1. A lisztet bele szitáljuk egy nagy tálba, majd bele keverjük a sütőport, a darált mákot és a reszelt narancs héját.
2. Szobahőmérsékletű margarint a 5 dkg porcukorral habosra kikeverjük, majd egyenként belekeverjük a tojások sárgáját.
3. A tojások fehérjét a 10 dkg porcukorral kemény habbá felverjük. A hab negyedét a margarinos krémbe keverjük, és a maradék habot pedig a lisztes keverékbe keverjük. Végül a lisztes habos keveréket jól összekeverjük a margarinos habos keverékkel.
4. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a tészta masszát, egyenletesen elsimítjuk és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 30-35 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük.
5. Amíg sül a tészta, addig elkészítjük a krémet. A mascarponét a tejföllel és a kétféle cukorral simára kikeverjük.
6. A megsült és a kihűlt tésztát vízszintesen félbe vágjuk és az alsó lapot egyenletesen megkenjük a krémmel, majd rátesszük a másik lapot.
7. Hűtőben tároljuk, majd tálalás előtt egyforma kockákra felszeleteljük és a tetejét porcukorral megszórjuk.
Január 31-én szerda este a clevelandi cserkész házban megtartotta éves közgyűlését az Egyesült Magyar Egyletek. A leköszönő elnök, Rátoni Nagy Valéria köszöntötte a képviselőket majd a tavalyi évi közgyűlés jegyzőkönyvből felolvasta a legfontosabb pontokat, végezetül megköszönte a szintén leköszönő többi vezetőségi tagnak az elmúlt évek munkáját. Ezek után új szavazásra került sor amelyben egy teljesen megújult vezetőségre lehetett szavazni és amelyet a clevelandi magyar egyesületek képviselői meg is szavaztak. Rendben lezajlott a titkos szavazás, megszámlálásuk után a frissen megválasztott elnökségi tagság letette az ilyenkor szokásos esküjüket. Dr Szentkirályi Endre átvette az elnöki széket és melléje elsorakoztak az új vezetőségi tagok. Az alelnök Györky Judit, a kincstárnok Stráda Pál, a jegyző Boros Miklós, a kapcsolattartó jegyző Nagy Sándor lett. Két új ellenőrt is választottak Daróczy Zsuzsa és Hokky Károly személyében.
Első mondataival Dr. Szentkirályi Endre megköszönte az előző elnökség munkáját, úgyszintén a jelölést és a szavazásban résztvevőknek a bizalmat amelyet ezáltal neki szavaztak. Rögtön szóba is kerültek a 2018 as év magyar vonatkozású rendezvényei, hangsúlyosan kidomborítva a két nemzeti ünnepünkre való felkészülést. Az egyik kihívást az egyesületek közötti állandó párbeszéd jelent, a másik fontos dolog amelyre hangsúlyt szeretnének fektetni az az eseményeknek a rendszeresítése és azoknak a mindenki által való elérhetősége. Az új elnök szerint új lendülettel, néhány új ötlettel vágnak neki a következő két évnek, amely alatt minden magyar szervezet vezetőségi tagjainak és teljes tagságának a támogatására is számítanak.
Munkájukhoz kívánunk sok sikert és kitartást, mint eddig is, ezután is számíthatnak a Bocskai Rádió segítségére.
Ebben az évben is megtartottuk a clevelandi Magyar Bethánia Baptista Gyülekezetünkben az imahetet, melynek záró akkordjaként került sor február 28-án az Ökumenikus záró imaestre, melynek keretében szép számban összegyűltünk úgy a testvériség, mint a vendégek.
Vendégeink között köszönthettük Mezei András atyát, Nt. Tóth Péter lelkipásztort feleségével, Nt. Tamásy Évát, Marton Máriusz lelkipásztort feleségével, és László Imre lelkipásztort. Gyülekezetünk énekkara is többször dicsőítette az Urat az est folyamán, melyek között a lelkipásztorok bizonyságtételei hangzottak el.
Elsőnek Mezei András atya köszöntötte a testvériséget, és elmondta, hogy ez az imaest egybecseng az Egyetemes Ökumenikus Imahét záróestéjével, mely Magyarországon és az egész Kárpátmedencében is ezen a napon került megrendezésre. Kihangsúlyozta beszédében, hogy a mai napon a legnagyobb az üldöztetés szerte a világon a keresztények ellen és magát a kereszténységet mint vallást is üldözik.
Nt. Tóth Péter lelkész, a tanítványságról tartott egy tartalmas előadást, és kihangsúlyozta a lelki szemeinkkel való látást, melynek sokkal több haszna van, mint annak, amit csak a testi szemeinkkel érzékelünk.
Nt. Tamásy Éva két történettel érzékeltette milyen kétoldalú a mai kereszténység. Az egyik a sündisznó típusú, egymást szúró kereszténység, a másik pedig az a csoport, amelyik szereti egymást, figyelnek egymásra, segítik egymást és érezik, élik a közösség melegét.
Marton Máriusz lelkipásztor Jézus szenvedésein keresztül érzékeltette velünk, milyen az imádkozó hit, és, hogy milyen nagy áldozatot hozott Jézus értünk, amikor a keresztre menve magára vette az egész világ bűnét. Majd személyes bizonyságtételét osztotta meg velünk Máriusz testvér arról, hogyan imádkozott érte mindennap a kisöccse, miközben ő mindennap élvezettel végezte veszélyes hivatását, mint nyomozó. Öccse mindennap felhívta és közölte vele, hogy: imádkozok érted! És egy életveszélyes pillanat után eljött az az idő, amikor öccse imája meghallgattatásra talált, a nyomozó letette hivatását, és teljesen az Úrhoz fordult, aki elhívta őt, hogy immár Neki dolgozzon. Ezen túl, így az egykori nyomozóból lelkipásztor lett.
László Imre testvér pedig a győzelmes hitről tett bizonyságot a gyülekezet előtt, azaz mit jelent Jézussal élni egy győzelmes életet, mint akik a magunk oldalán tudhatjuk Istent. Az igazi titka a győzelmes hitnek pedig abban van, ha nem a mi akaratunkat akarjuk ráerőszakolni, hanem elfogadjuk, hogy ő mondja meg nekünk, hogy mit kell csináljunk, azaz ha mindenben Ő vezeti életünket!
A bizonyságtételek elhangzása után Máriusz testvér zongora előadása következett. Végül Kulcsár Sándor lelkipásztorunk röviden szólt a gyülekezethez, majd Juhász Gyula versét olvasta fel. Végezetül kivetítették Ázsia térképét, ahol a jelek szerint a legnagyobb keresztényüldözés megy végbe manapság. Imádkozva kell gondolnunk mindennap ott élő keresztény testvéreinkre.
László Imre lelkipásztor záróimája után szeretetvendégség következett az alagsorban, ahol tovább folytathattuk a társalgást.
A Chicagói Magyar Klub meghívására január 27-én részt vettünk a Gála bálon amelyet 96. alkalommal rendeztek meg. Itt szeretnénk köszönetet mondani a szervezőknek, a Chicagói Magyar Klubnak, hogy meghívták a Bocskai Rádiót is erre az eseményre. Ezen a színvonalas eseményen az idén több mint 350-en vettek részt. A Gála Bál fővédnöke Magyarország Chicagói Főkonzulátusa, a kiemelt díszvendég pedig Lengyelország chicagói vezető konzulja volt. A támogatók között jelentős helyet foglalt el a lengyel nemzeti légitársaság, a LOT, mely két Chicago-Budapest menettérti repülőjeggyel ajándékozta meg tombolahúzás után egyik szerencsés résztvevőjét a bálnak. Ugyanakkor jelen volt a magyar labdarúgó válogatott csatára Nemanja Nikolics is, aki jelenleg a Chicago Fire amerikai labdarúgó csapat játékosa.
Demeter András a Chicagói Magyar Klub elnöke szeretettel köszöntötte a résztvevőket majd a bál fővédnökét Magyarország chicagói főkonzulátusának főkonzulját Dr. Bencsik Zitát is, megköszönve a hathatós közbenjárást a Gála bál sikeres megszervezése érdekében. A főkonzul asszony beszédében elmondta mennyire fontos a diaszpórában élő magyarság magyarság tudatának a megőrzése és annak ápolása. Az ilyen magyar összejövetelek is mint a Gála Bál ezek közül az egyik ilyen fontos megőrzendő példa. Dr. Bencsik Zita főkonzul asszony szeretettel köszöntötte a lengyel légitársaság, a LOT képviselőjét és úgy szintén lengyel főkonzulátus konzul asszonyát. Elmondása szerint fontosnak tartotta meghívni a lengyel külképviseleti és gazdasági szereplőket is, akik örömmel tettek eleget mint a jó barátságot ápoló Visegrádi 4 partnerek. Milliós nagyságú a chicagói lengyel közösség, erre való tekintettel és a magyar-lengyel barátság ápolásának jegyében az országok közötti szoros együttműködése való tekintettel tartotta fontosnak ezeket a diplomáciai lépéseket a főkonzul.
A Chicago Fire labdarúgó csapat csatára Nemanja Nikolics nem csak a magyarok körében ismert labdarúgó, hiszem magyar válogatott játékos is, hanem a lengyel közösségek is jól ismeri, ugyanis előző klubja a Varsói Légió volt. Nikó annak ellenére, hogy másnap a floridai Tampába utazott edzőtáborba, elfogadta a báli meghívást, a mikrofonállványnál pedig meleg szívvel köszönte meg a chicagói magyarságnak a tiszteletére szervezett szurkolói napokat, tavaly májusban, amikor az Atlanta United ellen játszott a csapatával.
Ezután következett a Magyar Lélek Díj kitüntetés átadása. Ezt minden évben az az egyén vagy házaspár kapja aki az évek hosszú során a chicagói magyarság körében valamilyen értékmegőrző, magyarságtudat fejlesztő és továbbadó tevékenységet folytat. Az idén a a Gödölley házaspárt, Incit és Dódit tüntették ki ezzel a Magyar Lélek Díjjal, ők 50 éve önkénteskednek a chicagói magyar közösségben. Méltán álló, végetnemérő tapsot váltott ki a vendégekből az ő munkásságukat elismerően méltató Demeter András szavai és a díj átadása után. Gratulálunk a munkájukhoz és kívánunk nekik erőt, egészséget a továbbiakban is.
Néhány ösztöndíj is kiosztásra került amelynek az anyagi hátterét chicagói magánemberek adják és amellyel különböző programokban résztvevő diákot, kutatót és más embert segítenek ezen munkájuk könnyítése érdekében.
A Borozda néptáncegyüttes lépett mindezek után a színpadra, akik a páratlan magyar néptánc gyűjteményből a vajdaszentiványi táncokat mutatták be, amelyet bemutatása végén hatalmas tapssal jutalmazott a vendégsereg. Majd következett az első bálozók tánca, amely után a táncparkett megtelt a bálon résztvevő vendégek sokaságával. A zenét a már rendszeresen visszajáró 6 tagú Budapesti Perfect Show Band szolgáltatta. A szervezők örömmel vették tudomásul, hogy van igény az ilyen magyar rendezvényekre és hogy az idei Gála Bál is egy nagyszerű, sikeres, tartalmas eseménynek bizonyult.
Mindeközben mi szorgalmasan dolgoztunk, filmeztünk, dokumentáltuk az eseményt, beszélgettünk nagyszerű magyar és nem magyar emberekkel, interjúkat készítettünk. Magáról a bálról a Duna Tv Öt kontinens egy nemzet című műsorában az általunk készített anyagból egy összeállítás is bemutatásra került.
Az amerikai gólkirállyal, Nikolics Nemanjával ünnepelte fennállásának 96. évfordulóját a Chicagói Magyar Klub. A bál alkalmat adott a lengyel magyar barátság ápolására is. Az alábbiakban a DunaTV Öt kontinens, egy nemzet műsorban megjelent összeállításunk!
A számos interjú közül ma a chicagói Magyar Klub elnökével Demeter Andrással készültet hallgatjuk meg, a következő műsorainkba hallhatnak majd érdekes interjúkat, amelyek ezen a Gála Bálon születtek.
Európának újratervezésre van szüksége, mert a korábban kitűzött célok nem teljesültek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfőinek találkozóján. Szerinte a visegrádi államok hozzáadnak Európa erejéhez, nem pedig elvesznek tőle. Kitért arra is, hogy nem marad európai kereteken belül a migráció problémája, jól látható, hogy a vita az európai színtérről a világszíntérre helyeződik.
A V4-ek baráti minőségű kapcsolatot ápolnak, a történelem pedig közös örökségként értelmeződik – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, a visegrádi államok hozzáadnak Európa erejéhez, nem pedig elvesznek tőle.
A megszerzett szabadságért mindannyian megszenvedtünk, a visegrádi országoknak van egy közös szótáruk, amelyben többek között az „Isten, haza, család, munka és becsület” szavak szerepelnek – mondta a kormányfő. A V4 a leggyorsabban fejlődő régió Európában – hangoztatta Orbán Viktor, kijelentve azt is, hogy a V4-ek nem megsegítettek, nem kérelmezők, hanem egy öntudatos közösséget alkotnak, amely legalább annyit ad az EU-nak, mint fordítva, sőt a régi uniós tagállamok valójában keresnek “a velünk való együttműködésen”.
Orbán Viktor kormányfő beszél (j), mellette Mateusz Morawiecki lengyel (b), Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök (j3) és Robert Fico szlovák kormányfő (j2), valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mint moderátor (háttal) a visegrádi országok (V4) kormányfői panelbeszélgetésén Budapesten a Várkert Bazárban 2018. január 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Európának újratervezésre van szüksége, mert a korábban kitűzött célok nem teljesültek – mondta Orbán Viktor. Felszólalásában kiemelte: “Európa-párti politikusok vagyunk”. A célunk az, hogy Európa erősebb legyen, az új tervben kell lennie egy a munkaalapú társadalomra utaló passzusnak, Európának technológiailag vissza kell kerülnie a csúcsra, saját európai véderő kell, továbbá nem európai egyesült államokról, hanem szabad nemzetek szövetségéről kell beszélni – sorolta.
A kormányfő szerint ez mind lehetséges, a kérdés, hogy lesz-e elég jó vezetés e célok eléréséhez.
Ha a négy ország kereskedelmének a volumenét nézzük, Németországgal összehasonlítva, az 55 százalékkal haladja meg a francia-német kereskedelem volumenét. Olyan országcsoporttá váltunk, amely a leggyorsabban fejlődő régió Európában – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő hangsúlyozta: “mi segítünk annak, akinek kell, de nem fogadunk be migránsokat, nem akarunk bevándorlóországgá lenni”, a népesedési problémákat pedig a családpolitikával kívánják megoldani. Mint mondta, fontos, hogy a visegrádi partnerek elmondják, hogyan gondolkodik az országuk, mert jól látszik, hogy “nem vagyunk egyedül”, és a Magyarország által képviselt gondolkodás nem kivételes, hanem normális, a józan ész által vezérelt gondolkodás.
A miniszterelnök szerint nem marad európai kereteken belül a migráció problémája, jól látható, hogy a vita az európai színtérről a világszíntérre helyeződik, és erre is választ kell adnia Európának. Emlékeztetett: Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár már 2004-ben arról beszélt, hogy a migráció megoldás, és nem probléma, felvázolta, mit kell tennie Európának, azt mondta, csatornákat kell nyitni bevándorlásnak. 2015-ben jött a dilemma, hogy akarunk-e arra az útra lépni, mint a nyugat-európai országok, amelyek megfogadták Kofi Annan tanácsát – mutatott rá.
Orbán Viktor szerint az ENSZ-ben “veszélyes dolgok” vannak készülőben, a tervezett világ-megállapodásban benne van például, hogy enyhíteni kell az illegális határátlépés büntetését, az NGO-knak kiemelt szerepet kell adni a bevándorlás kezelésében, és minden országnak be kell fogadni migránsokat.
Mindezt “mi nem támogatjuk” – jelentette ki.
Közölte: a keresztény kultúra védelméről van szó, ez nem vallási kérdés, mert ebben a nem hívők is benne vannak, benne van a keresztény életforma, a vallásszabadság, a családmodell, a férfi-nő kapcsolat, az, hogy “integráltan élünk itt, és nem akarunk antiszemitizmust importálni”, az, hogy “a toleráns, keresztény életformához ragaszkodunk, az otthonosság érzését nem veszíthetjük el”.
A miniszterelnök felvetette a kérdést, hogy ki döntötte el, kit kérdeztek meg, hogy idegen népeket beengedjenek a kontinensre, ki vállalja ennek a döntésnek a felelősségét.
Mindez az európai emberek akarata ellenére, a megkérdezésük nélkül történik, miközben Magyarországon megkérdezik az embereket, az történik, amit a magyarok szeretnének – magyarázta.
Az illegális migrációról azt mondta: “ha azt nem tudjuk megfékezni, ha engedjük, hogy lebontsák a kerítést (…), ha engedünk a kvótának (…), akkor az az optimizmus és lehetőség, amely ma egy karnyújtásra van, elenyészik”.
Fico: “Nem vagyunk feketebárányok”
A V4 négy sikeres állam, négy sikeres történet, egy Európa-párti projekt – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a V4-kormányfők pénteki budapesti csúcstalálkozója utáni panelbeszélgetésen.
Robert Fico visszautasította azokat a kritikákat, amelyek abból fakadnak, hogy a V4-eknek időnként más a véleményük, például a kötelező kvótákról.
“Emiatt nem tehetnek minket vakvágányra, nem vagyunk feketebárányok” – fogalmazott, hangsúlyozva: a visegrádi országok mindig Európáért fognak harcolni, reggeltől estig, de elvárják azt is, hogy Európa meghallgassa őket. A kvótákkal kapcsolatban azt is kifogásolta, hogy a döntéshozatalkor az Európai Unióban a belügyminiszterek tanácsán keresztül “megkerülték” az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot.
Babis: “Depolitizálni” kell Brüsszelt
Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök arról beszélt, hogy meg kell hallgatni a tagállamok véleményét, nagyobb befolyást kell biztosítani nekik az európai döntéshozatalban. Kiemelte: “depolitizálni” kellene az Európai Bizottságot és Brüsszelt, a legfontosabb szó a tagállamoké kell, hogy legyen. A legnagyobb európai ügyeknek a biztonságot, a migrációt és a szabad piacot nevezte.
Úgy vélte, mindebben a V4-es országok álláspontja megegyezik, a V4 “kitűnő projekt”, amelyet nem kell kibővíteni, ez a megfelelő méret, legfeljebb az egyes kérdésekben szövetségeseket kell találni.
Andrej Babis elutasította a többsebességes Európa gondolatát, mert meglátása szerint az azt a látszatot keltené, hogy egyes tagállamok nem érnek annyit, mint a többi.
A migrációt illetően elmondta: a tagállamoknak közösen kell tenniük az európai biztonságért.
Magyarország volt az első, amely megoldotta a migrációs kérdést, mégis kritizálták, amiért felépítette a kerítést – emlékeztetett.
Morawiecki: A szuverén államok Európájára van szükség
Gazdaságilag és katonailag is erős Európa, amelyet közös céllal rendelkező szuverén államok alkotnak – így vázolta “Európa-vízióját” Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.
Európát olyan szuverén országoknak kell alkotniuk, amelyek nemzeti szinten döntenek, de állandóan együttműködnek a többi állammal, amikor egységes, harmonizált piacot építenek ki – fogalmazott a politikus.
A közös katonai erőről azt mondta: nemcsak a “keleti agresszió”, hanem a terrorizmus és a migrációs válság miatt is szükség lenne rá.
Szorgalmazta továbbá annak a folyamatnak a megállítását, hogy Nyugat-Európa “mágnesként vonzza” a legjobban képzett közép-európaiakat.
“A legjobb embereinket” vissza kell hozni, és akkor még gyorsabb lehet a fejlődés – mondta a lengyel kormányfő.
Orbán: Az éremnek két oldala van
Az éremnek két oldala van – vette át a szót Orbán Viktor és elmondta, hogy az elmúlt 8-10 évben a szlovákokkal közösen megvalósított együttműködés példaértékű. Hozzátette, a szlovák-magyar kapcsolatokban rejlő potenciál korábban is ott volt, Magyarország pedig hálás Robert Ficonak, hogy lehajolt ezekért a lehetőségekért és gazdasági együttműködés jöhetett létre.
Példaként a Magyarország számára életbiztosításként emlegetett gázvezetéket hozta fel a magyar miniszterelnök, majd a Komáromnál épülő hidat és a Pozsonyig tartó autópálya építést is felsorolta.
Orbán Viktor elmondta, hogy a csehekkel jól működő hadiipari együttműködés jött létre, a hazánkban épülő fegyver- és lőszergyár licenceit Csehországból vásárolta hazánk. Megjegyezte, hogy megvalósíthatósági tanulmány készült egy Varsó-Budapest gyorsvasút vonalról, 4 órás menetidővel. Valamint közel a megállapodás a románokkal egy Kolozsvár-Budapest gyorsvasútról, amely két óra menetidővel közlekedhetne, továbbá épül a Belgrád-Budapest vasútvonal is.
Ha beletörődünk, hogy az összekapcsolódás Európában mindig kelet-nyugati irányú, azzal elfogadjuk, hogy sosem lesz Közép-Európa, csak Kelet- és Nyugat-Európa. A magyar miniszterelnök egyet értett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel abban, hogy Közép-Európa akkor jön létre gazdaságilag, ha az összekapcsolódás észak-déli irányban is megvalósul, különben “csak barátok leszünk”. Orbán Viktor kiemelte továbbá az EU bővítésének jelentőségét a Nyugat-Balkán irányába, mint mondta, ha sikerül integrálni ezt a térséget, az Közép-Európát erősíti.
Egyetértés volt a migráció ügyében a kormányfők között
A panelbeszélgetésen külön téma volt az illegális bevándorlás, amelyet a kormányfők egyöntetűen elutasítottak, hangsúlyozva ugyanakkor a szolidaritás fontosságát.
Robert Fico kijelentette: Magyarország a migrációs krízisben azt tette, amit vártak tőle, védte a schengeni határt, és óriási hiba ezért kritizálni.
A külső határokat kell védeni – sürgette, úgy fogalmazva: nem szeretné, ha muzulmán közösségek jönnének létre európai országokban, ez ugyanis az európai hagyományok, kultúra ellen van. Hangsúlyozta ugyanakkor a szolidaritás fontosságát, javasolta ezért V4-es kollégáinak, hogy utazzanak közösen Líbiába, hogy ott helyben tudjanak konkrét megoldásokat nyújtani. A kötelező kvótákat teljesen értelmetlennek nevezte.
Andrej Babis is arról beszélt, hogy Európán kívül kell megoldani a migráció problémáját, az pedig szerinte nem fordulhat elő még egyszer, hogy az uniós állam- és kormányfőket leszavazzák a belügyminiszteri tanácsban, az ugyanis nagyon káros lenne az EU “imidzsére”.
Mateusz Morawiecki közölte: Lengyelország kész pénzügyileg részt venni a rászorulók segélyezésében, de csak a helyszínen, vagyis ott, ahonnan az illegális migránsok útnak indulnak. Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy Lengyelország befogadott például háború elől menekülő ukránokat és csecseneket.
A miniszterelnökök az EU bővítéséről is kaptak körkérdést, amelyben szintén egységesen azt az álláspontot képviselték, hogy integrálni kell a Balkánt. Robert Fico rossz nézőpontnak nevezte, hogy egyes uniós tagállamok úgy érzik, a további bővítés sértené az érdekeiket. Szerinte Montenegróval kellene kezdeni az nyugat-balkáni integrációt.
Andrej Babis szintén egyértelműnek nevezte a bővítés fontosságát, ahogyan lengyel kollégája is reményének adott hangot, hogy az érintett államok a közös Európa tagjai lesznek.
A bevándorlás reformjához és az amerikai infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kompromisszumok megkötésére szólította fel Donald Trump amerikai elnök a pártharcok miatt mélyen megosztott amerikai törvényhozás republikánus és demokrata tagjait kedden, elnökségének első évértékelő beszédében. “Ma este mindenkit arra szólítok, hogy tegyük félre nézeteltéréseinket a közös pontok megtalálása érdekében, s hogy megteremthessük azt az egységet, amelyet fel kell mutatnunk a minket szolgálatukra megválasztó embereknek” – mondta az elnök a kongresszus két háza előtt felszólalva.
Donald Trump hosszan sorolta az elnökségének első éve alatt elért, szerinte kivételes eredményeket: a decemberben elfogadott adócsökkentéseket, szövetségi szabályozások egy év alatt végrehajtott példátlan csökkentését, a munkásoknak és a fejlesztéseket bejelentő vállalatoknak juttatott támogatásokat, és kijelentette, hogy kormányának “a választások óta 2,4 millió új álláshelyet” sierült teremtenie, “beleértve azt a 200 ezer új munkahelyet, amely egyedül a gyáriparban” jött létre. “A munkabérek stagnálásának évei után végre a bérek emelkedésének tanúi vagyunk” – mondta. Külön méltatta az adóreformok nyomán bekövetkező fellendülést, majd arról beszélt, hogy a részvénypiacok “egyik rekordot a másik után döntötték meg, 8 billió dollárral gyarapodva értékben”.
Trump azt ígérte, hogy amerikaiak milliói fognak jövő hónaptól kezdve nagyobb fizetést hazavinni, hála azoknak a nagyarányú adócsökkentéseknek, amelyet tavaly év végén iktatott törvénybe.
Mindezek hatására a Chrysler autógyár azt tervezi, hogy Mexikóból hazatelepíti Michigan államba egyik jelentős üzemét, a Toyota és a Mazda pedig Alabama államban készül gyárakat nyitni – mondta, hozzátéve, hogy “hamarosan gyárak nyílnak majd mindenütt, szerte az országban”. Az elnök felszólította a Kongresszust, hogy fogadják el azokat a törvényeket, amelyek legalább 1,5 billió dollárnyi forrást teremtenek a nemzet útjainak, hídjainak és más infrastruktúrájának fejlesztésére, az infrastruktúra biztonságának, gyorsaságának, megbízhatóságának és korszerűsítésének biztosítására. Trump úgymond “tisztességes kompromisszumot” ajánlott a bevándorlás reformjának ügyében a kongresszus ellenzéki, demokrata tagjainak abban a reményben, hogy elnyeri támogatásukat a szükséges törvények megszavazásához.
Mint mondta, lehetőség van arra, hogy “az állampolgársághoz vezető utat” teremtsenek 1,8 millió olyan ember számára, akiket gyermekként illegálisan vittek be az Egyesült Államokba.
Cserébe ismét azt kérte, hogy támogassák “a déli határfal” megépítését, amely kampányának egyik fő ígérete volt. Trump sürgette a vízumlottó gyakorlatának felszámolását, s helyében “érdemeken alapuló” bevándorlást szorgalmazott, és állást foglalt a családegyesítés címén zajló bevándorlás ellen, kivételként említve ugyanakkor a házastársak és kisgyermekek esetét. A javaslatcsomagot Trump úgy jellemezte, mint “amely révén senki sem kapja meg mindazt, amit akar, de országunk megkapja a számára létfontosságú reformokat”. Az ország védelmének kérdéseire kitérve hangsúlyozta, hogy kormányának szüksége van minden felhatalmazásra, hogy őrizetbe vehesse a terroristákat “bárhol is vadásszuk őket le”. “A múltban bolond fejjel szabadon engedtük veszélyes terroristák százait, csak azért, hogy aztán a harctereken ismét találkozzunk velük” – állította Trump a kongresszus két háza előtt elmondott első, “az unió helyzetéről” szóló beszédében. “A terroristák nem egyszerűen bűnözők, hanem törvénytelen, ellenséges harcosok” – mondta, hozzátéve, hogy ekként kell őket kezelni akkor is, ha a tengeren túlon fogják el őket.
Trump egyúttal megerősítette a Fehér Ház beszéde kezdetéhez időzített bejelentését, miszerint utasította védelmi miniszterét az amerikai haderő fogolypolitikájának felülvizsgálatára, és a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor további működtetésére.
Beszédében szorgalmazta az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztését. Trump szerint “a páratlan teljesítmény” jelenti a legbiztosabb védelmet az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is. Ezért arra kérte a kongresszust, hogy töröljék a költségvetési limitet a hadsereg finanszírozásában. Kiemelte, hogy az ország védelméhez elengedhetetlen egy erős nukleáris fegyverarzenál. Mint fogalmazott: talán egyszer eljön egy olyan csodás pillanat, amikor a világ leszerelheti ezeket a fegyvereket, de mint kiemelte: “még nem tartunk ott”. Trump azt sem zárta ki, hogy katonai erőt használ majd ahhoz, hogy elrettentse Észak-Koreát az atomfegyver kifejlesztésétől.
Kormánya, mint mondta, “a legnagyobb nyomásgyakorlás” politikáját folytatja annak érdekében, hogy “megfékezze Észak-Korea felelőtlen”, az Egyesült Államok kontinentális területét fenyegető nukleáris rakétafegyverkezési hajszáját. Az elnök úgy fogalmazott, hogy ez a fenyegetés hamarosan valósággá válhat, s az Egyesült Államok múltbéli tapasztalatai Észak-Koreával azt mutatják, hogy a túlzott önbizalom és az engedmények előidézik az agressziót és a provokációt. Trump beszédét többször is zúgó taps fogadta a republikánusok oldaláról, míg a kongresszus demokrata tagjai többnyire csöndben fogadták kijelentéseit.
A demokrata párt neves politikusai több válaszbeszéddel is készültek az elnök évértékelőjére. Trump populista politikáját bíráló beszédet mondott mások mellett a demokrata párt fiatal reménységének tartott Joe Kennedy massachusettsi képviselő, a néhai Robert F. Kennedy igazságügyi miniszter unokája és Bernie Sanders vermonti szenátor, a 2016-os elnökválasztás liberális elnökjelölt-aspiránsa is.
Designated Prime Minister Viorica Dancila adresses the Romanian Parliament assembly during the investment vote session, in Bucharest on January 29, 2018. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Designated Prime Minister Viorica Dancila adresses the Romanian Parliament assembly during the investment vote session, in Bucharest on January 29, 2018. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Bizalmat szavazott a román parlament hétfőn a Viorica Dancila vezette új szociálliberális kormánynak, ezáltal Romániának először lesz női miniszterelnöke. A kabinetnek – a beiktatáshoz szükséges 233 helyett – 282 törvényhozó szavazott bizalmat: a PSD-ALDE koalíció kormányát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is támogatták. 132 törvényhozó a Dancila-kormány beiktatása ellen voksolt. Dancila a bizalmi szavazás előtt elhangzott parlamenti beszédében a Szociáldemokrata Párt (PSD) 2016-os választási győzelme nevében kért bizalmat. Szerinte a parlamentnek nem személyekről kell döntenie, a PSD a programjával nyert választói felhatalmazást, a kormány csak végrehajtója ennek a programnak. Az új kormány legfőbb célkitűzése, hogy 2020-ra Románia a rangsor első felébe kerüljön a legerősebb európai gazdaságok listáján, megteremtve a feltételeit annak, hogy a fiatalok ne külföldön keressék boldogulásukat, akik pedig elmentek, azok térjenek haza – mutatott rá a kormányfő. Beszédében az infrastruktúra korszerűsítésére, a lakosság jövedelmének növelésére, és a bürokrácia visszaszorítására, a közigazgatás reformjára helyezte a hangsúlyt. Dancila elődeihez hasonlóan 350 kilométernyi új autópályát, 250 kilométernyi korszerűsített vasutat ígért 2020 végéig. Folytatódik a minimálbér fokozatos emelése oly módon, hogy 2020-ig meghaladja a 300 eurót – tette hozzá. Liviu Dragnea, a legnagyobb frakcióval rendelkező PSD elnöke azt mondta: Románia kormánya az európai értékeket betartva, az ország stratégiai partnereivel együttműködve, de elsősorban a román állampolgárok érdekében fog kormányozni. Raluca Turcan, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt frakcióvezetője alkotmánysértőnek nevezte, hogy Liviu Dragnea a pártszékházból irányítja a kormányt, amelyben a miniszterelnök nem döntéshozó, még csak nem is ügyintéző, hanem egyszerű végrehajtó. A szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna szerint a gyakori kormányválságoknak egyetlen oka az, hogy a már priusszal rendelkező és újabb ügyekben megvádolt Dragnea nem akar börtönbe kerülni. A politikus szerint a Dancila-kormány valódi megbízatása az, hogy politikai pórázra kösse az igazságszolgáltatást, és ha ez nem sikerül neki, ugyanúgy feláldozzák, mint elődeit. Kelemen Hunor parlamenti beszédében elmondta: az RMDSZ képviselői és szenátorai adnak még egy esélyt a kormánykoalíciónak, nemcsak azért, mert a választási győzelem után a PSD-ALDE felelőssége a kormányzás, hanem azért is, mert a koalíciónak a “nehéz időkben is” eltökélt szándéka volt őszinte párbeszédet folytatni a magyar érdekképviselettel. “A PSD vezetőjének volt bátorsága elhatárolódni annak a kollégájának a kijelentésétől, aki bevezette volna a halálbüntetést és fellógatta volna azokat, akik nem értenek vele egyet. A többi párt vezetőjének részéről mai napig mély a csend” – mondta az RMDSZ elnöke. A parlament bizalmi voksa után az új román kormány tagjai hétfő este teszik le a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt.
Az ENSZ értéket képvisel, de nem szabad megengedni, hogy olyan rendezési terveket vessen papírra, melyek ellentétesek Magyarország érdekivel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.
Orbán Viktor a 180 perc című műsorban azt mondta: az ENSZ migrációról szóló, előkészítés alatt álló szerződéstervezete olyan, mintha kimásolták volna a szöveget a Soros-tervből. Az ENSZ érték, de nem szabad megengedni, hogy olyan elveket fogalmazzon meg, amelyek ellentétesek Magyarország érdekeivel, márpedig ami készülőfélben van a migrációval kapcsolatban, az a jelenlegi információk alapján szemben áll a magyar érdekekkel.
Olyan elveket fogalmaznak meg – fejtette ki –, amelyek kilátásba helyezik például az illegális határátlépést sújtó büntetések enyhítését, továbbá egyszerűsítenék, gyorsítanák az adminisztratív eljárásokat, vagyis javasolnák, hogy az országok gyakoroljanak kevesebb ellenőrzést a belépni akaró idegenekkel kapcsolatban.
Felvetette az ENSZ azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k vegyenek részt a migráció lebonyolításában – mondta a miniszterelnök, és hozzátette: „attól mentse meg Magyarországot a Jóisten”.
„Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak az NGO-kkal, a migrációval foglalkozó álcivil szervezetek Soros György tenyeréből esznek – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte a migrációs ENSZ-tervezet eddig megismert része szellemiségét tekintve is pontosan olyan, mintha kimásolták volna a Soros-tervből.
A kormány a szövegtervezet nyilvánosságra kerülése után foglalkozni fog a dokumentummal, majd dönt arról, hogyan viszonyuljon hozzá – közölte a kormányfő, aki higgadtságra, hidegvérre, csigavérre, nyugalomra intett.
Bár aggasztó jelnek nevezte, hogy az Egyesült Államok kilépett az egyezményről szóló tárgyalássorozatból, de azt is hangsúlyozta, hogy ő csak a magyar érdek szempontjából, Amerikától függetlenül vizsgálja az ügyet.
Formálódik egy új szövetség
Orbán Viktor azt is mondta, hogy formálódik a józan ész talaján álló országok szövetsége, amelyek felteszik a kérdést: mi lesz ebből a világból, ha elismerjük a migrációhoz való jogot alapvető emberi jognak, az ENSZ pedig azt tartja feladatának, hogy megszervezze a Földön a keresztül-kasul, ide-oda való áramlást. Mindez rendkívüli veszélyeket jelentene jó néhány országnak – jelentette ki, majd a példát adó, kemény bevándorláspolitikát folytató országok között említette Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt.
És a visegrádi országok sem szeretnék, ha olyan világdokumentumok lennének, amelyekre hivatkozva a nemzeti érdekekkel szemben fel lehetne lépni – jegyezte meg.
Új szelek fújnak
Keddi bécsi látogatását értékelve a miniszterelnök arról beszélt, hogy az előző években magyarellenes kormány volt Ausztriában, de most új szelek fújnak, és fair, tisztességes, magyarbarát kormányzás várható. Konfliktusok ugyan maradtak, de a hozzáállás sokkal inkább a történelmi tapasztalok pozitív hagyományaira akar építeni – fűzte hozzá.
Az alapvető érdekegybeesések közé sorolta a biztonsági, határvédelmi együttműködést, amelyre a jövőben is szükség lesz, mert Ausztriát és Magyarországot csak együtt lehet megvédeni. „Még nem tudjuk, hogy Olaszország tagja tud-e maradni a schengeni megállapodásnak, képes lesz-e tartósan megvédeni a határait. (…) Tehát Ausztria könnyen lehet, hogy kulcsszerepet játszik majd a schengeni rendszer fenntartásában is” – fejtette ki.
A vitás kérdések közül kitért az osztrák családi pótlékok ügyére, amely több tízezer magyart érint.
Ők Ausztriában dolgoznak – magyarázta –, befizetik a szociális járulékot, ugyanúgy, mint egy osztrák ember, majd mégis olyan szabályt hoznának, hogy a magyarnak járó családi pótlék kevesebb legyen, mint az osztráknak fizetett. A magyar álláspont szerint ez hátrányos megkülönböztetés a magyarok rovására – közölte, azt is mondta ugyanakkor, hogy ez nem osztrák–magyar vita, hanem egy európai jogértelmezési vita, amely majd az Európai Bíróságon fog eldőlni.
Európa keresztény kultúrájú kontinens
Orbán Viktort kérdezték a Christoph Schönborn bíborossal, bécsi érsekkel létrejött találkozójáról, annak egyik fő témájáról, a keresztényüldözésről is. A kormányfő úgy fogalmazott: a muszlim világ színes, „mi most azt szeretnénk, hogy ha az őshonos keresztény közösség megmaradhatna annak a kevert világnak egy értékes színfoltjaként”.
Európa ezzel szemben mindig is keresztény kultúrájú kontinens volt – folytatta –, de azzal, hogy ide muszlim tömegeket engednek be, kevert népesség jön létre, a keresztény kultúrára épülő életforma veszélybe kerül, az otthonosságérzés kezd eltűnni. Nyugat-Európában ez az életérzés már rendkívül erős, és nem akarjuk, hogy Magyarország is erre a sorsra jusson – mondta. Mindezek alapján helyesnek tartja azt a politikát, amely Európában a keresztény kultúrát védi, innen délre viszont az őshonos keresztény kisebbségek fennmaradásáért emel szót.
A kormányfő arról is szólt, hogy az Európai Unió elveszítette korábbi stratégiáját, ugyanis a közös európai valutára, a Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó szabadkereskedelmi övezetre, valamint a technológiai fejlődésre vonatkozó célok elvesztek a horizontról. Ezért szerinte új célokat kell adni az EU-nak, mert egyébként nem lesz, ami összetartsa a tagállamokat.
A múlt heti V4-csúcstalálkozóval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, az úgynevezett visegrádi fejlesztési bank ügyében Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök meggyőzte a visegrádi államokat, hogy először a nagy közös gazdasági projekteket kell kidolgozni, és ha kiderül, hogy ezekhez szükség van valamilyen pénzintézetre, akkor kell alapítani ilyet.
Nem mintha a spanyolviaszt szándékoznám feltalálni, de azt feltételezem, hogy az ember politikai preferenciája szorosan összefügg a saját – szociológiai értelemben értendő – hátterével. Efféle következtetéseket valószínűleg már sokan levontak a történelem folyamán, és minden bizonnyal nagyon koherens érveléssel támasztották alá a vonatkozó hipotéziseiket. Jómagam azt gondolom, hogyha egy átlagember életében fel lehet vázolni egy „honnan jön – hova megy” vonulatot, akkor ennek ismeretében a pártpreferenciáját is elég jól be lehet lőni.
Abban az egyéni fejlődésben, amelynek végeredményeként valamilyen döntést hoz a választó, meghatározók lehetnek például a családi legendárium történetei a nagyszülők, szülők szereplésével: következtetünk rá, elképzeljük, milyen emberek voltak a felmenőink, mit tehettek adott helyzetekben. Vagy ott van például az iskolázottság kérdése, a tanulmányi eredmények, a sikerrel vagy sikertelenül átvészelt kamaszkor: megannyi kulcsfontosságú tényező a felnőtté válás útján. Ám ha tizenévesen mégsem, legkésőbb fiatal felnőttként biztosan eldől, mit akarunk gondolni a világról és ennek megfelelően hova akarjuk leadni a szavazatunkat.
Ha meg kellene neveznem azt a kiindulást, amelyből következik nálam a jobboldali értékválasztás és elkötelezettség, az minden bizonnyal nagyapám pokoljárása volna az 50-es évek elején. Még a háború előtt, kezdő gazdálkodóként sikerült megvásárolnia egy kisebb méretű Esterházy-majort a Zala vármegyei szülőfalujának a főutcáján. Aztán behívták a nyugati frontra, hazajött, családot alapított – majd jött a kommunista hatalomátvétel, és kuláknak nyilvánították. Nagyapám nem akarta beadni mindenét a termelőszövetkezetbe. Rendszeresen bevitték elverni, végül a sokadik verés után nagyanyám írt alá helyette. Kisemmizték, elvettek tőle mindent, de a majorra annak ellenére kellett fizetnie továbbra is a törlesztést, hogy az már rég nem az övé volt. Parasztemberből bányász lett, az ajkai dombvidék tárnáinak a mélyén kellett helytállnia robbantómesterként. Kisiklatták az életét, de helytállt.
A családi emlékezet nálunk megőrizte az ilyen és ehhez hasonló történeteket, és ha már az őseim se szerették különösebben a kommunistákat, nálam se adta magát, hogy egyáltalán megpróbáljam megkedvelni a jogutódaikat. A magamfajta ember akkor se fog átszavazni, ha valamelyik túloldali pártalakulat szavazatszerzésre játszva kifejezetten konzervatív színben szeretné magát feltüntetni. A magamfajta ember – az efféle családi történetek okán tudatosan, de akár tudattalanul is – egységesen a jelenlegi kormánypártra szavaz, és nem ül fel a szalámitaktikának, mert tudja, hogy a táboron kívül csak a kommunistákat találni, nevezzék is akárminek magukat.
Furcsa keveréke a jelenlegi baloldal a gyökértelen, kiüresedett identitású egyéneknek és azoknak a törtetőknek, akiknek viszont a balos meggyőződése nagyon is egyértelmű és azt meglovagolva akarnak egyfajta új elitet képezni.
Rendkívül különös ezt a két réteget együtt látni a tüntetéseiken, megmozdulásaikon. Homogén tömegnek képzelik magukat, de valójában heterogénebb, széthúzóbb nem is lehetne ez a keverék. Ki hiszi el, hogy a mostanság nagyban akciózó, jól eleresztett gimnazista kölyköknek minden vágyuk vállvetve, együtt küzdeni az „elnyomó hatalom” ellen a társadalom perifériájára szorult, hajléktalan életmódban táborozgató, nemegyszer botrányos viselkedésű aktivistákkal? Ezek mégis hogyan számítanak egy brancsnak? Csak azért, mert közös az ellenségkép, még nem lesz belőlük egységes pólus, akárhogy is próbálják bizonygatni az ellenkezőjét.
Nézem ezt a 16 éves ifjú titánt, a korábbi közismert celeb-házaspár gyermekét, akit a januári diáktüntetések tettek fel a radarok képernyőjére. Hetykén hátrahúzott sapkában, afféle helyi érdekű forradalmárként pózol a színpadon, és amikor éppen nincs tüntetés, az áldozati pózt is felveszi, hogy legyen mit írni róla két demonstráció között is. Nagyszerű teljesítmény helyezkedésből, különösen ilyen fiatalon. De miért akar király lenni a trágyadombon, vagy legalábbis afféle ikonként tetszelegni a budai, belpesti hópehely-gyerekek szemében? Valós teljesítményt nem vélek felfedezni e tetszelgés mögött, tehát jó eséllyel valaki felépítette és futtatja a srácot, mint a 90-es évek fiúbandáit a dörzsölt zenei producerek.
Vagy mégiscsak önként akart a barikád élére, a tűzvonalba állni? Mi lehetett nála a fent említett kiindulás, hogy 16 éve minden tapasztalatával és meggyőződésével erre adta a fejét? Mondjuk nem nehéz kikövetkeztetni… Olyan, sztárként funkcionáló szülők árnyékában nőtt fel, akik közismertek voltak a pletykalapoknak rendszeresen szállított, még a magyar celeb-viszonylatban is rendkívül ostoba sztorijaikkal. Rivaldafény, a világ összes pénze, miegymás. Ő ebben szocializálódott, olyan is lett. Soha az életben nem fogja érdekelni a búza felvásárlási ára vagy az aktuális népmozgalmi adatsor, de a királykodás a hasonszőrű pajtásai előtt, az már annál inkább. Ez ám az igazi pszichopata tempó: szinte már a Sebhelyesarcút látom, csak drogok, meg fegyverek nélkül, viszont annál több önsajnáltatással és mikroadomány-koldulással.
És összességében az ég óvjon minket ettől a koldusmaffiától: a magukat jótét léleknek álcázó, az ifjúsági pszichopata-képzőkben gondos munkával fröccsöntött, frissen érkező senkiktől. Hozzátenni a közösséghez sose tudnának, csakis kivenni belőle, de lehetőleg minél többet, az ezeknél tipikus „mert nekem ez jár” – alapon. Ma még csak az aprópénz kell nekik, de holnap már lesöpörnék a padlást, ha tehetnék. Rájuk néz az ember, és pontosan tudja, hogy ezekre egy macskát se bízna, nemhogy a saját gyerekét. Alázat, tanulás, fokozatos fejlődés, az nem járja ezeknek. Identitásuk sincs, csak szabad vegyértékük, ami épp olyan ügyet köt le, amilyet a szponzor megkíván: a politika betanított, amúgy totál analfabéta munkásai.
Valamilyen formában ezeket mindig kitermeli a történelem, aztán csak a társadalom immunrendszerének erősségén múlik, hogy mekkora kárt tudnak tenni. De szerencsére most rendkívül egészséges és egységes a társadalom, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az előrejelzések az országgyűlési választás várható végeredményéről. Már az is szédületes, hogy a Fidesz 2006 óta folyamatosan a népszerűségi lista élén áll, arra viszont tényleg nincsenek szavak, hogy még közvetlenül a választás előtt is folyamatosan növekszik a népszerűsége. Azt hinné az ember, már nincs hová növekedni, és mégis. Mondjuk ki: ha ez az ország beteg volt, akkor a beteg nemhogy gyógyultnak tekinthető, de egyenesen kicsattan az egészségtől.
Talán egyre több ember teszi helyre magában a múltat, amint azt érzékeli, hogy érdemes a jövőbe nézni. Talán sokan átgondolták az utóbbi években, mit vigyünk magunkkal, miből kovácsoljunk identitást. Aki még nem tette, az feltétlenül keresse meg saját kiindulási pontját, amelyből egyértelműen következtethet értékrendjére, s aztán tudatosan vagy tudattalanul képviselheti azt.
A magyar gyógyszergyártás világszínvonalú, a gazdaság húzóágazata, fontos szerepe van a versenyképesség javításában – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnökségi ülésén tartott beszédében.
A magyar gyógyszergyártás világszínvonalú, a gazdaság húzóágazata, fontos szerepe van a versenyképesség javításában – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnökségi ülésén tartott beszédében.
A jövő egyik komoly lehetőségét jelenti az ágazat, amely 14 ezer dolgozót foglakoztat közvetlenül, közvetetten pedig 34 ezer ember foglalkoztatását biztosítja – mutatott rá.
Kiemelte: a gyógyszergyártás az egyik leginnovatívabb iparág, a magyar kutatás-fejlesztési (k+f) kiadásokból 40 százalékkal részesedik, k+f tevékenységre a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosát költik el a gyógyszergyártók. Amit Magyarországon előállítanak, az a világon bárhol megállja a helyét – mondta.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: az iparág teljesítménye mind a termelékenységet, mind a hozzáadott értéket, mind pedig az exportot tekintve kiemelkedő. Az ágazat képviselői évek óta kezdeményezők az ipari és akadémiai kutatás összekapcsolása, a szakképzés fejlesztése, az innováció eredményeinek gyorsabb alkalmazása terén és mindez egybeesik a kormány szándékaival – mondta.
Varga Mihály leszögezte: a kormány támogatni kívánja a gyógyszeripari vállalatok fejlődését az ágazatra vonatkozó szakképzés és felsőfokú képzés rendszerének kibővítésével, az exporttámogatási rendszer fejlesztésével, a beszállítói fejlesztési program kiterjesztésével, valamint a szellemi tulajdon védelmét szolgáló és szabadalmi eljárásokra vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálatával.
Hangsúlyozta: Magyarországon a k+f költésekből minden ötödik forintot a gyógyszeripar használ fel, és minden ötödik kutatói helyet is a gyógyszeripar ad. A miniszter gratulált a gyógyszergyártók innováció területén elért jelentős eredményeihez, az ágazat szereplői az elmúlt két évtizedben 20 innovációs díjat nyertek, és három innovációs nagydíjban részesültek.
Greskovits Dávid, a Magyosz elnöke, a Meditop Gyógyszeripari Kft. ügyvezető igazgatója felidézte: a 27 éve működő szövetségnek Magyarországon 35 tagvállalata, közöttük 18 gyártó vállalata van, a készítményeik a világ 70 országába jutnak el. A Magyosz-tagvállalatok éves kibocsátása több mint ezermilliárd forint, a leginnovatívabb feldolgozó iparág, ahol a profit jelentős része magyarországi beruházásokban hasznosul.
Kitért arra: a gyógyszeripar legnagyobb kihívása, hogy 2019 februártól uniós jogszabály szerint csak az egyedi azonosítóval ellátott gyógyszerek kerülhetnek forgalomba. Az új szabályozás bevezetése jelentős terhet jelent a gyártóknak, mintegy 5 milliárd euró beruházást igényel. A leginkább érintettek a magyar generikus gyártók, de eltérően sújtja az iparági szereplőket, így a kkv-knak 20-40 százalékos eredménycsökkenést okozhat, ami a k+f beruházásaikat évekre visszaveti – mondta.
Arra is szükség volt a V4-ek összefogásához, hogy az Európai Unióról kiderüljön, működésképtelen – mondta Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója szombat reggel az M1 aktuális csatornán.
Az elemző elmondta, a visegrádi országokat eddig lenézően kezelték az unió vezető hatalmai, de mostanra megváltozott a helyzet, a négy állam összefogott, és közös célokért politizál.
“Talán a migráció volt, ami ráébresztette – nemcsak a V4-et, de Európa számos társadalmát is – arra, lehet, hogy nem Brüsszeltől kell várni a megoldást, hanem a saját vezetőiktől” – tette hozzá.
Elmondta azt is, Brüsszel csak arra számíthat, hogy a fontos kérdésekben vagy megegyezik, vagy “bedöntik” az Európai Uniót.
