A külföldi sajtó kedden is nagy terjedelemben foglalkozott a vasárnapi országgyűlési választással, elsősorban a kormánypártok elsöprő győzelmének következményeit boncolgatva.
A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung címoldalán Orbán erős mandátuma címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte: Magyarországnak és a többi EU-tagállamnak is az az érdeke, hogy ne mélyüljék tovább az árok a felek között.
A többi között kifejtette, hogy van mit kifogásolni abban, ahogyan Orbán Viktor felhasználja hatalmát a belpolitikában: olyan kampányt finanszíroztak közpénzből, amelyben nem lehetett szétválasztani a pártüzenetet és a “kormány információt”, a hatóságok közreműködtek abban, hogy a Fidesz a magántulajdonban lévő médiumok jelentős részét az ellenőrzése alá vonja, a választójogi szabályozást a kormánypárt igényeire szabva módosították.
Azonban “Orbán leváltása ezzel a választójogi szabályozással is lehetséges volt”, és “még ebben a médiaszerkezetben is élénk, az álláspontokat ütköztető vita zajlik”, így aki a kormánnyal szemben kritikus információkat és értékeléseket akar olvasni, az az ország teljes területén megteheti ezt – írta a FAZ szerzője, kiemelve, hogy “Magyarország nem diktatúra”.
A liberális Süddeutsche Zeitung A megosztó győzelme címmel közölte Peter Münch kommentárját, aki egyebek között kifejtette, hogy Orbán Viktor “illiberális demokráciája” kívülről nézve nem más, mint egy “kleptomán autokrácia”. A kormányfő sikerének receptje az, hogy megteremtett egy “párhuzamos univerzumot”, és így megengedhette magának, hogy választási program nélkül fogjon hozzá a választási küzdelemnek, és kampányát “a fenyegető muzulmán +invázió+ agyrémére” építse.
Hozzátette, hogy Orbán “fenyegeti az EU jövőjét”, mert behurcolta a közösségbe az “autokrata internacionálé” uralmi modelljét, amely a hazájában elért sikerek révén “slágertermékévé válhat az európai belső piacon”.
A Financial Times című londoni gazdasági napilap vezércikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök “ronda kampányt” folytatott, amely “a muszlimellenes és a bevándorlóellenes retorika mérgező elegyére” épült, és mindezt “alig leplezetten antiszemita összeesküvés-elméletbe csomagolta”. A Financial Times szerkesztőségi írása szerint ha Orbán Viktor kitart “fél-autoriter irányvonala mellett”, annak a magyarok lehetnek a legnagyobb vesztesei, de növekszik az EU jövőjét veszélyeztető “illiberális járvány máris jelentős kockázata is”.
A lap szerint az Európai Unió eddig sem volt képes megakadályozni, hogy a Fidesz-kormány saját kedvére szabja át Magyarországot, és nehezen elképzelhető, hogy ebben változás legyen. A lap szerint ideje lenne, hogy az Európai Néppárt – amely “eddig fedezte Orbánt” – fellépjen a magyarországi demokrácia alapjainak védelméért.
A brit lap kommentárrovatában Gideon Rachman, a Financial Times vezető szemleírója Európa rothadt peremvidéke címmel közölt publicisztikát, amelyben úgy fogalmazott: az önkényuralom és a korrupció előretörésének időszakában az EU büszkén hirdeti, hogy kiáll a demokráciáért és a jogállamiságért. Jóllehet a 28 tagállam többsége még dicsekedhet ezzel, a peremvidéken azonban “antidemokratikus rothadás kezdődött”, és ha ezt nem kezelik, e rothadás átterjed a központra is.
Gideon Rachman szerint a legnyilvánvalóbb veszély Magyarországról ered. Orbán Viktor miniszterelnök máris meggyengítette azokat az intézményeket, amelyek alapvető fontosságúak a szabad társadalom számára. A szerző szerint nem elsősorban a menekültekkel szembeni ellenségesség, hanem ez az alapvető oka annak, hogy Orbán Viktor fenyegetést jelent az EU-ra.
A Politico brüsszeli hírportál szerint a Fidesz nagyarányú választási győzelme lehetővé teszi, hogy Orbán Viktor megszilárdítsa a hatalmát, még jobban kiterjesztve befolyását a média és a bíróságok felett, illetve megerősítve szerepét az európai politikában. A lap szerint Orbán kétségtelenül nagyobb hatalommal rendelkezik az országában, mint bármely másik kormányfő az Európai Unióban.
Mint írták, hívei számára a miniszterelnök a stabilitás és a nemzeti büszkeség jelképe, bírálói szerint viszont az autokrácia útjára vezette Magyarországot, ahol utoljára a szocializmus alatt létező antidemokratikus gyakorlatok éledtek újjá.
A Politico egy másik cikkében levonta a magyarországi választás legfőbb tanulságait. Egyebek mellett azt, hogy a migráció elleni kampányok működnek, Orbán Viktor “rasszista, félelemkeltő” kampánya ráadásul megmutatta, hogy ehhez még csak nagyszámú bevándorlóra sincsen szükség. Kiemelték emellett: egyszerű üzenetekkel hatékonyan el lehet terelni a szavazók figyelmét a kemény politikai kérdésekről, a Fidesznek pedig elég volt a saját szavazóihoz szólnia. Meghatározó még az “orosz kapcsolat” is, ugyanis Moszkva “pénzügyi, politikai és stratégiai támogatást nyújtott Orbánnak, akire Vlagyimir Putyin elnök egyfajta befektetésként – az EU-n belüli esetleges trójai falóként – tekint” – hangsúlyozták.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap arról írt, hogy a fölényes győzelem egyszerre teszi lehetővé Orbán számára hatalmának bebetonozását Magyarországon és befolyásának megerősítését az Európai Unióban, ami által még inkább jobbra tolódhat a hatalmi egyensúly a kontinensen.
A szerző szerint az eredmény jól mutatja, hogy a bevándorlás kérdése mennyire átrendezte a politikai helyzetet Európában, a balközép pártok számos uniós államban komoly vereségeket szenvedtek, mert nem tudtak megnyugtató válaszokat adni a választók aggodalmára.
A francia Le Monde szerkesztőségi írása szerint egy évvel az európai parlamenti választások előtt a Fidesz elsöprő győzelme két fontos eseményt jelent: az európai populista pártoknak erős biztatást, Brüsszelnek pedig komoly figyelmeztetést. A magyar választás kampánytémái, a bevándorlás, a sokszínűség és az iszlám miatti félelmek kiaknázása teljesen újak voltak Magyarországon. Ezek és a Soros-féle civil szervezetek ellen indított offenzíva az identitási jobboldal európai vezetőjévé tették Orbánt. Az Európai Uniónak mostantól egyértelmű: az alapértékeit nyíltan megkérdőjelezi a magyar vezetés. Brüsszel eddig azért nem támadta Magyarországot a lap szerint, mert kis ország és mert a Fidesz az európai jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) tagja. “Eljött az idő, hogy az EPP határozottan elítélje magyar partnere idegengyűlölő beszédét és tekintélyelvű elhajlását” – vélte a balközép napilap lap, amely szerint miután “a magyar társadalom nagyon Európa-barát, tudatában van azoknak a gazdasági és biztonsági következményeknek, amelyeket az unióhoz való tartozás jelent, Orbán Viktor nem akar kilépni az EU-ból, az EU-nak viszont figyelmeztetnie kell őt a bennmaradás politikai feltételeire”.
A konzervatív Le Figaro kommentárjában a Fidesz választási győzelmét a populisták újabb sikereként értékeli, olyan sikerként, amely új korszak hajnalát jelenti: a Szovjetunió szétesése után világszerte győzedelmeskedett progresszív és liberális világrend elleni lázadást. A cikket szerző Alexandre Devecchio szerint a jelenlegi változó korszakban a populizmust az embereknek a védelmet és állandóságot biztosító rend iránti “legitim és zavaros” vágyaként érdemes értelmezni. A korábban protesztpártoknak tartott, egymástól nagyon különböző, alapvető ideológiától mentes politikai mozgalmakban az a közös, hogy elutasítják a globalizációt. Orbán Viktor az első, aki ellenmodellt dolgozott ki, amikor tusnádfürdői beszédében “illiberális államról” beszélt, amelynek alapja a munka és a nemzeti közösség szuverenitása – hangsúlyozta az elemző. Arra is emlékeztetett, hogy számos nyugati értelmiségi figyelmeztet a fogyasztói társadalmak gyengeségeire, de tart attól, hogy egy új szakadék alakulhat ki, ahol választani kell a hanyatló liberális demokrácia és a felemelkedő illiberális között.
A legnagyobb példányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera A gyenge és lassú Európában Orbán diktál című cikkében a lap tudósítója kiemelte, hogy miközben egy éve a francia Emmanuel Macron győzelme reményt és dinamizmust adott az Európa-barát erőknek, Orbán Viktor mostani “diadala a populista mozgalmak visszavágására adott jelet”. A Corriere szerint Európa esetleges válasza elkésett: Orbán Viktor már paradigmaváltást indított el a migrációról folytatott európai vitában. Lehet, hogy “irtózott hatalmi modell, de az orbanizmus kultúrája máris uralkodik felettünk” – írta a Corriere.
A balközép La Repubblica főszerkesztője, Ezio Mauro vezércikkében az Orbán Viktor képviselte illiberális demokráciát elemezte, úgy vélve, hogy ennek alapja egy új “társadalmi tömb, amelyet inkább az ellenérzés, mint a változtatni akarás mozgat”. “A magyar kísérlet egyetemes kérdést vet fel: meddig lehet erőltetni a demokrácia korlátait?” – írta a lap. Hozzátette: “Orbán a prototípus, kis Orbánok követik majd őt”.
A spanyol lapok közül a konzervatív La Razón arról írt, hogy minden jel szerint Orbán Viktor harmadik mandátuma kihívást fog jelenteni az európai “status quo” számára. Ám azt nehéz megmondani, hogy milyen álláspontot foglal el Brüsszel, ha az EPP továbbra is “keblére öleli” Orbánt – értékelte az újság, amely szerint a Fidesz győzelmével a Kelet és Nyugat közötti törés fokozódhat.
Az El País megjegyezte azt is: Orbán Viktor sosem bocsájtotta meg Brüsszelnek, hogy nem mozgósított annak érdekében, hogy több gazdasági segítséget nyújtson Magyarországnak. Eltávolodott az EU-tól és Angela Merkeltől annak ellenére, hogy Németország mindig hagyományos szövetségese volt Magyarországnak.
Az erdélyi magyar lapokban kedden közölt véleménycikkek szerint történelmet írt Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP azzal, hogy ismét kétharmados felhatalmazást kapott a kormányzáshoz. A kolozsvári Szabadság szerint ha Orbán Viktor kitölti a negyedik mandátumát, történelmi rekordot állít fel: ő lesz a leghosszabb ideig regnáló magyar miniszterelnök. “E tekintetben kevésbé lényeges, milyen címkéket aggatnak rá a különféle politikai boszorkánykonyhák, a magyar miniszterelnök az európai legnagyobbak (Helmut Kohl vagy Angela Merkel német kancellárok, Margaret Thatcher brit miniszterelnök) sorában foglal majd helyet” – véli a Szabadság. A cikkíró szerint tény, hogy “a józan paraszti logikára építő kommunikációnak sokkal több köze van a racionalitáshoz, mint az egymást szapuló ellenzéki pártok híveinek átszavazási hajlandóságát szondázó laboratóriumok demokrácia-deficites direktíváinak”.
A Maszol.ro portál véleménycikke szerint Magyarországon ellenzék kerestetik. Az erős ellenzék hiánya ugyanis előbb-utóbb a hatalmat is korrumpálja. A cikkíró szerint a magyarországi ellenzék rendkívül gyenge választási eredményeit az okozta, hogy “nem a választóközönség elvárásait, hanem a – kényelmesebbnek tűnő – hatalomra jutás reményében a nyugati politikai körök ukázait igyekezett követni, pedig kezdettől nyilvánvaló volt, hogy a magyarországi választást nem Brüsszelben, hanem Magyarországon lehet és kell megnyerni”.
Az Aradon megjelenő Nyugati Jelen szerint Orbán Viktornak és pártjának a sorozatban harmadik kétharmados győzelme azért is példátlan teljesítmény Európában, “mert nyolc év óhatatlan kormányzási erodálása ellenére, erőteljes brüsszeli ellenszélben és rendkívül magas választási részvétel mellett született”. A Nyugati Jelen szerint Magyarországon “nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat uralkodik”.
A marosvásárhelyi Népújság vezércikkírója megállapította: a kétharmados többség arra jogosítja fel a törvényhozókat, hogy sarkalatos módosításokkal szabják át a jogállami keretet. Hozzátette: ezzel lehet élni, de visszaélni is. A cikkíró szerint az a tény, hogy a Fidesz európai összehasonlításban szinte egyedülálló módon szerezte meg egymás után a harmadik alkalommal és biztos többséggel a hatalmat, “azt is jelenti, hogy három évtized után sem életképes a nyugati típusú demokrácia mifelénk”.
A Székely Hírmondó vezércikke szerint most is az lenne a nemzeti imperatívusz, ami 2010-ben volt: meg kellene szüntetni a Jobbik és a Fidesz közötti testvérharcot. “Káin és Ábel modellje helyett Hunor és Magor által megjelenített mentalitásra lenne szükség. Ehhez a Jobbiknak vissza kellene térnie régi önmagához, abbahagyni a globalistákhoz való dörgölőzést, a baloldallal való kokettálást, a Fidesznek pedig nagyvonalúságot kellene tanúsítania” – vélte a Székely Hírmondó vezércikkírója.
A Háromszék napilap vezércikke szerint a Fidesz elsöprő győzelme a közép- és kelet-európai építkezés folytatását, a francia-német központtal szemben egy új hatalmi pólus kiépítését, megerősítését jelentheti. A lap szerint ez közvetett módon akár a magyar-román kapcsolatok rendezéséhez, a Romániában élő magyarság helyzetének javításához is hozzájárulhat, amennyiben Bukarest csatlakozik a visegrádi négyek köré szerveződő csoporthoz, és belátja, hogy Budapesttel például sokkal több a közös érdeke, mint a nézetkülönbségek.
Több román cikkíró is arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz-KDNP nagy arányú győzelme a kormányzó román szociáldemokraták (PSD) vezetőjét is országa “orbánizálására” késztetheti. A liberális Adevarul szerzője szerint Liviu Dragnea egyértelmű utalásokat tett erre a PSD legutóbbi kongresszusán.
Az Adevarul cikkírója, Mircea Morariu és a párhuzamot a Republica.ro internetes fórumon boncolgató Florin Negrutiu is arra hívta fel a figyelmet, hogy a míg a magyar választók pontosan tudták, mire adják voksukat, és a relatív jólétet fontosabbnak ítélték a “demokráciadeficitnél”, addig Liviu Dragnea egy szóval sem árulta el 2016-ban, hogy mire akarja felhasználni választási legitimációját.
A Nyugalom, Dragnea nem Orbán, és Bukarest nem Budapest, bár többen közülünk azt szeretnénk című eszmefuttatásában Negrutiu arról ír, hogy “míg Romániában csak szájalnak, Magyarországon építkeznek”, az alapvető különbség Dragnea és Orbán között pedig az, hogy előbbinek nincs ideológiája.
A G4media.ro szabadelvű hírportálon románul megjelent elemzésében Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke is egyebek mellett arra a következtetésre jutott, hogy míg Orbán Viktornak az ország gazdasági érdekérvényesítő képességét növelő határozott jövőképe van, addig a román vezetők csak “dadognak”, és az illiberális filozófiából csak a “sorosozást”, a multik bírálatát, a civil szervezetek kontrollját vették át.
A Hospodárské Noviny szlovák gazdasági-közéleti napilapban I. Orbán Viktor címen írt véleménycikket a lap kommentátora, Martin Behúl. Leszögezte, hogy”Soros György többet adott Orbán Viktornak, mint egy ösztöndíjat Oxfordban – alkotmányos többséget, s közben egy eurót sem költött”.
A baloldali Pravda szerint “Magyarország úton van kifelé a demokratikus Európából”. Peter Javurek Magyarország fék nélkül című cikkében, a magas választási részvételi arányával összefüggésben úgy vélekedett: nincs miért csodálkozni a választás eredményén, hiszen a “magyar demokratikus ellenzéket” szétverték, s nem volt képes elvonni a figyelmet múltbeli botrányairól, ezen felül pedig a magas részvételi arány ugyan kizárhatja a parlamentből a radikális és szélsőséges elemeket, ámde Orbán Viktor és a Fidesz ma a magyar fősodornak számítanak.
Orbán győzelme mérgező egész Visegrád számára című kommentárjában a pozsonyi liberális Sme azt állítja: Orbán Viktor győzelme elvetheti az autokrácia csíráit más olyan politikusokban is, akik a vég nélküli és etikai korlátoktól mentes kormányzásról álmodnak.
A hirek.sk felvidéki magyar konzervatív hírportál azt írta, “az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP szövetség győzelme azt jelenti, hogy a Kárpát-medence – négy évig biztosan – nem lesz terepe és felvonuló pályája a terrorizmusnak és a multikulturális agyrémnek”. A szerző, Kövesdi Károly megjegyzi: az, hogy az ellenzéki vezetők közül az eredmények ismeretében senki nem gratulált a győztesnek, azt jelzi, hogy a következő négy évben sem lehet elvárni tőlük, hogy valamit is tegyenek az éppen általuk nagy előszeretettel ragozott megosztottság ellen.
Oroszországban a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylap Budapest nem változtat irányvonalán című cikkében azt írta: az elemzők elismerik, hogy mind a helyesen megválasztott választási stratégia, mind a magyar ellenzék megosztottsága Orbán Viktor javára vált. Az újság szerint nyilvánvaló, hogy a migrációs politika ügyében “hamarosan folytatódnak a csaták Budapest és az európai tisztségviselők között”.
Orbán “Viktátor” diadala című tudósításában a Novaja Gazeta című független lap egyebek között úgy vélekedett, hogy a Fidesz számára nem lesz teljesen felhőtlen az elkövetkező négy év, annak ellenére sem, hogy szabad kezet kapott “magyar egység politikájának” folytatására. A cikk emlékeztetett rá, hogy 2020-ban lejár az EU költségvetési ciklusa, amelynek keretében Budapest évente mintegy 3 milliárd eurót kapott Brüsszeltől, ami az évi 4 százalékos növekedésből minimum 2,5 százalékot biztosít.
A Kommerszant című orosz gazdasági napilap Magyarország Orbán védelmére kelt című tudósításában egyebek között azt írta, hogy a kampány vezérmotívumából arra lehet következtetni, hogy Budapest kész tovább keményíteni migrációs politikáját.
A Lidové Noviny című cseh napilap a stabil, polgárairól gondoskodó állam megteremtésében látja Orbán Viktor politikai sikerének legfőbb okát. Az Orbán-kormány által 2010-ben elindított gazdasági reformoknak elvileg egyáltalán nem kellene működniük, de a bírálatok ellenére is életképesek, és a magyar közpénzek rendben vannak. “A 2011-es válság leküzdése után a magyar közkiadások az európai átlagot meghaladóan jó állapotban vannak, az Európai Unió régebbi tagállamainak közkiadásaitól eltérően” – állapította meg a konzervatív újság keddi elemzésében.
A szerb lapok közül a kormánypárti Vecernje Novosti úgy vélte, Orbán Viktor győzelme megosztotta Európát, az uniós vezetők nem örülnek egységesen annak, hogy továbbra is ő vezeti Magyarországot. A lap szerint a negyedik Orbán-kormány egyik első intézkedése az illegális migrációt támogató nem kormányzati szervezeteket szabályozó, úgynevezett Stop Soros törvénycsomag elfogadása lehet.
Az ellenzéki Danas napilap meggyőzőnek nevezte a Fidesz-KDNP vasárnapi győzelmét, és megállapította, hogy ezzel a “nacionalista Fidesz bebiztosította magának a harmadik mandátumot”. A lapnak nyilatkozó szerbiai politikusok szerint nem okozott meglepetést az eredmény.
Kárpátalja számára a Fidesz választási győzelme a legmegfelelőbb változat, hiszen a központi ukrán hatalommal fennálló ellentétei dacára “Magyarország óriási támogatásban részesítette Kárpátalját, és nem csak a magyar kisebbséget” – írta a prozak.info kárpátaljai ukrán hírportál. A cikk az ukrán oktatási törvény miatt keletkezett feszültséggel kapcsolatban megjegyezte: lehet, hogy az ukrán állami vezetés más eredményre számított a magyarországi választáson. A híroldal szerint Ukrajnában ugyan a hatalmat elkeseríti a magyarországi választás eredménye, valójában azonban “semmilyen szörnyűség” nem történt, az éles kampányretorika befejeződése után Magyarországon lehiggadnak a kedélyek, minden pragmatikusabb lesz. Másrészt pedig – mutatott rá a cikk – Magyarország meglehetősen racionálisan apellált Ukrajnához, a magyar követelések teljesen logikusak voltak, s most egyszerűen le kell ülni a tárgyalóasztalhoz és pragmatikus mederben rendezni kell az összes vitás kérdést.
A legolvasottabb szlovén napilap, a ljubljanai Delo kedden arról írt, hogy az európai főáramlás elleni küzdelem Orbán Viktor ideológiájának része, az EU-nak ezért be kell látnia, hogy a magyar fejlődés irányának figyelmen kívül hagyása nem stratégia. Az európai blokk alapja a jogállamiság, a liberális demokrácia, az EU intézményeinek keretrendszere, míg Orbánnak az EU-ról alkotott elképzelése ellentmond az EU DNS-ének – hangsúlyozta az újság. “A nyitottság helyett szűk látókörű, a jogállamot politikai autokráciával helyettesíti, és a közös uniós intézmények helyett az erős nemzetállammal van elfoglalva” – írták.
A maribori Vecer című napilap szerint Orbán Viktor győzelme aggodalomra ad okot, és itt az ideje, hogy az EU tegyen valamit annak érdekében, hogy megakadályozza a jobboldali radikalizmus terjedését az egész blokkban. A lap úgy véli: a magyar rendszer egyre inkább Putyinéhoz hasonlít, a populista jobboldali légkör pedig a kontinensen át terjed. Orbán folytatódó kormányzása azt jelenti, hogy Magyarország autokratikus vizekre evezett – írták, majd hozzátették: “a demokrácia elemei léteznek ugyan, de a maga a demokrácia egy üres kagylóhéj”.
Forrás: infostart.hu
