A magyarság legnagyobb ünnepére a közmédia is gazdag programválasztékkal készül. A jeles nap kínálatában helyszíni közvetítések, az első királyunkról szóló összeállítások és a jeles nap szelleméhez illő filmek szerepelnek. Ezeket augusztus 20-ika után is ismételni fogják.

Az ünnepi hangulatot reggel a Debreceni Virágkarnevál élő közvetítése adja meg. Hazánk egyik leglátványosabb kulturális rendezvénye az elmúlt évben ünnepelte félévszázados születésnapját. A több százezer szál élő virág felhasználásával készített virágkompozíciók hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében haladnak végig Debrecen utcáin.

A Vasárnapi újságban is a jeles nappal kapcsolatos riportok szerepelnek. Különösen érdekesnek ígérkezik a Szent Korona hőlégballon tervezőjével folytatott beszélgetés (Kossuth 6.00-8-30).

Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonását és a tisztavatást a közmédia a Kossuth térről közvetíti (Duna 8.30). Az Országház előtti légi és vízi parádé tíz órakor kezdődik, ezt követi a Szent István-díj átadása a Sándor-palotából (Duna).

Római katolikus szentmisét Szent István király, Magyarország védőszentje napján a jászberényi Nagyboldogasszony templomból sugározzák. „A történelem viharait átvészelte Szent István műve – hirdeti szentbeszédében Szántó József plébános, kanonok. – E népnek hazát, hont alapított, jövőt épített. Műve fennmaradásához a garanciát Isten anyjánál találta meg.” (Kossuth 10.04).

A Déli harangszó a nagyegresdi Szent István király római katolikus templom tornyából szól. A Vas megyei község kilencszáz éves múltra tekint vissza az Isten házát  1220 táján építették.

A hagyományokhoz híven a Szent István-napi ünnepi szentmisét és a Szent Jobb-körmenetet a Duna a budapesti Szent István-bazilikától adja. A szentmisét a dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatja be a püspöki karral (17.00).

A Bartók Rádió esti műsorán a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenye szerepel felvételről. A koncert programját magyar szerzők műveiből állították össze, többek között felcsendül Liszt A-dúr zongoraversenye, Bartók Magyar képek című műve, s a programot Kodály népszerű darabja, a Galántai táncok zárja. A karmesteri pulpituson Kocsis Zoltán áll (19.35).

Idén a rendezők a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna szakaszra helyezik át a tűzijátékot. Ezen a helyszínen a színpompás bemutató újabb látványelemekkel bővül, amelyben a Parlament épülete is kiemelt szerepet kap (Duna 21.00).

A Rádiószínház Szent István intelmei címmel mutat be verses zsolozsmát. A veretes szavakat első királyunk fiának, Imre hercegnek szánta. Közreműködik Lukács Sándor, Kubik Anna és Schnell Ádám (Kossuth 21.04)

Az M2/Petőfi TV-n 21.05-kor kezdődik az István, a király 2015-ben készült felvétele. Szörényi Levente és Bródy János immár klasszikus rockoperája 32 év után visszatért a Királydombra.

Az „ős-Istvánosok”: Varga Miklós, Nagy Feró, Deák Bill Gyula mellett Feke Pált ezúttal Koppány szerepében láthatjuk, Keresztes Ildikó Saroltot alakítja, a további szerepekben pedig feltűnik Danics Dóra, Radics Gigi, Kocsis Tibor, Aradi Imre.

Bereményi Géza A Hídember című alkotása Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak állít emléket. A parádés szereposztású film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában; a különleges szellemi képességekkel megáldott magyar arisztokrata életét mutatja be, sajátos módon (Duna 22.40).

Az M5-ön látható a Megtört csontjaim is örvendeznek – A Szent Koronát hozó Asztrik érsek tisztelete című dokumentumfilm, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye első érsekének történelmi jelentőségét, földi maradványainak közelmúltbeli feltárását és tudományos vizsgálatát, valamint 2016. novemberi újratemetését mutatja be (23.05).

MTVA

Reklám

A legkülönlegesebb kézművesekkel találkozhatunk a Várban augusztus 17. és 20. között, sőt magunk is kipróbálhatjuk a ritka mesterségeket!

Augusztus 17. és 20. között rendezik az ország legnagyobb nemzetközi kézműves fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban. A rendezvény fő témája a hímzés, díszvendég Mongólia, de számos további országból, is érkeznek kézműves mesterek. A Reformáció 500 éves évfordulójáról nagyszabású országos kiállítással emlékeznek meg, és lesz nemzetközi kovácstalálkozó is.

A sokak által már jól ismert Mesterségek Ünnepe az év várva várt családi fesztiválja, ahol kicsik és nagyok ismerkedhetnek a népi tárgykultúrával, kipróbálhatják a népi mesterségeket, megcsodálhatják a kézművesek míves munkáit, találkozhatnak mamutcsont-faragóval, halbőr varróval, íjkészítővel, vagy más, különleges mesterség képviselőjével.

A Mesterségek Ünnepe egyedülállóan sokszínű, nemzetközi fesztivál, ami az Európai Fesztivál Szövetségtől idén megkapta a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé. A Mesterségek Ünnepe az EFFE (Europe for Festivals – Festivals for Europe ) minősítés birtokosa, amelyet a legjobb európai fesztiválok érdemelnek ki, valamint a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program is „Kiváló minősítésű Folklorfesztiválnak” értékelte.

A rendezvény főszereplői a magyar kézműves mesterek, akik sok évszázados gyakorlati és szellemi tudást és értéket hordozó kézműves szakmák éltetői és továbbadói. A több, mint 800 hazai és határon túli mester mellett a fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket is, idén hét vendég ország képviselteti magát. A díszvendég Mongólia mellett jelen lesznek jakut-földi, szahalin-szigeteki, üzbég, kínai, tadzsik, kirgiz, türkmén, kazahsztáni és algériai mesterek is. Megtudhatják, többek között, hogy kik azok a szahák, megismerkedhetnek az egyik leghíresebb jakut mamutcsont faragóval és mesterségével, találkozhatnak üzbég szőnyegszövővel, mongol íjkészítővel, türkmén selyemfestővel és betekintést nyerhetnek abba, hogy hogyan készítenek halbőrből táskát, pénztárcát, szemüvegtokot a Szahalin-szigetekről érkező nyivh, orok és ainu mesterek.

A Mesterségek Ünnepén a legkiválóbb hagyományőrző népművészek tárgyalkotó tevékenységét nyitott/látványműhelyekben tekintheti meg az ide látogató közönség, a mesterség-bemutatókon megismerhetik, és ki is próbálhatják a hagyományos népi kézművességet az érdeklődők.

Az augusztus 17. és 20. között zajló rendezvény kiemelt témája a hímzés, a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb – viszonylag kis területen belül is rendkívül sokrétű – és legváltozatosabb ága. A Mesterségek Ünnepe hímzőműhelyeiben tájegységenként mutatják be azt a sokszínűséget, amit a népi és úri hímzésben alapanyag, motívumkincs és öltéstechnika tekintetében tapasztalhatunk. Hímzésekkel az átlagnál ünnepélyesebb darabokat látták el, éppen ezért nagy szerepe volt elsősorban is a népviselet különböző darabjain, párnavégeken, kendőkön, takarókon, abroszokon, de hímezték az egyházi szertartások kellékeit is.

A reformáció 500 éves évfordulójának alkalmából a programokban és a tárgyi kiállítók körében is kitüntetett figyelmet kapnak a protestáns egyházak hagyományai. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Reformáció Emlékbizottság a jubileumhoz kapcsolódva pályázatot hirdetett az egyházi szertartások kellékeinek megújítására. A beérkezett pályamunkák legjobbjaiból országos kiállítás nyílik 2017. augusztus 17-én a Mesterségek Ünnepén a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus termében. Az 500 éves reformáció szellemi és kulturális örökségéhez kapcsolódóan emlékoszlopot faragnak, valamint 25 fejfát állítanak ki szabadtéri kiállítás keretében „Fa sírfejek, fejfák” címmel.

Az idei fesztivál egyik különleges programpontja a IV. Nemzetközi Kovácstalálkozó, amelynek fő témája az a különleges és több száz éven keresztül megfejthetetlen tűzi hegesztéses eljárás, amellyel a Notre Dame kapujának vasalatait készítették hajdanán. Tíz országból, – többek között Oroszországból Norvégiából, Szlovéniából, Erdélyből, Pakisztánból – érkeznek szakemberek a konferenciára, díszvendég Magister Walfrid Huber, szobrász és kovácsművész, a bécsi Iparművészeti Egyetem nyugalmazott tanára a Magyarországi Kovácsmíves Céh tiszteletbeli elnöke.

Az érdeklődőket idén is egész napos programokkal, gyermekjátszókkal, koncertekkel, zenével várják a Budai Várban. Lajkó Félix mellet fellép, a Szent-Efrém Férfikar és Szokolai Dongó Balázs, Csizmadia Anna, az Ifjú Szivek Táncegyüttes, Pályi János, a Tükrös Együttes, a Buda Folk band, a Folk Embassy, Zsikó Zoltán és zenekara, a Bara Zenekar, Kátay Zoltán, a M.É.Z. és még sokan mások. A színpadi programokat, koncerteket mélyen áthatja Kodály Zoltán emléke.

A nyár egyik kiemelt eseményévé, kihagyhatatlan családi programmá vált  fesztiváljának évente több tízezer látogatója van.

Forrás: kulturpart.hu

Reklám

A magyar baptisták fontosak Magyarországnak, a magyar nemzetnek – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője a szervezet világtalálkozójának záró istentiszteletén Debrecenben. Balog Zoltán több ezer résztvevő előtt kijelentette: Magyarország, Európa, a világ jövője elképzelhetetlen az élő keresztény közösségek nélkül.

A tárcavezető a kormány nevében köszönetet mondott a baptistáknak, akik tíz megyében, 40 településen, 49 oktatási intézményben több mint 16 ezer gyermeket nevelnek és 70 szociális intézményben gondoskodnak a rászorulókról, az elesettekről. Balog Zoltán Tamási Áron szavaival méltatta a 13 országból összesereglett baptista közösséget: „Mi dolgunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”, valamint reményét fejezte ki, hogy a világ különböző részeiből érkezett magyarok itthon érzik magukat hazánkban.

Jövő januárban ünnepeljük a Szent Korona hazahozatalának negyvenedik évfordulóját, amelynek kapcsán a politikus megjegyezte: annak idején voltak olyan magyar baptisták Amerikában, akik egészen Jimmy Carter elnökig jutottak és elérték a korona visszaadását. E folyamat része volt, hogy a kommunista Magyarországon evangelizálhatott Billy Graham hitszónok is – idézte fel a több évtizede történteket az Emmi vezetője. Balog Zoltán az istentiszteleten megköszönte a magyar baptistáknak, hogy tevékenységükkel hozzájárultak a tárca hatékony működéséhez.

A világ egyre kevésbé biztonságos a saját lakóinak – erről Paul Msiza, a Baptista Világszövetség (BVSZ) dél-afrikai elnöke beszélt az eseményen. Utalt rá, hogy a tudomány fejlődése ellenére milliók halnak éhen vagy vesztik életüket gyógyíthatatlan betegségben, millióknak nincs hozzáférésük tiszta vízhez. A BVSZ elnöke emlékeztetett: Isten új népet hozott létre, az egyházat, és fontos megmutatni a világnak a Krisztusban való egység lehetőségét.

Viorel Iuga, a Román Baptista Unió elnöke a szomszédos országok baptistái nevében üdvözölte a magyar hívők világtalálkozójának résztvevőt. A román elnök a záró istentiszteleten az evangéliumi jó hír hirdetésére szólította fel a jelenlévőket. A háromnapos világtalálkozónak második alkalommal adott otthont a hajdú-bihari megyeszékhely.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám

Idén Kárpátalja lesz a negyedik Ősök Napja hagyományőrző fesztivál kézműves vásárának kiemelt térsége Bugacon péntektől vasárnapig – közölte hétfőn Bíró András Zsolt, a rendezvény főszervezője. A Magyar Turán Szövetség elnöke elmondta, hogy több mint 110 hagyományőrző csoport jelezte részvételi szándékát, és az augusztus 11-én kezdődő fesztiválon most először külön lehetőséget biztosítanak az amatőr hagyományőrzőknek is a legjobbak mellett.

A Puszták Népe Viadalon idén az egyszerűsített feltételeknek köszönhetően, már a környékről érkező lovasok részvételére is számítanak. A 2017-es Ősök Napján, az eddigi ünnepekhez hasonlóan ismét felelevenítik az ősi magyar pusztai lovas hagyományokat: a köböre (kökpar) viadalon kívül többféle lovas versenyt rendeznek, melyekhez még lehet csatlakozni. A lovasíjász-bajnokság mellett övbirkózással, lovas birkózással, gyorsasági versennyel, és az elmaradhatatlan lovas ügyességi versennyel várják a látogatókat. A birkózóversenyekre érdemes mielőbb emailben nevezni, hiszen így tudnak a szervezők megfelelő birkózóruhát, felszerelést is italjegyet biztosítani nekik. A lóval érkezőknek ugyancsak előre kell regisztrálniuk, mert így kaphat a lovuk is jó ellátást, továbbá igazolniuk kell az állat megfelelő egészségi állapotát is, hogy elkerüljék a járványveszélyt.

Mint arra Bíró András Zsolt felhívta a figyelmet, érdemes elkerülni a minden évben tapasztalt szombat délelőtti tumultust, és péntektől igénybe venni a több ezer fő befogadására alkalmas kempinget, így ráhangolódva az ünnepre. Hozzátette, mindig feltűnő a különbség azok között, akik szombaton, sietve érkeznek, illetve akik már előző naptól ott vannak, és belehelyezkedtek a nyugodtabb környezetbe. Ebben nagy szerepük lesz a népzene mellett a táltos zenészeknek és a régészek, illetve antropológus segítségével felállított eredeti jurtának, amely idén a pusztai népek nomád életmódjának mindennapjaiba enged betekintést. A rendezvény egyik csúcspontjának ígérkezik a csatajelenet, ahol egy elképzelt ellenség ellen vonulnak fel a nomád harcosok – ez közelebb hozza a ma emberéhez, hogy miként nézhetett ki a korabeli háborúskodás. A nagy előadósátorban most is tudósok, szakértők ismertetik legújabb kutatási eredményeiket és családi, illetve gyerekprogramok szervezésével gondoskodnak arról, hogy mindenki feltöltődve induljon vissza a városi légkörbe.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a program fővédnöke a rendezvényt bemutató sajtótájékoztatón kiemelte, hogy ez a találkozó egy sajátos összejövetele a Kárpát-medencének, mert a kultúra minden területe megjelenik a három nap alatt, az ősi mesterségektől a sportjátékokig, a tudományos előadásoktól a különféle bemutatókig.

Mint mondta, jó érzés tudni, hogy évről évre egyre bővül azoknak a látogatóknak a tábora, akik azonosulni tudnak az ősök kultúrájával és maguk is aktívan bekapcsolódnak a különböző kézműves vagy hagyományőrző programokba.

APÁTHY MELINDA, VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ – PestiSrácok.hu

Reklám