Főoldal Blog Page 751

Kövér László: szép évek elé néző Magyarországot látok magam előtt

Szigorítana a házszabály fegyelmi rendelkezésein Kövér László, az Országgyűlés elnöke, de nem várja ettől, hogy megakadályozza az ellenzéki akciókat. A házelnök az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a minisztériumi apparátusok blokkoló erejéről, az azonnali kérdések kiüresedéséről és a bizottsági ülések nyilvánosságáról is. A politikus, aki egyben a Fidesz országos választmányának elnöke is, részleteket árult el az EP-lista összeállításáról és a kormányzás hosszú távú terveiről is. A beszélgetés rövidített, szerkesztett változata.

Mit tart a parlamenti ősz legfontosabb politikai történésének?

Lehetséges, hogy még túlságosan is a friss események hatása alatt vagyok, de azt az anarchiába hajló eszetlen, irracionális rendbontást, amely december 12-én történt az Országgyűlésben, illetve a Parlament előtti téren.

Megítélése szerint a Házban mi történt?

Lehetett sejteni, hogy az ellenzék valami szintlépésre készül, hiszen előre be is jelentették, hogy mindenáron meg akarják akadályozni, hogy elfogadjuk azokat a törvényeket, köztük a munkaidő szervezésére vonatkozó törvénymódosítást is, amelyek a törvényhozás asztalán feküdtek. És miután korábban már kipróbáltak mindent, a sípolástól, a szirénázástól, a szimplán torokkal előidézett hangzavaron keresztül a pulpitusfoglalásig, ezért gondoltam, hogy csak ebből az eszköztárból kerülhet ki valami. Jól számítottam, azzal a különbséggel, hogy most ötvözték az eszköztárat, tehát minden előkerült, amit az elmúlt nyolc évben kipróbáltak a Parlamentben.

Szükségesnek látja-e a házszabály módosítását a december 12-i események után?

Ettől teljesen függetlenül gondolkozunk azon, hogy az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján hol kell apróbb finomításokat tenni. Kétségkívül, ami most történt a Parlamentben, felveti annak az igényét is, hogy

nézzük meg, kell-e változtatni a fegyelmi rendelkezéseken, mert úgy tűnik, hogy nem elég visszatartó erejűek.

Csak a tiltás irányába lehet elmozdulni, vagy vannak olyan tevékenységek, szemléltető eszközök alkalmazása például, amit érdemes volna engedélyezni?

Szerintem nincs ilyen. A szemléltető eszközöknek problémája eleve azért került be a házszabályba, mert az ellenzék úgy gondolta, hogy transzparenseket, molinókat, táblákat kell kifeszíteni a karzatra, meg felemelni a padsorok között. Normális körülmények között húsz éven keresztül senkinek nem jutott eszébe.

Bízik abban, hogy a további szigorúbb tiltás meg fogja akadályozni a hasonló folyamatokat?

Nem vagyok ennyire optimista, de

ha az ellenzéknek ez állandó jelleggel alkalmazott taktikai eszköze, akkor erre hadd válaszoljam egy kicsit ironikusan: akkor legalább fájjon nekik.

Tehát ne csak azoknak fájjon, akik normális módon szeretnék a parlamentet arra használni, amire való, a törvényalkotásra, hanem fájjon azoknak is, akik ezt meg akarják akadályozni.

A közös ellenzéki akciót a kampány kezdetének látja, vagy politikai tevékenységnek?

A kampány permanens gyakorlatilag 2010 óta, ezért nem pontosan tudni, hogy fél évvel a választások után ez még az előző választási kampánynak a vége, vagy már az újnak a kezdete. Én inkább lélektani okokra vezetem vissza, semmint politikaiakra.

Az ellenzéki képviselők meg az ellenzéki politikai közösségek olyan mértékben frusztráltak, hogy nem képesek a józan mérlegelésre és a higgadt stratégiakészítésre.

Számít arra, hogy az utcai tiltakozások egy idő után elülnek?

Eddig is így volt, és nem látom az okot, hogy ez most miért lenne másképpen. A modern parlamentáris demokráciák hitelességi válsággal küzdenek, maguk a nemzeti közösségek vannak kitéve olyan nyomásnak, olyan föllazító, destrukciós tevékenységnek, hogy az a közösségi érzés, amely a demokráciát működteti, amely a lelkét adja, kezd mindenhol meglazulni, vagy már talán reménytelenül szét is esett. Magyarországon még nem olyan súlyos a helyzet, de a tendencia megvan,

főleg a fiatalabbak körében eszmék, jövőképek, hitek nélkül nehéz értelmes politikai cselekvésre lehetőséget találni, és ez is egyfajta frusztrációt okoz.

Mindig van egy olyan kisebbség, amelyik heccelhető, amelyik hajlandó az utcai balhékban részt venni.

Azt, hogy Magyarországon még nem annyira súlyos a helyzet, mint máshol, úgy érti, hogy itt még lehet valamiféle közös cél?

Igen, ami nyilván részben a relatív elmaradottságunkból is fakad. Mi nem éltük meg soha a jóléti államot, történelmi értelemben magunkkal cipelt batyukat próbálunk kiüríteni. Elég drámai helyzetből indultunk 2010-ben, és az elmúlt nyolc esztendő, szerintem, ha valaki tárgyilagosan mérlegeli, akkor Magyarország újabb kori történelmének egyik legsikeresebb időszaka, még akkor is, ha kötelességszerűen és őszintén hozzá kellett tennünk, hogy nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy mindenkinek kolbászból van a kerítése.

Nagyon sok teendő van, nagyon sok ember még nem él úgy, ahogy egyébként a munkája alapján azt megérdemelné, de a folyamatok jó irányba mutatnak.

Házelnöki szempontból mennyire tartja egészségesnek azt a jelenséget, hogy nem a kormány, hanem országgyűlési képviselők nyújtanak be nagyon fontos törvényeket is?

Ez nem volt másképp 2010 előtt sem, legfeljebb a százalékokon érdemes molyolni. Nem látok nagy különbséget a számokban, csak 2010 és ’14 között volt különbség, hiszen akkor egy válságszituációban nagyon gyors törvényalkotási folyamatnak voltunk a részesei. Azóta ez a folyamat lelassult, a számok csökkentek, és ma visszatértünk oda, ahonnan elindultunk.

Nem érzékel olyan szándékot a képviselők által benyújtott törvények esetén, hogy ezzel igazából meg lehet spórolni rengeteg időt, egyeztetést és nyilvánosságot?

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez szóba se kerül. Természetesen van erre is példa. Van, amikor az idő sürget bennünket, és nincs idő hosszú hónapokig tartó egyeztetésre, és itt egy kicsit túl őszinte vagy sokakat meglepő megjegyzést is hadd tegyek:

az apparátusok lassító, blokkoló erejét sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A mindenkori apparátusoknak, bürokráciának is van egyfajta önmozgása, önérdeke, nem feltétlenül kapkodja el azt, amit egyébként a kormányok sürgősnek tartanának, vagy éppenséggel olyan lobbihatások érik oldalról, amelyek a végén kicsorbítják azt a politikai akaratot, amiből a törvényjavaslat született.

Akkor is, ha nem rá vonatkozik az adott törvény?

Igen, akkor is. Minden szervezetrendszernek megvan a maga belső működési logikája. Szokta volt mondani miniszterelnök úr, hogy

némely esetben a mindenkori miniszterei már úgy viselkednek, mint a saját ágazatuknak a szakszervezeti vezetői.

Már a politikus miniszter is hatása alá kerül a saját apparátusának. Amikor azt látjuk, hogy a magyar államigazgatás túlsúlyos és karcsúsítani kellene, akkor megkéri a miniszterelnök úr a minisztereket, hogy legyenek szívesek előterjesztést tenni, és kiderül, hogy nem tudnak jó ötlettel előállni, mert mindenkire szükség van éppen abban az intézményben, ahol éppen van.

Akkor jön a fűnyíró.

És akkor persze van a sírás-rívás, hogy ez nem teljesíthető. A minisztereket meggyőzik a saját munkatársai arról, hogy mindenkinek fontos a széke. És valóban mindenkinek fontos a széke, főleg az ő nézőpontjából nézve, de nem biztos, hogy társadalmi értelemben szükség van rá.

Elnök úrnak nagyon sok azonnali kérdést kell végighallgatnia. Hogy látja ezek színvonalát? Mert kívülről nézve ezek gyakran álkérdések, labdafeldobások, hogy le lehessen csapni, főleg, ha kormánypárti képviselő teszi fel.

Ezt hadd vitassam! Nem foszthatók meg a kormánypártok képviselői sem attól a lehetőségtől, hogy a saját kormányuktól kérdezzenek. Ellenben

az ellenzéki képviselők által föltett kérdéseknek szerintem legalább a 90 százaléka most már színtiszta gyalázkodás.

Eredetileg az azonnali kérdés mint műfaj arra szolgálna, hogy az interpellációk beadására, rendelkezésre álló időn túl fölmerülő aktuális vagy kevésbé fontos kérdéseket el lehessen mondani. De a konkrét tárgyi kérdések már nem nagyon kerülnek elő. Megszüntetni nem gondolnám, de nem tanácsolom a tisztelt választóknak, hogy sok időt töltsenek azzal, hogy ezt nézik vagy hallgatják a rendelkezésükre álló csatornákon.

A bizottsági munkát sem volna érdemes a jelenleginél nagyobb nyilvánosság elé vinni? Az érdemi munka nagyon sokszor ott zajlik, és néha más hangnemben, mint a plénumon.

Ez a dilemma az én fejemben is létezik. A törvényalkotási bizottságnak, amelyik nagy létszámú és a legfontosabb bizottság, miután a korábbi részletes plenáris vitát tereltük be ide, minden ülése nyilvános, ott van a kamera, tehát bárki hozzáférhet a bizottsági működéshez, és van kezdeményezés arra, hogy a többi bizottság esetében is valósítsuk ezt meg. Én azért vagyok kétségek között, mert a nyilvánosság, különösen a mostani hangulatban, inspirálja a képviselőket arra, hogy ne a szakmailag tartható álláspontjukat mondják, hanem kifelé próbáljanak szerepelni, és akkor a végén eljutunk oda, hogy ugyanaz zajlik majd, mint a plenáris ülésen.

Vissza akarják-e szorítani az úgynevezett salátatörvénykezés technikáját, amit minden kormány nagy kedvvel csinált?

Ez részben már visszaszorult, különösen azóta, hogy köztársasági elnök úr egy-két törvény visszaküldésével jelezte, hogy elege van ebből a gyakorlatból. Most is vannak salátatörvények, de ezek jellemzően egy nagy léptékű törvénymódosításból fakadó módosítási kötelezettségeket tartalmaznak.

Európai parlamenti választások is jönnek. A Fidesz listája készen lesz-e még ebben az évben?

Terveink szerint igen. Elnökségi ülést tartunk, majd választmányit, és ha sikerül összeállítanunk a listánknak legalább azt a részét, amelyik annyi nevet tartalmaz, mint ahány mandátumot Magyarország elnyerhet, akkor ezt beterjesztjük az országos választmány elé.

Nagy változások lesznek, vagy maradnak-e kint a képviselőik?

Maradnak és jönnek is haza.

Milyen arányban?

Ezt most még nem tudom megmondani. Eddig inkább a stabilitás jellemezte a kinti frakciónkat, Szájer József, aki vezette a kinti munkát, azt kérte tőlünk az elmúlt választások előtt is, hogy mivel nagyon fontos pozíció az Európai Parlament, és egy bizonyos ismeretségre meg kapcsolatrendszerre szert kell tenni ahhoz, hogy az ember ott tudja, hogy merre van a járás, csak annyit változtassunk, amennyit okvetlenül muszáj.

Most valószínű, hogy több lesz a változás, mint eddig szokott lenni.

De a magja a csapatnak elméletileg marad?

Sokan maradnak, igen, de nem tudom, hogy arányokban ők lesznek-e többen.

Külhoni magyar szervezetekkel az együttműködés folytatódik-e, vagyis onnan is mehetnek-e ki a Fidesz nevében?

Erdély és a Felvidék esetében ott is választhatnak a magyarok a saját politikai vezetőik közül is európai parlamenti képviselőket. És mi inkább arra ösztönöznénk őket, hogy Szlovákia, illetve Románia kvótáján belül szavazzanak minél többen arra a listára, amely magyarokat küldene az Európai Parlamentbe. Mi szeretnénk a környező országok, Ukrajna és Szerbia magyarságának azt a részét képviseltetni a Fidesz listáján, amelyik egyébként nem tud más módon bejutni oda, merthogy az ország az nem európai uniós tagállam.

Azt, hogy ki megy és ki marad, milyen szempontok szerint döntik el?

Nyilván lesz egy szakmai szempont is, nagyjából lehet tudni, hogy melyek azok a fontos ügyek, ahol jó, ha vannak kint olyan emberek, akik értenek a szakpolitikákhoz. Jó az is, ha mindig kerül be fiatal ember a frakcióba, aki adott esetben már lehet, hogy kint van Brüsszelben és már nem nulláról kezd, hanem beletanult az elmúlt néhány esztendőben. Az is egy szempont, hogy a magyar álláspontot meg kell kint jeleníteni, tehát olyan fajsúlyos politikusunk mindenképpen legyen, akiről tudják, hogy megvan Magyarországon a politikai háttere, valakinek számít a Fidesz informális hierarchiájában. Tehát sok szempont van, amit ötvözni kell.

Több mint tíz mandátumra számítunk, de nem olyan sok, hogy minden szempontot egyszerre lehessen érvényesíteni.

Navracsics Tibor biztosra a kampányban számítanak?

Nem, mert a bizottság mandátuma később jár le, mint a kampány lezajlik, és a bizottság tagjainak elvileg nem szabad pártpolitikai tevékenységet folytatniuk, legfeljebb olyan tevékenység megengedett, amely, mondjuk, a részvételt ösztönzi.

Mi alapján és mikor jelölik ki, hogy ki legyen a következő biztosjelölt a következő Európai Parlamentben?

Ez nagyon sok mindentől függ, példának okáért a következő európai parlamenti erőviszonyoktól is. Tehát az Európai Parlamentnek kell majda döntenie a biztosjelöltek személyéről, végső soron akit ott nem fogadnak el, abból nem lesz biztos. Erre volt korábban is példa. Akkor tudjuk majd felmérni, hogy ki az a személyiség és egyáltalán milyen területre tudunk eséllyel jelölni valakit, ha látjuk az erőviszonyokat a választások után.

Milyen erőviszonyokra készül?

Én azt látom, hogy a jobb- és balközép hagyományos pártok, amelyek belekényelmesedtek a hatalomba, nem vették észre, hogy közben a támogatottság meg elhúzódik mögülük és jönnek föl új radikális, adott esetben rendszerellenes, rendszerkritikus pártok. Ezek a nagy pártok most elkezdtek egy kicsit módosítani a korábbi retorikájukon. A politikájukon még nem, de már a migráció kérdését illetően a szóhasználaton, a verbális célkitűzésen már igen. Érzékelik, hogy veszélyben vannak, ezért próbálnak az emberek, a közvélemény irányába húzódni, hogy mentsék, ami menthető. A baloldal, a szocialisták, szociáldemokraták szinte menthetetlenek, ami nem azt jelenti, hogy a baloldal eltűnik, csak át fog alakulni.

Lehet, hogy a jobb- és a baloldal közötti erőviszonyok nem alakulnak át nagyon, csak a szerkezetük fog változni.

Érdeklődéssel várom, hogy milyen koalíciók jöhetnek létre majd a választások után.

Hol lesznek az erőközpontok az Európai Parlamentben?

Fennáll annak az esélye, hogy a korábbi értelemben véve nem lesznek erőközpontok, hanem önmagában a helyzet kinyitja a gondolkodást arról, hogy milyen koalíciós képletekben érdemes gondolkodni.

Kihez akarunk tartozni mi a következő Európai Parlamentben? Vagy kiket szeretnének, ha hozzánk tartoznának a következő Európai Parlamentben?

Mindenképpen azokat szeretnénk szövetségesül megnyerni vagy megtartani, akik az Európai Uniót valóban erősíteni akarják.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a mostani kormány és a Fidesz nem Európai Unió-ellenes. Az az álláspontunk, hogy a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére az Európai Unió a ma elképzelhető legjobb, leghasznosabb keret,

ennél nem tudunk jobbat, tehát nem akarunk kiszállni, nem akarjuk szétverni az uniót, nem akarjuk gyengíteni, épp ellenkezőleg. Azt látjuk, hogy az unió nem elég erős. Csak ebből mi nem azt a következtetést vonjuk le, hogy ez ürügy lenne arra, hogy megszüntessük a nemzetállamokat és egy föderalisztikus uniót hozzunk létre, ami pro forma hasonlít az Amerikai Egyesült Államokhoz, hanem azt vonjuk le, hogy azért gyöngült meg az Európai Unió, azért vesztette el a bizalmat nagyon sok társadalomban, merthogy éppen ezeknek a társadalmaknak, nemzeteknek a feje fölött akart valamiféle szupranacionális képződményt létrehozni. Inkább a nemzetállamok beleszólási lehetőségeit kellene megnöveln annak érdekében, hogy egységesen lépjenek fel. Nem mindenben kell egyetérteni. Szerintem Európa erőssége egyúttal a gyengéje is. A kulturális sokszínűség, az, hogy nemzetek alkotják és nemzetek építették fel az elmúlt ezer esztendőben, ezt egész egyszerűen nem lehet és nem is szabad homogenizálni, hanem tudni kell megállni az integrációban.

Önkormányzati választások is jönnek, a polgármesterek újraindításáról mikor döntenek?

Messze van ez még. Mindig azt az árkot szeretnénk átugrani, amely éppen előttünk van.

Fél évvel az általános választás után hogy látja, mi a Fidesz politikájának a célja az új ciklusban?

Bízzunk a közgazdászoknak a véleményében, és akkor Magyarország előtt jó gazdasági esztendők állnak. Viszonylag nagy, az Európai Unió ütemét meghaladó gazdasági növekedésre lehet számítani. A mögöttünk hagyott esztendők is ilyenek voltak és a mögöttünk hagyott esztendőknek egy jó részében már ezt a növekedést a bérek, a jövedelmek növekedése is követte. Ha ez a nyugodt gyarapodás folyik a következő néhány esztendőben, akkor Magyarország olyan lépést tesz előre, amelyre korábban nem volt még csak esélyünk sem.

Én szép évek elé néző Magyarországot látok magam előtt, remélem, hogy ez nem illúzió,

és persze ilyenkor mindig kötelességszerűen hozzá szoktam tenni, hogy ez csak az eszköz, a lehetőség arra, hogy az egyéb nem feltétlenül materiális, anyagi dolgokon múló társadalmi problémáinkat is próbáljuk megoldani. A demográfia, a népesedés, a családok helyzete, a gyermekvállalási kedv ösztönzése az, ami mindig első helyre kívánkozik.

Miért 2030-ig gondolkodnak? Még csak 2018 van.

Mert a demokráciának van egy súlyos hátránya, amit mi szeretnénk orvosolni: hogy a kormányok mindig négy évre néznek előre. Vannak olyan társadalmi bajaink – a demográfiát említettem, de az iskolarendszer ugyanúgy ide tartozik vagy az egészségügy –, amelyeket nem lehet négy év alatt megoldani.

Ha át akarunk alakítani nagy társadalmi rendszereket vagy meg akarunk oldani történelmi problémákat, ahhoz kell a távlatos gondolkodás.

Hogy akarja bevonni a határon túli magyarlakta területeket a kormány Magyarország fejlődésébe anélkül, hogy abból kint konfliktusok lennének?

Ez egy csöndes siker, amit fel tudunk mutatni az elmúlt években. A Felvidéken, a Délvidéken, Erdélyben és eleddig Ukrajnában is működött az a gazdaságfejlesztési program, amelyben a magyar kormány olyan forrásokat fordított ezekre a területekre, amelyek az ottani gazdasági, vállalkozói életet segítették annak érdekében, hogy az ottani magyarok boldoguljanak a saját szülőföldjükön. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy nemcsak ők gyarapodnak, hanem gyarapodik az ő környezetük is, tehát azok a települések is, ahol nemcsak ők élnek, hanem szerbek, románok, szlovákok vagy éppen ukránok, és közben azok a gazdasági kapcsolatok is bővülnek ezáltal, amelyek ezeket az országokat Magyarországgal összekötik. Minden okos kormány, mint az ukránt leszámítva az összes többi, ezt nem gáncsolja, nem ellenzi, hanem megpróbálja a maga javára fordítani.

YouTube player
YouTube player

Forrás: infostart.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Trócsányi László vezeti a Fidesz-KDNP EP-listáját

Budapest, 2018. november 14. Trócsányi László igazságügyi miniszter a közigazgatási bíróságokról, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésérõl és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának expozéját tartja az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. november 14-én. MTI/Soós Lajos

A Fidesz-KDNP felkészült az EP-választásokra, az országos választmány csütörtökön döntött a választási listáról. Trócsányi László vezeti majd a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási listáját. Az igazságügyi minisztert egyben európai biztosnak is jelölik – jelentette be a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján.

Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott, hogy EP-választásnak még sosem volt akkora tétje, mint a jövő évinek: a bevándorláspárti politikának véget kell vetni az Európai Parlamentben, és ezt az európai emberek tehetik meg. Kijelentette: a Fidesz-KDNP felkészült az EP-választásokra, az országos választmány csütörtökön döntött a választási listáról.

A Fidesz honlapján közzétett 21 fős lista a következő: Trócsányi László, Szájer József, Járóka Lívia, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Hölvényi György, Győri Enikő, Kósa Ádám, Bocskor Andrea, Deli Andor, Hidvéghi Balázs, Tóth Edina, Kovács István, Erdős Norbert, Rákossy Balázs, Schanda Tamás, Faragó Csaba, Király Nóra, Ékes József és Losonci Gergely. A kommunikációs igazgató azt mondta, hogy a mostani, bevándorláspárti brüsszeli vezetés migránsok milliói előtt nyitotta ki Európa kapuit, és ezzel veszélybe sodorta a kontinenst. Brüsszel, semmit sem tanulva az elmúlt évek borzalmas terrortámadásaiból, még több migránst akar hozni Európába – tette hozzá a politikus, hangsúlyozva: a magyarok ezt nem fogadhatják el, a Fidesz-KDNP-nek az a célja, hogy megőrizzék az ország biztonságát és megvédjék a kultúráját.

Az ellenzék már bebizonyította, hogy ebben a küzdelemben rájuk az Európai Parlamentben sem lehet számítani, mert Brüsszelt képviselik Magyarországon – jelentette ki. Ehelyett olyan jelöltekre van szükség, akik Magyarországot képviselik Brüsszelben, és ebben a küzdelemben csak a Fidesz-KDNP-ben lehet bízni – szögezte le. Az elmúlt napok kormányellenes tüntetéseire vonatkozó kérdésre Hidvéghi Balázs azt felelte: az ellenzék politikusai közül többen is elismerték, hogy a demonstrációk már régen nem a munka törvénykönyvének módosításról, hanem a hatalomról szólnak.

Az ellenzék nem tudja elfogadni a választás eredményét, ezért folyamodik erőszakhoz, provokációhoz – tette hozzá. Mint mondta, a demonstrációkon felfedezhető “a Soros-féle szervezetek” befolyása és részvétele; a magyar emberek többsége “döbbenten áll” az erőszak láttán. A törvénymódosítás a magyar munkavállalók érdekeit szolgálja, mert aki többet akar dolgozni, az ezt legálisan, több fizetésért és bérért teheti meg – mondta a kommunikációs igazgató.

Rákérdeztek arra is, hogy szerdán őrizetbe vették Ódor Ferencet, a Fidesz korábbi képviselőjét. Hidvéghi Balázs azt mondta, hogy mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, azokat mindenkinek be kell tartania, az ártatlanság vélelme azonban mindenkit megillet, amíg a bűnössége be nem bizonyosodik. A politikust megkérték, hogy véleményezze: az MSZP, a DK és a Párbeszéd előválasztást akar tartani januárban, hogy egyetlen jelöltet tudjanak állítani a főpolgármester-választáson.

Az ellenzék “összefogósdiban és castingban is elég erős”, látható, hogy őket régóta már csak a pozíciók megszerzése érdekli, nem a budapesti választókért, hanem a saját érdekükben lépnek fel – fogalmazott válaszában Hidvéghi Balázs.

MTI / echotv.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Lezárult a Mátyás király-emlékév

Szentmise, koncert és kiállítás zárta a budapesti Szent István-bazilikában szombaton a Mátyás király-emlékév programsorozatát, amelyet Hunyadi Mátyás születésének 575., uralkodása kezdetének 560. évfordulója alkalmából hirdetett meg 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szombati ünnepségen kiemelte: az emlékévekre azért van szükség, mert illő megemlékezni elődeinkről, hőseinkről, kötelességünk, hogy megismertessük őket a következő generációval. Ezen felül „ezek a nagyszerű emberek megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk”, továbbá a ma emberének is szüksége van rá, hogy erőt meríthessen a nemzetépítők munkájából.

„Nagy királyunk szerepe és jelentősége, megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott” – emelte ki. Hozzáfűzte: ezért is öröm, hogy hivatalos és protokollprogramok helyett igazi tartalommal sikerült megtölteni az emlékévet.

Semjén Zsolt felidézte, hogy az egyéves sorozat kínálatában többek között koncertek, kiállítások, színházi programok, tudományos konferenciák, öltözet- és fegyverbemutatók szerepeltek, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki, de elkészült a Merre járt Mátyás király? című internetes alkalmazás is. „Méltó módon ünnepeltük meg nagy királyunkat” – jelentette ki.

Csibi Krisztina, a programsorozat lebonyolításával megbízott Magyarság Háza igazgatója elmondta, hogy az emlékév januárban a szegedi dómban kezdődött. Az álruhás Mátyás utazása című programmal nemcsak a Kárpát-medence több mint százötven pontján jelentek meg iskolákban, óvodákban, kulturális intézményekben, polgármesteri hivatalokban, hanem a kanadai magyar közösségeket is felkeresték.

Az igazgató kiemelte a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítást, amely bejárva az országot az emlékév végén Budapestre érkezett. A tárlat – amely elsősorban a kultúrát támogató és a hazát védő királyt mutatja be – szombattól január 20-áig a Szent István-bazilika mellett tekinthető meg. Csibi Krisztina elmondta, hogy elkészült egy tíznyelvű katalógus is a kiállításhoz, valamint megjelent az országjáró Mátyást és a Magyarság Háza programjait bemutató képes album is.

A Magyarság Háza az emlékévben több szakmai szervezet segítségével egyebek mellett mesemondóversenyekkel, tanulmányi vetélkedőkkel, tudományos konferenciákkal, zarándoklatokkal, szabadtéri programokkal, öltözet-, fegyver-, étel- és italbemutatókkal, jótékonysági rendezvényekkel emlékezett meg a királyról – foglalta össze.

Az emlékévet záró ünnepségen koncertet adott a Lux Aurumque kamarakórus és a Madéfalvi Schola, majd ünnepi szentmise következett, amelyet Snell György Esztergom-budapesti segédpüspök és Kémenes Lóránt kolozs-dobokai főesperes celebrált.

Forrás. magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Magyartalanítás a Délvidéken

Két könyvet adott ki a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány, amelynek célja, hogy megjelenési lehetőséget biztosítson a délvidéki magyarságot sújtó tragikus események kutatásával foglalkozóknak. Az ismeretterjesztésen kívül feladatuknak tekintik a korábbi időszak elhallgatásainak feloldását, illetve támogatni kívánják az ártatlanul kivégzettek rehabilitálásának folyamatát is. A 82 éves Matuska Márton A föld alól is eltűntek – A Sajkásvidék magyartalanításának története című munkája újabb lépés a történelmi tisztánlátás irányába. Az újságíró az 1944–45-ös délvidéki atrocitások elismert kutatója, aki az elsők között kezdett el foglalkozni a titói népirtás tragikus eseményeivel.

A Sajkásvidék Bácska legdélebbi része, ahol a magyarok és a szerbek közötti konfliktusok története évszázadokra nyúlik vissza. Az 1940-es évek elejére rengeteg indulat rakódott egymásra. Az első délvidéki razzia 1942 januárjában zajlott, „amikor a magyar fegyveres erők számoltak le elsősorban a partizánháborút szító – partizán és csetnik egységbe tömörült – szerbekkel, valamint – egészen más okból – a zsidókkal. E razziára hivatkozva következett be 1944 végén és 1945 elején a második razzia.”

A kötet ez utóbbi magyar vonatkozású eseményeivel foglalkozik. A titói Jugoszlávia partizánjai részéről Bácska visszafoglalása 1944 őszén kezdődött, s a „felszabadítás” hamarosan népirtásba torkollott. Sós Istvánnak például mindkét szemébe kést szúrtak, Takácsné Schmidt Ilonát megerőszakolták, majd szakszerűen feldarabolták.

A szerbbarát Molnár Andor bírói hivatala idején sokaknak nyújtott segítséget. Őt is kegyetlenül lemészárolták. Állítólag a helyi partizán „úgy végzett vele, hogy késsel felhasította a mellkasát, és még élve kitépte a szívét”.

A könyvben Matuska a Sajkásvidékhez sorolt helységek közül – ahol már folyt kutatás – Csúrog, Zsablya, Kabol, Tiszakálmánfalva, Mozsor és Sajkáslak eseményeivel foglalkozik hosszabban. A kötet végén pedig közli azon magyar áldozatok névsorát, akiket a személyes vallomások, a történeti munkák, az emlékiratok, illetve a levéltári dokumentumok alapján sikerült fellelnie.

Baranyai István és Molnár Tibor Mohol 1944–45 című műve az Ada községhez tartozó, Zenta és Óbecse között található településen zajlott magyarirtás története. 1944. október elején mintegy nyolcezer szovjet katona és hozzájuk csatlakozott jugoszláv partizán kelt át a Tiszán Adánál és Moholnál. A katonai közigazgatás bevezetése után ártatlan magyar embereket likvidáltak.

A kivégzetteket és az elüldözötteket háborús bűnössé nyilvánították, vagyonukat elkobozták.

A moholi anyakönyvvezető, Baranyai István hosszú évek alatt gyűjtötte össze az áldozatok névsorát, történeteiket és fényképeiket. A háború után azokat az embereket, akikről nem rendelkez­tek biztos információval – életüket vesztet­ték-e, fogságba kerültek vagy máshol kezdtek új életet –, eltűnt személyként tartották nyilván, majd egy idő után a hozzátartozók kezdeményezésére holttá nyilvánították. Molnár Tibor levéltári adatokkal, illetve a halotti nyilvántartási és vagyonelkobzási iratokkal egészítette ki a kötetet.

(Matuska Márton: A föld alól is eltűntek. Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány, Budapest, 2018, 141 oldal. Ára: 2000 forint. Baranyai István–Molnár Tibor: Mohol 1944–45. Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány, Budapest, 2018, 99 oldal. Ára: 2000 forint)

Forrás: magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Interjú Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal

Exkluzív interjút készített a Kárpát Express a csíkszeredai börtönben raboskodó Beke Istvánnal és Szőcs Zoltánnal, akiket a román hatalom először felmentett a vádak alól, majd terrorizmusra változtatva a vádat jogerősen 5 év börtönre ítélt.

YouTube player

Forrás: itthon.ma

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Orbán Balázs: fontos új szellemi műhelyeket létrehozni a Kárpát-medencében

Fontos, hogy a Kárpát-medencében új szellemi műhelyek jöjjenek létre a magyar fiataloknak, mert ők azok, akik majd a magyarság évszázadává teszik a 21. századot – jelentette ki Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán a felvidéki Martoson.

Orbán Balázs a Martosi Közösségi Ház és az Esterházy Akadémia átadó ünnepségén mondott beszédében hangsúlyozta: a most felnövő nemzedéknek nagyon nagy szerepe van, mert rájuk vár feladat, hogy kigondolják, hogyan tudják a magyarság évszázadává tenni a 21. századot. Rámutatott: ezért van szükség olyan szellemi műhelyek létrehozására a Kárpát-medencében, mint a most átadott Esterházy Akadémia, amelyben közéletben aktív fiatalokat képeznek.

„A magyar kormány azért tartotta fontosnak támogatni az Esterházy Akadémia működését, mert az intézmény olyan tudást tud átadni a felvidéki magyar fiataloknak, amellyel felvértezve azok a helyi magyar közösség komoly és felelősségteljes képviselőivé válnak majd” – fejtette ki Orbán Balázs.

Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke, aki ugyancsak részt vett az átadón, beszédében rámutatott: olyan kezdeményezésről van szó, amely a felvidéki magyar fiatalok jövőjének megteremtését, tudástáruk bővítését támogatja, s mint ilyen az MKP teljes támogatását élvezi. Kiemelte: a jövő generációké az a feladat, hogy biztosítsák a magyar közösség további megmaradását és fejlődését, és ehhez hozzájárulhat az Esterházy Akadémia is, ahol a közösség érdekét szolgáló maradandó értékek jönnek majd létre.

A most átadásra került Martosi Közösségi Ház és a már működő Esterházy Akadémia az első már elkészült elemei a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola nevet viselő komplexumnak, amely európai uniós forrásokból jön létre.

Gubík László, az Esterházy Akadémia igazgatója az MTI-nek elmondta: a komplexum – amelynek kialakításáról még 2016-ban született meg a döntés – egyes elemei folyamatosan készülnek el, a tervek között szerepel még mások mellett egy kalandpark, egy jurtamúzeum valamint több színpad megépítése is. A teljes komplexum uniós forrásból, 1,3 millió euróból jön létre a határon átívelő Interreg program keretében, a most átadott rész mintegy százezer euróból valósult meg. A komplexumban működő intézmények, így az Esterházy Akadémia működését a magyar állam támogatja.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Bejelentette lemondását a belga miniszterelnök

Bejelentette lemondását kedden Charles Michel belga miniszterelnök, miután a kormánya kisebbségbe szorult amiatt, hogy az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt kilépett a koalícióból az ENSZ migrációs csomagja feletti vita miatt.

Michel a parlament előtti beszédében közölte, hogy még este személyesen benyújtja lemondását Fülöp belga királynak.

A Le Soir című helyi lap friss értesülései szerint a legvalószínűbb, hogy az uralkodó nem dönt rögtön arról, hogy elfogadja-e a lemondást, hanem egyeztetni fog a pártokkal, megpróbálva közöttük „megtalálni a közös nevezőt”.

Jövő májusban lesznek választások Belgiumban, így szakértők szerint az is a lehetőségek között van, hogy a király arra kéri Michelt, hogy korlátozott jogkörökkel ugyan, de maradjon a posztján egy ügyvivő kormány vezetőjeként, de újabb koalícióalakítás, illetve akár előrehozott választás is lehet.

Több párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be kedden a kisebbségi kormány ellen, Michel azonban ezt ellenezte, inkább az ellenzéki erők külső támogatásában és konstruktív hozzáállásában bízva folytatni szerette volna a politikai munkát a legfontosabb ügyekben a jövő évi választásokig.

Michel elmondta, meggyőződése, hogy ez szolgálta volna leginkább az állampolgárok érdekeit, a javaslatát azonban szerinte „meg sem hallgatták”, így nem volt más választása, mint a lemondás.

Az ország legnagyobb pártjának számító N-VA azután lépett ki a koalícióból, hogy a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, tiltakozásuk ellenére is alá fogja írni az ENSZ migrációs csomagját. Erről parlamenti szavazást is tartottak, amelyen a képviselők nagy többsége támogatásáról biztosította az egyezményt.

Az egyezmény jóváhagyási folyamatából Ausztrália, az Egyesült Államok és Izrael mellett több európai uniós tagország, köztük Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is kilépett végül.

A világszervezet 193 országa még 2016-ban egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése.

Az ellenzők azzal érveltek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, illetve nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Száz nap múlva brexit – ha kell, szükségállapottal

Közeleg a brexit időpontja, Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. Száz nap van hátra, de sok minden még rendezetlen. A brit nagyvállalatok aggódnak, mert úgy vélik, hogy hiányos a felkészülés. Az import- és exportszállítmányok esetleges fennakadásai esetére Theresa May miniszterelnök kész katonai alakulatok segítségét kérni.

A brit nagyvállalatok közös nyilatkozatukban arra mutattak rá, hogy miközben március 29-én Nagy-Britannia mindenképp kilép az unióból, a bonyolult feladat végrehajtását nemcsak az ellenzék obstrukciója teszi még nehezebbé – hiszen a Munkáspárt még arról sem tett le, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be Theresa May ellen -, hanem a kormánypárton belüli elégedetlenkedők machinációi is.

Theresa May eltökélt szándéka, hogy a brexitet akkor is végrehajtsa, ha a kilépésről kidolgozott tervezetet nem fogadja el a brit parlament, tehát

London rendezetlen körülmények között is búcsút mond az uniónak.

A kormány titokban kért erről jogi tanácsot, és egyelőre kizártnak látszik, hogy a brexitről újabb népszavazást tartsanak – mint ahogy azt egyes csoportok követelik.

Nem tudni, taktikázik-e May annak érdekében, hogy szükségállapotot végül ne kelljen bevezetni, és ezért vázolt-e fel terveket arról, mit tesz a kormány, ha március végén megállapodás nélküli brexitre kényszerül. Szerepel például a miniszterelnök terveiben olyan esetleges rendkívüli lépés is, hogy a helyzet rendeződéséig 3500 katona lásson el szállítási és egyéb, ezzel összefüggő feladatokat.

A kabinetnek már tizenegy tagja hajlandó beleegyezni, hogy ha a parlament nem hagyja jóvá a rendezési tervezetet és így következik el a kilépés napja, akkor a kormány időleges érvényű szükségmegoldásokat is bevezessen.

Az is valószínűnek tűnik, hogy rendezetlen brexit esetén alkalmi megállapodásokkal viszonylag simán tovább tud gördülni Nagy-Britannia szekere.

Nyitókép: MTI/EPApool/Neil Hal
Forrás: infostart.hu
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Szijjártó Péter: Súlyos hibát követ el a világszervezet a migrációs csomag elfogadásával

Rendkívül súlyos hibát követ el az ENSZ azzal, hogy a közgyűlés szerdai plenáris ülésén elfogadja a globális migrációs csomagot – nyilatkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem sokkal az ülés kezdete előtt New Yorkban. A külügyi tárca vezetője a keddi szavazásra is kitért, meglátása szerint akármit mondanak a globális migrációs csomagról, az jogilag kötelező érvényű dokumentum.”

A miniszter megjegyezte, a világszervezet pontosan ugyanazt a hibát követi el, amelyet az Európai Unió követett az elmúlt három és fél évben, ráadásul míg az elhibázott uniós politika csak európai szinten, a globális csomag világszinten vezet veszélyes folyamatokhoz, újabb és újabb migrációs hullámok elindulásához. Szijjártó Péter szerint

a csomag semmibe veszi azoknak az országoknak és embereknek az érdekeit, akik szeretnének békében és nyugalomban élni a hazájukban, ahogy azt az elmúlt évtizedekben tették.

Szijjártó Péter szerint a csomag azt állítja, hogy minden ország érintett a migrációban, kiindulási, tranzit- vagy célországa annak, Magyarország azonban ezzel nem ért egyet, egyik sem kíván lenni a három közül.A külügyminiszter szerint ez a csomag Európa elárulását jelenti, és az is látszik, hogy sem az európai országok, sem maga Brüsszel nem vette figyelembe az előkészületeket.

Az afrikai és a latin-amerikai országok, továbbá a kis szigetországok érdekei viszont teljes mértékben tükröződnek a csomagban. – tette hozzá. Szijjártó Péter szerint beszédes, hogy egyre nagyobb azoknak az ENSZ-tagországoknak a száma, amelyek nem fogadják el a paktumot. ”

Azt gondolom, ez a szám azzal párhuzamosan nőtt, ahogy egyre többen elolvasták, hogy mi is van pontosan a csomagban- fogalmazott. Ennek kapcsán kiemelte,

Magyarország a magyar emberek érdekeit és biztonságát helyezi előtérbe.

Hozzáfűzte, a magyar kormány migrációs politikájának lényege világos: az ország határait megvédi, az ország területére illegálisan senki sem léphet be. Szijjártó Péter úgy vélte,akármit mondanak a globális migrációs csomagról, az jogilag kötelező érvényű dokumentum.

Az elköteleződés és a kötelezettség szavak nyolcvanszor szerepelnek benne,és minden csatlakozó ENSZ-tagország számára saját nemzeti akcióterv kidolgozását írja elő a csomag végrehajtása érdekében.- példázta.

Hozzátette, hogyezt a filmet láttuk már egyszer Európában, amikor az önkéntes alapon induló befogadási, migránsletelepítési kvótákból kötelező kvóta lett.A külügyi tárca vezetője éppen ezért továbbra is jó döntésnek tartja, hogy Magyarország időben kilépett a globális csomag elfogadási folyamatából, és úgy döntött, hogy a csomag egyetlen elemét sem tekinti kötelezőnek vagy irányadónak magára nézve.

Forrás: www.origo.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Sallói Dániel magyar válogatott csapattársat kapott Kansasban

Az észak-amerikai labdarúgó-bajnokságban (MLS) szereplő, a Sallói Dánielt és Németh Krisztiánt is foglalkoztató Sporting Kansas a hivatalos honlapján tudatta, hogy leszerződtette a Budapest Honvéd magyar válogatott focistáját, Baráth Botondot.

A háromszoros magyar válogatott játékos kétéves szerződést kötött a kansasi klubbal, egyéves hosszabbítási opcióval. Baráth 11 évet töltött Kispesten, azonban a december 31-én lejáró szerződését nem hosszabbította meg, így ingyen igazol új klubjához.

A 26 éves játékos az idei szezonban 16 bajnokin és két Európa-liga-selejtezőn lépett pályára a Honvédban, a Marco Rossi vezette magyar válogatottban idén október 15-én debütált az észtek ellen 3-3-ra végződő Nemzetek Ligája-mérkőzésen.

Baráth Botond a Magyar Futball Akadémián nevelkedett, 2012 nyarán mutatkozott be az NB I-ben, ahol eddig 187 mérkőzést játszott. A 2016/2017-es szezonban alapembere volt a Marco Rossi vezette kispesti bajnokcsapatnak.

Forrás: www.origo.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

599. honismereti rejtvényjáték – 2018.12.23.

A BOCSKAI RÁDIÓ
599. honismereti rejtvényjátéka – 2018. december 23.

 

A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thurner Klára, Kaczvinszky Borbála.

Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:

  1. Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
  2. A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
  3. Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.

Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114

Telefon:
(216) 523-3900

Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.

Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 ó

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Tündérek gyülekezőhelye

“A hagyomány azt tartja, hogy azt Maka, a székely rabonbánok egyike épitette és lakta. Később a várőrség átköltözvén a Küküllőn, ottan Makkfalvát alapitotta, az elhagyott vár pedig szép aranyhaju tündéreknek maradott, ezeknek éjjelenkint még most is lezeng énekök, midőn szép zeneszó mellett körültánczolják a vár falait. Én ugyan a rege tündéreiből egyet sem láttam, de tündérien szép a kilátás, mi a vár hegyeséről feltárul, mert látszik innen a Kis-Küküllő kies völgye Szováthától le egész Sz.-Györgyig, hol azok a magas pléhvel fedett tornyok mint megannyi tündöklő diszgúlák és azok a sok regényesen fekvő faluk mint megannyi oázok tünnek fel, az a kanyarogva ragyogó Küküllő pedig gyémánt lánczkint fut végig a barátságos völgyön, míg fenn a kéklő szép havasok, a büszke Mezőhavasés czifrán kifodrozott Cserepeskő büszkélkednek, aljukon a szováthai és ilyésmezei völgyek nyilataival, melyeket egyik felől az emlékdús Bekecs, másik felől a siklódi Nagykő határól és ott lenn a zöldelő mezőkön, a fehérlő országúton szorgalmas hangyaként nyüzsög a munkás, a lelkes székely nép; megélénkitve, megelevenitve a tájak ezen legszebbikét.”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

A legenda meghallgatható a legendarium.ro weboldalon.
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Karácsony a szocializmusban

A kommunista államvezetés már 1949-től igyekezett megakadályozni, hogy az ünnep ürügyén az egyházak „a tömegekhez, különösen az ifjúsághoz közelebb férkőzzenek”. Így lett a karácsony, a béke és szeretet ünnepe fenyőünnep, amelyek keretében a több évezredes keresztény szertartásokat „szocialista szertartásokkal” akarták felváltani. Murányi Gábor cikke a Múlt-kor magazin 2013-as tavaszi számában jelent meg.

A „bőség” karácsonya

A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) politikai bizottságának propaganda ügyekben illetékes agitációs osztálya úgy gondolta, hogy ha a karácsonnyal kapcsolatos rendezvényeket az ország minden településén „a békéért folytatott harc és a dolgozók egymás iránti szeretetének” jegyében tartják meg, akkor államosíthatják a karácsonyt (is). Ehhez – véleményük szerint – csupán annyi kell: „tudatosítjuk, hogy az idei boldog karácsonyt, a jólét karácsonyát, a Szovjetunió segítségével létrejött népi demokratikus rendszerünknek és annak vezetőjének, a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetjük, amely a 3 éves tervvel megteremtette számunkra a bőség karácsonyát”. Ezen kívül „minden gyermekben tudatosítani kell, hogy népi demokráciánk mennyire szereti” őket, ezért aztán december 22-én minden tanuló részt vehet az általános és középiskolákban felállítandó karácsonyfák feldíszítésében, másnap, 23-án pedig az iskolák szülői munkaközösségei rendeznek ünnepséget, ahol egy-egy könyvvel ajándékozzák meg a gyerekeket.

Az ötvenes évek karácsonya (Forrás: mult-kor.hu)

Az elképzelések szerint 1949. december 24-e (még) megmaradhatott volna a családoknak, merthogy újabb, országra szóló programokat (bábjáték előadásokat, aktivisták készítette ajándékok kiosztását, mesedélutánokat, falujárók színielőadásait) csak 25-re és 26-ra terveztek „az MNDSZ karácsonyfái alatt”. A nagy népi demokratikus adományozásból a felnőttek sem maradhattak ki, ők – a tervezet szerint – tánccal egybekötött esti mulatságokon vigadhattak. Sőt, karácsonykor az ország összes filmszínháza egy forintra mérsékelte (volna) a belépőjegyek árát.

Éjféli misék suba alatt

E tervekből azonban 1949 karácsonyán jószerével semmi nem valósult meg, Sztálin 70. születésnapja ugyanis mindent zárójelbe tett: Jézus földi születésének emléknapját a diktátort istenítő hét helyettesítette. A kommunista pártvezetés ünnep-fóbiájának talán legékesebb bizonyítéka volt, hogy a politikai rendőrség egy évvel korábban éppen karácsony második napján szállta meg Mindszenty József hercegprímás esztergomi érseki palotáját, ahol előbb tüzetes házkutatást tartottak, majd magukkal hurcolták a hazaárulással és valutázással vádolt bíborost.

Az 1950-es években „téves tannak”, „ideológiai csökevénynek” minősítették, hogy „karácsonykor Jézus születését ünnepli az emberiség”, ezért számos intézkedéssel nehezítették az ünneplést. Az állami, pártkézbe vett sajtó hosszú hasábokon át sorolta az „érdekesebbnél is érdekesebb” ünnepi programokat, az Új Ember című katolikus hetilap csak utolsó oldalas apróbetűs kíshírben merte tudatni a hívekkel, hogy „a karácsonyi éjféli miséket Budapesten és vidéken a szokott időben tartják meg”. Valódi bátorságpróbának számított az éjféli misén való megjelenés, a párt álcázott aktivistái (s nem ritkán a megfélemlített, beszervezett hívők) ugyanis nem csak azt jelentették, hogy a papok mit mondtak a szószékről, hanem azt is, hogy kik hallgatták őket.

Fenyőünnep

A karácsony eljelentéktelenítését szolgálta az az intézkedés, amelyet a Rákosi Mátyás vezérelte politikai bizottság 1952 végén hagyott jóvá, majd a hatalomra való visszatértekor, 1955-ben újra foganatosított: egy napra szűkítette a „szeretet ünnepét”, amelyet fenyőünnepnek neveztek el. Átkeresztelésen esett át advent harmadik és negyedik vasárnapja, ezeket az ezüst-, illetve aranyvasárnap kifejezés váltotta fel. S hogy az ideológiai katyvasz még teljesebb legyen, nem csak az ajándékhozó Jézuskát száműzték a szocializmus szótárából, hanem a szerepét átvevő Mikulást is. Helyette messziről (néhány buzgó kultúragitátor szerint egyenesen a nagy Szovjetunióból) érkezve, a forradalom vörös köntösét viselő jóságos Télapó varázsolta elő zsákjából a „minden jót”.

Fenyőfaárus a Krisztina körúton, 1953 (Forrás: Fortepan)

Rákosi ajándéka

Népét a párt 1951-ben igen sajátos ajándékkal lepte meg. A belügyminisztériumi rendelet szerint az év utolsó hónapjában „jegy nélkül, teljesen szabadon vásárolható a kenyér, a liszt, a cukor, a mosó-, mosdó- és borotvaszappan, a tej, a vaj, és minden iparcikk”. A felsorolt hiánytermékekből azonban jegy nélkül sem lett több, ahogy valóságos küzdelem zajlott a fenyőfákért is.

1956 karácsonya

1956 decemberében a szovjet tankok segítségével hatalomra került Kádár-kormány, mintegy ellensúlyozandó az általa elrendelt és érvényben lévő kijárási tilalmat, újra kétnapos ünnepnek ismerte el a nevében is rehabilitált karácsonyt. A párt központi napilapja, a Szabad Népből átkeresztelt Népszabadság több cikkében is felemlegette a korábban tiltott kifejezést, s egy novellatárcában még „Jézuska” neve is leíratott, mi több, az akkor félig kollaboráns író, a moszkovita Illés Béla Karácsonyi levél címmel „a szocialista humanizmus” nevében kért kegyelmet a „megtévedt” – s az akkor már letartóztatásban lévő – írótársaknak a fegyveres erők miniszterétől.

Nagy Imre későbbi miniszterelnők az unokájával 1951-ben (Forrás: Fortepan)

Ó, vörös fenyő…

A kádári gárda 1958 nyarán kemény hangú határozatot hozott „a vallásos világnézet elleni harcról, a vallásos tömegek közötti felvilágosító és nevelőmunka feladatairól”. Az egyetlen „újszerű” javaslatuk az volt, hogy ismét rendszeressé kell tenni az 1954-ben debütált országházi fenyőünnepélyt. Ez meg is történt, és a rendszerváltásig jószerével ezzel pipálták ki az ideológiailag átértelmezett karácsony ügyét. A sajtóban és a rádióban (majd az 1960-as évektől a televízióban) minden ősszel megjelentek a helyszíni tudósítások arról, hogy a Magyar Úttörőszövetség illetékesei kiválasztották azt a 28-30 méteres „fenséges” fenyőfát, amelyet az év végén a Parlament kupolatermében állítanak majd fel. Később kiderült, hány mázsa szaloncukorral és csillogó üveggömbbel díszítik fel a fát, amelynek csúcsára a kommunizmus győzedelmes jelképe, a majd méteres átmérőjű vörös csillag került. A krónikák szerint évente 6-10 ezer gyermek élvezte a Fővárosi Nagycirkusz és az elmaradhatatlan bűvész, Rodolfo mutatványait. A parlamenti jutalomünnepségre meghívott kéknyakkendős kisdobosoknak és vörös nyakkendős úttörőknek tánc- és jelmezversenyt is szerveztek. A győztesek a Télapónak öltözött színésztől, a harsány nevetéséről mindenki által (fel)ismert Csákányi Lászlótól vehették át könyvdíjaikat.

Télapóvárás 1952-ben (Forrás: Fortepan)

A rendszer lazulása

Az 1960-as évek közepétől a karácsony szinte teljesen a kereskedelem hatáskörébe csúszott át. Az első időkben a sajtó a hiánycikkek miatt kárhoztatta a felelősöket, később inkább a karácsony elüzletiesedése miatt aggódtak. Az 1980-as években a gazdasági és politikai vezetés már „csak” politikai, közérzeti nyugalmat várt az év végi felhajtástól, vagyis hogy a boltokban legyen elegendő fenyőfa, hal, déli gyümölcs és műszaki cikk. Ennek azonban ritkán sikerült eleget tenni, a dolgozó nép újra és újra rohamot indított a slágertermékek (egyik évben a fridzsider, máskor a színes tévé, majd a videomagnó) megszerzéséért. A karácsonyhoz kapcsolódó szocialista eszme totális erodálása 1987-ben következett be, amikor is a Magyar Televízió december 24-én – harminc esztendővel korábbi elindulása óta először – egyenes adásban közvetítette a Mátyás-templomból az éjféli misét.

Karácsonyi bevásárlás a Blaha Lujza téri Corvin Áruházban, 1979 (Forrás: Fortepan)

Forrás: https://talita.hu/magazin/karacsony-a-szocializmusban/

A cikket Miklós Melánia, KCSP-ösztöndíjas választotta és szerkesztette.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Ehető ajándékok

Néhány gasztro ötletet szeretnénk adni a karácsonyi ajándékozáshoz. Amikor mindent megvehetünk, nem véletlenül egyre népszerűbbek az egyénileg elkészített meglepetések, különösen, ha azok ehetők. Készítsenek önök is valami finomságot, ha van egy kis idejük, és csomagolják be egy-egy dobozba, üvegbe, amelyeket szépen ki lehet dekorálni selyemszalaggal, fenyőággal, üdvözlőkártyával. Akár egész évben készülődhetünk; a házilag készített lekvárok, befőttek, mézek, likőrök, chutney-k felbecsülhetetlen kincsek, amelyekkel biztosan örömet szerzünk.

Rozmaringos méz

1 kis üveg méz (a gesztenye- vagy repceméz a legjobb)
4 ág friss rozmaring

A rozmaringot beletesszük a mézesüvegbe, lezárjuk, és érni hagyjuk három hétig. Túrós édességekbe, vagy húsokhoz is felhasználhatjuk. (Forrás: origo.hu)

Rozmaringos méz

Grillázs

20 dkg (fél font) cukor vagy méz
10 dkg (negyed font) vegyes olajos mag, pl. dió, mandula, mogyoró, szezámmag, pekándió

Előszészítünk egy sütőlapot vagy nagyobb tepsit, aminek az aljára sütőpapírt teszünk, és a tűzhely mellé helyezzük. A cukrot egy lehetőleg teflonos vagy hasonló bevonatú serpenyőbe öntjük. Közepes lángon, fakanállal folyamatosan kavargatva melegítjük. Először percekig nem fog történni semmi, de nem kell bepánikolni. Nem öntünk alá sem vizet, sem mást. Egyszer csak elkezd kicsit összecsomósodni a cukor, mintha vizes lenne, majd szépen lassan szétolvad. Pont úgy fog kinézni, mintha olaj lenne. Ha esetleg maradnak benne kisebb cukorrögök a barnulás és olvadás ellenére, inkább vegyük le a tűzről időben, a rögök később nem fognak érződni, de semmiképp se égessük túl. Nagyon kell figyelni a színét: fokozatosan sötétedik, de ha már körülbelül gyantaszínű, világosbarna, akkor levesszük a tűzről, és azonnal belekeverjük a darált diót, vagy más magvakat. Amint elkevertük, rögtön a sütőpapírra csorgatjuk, minél vékonyabb rétegben. Hagyjuk, hogy teljesen kihűljön, és megszilárduljon (kb. 1 óra), majd egy vastagabb nejlonzacskóba tesszük, és széttörjük, vagy nem érzékeny felületen kalapáccsal vagy klopfolóval olyan apróra zúzzuk, amilyenre szeretnénk. (Forrás: nosalty.hu)

Mogyorós grillázs

Tojáslikőr

6 db tojás sárgája (közepes méretű, nagyon friss tojásból)
5 dl whisky
2,5 dl cukrozatlan sűrített tej
15 dkg porcukor
1 rúd vanília kikapart belseje
1/2 mokkáskanál őrölt szegfűszeg

A vaníliarudat hosszában félbevágjuk, apró magjait éles kés segítségével kikaparjuk. Az őrölt szegfűszeggel összekeverjük, félretesszük. Egy nagy keverőtálba rakosgatjuk a tojások sárgáit, hozzáadjuk a cukrot, és a konyhai robotgép habverőjével, erős fokozaton 5-6 perc alatt krémesre keverjük, majd hozzáadjuk a vaníliát és a szegfűszeget, további 2-3 percig keverjük. Folyamatos keverés mellett, a habverőt alacsonyabb fokozatra kapcsolva hozzáadjuk a sűrített tejet, majd a whisky-t. Az így kapott sűrű, habos italt legalább 2 órára lefedve hűtőszekrénybe tesszük. Ha már lehűlt, a habot óvatosan lekanalazzuk a tetejéről, jól zárható üvegbe vagy üvegekbe töltjük, hűtőszekrényben tároljuk. Érdemes minél gyorsabban elfogyasztani, de hűtőszekrényben, lehetőség szerint sötét palackban 4-6 hétig is tárolhatjuk. (Forrás: mindmegette.hu)

Tojáslikőr

Bacon dzsem

60 dkg bacon
1 vöröshagyma, vagy salottahagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1dl whisky
1 ek juharszirup
kevés balzsamecet (elhagyható)
kevés barnacukor

A feldarabolt bacont ropogósra (!) sütjük egy serpenyőben. A hagymát megfonnyasztjuk a bacon zsírján, majd hozzáöntjük a whisky-t, a juharszirupot és a balzsamecetet, majd megszórjuk barnacukorral. A beízesített hagymát és a lepirított bacont összeforgatjuk egy aprítógépben, és készen is van a dzsem. (Forrás: streetkitchen.hu)

Aszalt szilvás bonbon

5 dkg aszalt szilva
1 dl szilvapálinka
25 dkg háztartási keksz
14 dkg puha vaj
15 dkg étcsokoládé (a bevonathoz)

A szilvát beáztatjuk a pálinkába 1 napra. (Ha nincs, vodka, vörösbor, konyak is jó.) Másnap lecsöpögtetjük, és a szilvát finomra aprítjuk. A kekszet tegyük egy késes robotgépbe és őröljük finomra. Adjuk hozzá a szilvát és a vajat, majd dolgozzuk a géppel masszává. Formázzunk belőle kis golyókat. A bevonáshoz 10 dkg étcsokoládét egy tálban megolvasztunk, majd levesszük a tűzről és a maradék 5 dkg étcsokoládét apró darabokra vágva beleszórjuk és addig keverjük, amíg beleolvad. Egy tálcára sütőpapírt terítünk. Egy villa segítségével mártsunk bele teljesen egy golyót az étcsokoládéba. Ütögessük le a felesleget róla, és tegyük le az előkészített sütőpapírra dermedni. Ugyanígy készítsük el a többit is. Tehetjük mignon papírba vagy celofánra. (Forrás: lilafuge.hu)

Aszalt szilvás bonbon

Szeretetteli főzőcskézést és jó ajándékozást kívánunk!

Összeállította: Miklós Melánia, rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,432FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe