A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyar embereket, akárhol is élnek. Mint mondta, “szégyenletes és gyalázatos, a kisebbségek jogait durván” megsérti az ukrán oktatási törvény módosítása, aminek az ügyében a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen lépnek fel. Ez világosan mutatja, hogy nem magyar-ukrán ügyről van szó – mutatott rá.

Kifejtette, hogy közös levelüket csütörtökön az ukrán külügyminiszterhez, az Európa Tanács főtitkárához és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához is eljuttatták. Közölte, minden nemzeti kisebbség jogait durván megsértették, ezt senki nem hagyhatja szó nélkül. Hozzátette, hogy kezdeményezik továbbá, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának októberi ülésén tűzzék napirendre az ügyet.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett.

Szijjártó Péter kitért arra, hogy Romániában a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében egészen kritikus a helyzet, több mint száz magyar diákot kényszerűségből 15 intézményben “szórtak szét” a megyében.

Mint mondta, a nulladik, azaz előkészítő, az ötödik és a kilencedik évfolyamba jelentkezett diákok esetében a legrosszabb a helyzet. A nulladik és ötödik osztályosok magyar nyelvű iskolákban folytatják a tanulmányaikat, de különböző intézményekben, és csaknem minden kilencedikesnek gimnázium helyett szakiskolában kellett megkezdenie a tanulmányait.

Úgy látja, Romániában ahelyett, hogy a megoldásra törekednének – hiszen kiderült, hogy csak a román hatóságokon múlik, működhet-e tovább az iskola -, “elővették újra a nacionalista kártyát”, egy képviselő ugyanis kezdeményezte, hogy az iskolaépület átadásának visszavonását fontolják meg. Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium marosvásárhelyi épületei 2004-es visszaszolgáltatásának a felülvizsgálatát Marius Pascan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei képviselője, Maros megye volt prefektusa kezdeményezte.

A külügyminiszter arról is beszámolt, hogy sikerült a Szent Márton-szigetről egy Amerikából bérelt magángéppel kimenekíteni hat magyar állampolgárt, akik ezt kérték. Sikerült azt is elintézni, hogy egy Pápára érkező szállítógép hazahozza őket, ez várhatóan szombaton történhet meg – közölte. Hozzátette, összesen hét embert hoztak el a szigetről, hat magyar állampolgárt, akik közül öten egy család tagjai, valamint egy szlovén állampolgárt.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy az új nemzeti konzultáció fontos, Európa jövőjét nagyban meghatározó kérdésről szól, a kormány pedig a jövő héten tart ülést, és akkor már elé kerülhet az ügy.

Forrás: vilag.transindex.ro

Reklám

A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozásnak az EU soros elnöke, Észtország ad otthont. A tagállamok külügyminiszterein kívül jelen vannak a keleti partnerség keretében az EU-val együttműködő országok, köztük Ukrajna diplomáciai képviselői is. Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozón az egyik legfontosabb kérdésként tartja napirenden a héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítást.

Súlyosan sérülnek a magyar kisebbség jogai

“Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait, szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét” – mondta a magyar diplomácia vezetője.

Hozzátette, hogy a törvénymódosítás a Kárpátalján működő magyar iskolák jelentős részének működését fenyegeti. Az ukrán döntés nemcsak a 150 ezres lélekszámú magyar kisebbség érdekével, az európai értékekkel ellentétes, hanem semmibe veszi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait is. Ezért a magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe – mondta Szijjártó Péter.

A döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan

Külön kitért arra, hogy a döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan, mivel az utóbbi hónapokban többször világossá tette Budapest az ukrán vezetők számára, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev. Tette ezt annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából – mondta.

“Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét, az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül, 600 millió forint étékben nyújtottunk humanitárius támogatást, 2600 ukrán gyermek üdülését tettük lehetővé az utóbbi három évben. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként” – mondta Szijjártó Péter.

Az Észak-Korea jelentette veszély is téma volt

A találkozó munkaülésein az Észak-Korea jelentette veszély is téma. Ezzel kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar álláspont szerint Észak-Koreát egy őrült kommunista diktátor vezeti, aki kiszámíthatatlan, ezért súlyos globális veszélyt jelent. Magyarország támogatja, hogy az ügyben döntő szavú nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Japán, Kína, Oroszország – minél előbb állapodjanak meg olyan megoldásban, amellyel rá lehet kényszeríteni Észak-Koreát nukleáris programjának haladéktalan leállítására.

Forrás: hirado.hu

Reklám

 Nemcsak a terrorizmus veszélyezteti Európát, hanem a kulturális gyökerek hiánya is a bevándorlók egy részénél – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő hétfőn megjelent interjújában, utalva az olaszországi Riminiben megerőszakolt lengyel turista esetére. 

A Sieci című konzervatív hetilapnak adott terjedelmes interjú egyik témája a migrációs politika volt. Arra a felvetésre reagálva, hogy a múlt hét végén Riminiben afrikai bevándorlók által megtámadott két lengyel turista esete megmutatja, milyen fenyegetéssel néznek szembe “a tömeges migrációt megengedő országok”, Szydlo úgy vélekedett: látható, hogy nemcsak a terrorizmus jelent veszélyt, hanem “a kulturális gyökerek hiánya is a bevándorlók egy részénél”.

Olaszország “eltekintett a politikai korrektségtől” 

Az olasz hatóságok vasárnap letartóztatták a többszörös megerőszakolás és rablótámadás mind a négy elkövetőjét – két fiatal korú marokkói, egy szintén fiatalkorú nigériai és egy 20 éves kongói állampolgárt. Szydlo megköszönte, hogy Olaszország ebben az esetben “eltekintett a politikai korrektségtől”, s az európai gyakorlattól eltérően “nem tussolta el az ügyet, nem mondták azt, hogy csupán incidensről van szó”.

A lengyel kormányfő szerint a jelenlegi európai migrációs politika lehetővé teszi “az átgondoltan megvalósított akciót”, amely “rombolja mindazt, ami eddig építette Európát: a biztonságot, a közösséget, a szolidaritást, a jólétet és az emberi jogokat, a nők iránti tiszteletet megalapozó keresztény gyökereket”.

A lengyel jogállamiságra vonatkozó, az utóbbi időben többek között Angela Merkel német kancellár szájából elhangzott bírálatokat Szydlo egyrészt a német választási kampánnyal, másrészt Varsó migrációs politikájával magyarázta. “Az európai elit azért támadja Lengyelországot és a visegrádi csoport (V4) országait, mert nem akarunk beleegyezni a kényszerű menekültkvótákba” – mondta.

Vétkesnek állítják be Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot

Egyúttal úgy vélekedett, hogy a migráció témájában egyre több állam a lengyel kormánynak ad igazat. “Mit mondanak az olaszok? Segítsünk a helyszínen” – utalt Szydlo az Európai Parlament olasz elnöke, Antonio Tajani által az utóbbi időben tett kezdeményezésekre.

A 2015-ben jóváhagyott, szeptember végéig teljesítendő egyszeri menekültelosztási kvótát illetően rámutatott: ezt egyik EU-tagállam sem valósította meg. “Vétkesnek állítják be Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot” – utalt Szydlo a három visegrádi ország ellen elindított kötelezettségszegési eljárásra. Megjegyezte: Szlovákiát “valami miatt kivonták e körből, biztosan azért, hogy szétverjék a V4 egységét, hiszen a francia és a német politikusok következetesen tesznek erre próbálkozásokat”.

A lengyel kormányfő elutasította, hogy Varsót az uniós források megvonásával büntessék migrációs politikájáért. Megerősítette: Lengyelország az Európai Unió tagja akar maradni, “éppen ezért jogosan követeli az elvek betartását, a valódi közös piac, a biztonság, a fejlődés megőrzését”.

Forrás: korkep.sk

Reklám

A döntést Kósa Lajos, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője, a Modern városok programért felelős leendő tárca nélküli miniszter jelentette be csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján, a helyszínen.

Gulyás Gergelyt a törvényalkotási bizottság élén Hende Csaba váltja, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke pedig – Kósa Lajos helyett – Németh Szilárd lesz.

A leköszönő frakcióvezető arról is tájékoztatott, hogy az elhunyt Rubovszky György igazságügyi bizottsági elnöki posztját a KDNP-s Vejkey Imre kapja, őt pedig a szintén kereszténydemokrata Hargitai János váltja a mentelmi bizottság élén.

Forrás: nepszava.hu

Reklám