel még mások mellett egy kalandpark, egy jurtamúzeum valamint több színpad megépítése is. A teljes komplexum uniós forrásból, 1,3 millió euróból jön létre a határon átívelő Interreg program keretében, a most átadott rész mintegy százezer euróból valósult meg. A komplexumban működő intézmények, így az Esterházy Akadémia működését a magyar állam támogatja.
Bejelentette lemondását kedden Charles Michel belga miniszterelnök, miután a kormánya kisebbségbe szorult amiatt, hogy az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt kilépett a koalícióból az ENSZ migrációs csomagja feletti vita miatt.
Michel a parlament előtti beszédében közölte, hogy még este személyesen benyújtja lemondását Fülöp belga királynak.
A Le Soir című helyi lap friss értesülései szerint a legvalószínűbb, hogy az uralkodó nem dönt rögtön arról, hogy elfogadja-e a lemondást, hanem egyeztetni fog a pártokkal, megpróbálva közöttük „megtalálni a közös nevezőt”.
Jövő májusban lesznek választások Belgiumban, így szakértők szerint az is a lehetőségek között van, hogy a király arra kéri Michelt, hogy korlátozott jogkörökkel ugyan, de maradjon a posztján egy ügyvivő kormány vezetőjeként, de újabb koalícióalakítás, illetve akár előrehozott választás is lehet.
Több párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be kedden a kisebbségi kormány ellen, Michel azonban ezt ellenezte, inkább az ellenzéki erők külső támogatásában és konstruktív hozzáállásában bízva folytatni szerette volna a politikai munkát a legfontosabb ügyekben a jövő évi választásokig.
Michel elmondta, meggyőződése, hogy ez szolgálta volna leginkább az állampolgárok érdekeit, a javaslatát azonban szerinte „meg sem hallgatták”, így nem volt más választása, mint a lemondás.
Az ország legnagyobb pártjának számító N-VA azután lépett ki a koalícióból, hogy a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, tiltakozásuk ellenére is alá fogja írni az ENSZ migrációs csomagját. Erről parlamenti szavazást is tartottak, amelyen a képviselők nagy többsége támogatásáról biztosította az egyezményt.
Az egyezmény jóváhagyási folyamatából Ausztrália, az Egyesült Államok és Izrael mellett több európai uniós tagország, köztük Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is kilépett végül.
A világszervezet 193 országa még 2016-ban egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése.
Az ellenzők azzal érveltek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, illetve nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.
Közeleg a brexit időpontja, Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. Száz nap van hátra, de sok minden még rendezetlen. A brit nagyvállalatok aggódnak, mert úgy vélik, hogy hiányos a felkészülés. Az import- és exportszállítmányok esetleges fennakadásai esetére Theresa May miniszterelnök kész katonai alakulatok segítségét kérni.
A brit nagyvállalatok közös nyilatkozatukban arra mutattak rá, hogy miközben március 29-én Nagy-Britannia mindenképp kilép az unióból, a bonyolult feladat végrehajtását nemcsak az ellenzék obstrukciója teszi még nehezebbé – hiszen a Munkáspárt még arról sem tett le, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be Theresa May ellen -, hanem a kormánypárton belüli elégedetlenkedők machinációi is.
Theresa May eltökélt szándéka, hogy a brexitet akkor is végrehajtsa, ha a kilépésről kidolgozott tervezetet nem fogadja el a brit parlament, tehát
London rendezetlen körülmények között is búcsút mond az uniónak.
A kormány titokban kért erről jogi tanácsot, és egyelőre kizártnak látszik, hogy a brexitről újabb népszavazást tartsanak – mint ahogy azt egyes csoportok követelik.
Nem tudni, taktikázik-e May annak érdekében, hogy szükségállapotot végül ne kelljen bevezetni, és ezért vázolt-e fel terveket arról, mit tesz a kormány, ha március végén megállapodás nélküli brexitre kényszerül. Szerepel például a miniszterelnök terveiben olyan esetleges rendkívüli lépés is, hogy a helyzet rendeződéséig 3500 katona lásson el szállítási és egyéb, ezzel összefüggő feladatokat.
A kabinetnek már tizenegy tagja hajlandó beleegyezni, hogy ha a parlament nem hagyja jóvá a rendezési tervezetet és így következik el a kilépés napja, akkor a kormány időleges érvényű szükségmegoldásokat is bevezessen.
Az is valószínűnek tűnik, hogy rendezetlen brexit esetén alkalmi megállapodásokkal viszonylag simán tovább tud gördülni Nagy-Britannia szekere.
Rendkívül súlyos hibát követ el az ENSZ azzal, hogy a közgyűlés szerdai plenáris ülésén elfogadja a globális migrációs csomagot – nyilatkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem sokkal az ülés kezdete előtt New Yorkban. A külügyi tárca vezetője a keddi szavazásra is kitért, meglátása szerint akármit mondanak a globális migrációs csomagról, az jogilag kötelező érvényű dokumentum.”
A miniszter megjegyezte, a világszervezet pontosan ugyanazt a hibát követi el, amelyet az Európai Unió követett az elmúlt három és fél évben, ráadásul míg az elhibázott uniós politika csak európai szinten, a globális csomag világszinten vezet veszélyes folyamatokhoz, újabb és újabb migrációs hullámok elindulásához. Szijjártó Péter szerint
a csomag semmibe veszi azoknak az országoknak és embereknek az érdekeit, akik szeretnének békében és nyugalomban élni a hazájukban, ahogy azt az elmúlt évtizedekben tették.
Szijjártó Péter szerint a csomag azt állítja, hogy minden ország érintett a migrációban, kiindulási, tranzit- vagy célországa annak, Magyarország azonban ezzel nem ért egyet, egyik sem kíván lenni a három közül.A külügyminiszter szerint ez a csomag Európa elárulását jelenti, és az is látszik, hogy sem az európai országok, sem maga Brüsszel nem vette figyelembe az előkészületeket.
Az afrikai és a latin-amerikai országok, továbbá a kis szigetországok érdekei viszont teljes mértékben tükröződnek a csomagban. – tette hozzá. Szijjártó Péter szerint beszédes, hogy egyre nagyobb azoknak az ENSZ-tagországoknak a száma, amelyek nem fogadják el a paktumot. ”
Azt gondolom, ez a szám azzal párhuzamosan nőtt, ahogy egyre többen elolvasták, hogy mi is van pontosan a csomagban- fogalmazott. Ennek kapcsán kiemelte,
Magyarország a magyar emberek érdekeit és biztonságát helyezi előtérbe.
Hozzáfűzte, a magyar kormány migrációs politikájának lényege világos: az ország határait megvédi, az ország területére illegálisan senki sem léphet be. Szijjártó Péter úgy vélte,akármit mondanak a globális migrációs csomagról, az jogilag kötelező érvényű dokumentum.
Az elköteleződés és a kötelezettség szavak nyolcvanszor szerepelnek benne,és minden csatlakozó ENSZ-tagország számára saját nemzeti akcióterv kidolgozását írja elő a csomag végrehajtása érdekében.- példázta.
Hozzátette, hogyezt a filmet láttuk már egyszer Európában, amikor az önkéntes alapon induló befogadási, migránsletelepítési kvótákból kötelező kvóta lett.A külügyi tárca vezetője éppen ezért továbbra is jó döntésnek tartja, hogy Magyarország időben kilépett a globális csomag elfogadási folyamatából, és úgy döntött, hogy a csomag egyetlen elemét sem tekinti kötelezőnek vagy irányadónak magára nézve.
Az észak-amerikai labdarúgó-bajnokságban (MLS) szereplő, a Sallói Dánielt és Németh Krisztiánt is foglalkoztató Sporting Kansas a hivatalos honlapján tudatta, hogy leszerződtette a Budapest Honvéd magyar válogatott focistáját, Baráth Botondot.
A háromszoros magyar válogatott játékos kétéves szerződést kötött a kansasi klubbal, egyéves hosszabbítási opcióval. Baráth 11 évet töltött Kispesten, azonban a december 31-én lejáró szerződését nem hosszabbította meg, így ingyen igazol új klubjához.
NEWS: #SportingKC signs Hungarian international defender Botond Barath. Welcome to the club, Botond!
A 26 éves játékos az idei szezonban 16 bajnokin és két Európa-liga-selejtezőn lépett pályára a Honvédban, a Marco Rossi vezette magyar válogatottban idén október 15-én debütált az észtek ellen 3-3-ra végződő Nemzetek Ligája-mérkőzésen.
Baráth Botond a Magyar Futball Akadémián nevelkedett, 2012 nyarán mutatkozott be az NB I-ben, ahol eddig 187 mérkőzést játszott. A 2016/2017-es szezonban alapembere volt a Marco Rossi vezette kispesti bajnokcsapatnak.
“A hagyomány azt tartja, hogy azt Maka, a székely rabonbánok egyike épitette és lakta. Később a várőrség átköltözvén a Küküllőn, ottan Makkfalvát alapitotta, az elhagyott vár pedig szép aranyhaju tündéreknek maradott, ezeknek éjjelenkint még most is lezeng énekök, midőn szép zeneszó mellett körültánczolják a vár falait. Én ugyan a rege tündéreiből egyet sem láttam, de tündérien szép a kilátás, mi a vár hegyeséről feltárul, mert látszik innen a Kis-Küküllő kies völgye Szováthától le egész Sz.-Györgyig, hol azok a magas pléhvel fedett tornyok mint megannyi tündöklő diszgúlák és azok a sok regényesen fekvő faluk mint megannyi oázok tünnek fel, az a kanyarogva ragyogó Küküllő pedig gyémánt lánczkint fut végig a barátságos völgyön, míg fenn a kéklő szép havasok, a büszke Mezőhavasés czifrán kifodrozott Cserepeskő büszkélkednek, aljukon a szováthai és ilyésmezei völgyek nyilataival, melyeket egyik felől az emlékdús Bekecs, másik felől a siklódi Nagykő határól és ott lenn a zöldelő mezőkön, a fehérlő országúton szorgalmas hangyaként nyüzsög a munkás, a lelkes székely nép; megélénkitve, megelevenitve a tájak ezen legszebbikét.”
A kommunista államvezetés már 1949-től igyekezett megakadályozni, hogy az ünnep ürügyén az egyházak „a tömegekhez, különösen az ifjúsághoz közelebb férkőzzenek”. Így lett a karácsony, a béke és szeretet ünnepe fenyőünnep, amelyek keretében a több évezredes keresztény szertartásokat „szocialista szertartásokkal” akarták felváltani. Murányi Gábor cikke a Múlt-kor magazin 2013-as tavaszi számában jelent meg.
A „bőség” karácsonya
A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) politikai bizottságának propaganda ügyekben illetékes agitációs osztálya úgy gondolta, hogy ha a karácsonnyal kapcsolatos rendezvényeket az ország minden településén „a békéért folytatott harc és a dolgozók egymás iránti szeretetének” jegyében tartják meg, akkor államosíthatják a karácsonyt (is). Ehhez – véleményük szerint – csupán annyi kell: „tudatosítjuk, hogy az idei boldog karácsonyt, a jólét karácsonyát, a Szovjetunió segítségével létrejött népi demokratikus rendszerünknek és annak vezetőjének, a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetjük, amely a 3 éves tervvel megteremtette számunkra a bőség karácsonyát”. Ezen kívül „minden gyermekben tudatosítani kell, hogy népi demokráciánk mennyire szereti” őket, ezért aztán december 22-én minden tanuló részt vehet az általános és középiskolákban felállítandó karácsonyfák feldíszítésében, másnap, 23-án pedig az iskolák szülői munkaközösségei rendeznek ünnepséget, ahol egy-egy könyvvel ajándékozzák meg a gyerekeket.
Az ötvenes évek karácsonya (Forrás: mult-kor.hu)
Az elképzelések szerint 1949. december 24-e (még) megmaradhatott volna a családoknak, merthogy újabb, országra szóló programokat (bábjáték előadásokat, aktivisták készítette ajándékok kiosztását, mesedélutánokat, falujárók színielőadásait) csak 25-re és 26-ra terveztek „az MNDSZ karácsonyfái alatt”. A nagy népi demokratikus adományozásból a felnőttek sem maradhattak ki, ők – a tervezet szerint – tánccal egybekötött esti mulatságokon vigadhattak. Sőt, karácsonykor az ország összes filmszínháza egy forintra mérsékelte (volna) a belépőjegyek árát.
Éjféli misék suba alatt
E tervekből azonban 1949 karácsonyán jószerével semmi nem valósult meg, Sztálin 70. születésnapja ugyanis mindent zárójelbe tett: Jézus földi születésének emléknapját a diktátort istenítő hét helyettesítette. A kommunista pártvezetés ünnep-fóbiájának talán legékesebb bizonyítéka volt, hogy a politikai rendőrség egy évvel korábban éppen karácsony második napján szállta meg Mindszenty József hercegprímás esztergomi érseki palotáját, ahol előbb tüzetes házkutatást tartottak, majd magukkal hurcolták a hazaárulással és valutázással vádolt bíborost.
Az 1950-es években „téves tannak”, „ideológiai csökevénynek” minősítették, hogy „karácsonykor Jézus születését ünnepli az emberiség”, ezért számos intézkedéssel nehezítették az ünneplést. Az állami, pártkézbe vett sajtó hosszú hasábokon át sorolta az „érdekesebbnél is érdekesebb” ünnepi programokat, az Új Ember című katolikus hetilap csak utolsó oldalas apróbetűs kíshírben merte tudatni a hívekkel, hogy „a karácsonyi éjféli miséket Budapesten és vidéken a szokott időben tartják meg”. Valódi bátorságpróbának számított az éjféli misén való megjelenés, a párt álcázott aktivistái (s nem ritkán a megfélemlített, beszervezett hívők) ugyanis nem csak azt jelentették, hogy a papok mit mondtak a szószékről, hanem azt is, hogy kik hallgatták őket.
Fenyőünnep
A karácsony eljelentéktelenítését szolgálta az az intézkedés, amelyet a Rákosi Mátyás vezérelte politikai bizottság 1952 végén hagyott jóvá, majd a hatalomra való visszatértekor, 1955-ben újra foganatosított: egy napra szűkítette a „szeretet ünnepét”, amelyet fenyőünnepnek neveztek el. Átkeresztelésen esett át advent harmadik és negyedik vasárnapja, ezeket az ezüst-, illetve aranyvasárnap kifejezés váltotta fel. S hogy az ideológiai katyvasz még teljesebb legyen, nem csak az ajándékhozó Jézuskát száműzték a szocializmus szótárából, hanem a szerepét átvevő Mikulást is. Helyette messziről (néhány buzgó kultúragitátor szerint egyenesen a nagy Szovjetunióból) érkezve, a forradalom vörös köntösét viselő jóságos Télapó varázsolta elő zsákjából a „minden jót”.
Fenyőfaárus a Krisztina körúton, 1953 (Forrás: Fortepan)
Rákosi ajándéka
Népét a párt 1951-ben igen sajátos ajándékkal lepte meg. A belügyminisztériumi rendelet szerint az év utolsó hónapjában „jegy nélkül, teljesen szabadon vásárolható a kenyér, a liszt, a cukor, a mosó-, mosdó- és borotvaszappan, a tej, a vaj, és minden iparcikk”. A felsorolt hiánytermékekből azonban jegy nélkül sem lett több, ahogy valóságos küzdelem zajlott a fenyőfákért is.
1956 karácsonya
1956 decemberében a szovjet tankok segítségével hatalomra került Kádár-kormány, mintegy ellensúlyozandó az általa elrendelt és érvényben lévő kijárási tilalmat, újra kétnapos ünnepnek ismerte el a nevében is rehabilitált karácsonyt. A párt központi napilapja, a Szabad Népből átkeresztelt Népszabadság több cikkében is felemlegette a korábban tiltott kifejezést, s egy novellatárcában még „Jézuska” neve is leíratott, mi több, az akkor félig kollaboráns író, a moszkovita Illés Béla Karácsonyi levél címmel „a szocialista humanizmus” nevében kért kegyelmet a „megtévedt” – s az akkor már letartóztatásban lévő – írótársaknak a fegyveres erők miniszterétől.
Nagy Imre későbbi miniszterelnők az unokájával 1951-ben (Forrás: Fortepan)
Ó, vörös fenyő…
A kádári gárda 1958 nyarán kemény hangú határozatot hozott „a vallásos világnézet elleni harcról, a vallásos tömegek közötti felvilágosító és nevelőmunka feladatairól”. Az egyetlen „újszerű” javaslatuk az volt, hogy ismét rendszeressé kell tenni az 1954-ben debütált országházi fenyőünnepélyt. Ez meg is történt, és a rendszerváltásig jószerével ezzel pipálták ki az ideológiailag átértelmezett karácsony ügyét. A sajtóban és a rádióban (majd az 1960-as évektől a televízióban) minden ősszel megjelentek a helyszíni tudósítások arról, hogy a Magyar Úttörőszövetség illetékesei kiválasztották azt a 28-30 méteres „fenséges” fenyőfát, amelyet az év végén a Parlament kupolatermében állítanak majd fel. Később kiderült, hány mázsa szaloncukorral és csillogó üveggömbbel díszítik fel a fát, amelynek csúcsára a kommunizmus győzedelmes jelképe, a majd méteres átmérőjű vörös csillag került. A krónikák szerint évente 6-10 ezer gyermek élvezte a Fővárosi Nagycirkusz és az elmaradhatatlan bűvész, Rodolfo mutatványait. A parlamenti jutalomünnepségre meghívott kéknyakkendős kisdobosoknak és vörös nyakkendős úttörőknek tánc- és jelmezversenyt is szerveztek. A győztesek a Télapónak öltözött színésztől, a harsány nevetéséről mindenki által (fel)ismert Csákányi Lászlótól vehették át könyvdíjaikat.
Télapóvárás 1952-ben (Forrás: Fortepan)
A rendszer lazulása
Az 1960-as évek közepétől a karácsony szinte teljesen a kereskedelem hatáskörébe csúszott át. Az első időkben a sajtó a hiánycikkek miatt kárhoztatta a felelősöket, később inkább a karácsony elüzletiesedése miatt aggódtak. Az 1980-as években a gazdasági és politikai vezetés már „csak” politikai, közérzeti nyugalmat várt az év végi felhajtástól, vagyis hogy a boltokban legyen elegendő fenyőfa, hal, déli gyümölcs és műszaki cikk. Ennek azonban ritkán sikerült eleget tenni, a dolgozó nép újra és újra rohamot indított a slágertermékek (egyik évben a fridzsider, máskor a színes tévé, majd a videomagnó) megszerzéséért. A karácsonyhoz kapcsolódó szocialista eszme totális erodálása 1987-ben következett be, amikor is a Magyar Televízió december 24-én – harminc esztendővel korábbi elindulása óta először – egyenes adásban közvetítette a Mátyás-templomból az éjféli misét.
Néhány gasztro ötletet szeretnénk adni a karácsonyi ajándékozáshoz. Amikor mindent megvehetünk, nem véletlenül egyre népszerűbbek az egyénileg elkészített meglepetések, különösen, ha azok ehetők. Készítsenek önök is valami finomságot, ha van egy kis idejük, és csomagolják be egy-egy dobozba, üvegbe, amelyeket szépen ki lehet dekorálni selyemszalaggal, fenyőággal, üdvözlőkártyával. Akár egész évben készülődhetünk; a házilag készített lekvárok, befőttek, mézek, likőrök, chutney-k felbecsülhetetlen kincsek, amelyekkel biztosan örömet szerzünk.
Rozmaringos méz
1 kis üveg méz (a gesztenye- vagy repceméz a legjobb) 4 ág friss rozmaring
A rozmaringot beletesszük a mézesüvegbe, lezárjuk, és érni hagyjuk három hétig. Túrós édességekbe, vagy húsokhoz is felhasználhatjuk. (Forrás: origo.hu)
Rozmaringos méz
Grillázs
20 dkg (fél font) cukor vagy méz 10 dkg (negyed font) vegyes olajos mag, pl. dió, mandula, mogyoró, szezámmag, pekándió
Előszészítünk egy sütőlapot vagy nagyobb tepsit, aminek az aljára sütőpapírt teszünk, és a tűzhely mellé helyezzük. A cukrot egy lehetőleg teflonos vagy hasonló bevonatú serpenyőbe öntjük. Közepes lángon, fakanállal folyamatosan kavargatva melegítjük. Először percekig nem fog történni semmi, de nem kell bepánikolni. Nem öntünk alá sem vizet, sem mást. Egyszer csak elkezd kicsit összecsomósodni a cukor, mintha vizes lenne, majd szépen lassan szétolvad. Pont úgy fog kinézni, mintha olaj lenne. Ha esetleg maradnak benne kisebb cukorrögök a barnulás és olvadás ellenére, inkább vegyük le a tűzről időben, a rögök később nem fognak érződni, de semmiképp se égessük túl. Nagyon kell figyelni a színét: fokozatosan sötétedik, de ha már körülbelül gyantaszínű, világosbarna, akkor levesszük a tűzről, és azonnal belekeverjük a darált diót, vagy más magvakat. Amint elkevertük, rögtön a sütőpapírra csorgatjuk, minél vékonyabb rétegben. Hagyjuk, hogy teljesen kihűljön, és megszilárduljon (kb. 1 óra), majd egy vastagabb nejlonzacskóba tesszük, és széttörjük, vagy nem érzékeny felületen kalapáccsal vagy klopfolóval olyan apróra zúzzuk, amilyenre szeretnénk. (Forrás: nosalty.hu)
Mogyorós grillázs
Tojáslikőr
6 db tojás sárgája (közepes méretű, nagyon friss tojásból) 5 dl whisky 2,5 dl cukrozatlan sűrített tej 15 dkg porcukor 1 rúd vanília kikapart belseje 1/2 mokkáskanál őrölt szegfűszeg
A vaníliarudat hosszában félbevágjuk, apró magjait éles kés segítségével kikaparjuk. Az őrölt szegfűszeggel összekeverjük, félretesszük. Egy nagy keverőtálba rakosgatjuk a tojások sárgáit, hozzáadjuk a cukrot, és a konyhai robotgép habverőjével, erős fokozaton 5-6 perc alatt krémesre keverjük, majd hozzáadjuk a vaníliát és a szegfűszeget, további 2-3 percig keverjük. Folyamatos keverés mellett, a habverőt alacsonyabb fokozatra kapcsolva hozzáadjuk a sűrített tejet, majd a whisky-t. Az így kapott sűrű, habos italt legalább 2 órára lefedve hűtőszekrénybe tesszük. Ha már lehűlt, a habot óvatosan lekanalazzuk a tetejéről, jól zárható üvegbe vagy üvegekbe töltjük, hűtőszekrényben tároljuk. Érdemes minél gyorsabban elfogyasztani, de hűtőszekrényben, lehetőség szerint sötét palackban 4-6 hétig is tárolhatjuk. (Forrás: mindmegette.hu)
Tojáslikőr
Bacon dzsem
60 dkg bacon 1 vöröshagyma, vagy salottahagyma 2-3 gerezd fokhagyma 1dl whisky 1 ek juharszirup kevés balzsamecet (elhagyható) kevés barnacukor
A feldarabolt bacont ropogósra (!) sütjük egy serpenyőben. A hagymát megfonnyasztjuk a bacon zsírján, majd hozzáöntjük a whisky-t, a juharszirupot és a balzsamecetet, majd megszórjuk barnacukorral. A beízesített hagymát és a lepirított bacont összeforgatjuk egy aprítógépben, és készen is van a dzsem. (Forrás: streetkitchen.hu)
A szilvát beáztatjuk a pálinkába 1 napra. (Ha nincs, vodka, vörösbor, konyak is jó.) Másnap lecsöpögtetjük, és a szilvát finomra aprítjuk. A kekszet tegyük egy késes robotgépbe és őröljük finomra. Adjuk hozzá a szilvát és a vajat, majd dolgozzuk a géppel masszává. Formázzunk belőle kis golyókat. A bevonáshoz 10 dkg étcsokoládét egy tálban megolvasztunk, majd levesszük a tűzről és a maradék 5 dkg étcsokoládét apró darabokra vágva beleszórjuk és addig keverjük, amíg beleolvad. Egy tálcára sütőpapírt terítünk. Egy villa segítségével mártsunk bele teljesen egy golyót az étcsokoládéba. Ütögessük le a felesleget róla, és tegyük le az előkészített sütőpapírra dermedni. Ugyanígy készítsük el a többit is. Tehetjük mignon papírba vagy celofánra. (Forrás: lilafuge.hu)
Aszalt szilvás bonbon
Szeretetteli főzőcskézést és jó ajándékozást kívánunk!
Összeállította: Miklós Melánia, rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2018. december 15., szombat (MTI) – Mick Mulvaney, a Fehér Ház eddigi költségvetési igazgatója lesz Donald Trump amerikai elnök új kabinetfőnöke – ezt maga Trump jelentette be a Twitter közösségi oldalon helyi idő szerint pénteken este.
Az 51 éves Mulvaney, aki korábban dél-karolinai konzervatív republikánus törvényhozó volt, január elején veszi át az irányítást a lemondott John Kellytől. Kellyt Donald Trump “nagyszerű hazafinak” nevezte, és megköszönte eddigi munkáját. Az amerikai sajtóban megjelent értesülések szerint Mulvaney jól kijön az elnökkel. Előnyére vált az is, hogy volt törvényhozóként kongresszusi tapasztalatokkal is bír. Mulvaney munkáját eddigi helyettese, Russ Vought veszi át. Donald Trump első jelöltje a kabinetfőnöki posztra a 36 éves Nick Ayers, Mike Pence alelnök kabinetfőnöke volt. Ayers azonban visszautasította a felkérést, arra hivatkozva, hogy az év végén a kormányzati munkával is felhagy, mert lobbistaként és politikai tanácsadóként egy Donald Trumpot támogató politikai akcióbizottság munkatársa lesz. A Mulvaney kinevezését bejelentő Twitter-bejegyzés előtt pár órával pedig Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója közölte, hogy családi okok miatt pillanatnyilag nem kíván kabinetfőnök lenni. Az amerikai sajtóban megjelent értesülések és találgatások szerint esetleges kabinetfőnökként szóba került Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója, Jared Kushner, Donald Trump veje és tanácsadója, Matthew Whitaker ügyvezető igazságügyi miniszter, Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője, valamint Bill Shine, az elnöki hivatal kommunikációs igazgatója is. Maga Donald Trump csütörtökön újságíróknak csak annyit mondott, hogy öt személy közül választ majd. Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság elnöke (azaz a párt elnöke) és John Kelly, a tengerészgyalogság volt tábornoka után a jogász Mick Mulvaney lesz a harmadik kabinetfőnöke az Egyesült Államok 45. elnökének. Mick Mulvaney Twitter-bejegyzésében “fantasztikus megtiszteltetésnek” nevezte új megbízatását.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2018. december 12., szerda (MTI) – Donald Trump szerint az emberek “fellázadnának”, ha alkotmányos eljárás keretében eltávolítanák őt az amerikai elnöki hivatalból – idézte a Politico című lap kedden este Trump interjúját, amelyet a Reuters hírügynökségnek adott.
Trump a Fehér Ház Ovális irodájában fogadta a londoni székhelyű hírügynökség munkatársait. A mintegy félórás interjú során a többi között a Hasogdzsi-ügyről, az amerikai-szaúdi viszonyról, a jemeni háborúról, és az alkotmányos eljárás keretében történő esetleges eltávolításáról beszélt. “Nehéz eltávolítani valakit, aki semmi rosszat nem csinált, és aki országunk történetében a legvirágzóbb gazdaságot teremtette meg” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem aggódik emiatt, annál is kevésbé, mert szerinte “az emberek fellázadnának, ha ez megtörténne”. Az elnök kötekedő megjegyzést tett azokra az ügyészekre, akik vizsgálják 2016-os elnökválasztási kampánya munkatársainak állítólagos orosz kapcsolatait. “Pitiáner dolgok ezek” – mondta az újságíróknak. Volt ügyvédjére, Michael Cohenra utalva – akire pénteken kért az ügyész több évig tartó börtönbüntetést – Trump megjegyezte: ha Cohen hallgatási pénz kifizetésével meg is sértett bármilyen törvényt, az az ő baja. “Michael Cohen ügyvéd, feltételezem, tudja, mit csinál. Remélem, tudta is. Az ügyvédeim azt mondják, minden rendben volt” – jelentette ki. Ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy volt ügyvédje nem kampánypénzből fizette ki azt a pénzt, amelyet két nőnek adott állítólag azért, hogy hallgassanak a Trumphoz fűződő kalandjukról. Az újságírók kérdezték az elnököt Dzsamál Hasogdzsi, szaúdi újságíró meggyilkolásáról és arról, hogy szerinte vajon Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek volt-e köze hozzá, ám Trump közölte: nem kíván ezzel foglalkozni. “Annyit mondhatok – tette hozzá -, hogy ő (Szalmán herceg) azt állítja, hogy nem volt köze hozzá, egyesek azt mondják, hogy nem volt köze hozzá, mások pedig azt állítják, hogy volt köze”. Trump megismételte: “a tény az, hogy (a szaúdi trónörökös) vehemensen tagadja”. Kifejtette továbbá: reméli, nem hozakodnak elő azzal, hogy további lépéseket tegyen Szaúd-Arábia ellen, hiszen azzal a szaúdi pénz Oroszországba és Kínába vándorolna és több százezer amerikai munkahely is veszélybe kerülne. Donald Trump kifejtette: ő és kormányzata kiáll Szaúd-Arábia mellett és ez a trónörökös melletti kiállást is jelenti. “Ő Szaúd-Arábia vezetője” – fogalmazott és Rijádot “nagyon jó” szövetségesnek nevezte. A jemeni háborúról hangsúlyozta: nyitottan áll hozzá, hogy Washington véget vessen az amerikai részvételnek, de – mint mondta – “a tánchoz két ember kell”. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint Iránnak távoznia kell a térségből. Újraválasztási kampányáról szólva bizakodó hangot ütött meg. Idézte a Rasmussen közvéleménykutató-intézetet, amelynek hétfői adatai szerint 50 százalékos az elfogadottsága. “Ez nagyobb arányú, mint Obamáé volt, jóval nagyobb arányú” – mondta. És hozzátette: “még Bruce Springsteen is azt mondta, hogy nincs senki, aki legyőzhetné Trumpot”.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az I. világháború mindent megváltozatott és megkérdőjelezett Európában, nem oldott meg semmit, és a régi világot drámai erővel lökte át az újba, amely “a nyugat önbizalomvesztésének századává vált”.
Schmidt Mária – aki a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója is – az I. világháború utáni helyzetet elemző, Új világrend született című szerdai budapesti nemzetközi konferencián arról beszélt, hogy az I. világháború megváltoztatta a határokat, a politikai rendszereket, a lelkiséget és az erkölcsöt, a régi rend megszűnt, a régi értékeket érvénytelennek nyilvánították, de új tekintélypontokat és értékeket nem tudtak a helyükre állítani, mindez pedig még jobban elmélyítette a tömegek orientációs zavarát.
A főigazgató azt mondta, hogy a háborút lezáró békediktátumok a vesztes nemzetek puszta létét, nemzeti büszkeségük ellehetetlenítését célozták, és kizárólag arra irányultak, hogy meggyengítsék és megalázzák a legyőzötteket, akiket háborús bűnösöknek bélyegeztek.
A nemzeti önrendelkezés elvének alkalmazása a vesztesek bomlasztását és atomizálását tűzte ki célul – jelentette ki.
Hozzátette: ráadásul a béke fenntartása a látszatgyőztesekre, a britekre és a franciákra hárult, ők azonban erre nem voltak képesek, így a súlyos áldozatok árán kivívott győzelem alig negyed századig tartó fegyverszünetté zsugorodott.
Schmidt Mária közölte, a régi rend összeomlása után két lehetőség közül lehetett választani: a Thomas Woodrow Wilson elnök által képviselt amerikai út és a bolsevikok lenini utópiája közül.
A 20. század “százéves” háborúja végül 1989-1990-ben az Egyesült Államok győzelmével, a Szovjetunió összeomlásával és Európa egyesítésével zárult – mondta a főigazgató.
Megjegyezte: ugyanakkor a Nyugat azon hozzáállása, miszerint nyugatosítania, vagyis civilizálnia, demokratizálnia kell a kelet- és délkelet-európai, ázsiai vagy afrikai országokat, a 21. században sem módosult.
Schmidt Mária szólt arról is, hogy az egykori győztesek jogutódai újabban a nemzetállamokat teszik felelőssé a 20. század háborúiért. Korunk fő rákfenéjeként tekintenek a nemzeti szuverenitásra, és az azt tápláló nacionalizmusra, pedig a történelem során a birodalmak több terület- és nyersanyagszerző háborút indítottak, mint a nemzetállamok, ezért a nemzetállamok háborús bűnösnek bélyegzése minden alapot nélkülöz – emelte ki.
A főigazgató kitért arra is, hogy amikor Magyarország a rendszerváltozás után újra szabad lett, lelkesen várta, hogy csatlakozhasson a Nyugathoz, és megpróbált megfelelni az amerikaiak által hirdetett demokráciának. Mégis vesztesként kezelnek bennünket még mindig, immár 100 éve – fűzte hozzá.
Azt mondta, Magyarország három háborúban volt a vesztes oldalon, de megmaradt, és végül győztesként léphetett át a 21. századba, mert szabad és független maradt.
A magyarság teljesítette történelmi hivatását, megmaradt, működő és élhető ország jött létre, miközben hatalmas, az egész világot uraló birodalmak tűntek el, ehhez azonban szükség volt a két világháború között is jól teljesítő politikai elitre – hangoztatta Schmidt Mária.
A konferencián magyar és külföldi előadók az új világrendről, a háborút lezáró békeműről és a nemzeti önrendelkezés kérdéséről beszéltek.
