A köles az utóbbi időben kissé feledésbe merült. A magas rosttartalma elősegíti a normál bélműködést. Különösen javasolt cukorbetegeknek, mivel nem emeli gyorsan a vércukor szintet. Jól tesszük, ha többször is kölest választunk köretként a fehér rizs és a krumpli helyett.
Lisztérzékenyek is fogyaszthatják, mivel a kukoricához, rizshez, szójához és hajdinához hasonlóan nem tartalmaz glutént.
Hozzávalók:
egy csésze hántolt konyhakész köles
1 font gomba, erdei gomba a legjobb
Só, bors
egy ek. olívaolaj
egy fej vöröshagyma
egy friss piros paprika
egy csokor petrezselyemzöld
reszelt parmezán
Elkészítés:
Felaprítjuk a hagymát, egy lábasba egy evőkanálnyi olívaolajon megdinszteljük, beletesszük a szeletkékre vágott erdei gombát majd egy csipet sóval, borssal egy kicsit megfonnyasztjuk. Ekkor rátesszük a kölest, együtt pirítjuk egy kicsit, majd rádobjuk a felaprított pirospaprikát.
Ekkor öntünk rá 4 dl húslevest vagy vizet. Összekavarjuk és lefedve, időnként bele-bele kavarva készre pároljuk (felszívja a felesleges folyadékot). Petrezselyemzölddel és parmezánnal meghintve tálaljuk
Tálas Tünde a clevelandi Bocskai Rádió volt KCSP ösztöndíjasa egy nagyszerű sikerről és elismerésről számolt be a múltheti élő adásunkban. Egyenesen Budapestről jelentkezett be telefonon, ahol elmondta a Forradalom lánya című könyvből készült félig animációs dokumentumfilm sikerét, a kitüntetést amelyet Los Angelesben, Hollywoodba vehetett át az íróval Hargitai Péterrel együtt.
Ezek után a következő lépésről adott számot, ugyanis itt nem állt meg a könyv és a dokumentumfilm sikersztorija. Készült belőle egy tíz részes rádiójáték, magyarországi hivatásos színészek szereplésével, amelyet a következő másfél hónapban a clevelandi Bocskai Rádió hallgatói elsőként hallhatják. Tünde beszélt ennek a tervének megvalósulásának lépéseiről és a következő hosszútávú elképzeléseiről. Büszkék vagyunk az elért sikereihez és kívánunk neki további kitartást a munkájában.
Az alábbi linken hallgassák meg Tálas Tündével készült élő telefonbeszélgetést.
Április 14-én szombaton került sor a torontói Orbán Balázs Társaság szervezésében a három éve új épületbe költözött torontói Magyar Házban a 2018-as év Erdélyi Hívogató bálra. Az elnöknő meghívására mi is részt vettünk ezen a bálon, igaz április közepéhez képest nagyon rossz időjárás volt éppen akkor a városban, havas eső, jégeső havazás volt egész nap.
Ez volt az oka annak is hogy néhányan nem is vállalták a csúszós, havas utakon az autózást, nem jöttek el, de a hiányzók nélkül is majdnem tele volt a bálterem. A báli műsor Elekes Imola elnök köszöntőjével kezdődött majd a Kodály néptáncegyüttes fellépése következett. Ezek után a finom vacsora tálalása következett amely alatt a Fesztivál zenekar jobbnál jobb népdalokkal szórakoztatta az egybe gyűlteket. Az édesség felszolgálása után egy kicsit hangosabb lett a zene, amikor is mindenki akinek kedve kerekedett, táncolhatott.
Ezt az időszakot használtam ki és kértem meg Dr. Fecső Andrást a torontói Magyar ház alelnökét és Boda Lázár Juditot a ház jelenlegi elnökét, hogy beszéljenek a magyar ház mostani állapotáról és a jövőbeli terveikről.
Boda Lázár Juditot a torontói Magyar Ház elnökét és Dr. Fecső Andrást a ház alelnökét kértük, hogy beszéljenek a magyar házról és a jövőbeli terveikről.
Május 8-ára hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök, aki Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP pártszövetség listavezetőjét kérte fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére – olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal oldalán kedden megjelent közleményben.
Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését az országgyűlési képviselők választását követő harminc napon belüli időpontra hívja össze. Az új Országgyűlés május 8-án, 10 órakor kezdi meg munkáját – olvasható az államfő kommünikéjében.
Áder János ezzel egy időben az Országgyűlésbe bejutott, országos listáról mandátumot szerző pártok és pártszövetségek listavezetőit levélben kérte fel, hogy kezdjék meg az Országgyűlés alakuló ülésével kapcsolatos egyeztető tárgyalásokat.
A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart. A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges. Szintén az alakuló ülésen választják meg – az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján – titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után. A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek. A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról. Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.
Az április 8-i parlamenti választáson a Fidesz-KDNP 133 országgyűlési mandátumot szerzett, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, a Lehet Más a Politika 8 parlamenti helyet kap. Egyéni választókerületből szerzett mandátumot az Együtt egy jelöltje, továbbá egy független képviselőjelölt, és kedvezményes mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.
A 2006-os választás utáni hídfoglaló és a hallgatóság java része örömmel nyugtázta a fejleményeket
Fotós: Havran Zoltán
Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében a Fővárosi Ítélőtábla. A bíró indoklásában hosszan sorolta a törvényszék eljárási hibáit.
A hatályon kívül helyezést abszolút és relatív okok egyaránt szükségessé tették – kezdte Lassó Gábor, a Fővárosi Ítélőtábla bírója az indokolását, miközben a hallgatóságból több mint százan tapssal, éljenzéssel üdvözölték a döntést.
A tanács elnöke kifejtette: a jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság széles bizonyítási eljárást folytatott le, ez mégsem köszön vissza az ítéletben; sőt olybá tűnik, mintha csak a nyomozási anyag állt volna a rendelkezésére, ez pedig megalapozatlanságot eredményez. A bíró szerint számtalan eljárásbeli hibát vétett a korábban eljáró törvényszék.
– A másodfokú tanácsnak nem feladata, hogy mérlegelje az első fok által figyelembe nem vett bizonyítékokat; úgy vélem, rengeteg kérdésben maradt adós a bíróság, hiszen számos olyan indítványt nem bírált el, amellyel bőven lett volna teendője, így értékelés nélkül maradt például a hangszakértői vélemény is – magyarázta Lassó Gábor, hozzátéve: a vádlottaknak sérült a védekezéshez való joguk is.
– A bíróságnak kötelessége a védekezéshez való jog gyakorlását teljes körűen biztosítani, ehhez hozzátartozik, hogy megismerhessék a jegyzőkönyvek tartalmát. Volt olyan jegyzőkönyv, amit két évvel később adtak ki a vádlottak számára. Ez példátlan – szögezte le.
A táblabíróság úgy vélte, nem volt elég adat Budaházy felbujtói magatartására, a törvényszék esetenként még tényállást sem állapított meg, és nem tisztázott fontos körülményeket.
– Semmilyen bizonyítás nem volt arra, hogy Budaházy György hogyan adott utasítást, miként mondta azt, hogy menjél oda, fiam, és okozz 20 ezer forint érték feletti kárt. Ahogy azt is elmulasztották bizonyítani, hogy Budaházynak van-e lőfegyvere, a cselekmények időpontjában ki volt ott valóban, ki dolgozott, és igaz-e az az állítás, hogy a gépkocsi szervizben volt – sorolta a bíró.
A 2006-os választás utáni hídfoglaló és a hallgatóság java része örömmel nyugtázta a fejleményeket Fotós: Havran Zoltán
A megismételt eljárásra vonatkozóan részletes iránymutatást adott az elsőfokú bíróságnak: az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelésére, tanúk újbóli meghallgatására kötelezte, de leszögezte azt is, hogy csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást.
A tábla továbbá minden vádlott esetében feloldotta a lakhelyelhagyási tilalmat.
Ismert: Budaházy Györgyöt első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélték terrorcselekmény miatt, vádlott-társai különböző időtartamú, többségében fegyházbüntetést kaptak. A vád szerint a Budaházy által létrehozott, Magyarok Nyilai nevű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az MSZP–SZDSZ-kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.
Állítólag Molotov-koktélt dobtak Hiller István (MSZP) oktatási miniszter, Kóka János (SZDSZ) frakcióvezető és akkori kormánypárti országgyűlési képviselők otthonára, Szilvásy György (MSZP) titkosszolgálati miniszter nyaralójára és pártirodákra. Molotov-koktéllal támadtak a vád szerint melegszórakozóhelyekre és egy jegyirodára, összeverték a Hír TV műsorvezetőjét, Csintalan Sándor volt szocialista politikust.
AZ ÉRTÉKELÉS
Morvai Krisztina, az Európai Parlament független képviselője a korábbi döntést a magyar jogtörténet egyik legfelháborítóbb, legdurvább jogsértésektől hemzsegő ítéletének nevezte csütörtökön. „Kimondhatatlanul boldog vagyok, jogászi hivatásom egyik legfelemelőbb perce volt” –mondta. Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos politikus a jog és a nemzeti ellenállók ünnepének nevezte a tegnapi napot. A tárgyaláson jelen lévő Toroczkai László Jobbik-alelnök szerint bár nincs vége, a legfontosabb, hogy a vádlottak szabadon távozhattak.
A szintén megjelent másik Jobbik-alelnök, Sneider Tamás a 24.hu-nak azt mondta: Budaházynak nem lenne helye a Jobbikban, mert „biztos, hogy teljesen más elképzeléseink vannak rengeteg dologban, úgyhogy nem, ilyen kérdés fel sem vetődhet”. Hozzátette: akkor is ellátogatott volna egy ilyen tárgyalásra, ha egy baloldali vagy liberális politikus lenne így meghurcolva. Toroczkai viszont úgy leszögezte: „Budaházy Györggyel bármikor, bárhol közösen dolgozom a hazáért, Magyarországért.”
Becsapódott rakéta Dúmában. A hét végi nyugati légicsapások felgyorsították a diplomáciai folyamatokat is
Fotós: Reuters
Felgyorsította az eseményeket a diplomáciában a hét végi szíriai légicsapás: az EU sürgeti, hogy újítsák fel az ENSZ közvetítésével zajló béketárgyalásokat, és teljeskörűen tiltsák be a vegyi fegyvereket. Irán szerint a légicsapások azt bizonyítják: Washington közvetlen kapcsolatban áll terroristákkal, míg egy amerikai vegyifegyver-szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország manipulálta az április 7-i dúmai támadás helyszínét. Moszkva ezt nem ismeri el.
Az Európai Unió támogatja a vegyi fegyverek teljes tilalmát és a készleteinek felszámolását világszerte, határozottan kiáll azon álláspontja mellett, hogy az ilyen fegyverek használata – beleértve bármely mérgező vegyi anyag fegyverként történő használatát – minden körülmények között tilos – áll az uniós tagországok külügyminisztereinek tegnap elfogadott állásfoglalásában.
Nem sokkal korábban az Arab Liga vezetői is elítélték a vegyi fegyverek szíriai bevetését, és nemzetközi vizsgálatot sürgettek. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta: mielőbb újra kellene indítani az ENSZ égisze alatt zajló szíriai béketárgyalásokat, Oroszországnak és Iránnak pedig nyomást kell gyakorolnia a damaszkuszi rezsimre ennek érdekében. Moszkva és Teherán Szíria fő támogatói a 2011 óta tartó polgárháborúban.
A hét végi nyugati – amerikai, brit és francia – légicsapásokat követően a nagyhatalmak továbbra is egymásra mutogatnak. – A csapások azt bizonyítják, hogy Washington közvetlen kapcsolatban áll terroristákkal – jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésében.
Mint hangoztatta, az amerikai támadásra akkor került sor, amikor Washingtonban úgy érezték, hogy kiűzték az Irán által terroristának tartott csoportokat a stratégiailag fontos kelet-gútai (Damaszkusz melletti) térségből. Szerinte az amerikai támadás megsértette a nemzetközi jogot, és ha ezekre a lépésekre a nemzetközi szervezetek nem válaszolnak, akkor káosz keletkezhet a világban.
Becsapódott rakéta Dúmában. A hét végi nyugati légicsapások felgyorsították a diplomáciai folyamatokat is Fotós: Reuters
– Az Egyesült Államok úgy tudja: orosz szakértők mentek arra a dúmai helyszínre, amelyet április 7-én vegyifegyver-támadás ért, és elképzelhető, hogy manipulálták a helyet – jelentette ki hírügynökségek jelentése szerint Kenneth Ward amerikai nagykövet a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tegnapi hágai, rendkívüli zárt ülésén.
Az orosz nagykövet azonban egy Twitter-bejegyzésében azt írta: Oroszország célja, hogy biztosítsa az OPCW helyszíni vizsgálóbizottságának biztonságát, nem pedig az, hogy beleavatkozzon annak munkájába. Szerinte éppen a szíriai vegyifegyver-létesítmények elleni szombat hajnali amerikai–brit–francia légicsapások ássák alá a vizsgálóbizottság hitelességét.
Ankara és Moszkva erős kapcsolatait, bár nem mentesek a nézeteltérésektől, Emmanuel Macron francia elnöknek a török–orosz viszony megtörésére vonatkozó szavai nem teszik tönkre – mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter Ankarában, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt fogadva. Hozzátette: országa államfőhöz méltó megnyilatkozásokat vár Macrontól. A francia elnök még vasárnap azt mondta, az amerikai–brit–francia koalíciónak a szíriai rezsim elleni légicsapásaival sikerült leválasztani az oroszokat a törökökről.
– Ankara a konfliktusban egyik résztvevő országnak sem áll sem az oldalán, sem az ellenében – jelentette ki Bekir Bozdag török kormányfőhelyettes. Macron egy interjúban arról is beszélt: többek között neki sikerült meggyőznie Donald Trump amerikai elnököt arról, hogy az Egyesült Államok erői hosszú távon jelen maradjanak Szíriában.
– Tíz napja Trump elnök azt mondta, az Egyesült Államoknak ki kell vonulnia Szíriából. Meggyőztük, hogy szükséges maradnia – fogalmazott. Macron megerősítette: a légicsapások nem jelentenek hadüzenetet, a hét éve tartó konfliktusból Párizs továbbra is a politikai megoldást látja kiútnak, és egyelőre nem sürgeti Bassár el-Aszad elnök távozását sem.
A román oktatási miniszter rendeletével indulhat újra a szeptemberi tanévkezdéstől a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium – mondta a Maszol.ro portálnak pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
A politikust azzal kapcsolatban kereste meg a portál, hogy Liviu Dragnea, a román kormánykoalíció vezető pártjának az elnöke csütörtök este arról beszélt, hogy találtak egy másik megoldást a marosvásárhelyi iskola megalapítására, miután az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette az RMDSZ által korábban beterjesztett és a parlament által megszavazott törvényt.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az alkotmánybíróság döntését követően az oktatási miniszter jelenlétében egyeztettek a koalíció vezetőivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi tanügyi törvény is lehetővé teszi az iskola újraalapítását. Tájékoztatása szerint a jogszabálynak egy olyan bekezdése lehet a megoldás kulcsa, mely előírja, hogy ha egy közigazgatási egység önkormányzata az oktatási minisztérium által megállapított határidőig nem fogad el határozatot a település iskolahálózatáról, akkor a miniszter rendelettel határozhatja meg az iskolahálózatot.
A törvénycikkely arra is kitér, hogy ebben az esetben a miniszter „állami, egyházi és magániskolák létrehozását, megszüntetését, összeolvasztását vagy szétválasztását” is elrendelheti.
Kelemen Hunor emlékeztetett: ez a kiegészítés tavaly az RMDSZ javaslatára került be a tanügyi törvénybe, nem támadták meg az alkotmánybíróságon, hatályban van. „Ma Marosvásárhelynek nincs iskolahálózata. Tehát az oktatási miniszter egy rendelettel jóváhagyhatja azt az iskolahálózatot, amelyben szerepel a katolikus gimnázium is” – magyarázta a politikus.
A portál felvetésére elmondta: ezzel a megoldási lehetőséggel már korábban is számoltak, de a gimnázium törvény általi létrehozása tűnt a járható útnak, ugyanis egy miniszteri rendelet megtámadható a közigazgatási bíróságon.
A román alkotmánybíróság egy hónappal ezelőtt alkotmányellenesnek minősítette a gimnázium újraalapításáról hozott törvényt. A katolikus gimnázium azt követően szűnt meg, hogy a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt az intézmény 2014-es létrehozása kapcsán észlelt törvénysértés miatt Stefan Somesan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen.
Nyomkövetővel ellenőrzött lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság pénteken a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamás ellen – közölte Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője.
A döntés nem jogerős, a gyanúsított és az ügyészség is fellebbezett ellene. A kényszerintézkedést a Fenyő János médiavállalkozó ellen 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében rendelték el. Gyárfás Tamás úgy fogalmazott, semmi köze nincs a témához.
Bánáti János, a gyanúsított védője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: az a döntés született, hogy az ügyészség által indítványozott házi őrizetre nincs szükség. Gyárfás Tamás húsz éve azzal a tudattal él, hogy milyen hírek jelentek meg vele kapcsolatban. Egész életében Magyarország érdekét szolgálta, és bár gyakran távozott külföldre, nem azért, hogy elmeneküljön az eljárás elől: mindig hazatért, megjelent, amikor kellett.
A nyomozóhatóság folytatja az eljárást, várhatóan sor kerül újabb meghallgatásokra, Gyárfás Tamás mindig pontosan megjelenik majd – közölte Bánáti János.
A hangfelvételről úgy fogalmazott, azon félmondatokat, adott esetben nem is érthető szavakat lehet kivenni. A hordozó elemzésébe semmilyen módon nem mennek bele a nyilvánosság előtt – szögezte le. Hozzáfűzte: még a nyomozóhatóság sem tette fel ezt a kérdést Gyárfás Tamásnak, nem mentek végig a szöveg elemzésén, nem kellett arról nyilatkozni.
Ismertette: a törvény előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványnál kötelezően előírja, hogy a védőnek és a terheltnek minden iratot át kell adni, amit a bíróság megkap. Amikor nem előzetest, csak házi őrizetet indítványoznak, biztosítani szükséges a terheltnek és a védőnek, hogy megismerjék az ügyészi indítványt alátámasztó bizonyítékokat, kivéve, ha ez a nyomozás érdekét veszélyezteti.
A meghallgatás elején Bánáti János felvetette, hogy van „néhány kötet”, és szeretné tudni, a több tízezer oldalból melyeket tanulmányozhatja, amivel nem sérti a nyomozás érdekét. Erre az ügyész azt válaszolta, hogy semmit nem ismerhet meg az iratokból. Az „összevágott”, „hevenyészett” hangfelvételen kívül tehát semmiféle bizonyítékról nem tudnak – mondta Bánáti János.
Hangsúlyozta: Gyárfás Tamás állítólagos tette csak akkor lehet bűncselekmény, ha miután rábírta Portik Tamás vállalkozót arra, hogy közvetítse a felbujtást, utána ő rábírta az elkövetőt a bűncselekményre. Gyárfás Tamást ugyanis „a felbujtó felbujtásával gyanúsítják” – fogalmazott.
Kijelentette, nem tártak eléjük semmiféle bizonyítékot. Csak a hangfelvételről tudnak, de azt nem kellett eléjük tárni, mert a hordozót Gyárfás Tamás adta át: már másnap leadta a borítékot, miután megtalálta azt a levélszekrényében. Ez tavaly ősszel történt. Az ügy nem jutott odáig, hogy követeljenek tőle valamit – emelte ki Gyárfás Tamás.
A bírói ítélethez ennél sokkal több kell – hangoztatta Bánáti János. A törvény kimondja, hogy alapos gyanú és kétséget kizáró bizonyítottság szükséges. Az sem biztos, hogy lesz vád – vélekedett. A hangfelvételt „feltehetően csak az készíthette”, akivel Gyárfás Tamás beszélt. Ez nem kétséges, hogy Portik Tamás – jelezte az ügyvéd.
Kitért Gyárfás Tamás és Portik Tamás kapcsolatára, amelyet felületesnek nevezett. A viszonyuk egy ingatlanbérlettel kezdődött a kilencvenes években: Portik Tamás bérelte a korábbi úszószövetségi elnök egy ingatlanát. Ezt követően alkalmi, teljesen rendszertelen kapcsolat állt fenn kettejük között, évente egyszer-kétszer találkoztak, de volt, hogy évekig nem. Volt egy ingatlancsere-ügylet is a kétezres évek közepén, amellyel Gyárfás Tamás gazdaságilag rendkívül jól járt.
Tasnádi Péter vallomását nem tárták eléjük, arra nem kívánnak reagálni – közölte egy kérdésre Bánáti János.
Gyárfás Tamás elfogásáról Bánáti János azt mondta, arra az utcán került sor. Úgy fogalmazott ugyanakkor, hogy elfogni azt kell, aki menekül, a korábbi úszószövetségi elnök pedig az elmúlt húsz évben soha nem menekült, és ezután sem fog.
Gyárfás Tamás jelezte: csütörtökön beszélt a FINA vezetőivel, akik bíznak benne. A pénteki döntés nem veszélyezteti, hogy részt vegyen a jövő heti budapesti vízilabda-kongresszuson.
Fotós: MTI/Koszticsák Szilárd
Az Országos Rendőr-főkapitányság múlt kedden tette közzé, hogy tavaly október 31-e óta folytatják a nyomozást a Fenyő János ellen mintegy húsz éve elkövetett emberölés ügyében. Egy héttel később a Gyárfás Tamás előállítására vonatkozó MTI-megkeresésre közleményben reagáltak. Kiemelték, hogy elfogták, majd előállították a 69 éves Gy. Tamás budapesti lakost. Gyanúsítotti kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették.
Az ugyanebben az ügyben március 22-én gyanúsítottként kihallgatott Portik Tamás vállalkozót is emberölésre felbujtással gyanúsítják.
Bánáti János ügyvéd szerdán azt írta a honlapján: Gyárfás Tamás a kihallgatásán tagadta, hogy két évtizede arra utasította volna P. T.-t, ölesse meg Fenyő Jánost. A korábbi úszószövetségi elnök többórás vallomásban részletezte Fenyő Jánossal kialakult vitáját, majd az ezt követő „megbékélést”, és leírta P. T.-vel való kapcsolatát is – közölte.
Csütörtökön a Fővárosi Főügyészség közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írta: házi őrizet elrendelését indítványozta. Ennek értelmében Gyárfás Tamást hazaengedték. Megállapították, hogy személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése szükséges és indokolt. A legsúlyosabb kényszerintézkedés, az előzetes letartóztatás helyett azonban házi őrizetre tettek indítványt, nyomkövető technikai eszköz alkalmazása mellett.
BŰNPÁRTOLÁSSAL GYANÚSÍTANAK EGY VOLT FŐÜGYÉSZT A FENYŐ-GYILKOSSÁGGAL KAPCSOLATBAN
Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolássalgyanúsította meg a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban I. S. P. volt főügyészt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pénteken – tudatta közleményben a KNYF.
A gyanúsítás minden pontját cáfolni fogjuk – mondta el az MTI-nek Papp Gábor, Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész védője. Papp Gábor úgy fogalmazott: „abszurd, ténybelileg és jogilag megalapozatlan” a gyanúsítás. Hangsúlyozta: Ihász Sándor végig törvényesen végezte ügyészi munkáját. Közölte azt is, hogy panaszt tettek a gyanúsítás ellen, és a cáfolatot a későbbiekben részletesen kifejtik az ügyészségnek. A KNYF közleményében az áll: a gyanú szerint a volt főügyész az akkori, illetve korábbi hivatali beosztásából eredően tudta, hogy a Fenyő János elleni gyilkosság felbujtója továbbra is ismeretlen, és felderítése érdekében a hatóságok évek óta erőfeszítéseket tesznek. A KNYF szerint I. S. P. 2017 októberében hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított egyik férfi volt, aki akkor azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle. A KNYF szerint I. S. P.-nek fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.
Ez a második alkalom: egy hete is, ahogyan most, az interneten szerveztek tüntetést. A szervezők szerint – hiába a kormánypártok kétharmados győzelme – valójában ők a többség. Új választási törvényt követelnek, valamint sajtószabadságot és demokráciát.
A szervezők felhívásukban az ellenzéki pártokat is bírálták, amelyek szerintük felelősek abban, hogy „ide jutott” Magyarország.
A tüntetésen több ellenzéki párt képviselteti magát. A megjelent szimpatizánsok nemzeti színű, uniós zászlókat és árpádsávos lobogókat, valamint maguk készítette transzparenseket tartanak a magasba.
A múlt szombati tüntetés folytatásaként „2.0 Mi vagyunk a többség – újabb tüntetés a demokráciáért!” címmel meghirdetett demonstráció végállomásán, a Szabad Sajtó útján a felszólalók arról beszéltek, hogy a kormányt csak a félelem tartja a helyén, ezért a gyűlöletkampány és a hazugságáradat megszüntetésére, szolidaritásra, valamint a megosztottság helyett az egységes Magyarország visszaállítására van szükség.
A szervezők közlése szerint a demonstrálók tömege az Erzsébet híd pesti hídfőjétől egészen az Astoriáig állt.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely ellenzéki összefogással megválasztott polgármestere azt mondta: a magyar nép megérdemel egy olyan ellenzéket, amely nem ázsiai diktátorok oldalán képzeli el a jövőt.
A nép a választáson leváltotta az ellenzéket, és igaza volt, mert a saját érdekükből sem voltak képesek az összefogásra – tette hozzá.
Kijelentette: az új ellenzéket tüntetés résztvevői és szimpatizánsaik jelentik.
Egyetlen pártnak sincs annyi tagja, mint ahányan támogatják a demonstrációt – tette hozzá a politikus. Márki-Zay Péter szerint békésen megfér egymás mellett minden ellenzéki erő, amelyet összeköt a demokrácia, a jogállam, a piacgazdaság és az európai integráció.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője szerint a hatalom tönkre akarja tenni a civileket törvényekkel, lejáratással, megfélemlítéssel. Civil részvételre és közösségek építésére buzdított mindenkit az ország minden részén.
Unyatyinszky György, a Magyar Nemzet újságírója azt mondta, hogy a kormány annak köszönheti a létét, hogy minden lehetséges úton megosztotta az embereket, ezért a kormánynak kiszolgáltatott embereket türelemmel meg kell hallgatni, a mesterséges ellentéteket el kell tüntetni.
Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament tüntetéseinek szervezője azt mondta: hinni kell, hogy elég ez a tömeg a változáshoz, amely az utcán kezdődik, de nem ott ér véget.
Az összegyűlt közösség sok kérdésben nem ért egyet, de fejlődő, demokratikus, korrupciótól mentes állam polgárai szeretnének lenni – hangsúlyozta.
Homonnay Gergely író, újságíró, tanár úgy fogalmazott: „a Fidesz sáskaként rabolja le az országot, és elveszi a jövő generáció esélyét”.
Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetés szervezője bejelentette, hogy május 8-án a parlament alakuló ülésekor ott lesznek a Kossuth téren. A demonstrálók a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásától indultak, és a Bajcsy-Zsilinszky utat, a Károly körutat és az Astoriát érintve az Erzsébet híd lábához vonultak.
A tüntetésen több ellenzéki párt képviseltette magát. A megjelent szimpatizánsok nemzeti színű, uniós zászlókat és Árpád sávos zászlókat, valamint maguk készítette transzparenseket lengettek.
Soros utasítására Gyurcsány pénzelheti a tüntetőket
Bizonyíték erre több Facebook-bejegyzés, még Gyurcsány szóvivője, Gréczy Zsolt is beismerte a látszólag pártsemleges rendezvény pénzelését. A Ripost vette észre. De min veszekednek máris a tüntetőkkel? – olvasható az Origo írásában.
Az az első perctől köztudomású, hogy Soros György és köre nyújt anyagi és politikai támogatást a választási vereség el nem viseléséből adódó tüntetéshez.
Csak erős családokon alapulhatnak az erős európai nemzetek, az erős Európának előfeltétele, hogy erősek legyenek az európai családok – jelentette ki Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Pozsonyban szombaton.
Az államtitkár erről a The Europe we want – Conservative Summit nevet viselő pozsonyi konferencián beszélt, amelynek súlyponti témáit a házasság és a család intézményének helyreállítása és a demográfiai fejlődés kihívásai adták.
Novák Katalin rámutatott: a visegrádi országok, de egész Európa számára is nagyon komoly kérdés, hogy a demográfiai problémákra saját vagy külső erőforrások jelenthetik a megoldást.
Hangsúlyozta:
Magyarország álláspontja ebben a kérdésben határozott, a belső erőforrásokat kell erősíteni, és e tekintetben a visegrádi országok között is egyetértés van. Kifejtette: meg kell nézni, hogy miért nem születik elegendő gyermek, mi tántorítja el a fiatalokat a gyermekvállalástól, milyen akadályok állnak az útjukban, és miként lehet segíteni őket ezek leküzdésében.
„Ez a mi válaszunk a demográfiai kihívásokra, nem pedig az, hogy kívülről telepítsünk be embereket, hogy kívülről hozzunk be erőforrásokat” – szögezte le Novák Katalin.
Kiemelte: a betelepítés, az erőforrások kívülről történő behozatala csak látszatmegoldás egy olyan problémára, amelyet európai szinten még meg sem fogalmaztak.
Az államtitkár beszélt a család fontosságáról, a család intézményének és annak jelenlegi formájának megőrzéséről is, hangsúlyozva: a családi értékek nagyon fontosak, és azok mellett következetesen ki kell állni.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint az Európai Unió ahelyett, hogy – tanulva az illegális bevándorlással összefüggő 2015-ös eseményekből – megerősítette volna a külső határait, a mai napig azon “mesterkedik”, miként tudná Magyarországot rákényszeríteni arra, hogy “álljon be a sorba”, fogadjon be migránsokat.
Bakondi György az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában azt mondta, még ebben a ciklusban új migrációs rendszert fogadnának el, kész helyzet elé állítva a jövőre megválasztandó Európai Parlamentet, amelyben korántsem biztos, hogy a „szélsőségesen liberális, baloldali” frakciók a jelenlegihez hasonlóan nagy szerepet kapnak majd.
Kitért arra, hogy Törökország már nem teljesíti olyan magabiztossággal az illegális bevándorlással kapcsolatos kötelezettségeit, mint korábban. A belbiztonsági főtanácsadó szerint Olaszországban sokan szavaztak át a migrációt támogatót pártokról a migrációellenesekre.
A dél-európai államban egyre komolyabb feszültséget okoz a fél millió bevándorló – mondta Bakondi György.
