Főoldal Blog Page 809

A chicagoi magyarság szolgálatában

A Kőrösi Csoma Sándor programba résztvevő ösztöndíjasok nagy többsége misszióként éli meg a diaszpóra magyarságával való találkozást és annak megismerésével széleskörű, teljesebb képet kapnak azok mindennapjaikról.

Ivanics Anikó a chicagói Magyar Klub mentoráltja, másodszor van az Egyesült Államokban a program keretében. Portlandban találkozott először az amerikai magyar diaszpórával és annak mindennapjaival. Elmondása szerint az ott szerzett tapasztalatokkal gazdagodva a chicagói magyarság életébe hamar bekapcsolódott. Több magyar szervezettel is fölvette a kapcsolatot, cserkészvezető minőségében pedig az ottani cserkészcsapat munkájában is nagy lendülettel vesz részt.

Anikó Clevelandben is járt a tavaly novemberi Magyar Kongresszuson, akkor csupán pár szót váltottunk. Most azonban a chicagói Magyar Klub Gála Bálján alkalmunk volt egy rövid beszélgetés keretében elbeszélgetni az eddig eltöltött idejéről és munkájáról a KCSP program keretében.

Ugyanakkor kíváncsiak voltunk, hogy milyen élményekkel gazdagodott eddigi tartózkodási ideje alatt.

Ivanics Anikó KCSP ösztöndíjas

Bemutatjuk Anikó Ivanics-t chicagói #KCSP ösztöndíjast.

Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Sunday, February 11, 2018

Az interjú megnézhető a vasárnapi élő rádióadás után itt is.

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Szijjártó: a visegrádi csoport a legsikeresebb Európában

A visegrádi négyek  – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – a legsikeresebb csoport Európában, Szlovákia pedig Magyarország barátja és fontos szövetségese – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Magyarország pozsonyi nagykövetsége új épületének átadásán.

A magyar diplomácia vezetője köszöntőjében rámutatott: a most átadott új épület végre méltó módon fejezi ki, hogy mit gondol Magyarország a Szlovákiával való kapcsolatáról, azt, hogy olyan barátként és fontos szövetségesként tekint rá, amelyhez “félmillió szállal” és olyan sikertörténetekkel kötődik”, mint a V4.
Kifejtette: a visegrádi csoport gazdaságilag és politikailag egyaránt megmutatta erejét, hiszen a V4 ma az Európai Unió (EU) gazdasági hajtómotorja, politikai szempontból pedig egyértelművé tette, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország és Szlovákia között ma kiegyensúlyozott viszony van – ami nem volt mindig így – s ez lehetőséget biztosít arra, hogy nehéz kérdésekben is az előre lehessen lépni. Rámutatott: egy sor új határátkelő jött létre, épül az új komáromi Duna híd, a két ország közti kereskedelmi forgalom az évi 10 milliárd eurót közelíti, létrejött a két ország közti gázvezeték-összeköttetés, tervben van egy hasonló villanyáram hálózatnál is.
Az új nagykövetség ünnepélyes megnyitóján Ivan Korcok, szlovák külügyi államtitkár, ügyvezető miniszter beszédében ugyancsak a kétoldalú kapcsolatok kiváló minőségét hangsúlyozta, illetve arra mutatott rá, hogy a kapcsolatok kitűnő minősége ma minden területen érezhető.
Az új, integrált – a nagykövetség mellett a magyar intézetnek, a konzulátusnak és a gazdasági képviseletnek is helyet adó – külképviseleti épület, két éves projekt eredményeként készült el, s a maga nemében Magyarország első ilyen nagykövetségi komplexuma. Az új nagykövetséget, reprezentatív helyen, Pozsony óvárosában az elnöki palotaként használt, Grassalkovich palota tőszomszédságában, egy átépített történelmi épületben rendezték be.
Szijjártó Péter és Ivan Korcok a megnyitó után kétoldalú egyeztetést tartott.

MTI / Starovic Tibor

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Ukrán oktatási törvény – Az EBESZ kisebbségi főbiztosa Kárpátalja vezetőivel egyeztetett

Az új ukrán oktatási törvénynek kiegyensúlyozottnak kell lennie, és biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogát az anyanyelven történő tanuláshoz, egyúttal biztosítania kell az államnyelv megfelelő szintű tanulását – jelentette ki Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa kedden Ungváron, ahol Kárpátalja megye vezetőivel és az ukrán külügyminiszter-helyettessel egyeztetett az új ukrán oktatási törvény alkalmazásáról.

A Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal sajtószolgálatának közlése szerint a kisebbségi főbiztos a megbeszélésen azt mondta, az oktatási törvényt meg kell vitatni a közösséggel, megfelelő módon kell tájékoztatni róla, hogy elkerülhető legyen a vele kapcsolatos viták politizálódása. A törvénynek kiegyensúlyozottnak kell lennie, és biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogát az anyanyelven történő tanuláshoz, egyúttal biztosítania kell az államnyelv megfelelő szintű tanulását – hangsúlyozta.
“Az oktatási törvény egyes cikkelyeinek helyes magyarázatához számunkra alapul szolgálnak a Velencei Bizottság ajánlásai, és február 14-én konzultálunk a (kárpátaljai) magyar közösséggel és az oktatási minisztériummal. Ezen a találkozón megvitatjuk a törvény életbe lépésével és megvalósításával kapcsolatos valamennyi észrevételt, javaslatot és lehetőséget” – közölte a megbeszélésen Vaszil Bodnar külügyminiszter-helyettes. Mint kiemelte, az oktatási tárca készen áll az EBESZ-szel történő együttműködésre és a magyar közösséggel történő egyeztetésre, Lilija Hrinevics oktatási miniszter pedig kész arra, hogy vezesse a tárgyalócsoportot, amely megvitatja Budapesttel az aggodalmat kiváltó kérdéseket.
Hennagyij Moszkal, kárpátaljai kormányzó a megbeszélésen ismételten hangoztatta, hogy az oktatási törvény ellentmond a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, az ukrán nemzetiségi törvénynek, Ukrajna nemzetközi megállapodásainak és a szomszédos országokkal kötött szerződéseinek. Hangsúlyozta, meg kell engedni az Európai Unió nyelvein beszélő őshonos nemzeti kisebbségek anyanyelvű középiskolai oktatását, ezekből ugyanis Ukrajnában kevés van.
Barta József, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarok meg akarják tanulni az államnyelvet, de meg kell érteni, hogy az ukrán és a magyar különböző nyelvcsaládokhoz tartozik, ezért módosítani kell az államnyelv oktatásának módszertanát, mivel a magyaroknak nem lehet anyanyelvként tanítani az ukránt, amely számukra idegen nyelv. Rámutatott, hogy a kárpátaljai magyar közösséggel az oktatási törvényről annak elfogadása előtt, és nem utána kellett volna konzultálni, hiszen az nem az ukránok, hanem a kárpátaljai magyarok számára jelent problémát. “Azt kérjük, hogy ebben a kérdésben hallgassanak meg és támogassanak bennünket, mert vannak javaslataink a probléma megoldását és a helyzet javítását illetően, ugyanis mi meg akarjuk őrizni önazonosságunkat” – mondta Barta József.
A tavaly szeptember végén hatályba lépett új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük Magyarország és Románia heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely a törvény rendelkezése szerint egyébként 2020 szeptemberétől lépne életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikkely életbe léptetéséig. Az ukrán oktatási minisztérium már akkor jelezte, hogy egyetért ezzel a javaslattal.

Varga Béla / MTI

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Orbán Viktor: nem engedhetünk a zsarolásnak

Számunkra Magyarország az első, és harcolni fogunk azokkal szemben, akik meg akarják változtatni Magyarország és Európa keresztény identitását – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy szerdai Facebook-videóban, a Fidesz elnökségének keddi állásfoglalását ismertetve.

A kormányfő közölte: a tanácskozáson megtárgyalták a belga miniszterelnök bejelentését, miszerint a közép-európaiakat – köztük Magyarországot is – ha kell, erővel kényszerítik arra, hogy migránsokat fogadjon be.

Elnökségi ülés után

Elnökségi ülés után // After the meeting of the presidency

Posted by Orbán Viktor on Wednesday, February 7, 2018

A terv szerint ez júniusban, a miniszterelnökök brüsszeli csúcsértekezletén következik be – mutatott rá.

Charles Michel belga kormányfő hétvégén beszélt arról, hogy “ultimátumot adtak a szolidaritást elutasító” visegrádi országoknak, s amennyiben június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor nélkülük, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a tervezett reformokat.

Forrás: infostart.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


A FINNUGRISTÁK ÉS A CSODASZARVAS

AZ ELMÉLET EGYRE INKÁBB EGY SZEKTÁHOZ HASONLÍT, AMELYBEN CSAK HINNI KELL

A magyarság őstörténetének két sarkalatos pontja, a hun–magyar rokonság megítélésének kérdése és a finnugor elmélet híveinek mintegy két évszázados vitája mindmáig megosztja a magyar társadalmat. A téma akadémiai elitje, de főleg a nyelvészek többsége még ma is kitart a finnugor származtatás hipotézise mellett, annak ellenére, hogy az elmélet alapjait alaposan kikezdték az új természettudományos kutatási módszerek és a régészeti leletek.

A két oldal híveinek vitái az utóbbi időben felerősödtek, és ennek köszönhetően sokan megismerhették az új kutatási eredményeket is. Talán az egyik leghangosabb „összetűzés” Vásáry István nyelvészprofesszor és Bíró András Zsolt antropológus között zajlott le három éve a Magyar Nemzet hasábjain.

A lapban az akadémikus Múltunk kacatjai (2015. február 28.) címen írt egész oldalas cikkében annak a véleménynek adott hangot, hogy a magyarság őstörténete kapcsán már általánossá vált szakmai körökben a magyarság finnugor eredeztetése, és e mentén szakmai konszenzus lenne, amelyet mára már csak a dilettánsok vitatnak.

Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója válaszcikkében (Merre tart a magyar őstörténet-kutatás?, 2015. augusztus 19.) visszautasította az akadémikus állítását, mint fogalmazott: a helyzet a valóságban korántsem úgy fest. Még ha a legvisszafogottabban akarjuk ismertetni a helyzetet, akkor is úgy kéne fogalmaznunk, hogy ebben a kérdéskörben a nyelvészet felépített egy hipotézisrendszert, amelyhez képest az antropológia egy más jellegű őstörténeti modellt vázolt fel, amelyet az utóbbi idők genetikai kutatásai is megerősíteni látszanak – írta Bíró András Zsolt, a Kurultáj főszervezője.

A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy „a magyar tudományosság szervezeti struktúrája egyelőre pártapparátus-szerű, amelyben a régi kapcsolatok és az érdekszövetségek jobban számítanak, mint a tudományos teljesítmények. Ez a szerkezet részben még a »kádári rendszer« öröksége, ezért nem csoda, hogy a múlt »megmondóemberei« a modern kor kihívásai helyett inkább annak a kornak a néhány ember számára biztosított »vitán felül álló« státusát sírják vissza. Ezt teszi Vásáry István is.”

Azóta a helyzet nem sokat változott, habár újabb kutatási eredmények mutattak ki genetikai kapcsolatokat a hun és a honfoglalás kori leletek genetikai vizsgálatai révén, viszont a hun–finnugor vita újabb fejezetét nyitotta meg ez év január 24-én a Mandiner.hu oldalon megjelent terjedelmes interjúban Szentgyörgyi Rudolf nyelvész.

Az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének adjunktusa folytatta Vásáry logikáját, mint mondta: „Létezik egy tudományos közélet, amelynek a tagjai tudós kutatók, akik számos kutatóhelyen dolgoznak, nem csak az Akadémián, így helyesebb tudományos közmeggyőződésről beszélni. Ennek pedig alaptézise, hogy a nyelvrokonságból nem következik sem genetikai rokonság, sem művelődéstörténeti, vallási vagy kulturális rokonság.”

A vájtfülűek rögtön észreveszik az ősi finnugor párti stratégiát: ők képviselik a higgadt, előítéletektől mentes tudományosságot, míg az őket támadók, kritizálók minimum laikus amatőrök.

Ehhez képest Szentgyörgyi a hun nyelvvel kapcsolatban elmondja, hogy nem maradtak fenn nyelvészetileg értékelhető hun nyelvemlékek (csak főleg személynevek), tehát ezáltal azt fejti ki (talán akaratlanul), hogy a nyelvészet a hun rokonság megítélésében semmi érdemlegeset nem tud szakmai alapon megfogalmazni.

Ettől mintegy függetlenítve magát, az egyetemi oktató nyelvész tételesen, nagy vehemenciával hozzáfog cáfolni a hun rokonság minden elemét, sorban kiemelve olyan területeket, mint a genetika, az antropológia, a folklorisztika, a régészet. Azt mondja: „Nyelvrokonaink többségének, az uráli népeknek a medve a totemállatuk, nekünk nincs medvénk, csodaszarvasunk van, ez pedig feltehetően valamely perzsa eredetű kultúrához kapcsol bennünket.”

Ezekkel a mondatokkal Szentgyörgyi nem mást bizonyít, mint azt, hogy a finnugrászok nemcsak hogy nem ismerik azokat a tudományos területeket, amelyekkel szemben „tudományosan” állást foglalnak, hanem a legalapvetőbb általános műveltségi ismeretek megszerzésével is gondjaik vannak.

Szentgyörgyi nem tudja, hogy az „uráli népek” összességét még a finnugrisztikai berkeken belül sem ismerik el általánosan nyelvrokonainknak. Ráadásul összekeveri a nyelvrokonságot az etnikai rokonsággal, és logikából is elégtelent érdemel. Mindegy ugyanis, mi a totemállatuk a „nyelvrokonainknak”, ha egyszer csupán „nyelvrokonaink”. Mindeközben ugyanebben az interjúban ő maga kritizálja azokat a genetikus szakembereket, akik szerinte összekeverik a nyelvrokonságot a genetikai rokonsággal.

Szentgyörgyinek fogalma sincs arról, hogy ezen a szakterületen mit jelent a totem kifejezés, de annak a témába illő tudományos diskurzusával sincs tisztában. Attól még, hogy ezek a népek tisztelnek egy állatot, az attól még nem lesz totemállat. Ráadásul a medvét nem csupán az „uráli népek” tisztelik, de szinte az összes szibériai nép, beleértve az altaji törököket (ayı), sőt az észak-amerikai Ojibwe indiánokat is! Szentgyörgyi érve sem pró, sem kontra nem használható fel sem etnikai, sem nyelvi rokonság alátámasztására.

Szentgyörgyi nem tudja megkülönböztetni a perzsát az iránitól. A minden bizonnyal a szarvasüldözési narratívák hagyományához tartozó kultikus szarvasfigurák már a szkíták (Kr. e. 6. sz.) temetkezéseiben is tömegesen előfordulnak. De éppen a szkíták szarvaskultuszát tartja a több évtizedes tereptapasztalattal rendelkező Esther Jacobson régész szibériai eredetűnek, ám a szkíták nyelve még ettől függetlenül sem a perzsa volt. Sem Carl Pschmadt, sem Berze Nagy János, sem Kerényi Károly, sem Kristó Gyula, sem Mircea Eliade nem tartotta, sem újabban Mátéffy Attila nem tartja perzsa eredetűnek a szóban forgó narratív hagyományt. Egyszóval senki, aki a témát kutatta.

„Nagyon összetett nép vagyunk: perzsa mitológia, uráli nyelv, törökös kultúra és ősvallás” – mondja Szentgyörgyi. Eme felfedezést egyetlen néprajzi vagy kulturális antropológiai kutatás sem igazolja, ez a világ egyetlen népénél sem így zajlik. Még az általa kutatott (?) finneknél, észteknél vagy manysiknál sem. Minden nép kultúrája összetett, de nem így. A kultúrák nem az íróasztal mellett születnek. Egyszerűen elképzelhetetlen egy nép, amelyiknek elválna a „mitológiája”, ahogy ő fogalmaz, a „kultúrájától” és az „ősvallásától”.

Tegyük nagyon röviden tisztába: a kultúrának ugyan sok meghatározása létezik, de egyikben sem esik kívül a kultúrán a „mitológia” és az „ősvallás”, ha már ezeket a fogalmakat használjuk. „Mitológia” és „ősvallás” egymás szinonimái a nemzetségi társadalmak és az azokat megelőző társadalmak életében. Ez egyértelmű lehetne Szentgyörgyi számára, ha akár egyetlen vonatkozó könyv bevezetőjét ismerné. Szentgyörgyi szerint „a nyelvész pontosan tudja, hogy nincs semmiféle összefüggés a genetika és a nyelv között”.

Sajnos Szentgyörgyi még arra sem vette a fáradságot, hogy a saját tudományágának az aktuális vitáit, eredményeit elolvassa. Pedig finnugrászként kifejezetten hasznos lenne megismernie a világhírű Brigitte Pakendorf munkásságát vagy a világ egyik legjelentősebb kutatóintézetének, a német Max Planck Institut eredményeit, esetleg a hollandiai Nijmegenben zajló kutatásokat a nyelv és a genetika összefüggéseiről.
Szentgyörgyi hosszan bizonygatja, hogy ősi „ugor” nép vagyunk, csak más kultúrát vettünk át, például idegen neveket.

Szerinte: „Ha megnézzük honfoglalás kori vezetőink nevét, Árpád neve (kicsinyítő képzővel az árpából) szintén török, illetve török eredetű egykori méltóságaink, a gyula, a kende vagy kündü neve is. Török szokásokat veszünk fel, művelődésünkre, ősvallásunkra meghatározó hatással van az ótörök kultúra.”

Ez a finnugor elképzelésben az egyik nagy ellentmondás. Neveket akár divatból is át lehet venni, a törzsneveket viszont nem. Vagy képzeljük el, ahogy reggel felébred Hakkinenström ősmagyar törzsfő, és az asztalra vág: holnaptól Töhötöm leszek! És ugyanezt teszi mindenki? A nép is, az „ugorok”? De ha így volt, akkor hol vannak az „ugorok”, mert a genetika és az antropológia legújabb kutatásai a honfoglaló magyarság főbb komponenseinek kialakulását Közép-Ázsiából eredeztetik.

Folytathatnánk a sort a hasonló nívótlan szövegek ismertetésével, de felesleges. Vásáry István és Szentgyörgyi Rudolf igazolja, hogy a finnugrizmus egyre inkább egy szektához hasonlít, amelyben csak hinni kell, de maguk sem tudják megindokolni, hogy miért.

Ők még mindig a XIX. századi ugor–török háborúban képzelik magukat. Számunkra pedig felfoghatatlan, hogy a tájékozatlanság és a műveletlenség ilyen szintjével miként lehet az ELTE-n oktatói státusban lenni? Egyáltalán, hogyan süllyedhetett ilyen alpári szintre a magyar tudomány?

A szerző újságíró, a Kurultáj volt sajtófőnöke

Forrás: magyaridok.hu /  Szakács Árpád

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq


MINDEZ AZ EMBERI JOGOK TELJES FÉLREÉRTÉSÉN ALAPSZIK

A menekültügyi paktum tovább akarja tágítani azt az emberi jogi fundamentalista jogértelmezést, miszerint a menedékjog egy globális szociális ellátáshoz való jog – állapította meg Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense pedig kiemelte: azzal, hogy az ENSZ az egyezménytervezetbe beemelte a filantróp szervezeteket, a Soros-hálózatot hozza helyzetbe.

– A korábbi, 2016-os New York-i nyilatkozatra támaszkodó ENSZ-paktumok továbbra is egyoldalúan pozitív folyamatként tekintenek a tömeges migrációra, ezért alapvetően nem annak feltartóztatását, hanem gyorsítását és mederbe terelését célozzák – állapította meg lapunk kérdésére az Alapjogokért Központ igazgatója.

Szánthó Miklós elmondta: a menekültügyi egyezmény egyfelől tovább akarja tágítani azt az emberi jogi fundamentalista jogértelmezést, miszerint a menedékjog egy globális szociális ellátáshoz való jog, melyet a célországoknak kell biztosítaniuk.

– Egyenesen úgy fogalmaznak, hogy a kérelmezők befogadása az „emberiség érdekében áll”, és a visszaküldés-visszatérés ügyét önkéntes alapra helyezné – emelte ki az elemző. – A jelenséget továbbra is a „jólét, az innováció és a fenntartható fejlődés forrásának” nevezik, figyelmet sem fordítva a tömeges illegális migráció által okozott társadalmi zavarokra. És ahogy az Európai Bizottság, úgy az ENSZ is a migráció legalizálásában látja a demográfiai és a munkaerőpiaci problémákra a megoldást – mutatott rá az Alapjogokért Központ igazgatója.

– Bár a határok légiesítésének tervét átkeresztelték „koordinált határmenedzsmentre”, az továbbra is arról szól, hogy a migránsok, tekintet nélkül státuszukra, „emberi jogaiknak megfelelő” elbánásban részesüljenek. Azaz engedjék be őket akkor is, ha illegálisan érkeztek – jelezte a szakértő.

A tervek a totális „egyenlőségelvűsdit” magáénak valló nyílt társadalom eszméjének talaján állnak, létrehozva egy olyan keretrendszert, mely ma még „puha ajánlásnak”, holnap viszont kőkemény „nemzetközi jogi szabálynak” számít majd.

Hasonló véleményt fogalmazott meg tegnap Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense is, aki tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában arra hívta fel a figyelmet: a dokumentum tartalmazza azt is, hogy a filantróp alapítványokat be kell vonni a migráció állami kezelésébe. – Épp csak azt nem írták bele, hogy Soros-alapítvány – fűzte hozzá, kiemelve azt, látszik, hogy ezeknek a szervezeteknek milyen lobbiereje van az ENSZ-ben.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Hatalmas botrány: kitálalt az MSZP visszalépett képviselő-jelöltje

A gyöngyösi MSZP-s polgármester szerint érthetetlen dolgok történnek a szocialista pártban.

Hiesz György, Gyöngyös polgármestere két napja nem csupán azt jelentette be, hogy visszalép a képviselő-jelöltségtől, de azt is, hogy kilép a Magyar Szocialista Pártból, amelynek egyébként alapító tagja.

Mint kiderült, a mátrai városvezető azért döntött így, mert pártja Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének szánta a választókörzetet, amely tervből a jelek szerint nem lesz semmi.

És bár az események alapján úgy tűnik, mintha február elején gyorsultak volna fel a választókerület és polgármester sorsával kapcsolatos történések, lapunknak Hiesz György elmondta, hogy őt már egy január 26-i rendezvényen megkereste Fodor Gábor azzal a kérdéssel, mit szólna hozzá, ha helyette Fodor indulna a gyöngyösi választókörzetben.

(Fodor Gábor pártja ugyanakkor azt közölte, hogy Hiesz György visszalépéséről a Magyar Liberális Párt is a sajtóból értesült, a döntésében semmilyen szerepük nem volt.)

– Nem is értem, hogy egyáltalán hogy merülhetett fel ilyen ötlet bárhol – fakadt ki Hiesz –, hiszen magam a sikeres baloldali polgármesterek közé tartozom, és a választásokon legalább háromszor annyi szavazatot kaptam volna, mint a szocialista párt. Ezért nem világos, hogy kinek-minek az érdekét szolgálta volna az én lecserélésem, továbbá az sem, hogy mi zajlik a szocialista pártban.

Hiesz György szerint főként az verte ki nála a biztosítékot, amikor Molnár Gyula pártelnök arra kérte, jelentse be a visszalépését, ami azt a látszatot keltette volna, hogy a szocialisták csak azt követően kerestek a helyére valakit, hogy ő nem akart indulni az országgyűlési képviselői helyért – írja a Blikk.

Arra a felvetésüre, miszerint Molnár Gyula azt nyilatkozta, hogy Hiesz amúgy sem akart az MSZP színeiben polgármester lenni, s a Fodor-féle történet csak ürügy volt számára a pártból való távozásához, Hiesz a következőket mondta:

– Ez nettó ostobaság, sőt, hazugság. Világ életemben baloldali ember voltam, az is maradok, és a vissza-, illetve kilépésem ellenére sem hagyom majd cserben az itteni baloldali választókat.

Forrás: infostart.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Itt az ENSZ migrációs tervezete

A migráció hatékonyabb kezelését, a legális migrációs útvonalak bővítését, a kormányokra és a társadalmakra háruló feladatok összehangolását helyezi kilátásba az egész világra kiterjedő migrációs egyezmény tervezete, amelynek első vázlatát hétfőn hozta nyilvánosságra az ENSZ.

A világszervezet honlapján olvasható, Mexikó és Svájc által kidogozott tervezet – amelyet az ENSZ egy december 10-11-én Marokkóban rendezendő csúcstalálkozó keretében kíván elfogadni -, összefoglalja azokat a vezérelveket és követendő célokat, amelyek a migráció egész folyamatát lennének hivatottak szabályozni mind a migránsok emberi jogainak, mind a fogadó országok érdekeinek az együttes figyelembe vételével.

A dokumentum egy sor olyan konkrét kötelezettségvállalást vázol fel, amelyek elősegítenék a bevándorlási hullám mederben tartását, szavatolnák a jelenség emberséges kezelését. Ennek érdekében szükségesnek látja, hogy

bővítsék a legális migrációs útvonalakat, visszaszorítva az embercsempészek tevékenységét.

A tervezet szerint a migránsok őrizetbe vétele csupán “végső eszköz” lehet, a törvényes úton érkező migránsokat segíteni kell a beilleszkedésben, biztosítani kell számukra a megfelelő okmányokat, hogy méltó munkát kaphassanak, és diszkrimináció nélkül juthassanak hozzá a szociális szolgáltatásokhoz. Az országoknak meg kell könnyíteniük a családegyesítést, meg kell akadályozniuk, hogy a munkaadók visszaéljenek ezeknek az embereknek a kiszolgáltatott helyzetével. A tervezet szerint az államoknak együttes erővel kell menteniük az emberéleteket a veszélyes migrációs útvonalakon, elsősorban a Földközi-tengeren, és közösen kell küzdeniük az embercsempészbandák ellen.

A világot átfogó jelenség a kezelésében az ENSZ egyezménytervezete több vezérelvet vázol fel. Ezek között fontosnak tartja, hogy a bevándorlás-politikában az egyes ember szempontját tartsák szem előtt, különös tekintettel a gyengébb csoportokra, így a nőkre és a gyermekekre. A tervezet készítői szerint a nemzeti szuverenitást, az adott ország jogrendjét mindenképpen tiszteletben kell tartani, de a migráció összetett jellege miatt e jelenséget nem képesek az egyes kormányok pusztán a maguk erejére támaszkodva kezelni. Szerintük ezért nagy jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek például abban, hogy a határok védelmét is integrált, biztonságos és összehangolt módon lehessen megoldani. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy mindez ne a világ megosztását eredményezze, hanem éppen ellenkezőleg, annak egyben tartását segítse elő – áll a tervezetben.

Mivel a migráció “többdimenziós realitás”, meg kell teremteni a migránsok közösségei számára a megfelelő körülményeket, hogy hozzájáruljanak az adott országok fenntartható fejlődéséhez – olvasható a tervezetben. E dokumentum szerint fontos, hogy a migráció problémájának a megoldásába bevonják a migránsokat, a diaszpórákat, a helyi közösségeket, a civil társadalmat, a tudományos műhelyeket, a magángazdasági szférát, a parlamenteket, a szakszervezeteket, a helyi emberi jogi intézményeket. Fontos az is, hogy az országok együttműködjenek a migránsok méltó, biztonságos visszatérésének, eredeti országukba való visszailleszkedésének az elősegítésében.

A dokumentum összeállítói szükségesnek tartják azt is, hogy az adott ország állampolgárai hiteles, tényeken – ne pedig “félrevezető narratívákon” – alapuló információt kapjanak a migrációról.

Az egyezményben foglaltak nem kötelező erejűek, minden ország önként döntheti el, hogy magáévá teszi-e a megfogalmazott célokat, akarja-e alkalmazni a migrációs folyamat kezelésére javasolt eszközöket.

Forrás: infostart.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Az Egyesült Államok katonai díszszemlével ünnepelné a hadsereget

Az Egyesült Államokban a Pentagon (védelmi minisztérium) azt tervezi, hogy katonai díszszemlével ünneplik majd a hadsereget.

A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közleményben erősítette meg a The Washington Post című lap keddi értesülését, miszerint Donald Trump elnök felkérte a Pentagont, vizsgálja meg a lehetőségét egy rendszeres katonai díszszemlének, amellyel az ország kifejezné tiszteletét a katonáknak.

“Trump elnök hihetetlen mértékben támogatja Amerika nagyszerű katonáit, akik nap mint nap életüket kockáztatják országunk biztonságáért. Felkérte a védelmi minisztériumot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne olyan ünnepséget rendezni, amelyen minden amerikai kifejezheti a katonák iránti nagyrabecsülését” – fogalmazott a szóvivői közlemény.

Kedden a The Washington Post arról írt, hogy az elnök és katonai felső vezetők minapi tanácskozásán Donald Trump kifejtette azon óhaját, miszerint a franciaországi Bastille Nap alkalmával rendezett katonai felvonuláshoz hasonló ünnepséget szeretne az Egyesült Államokban is. “Ez hirtelenjében elnöki utasításként hangzott” – idézett egy névtelenséget kérő tisztségviselőt a lap.

Donald Trumpot tavaly meghívta a július 14-i nemzeti ünnepen tartott párizsi katonai díszszemlére Emmanuel Macron francia államfő. Az amerikai elnökre nagy hatást gyakorolt a párizsi díszszemle, és már szeptemberben jelezte, hogy az Egyesült Államokban is szívesen látna hasonló ünneplést.

Járai Judit / MTI

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq


A BUKOVINAI SZÉKELYEK IS BEMUTATKOZNAK AZ IDEI CSÁNGÓ BÁLON

A bukovinai székelyek is bemutatkoznak az idei Csángó bálon, amelyet február 10-én rendeznek meg a Millenáris parkban.

Régi álom vált valóra azzal, hogy a csángóság három ága, a gyimesi, a moldvai és a bukovinai csángók egy időben és egy helyen mutatkozhatnak be – mondta Diósi Felícia, a bál főszervezője csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Kiemelte: minden évben egy-egy hagyomány, vagy ünnep köré épülnek fel a színpadi előadások, idén a húsvéttól a pünkösdig tartó időszakhoz kötődő hagyományaikat, népszokásaikat mutatják be a fellépők. A népművészek Csíkfaluból, Forrófalváról, Lábnyikból, Pusztinából, Klézséről, Somoskáról és a Gyimesekből érkeznek.

A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok színesítik.
A bálhoz kiállítások, könyvbemutatók is kapcsolódnak, láthatók lesznek például Petrás Mária keramikus alkotásai vagy Harangozó Imre néprajzkutató képei is.

A bukovinai székelyek népcsoportja az 1764-es madéfalvi veszedelem után kényszerült szülőföldje elhagyására.

Először Moldvában és Bukovinában, majd egyes csoportjaik a 20. század elején a Déva és Belgrád környékén telepedtek le, őket nevezik dévai, illetve aldunai csángóknak. A 2. világháború alatt Bukovina elhagyására kényszerülve először Bácskában, majd Tolna megyében kezdtek új életet.

Fotó: hirado.hu

Tizenkét órás programmal és hajnalig tartó táncházzal várja az érdeklődőket az idei Csángó bál, amelyet február 10-én rendeznek meg a Millenáris parkban – mondta el Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Idén a húsvéttól a pünkösdig tartó időszakhoz kötődő hagyományok, népszokások köré épülnek a színpadi előadások, amelyen a gyimesi, a moldvai és a bukovinai csángók is bemutatkoznak – tette hozzá.

A színpadi műsorokat csángó vonatkozású magyar művészek – Zurgó Együttes, Berecz András – színesítik. Emellett fotó- és kerámiakiállítással is várják az érdeklődőket – részletezte.

Németh Zsolt elmondta: azért szervezik meg minden évben a csángó bált, mert úgy gondolják, hogy ami csángók jövője, az vár a külhoni magyarságra is.

Hozzáfűzte: a csángók nagyon sokáig a román asszimilációs politika célpontjai voltak, de sikerült ebből a megsemmisülésre ítélt helyzetből lassan kiemelni őket. A 2001-ben elkezdődött magyar nyelvoktatási program keretében 29 faluban 2000 diák 44 pedagógus segítségével tanul magyarul a csángó lakta régiókban.

A külhoni magyarsággal vállalt szolidaritást, a nemzeti összetartozás érzését nem csupán a kormányzati politikának, hanem a társadalom minél szélesebb köreinek kell felvállalnia – mondta el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön.

MTI / erdely.ma

Reklám
Tas J Nadas, Esq


A magyar és szerb kormány vállveregetései és koccintásai között tűnik el a délvidéki magyarság

Szerbia a barátjaként tekint Magyarországra, és szeretné, ha nemcsak a Délvidéken lenne erős Magyarország jelenléte, hanem Szerbia más részein is – mondta Ana Brnabić szerb miniszterelnök pénteken az Országházban.

Ennek előfutára az, hogy a belgrádi városvezetés által elfogadott projektek, így például Hunyadi János szobra magyar pénzből épül. A Prosperitati pályázatain több olyan cég is nyert, amelynek tulajdonosi köre közép szerbiai vállalkozókból áll. Vagy, hogy egy magyarul nem beszélő politikus is felkerült a VMSZ javaslatára Brnabićék belgrádi választási listájára.

A magyar-szerb kormányülés után Orbán Viktor magyar kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában a szerb miniszterelnök kiemelte: a magyar-szerb kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak, és kormánya mindent megtesz azért, hogy tovább építse ezt az együttműködést.

Így például 2018-at a Délvidék elcsatolásának emlékévévé tették, és egy elcsatolási múzeumot is felépítenek. Az újvidéki múzeum magyar igazgatóját indoklás nélkül leváltották és helyére a Vajdaság Szerbiához való csatolásának egyik fő történészét nevezték ki. A magyarság szerbiai kisebbségi sorsra ítélésének 100. díszévének fővédnöke pedig nem más mint Aleksandar Vučić.

Ana Brnabić kijelentette: országa hálás azért a támogatásért, amelyet Magyarország nyújt Szerbia európai integrációjához, így a szakmai segítségért, amelyet a szerb minisztériumok kapnak és azért is, amiért Magyarország határozottan képviseli Szerbia érdekeit Brüsszelben.

Kifejtette: a jó kétoldalú kapcsolatok elsősorban a személyes barátságnak és elkötelezettségnek

köszönhetők Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő részéről.

Amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Szerb Haladó Párt a magyar többségű községekben rendszerint kampányol Orbánnal. Hiszen az egykori radikális múltjukat épp Orbán barátságával próbálják eltakarni. Ha Orbánnak jó Šešelj egykori jobb keze, akkor nekünk miért ne lenne az?! Éppen ezért Magyarkanizsán, Zentán és egyéb jelentős magyarsággal bíró településeken a haladók pártirodáin és standjain is Vučić mellett egyedül Orbán képe kap még központi helyet, de a tavalyi köztársasági elnöki kampányban is Orbán Viktor arcával kampányoltak a haladók.

A szerb miniszterelnök továbbá üdvözölte, hogy 2010 óta jelentősen nőttek a magyarországi szerb kulturális örökség megőrzésére fordított összegek.

A sajtónyilatkozat előtt a felek egyezményt írtak alá a kormányközi közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás módosításáról, gazdasági és technikai együttműködési keretmegállapodást infrastrukturális projektekről, fogyasztóvédelmi szolgáltatás-ellenőrzési egyetértési megállapodást, oktatási és kulturális együttműködési program munkatervet 2018-2020-ra, valamint megállapodást a szerb mezőgazdásági, erdészeti és vízügyi minisztérium és a Földművelődési Minisztérium között a magyar-szerb élelmiszeripar közös fejlesztéséről és a jövőbeli együttműködési prioritások meghatározásáról.

Továbbá aláírtak megállapodást a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a szerb munkaügyi, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális minisztérium között a foglalkoztatáspolitika területén, munkatervet Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak szakértői támogatásáról, egyetértési nyilatkozatot a szerb honvédelmi tárca és a magyar Honvédelmi Minisztérium között a katonai térképészeti együttműködésről és katonai térképészeti adatok és eszközök cseréjéről, együttműködési szándéknyilatkozatot a szerb pénzügyminisztérium kincstári igazgatósága és a Magyar Államkincstár között, valamint egy vegyesvállalat létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.(mti nyomán)

Kép: MTI

Forrás: delhir.info

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Beszélgetés a kultúránk helyzetéről és jövőjéről Füleken

Február 8-án, csütörtökön a Füleki Városi Művelődési Központban mutatta be a Kisebbségi Kulturális Alap új támogatási rendszerét Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára. A rendezvény házigazdája Illés Kósik Andrea, a VMK igazgatónője, az államtitkár beszélgetőtársa pedig Agócs Attila, Fülek polgármestere volt.

A mintegy harminc különböző kultúrával foglalkozó szervezet képviselőin kívül a találkozón részt vettek a környékbeli polgári társulások, művészeti iskolák és a kreatív iparral foglalkozó vállalkozások megbízottjai is. Rigó Konrád egyebek között kiemelte, az új alap létrehozásával jelentősen, és pozitív irányba, megváltoztak a Szlovákiában élő kisebbségek pályázati lehetőségei, így a magyar kisebbség lehetőségei is.

A beszélgetés résztvevői Füleken (Fotó: Klaudia Kovácsová)
Az államtitkár a folyamatosságot és a meríthető összeg nagyságát említette, amely kétszer nagyobb a tavalyinál, és ennek köszönhetően az eddig kiírt pályázatokon kívül újabb kiírások várhatók, ezért ajánlatos folyamatosan figyelni a Kisebbségi Kulturális Alap online oldalait. Egy-egy sikeres pályázat után az elérhető támogatás összegének nagysága 500 eurótól 66 000 euróig terjedhet. Arról, hogy ki kap támogatást és mennyit, már nem a minisztériumi tisztviselők, hanem az adott ágazat szakértői döntenek.

A beszélgetésbe bekapcsolódtak a megjelent szervezetek képviselői is, akik a vidék gyakorlatából hoztak fel javaslatokat. Agócs Attila, Fülek polgármestere elmondta, a régiók fejlesztése szempontjából fontosak az ilyen megbeszélések, Fülek a jövőben is nyitott lesz a hasonló rendezvények megszervezésére. Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára hasonlóképpen vélekedett a regionális beszélgetések szükségességéről. Mint megjegyezte, a régió kulturális képviselői így első kézből juthatnak információkhoz, a minisztérium pedig visszajelzést kap a munkájáról.

Forrás: felvidek.ma

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Hivatalosan is megkezdődött a téli olimpia

Phjongcshang, 2018. február 9. A magyar csapat bevonul a phjongcshangi téli olimpia megnyitóján az olimpiai stadionban 2018. február 9-én. A nemzeti zászlót Nagy Konrád gyorskorcsolyázó, egyetemi világbajnok viszi. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Phjongcshang, 2018. február 9.
A magyar csapat bevonul a phjongcshangi téli olimpia megnyitóján az olimpiai stadionban 2018. február 9-én. A nemzeti zászlót Nagy Konrád gyorskorcsolyázó, egyetemi világbajnok viszi.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Megkezdődött a XXIII. téli olimpia pénteken a dél-koreai Phjongcshangban: a február 25-ig tartó játékokat hivatalosan Mun Dzse In dél-koreai államfő nyitotta meg.

A rendező ország történetét bemutató zenés, táncos műsor után került sor a résztvevő országok csapatainak bevonulására 35 ezer néző előtt. A stadionba – a dél-koreai ábécé alapján – 89.-ként érkező magyar küldöttség nemzeti zászlaját a gyorskorcsolyázó Nagy Konrád vitte.

A 92 nemzet közül a hagyományoknak megfelelően az első helyen ezúttal is Görögország sportolói vonultak fel, a sort pedig a házigazda Dél-Korea, valamint Észak-Korea közös bevonulása zárta. Sportolóik a Koreai-félszigetet ábrázoló, egységet kifejező zászló alatt érkeztek, a lobogót két sportoló – egy észak- és egy dél-koreai résztvevő – közösen vitte.

Érdekes színfolt volt Tonga zászlóvivője, az ezúttal sífutásban induló Pita Taufatofua, aki a fagypont alatti hőmérséklet ellenére félmeztelenül menetelt. A 34 éves sportoló a 2016-os riói olimpián is zászlóvivő volt, Brazíliában tekvondóban versenyzett.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének köszöntő beszédét követően Mun Dzse In dél-koreai államfő nyitotta meg hivatalosan a játékokat.

Az olimpiai zászló érkezése és az olimpiai eskü elhangzása után a stadionban az olimpiai lángot a koreai közös női jégkorongcsapat két tagja vitte fel a fáklyához, ahol Kim Ju Na, Dél-Korea első műkorcsolyázó olimpiai bajnoka lobbantotta fel a lángot.

Phjongcshangban rekordot jelentő 92 ország 2925 versenyzője – köztük 19 magyar – indul. Az országban tapasztalt doppinghelyzet miatt Oroszországból 168 versenyző vehet részt, “Olimpiai Sportoló Oroszországból” (OAR) megnevezéssel a játékokon.

Az ötkarikás eseményen 15 sportág 102 versenyszámában avatnak győztest.

A látványos megnyitót részben beárnyékolta, hogy a stadionban nem működött a wifi, s ez alaposan megnehezítette az újságírók és fotósok munkáját. A szervezők tájékoztatása szerint a teljes network-hálózat összeomlott, ami a játékok minden helyszínét érintette.

Forrás: infostart.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq


DÉDAPÁM ÖRÖKSÉGE: ÍGY GYÓGYÍTOTTAK A RÉGIEK ORVOSSÁGOK NÉLKÜL

A húszas évek előtt rendes orvosi ellátás még nem volt, és nem voltak elérhető gyógyszerek, a szegény ember mégis gyógyította magát. A parasztember a kertjéből gyógyult,de a városiak is használták ezeket a gyógymódokat. Fő táplálékuk volt telente; bab, krumpli, káposztafélék, savanyítva is — Szabolcsban a bab mellé is savanyú káposzta került tészta helyet, mert ez ingyen volt, és sűrítette a levest. — savanyú káposzta jelentette a savanyúságot (salátát), persze nem tudták, a vastagbél normális működését támogatták ezzel. A háziasszonyok bőven használtak piros paprikát. Ezzel pótolták a C-vitamint.

Immunerősítőnek ott volt a tök, a sütőtök a tökmag (A prosztata legjobb védelmezője). Az asztalra mindig került kukorica, diós, mákos metélt. Reggelire mangalica szalonnát ettek, melyről ma már ismert, hogy tápláló, és tisztítja a vért. A szegény embernek nem telt cukros ételekre, a gyerekeket sem tömték édességgel. Így, ha a fertőző betegségeket nem kapták el gyerekként, magas kort értek meg dédapáink. Kár, hgy elfelejtettük étkezési szokásaikat.

Az állatokat nem tanítják, melyik növény mérgező a testükre, mégis minden állat tudja, mi nem jó neki, és azt nem eszi meg. Azt sem mondja meg nekik senki, melyek azok a füvek, amivel gyógyítani tudják a szervezetüket, vagy karban tartja a bélműködésüket, mégis megtalálják. (Elgondolkodtató, hogy a bent tartott kutyákat mért érik el azok a betegségek, mint az embereket?) Mi emberek is tudhatnánk, hogyan kerüljük el a betegséget, mégis kevesen foglalkozunk ezzel.

MÁKKAL CSONTRITKULÁS ELLEN:

A mákkerült ide elsőnek, hogy a közép vagy idősebb korúak észrevegyék ezt a csdanövényt, hiszen, ki ne akarná a fiatalos mozgását könnyen megőrizni, és az életét kitolni. A mák Közép-ázsiából származik, de manapság inkább Európában eszik. Szerencsére a mák központi helyet foglal el a magyar étkezési szokásokban, jóllehet kevesen tudnak annak gyógyhatásáról.

Tele van (csontépítő), magnéziummal, (OMEGA4) növényi zsírsavval, aminosavakkal, enzimekkel: plusz foszfort, kalciumot, káliumot és vasat is találunk benne. Kevesen tudják, hogy lassítja az öregedési folyamatokat; fékezi a csontok leépülését, és elkezdi újra építeni a ritkult csontszöveteket. A magas vérnyomást leviszi. A telítetlen zsírsav összetétele miatt, megelőzhető a trombózis és embólia kialakulása. Normalizálja a vér koleszterin szintet, miközben fokozza a szervezet védekező mechanizmusát. És nem utolsó sorban, szinte teljesen megszünteti (frontváltozásnál) a lábban keletkező görcsöt. Továbbá, növeli a szellemi teljesítőképességet, jótékonyan hat a sebek gyógyulására. És még egy érv szól mellette: ötödébe kerül, mint az agyon reklámozott étel-kiegészítők, jóllehet a hatásfoka túlhaladja. Azt is tudnunk kell, nem azonnal, hosszabb távon (2-3 hónap) fejti ki gyógyító hatását. Sajnos a betegség gyors futó, a gyógyulás távfutó. Az egszséged védelmében, az ehhez kapcsolódó leírás: MIT JELENT AZ AMINÓSAV ÉS AZ ENZIM HIÁNYA, oldalt is érdemes elolvasni. Klikk a menüben.

Használati és tárolási javaslat: A ledarált mákot kevés vízzel összekeverjük, Mézzel vagy édeskével ízesítjük, dunsztosüvegbe tesszük, majd a hűtőbe tároljuk. Az első hónapokban naponta, minimum 1 evőkanállal fogyasztunk belőle. Később (a szervezet állapotától függően) kétnaponként.

Így is lehet fogyasztani: Naponta (délelőtt vagy délután) 1- 0,5 deci tejbe (lehet vízben is) egy púpozott evőkanál, méz és édeske nélkül, darált mákot keverek, és megiszom. Egy idő után, amikor már nehezebben ment le, akkor emeltem a tejadagot, illetve vizet tettem hozzá, hogy gyorsabban le tudjam hajtani. 50 éves kor után nem tanácsos szüneteltetni, sem abbahagyni. Tekintsük olyan gyógyszernek, amelyet egy életen át szedni muszáj.

BURGONYA GYÓGYÍTÓ HATÁSA-EMÉSZTÉS SEGÍTŐJE:

Gyógyító hatása miatt a burgonya megérdemli a második helyet, már azért is, mert táplálékunk sorrendjében is a második helyen áll. Ráadásul nem hizlal, legalább is, ha nem zsírban sütjük. Fontos tudni,a zsírban sült krumplit nehezen tudja megemészteni a szervezet, ezért káros a szervezetre. Ezzel szemben (testépítéshez elengedhetetlen) az összes növényi fehérjét tartalmazza. Sőt káliumot, kalciumot, foszfort és vasat. A burgonyát, még a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel, így nem dobja meg a cukrot. A gyakori burgonyafogyasztás (nem a zsírban sült) egyensúlyban tartja a szerveket, például csökken a gyomor és a bélpanasz. Leghatásosabb, ha sós lében (népi nyelven sóban főtt krumpli), vagy héjában főzve fogyasztjuk. Valamikor a szegény emberek a burgonya levéből készítették az előételt, a levest. Használjuk ki a burgonyában rejlő, egészségünkre hasznos lehetőségeket, hogy kevesebb gyógyszert kelljen fogyasztanunk.

CÉKLA GYÓGYÍTÓ HATÁSA, ÉLETTANI FONTOSSÁGA:

És most következzék a cékla. A cékla Rála Rák megelőző hatású, beírta magát a csodaszerek osztályába. Ferenczi Sándor 1970-ben Heidelbergben megjelent könyvében ad számot 18 év tapasztalatáról, a nyers céklalé daganatellenes hatásáról. Munkatársa Paul Seeger megállapította, hogy a cékla hatékonyan lép fel a rákos daganatok ellen. Az eddigi tumor gátló gyógyszerekkel szemben nem sejtosztódást, gátló méreg, hanem élettani hatóanyag: a ráksejtek csökkent oxidációját növeli oly módon, hogy a tönkrement légzőfermentet pótolja, és így a rák tulajdonképpeni okát szünteti meg. A cékla hatóanyaga a sejtlégzés aktivátora. “Ebben kiváló eszközt találunk – írja Seeger – a daganatsejt sejtlélegzésének befolyásolására és normalizálására.”

A hagymán kívül a céklának van a legnagyobb a szilícium (nyomelem) tartalma. A szilícium révén a szervezet védekezőképessége nagymértékben fokozható. Nyers cékla hatására a szervezet védekezésében vezető szerepet játszó sejtek, a nyiroksejtek (limfociták), plazmasejtek és faló-sejtek felszaporodnak, és az elhalt, kóros sejtek száma is növekszik. (A kóros sejtek elhalnak és kiválasztódnak.) A cékla számos más ásványi anyagot és nyomelemet is tartalmaz: káliumot, foszfort, ként, jódot, vasat, rezet, mangánt, céziumot. B1-, B2-C- és P-vitamin is található benne. A vérképzést segíti és vérzéscsillapító. Ezeken kívül a cékla javítja az idegműködést és az emésztést is. Ha a felsoroltaknak, csak a fele részét hasznosítja a szervezet, már érdemes megszívlelni a tanácsot.

BAB GYÓGYÍTÓ HATÁSA:

A bab fontosságáról se feledkezzünk meg! Szerencsés, aki szereti a babot, mert a gyógyító hatása elengedhetetlen: Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, regenerálódnak a sejtek, sőt szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését (ezért van nagy szerepe a betegségek megelőzésében). És ez még nem minden; segíti a zavartalan vérkeringést, ez által segíti a szív működését is. A Kidney bab, például nem csak külsőre hasonlít a vesére, de segíti a vese működését. Helyezzük előnybe a fehér babot.

LENCSE GYÓGYÍTÓ HATÁSA:

A nem gyakran fogyasztott, indokolatlanul mellőzött étel a lencse, pedig kevés ilyen könnyen emészthető, mégis tápláló zöldségünk van, mint a lencse. 25-28% igen magas a fehérjetartalma, és tartalmazza valamennyi, a szervezetünk számára fontos, a nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat, amelyet szervezetünk nem tud önállóan előállítani. Mindemellett nem allergén, viszont jól emészthető, legkevésbé, vagy egyáltalán nem puffasztó, mint a bab. Tartalmaz még vitaminokat, ásványokat, és az anyagcseréhez fontos nyomelemeket. A cukorbetegeknél sem okoz gondot, mert a benne lévő szénhidrát lassan szívódik fel. A gyomrot és beleket megterhelő ebéd után, ha a következő napi ebéd a lencse, megkönnyebbül a bélrendszer.

A VÖRÖSHAGYMA, A FOKHAGYMA TISZTÍTÓ HATÁSA:

A mai korunk szennyezett levegője káros hatással van a tüdőre, a legfontosabb légző szervünkre. A mindennapi hagyma fogyasztásával, nagy részben, ki lehet védeni, a szennyező anyagok kártevését. Sőt, annak ellenére, hogy könnyeket csal a szemünkbe, tisztítja a szemet!

A vörös és a fokhagyma olyan, mint az emberi sejt. A tudomány mai állása szerint segítik eltávolítani a veszélyes mérgező és salak anyagokat a sejtekből, egyben ellenállóvá teszi, és erősíti az immunrendszert.

SÁRGARÉPA GYÓGYÍTÓ HATÁSA, SZEREPE AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉBEN:

Ma már tudjuk, a sárgarépa fogyasztása gyógyító hatással van a szem és bőrproblémákra, feljavítja a szem vérkeringését és működését. Továbbá csökkenti a koleszterin szintet,savtalanítja a vért, ezzel elősegíti a máj működését

BÚZACSÍRA GYÓGYÍTÓ EREJE:

A búzacsíra jelentős élettani funkciót tölthet be; gyógyító ereje, a magas vitamin és ásványi anyagoknak köszönhetően. A daganatos, a szív, az érrendszeri betegségek megelőzésében játszik nagy szerepet. Az sem elhanyagolható szempont, hogy károsítja a koleszterin molekulákat, az érfalat rugalmassá teszi. Ezen felül, megkönnyíti az emésztést. A csont védelemben van még nagy szerepe.

PARADICSOM GYÓGYÍTÓ HATÁSA:

A paradicsomnak négy kamrája van és piros. A szívnek négy kamrája van és piros. A kutatások azt mutatják, hogy a paradicsomok tele vannak lycopine-okkal, melyek igazi tápláléka a vérnek és a szívnek. (lycopine: antioxidáns, hatása erősebb a C-vitaminnál, lassítja a sejtek öregedését.

SZŐLŐ:

A szőlők fürtökben lógnak, formájuk, mint egy szív. A szőlőszem olyan, mint egy vérsejt, a mai kutatások szerint a szőlő élénkíti a szívet és a vért. Az is köztudott, a vértisztító és az idegerősítő hatása is kiemelkedően jó. TUDTAD? A szőlő magvának többszöröse a gyógyító hatása, mint a szőlőnek.

A dió olyan, mint az agy, jobb és bal félteke, a kisagy és a nagyagy. A gyűrődések és a behajtások olyanok, mint az agykéreg Tudjuk, hogy a dió jelentősen segíti az agyműködést, az mellett féregölő vértisztító, az emésztő szervek munkáját serkenti.

ZELLER, KELKÁPOSZTA, KÍNAI KELL:

A zeller, a kínai kel és a kelkáposzta kalciumot tartalmaznak, és erősítik a csontokat. Ha nincs elég kalcium az étrendedben, a szervezet kivonja a csontokból és emiatt csontok meggyengülnek Az említett növényeknek fogyasztása megerősítik a csontozatot. De nem csak ásványi anyagokat nyerhetünk belőle, hanem fontos vitaminokat is. Tudni kell, hogy a vitaminok, az ásványok katalizátora. VAGYIS: a vitaminok feladata, hogy a szervezetbe bevitt ásványok beépüljenek a szervezetbe.

SPENÓT:

A spenót (sajnos a gyermekek körében nagyon népszerűtlen), az mellett, hogy K-vitaminban gazdag étkezési zöldségféleség, elősegíti a bélmozgást, és a gyomor működését, és vastagbélre tisztító hatása van. A fekvő betegek számára különösen javasolt a fogyasztása.

A TÁPLÁLKOZÁS TEKINTETÉBEN JÓ TUDNI!

Az enzimek (fermentumok) alapvető szerepet töltenek be a sejtek anyagcsere folyamatában. Az enzimek egyszerű fehérjék, melyek csak aminosavakat tartalmaznak. Az enzimek működéséhez számos vitamin és ásványi anyag jelenléte is elengedhetetlenül szükséges. Az enzimek működése, a szövetek kémiai átalakulásánál, savasodásnál, lelassulnak. Ez lehet tápanyag fogyasztásával járó anyagcserezavar is, és születéssel járó hiba is.

Ha nem is étkezésre használjuk, de érdemes megemlíteni a homoktövist. A homoktövis tea növeli szervezetünk saját védekezésének hatékonyságát, hámosító és gyulladáscsökkentő hatása miatt segíti a sebgyógyulást, a bőrbetegségek gyógyulását. Sokan használják meghűléses megbetegedések esetén is.

E-vitamin- és esszenciális zsírsavtartalmának köszönhetően jótékony hatással van a száraz, berepedezett bőrre. Továbbá véd a káros UV sugárzástól Általános legyengülés, illetve különösen fertőző betegségek, és műtétek után jó immunrendszer erősítő, a nagy C-vitamin tartalma miatt ideális téli gyógyszer.

Hasznos volt? akkor ne felejtsd el megosztani!

A kép illusztráció

A fentiek nem minősülnek orvosi tanácsnak! Betegség esetén fordulj orvoshoz!

Forrás: tudnodkell.info

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Reklám

Kövess Minket

12,419FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe