DEUTSCH TAMÁS SZERINT GYÖKERES VÁLTOZÁST HOZHAT A 2019-ES VOKSOLÁS

A 2019-es európai parlamenti választásokon jó esély van arra, hogy a polgárok szerte a kontinensen amellett tegyék le a voksukat, hogy gyökeresen változzon meg a bevándorláspárti politika – nyilatkozta lapunknak Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője. A Digitális jólét program miniszterelnöki biztosi posztját is betöltő politikus szólt arról is, hogy az internetről és a digitális fejlesztésekről tartott nemzeti konzultáció segítségével a magyar polgárok véleményére és igényeire épülő nagyszabású, a digitális ökoszisztéma egészét érintő kezdeményezés az ország jövőbeni sikerességének, így a gazdasági növekedésnek is az alapfeltétele.

– A jövő tavaszi országgyűlési képviselő-választások után egy évvel újabb voksolás lesz, az euró­pai parlamenti mandátumokért versenghetnek a pártok. Már készül a megméretésre?
– Különösen izgalmas lesz az a szavazás, amelynek során – a brexit után – mind a 27 uniós ország szavazói az urnákhoz járulnak. Nem lennék meglepve, ha a választást alapvetően az illegális migráció kérdésére adott válaszok határoznák meg, és jó esélyt látok arra, hogy a polgárok szerte Európában amellett tegyék le a voksukat, hogy bizony gyökeresen változzon meg Európa bevándorláspárti politikája.

– Mire alapozza ezt az álláspontot?
– A változás egyértelmű jelei mutatkoznak: az elmúlt két-két és fél évben a földrészünkön nem zajlott le úgy választás, hogy ne szenvedtek volna el – esetenként – katasztrofális vereséget vagy jelentős támogatáscsökkenést a migránssimogató politikát képviselő pártok és politikusok. Így történt ez Olaszországtól Franciaországon át Németországig és Ausztriáig. Szijjártó Péter külügyminiszter úr fogalmazott úgy az ideologikus, lázálomszerű politikai teóriák kapcsán, hogy fel lehet építeni egy mesterséges világot, ami megóv attól, hogy találkozni kelljen a valósággal, ám a valóság előbb-utóbb bekopogtat, sőt be is lép az ajtón.

– Brüsszelben is várható, hogy belátják a tömeges bevándorlást elutasító érvek észszerűségét?
– Bár néhány politikusnak árnyaltabbá vált a véleménye, nem várható, hogy belátható időn belül és magától megváltozik a jelenlegi migránssimogató európai kánon. Nettó agyrém, hogy az európai vezetők antidemokratikusnak, populistának állítják be, hogy egyes országokban, köztük hazánkban népszavazás vagy nemzeti konzultáció keretében véleményt mondhattak a polgárok a migráció kérdésében.

– A V4-ek hangja is erősödhet a bevándorláspolitikával kapcsolatban?
– Az, hogy Közép-Európa országai a maguk közös történelmi tapasztalataival, érdekeivel, az európai értékek melletti elkötelezettségükkel közös álláspontot képviselnek, és így igyekeznek az Európai Unió és a kontinens egészét érintő döntéseket befolyásolni, egy nagyon izgalmas és értékes együttműködés. Úgy látom, hogy napjainkban a közép-euró­pai polgárok érdekeiért való kiállás egy nagyon kemény harc. Az uniós intézmények és egyes tagállamok vezetői ugyanis nem a szelíd nyomásgyakorlás eszközeivel próbálják rávenni a V4-ek országait, így hazánkat is az álláspontunk megváltoztatására, hanem korábban nehezen elképzelhető vagy egyenesen elképzelhetetlenül durva politikai eszközökkel.

– Mint amilyen az atombombaként emlegetett hetes cikkely is?
– Igen, számos egyéb dolog mellett. Példaként említhetem még azt is, hogy a költségvetés ellenőrzésében időnként már közvetlen politikai csatározások is zajlanak. Ez elfogadhatatlan és meglehetősen kiábrándító is, hiszen az uniós testület eddig alapvetően tárgyilagosan működött, az uniós források szabályszerű, hatékony felhasználását politikai részrehajlás nélkül ellenőrizte. Időről időre olyan politikusi nyilatkozatokat lehet hallani, amelyekben azt sürgetik, hogy – lévén Magyarország nem migránssimogató politikát képvisel, ezért a durva politikai nyomásgyakorlás eszközeként – már a jelenlegi költségvetési időszakban vonjanak meg uniós támogatásokat hazánktól. Ezek a támadások politikai zaklatások: méltatlan és aljas erőszakoskodások.

– Mi állhat emögött?
– A nagy nyugat-európai országok közvéleményének és politikai elitjeinek – rendkívül finoman szólva – nem mindenben megalapozott nagyképűsége és felsőbbrendűségi tudata a szerintük „félművelt”, „elmaradott” Közép-Európával és a „barbár” Kelet-Euró­pával kapcsolatban. Úgy gondolják, ők minden tekintetben felettünk állnak, és alapvetően lenéznek, lesajnálnak minket, tulajdonképpen erős csodálkozással fogadják, hogy például Bulgáriában és Romániában is késsel-villával esznek az emberek.

– A bevándorláspárti Soros-tervvel kapcsolatos legutóbbi nemzeti konzultáción kétmilliónál is több ember nyilvánított véleményt, de a korábbi kérdésfeltevések is hasonlóan sikeresek voltak. Kijelenthetjük, hogy egy új csatorna nyílt meg az emberek és a kormány között?
– A nemzeti konzultáció az elmúlt évtized egyik legfontosabb közéleti innovációja Európában, ahol az egyes országok demokratikus intézményeinek működésével kapcsolatban a részvétel hiányáról beszélnek és arról, hogy az emberek nem érzik magukat bevonva a döntésekbe, a választási részvétel is többnyire alacsony. A nemzeti konzultáció intézménye lehetőséget teremt arra, hogy a hazánk előtt álló fontos ügyek eldöntésében, az irányok meghatározásában a polgárok közvetlenül részt tudjanak venni. A polgároknak a nemzeti konzultációkon kinyilvánított akarata határozza meg a magyar kormány és az Országgyűlés által meghozott döntéseket. A nemzeti konzultáció, ahogy az unióban mondják, „best practice” a demokratikus intézmények és eljárások erősítése szempontjából.

– Az ön által miniszterelnöki biztosként felügyelt Digitális jólét programban (DJP) is jelentős szerepet kapott a nemzeti konzultáció, ha jól tudom.
– A DJP megalkotását megelőzően, 2015-ben nemzeti konzultációt szerveztünk az internetről és a digitális fejlesztésekről. Az InternetKon során a magyar polgárok szabadon véleményt formálhattak a magyar internet jövőjéről, és a kérdésekre több tízezer polgár válaszolt. A kormány már a kezdetektől világossá tette, hogy a polgárok által az InternetKon során kinyilvánított akaratoknak, szándékoknak megfelelően fogja majd kidolgozni és megvalósítani a digitális fejlesztéseket szolgáló programot. A konzultációnak ráadásul az internet nemcsak a témája volt, hanem a platformja is: kizárólag online lehetett válaszolni a kérdésekre.

– Miért tartották ennyire fontosnak az emberek véleményét ezen a területen?
– A DJP indulása előtt a digitális ágazat piaci szereplői, a szakmai szervezetek, valamint az egyetemi-tudományos műhelyek is a döntéseket megelőző érdemi eszmecserét hiányolták a digitalizáció területén. Alapvető, gyökeres változást kívántunk elérni azzal, hogy a digitális fejlesztésekkel kapcsolatban minden kormányzati döntést a tárgyalásokra, a folyamatos egyeztetésekre, az érdemi párbeszédre építettünk. A magunk mögött hagyott két esztendőben – a digitalizációban érintett valamennyi szereplő bizalomra épülő együttműködésének köszönhetően – még annál is messzebb jutottunk, mint azt 2015 végén a legoptimistábbak gondolták.

– Ezek szerint a szakmai szervezetekkel is működött a párbeszéd?
– Az egyik legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy a legszélesebb szakmai közvéleményben, az üzleti és a közéleti döntéshozók, valamint a polgárok millióinak körében is bekövetkezett a régen várt szemléletváltás. Mindenki számára világossá vált, hogy a digitalizáció nem a holnap feladata, hanem a jelen egyik legfontosabb, átfogó fejlesztési programja.

– Miért ennyire fontos ez a terület?
– A digitális átalakulás egy átfogó, esélyteremtő társadalmi változás, amelynek középpontjában maguk az emberek állnak. Sikeres, a gyermekeink számára érdekes és minőségi tanulási lehetőségeket nyújtó oktatási rendszer csak úgy építhető fel, ha a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása megtörténik, de az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése vagy az állam hatékony működése sem képzelhető el digitális fejlesztések nélkül.

– Mondana valamit a fejlesztések szerkezetéről?
– A DJP-ben a fejlesztések kiindulópontja a megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra kiépítése, erre további három nagy fejlesztési pillér épül: a digitális kompetenciák, vagyis a digitális írás- és olvasástudás fejlesztése, a gazdaság digitalizációja, valamint az állami működés digitális átalakítása.

– Hol tartunk ezekben?
– Az elmúlt két évben a vezetékes internethálózat színvonala alapján az EU országainak legfejlettebb első harmadába kerültünk, a mobil adatátviteli, azaz mobil internethálózatunk fejlettsége tekintetében pedig a világ első öt országa között vagyunk. Több nagy léptékű infrastruktúra-fejlesztési programot valósítunk meg. A közös európai uniós elhatározás alapján elindított Szupergyors internet program keretében hazánkban – az európai céldátumot két évvel megelőzve – 2018 végére minden háztartásba, valamennyi helyrajzi számmal rendelkező ingatlanba elér a szupergyors, legalább 30 Mbit/s adatátviteli sebességű internetszolgáltatás.

– Célja a programnak a szolgáltatások megfizethetőbbé tétele is?
– A DJP egyik alapvető célja, hogy minden akadályt lebontson, ami annak az útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson. A kormány javaslatára Magyarországon még soha nem látott mértékben, két lépésben, idén januártól 27-ről 18 százalékra, 2018. január elsejétől pedig 18-ról 5 százalékra csökken az internet-előfizetés áfája. Az adócsökkentéssel jövő év elejétől Magyarországon lesz a legalacsonyabb az internetezés áfakulcsának mértéke az Európai Unió tagállamai között. Az újabb adócsökkentéssel 2018-ban immár összességében 17-18 százalékkal lesz olcsóbb az internetezés ára Magyarországon, amivel két év alatt összesen 35-40 milliárd forinttal több marad majd a magyar polgárok és vállalkozások zsebében.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Nyugodtan nevezhetjük ezt az intézkedést digitális rezsicsökkentésnek is, hiszen a szakemberek azt mondják, hogy a közszolgáltatásoknál, mint például a víz, a villany és a gáz, a tíz százalékot meghaladó árcsökkenés a családok 80-90 százalékának költségvetésé­ben már érezhető megtakarítást jelent. Esetünkben a 20 százalékot is megközelíti az internet-előfizetési díjak árának csökkenése, és ennek is köszönhető, hogy hazánkban a rendszeresen internetezők aránya az utóbbi másfél esztendőben 72-ről 78 százalékra nőtt, az idei év végére gyakorlatilag elérte az unió 79 százalékos átlagát.

– Tudna példákat mondani arra, hogy a digitális fejlesztések hogyan tehetik kényelmesebbé a mindennapjainkat?
– A nemrég bevezetett, ingyenesen igényelhető új e-személyi igazolvány például nagyságrendekkel megkönnyít majd mindenfajta e-ügyintézést. Még a legderűlátóbbak is azt mondták, hogy az első egy-másfél évben talán meghaladja majd az egymilliót az igénylések száma, ezzel szemben már most hárommilliónál is többen rendelkeznek az újfajta e-személyivel. Nemzetközileg is komoly elismerést váltott ki, hogy idén hazánkban megteremtettük az e-adózás lehetőségét, aminek köszönhetően azok a polgárok, akik az adóhivataltól előzetesen kérték, elektronikusan megkapták az előre elkészített személyijövedelemadó-bevallásukat. Így az ügyteher megfordult, kényelmesebbé téve az adózók életét.

– Milyen előnyök várhatók a digitalizációtól az oktatásban?
– Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája 2020-ig fokozatosan teremti meg a digitális oktatás, képzés feltételeit. A fejlesztések folyamatosan zajlanak, a 2019-ben induló tanévre minden iskolában széles sávú internetelérés és wifi­lefedettség lesz, a pedagógusok jelentős része kap tanári laptopot, és a tantermek általános digitális felszereltsége is javul. Tehát az új digitális tan- és kiegészítő anyagok használatának minden feltétele adott lesz.

– A digitális eszközökkel való ellátottság terén is javult a helyzet?
– Éppen ezekben a napokban szállítottak ki egy 6,2 milliárd forintos eszközbeszerzési program keretében 41 ezer digitális eszközt: laptopokat, asztali gépeket és projektorokat Budapest és Pest megye oktatási intézményeibe.

– Európai parlamenti képviselőként számos projektben tevékenykedik Brüsszelben is. Mit lehet tudni ezekről?
– A legfontosabb brüsszeli tevékenységemnek a regionális fejlesztési politikával foglalkozó európai parlamenti szakbizottság munkájában való részvételemet tekintem. A feladatom egyszerű: mindent megteszek annak érdekében, hogy Magyarország uniós tagországként minél több európai fejlesztési forráshoz jusson hozzá. Tagja vagyok továbbá a költségvetési ellenőrző bizottságnak is. Ez az a testület, amelynek tevékenysége az őszi magyarországi látogatása kapcsán a korábbinál nagyobb nyilvánosságot kapott.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám

Az ellenzéki pártok és Brüsszel folyamatosan Európa jövőjéért aggódnak, az európai értékekre nézve pedig Orbán Viktort és a V4-eket tartják a legkártékonyabbnak. A valóság azonban ellentétes azzal, mint amit a Nyugat állít, a sokat ostorozott Magyarország és szövetségesei azok, akik megmenthetik a meghasadt Európát a hanyatlástól, ennek pedig az egyik legfontosabb eszköze a hosszútávú stratégia mentén kiépített kínai gazdasági együttműködés, valamint az ennek fontos részét képező selyemút kiépítése. A PestiSrácok.hu Tóth Gáborral, az Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnökével beszélgetett a lehetséges jövőről.

Tóth Gábor, az Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke szerint előbb-utóbb szakadás következik be az Európai Unióban, ahol a bevándorlási és menekültügyi válság, valamint a belső súrlódások miatt a kontinens minden országának hamarosan döntést kell hoznia, hogy milyen Európát akar.Magyarország már letette voksát a tradíciók, a kereszténység és a konzervatív értékek mellett, és így tett néhány másik ország mellett Lengyelország is. 

Azok, akik még nem döntöttek érzik, hogy előbb vagy utóbb nekik is le kell tenniük a voksukat valamelyik oldal mellett

– mondta Tóth Gábor.

Hozzátette:

Azok, kik azzal riogatnak, hogy Európa megszűnik létezni és totálisan megsemmisül azok rosszul gondolják, hiszen a krízis Európát épphogy megerősíti majd miután ennek két feltétele teljesül. Ez a két feltétel az, hogy az európai nemzetek visszatérjenek a Kohl-féle modellhez és erős nemzetek szövetségeként működjenek, illetve az, hogy Kína segítségével megfogják az új selyemút európai végét.

Mivel nyugat-európai országokat nem csak a migránsválság, de morális és gazdasági problémák is sújtják, ezért nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van valamiféle megoldásra annak érdekében, hogy kontinens meg tudja őrizni az identitását, az értékeit, a kultúráját és az életszínvonalát. 

Tóth Gábor úgy véli mindenképpen lesz Európai Egyesült Államok, csak nem a Schulz-féle elképzelés alapján, hanem visszatérve az európai uniós intézmények eredeti funkcióihoz.

Egyértelmű, az egyetlen alternatíva a kontinens számára egy egységes szuverén államokból álló gazdasági szövetség. Akad viszont egy probléma: egy szuverén országokból álló gazdasági szövetség esetében is szükség van egy vezetőre, aki az egészet összefogja és koordinálja. A mai állás szerint sem tehetségét tekintve, sem politikai karrierjét tekintve, sem pedig keménykezűségét figyelembe véve nincs más, mint Orbán Viktor. 

Tény, hogy hazánk földrajzi elhelyezkedése miatt mindig is különleges, központi pozícióba került, és tekintettel a migrációs válság kezelésére, a V4-ekben játszott kulcsszerepére, a keleti nyitás alternatívájára, ez most sincsen másként.

Legyünk reálisak, Magyarország túl kicsi és gyenge ország ahhoz, hogy Európa vezető állama legyen, viszont a ha Európa legerősebb intézményét egy európai ember vezeti, akkor az nyugodtan lehet magyar. Főleg akkor, ha mindeközben V4 elnök is.

– mondja Tóth Gábor.

A SELYEMÚT VEZET EURÓPA FELEMELKEDÉSÉNEK SIKERÉHEZ

Tóth Gábor szerint olyan változások történtek az elmúlt egy évben, amilyeneket korábban elképzelni sem tudtunk, és szerinte teljesen reális, hogy a V4-ek vezető szerepbe kerülhet, ennek pedig útja a 16+1-es koncepciójú kínai együttműködés magjává válása.

A V4-ek, és hazánk vezető szerepét egyébként több dolog is indokolná: egyrészt a szövetség régóta meghatározó erőt képez a régióban, illetve a 16-ok és Kína közti kereskedelem 70 százalékát a visegrádiak adják. Az sem elhanyagolható, hogy a nagyhatalmi ügyetlenkedés, a válságok hosszú sora nyomán egy olyan hatalmi vákuum alakult ki, amelyet egy erős, megfelelő arculattal “eladott” és racionális, érthető értékeken keresztül kommunikált visegrádi szövetség könnyedén kitölthet. Ha pedig ez megtörténik, akkor a régió és a szövetség az új selyemútnak tartópillérévé is válhat. Ha ez így lesz, akkor ezt, és Magyarország szerepét egy nagyhatalom sem hagyhatja majd figyelmen kívül és elképzelhető, hogy felsorakoznak hazánk mögött. 

Mint ahogy oly sok más kérdésben is felsorakoztak hazánk mögött a régió más országai.

– tette hozzá Tóth Gábor.

Hogy mennyire tekint hazánkra Kína partnerként azt jól mutatja a Budapesten megrendezett kínai és a közép-kelet- és kelet-európai országok kormányfőinek csúcstalálkozója, amely azért történelmi jelentőségű, mert Li Ko-csiang épp hazánkban kezdett tárgyalni a térség 16 országának vezetőivel. Az együttműködés azt jelentené, hogy Kína tőkével, kedvezményes kölcsönökkel, beruházásokkal, közös kutatóintézettel fűzi egyre szorosabbra kapcsolatait a közép-kelet-európai térség 16 államával, akik közül 11 EU-tag, öt pedig az új kínai selyemút miatt felértékelődött Balkánon található. Ez Kínának azért jó, mert így jutnának be az ázsiai ország vállalatai az 500 millió fős, tehát nem kicsi uniós piacra.

Az EU és Kína közötti együttműködés egyébként ma úgy írható le, hogy az EU tagországai és Kína közötti bilaterális kapcsolatok összessége. Nincs és a közeljövőben nem is várható EU-s szintű hosszútávú stratégia Kínával. Éppen ez ad esélyt a V4-eknek beszivárogni ebbe a vákuumba. 

Tóth Gábor szerint a közeljövő nagy kérdése, hogy a magyar miniszterelnök kihasználja-e ezt a ziccert még a V4 elnökség lejárta előtt, és elindít-e egy V4 és Kína közötti kezdeményezést, mely mögé a 16+1 további 12 tagja is beállhat.

Az esélyeink jók, mindenesetre, ha valaki európai vezetőként igazán komolyan veszi az új selyemútban rejlő lehetőségeket, az éppen a V4-ek és közép-kelet Európa legsikeresebb politikusa.

– tette hozzá.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Forrás: pestisracok.hu

Reklám

Mátyás király emlékévet hirdet 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az államtitkár közölte: a Kárpát-medence magyarsága az emlékévhez kapcsolódva számos közös rendezvényt, konferenciát tart majd, kiállítást, illetve a fiataloknak történelmi versenyeket szerveznek.

Potápi Árpád János az emlékévvel összefüggésben kiemelte a magyar identitás szorosabbra fűzését, és azt mondta: Mátyás király erős kezű, jelentős uralkodóként vonult be a történelembe. Megerősítette Magyarországot, felismerte, hogy csak így lehet megállítani az oszmán birodalom terjeszkedését. Nemcsak a történetírás, hanem mondáink és népmeséink is őrzik alakját.

Elmondta:  január 12-14-én Szegeden emlékező szentmisét tartanak, január 20. és 24. között jótékonysági reneszánsz bál, ételkóstoló és forgatag lesz Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából a fővárosban. Márciusban Székesfehérváron koronázási misét tartanak, áprilisban Mátyás király halálának évfordulóján megemlékezés lesz Bécsben és Budapesten. Júniusban Bécsben kiállítás nyílik majd a város elfoglalásának évfordulóján.

Az emlékév a kolozsvári magyar napok egyik központi programeleme is lesz majd a tervek szerint.

A programok lebonyolítója a Magyarság Háza lesz, az ötletadó az Emberi Méltóság Tanácsa és Gaal Gergely volt – ismertette.

Gaal Gergely (KDNP) országgyűlési képviselő, a tanácsadó testület elnöke arról beszélt: Mátyás király felismerte, hogy a közép-európai népeket összefogva, az oszmán birodalom terjeszkedését megállítva meg kell védeni a keresztény civilizációt. Reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan programsorozatot megvalósítani, amellyel meg tudják mozgatni a Kárpát-medence magyarságát.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának, az emlékév ötletadójának elnöke kiemelte: Mátyás királlyal egy olyan uralkodót tudnak felmutatni, aki erős birodalmat épített Európa közepén, szigorú törvényekkel. Volt koncepciója és az országot is képes volt gyarapítani – hangsúlyozta, hozzátéve: életműve számos lehetőséget kínál a történészeknek és a fiataloknak egyaránt.

Kitért arra is, hogy Erdély Romániához csatolásának 100. évfordulója lesz 2018-ban, és várhatóan több, a magyarság számára kellemetlen eseményre is fel kell készülni. Erre is egyfajta válasz lehet az emlékév – jelezte.

Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke reményét fejezte ki, hogy az előző két emlékévhez hasonlóan sikeres lesz ez a programsorozat is. Hozzátette: február 23-24-én Mátyás születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából tartanak megemlékezést. Szeptemberben Vajdahunyadon többnapos rendezvénysorozattal tisztelegnek Mátyás király emléke előtt.

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója közölte: igyekeznek minél több együttműködő partnert bevonni az emlékév programjaiba.

Reklám

A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében a hungarikum gyűjteményébe került a magyar gulyásleves, a pálos rend és a hollóházi porcelán – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden, a Hungarikum Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón.

Az indoklás szerint a gulyásleves világszerte ismert magyar ételként jelentős hatást gyakorol a vendéglátásra és a turizmusra, a pálos rend csaknem nyolc évszázada meghatározó szerepet tölt be a magyar nemzet történelmében és kultúrájában, a 240 éves hollóházi porcelán pedig sokszínű, egyedi forma- és dekorvilágának köszönheti az elismerést.

A tárcavezető ismertette, hogy a Magyar Értéktár a csíksomlyói pünkösdi búcsúval, a magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal bővült a testület döntése értelmében. A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményeként a nemzet összetartozását fejezi ki, a magyar népmesék sorozat népi kulturális hagyományokat közvetít, a csipkeverés generációk munkájának köszönhetően máig meghatározó jelentőségű érték, míg a gemenci gímszarvas mint a vadászati turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi látványosság került be a Magyar Értéktárba – mondta a miniszter.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a hungarikum törvény alapján a hungarikumok és más nemzeti értékek kiemelt állami figyelemre – szükség esetén akár szakmai vagy jogi segítségre is – számíthatnak, valamint pénzügyi támogatásban részesülhetnek a hungarikum alap keretéből.

A keddi bővítéssel 70-re nőtt a hungarikumok és 161-re a Magyar Értéktárban szereplő értékek száma.

(MTI) / kormany.hu

Reklám