Július elsejétől hat hónapon át Észtország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a balti állam Máltától veszi át, majd januárban Bulgáriának adja tovább a tisztséget.
Az unióhoz 2004-ben – Magyarországgal egy időben – csatlakozott Észtország először fogja ellátni a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.
Tallinn már véglegesítette az elnökség programját és annak prioritásait:
az első a nyitott és innovatív gazdaság megteremtése, a második a biztonság erősítése, a harmadik az “adatok szabad áramlása” és a digitális fordulat, a negyedik pedig a “befogadó és fenntartható Európa”.
Az első területen belül kiemelték az EU négy alapszabadságának – a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának – biztosítását, a cégalapítás egyszerűsítését, a kereskedelmi tárgyalások előmozdítását, a bankszektor stabilizálását és az adóelkerülés elleni fellépést.
A biztonság megerősítésén belül a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, az uniós külső határok védelmére, a migrációs válság kezelésére, a közös menekültügyi rendszer reformjára, illetve a katonai költségek növelésére és a védelmi együttműködés fokozására kívánnak fókuszálni.
Észtország ezek mellett fontosnak tartja a határokon átívelő e-kereskedelem és e-szolgáltatások, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, valamint a munkaerő mobilitására vonatkozó szabályok korszerűsítését, az esélyegyenlőség biztosítását, továbbá a társadalmi befogadást és a fenntarthatóbb környezetet.
Jüri Ratas észt kormányfő nemrégiben Brüsszelben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság unióból való kilépése, a Brexit miatt gyakorlatilag ez lesz az első, huszonhetes körű uniós elnökség, így már most fontos demonstrálni a bennmaradó tagországok egységét. Leszögezte azonban, hogy nem csak a szavak szintjén van szükség egységre, hanem a tettekben is.
Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai már csütörtökön Tallinnba látogattak, ahol az észt prioritásokról egyeztetnek.
A rotációs elnökség az EU Lisszaboni Szerződésének életbe lépése, 2009 óta valamelyest veszített korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.
Málta után eredetileg az Egyesült Királyság következett volna, az uniós kilépésre készülő ország azonban lemondott a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökségéről.
Magyarország 2011 első felében látta el először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.
Több mint kétezer leány és 1156 legény jelent meg népviseletben az idei Ezer Székely Leány Napján a csíksomlyói nyeregben. A jövő évi rendezvény tiszteletbeli házigazdája Csíkpálfalva lesz: a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben székely ruhában a találkozón.
Fotó: Gecse Noémi
A Csíkszereda főterén tartott megnyitót és közös táncot, majd a lovas, szekeres felvonulást ünnepi szentmise követte a csíksomlyói kegytemplomban.
„Amikor találkozóra gyűlünk össze, akkor a ma embere találkozik egy hagyománnyal – hiszen hagyományőrző a mai ünnep. Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért fontos nekünk ma a Kárpát-medencében a magyarságunk, az egyházhoz való tartozásunk, miért fontos, hogy itt, Erdélyországban élhessünk. Fel kell tennünk ezt a kérdést, mert olyan korban élünk, amikor szeretnének összemosni az egyes nemzetnek a sajátosságait, hogy legyen egy nagy egész, mert azt könnyebb kormányozni. Nem adhatjuk fel a hitünket, a nemzeti hovatartozásunkat, mert mindenki tudja, hogy a nagy egységet egy-egy népnek a sokszínűsége nem gyengíti, hanem gazdagítja és erősíti” – fogalmazott az ünnepi szentmisén Urbán Erik ferences szerzetes. Az szentmise után a népviselet magukra öltött csoportok a csíksomlyói nyeregbe vonultak.
A 2017-es Ezer Székely Leány Napja tiszteletbeli házigazdája Tusnádfürdő volt, az általuk készített Aranykapun áthaladva egy kitömött medve fogadta az érkezőket.
A nyeregben az ünnepélyes megnyitón a jelenlevők közösen elénekelték a székely himnuszt, majd Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere köszöntötte a résztvevőket.
„Számomra az egyik legszebb megszólítás az, ami a székely kapukon van: őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha. Akik ma itt vagyunk és székelyruhát öltöttünk magunkra, a hitünket megvallottuk a kegytemplomban. Nem vagyunk hűtlenek őseink hagyatékához, hisz hagyatékot kell átadni a jövő nemzedéknek, és nem mindegy, hogy milyen színű ruhában, szakadt nadrágban, vagy székely ruhában fognak utódaink a csíksomlyói hegyre jönni. Ez az ünnep tovább kell vigye a Székelyföld hagyományait. Szükségünk van minden székelyföldi emberre, mert nem mindegy, hogy kik fognak utánunk jönni, és kik fogják Székelyföldet belakni. Ezt a földet mi őseinktől megőrzésre kaptuk, tovább kell adnunk a következő nemzedéknek” – fogalmazott Tusnádfürdő vezetője.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntőbeszédében rámutatott, a székely a legszebb himnusz a földkerekségen, és ennek van a legszebb záró szakasza, mert benne van minden.
„Néhány évvel ezelőtt az ablakunk szegletébe fészket raktak a fecskék. Minden tavasszal a feleségem naponta figyelte, hogy érkeztek-e meg, vették-e újra birtokba fészküket a vándormadarak. És amikor jöttek, akkor hívta a kicsiket-nagyokat, és nagy ujjongás vett erőt az egész családon, mert hazataláltak a fecskéink. Az idén tavasszal a szomszédos eresz fölé a szarkák fészkelték be magukat. És ezek a szarkák megtámadták előbb az egyik fecskefészket, aztán a másikat, így a fecskék kénytelenek voltak a ház másik oldalának az ablaksarkait birtokba venni, oda fészket rakni. Mennyire igaz ez a történet ránk, székelyekre. Itt voltunk a földünkön, el-elmentünk, de visszajöttünk, hazataláltunk édesanyánk fészkéhez, a Szűzanyához, és egyszer csak jöttek a szarkák, fészket raktak ide is és oda is, megtámadták a saját tűzhelyeinket, és egyre nehezebb ma itt nekünk boldogulnunk, hazatérnünk, édesanyánk fészkére szállnunk, a Szűzanyával találkoznunk. Megvan ennek a történetnek a csattanója is: nekünk továbbra is itt a helyünk! Itt van az a fészek, ahová haza kell jönnünk, de ezt a fészket meg kell védenünk a szarkáktól, elsősorban úgy, hogy egymásra számítunk és itt vagyunk, ide térünk haza. Ma felvettük a népviseletünket. Ezzel azt akarjuk elmondani, hogy mi, székelyek egymáshoz tartozunk, egymásra figyelünk, egymás fészkét kell megvédenünk ahhoz, hogy nekünk terünk, életterünk, jövőnk és földünk maradjon” – hangsúlyozta a polgármester.
Ezt követően a csoportok fellépése következett: több mint hétszáz legény és leány táncolt a nap folyamán a színpadon, és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes gálaműsorát is meg lehetett tekinteni.
Nemcsak a Hargita és Kovászna megye településekről, hanem távolabbról, Gyulakutáról és Felvincről is érkeztek szervezetten csoportok. Több csoport volt jelen Magyarországról.
A színpadi produkciók mellett számos kiegészítő programmal várták az érdeklődőket a különböző sátrakban, volt fotókiállítás, ki lehetett próbálni a szövést, a kézműves sátraknál nem csak a portékákat kínálták, hanem mesterségbemutatókat is tartottak a kézműves mesterek.
Ebben az évben százan jelentkeztek a viseletmustrára, ennyien még egy évben sem mérettették meg a szakemberekkel a felvett viseletüket.
A Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Alapítvány főszervezésében, Hargita Megye Tanácsa és Kovászna Megye Tanácsa társszervezésében megvalósult Ezer Székely Leány Napja résztvevőit arra kérték, jelentkezzenek be a regisztrációs sátornál, ez alapján 2131 székely ruhás leány és 1156 legény volt jelen.
A települések lakosságának számához viszonyítva ebben az évben Csíkpálfalváról voltak a legtöbben népviseletben a rendezvényen, ezért jövőben ez a település lesz az Ezer Székely Leány Napja tiszteletbeli házigazdája.
Magyarellenes hisztéria alakult ki az elmúlt hetekben Romániában. A magyar közösséget támadó kijelentések azért erősödtek fel, mert az RMDSZ a kisebbségi jogok elfogadásáért cserébe megszavazta a magát már egyszer feloszlató, majd a kormányfő személyét leszámítva ismét felálló új román kormányt – magyarázta az InfoRádiónak Pászkán Zsolt, a EOROCOM romániai sajtófigyelő igazgatója.
„Van egy alapjáraton járatott magyarellenesség úgy a politikai életben, mint ahogy a médiában is. Ez azért csúcsosodott most ki, mert a szociáldemokrata párt az RMDSZ szavazataiért belement volna abba, hogy olyan jogszabályok is elfogadásra kerüljenek, amelyek már 12 éve a parlament előtt állnak és a fiókban porosodnak” – mondta Pászkán Zsolt.
Ilyen jogszabály például a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, mely számos területen olyan jogokat ad meg, amelyek Európában máshol már évtizedek óta vagy még annál is régebben léteznek. Másrészt pedig például bevezette volna azt is, hogy március 15-e a magyarok számára alternatív, tehát csak magyarokra érvényes országos ünnep lett volna – fejtette ki a vezető.
Pászkán Zsolt szerint a román belpolitikai életben mintegy gombnyomásra elindult kampány oka az volt, hogy
valakiknek érdeke volt, hogy a figyelem elterelődjön a szociáldemokrata párt belső válságáról, és fel tudjanak mutatni egy olyan ellenséget, akik büntetlenül támadhatók és megalázhatók.
„Ebben a folyamatban az a szörnyű, hogy nemcsak olyan politikusok szólaltak meg, akikről tudjuk, hogy több pénzt kérnek, hanem olyan véleményvezérek is beálltak ebbe a kórusba, akikről eddig azt lehetett feltételezni, hogy legalábbis racionálisak” – tette hozzá.
Az EOROCOM romániai sajtófigyelő igazgatója szerint
ez az esemény megmutatta, hogy úgy a média, mint a politika bizonyos kérdésekben gombnyomásra működik.
„Ez egy figyelmeztető jel akár a magyar politikai és kormányzati vezetőség felé is, hogy ennek tudatában kell majd különféle stratégiákat felépíteni” – részletezte.
Pászkán Zsolt elmondta, hogy a múlt héten átment két olyan jogszabály – szinte fű alatt –, ami megalapozta az RMDSZ pozitív szavazatát: közösségi jogok terén bővítették a lehetőségeket. Ilyen például a magyar diákok differenciált román nyelvi érettségije.
Eddig ugyanis a magyar diákoknak pontosan ugyanolyan tanrend szerint kellett érettségizniük román nyelvből, mint a román diákoknak. Ez olyan, mint ha valakinek angol nyelven nem a társalgásból kellene vizsgáznia, hanem Shakespeare eredeti, korabeli angol nyelvű szövegéből. Ez egy pozitív előrelépés – fejtette ki a vezető.
Mivel ezek szerepeltek a szociáldemokrata párt és az RMDSZ között kötött parlamenti megállapodásban, így ez volt az indok. A szociáldemokrata párt pedig keresztülvitte, és megteremtődött a feltétel ahhoz, hogy az RMDSZ-nak legyen valamilyen oka arra, hogy megszavazza a kormány – magyarázta az EOROCOM romániai sajtófigyelő igazgatója.
Az utolsó kérdés is eldőlt a július 14-16-án Plovdivban sorra kerülő kajak-kenu Európa-bajnokságon induló magyar csapattal kapcsolatban: Hüttner Csaba szövetségi kapitány férfi K-4 1000 méteren a Kammerer Zoltán, Noé Bálint, Ceiner Benjámin, Bárdfalvi Márk összeállítású egységet nevezi.
A szegedi első válogató alapján még Pauman Dániel neve merült fel a csapathajóval kapcsolatban, s csütörtökön, Szolnokon a kapitány több összeállításban is tesztelte az egységet.
“Az öt emberből három négyest próbáltam ki, s nem volt egy másodperc különbség a hajók között – idézte a szövetség honlapja Hüttner Csabát. – A széljárás ugyan ide-oda változott, de körülbelül ugyanazok voltak a körülmények mindhárom esetben. Mivel az eredmények alapján nem láttam lényeges eltérést az egységek között, ezért úgy határoztam, hogy a válogatón K-1 1000 méteren második helyen záró Ceiner Benjámint, a harmadik Noé Bálintot, valamint a K-2 1000 méteren második helyet szerző Kammerer Zoltánt és Bárdfalvi Márkot nevezem a plovdivi Európa-bajnokságra.”
A magyar Eb-csapat
férfiak:
K-1:
200 m: Horváth Bence (Graboplast Győri VSE)
500 m: Kopasz Bálint (Algyő SE)
1000 m: Kopasz
5000 m: Solti László (Vasas SC)
K-2:
200 m: Balaska Márk, Birkás Balázs (Bp. Honvéd, Démász Szeged)
500 m: Nádas Bence, Tótka Sándor (Démász Szeged, UTE)
1000 m: Hufnágel Tibor, Ilyés Róbert (Bp. Honvéd)
K-4:
500 m: Nádas, Tótka, Mozgi Milán, Molnár Péter (Démász Szeged, UTE, Graboplast Győri VSE, Bp. Honvéd)
Foghatják majd a fejüket a fociklubok, ha ezt meglépi a szövetség.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) fontolóra veszi, hogy a klubok között fennálló anyagi különbségek csökkentésének érdekében korlátozza, a csapatok mennyit költhetnek a játékosok fizetéseire.
“A leggazdagabb klubok csak egyre gazdagodnak, a különbség pedig közöttük és a többiek között folyamatosan nő” – nyilatkozta a Mladina című hetilapnak a szervezet szlovén elnöke, Aleksander Ceferin, aki hozzátette, szerinte a jövőben komolyan meg kell fontolniuk, hogy szabályozzák, a csapatok mennyit költhetnek a játékosok fizetéseire.
Az UEFA első embere arról is beszélt, hogy az nem vezet sehova, hogy Európa gazdaságilag legerősebb együttesei olyan játékosokat is megvásárolnak, akikre nincs szükségük, és akik utána alig lépnek pályára.
“Ha bevezetnénk a fizetési sapkát, az racionálisabb működésre késztetné a klubokat” – fejtette ki Ceferin.
A szervezetet szeptember óta irányító sportvezető arról nem beszélt, a fizetési sapka bevezetésére mikor kerülhet sor.
Bár a hideg téllel szemben sokan szeretik a forró nyarat, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a hőmérséklet emelkedése különösen veszélyes a gyermekekre nézve, akiknél jóval gyakrabban fordulnak elő hőség okozta problémák (kiszáradás, hőguta stb.), mint a felnőttek körében.
Dr. Jerold Stirling, a Chicagói Loyola Egyetem Stritch Orvostudományi Iskolája gyermekgyógyászati osztályának az elnöke a fentieket így magyarázza: „A kisgyermekek szervezete nem úgy akklimatizálódik a hőséghez, mint a felnőtteké. Ők nem tudnak olyan hatékonyan izzadni. Szervezetük jóval több forróságot nyel el, mivel egyrészt a testük kisebb a felnőttekénél, másrészt a testtömegükhöz (súlyukhoz) viszonyítva a testük felszíni területe (BSA) nagyobb arányú.
A „test felszíni területe” rövidítve a BSA, amely a szokásos Mosteller formula segítségével számolva, egy 12 éves fiúgyermek átlagos 45 kg-os súlyát és 145 cm-es magasságát figyelembe véve 1,3463 nm, míg ugyanez a BSA egy felnőtt férfi esetében (90 kg, 180 cm) 2,1213 nm. Ha a BSA mutatót a testtömeghez (kg) viszonyítjuk, akkor a gyermek esetében nagyobb arány jön ki : 2.99 vs. 2.36 (%-ban számolva).
Dr. Stirling szerint létfontosságú, hogy a gyermekek felügyelete – függetlenül attól, hogy hány évesek vagy hol tartózkodnak – megoldott legyen, amikor a külső hőmérséklet az extrém szinteket közelíti. Véleménye szerint a legnagyobb veszélynek akkor teszik ki a szülők a gyermekeiket, amikor egy forró napon a kocsiban hagyják őket.
„A gyermek korától függetlenül ez rendkívül veszélyes, adott esetben halálos kimenetű is lehet. Még akkor is veszélyes, ha valaki csak rövid időtartamra hagyja a gyermeket a kocsiban, illetve ha a kocsi ablakait lehúzza. A kocsi belsejében ugyanis jó néhány fokkal magasabb a hőfok mint a szabadban és így a gyermek a hőguta (hő-stroke) vagy a hő okozta kimerülés nagyobb kockázatának van kitéve. A gyermekek rendszerint jól érzik magukat a szabadban. Belefeledkezhetnek abba, amit csinálnak és elfelejtenek szünetet tartani. Ha ilyenkor közvetlenül a napon játszanak vagy tartózkodnak, még a testük figyelmeztető jelzéseire sem figyelnek oda.” – magyarázza a doktor.
Bár nagyon fontos, hogy a szülők ösztönözzék a gyermekeiket a fizikai aktivitásra, biztosítaniuk kell azt is, hogy mielőtt a gyermekek a szabadba mennek játszani, megfelelően hidratáltak legyenek, valamint játék közben többször fogyasszanak folyadékot és ne feledkezzenek el arról sem, hogy néha tartsanak szünetet és ilyenkor vonuljanak félre a hűvösbe.
Dr. Stirling magyarázata szerint „a szülőknek arra kell biztatniuk a gyerekeket, hogy olyan gyakran tartsanak szünetet a játék közben, amilyen gyakran csak lehetséges és ilyenkor menjenek be a házba vagy pihenjenek árnyékban. Komolyabb testmozgással járó játék esetén 20 percenként igyanak meg a gyerekek legalább 2,5 dl (1/4 liter) folyadékot. A szünetek közbeiktatása rehidratálási céllal még akkor is létfontosságú, ha a gyermekek uszodában (strandon) vannak.”
„Az uszoda (strand) hideg vize ugyan hűvösen tartja a gyerekek testét, de nem pótolja a meleg miatt elvesztett folyadékot. Figyeljenek oda a szülők, hogy a gyerek kijöjjön a vízből és fogyasszon valamilyen folyadékot – lehetőleg tiszta vizet – és egyúttal ilyenkor ismételten kenjék be a bőrüket napkrémmel. Az ún. energiaitalokra csak abban az esetben van szükség, ha a gyermek fizikailag több mint 60 percen át nagyon aktív tevékenységet végez. A tiszta víz fogyasztása a folyadékpótlás legjobb módja. Figyeljenek tehát a szülők arra, hogy mivel pótolják gyermekeik az elvesztett folyadékot. Az olyan üdítőitalok, amelyek tartalmazzák az ún. három „Cs”-t (angolul külön C és s), azaz a kalóriákat, a koffeint és a szénsavat, nem éppen a legjobb eszközei a rehidratálásnak.” – mondja a doktor.
A hőkimerülés leggyakoribb tünetei és jelei az alábbiak:
Szeszélyes viselkedés,
Kimerültség,
Fejfájás,
Izomgörcsök,
Hányinger,
Erős szomjúság/kiszáradt torok,
Hányás.
A szülőknek a csecsemők és a kisgyermekek vizeletürítésére is oda kell figyelniük. A sötét sárgás vizelet rendszerint arra utal, hogy a gyermek ki van száradva.
„Csecsemők esetében a szülőknek nyáron a gyakran előforduló köleshimlőre (latinul: miliaria rubra), más néven hőkiütésre is oda kell figyelniük. Ez olyan kórállapot, amelyben a verejtékmirigy-vezeték kijáratának az elzáródása következtében az izzadság az epidermis (felhám) mélyebb rétegeibe szivárog be, ahol lokális gyulladásos reakciót provokál és így kialakul a bőrvörösség és a hólyagszerű léziók. Legfőbb tünetei az alábbiak: álmosság, apró vörös kiütések (papulák), melyek viszkető vagy szúró érzést okozhatnak a babáknak, jele pedig a kitágult pupilla lehet. A kiütések a test különböző területein megjelenhetnek, leggyakrabban az arcon, a nyakon, az emlők és a herék alatt. A hőkiütés esetenként együtt járhat a folliculitis-szel, amely a hajtüszők elzáródása következtében kialakuló gyulladás a fejbőrön. Annak ellenére, hogy a hőkiütés látványa nem kellemes, a legjobb dolog, amit a szülők tehetnek, az, hogy a baba bőrét szárazon tartják, így az izzadság jóval könnyebben el tud párologni, továbbá odafigyelnek arra, hogy a kicsin könnyű, szellős és nem a kiütéses bőrt nem irritáló ruházat (pl. selyeming) legyen.” – magyarázza Dr. Stirling.
A könnyű, laza és világos színű ruházat viselése alapvető fontosságú bármely korú gyermek esetében, mert hűti a szervezetét.
Ha a szülő arra gyanakszik, hogy gyermeknél a meleg okozta betegség tünetei állnak fenn, a következőket kell tennie:
Győződjön meg róla, hogy a gyermek hideg vizet iszik.
Vigye be hűvös, árnyékos helyre.
Helyezzen a gyermek testére vizes törülközőket.
Szükség esetén itasson a gyermekkel energiaitalt.
Úgy ültesse le a gyermeket, hogy a lábai a szív vonala fölé emelkedjenek.
Ha a tünetek állandósulnak, hívjon mentőt (Magyarországon 104-es a hívószám) és kérjen orvosi segítséget.
A hőguta alatt a test hőmérséklete akár 40° Celsius fölé is emelkedhet – ez életveszélyes helyzet! A hőguta jele lehet még az eszméletvesztés (ájulás), amikor szintén azonnali orvosi segítségre van szükség. Az ájulás egy perifériás vérkeringési zavar, amely elsősorban az agyat érinti. Ilyenkor a szülő legfontosabb teendői az alábbiak:
Fektesse a gyermeket stabil oldal helyzetbe. Közelebb eső kezét derékszögbe hajlítsa be a feje mellett. Ezt követően a gyermek másik kezét helyezze annak arcához és az ugyanazon az oldalon lévő lábát térdénél megemelve fordítsa maga felé a testet.
Ha már stabil oldalfekvő helyzetben van a gyermek, akkor előbb szegje hátra a fejét, hogy a szájnyílás kissé lefelé irányuljon, ezzel tudja biztosítani a szabad légutakat. Ezt követően a felül lévő, behajlított lábának a padlóra helyezésével stabilizálja a gyermek oldalt fekvő helyzetét.
Mivel az ájult gyermek létfontosságú reflexei hiányoznak (nyelési, köhögési stb.) és a nyelv izomtónusa megszűnik, a szülőnek kell biztosítani az esetlegesen a szájüregben lévő idegen anyag (hányadék, nyál, ételmaradék, vér stb.) időnkénti eltávolítását, amíg a mentők ki nem érkeznek a helyszínre.
Szólítsa meg, kiáltson rá a gyermekre és határozottan rázza meg. Az ájult gyermek is reagálhat az ingerekre, például válaszolhat, kinyithatja a szemét.
Végül vizsgálja meg a szülő, hogy a gyermek életfunkciói folyamatosan megtartottak-e. A gyermek fejét óvatosan hátrahajtva fülét tegye az orra elé, hogy a levegő áramlását érzékelhesse és közben figyelje a mellkasának a mozgását is.
A mentők kiérkezésük után szakszerű ellátásban fogják részesíteni a gyermeket, szükség esetén megfigyelésre kórházba szállíthatják.
Mai adásunk Magyar szólásmondások rovatában most egy igen gyakori szólás eredetét fogjuk elemezni melynek címe Tűzbe teszi érte a kezét. Azt hiszem ezzel a szólással valamennyiünk élt az éve során, amikor is valaki becsületességéért vállaltunk felelősséget. Elmeséli Hargitai István
A szalonnát felkockázzuk, és bográcsban kisütjük a zsírját, majd ezen megdinszteljük a kockára vágott vöröshagymát, az áttört fokhagymát és a feldarabolt paprikát.
Ha kész, levesszük a tűzről, rászórjuk a pirospaprikát és borsot, elkeverjük, majd rátesszük a kockára vágott húst, beleaprítjuk a paradicsomot, sózzuk, aláöntjük a vörösbort, és 1 órán át főzzük. Néha megkeverjük, az elfőtt levet vízzel pótoljuk.
1 óra múlva felöntjük 2 liter vízzel, hozzáadjuk a babot (előtte az áztatóvizet leöntjük), a babérlevelet, az erős paprikát. Ha szükséges sózzuk, és még 1 órát főzzük.
Közben megtisztítjuk a répákat, zellert, kockára vágjuk, és a második óra eltelte után a leveshez adjuk.
A tojásból, lisztből, csipet sóval, közepes lágyságú tésztát gyúrunk. Ha már minden majdnem puha, a tésztát a levesbe csipkedjük.
10 perc forralás után tálaljuk. Friss kenyeret kínáljunk mellé.
Magyarország kész szakembereket küldeni Líbia déli határához az illegális migráció elleni uniós harc keretei között – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcs után brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A mostani európai uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó az európai hadsereg létrehozásának kiindulópontja lehet, ha létrejön – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kétnapos brüsszeli találkozó végén.
„Elfogadtuk, hogy legyen megerősített európai védelem, amelynek az az értelme, hogy
Európa gazdasági és politikai erejét katonai erővel is alá tudja támasztani”
– fejtette ki.
Ebben az európai védelmi rendszerben most úgy tűnik, mindenki szeretne részt venni, annak ellenére, hogy korábban sok vezető húzódozott ettől. Létrehoztak pénzügyi alapot, amely ösztönzi a hadiipari kiadásokat – tette hozzá.
Az állam- és kormányfők megállapodtak abban is, hogy a katonai beszerzéseket igyekeznek összehangolni, így sokkal hatékonyabban tudják majd elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat, ezek jelenleg az orosz kiadásoknál háromszor magasabbak – mondta a magyar kormányfő.
Központi téma volt a belbiztonság és terrorizmus elleni harc.
Az uniós vezetők azt várják el az internetszolgáltatóktól, hogy saját fejlesztésekkel tegyenek az interneten szerveződő terrorista hálózatok ellen.
A csúcson megerősítették a klímaváltozás ellen tett uniós vállalások betartását, de újabb vállalásokat nem tettek.
Orbán Viktor szerint több területen megjelent a fragmentáció, a protekcionizmus: példaként a schengeni rendszert, illetve a kiküldetés körüli vitát említette. Ez utóbbi, a kiküldetések ügye szóba került a V4-ek és a francia elnök péntek reggeli találkozóján is, amelyet
izgalmasnak és ígéretesnek nevezett
a magyar kormányfő. Orbán Viktor szerint megállapodás lehet az ügyben.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, “férfiasan” kezdődött a barátságuk Emmanuel Macron új francia államfővel, akivel abban egyeztek meg, hogy az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet kell legyen.
Kiemelt téma volt a migráció is, Orbán Viktor elmondása szerint a korábbiakkal ellentétben most nem csak arról volt szó, miben nem értenek egyet a tagállamok, hanem arról, hogy miben közös az álláspont: ilyen a külső határ védelme, az illegális migráció megállítása, a kibocsátó és tranzit országokkal folytatott együttműködés.
Magyarország bejelentette, támogatja az olasz-német kezdeményezést, hogy Líbia déli határainál is állítsanak fel ellenőrzőpontokat. Magyarország ebben hajlandó részt vállalni akár emberekkel, akár pénzzel – emelte ki.
Megállapodtak abban is, hogy újabb kísérletet tesznek a biztonságos harmadik országok közös uniós listájában. A mostani csúcson ez nem sikerült – mondta Orbán Viktor.
Forrás: MTI
Áder János köztársasági elnök, Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester, Kósa Lajos, a térség országgyűlési képviselője, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Református Egyház zsinatának ünnepi ülésén
A reformáció évszázadok alatt nemcsak része lett a magyar nemzet életének, hanem nemzettudatának, magyarságtudatának támasza is – mondta Áder János köztársasági elnök a Magyar Református Egyház zsinatának debreceni ünnepi ülésén szombaton.
Valahányszor azt kérdezik, mi volt a reformáció legnagyobb adománya Magyarországnak, a legelső és leggyakoribb válasz, a magyar nyelvű Biblia
Az első kiadású Vizsolyi Biblia 2412 oldal és mintegy 6 kilogramm
A reformáció évszázadok alatt „nemcsak része a magyar nemzet életének, hanem nemzettudatának, magyarságtudatának támasza” is
Hozzátette, hogy a legnagyobb jó, amit az ország a reformációtól kapott, nem más, mint a református magyar ember.
Az államfő a református Nagytemplomban mondott beszédében feltette a kérdést: mikor lett volna először magyar nyelvű Biblia, ha nincs a magyarországi kálvinisták eltökéltsége, lelkesültsége? Nem véletlen – tette hozzá -, hogy valahányszor azt kérdezik, mi volt a reformáció legnagyobb adománya Magyarországnak, a legelső és leggyakoribb válasz, a magyar nyelvű Biblia.
Felidézte, az első kiadású Vizsolyi Biblia 2412 oldal és mintegy 6 kilogramm.
Az első nyolcszáz, magyar nyelvű Biblia akkor arra volt elég, hogy eljusson a templomokba, gyülekezetekbe, a patrónusokhoz egy-egy példány. Ezután csaknem három emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy hazai kiadású Biblia kerülhessen a református hívőkhöz. Otthon nem a polcok alján, szekrények „mélyén hevert”, hanem a hívő ember életének mindennapi részévé vált – hangsúlyozta Áder János.
Forrás: MTI Áder János köztársasági elnök, Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester, Kósa Lajos, a térség országgyűlési képviselője, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Református Egyház zsinatának ünnepi ülésén
Németh László írót idézve azt mondta, „a református magyar népben éppúgy benne van a biblia, mint a kenyér, amelyet eszik s a szőlő, amelyet kapál. Ebben mosakodott és ebben ünnepelt”.
Felhívta a figyelmet: a magyar reformátusoknak a bibliafordításhoz mérhető fontosságú volt, hogy a második helvét hitvallás szövegét is viszonylag hamar lehetett magyarul olvasni. A zsinat azt a 450 évvel ezelőtti eseményt ünnepli, amikor 1567-ben, Debrecenben, zsinati közösségben a magyar reformátusok elfogadták a svájci protestáns városok és kantonok hitvallását. A közös hitvallásnak 1616-ban már magyar fordítása volt.
Szavai szerint mivel a második helvét hitvallás nem puszta tételsor a hitigazságokról, hanem érvelő, magyarázó, elmélkedő szöveg, a fordító, Szenczi Csene Péter azt kívánta az olvasóknak, hogy az elmélyülés benne „épületükre” és „javukra” váljon. Épülni és javulni: ez volt a legfőbb célja annak a mozgalomnak, amely 500 évvel ezelőtt a reformációt életre hívta – emelte ki a köztársasági elnök.
Kitért arra is, hogy a reformáció megjelenése megosztotta az akkori Európát: a hit szabadságharca mindenfelé súlyos áldozatokat követelt.
Ez a harc – mondta Áder János – Magyarországon összeforrt a nemzet szabadságküzdelmeivel, így került a reformáció genfi emlékművére egyetlen magyarként Bocskai István. A megerősíttetett hit erősebb kötelékkel kötött az egyház közösségébe, így aztán a nemzet közösségébe is – fűzte hozzá. Így lett a reformáció évszázadok alatt „nemcsak része a magyar nemzet életének, hanem nemzettudatának, magyarságtudatának támasza” is.
Mások mellett Ady Endre, Kölcsey Ferenc, Ravasz László, Szenczi Molnár Albert, Bibó István, Bethlen Gábor, a Bolyaiak nevét említve úgy fogalmazott: hosszan lehetne sorolni a neveket, és „még a töredéke sem lenne ötszáz év minden nemzet- és közösségépítő hűségének, ragaszkodásának, hősiességének, emberi nagyságának”. Nem a hitük tette naggyá őket, de a hitük nélkül „a tőlük kapott örökségünk másmilyen lenne” – hangsúlyozta, hozzátéve: másmilyen lenne azok nélkül a „talpig emberek” nélkül is, akiknek nevét nem őrzi az emlékezet.
Áder János szavai szerint ha rájuk gondolva újra feltesszük a kérdést, hogy mi a legnagyobb kincs, amit a reformáció adott a magyar nemzetnek, a válasz is könnyebb. „Anyanyelv, zsoltárok, magyarságtudat – mindez a kultúránkba ivódott, a közös életünkbe épült, hozzánk tartozó érték” – fogalmazott, kiemelve: a legnagyobb jó, amit a nemzet kapott, „nem más, mint a református magyar ember”.
A magyar huszár, a magyar tanya és az erdélyi Torockó épített öröksége is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum bizottság döntése értelmében; emellett a Magyar értéktár is bővült, öt tétellel – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kedden Kecskeméten a bizottság ülését követően.
Az egykori ferences kolostor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetében megtartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor azt mondta, hogy a gyűjteménybe és az értéktárba kerülő tételeket a csúcsteljesítmény, a magyar életérzés köti össze.
Bács-Kiskun hungarikumokban gazdag megye, az értékőrzés egyik kiindulópontja, példa más városok és megyék előtt is, ezért is ülésezett a bizottság ezúttal Kecskeméten – tette hozzá.
Mint mondta: a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi.
A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is – tette hozzá. Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét. A tárcavezető méltatta Erdély történelmi városának, Torockónak “ízig-vérig” magyar épített örökségét is.
A Magyar értéktárba vette a Hungarikum bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert a hortobágyi karikás ostort.
Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy 250 éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első Hungarikum Konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a magyar hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amit az akkori tíz kistérségben a témában megtartott bemutatóval egybekötött találkozók előztek meg. Beszélt arról is, hogy 2018. október 22-én, a magyar kultúra napján a Parlamentbe találkozóra hívják valamennyi, a Nemzeti értéktárba tartozó tétel tulajdonosát vagy képviselőjét.
