“Az ut a kies völgyből magas meredek hegyre emelkedik s csakhamar az Olt és Maros vizválasztójára a Geréczesre, vagy más néven a Maroslonkájára ér, egy teres hegyhátra*, mely a jobbról feltornyosuló Fekete-Rezt köti egybe, a Gergyó délnyugati szögletében feltornyosuló Délhegygyel. Tetejéről – melyet Marosfőnek neveznek – Gyergyónak meglepően szép madár-távlati képe tünik fel; ezen a virgonczan szökellő fiatal Maros által átkanyargott szép tér, ezen magas havasok diszes keretébe foglalt legmagasabban fekvő fennsikja hazánknak, melyet méltán nevezhetünk a Székelyföld Arkadiájának, a mennyiben ez elnevezést ugy természeti szépségeiért, mint romlatlan népének szebb erényeiért, s nemesebb érzületéért méltán kiérdemli. Ott terült el előttünk a terjedelmes faluk által élénkitett két mfd hosszu és csaknem ily szélességü térség, melyet két oldalról fenyvesnőtte havasoknak szép alakzatu lánczolatai ölelnek körül; e havasoknak térbe szökellő előfokaira regényes fektü kolostort, templomokat, és kápolnákat helyezett a vallásos kegyelet, melyek nem kevéssé folynak be a táj szépitésére, s midőn a térben e vonzó képek lebegnek, akkor a távol háttérben a Kelemen havasnak égig magasuló kilencz csúcsa tornyosul fel, versenyezve azon hegységgel, mely a Marosnak első szorosát, az oly sok tekintetben nevezetes topliczai szorost szegélyzi.
Ez elragadóan szép vidéket a természet soknemü kincseivel dúsan áldotta meg, legdúsabban azonban életét és tenyészetet fakasztó vizzel; hisz e bércztetőtől alig 200 lépésnyire fakad fel bérczes hazánk folyamainak királynéja, a szőke Maros; forrása azonban e tekintélyes folyamnak oly kicsiny, hogy alig lehet abban poharat meriteni, kifolyása annyira jelentéktelen, hogy egér átugorhatja; de e hegységek vápáiból (sötét erdő nőtte szakadások) mindenfelől patakocskák törtetnek le, melyek által oly gyors gyarapodást nyer, hogy az innen alig egy órai távolra eső Alfalunál már tutajokat hordanak zúgó hullámai.
Ott magasul fel közvetlen közelünkben a sötét homloku Fekete-Rez, melynek északi oldalából buzog fel a Kis-Olt, ott tovább a Magas-Bükk orma hol a Nagy-Olt ered, és a Marosfő lánczolatával, aSzemete által egybefüggő Délhegy ismét össze van kötve a Küküllőtőmező- és Putnatetővel, honnan a két Küküllő szökel fel, szóval e hegységek képezik Erdély azon viztartóját, honnan e bérczes országrésznek legtekintélyesebb négy folyója ered és táplálkozik.”
A rillette a legtöbb esetben a reggeli- vagy vacsoraasztalon kap helyet, de partikra, vendégségekre való előételeket is készíthetünk vele. A zsíros szétcincált húst ráültethetjük friss kenyérre, baguettre, crackerre, adhatunk alá pirítóst is. A rillette mellé kínálhatunk különféle idényzöldségeket, pikáns hagymalekvárt, ecetes pácban érlelt hagymát, illetve különféle zöld salátákat is. Röviden a rillette egy rommá abált, párolt fűszeres zsíros hús, amit aztán villával szálakra cincálunk és a kisült zsíros szafjával elegyítjük.
Hozzávalók:
2 font csont nélküli császárhús
só
frissen őrölt fekete bors
frissen őrölt köménymag
frissen őrölt római kömény
frissen őrölt kapormag
frissen őrölt koriandermag
őrölt rozmaringlevél
fokhagyma granulátum
1 kis fej friss fokhagyma
édes- és csípős fűszerpaprika
babérlevél
1 kk barna cukor
0,5 l csontlé
A húst csíkokra majd kockákra vágjuk és beletesszük egy érclábasba amit a sütőbe is tehetünk, amibe jól elfér a hús. Sózzuk és bőven meghintjük az összekevert fűszerrekkel, öntünk rá egy kis olajat, majd jól összevegyítjük. Fóliával lefedjük és legalább egy éjszakára a hűtőbe tesszük.
Abáláskor mellédobálunk még pár babérlevelet, a fokhagymát és felöntjük a csontlével, de a víz is megteszi, ha nincs csontlé, úgyis jól be van fűszerezve.
Alufóliával lefedjük, a sütőbe tetsszük és legalább három órát abáljuk, pároljuk úgy 365F fokon, addig amíg a lé elpárolog róla és tocsog a zsírban.
Akkor kész, ha villával könnyen szét tudjuk nyomkodni. Ekkor teljesen szétnyomkodjuk a húsokat a zsíros szaftjában. Melegen is tálalhatjuk, de jól eláll a hűtőben, és le is lehet fagyasztani.
Játszik, rendez, ír, fordít, színiiskolát vezet, könyvet ad ki és terjeszt – Vecsei H. Miklós a fiatal színészgeneráció egyik legtehetségesebb tagja volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. A beszélgetés rövidített szerkesztett változatát olvashatják.
Egyre több kezdeményezést indít vagy tudhat magáénak a Sztalker Csoport, amelynek ön az egyik alapítója. És a programjaikkal kimondottan a saját generációjukat igyekeznek megszólítani. Mennyiben kell másként szólni a fiatalokhoz, mint, mondjuk, 20-30 évvel idősebbekhez?
A Sztalker Csoport ifjabb Vidnyánszky Attila barátommal és állandó alkotótársammal, valamint Osváth Gábor producerrel alakított kis, főleg színházi csoportunk. Az a missziónk, hogy a mi generációnk, a mostani tizen-huszonévesek húsz év múlva ne egy szétesett ország képét mutassák. A fiatalok, akikhez szólunk, azért nagyon izgalmas generáció, mert ők már az okostelefonon nőttek fel. Ezeknek a fiataloknak a nagy többsége a grundélménnyel nem találkozott. Nem találkozott a csendekkel.
Most találkozunk először egy olyan generációval, amely még életében nem volt egyedül.
Nekünk ebben a helyzetben nem azt kell mondani ezeknek a fiataloknak, hogy figyeljetek, mi megmondjuk, hogy mit csináljatok ehelyett, hanem meg kell mutatni, hogy mi hogy éltük meg a szerelmünket, hogy éltük meg a barátságainkat, milyen volt a mi grundélményünk, és hátha erre ráharapnak. Mert még nem találkoztak ezzel.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Ez közvetlenséget vagy személyes kapcsolatokat jelent?
Most pont Arany János és Petőfi barátságáról csinálunk egy előadást, és Arany nagyon sokat írja a feljegyzéseiben, hogy találkoztunk, hosszan paroláztunk, ölelkeztünk, belenéztünk mélyen egymás szemébe: 150 évvel ezelőtt két ember kapcsolata az a találkozástól a búcsúzásig tartott. Tehát
minden egyes pillanat, amit a másikkal élőben töltök, az egy kis mise volt, az egy mini szakrális helyzet.
És én ennek a csíráit még megéltem fiatalabb koromban. Ha ezt most megmutatjuk egy tizennégy éves fiúnak, lánynak, akkor sose az a válaszuk, hogy á, engem ez már nem érdekel, hanem általában az a válaszuk, hogy jé, tudunk így lenni?
Miért jó eszköz ehhez a színház?
Mert a színházban nincsenek mellékes dolgok. A színházban minden nagyon zsigeri és nagyon emberi. Tehát tulajdonképpen az életet sűrítve mutatja meg. Mi csináljuk a Stalker sulit vasárnaponként, ötven gyerek jár hozzánk, és színisulinak hívjuk, de sokkal többet figyelünk arra, hogy ezek a gyerekek közösséget találjanak, és azt érezzék, hogy egyre inkább tényleg élik az életüket, és nem csak vannak benne. Amikor feltesszük a kérdést, hogy mik azok a pillanatok az életben, ami miatt érdemes volt megszületnetek, senki sem tud öt dolognál többet mondani. És amikor elkezdünk erről beszélgetni, akkor hirtelen a levegő kap egy furcsa energiát, egy színházi energiát, egy sűrített energiát, mert ezeket az élményeinket felelevenítjük, ha jó, ha rossz. És
elkezdünk arról beszélgetni, hogy mennyire jó lenne ilyen érzettel minél többször találkozni, minél többet élni.
Mert sokszor megesik, hogy egy ember három-négy évet vagy hosszú évtizedeket leél úgy, hogy nincs ilyen élménye.
Mit csinálnak ezeken az összejöveteleken?
Főleg a tudatos jelenlét módszerét használjuk, ami azt jelenti, hogy tudjunk örülni a pillanatnak, hogy minden pillanatot a maga teljességében megéljünk. Ehhez rengeteg gyakorlat van.
Ez Önnél mindig működött?
Nem, nekem is egy tanulási folyamat volt természetesen. A Színművészeti és a mestereim nagyon sokat segítettek ebben.
Amikor a Színművészetinek nekivágott, akkor már színházat akart csinálni, és nem színész akart lenni?
Én tanár akartam lenni, vagy pszichológus. Amikor az első szerelemnek vége lett, akkor pap akartam lenni, hogy én nővel aztán többet nem akarok kapcsolatba kerülni,. A szüleim szociális munkások, pedagógusok, hatan vagyunk tesók, tehát az alapdolog volt mindenféle tanítás nélkül, hogy közösségben és közösségért akarok élni. Aztán
elmentem egy előadásra a Pesti Színházban, és megéreztem, hogy minden, ami én lenni akarok, az ott szinte egyesül, hogy ott olyan energiák vannak, amiket én keresek az életben.
Felvételiztem a Színműre, felvettek hál’ istennek, és nagyon-nagyon nehezen ment. És még mindig nem voltam benne biztos, hogy ez az én utam, hiszen teljesen tehetségtelennek mutatkoztam benne.
Ön is így érezte?
Így éreztem, a visszajelzés is teljesen rossz volt. Mert nem értettem, hogy mit kell csinálni, de hál’ istennek a végére a dolog összeállt vagy összeállni látszott.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Kellett egy fordulat?
Az első fordulat a Bárka Színházban egy élmény volt, néztem idősebb Vidnyánszky Attila rendezésében A szarvassá változott fiút, Juhász Ferenc darabja, ott volt maga Juhász Ferenc is az első sorban, és Törőcsik Mari és Trill Zsolt a főszereplők, és ott hirtelen mindent megértettem, pedig a darabot szavak szintjén nem értettem. Hirtelen valamit a szívem értett meg, és nem az agyam. Rájöttem, hogy ez az én utam.
Olyan kapcsokat kell találnom az életben, amit inkább a szív ért meg, és nem az agy. És akkor elindult valami bennem, hogy a színházban igazából a természetesség, az őszinteség és a magam legmélyebb vállalása a fontos.
Elvártak tőlem valamit, amit hitték, hogy én vagyok, de közben az lett volna a feladat, hogy én megtaláljam, hogy ki vagyok, és azt megmutatni. Ez nekem négy év alatt tulajdonképpen egyszer sem sikerült.
A Rómeó jelentette az áttörést?
Abszolút. A Rómeó a drámairodalom egyik legmélyebb szerepe. Meglátja Júliát, és megérti, hogy ő eddig rossz nyelven élte az életét, egy rossz dimenzióban. És tulajdonképpen most született meg, emiatt az érzés miatt, és egyből kap hozzá egy párt. Engem nagyon eltalált ez a szerep, sok helyen találkozott az életem az övével, és ezért is volt szerencsés, hogy a második szerepem pedig a Nemecsek Ernő volt, ami ennek meg teljesen az ellentéte. Három év teljes sikertelenség, pokoljárás, tehetségtelenség után a negyedikben megkaptam a Rómeót, ötödikben a Nemecseket, és tulajdonképpen úgy tudtam kijönni, hogy bejártam az alapamplitúdókat, amúgy meg kellett volna tíz év, hogy levetkőzzem a gátakat és nehézségeket, amiket a szakma nyújt.
Soha nem érezte, hogy túl hirtelen jött ez a rengeteg lehetőség?
Egyik napról a másikra vagyok. Hosszú távú tervem, hogy szeretnék családot, és nem akarom elveszíteni a hitemet, minden más pedig az adott pillanat.
Ha holnap azt mondják, hogy én soha többet nem játszhatok színpadon, nem török össze.
Abszolút nem karrierként gondolok erre: jövőre például csak egy szerepem lesz, és az sem nagy.
A szarvassá változott fiú nagyon más típusú színház, mint ami az iskolában volt meg amilyen a Vígszínház.
Ha nagyon egyszerűen akarnám elmagyarázni, akkor
van egy nyugati meg egy keleti típusú színjátszás. A nyugatit a szavak és a történet alapján az agyad megérti, és leszivárog a színház a szívedbe. A keletit az agyad nem érti meg, de a szíved megérti, és felszivárog az agyadba a színház.
Nekem így magyarázta el Vidnyánszky Attila, ez nagyon egyszerű, de ugyanakkor érzékletes és pontos példa. Egy magyar színházban gyakran a forma és a szövegszerkesztés, a dramaturgia nyugatiszerű, de a színészek meg minden porcikájukat és az életük legkomolyabb mélységeit és magasságait teszik bele minden este a dologba. Valószínűleg ezért is ennyire erős Magyarországon a színházkultúra. Nekünk nagyon kell azért dolgozni, hogy ez így is maradjon. Nekünk most be kell szippantani a tizen-huszonéves korosztályt, az ő tempójukban kell most előadásokat csináljunk, de egy közös értékrendszer alapján. Ez egy jó kihívás.
Ez simán elfér a Vígben?
A Pál utcai fiúk az robbant…
Wunderlich József Boka és Vecsei Miklós Nemecsek szerepében a Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián által írt azonos című musical próbáján a Vígszínházban MTI Fotó: Kallos Bea
Azért az egy hagyományos értelemben vett, profin megcsinált zenés színházi előadás…
De mi csináljuk. Tehát ők, akik nézik, el fognak jönni a következő dolgunkra is. És azt kell megnézni, ha eljönnek a következőre, ami egy kicsit más lesz, akkor ott maradnak-e, és jönnek-e a következőre, eddig úgy tűnik, hogy igen.
A Wojzeckben vendégszövegek vannak a Gyűrűk urától kezdve a Harry Potteren át a fedexes sztoriig mindenféle, de a Félkegyelműben is így van. Miért fontos beemelni mai utalásokat a klasszikus szövegekbe?
Nem arról van szó, hogy mi mai szövegeket be akarunk emelni, hanem a színházcsinálás folyamata nálunk olyan, hogy száz százalékban égünk, és ami eszünkbe jut, az menjen. És ha valami nem nagyon ízlésficam, és segíti a szerző eredeti gondolatait, vagy fölemeli, jobban átélhetővé teszi, akkor nem ódzkodunk beletenni.
Mindig egyértelmű, hogy mi az, ami még belefér, ami nem sérti a szerzői szándékot?
Mi a szerzőt próbáljuk felemelni, azt eltalálni, hogy ha ott ülne mellettünk, akkor mit engedne meg nekünk, hogy hasson a dolog. És lehet a mi szegénységi bizonyítványunk, hogy sokszor az alapszövegekből ezt nem tudjuk elérni, de azt érezzük, hogy egy olyan világban, amikor gáztámadás van Szíriában és ilyen a politikai környezet, ahol mindig rezeg a léc, robbanni akarnunk mindig.
Nem csinálhatunk olyan színházi előadásokat, ami után azt mondja a néző, na, ez jó volt, ez tetszett. Olyanokat akarunk csinálni, ami után valami tényleg változik.
Az átlagnézők el tudják engedni a megértést? Mert egy darabig küzd az ember, hogy ez most hogy passzol bele az egészbe…
Nem gondolkodunk átlagnézőben, minden nézőnk egy önálló lény.
Fontos, hogy valami racionális egységet lehessen találni bennük?
Nem tudok erre jól válaszolni. Úgy kell csinálni a darabjainkat, hogy egy közös nyelvvel indítsunk. Tehát hogy a nézők levetkőzzék azt minél hamarabb, hogy ők egy színházban vannak, meg kell érkezniük. A legtöbb darabunkat ezért úgy kezdjük, hogy már a hangszórókból a nézőtéren hallanak valami hangulatot, zenét vagy egy szöveget, hogy meg tudjanak érkezni.
Hogyan találta meg az írást?
A filozófiaórák nagyon tetszettek gimi elején, első-másodikban jártam is ilyen különórára. Aztán Kozma Imre atyához jártam hittanórákra, ahol sokat jegyzeteltem és nagyon izgalmas dolgokat mondott. Aztán Pál Ferihez is jártam, hittanra, a kedd esti órákra, akkor ezeket a jegyzeteket elkezdtem egy blog formájában összeírni, és az volt az elhatározásom, hogy minden este írok. Ez volt az első írásos nyomom, és amikor elfogyott az időm, már jött a szerelem, akkor ezekből a hosszan kifejtett, többoldalas blogbejegyzésekből szabadversek lettek, és egy verseskötet, mire 17 éves lettem. A színházban első három évben nem is nagyon engedték, hogy írjak, de negyedikben csináltuk Attilával az Athéni Timont, és akkor mondta Attila, hogy csináljak egy új fordítást, ha van hozzá erőm.
Leültem a Shakespeare-szöveggel meg egy angol-magyar szótárral, szavanként, mondatonként végigmentem a Szabó Lőrinc-fordítás nyomvezetésével a szövegen, és ott kezdtem el szövegkönyvekkel foglalkozni.
Jöttek a dalszövegek, aztán a Liliomfi volt az első nagy átirat.
Mi az, amiben ifjabb Vidnyánszky Attilával ennyire egymásra találtak?
Nagyon kiegészítjük egymást. Nagyon ellentétes jellemek vagyunk, de ugyanazokban az értékekben hiszünk. Ha, mondjuk, az élet tíz kulcskérdését föltennéd mind a kettőnknek, valószínűleg mind a ketten szinte szóról szóra ugyanazt válaszolnánk. Tulajdonképpen
Attila olyan tulajdonságoknak a birtokosa, amelyek nekem hiányaim,
szívesen figyelem őt és szívesen megyek felé.
Ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező és Vecsei Miklós színművész, fordító a színház- és filmművészeti Junior Príma Díjak átadásán MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Hogy ez alkotói közösségként is működik, az ebből magától értetődő?
Egyrészt ebből is jön, másrészt pedig Attila nagyon képekben gondolkodik. Ő egy színházi festő. Ő, ha játszik, akkor is felfesti a szerepét. Ha rendez, akkor is felfesti a jeleneteket. Nagyon látja, hogy ki hol áll. Én ugyanakkor a viszonyokat és a mély elemzését szeretem az ilyen helyzeteknek. Tehát amíg ő, mondjuk, felfest egy jelenetet a színpadra, addig én a színészeknek el tudom magyarázni, hogy Attila éppen mit fest nekik föl a színpadra. Tulajdonképpen a keleti és a nyugati színház így teljesen eggyé tud forrni. Ez egy jó és izgalmas dolog.
Azt pontosan érezni, hogy mikor sikerült ez tökéletesen?
Ez estéről estére más. Majdnem minden előadásban ott van a lehetőség minden este, hogy úgy sikerüljön.
Mennyire része az improvizáció az előadásoknak?
Darabja válogatja. Attilával az a megegyezésünk, hogy mindig teljesen nulláról indulunk, nézzük meg, hogy az anyag ösztönösen mit ad nekünk, milyen munkamódszerre sugall.
Április 11-én, a költészet napján indult el a POKET zsebkönyvsorozat. Nagy érdeklődés övezte, most már az automaták egy részét kifosztották, mindig újratöltitek, de bírják a tempót?
Nem bírjuk, túl sikeres lett, elfogynak a könyvek, és nem győzzük. Ázsiában nyomtatjuk a könyveket, mert ahhoz, hogy ilyen minőséget el tudjunk érni és 1000 forint alatt tudjuk árulni, ahhoz muszáj volt külföldön nyomtatni. Nem akarjuk, hogy drágább legyen, ezért kerestünk nagyon sok támogatót, és ezért is kell a könyvautomata.
Vecsei H. Miklós színművész, az egyik ötletgazda beszél az első POKET automata átadásán a fővárosi Örkény Színházban 2018. április 11-én MTI Fotó: Mohai Balázs
Mi a titka a sikerének?
Egyszerűen az, hogy menő. Most tényleg van egy olyan generáció, amelynek még nem volt a kezében könyv. És nem azért, mert nem szeret olvasni, hanem mert nem volt egy olyan fiatal csapat, amely azt mondja, hogy figyelj, az Utas és holdvilág megváltoztatja az életedet. Az valami olyan fantasztikus, hogy kezdd el olvasni.
Ennek a projektnek csak az egyik része az olvasásnépszerűsítés, a másik és talán nagyobb része az, hogy olyan közösséget hozzon létre, amely tudja egymásról, hogy na, ez fontos.
Ha utazom a 4-6-oson, és a másik zsebéből is kilóg egy ilyen színes könyv, akkor egy pillanatra össze tudjunk nézni, hogy na, mi…
Megint a közösségépítésnél tartunk.
Ez nagyon fontos: az embernek szüksége van a közösségre, ez ad olyan élményt.
Hogyan állt össze a címlista?
Próbáltunk minél nagyobbat meríteni először a magyar irodalomtörténetből, de a jogdíjas könyvekkel nagyon nehéz. Így is elég szép címlistát sikerült összeraknunk.
Hány cím van most?
Most öt, ez mind magyar, és havonta egy újjal meg akarunk jelenni, a következő külföldi lesz, de még sok meglepetés és sokféle könyv lesz az automatában.
És mi volt a kiválasztási szempont?
Én is összeírtam a kedvenc könyveimet, Grecsó Krisztián is összeírta a kedvenc könyveit, meg a Facebookon nagyon sokat hirdettük, hogy ti milyen könyvet olvastatok, mik a kedvenceitek.
A Facebookon már több mint tízezer kedvelője van a POKET csoportnak, ugye ez a paradoxona, hogy online mekkora elérhetősége lett.
Igen, az a mottónk, hogy maradjatok offline,
ez tényleg paradox, de hát ma már online lehet figyelmeztetni valakit, hogy maradjon offline.
Szóval a Facebookon meghirdettük, hogy mik a kedvencek, és abból is csináltam egy összesítést. Most van előttünk nyolcvan cím, amit szeretnénk végigvinni, megjelentetni, megszerezni a jogokat.
Most nyolc automata van, abból az egyik mobil, amely majd fesztiválautomata lesz?
Hét automata van jelenleg Budapesten, de szeretnénk ősztől egyetemi városokban is megjelenni. Nyár elején pedig lesz egy kis zöld rendszámos autónk, aminek a hátuljában lesz egy mini automata meg egy csomó olvasószék, és ahol megállunk, fesztiválokon, vagy éppen egészen kis zsákfalvakban, ott kipakoljuk az automatát, kinyitjuk a hátulját, és kis olvasópontokat hozunk létre, ahol lehet velünk beszélgetni, és akkor nemcsak az olvasást népszerűsítjük, hanem tulajdonképpen a közösségépítés fontosságát is.
Mi kell ehhez? Pénz, támogató?
Sok kis támogató. De szerencsére nagyon sokan szeretik és szeretnének segíteni. Sokba kerül, de sok kicsiből összeraktuk. Huszonvalahány támogatónk van, saját pénzt is tettünk bele.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Mennyibe kerülnek az automaták?
Egy automata olyan 2 millió forint körül van, van 4 milliós meg félmilliós is. Az ország különböző pontjairól guberáltuk össze. A legtöbb felújított kólaautomata.
Szerintem hiányzott a városból, az emberek életéből ez a dolog.
Mély vízbe ugrottunk, és nem tudtuk, hogy ekkora sikere lesz, és még nem alakult ki, pontosan hogy fogjuk csinálni. Lehet, hogy kell majd egy saját cég és két főállású ember, aki ezzel foglalkozik, mert most egy üzemeltető cég van, és minden automatát napi kétszer újra kell tölteni. Nagyon alulbecsültük ezt a dolgot.
Emlékszobor. Aranyló nevek rajta: mögöttük izzó, vérpiros csaták, mögöttük sajgó, megtört életek: síró gyermekek és síró anyák…
Emlékszobor… ennyi maradt csupán belőlük, és a tűzből, mely vezette a milliókat messze golgotákra, és feszítette millió keresztre.
Sok régi ház hiába várja őket, s fehér csöndjével sok fehér falu… üzenetet nem hoz többé felőlük fehér felhők közt a vándordaru.
Nem járnak többé esténként csodálni kalászhullámon tékozolt csodát… bús hazájuk elvégzett csodáit magukkal vitték s most őrzik tovább.
Magukban őrzik. Dölyfösen, keményen, s nem tudják, hogy a szent haza ledőlt… Boldog halottak. Lám, mi árvábban állunk tornyosuló emléketek előtt…
Halottak napja van ma. Rejtve, lopva a Hargitán megszólal egy harang… a Tátráról felel reá egy másik… zeng-bong az éj… galang…galang… galang… ezer kicsi harang…
Az emlékezés gyertyalángja mellett felsorakozik óriási sorba határon innen és határon túlról az elesettek emlék-légiója.
Sok sápadt arc. Óh Istenem, szívünkből de messze volt a mit sem érzés vágya… piros rózsákat mentek megcsodálni s megérkeztek a bíboros halálba.
Ki hinné el, hogy minden név mögött tervek izzottak és célok lobogtak, s hogy álmodozva, mint megannyian, vérük titkának hordozói voltak?
Küzdtek, lemondtak, aztán újra küzdtek, vágytak, csalódtak és megint reméltek… Ki hinné el, hogy életük rögén ők is csak ilyen torz meséket éltek?
Ez vőlegény volt. Ajkán csókok íze, szívében pompás báli éjszakák… Aztán gránátok zúgták a zenét… aztán gránátok hozták a halált…
Ez gyermek volt még. Fák suhogtak benne, talán szerelmes sem volt még soha… Doberdó várta. Képét most is őrzi kopott keretben egy kopott szoba.
Ez gyermekét hagyta itt és hazáját, hogy a hazája boldogabb legyen…! Ő ott maradt. A lelke itt barangol hazát keresve, völgyön és hegyen.
Nyugosznak mind. A vérüket beszívta a kalásztermő, szomjasajkú föld. Mögöttük összedőlt a szörnyű Bábel, s ami még nem volt, az is összedőlt.
S mily furcsa is: Halottak éjszakáján a hősök lelke hogyha hazaszállna: hány lenne, aki nem találna többé széles e földön egy piciny hazára!
Szélvész üvölt a csíki hegyek ormán, fekete fenyők zúgnak szilajon… Hazájukat ha számon kérik egyszer, mit fogsz felelni, győztes Trianon?
Mit fogsz felelni, ha Csaba vezérrel a meg nem alkuvók seregbe kelnek, csontváz vitézek, csontváz paripákon, s egy bolond éjjel hazamenetelnek?!
Székely faluk harangja újra kondul, a gyertyalángtól tüzet fog a Tátra…! Magyarország… hányan mentek érted örvénylő tűzbe és tüzes halálba…
Ismeretlen Testvér, ki messze földön alszol, lelkében fűnek és virágnak. Te már tudod, hogy hasztalan a Törvény amit itt fent az emberek csinálnak.
Te már tudod, sorsverte zátonyodnak magasságos, bölccsé csitult fokán, Te már tudod, hogy örök egy a törvény: bűn bűnhődést hord esztendők során.
Testvér, ki alszol ismeretlen sírban, s megbékélt arcod nem láttam soha: álmodd tovább az elnémultak álmát, csöndes Testvérem: halott katona.
Emlékszobor. Aranyló nevek rajta, nevek mögött egy hallgatag világ… Ennyi sírra hogy virágot hintsek, határon innen nem terem virág.
Határon túl kéne virágért menni… ha már virágot hozni nem lehet, ismeretlen, hontalan Halottak: nektek adom e csöndes rímeket.
Interpellációban kért tájékoztatást Novák Csaba Zoltán a kulturális minisztertől a csíksomlyói búcsú szellemi világörökséggé nyilvánításának helyzetéről, illetve arról, hogy milyen lépéseket tervez a szaktárca a pünkösdi zarándoklat UNESCO-listára való felvételéért.
Az RMDSZ szenátora, a felsőház UNESCO-bizottságának tagja decemberben már levélben is számon kérte a kulturális minisztériumot, hogy miért nem szerepelt a csíksomlyói búcsú világörökségi listára való felterjesztése a világszervezet december elején Dél-Koreában tartott ülésének napirendjén. Kérdésére azóta sem kapott választ.
„Reméljük, a jelenlegi kulturális miniszter nem követi elődei példáját az erdélyi kulturális értékek mellőzésével. Amióta 2012-ben Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO-listára, Románia folyamatosan diszkriminálja kulturális örökségünket, egy pillanatig sem tekintette prioritásnak az erdélyi magyar közösség legitim kérését teljesíteni. Mi több, 2016-ban a kulturális minisztérium államtitkára Románia hivatalos képviselőjeként megakadályozta a pünkösdi búcsú felvételét a szellemi kulturális értékek listájára. Ez nem mehet így tovább, véget kell vetni a közösségünkkel szembeni mulasztásoknak. Ezért jeleztem ismét a kulturális miniszternek, mi, erdélyi magyarok továbbra is prioritásnak tekintjük a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára terjesztését, és ehhez számítunk a szaktárca megfelelő hozzáállására” – fogalmazott hétfőn az interpelláció leadását követően Novák Csaba Zoltán.
Kifejtette, a csíksomlyói búcsú története 1442-ig nyúlik vissza. „Közép-Kelet-Európa legnagyobb katolikus zarándoklata, számos hasonlóságot mutat a nyugat-európai fatimai és a Lourdes-i zarándoklatokkal. Nemcsak az erdélyi, de számos más ország hívői is visszatérő résztvevői. Mindezek jogán a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO-listán a helye” – fogalmazott Novák Csaba Zoltán.
Május 14-én a Magyar Honvédség és az Ohioi Nemzeti Gárda közös együttműködésének 25 éves évfordulóját ünnepelték Ohio fővárosában Columbusban. Az együttműködés 1993-ban kezdődött el, hogy hatékonyabban tudjon Magyarország felkészülni a NATO csatlakozáshoz. Nem véletlen volt az, hogy Magyarország partnere az Ohio Nemzeti Gárda lett.
Az ünnepségen a Magyar Honvédséget Szabó István vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar főnök koordinációs helyettese képviselte.
Május 14-én a Magyar Honvédség és az Ohioi Nemzeti Gárda közös együttműködésének 25 éves évfordulóját ünnepelték Ohio fővárosában Columbusban. Az ünnepségen a Magyar Honvédséget Szabó István vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar főnök koordinációs helyettese képviselte.
A magyar küldöttséget elkísérté Dr. Szabó László Magyarország nagykövete is, ki méltatta a nagyszerű együttműködést a két ország között hangsúlyozva, hogy nem csak a védelmi síkon van jó kapcsolat, hanem gazdasági kötelékek is jól megalapozottak.
Május 14-én a Magyar Honvédség és az Ohioi Nemzeti Gárda közös együttműködésének 25 éves évfordulóját ünnepelték Ohio fővárosában Columbusban. A magyar küldöttséget elkísérte Dr. Szabó László Magyarország nagykövete is.
Mark E. Bartman, az Ohioi Nemzeti Gárda vezérőrnagya többek közt azt is nyilatkozta a Bocskai Rádiónak, hogy a jövőre való tekintettel az Ohioi nemzeti Gárda mélyíteni szeretné ezeket a meglevő jó kapcsolatokat.
Május 12. és 19. között a Washingtoni Magyar Ház szervezésében egyedülálló programsorozat került megrendezésre az Amerikai Egyesült Államok több nagyvárosában. A Treasures of Transcarpathia program komplex és innovatív módon tárta a közönség elé a kárpátaljai magyarság kincseit. Az előadással egybekötött kiállítást Clevelandben Május 14-én, hétfő este fél héttől láthatta és hallhatta a Cserkészházban a nagyérdemű közönség, ingyenesen.
Az esemény kapcsán előadások, fotókiállítás, ruha kiállítások és kerekasztal-beszélgetés révén tájékozódhattak az amerikai érdeklődők, a kultúra és a művészet tolmácsolásában.
A programsorozatban Hrivnák Tünde Pro Urbe díjas divattervező egyedülálló, eredeti kárpátaljai beregi szőttessel díszített kollekcióját, Perl János Kárpátalja kincseit bemutató művészi fotósorozatát, valamint egy informatív kiállítást is megtekinthettek az résztvevők.
A hiteles és tiszta forrást a Treasures of Transcarpathia rendezvénysorozat minden állomásán Kárpátalja szakértők előadásaiból ismerhették meg az érdeklődők. Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke, valamint Balogh Lívia alelnök Kárpátalja történelméről és kultúrájáról tartottak izgalmas előadást.
Utóbbival azaz Balogh Líviával az előadás után készítettünk egy rövid interjút.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az EU és a nyugat-balkáni országok csütörtöki szófiai csúcstalálkozója előtt, az Európai Néppárt (EPP) szerdai tanácskozását követően kétoldalú megbeszéléseken egyeztetett a testvérpártok vezetőivel európai kérdésekről – mondta Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-nek szerdán a bolgár fővárosban.
Kifejtette: a kormányfő találkozott Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnökkel, a Forza Italia (Hajrá Olaszország) párt vezetőjével.
“Régi barátjával, a Fidesz régi támogatójával” az európai politika aktualitásairól tanácskoztak – tette hozzá.
Havasi Bertalan közölte: Orbán Viktor tárgyalt a holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) vezetőjével, Sybrand van Haersma Buma képviselővel, akivel megállapították, hogy hasonlóan gondolkodnak az EU előtt álló kihívásokról, a migrációról és a társadalmi alapértékekről.
“Európa jövője csak a keresztény kultúra megőrzésével képzelhető el” – szögezték le.
A sajtófőnök tájékoztatása szerint Orbán Viktor tárgyalt Hrisztijan Mickoszkival, a konzervatív macedón VMRO-DPMNE párt vezetőjével is, akivel a Nyugat-Balkán európai integrációjáról beszéltek.
A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország támogatja Macedónia mielőbbi európai uniós csatlakozását – tette hozzá Havasi Bertalan.
Először kereste fel magyar köztársasági elnök a moldvai csángó közösséget. Áder Jánost a Bákó megyei Lészpedre látogatott pénteken, ahol a moldvai magyar oktatási program egyik új helyszínén csángó hagyományőrzők énekes, táncos, mesemondó műsorral fogadták.
A moldvai csángók négyszáz éve várják, hogy magyar király vagy államfő látogasson el közösségükbe
Áder János elmondta: 28 éve van a politikában, de ekkora bókot még nem kapott
30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai római katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását
Az államfőt köszöntő Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke elmondta: a moldvai csángók négyszáz éve várják, hogy magyar király vagy államfő látogasson el közösségükbe. Ez most történt meg először. A közösségi vezető szerint ez a látogatás is hozzájárul ahhoz, hogy a megcsappant számú csángómagyar közösség megmaradjon.
Márton Attila, a moldvai magyar oktatási program vezetője 300 lészpedi magyar állampolgár nevében is köszöntötte az államfőt és feleségét, akiknek érkezésekor olyan hagyományos „kendezőt” tettek a nyakába, amilyent a csángó esküvők kitüntetett vendégei szoktak kapni.
Áder János felszólalásában elmondta: 28 éve van a politikában, de ekkora bókot még nem kapott. Hozzátette, nem tud olyan helyről, ahol négyszáz év óta az első lett volna. Az elnök az egykor Lészpeden tanító Kallós Zoltán néprajzkutatótól olvasott fel egy idézetet:
„Miközben sok nép tűnt el a Kárpát-medencében, mi csodával határos módon megmaradtunk magyarnak. Ez a kultúra tartott meg minket ezer évig. Mindannyiunk kötelessége az őseinktől átörököl hagyományokat éltetni és továbbadni a következő nemzedéknek. Ezt a munkát csak hittel, odaadással és önzetlenül lehet végezni. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk”.
Az államfő egy Kányádi Sándortól vett idézettel nyomatékosította a magyar nyelv megőrzésének a fontosságát.
Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elmondta: a magyar kormány óvodafejlesztési programja Moldvába is eljutott. Első lépésben Lészpeden, Pusztinában, és Magyarfaluban épül magyar óvoda, és ezek után további három helyszínen készülnek óvodaépítésre.
A lészpedi óvoda számára megvásárolt telken felállított színpadon Mátyás Mónika, Vaszi Levente népdalénekesek, a lészpedi Serketánc csoport, a magyarfalusi Táláz Iulian mesemondó valamint a Külsőrekecsini és Dumbavéni hagyományőrző tánccsoport szórakoztatta a vendégeket.
Amint a színpadon elhangzott 30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai római katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
A moldvai magyar oktatási program keretében 28 moldvai településen mintegy 2100 gyermek tanulja az iskolában és délutáni foglalkozásokon a magyar nyelvet és irodalmat.
A Palestinian demonstrator with a slingshot looks on during a protest against U.S. embassy move to Jerusalem and ahead of the 70th anniversary of Nakba, at the Israel-Gaza border, east of Gaza City May 14, 2018. REUTERS/Mohammed Salem TPX IMAGES OF THE DAY - RC1C1F4617F0
FOLYTATÓDTAK A VÉRES ÖSSZECSAPÁSOK ÉS TÜNTETÉSEK A PALESZTIN TERÜLETEKEN
Gyászmenet kísérte tegnap utolsó útjára azt a hatvan palesztint, akik előző nap vesztették életüket az izraeli rendfenntartókkal való összecsapásban, közben pedig újabb tüntetéseket tartottak a nagyobb városokban a palesztin katasztrófa, azaz a nakba napján.
Újabb tömegtüntetésekkel és véres összecsapásokkal folytatódtak a harcok Ciszjordániában és a Gázai övezetben egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok díszes ünnepség kíséretében felavatta izraeli nagykövetségét Jeruzsálemben, és ezzel hivatalosan is a zsidó állam fővárosának ismerte el a várost.
A ciszjordániai Betlehemben a turistákat kiszolgáló üzletek nem nyitottak ki, az utcák kiüresedtek, miközben több mint kétszáz tüntető egész napos harcot vívott az izraeli egységekkel a bibliai város szélén – derült ki az amerikai AP hírügynökség tudósításából.
A Palesztin Nemzeti Hatóság nem hivatalos fővárosának számító Rámalláh melletti Beit El zsidó˙telep előtt szintén több tucat palesztin tüntető gyűlt össze, hogy kövekkel megrakott parittyával viszonozzák az izraeli katonák könnygázgránátjait.
A tüntetések célja kettős: tegnap volt ugyanis a palesztin katasztrófanap, azaz a nakba nevű gyásznap, Izrael megalapításának évfordulója, a mindenkor kisebb-nagyobb összecsapásokkal járó évfordulós feszültség azonban a jeruzsálemi amerikai nagykövetség hétfőre időzített felavatásával együtt valódi puskaporos hordónak bizonyult.
A Reuters hírügynökség kiemelte, a 2014-es háború óta nem volt olyan véres nap a Gázai övezetben, illetve az izraeli–palesztin konfliktusban, mint a hétfői.
Tegnapra hatvanra nőtt a halálos áldozatok száma, a palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint legalább 2771 ember sérült meg csak hétfőn, közülük legalább 1300 éleslőszerrel leadott lövésektől. A gázai tüntetők, mielőtt tegnap újra kivonultak az izraeli határhoz, hosszú gyászmenetben kísérték utolsó útjukra az előző nap halálos áldozatait. A halottak között volt egy nyolc hónapos csecsemő is, mert könnygázt lélegzett be az előző napi összecsapások idején.
Parittyával viszonozták az izraeli katonák könnygázgránátjait Fotós: Reuters
Az eset nyilvánosságra kerülése után az egész nemzetközi közösség felzúdult, és az összecsapások befejezésére szólított fel, gázai egészségügyi tisztviselők ugyanakkor kétségbe vonták az eset hihetőségét. Egy helyi orvos érvelése szerint ugyanis a csecsemő, Layla Ghaben egészségügyi állapota a könnygáz esetleges belélegzése előtt sem volt megfelelő. A doktor, aki az AP hírügynökségtől a neve elhallgatását kérte, hozzátette: megtiltották, hogy orvosi információkkal szolgáljanak a médiának. Az Al Mezan nevű, a Gázai övezetben munkálkodó emberi jogi csoport vizsgálja a csecsemő halálának körülményeit.
Kuvait kérésére egyébként összeült tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megtárgyalja az Izrael és a Gázai övezet határa mentén történt esetek „független és átlátható” kivizsgálását. Az öböl menti ország által elfogadtatni kívánt állásfoglalásban a nemzetközi közösség dühét és bánatát kívánta volna kifejezni a 60 halálos áldozatot követelő erőszakos összecsapásokkal kapcsolatban, az Egyesült Államok azonban – vétójogával élve – nem engedélyezte az állásfoglalás elfogadását.
A Fehér Ház hétfői közleménye szerint egyébként az izraeli–gázai határon történt halálos összecsapásokért egyértelműen az övezet felett ellenőrzést gyakorló Hamász nevű radikális szervezet a felelős.
Izrael is hasonló állásponton van: Gilád Erdan izraeli belbiztonsági miniszter magánvéleménye szerint a tüntetések leállítása érdekében fel kell újítani az övezetet irányító, radikális, iszlamista Hamász szervezet vezetői ellen a likvidálások politikáját. Mint fogalmazott, „eljött az ideje, hogy a Hamász vezetői személyesen fizessenek árat a terrortevékenységükért”.
Mélyen sérti Magyarországot és polgárait Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnökének az Open Society Foundation (Nyílt Társadalom Alapítvány) Budapestről Berlinbe költözéséről tett nyilvános állásfoglalása; az ügyben levelet írt Orbán Viktor miniszterelnök a szervezet vezetőjének – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.
“Csodálkozunk. (…) Az alapítvány elköltözésének Budapesten köztudott és nyilvánvaló oka, hogy Magyarország olyan szabályokat vezetett be, amelyek a transzparenciát kiterjesztik a külföldről finanszírozott szervezetekre is” – olvasható a levélben.
“Tisztelettel felhívom az elnök úr figyelmét, hogy az alapítványt és annak alapítóját személyes felelősség terheli az európai antiszemitizmus növekedéséért is. Olyan személyeket is bejuttatott a migránsok között Európába, akiknek politikai és vallási nézetei érzékelhető mértékben megnövelték a zsidó közösségek veszélyeztetettségét. Ezzel szemben Magyarország és annak kormánya az európai zsidó közösségeket is védi, amikor megakadályozza a migránsok ellenőrizetlen bejutását az Európai Unió területére” – szögezi le írásában a miniszterelnök.
“Politikánknak erkölcsi és elvi okai vannak, továbbá a zsidó-keresztény együttélés eszméjét is szolgálják, amelyben mi továbbra is töretlenül hiszünk. Ezért a Zsidó Világkongresszustól természetesen sem elismerést, sem köszönetet nem várunk. Elvárunk ellenben az óceán másik, biztonságosabb részén élő zsidó vezetőktől több éleslátást és együttérzést, a nyilvánosság elé tárt véleményükben több tényszerűséget, tiszteletet és méltányosságot” – írta levele végén “fogyatkozó reménységgel” Orbán Viktor.
Ronald S. Lauder a német Bild lapban szerdán megjelent nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki az alapítvány Berlinbe költözése miatt. A Zsidó Világkongresszus elnöke szerint ugyan nem kell mindennel egyetérteni, amit Soros György mond vagy csinál, ugyanakkor méltatlannak nevezte a bánásmódot egy olyan emberrel szemben, aki olyan sokat tett a kelet-közép-európai országokban a demokrácia terjesztéséért a kommunizmus bukása után.
Budapest, 2018. május 18.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. május 18-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A kormányfő a miniszterei kinevezését követő ülésen a parlamentben hangsúlyozta: Magyarország és Közép-Európa országai adják az Európai Unió leggyorsabban fejlődő régióját. Orbán Viktor megerősítette: a 2010-2030 közötti 20 évet egy korszaknak tartja, mert egy országot csak úgy lehet vezetni, ha a tervek hosszú távra szólnak.
Budapest, 2018. május 18. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. május 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Orbán Viktor parlamenti beszédében felidézte, hogy a választók döntése alapján 2010-től most harmadszor alakított kormányt. Mint mondta: egy országot csak úgy lehet vezetni, ha terveink hosszútávra szólnak. A magyar emberek cselekvő szellemmel álltak bele az új korszakba.
Hangsúlyozta: köszönetet kell mondanunk a vállalkozóknak, és a magyar embereknek, akik újra munkából tartják el a családjukat. A közfoglalkoztatottakat is megilleti a tisztelet. A fiatalok százezrei családalapításba fogtak, nekik köszönhető hogy Magyarországnak van jövője. És az idős korosztálynak is köszönetet kell mondani – emelte ki Orbán Viktor. Köszönet illeti azért is őket, mert támogattak minket a politikai küzdelmekben.
Azok a nemzetek jártak jól, akik előre néztek, nem hátra. A magyar emberek erőfeszítéseként Magyarország is ilyen ország lett – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: Európa súlypontja keletre tolódik, mi vagyunk már Európa jövője.
Azt kell hangsúlyoznom, hogy régen álltak olyan jól a csillagok, mint most. A lehetőség itt van, hogy újabb dolgokba belefogjunk. Mély átalakítások, komoly küzdelmek, és szívós munka van mögöttünk. De a világban új korszak kezdődött el, ami még több változtatást követel meg tőlünk. Ehhez kellett alakítanom a kormány összetételét. Biztonsági, és szellemi fenyegetésekkel is szembe kell néznünk. A tömeges migráció még sokáig fog fenyegetni. Emberek 10 millió állnak készen arra, hogy útra keljenek, ezért nekünk ma a határ szilárd őrizetére van szükségünk. A migráció fenyegetése, azokat is ráébresztette a keresztény alapokra, akik eltávolodtak tőle.
Az a mi dolgunk, hogy oltalmazzuk azokat a létformákat, amik a keresztény hitből kisarjadtak. Védjük a családot, a nemzetet.
Ha minden kisebbségbe szorul, az Európa végét jelenti. Kötelességünk, hogy a keresztény kultúránkat megőrizzük. Elődeinket ennek jegyében tiszteltjük.
Április 8-án a Fidesz nyerte el az ország bizalmát – hangsúlyozta a kormányfő. Mi magunkra mindig is bajtársi, politikai közösségként tekintettünk. 1998-ban több mint másfél millió, 2014-ben 2 millió, idén 2 millió 800 ezer szavazatot kaptunk, hatalmas politikai közösség a miénk. Támogatóink mindenfelé vannak. Az új kormány tagjaiként, most 14-en állunk itt önök előtt.
Három kormányomban 59 miniszter szolgált, és a több száz államtitkárról még nem is beszéltem. Kellő szerénység mellett elmondhatom, hogy több kormányra való szolgálatkész emberrel rendelkezünk. Hogy mikor kit kérünk fel, azt az ország előtt álló feladatok szabják meg. Munkát ajánlunk és nem pozíciót. Ma azok állnak itt, akikre azért esett a választás, mert az ország előtt álló feladatok ezt indokolják.
Különböző képzettségű, és karakterű emberek szolgálnak, mégis arra törekedtem, hogy olyan emberek legyenek, akiknek van közös szenvedélyük, és ez Magyarország.
Most is ez volt a cél. A mi életünkben a legnagyobb dolog, hogy magyarnak születhettünk.
Bátornak is kell lennie a kormány tagjainak. A támadásokat állni kell, de észben kell tartanunk, hogy a vita sosem lehet öncélú. Csak egy mérce van, az erősödő és jobban teljesítő Magyarország.
A mi kormányuk európai horizontú. A nemzetet szolgáljuk, de a helyünk Európában van, munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk.
Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter lesz. 1990 után komoly vagyonvesztés érte Magyarországot. Nyolc év munkájával sok mindent visszaszereztünk. Miniszerasszony feladata lesz, hogy ezt a vagyont működtesse – mondta Orbán Viktor.
Kásler Miklóst emberi erőforrásokért felelős miniszterének bíztam meg. Egészséges magyar emberekre van szükség. Ez a minisztérium reneszánsz embert követel. Átlátni, átfogni, és összehangoltan irányítani egy gépezet, az embert próbáló feladat. Köszönöm, hogy megtette – mondta Orbán Viktor.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter lesz, súlyos évtizedes lemaradást kell bepótolnunk most. Még nem késő, még behozható a hátrányunk. A tiszti állományban még óriási tartalékok vannak.
Süli Jánosra a paksi atomerőmű bővítésében számítok – mondta Orbán Viktor. Olcsó energiával növeljük a magyar vállalatok versenyképességét.
Trócsányi László feladata, hogy az alaptörvényt megvédje. A miniszter úrnak sűrű évei lesznek.
A KDNP elnökének, Semjén Zsolt úrnak a szilárd elvi hozzáállása értékes lesz. Ő felel a horgonykötélért, ami nem engedi, hogy távolabbra kerüljünk a kiinduló pontunktól.
Varga Mihály pénzügyminiszterként miniszterelnök helyettesként tevékenykedik. Pénzügyi stabilitás, kiszámítható költségvetés, és csökkenő államadósság, ezt várjuk öntől- hangsúlyozta Orbán Viktor.
Palkovics László az újítás, az innováció feladatát kapta. Ilyen még nem volt a kormányzás történetében. Az Innovációs és Technológiai minisztériumot azért hoztuk létre, mert élen szeretnénk járni. Nagy feladat vár Palkovics miniszter úrra.
Nagy Istvánra bízzuk a magyar agráriumot. A magyar földet meg kell őriznünk, és tovább kell adni. Olyan politikát várunk, ami megbecsüli a gazdákat, nyitott az újításokra, és megvédi érdekeinket Brüsszelben is.
A modern kor egyik veszélye, hogy a demokrácia keretei kiüresednek. Láthatják, hogy Európai országban nő a távolság az emberek és a kormányok között.
Rogán Antal lesz a felelős, hogy ez ne következzen be nálunk – mondta a miniszterelnök.
Szijjártó Péternek nehéz helyzetekben kell majd helytállnia, ahogy eddig is tette. A nemzetközi gazdasági versenyben hatékony külgazdasági politikára van szüksége. A terepismeret a legnagyobb érték, ezt évek óta ön testesíti meg.
Öregeket a tanácsba, fiatalokat a csatába. Ezért kértem fel Gulyás Gergelyt, feladata a stratégiai szervezés. Neki egy egész országot kell látnia. Képviselje a tisztelet és az együttműködés technikáját. Arra kérem, hogy képviselje bátran a kormány érveit otthon és külföldön is. Hajrá.
Arra hívnám fel a figyelmet, hogy a kormány tagjának lenni küldetés és szolgálat. Hűséggel szolgáljuk a nemzetet, és szolgáljuk hazánkat.
