Úgy írom néked, kisfiam, e verset, míg életemnek asszú fája korhad, minden nap egy sort, lassan és szelíden, hogy nemesítsen a rímes gyakorlat. Halkabbra vált már a szívem verése, a vérem néha pezsgett, de lehűlten, s ha futni kellett volna a futókkal, egy utcapadra csüggeteg leültem.
Egy képet akarok tenéked adni, olyant, mely nékem kiskoromba tetszett, hogy életünk, melyet ma könnyel élünk, úgy hasson rád, mint egy ódon fametszet. A háború kalandor üstökössét rajzolgatom a vígasztalan égen, te egykor rátekintesz majd e képre, s ámulva szólsz, rég lehetett, de régen.
Mert mostan éltél. A magyar igére alig nyitottad gyönge, drága szádat, tejről beszéltél, mézről és anyádról, s csizmák tiporták ártatlan hazádat. Jaj, kismagyar. Te bénák közt tipegtél a jodoform és karbol illatában, mankókkal játszottál budai kertben, s szegény rokkantak néztek haloványan.
Akik ma éltek, azok porba rogytak, a krisztusi-szelídek nem beszéltek. Akik ma sírtak, száraz szemmel álltak, s ájult szavakat mondtak el a szélnek. Aggastyán sem tud szólni így a múltról, se pókhálós könyv, mely bölcs és hideg lesz. Figyelj reánk, akik ma vérben állunk, hajolj hozzánk, a ma-verő szivekhez.
Aranyt neked, aranyt, tömjént és mirrhát, a kisdednek, a dacosan növőnek, ki fölkanyarodsz új koroknak ormán, aranyt tenéked s az arany jövőnek. Legyen tiéd a föld, mit megtagadtam, az ősi birtok szálljon reád újra, az ember álma, az erő, a minden, a föld, a föld, a szent föld hallelujja.
Én, éhenkórász, rímelő apostol, a mélyből a magasba epedek fel, és látlak téged, biztosan, a földön, fehér villába, hófehér ebekkel. Vagy gépkocsiban, autó-szemüveggel, mintha az egész világ ura volnál, vagy erkélyen, az ordító tömegben, párnás ajtók mögött, a telefonnál.
Mikor e látnok verset befejeztem, az áprilisi szél borzolta lanyhán a bokrokat, s nehéz-sötét sohajjal nézett anyád reád a kisverandán. Még nem csüggedt le az idők özönje, és egyre nőtt az ár és nőtt az átok, s mint járvány-cédulák halotti házon, rikítottak a bús, skárlát plakátok.
Most tudd meg ezt és tudd meg, merre mentek testvéreid, az emberek, szegények. De azt parancsolom neked utólszor, halál helyett kiáltsd ujjongva, élet. Mi elveszünk mind. Én is cihelődöm és csomagolom csöndesen a ládám. De te maradj itt és beszélj helyettem, kit embernek neveztelek, kis Ádám.
Dr. Bencsik Zita interjú közben. Fotó: Dávid Csaba
Dr. Bencsik Zita Magyarország chicagói főkonzulátusának frissen kinevezett főkonzuljával beszélgettünk élőben az április 9-ei élő adásunkban, aki csupán pár napja érkezett az Egyesült Államokba. Mint azt már hírül adtuk néhány adásunkkal ezelőtt, kicserélődnek a magyar diplomaták különböző amerikai városokba a nyár folyamán, van aki már most távozott, van aki néhány hónap múlva.
Dr. Bencsik Zita interjú közben. Fotó: Dávid Csaba – 2014
A főkonzul elmondása szerint még egyelőre ismerkedik a helyzettel, a külképviseleti személyzet is részben kicserélődik, de nagy figyelemmel tartja szem előtt a legfontosabb problémák megoldását. A külföldön élő magyarok külképviseleten intézhető ügyes-bajos dolgainak megoldása nem idegen a főkonzulnak, mivel az Egyesült Államokban már végzett diplomáciai tevékenységet, három éve Magyarország New York-i főkonzulátusának volt a vezető konzulja. Onnan költözött vissza Magyarországra, ahol szintén felelős munkakörben tevékenykedett mindaddig, amíg a világ legszebb és legnagyobb örömét megtapasztalta. Kisfia született aki természetesen itt van vele úgyszintén a kedves férje is.
Amint a legsürgősebb problémák a főkonzulátuson megoldásra kerülnek, terveik szerint folytatódnak a kihelyezett konzuli napok a főkonzulátus szervezésében. Ezekre a napokra mindig nagy az igény, változatos a sok kérdés, kérés és még mindig akad állampolgársági kérelem is.
A beígért május 6-7 közötti kihelyezett konzuli napokon való személyes találkozás reményében búcsúztunk el dr. Bencsik Zita chicagói főkonzultól, a teljes beszélgetést az alábbi linken meghallgathatják.
Az interjút teljes egészében a itt hallgathatják meg:
Jakab Rita szeptemberben érkezett az Egyesült Államokba és a Dél-Californiában lévő San Diego város Magyar Házába tevékenykedik, illetve az ottani magyar közösséget szolgálja a lehető legjobb tudásával.
Feladatai közt szerepel, hogy a helyi magyar iskolában tanít a gyermekeknek magyar nyelvet, illetve a különálló felnőtt nyelvtanfolyamon a felnőttek számára is az anyanyelvünket oktatja a haladó csoportnak.
Mivel néptáncos múltja is van az ösztondíjasnak, így a helyi néptáncoktatásban is segít és a cserkészek munkásságában is tevékenyen részt vesz.
Ezen kívül a saját ötleteinek megvalósítására is van lehetősége, több új klubbot is beindított. Így például egy nyelvművelő klubot alapított, ahol a kreatív nyelvhasználat kap fő hangsúlyt.
Továbbá a gyönyörű idő és a környezet adta lehetőségekkel élve kiránduló klubbot is alapított az ösztöndíjas.
Lelkes munkájának köszönhető, hogy beindult egy felnőtt társasjáték klub és egy fitness klub is.
Kiemelkedő rendezvények szervezésében és lebonyolításában és aktív szerepet játszik, ilynek mint a cserkészek vacsorája, amelyen a helyi cserkészcsapat megkapta új nevét is, mely Mindszenty József püspök előtt tiszteleg. De a nemzeti ünnepek kapcsán rendezett ünnepségeken is kiemelkedő értékteremtő munkája.
Régebbi tervek közt szerepelt és most újra előtérbe került a Márai Sándor házára tervezett emlékplakett, amely a neves írónk ottlétének helyét jelezné az oda látogatóknak.
Ahogy kiderül a következő interjúból, nagyon széleskörű tevékenységet folytat az ösztöndíjas a kb. kétezer fős, több generációs san-diegói magyar közösségben. Sok sikert és kitartást !
Az ösztöndíjassal készült teljes interjút az alábbi hivatkozásra kattintva hallgathatják meg.
Jakab Rita és a cserkészek – Forrás: korosiprogram.hu
Elrendelte az államfő a felsőoktatási törvény módosításának kihirdetését – áll Áder János köztársasági elnök nyilatkozatában, amelyet hétfőn küldött el hivatala az MTI-nek.
A nyilatkozat szerint „az Országgyűlés 2017. április 4-én elfogadta a T/14686 számon benyújtott, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló javaslatot.”
Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel.
„A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti”
– olvasható a nyilatkozatban.
„Hasonlóan nem sérül az Alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően.”
A törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban.
Ezek alkotmányos szabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek.
A Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatóak.
„Ezért mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését”
– olvasható a nyilatkozatban.
A törvény gyors – bár a házszabályi rendelkezéseknek megfelelő – elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki. Jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak.
Azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek,
felkérem Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében.
„Meggyőződésem, hogy kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható. Mindannyiunk érdeke, hogy az az érték, amely a Magyarországon működő külföldi egyetemeken az elmúlt években létrejött tovább gyarapodjék, és a tudományos munka zavartalanul folytatódjék” – olvasható Áder János köztársasági elnök nyilatkozatában.
Európának komolyan kell vennie a terrorfenyegetettséget, politikájának a biztonság helyreállítását kell céloznia – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Varsóban, utalva a Borussia Dortmund labdarúgócsapatot szállító busz ellen elkövetett robbantásos merényletre.
Magyarország a lehető leghatározottabban elítéli a terrorizmus minden formáját.
A külgazdasági és külügyminiszter kifejezte szolidaritását a Borussia Dortmund labdarúgócsapatával.
Európában minden politikának az európai emberek és az európai kontinens biztonságának helyreállítását kell céloznia.
A visegrádi csoport (V4) és a Keleti Partnerség hat országa külügyminisztereinek varsói tanácskozásán részt vevő magyar miniszter az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: Magyarország „a lehető leghatározottabban elítéli a terrorizmus minden formáját”. Kifejezte szolidaritását a Borussia Dortmund (BVB) labdarúgócsapatával, a sérült sportolónak mielőbbi gyógyulást kívánt, és reményének adott hangot, hogy „a mai nap már csak a sportról fog szólni”.
Egyúttal hangsúlyozta:
Európának „igenis komolyan kell vennie a terrorfenyegetettséget, soha ilyen súlyos fenyegetettség nem volt Európában, mint jelenleg”.
Rámutatott: korábban békésnek hitt helyeken is „az embereknek azzal kell szembesülniük, hogy terroristák nem átallják veszélyeztetni az életünket, testi épségünket, a mindennapjainkat”.
Ezért
az eddiginél határozottabban fel kell lépni a terrorizmussal szemben
– szorgalmazta Szijjártó.
Úgy értékelte: Európában „minden politikának az európai emberek és az európai kontinens biztonságának helyreállítását” kell céloznia, hogy a jövőben az ilyen események ne fordulhassanak elő.
Országszerte színes programokkal, maratoni versfelolvasásokkal, fényfestéssel, könyvbemutatókkal és más rendezvényekkel ünneplik ma a magyar költészet napját.
József Attila (1905-1937)
A költészet napját 1964 óta minden évben József Attila (1905-1937) születésnapján, április 11-én ünneplik.
A költő Fiumei úti sírkertben található nyughelyénél a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében Földes László Hobo ad műsort József Attilára emlékezve.
Immáron hetedik alkalommal rendezik meg a Versmaratont a Magyar Rádió Márványtermében, ahol tizenkét órán át egymást váltva olvassák fel verseiket kortárs magyar költők. A rendezvény egyben Az év versei 2017 antológia élő bemutatója, a kötetben szereplő 103 költőből 65 személyesen és többen telefonon is részt vesznek a felolvasáson.
Délutántól éjfélig megállás nélkül lesz hallható a kétszáz éve született Arany János csaknem kétszáz költeménye a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatóinak tolmácsolásában az egyetem Padlás színpadán.
A Magyar Írószövetség budapesti székházánál este a szervezet, a magyar irodalom és költészet múltját és az 1956-os forradalomban játszott szerepét felelevenítő, Kodály Zoltán zenéjével kísért fényfestészeti épületvetítéssel várják az érdeklődőket. Az 1956-os emlékév programjai közé illeszkedő ingyenes produkció Bordos László Zsolt munkája.
A ferencvárosi József Attila Emlékhelyen okostelefonos versenyt rendeznek a kerületi iskolásoknak, majd délben koszorúzással és a kerület József Attila nevét viselő díjának átadásával emlékeznek meg a költő szobránál. A Ferencvárosi Művelődési Központban ötödik alkalommal rendezik meg a József Attila Versfesztivál gálaműsorát, valamint kiosztják a József Attila MindenkiNET elnevezésű online videopályázat díjait is.
Szintén maratoni versfolyammal készül a költészet napjára a békéscsabai Jókai Színház, valamint a szarvasi könyvtár is. Szegeden kora délután a Dugonics téren József Attila szobránál a költő műveit hallgathatják meg az arra járók Tóth Péter Lóránt “versvándor” tolmácsolásában.
Salgótarjánban öt “versmegállót” járhatnak be közösen az érdeklődők kedd délelőtt a Balassi Bálint Megyei Könyvtár főbejáratától indulva. Érintik a Förster Kálmán teret és a Radnóti-szobrot, és végül a Fő téri József Attila-domborműhöz érkeznek meg. Bács-Kiskun megyében versvonat viszi az utasokat Kiskunhalasról Kiskunmajsára, útközben a kiskunhalasi József Attila irodalmi kör tagjainak szavalatait hallgathatják meg az érdeklődők, majd a Kiskunmajsára érkezőket kisvasúttal viszik a központba, a költészet napi piknikre.
Színházjegyet kapnak versmondásért azok a vállalkozó kedvű nézők, akik elmondanak egy általuk választott verset a Veszprémi Petőfi Színház dolgozóiból álló néhány fős nézőközönség előtt. Szombathelyen “versfalat” állítanak, Kőszegen pedig nyolcszáz általános iskolás és középiskolás diák szavalja együtt Arany János Szondi két apródja című versét.
Michal Walczak kortárs lengyel drámaíró Homokozó című színművét mutatják be Kaj Ádám rendezésében a zalaegerszegi Keresztury művelődési központban. Az előadást követően Utassy Józsefre (1941-2010) emlékező műsort tartanak és átadják a József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő tiszteletére alapított díjat.
Az utóbbi száz évben az emberiség elveszítette a mezőgazdasági fajták mintegy 75 százalékát. Íme a magyar megoldás.
A génmegőrzésbe vont állat- és növényfajtákról, az ezek megőrzését szolgáló génbank hálózat szükségességéről és szerepéről, valamint a második nemzeti éghajlatvédelmi stratégiáról tárgyaltak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén Budapesten.
Egyszer volt fajtagazdagság
Az ország genetikai erőforrásai a nemzeti örökség és a magyar identitás részét képezik, és összegyűjtésük, fenntartásuk és felhasználásuk élelmezési és élelmiszerbiztonsági szempontból is stratégiai kérdés.
A Kárpát-medence sajátos klimatikus viszonyai, ökológiai adottságai, valamint a termesztésben, tenyésztésben eltöltött hosszú idő és az ezzel együtt járó szelekció “elképesztő” fajta- és formagazdagságot eredményezett, a haszonállatoknál és növényeknél egyaránt. Egyebek mellett a klímaváltozás miatt is fontos ezeknek a fajoknak a megőrzése, amelyek a hazai természetföldrajzi körülmények között alakultak ki – mondta V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára.
A génmegőrzésre pedig azért is szükség van, mert az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint
az utóbbi száz évben az emberiség elveszítette a mezőgazdasági fajták mintegy 75 százalékát, a világ élelmiszer ellátásának 60 százalékát három növény (a búza, a rizs, a kukorica) adja
– fejtette ki az államtitkár.
Több tízezer különleges növényt őriznek
Mezőszentgyörgyi Dávid, kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy az állami génbank hálózat kiépítéséről szóló, 2022-ig tartó stratégiai programot terjesztenek majd a kormány elé. Az előzetes vizsgálatok szerint a hálózat kialakításához szükséges beruházások 1 milliárd forintot tesznek majd ki.
A tervek szerint a génmegőrzéssel összefüggő feladatokat az FM háttér intézményeként a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) és a Növényi Diverzitás Központ koordinálja majd. A hatósági jogköröket pedig vélhetően az FM és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyakorolja majd.
Mezőszentgyörgyi Dávid a két központ bemutatásánál szólt arról is, hogy a Növényi Diverzitás Központban 50 ezer növényfajtát őriznek, köztük olyat is, amelyek bár honosak a Kárpát-medencében már 100 éve nem termesztik azokat.
Az állati génmegőrzésbe 35 védett őshonos fajtát és 2 mezőgazdasági állatfajtát vontak be, ezek közül példaként említette a 9 magyar kutyafajtát, az erdélyi szálas kecskét és a kárpáti borzderes szarvasmarhát is.
A miniszteri biztos hangsúlyozta: a jövőben kérdésessé válhat a víz- és az élelmiszerellátás, ezért szerinte minden felelősen gondolkodó nemzetállamnak szüksége van egy olyan génbankra, amely például Magyarország esetében megőrzi a Kárpát-medencében található honos fajták genetikai állományát.
Épületek és hulladék
Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta: a második nemzeti éghajlatvédelmi stratégia az egyes iparágakon keresztül vizsgálja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A vizsgálat megállapította, hogy az épületenergetika és a hulladékgazdálkodás terén tudja az ország leginkább mérsékelni kibocsátásait.
Magyarországon az egy emberre jutó károsanyag-kibocsátás 6 tonna, jóval alacsonyabb a 8,5 tonnás uniós átlagnál.
Az Országgyűlés 2007-ben döntött az NFFT felállításáról. A tanács elnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Néhány napja mutatták be a kormánypártok a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot. Az a terv, hogy egy bizonyos összeghatár felett regisztrálniuk kelljen azoknak a szervezeteknek, amelyek külföldről kapnak támogatást. De ettől még tovább működhetnének. A kormány szerint a javaslat egy amerikai törvény alapján készült, sőt, még enyhébb is annál.
Az elmúlt két évben számtalan bevándorláspárti civil szervezet mindent megtesz azért, hogy a kormány ne tudja megfelelően ellátni a magyar és európai uniós jogi és határvédelmi feladatait – mondta Gulyás Gergely.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt: ezeknek a szervezeteknek többsége az Európai Unión kívülről, nagyrészt Soros Györgytől kap jelentős összegeket. Hozzátette: a kormány senkit sem akar megbélyegezni, de elvárható, hogy az átláthatóság rájuk nézve is érvényesíthető legyen.
hogy az átláthatóság rájuk nézve is érvényesíthető legyen.
Amerikai minta
A civil szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvényjavaslat az amerikai FARA, vagyis a külföldi szervezetek regisztrációjáról szóló törvény alapján készült. Az Egyesült Államokban ezeknek a szervezeteknek nem csak a finanszírozásukról, hanem a tevékenységükről is be kell számolniuk. A törvény arra kötelezi a politikai, vagy politika közeli tevékenységet végző szervezeteket, hogy:
rendszeres időközönként hozzák nyilvánosságra a megbízóikkal fenntartott kapcsolatukat,
és, hogy mutassák be tevékenységüket, valamint a finanszírozásukat bizonyító számlákat és az azokon szereplő összegeket is.
Ráadásul csak akkor tevékenykedhetnek az Egyesült Államokban, ha a teljes regisztrációjukat és az ahhoz kapcsolódó minden dokumentumot a Legfőbb Ügyész hitelesít. Ha pedig egy szervezet nem tartja be, vagy szándékosan megsérti a FARA bármely rendelkezését, akár 10 ezer dolláros bírsággal, tagjai pedig 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.
Enyhébb lenne a hazai
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az amerikai jogszabály sokkal szigorúbb, mint a magyar tervezet. Voltak a Fideszben olyanok, akik szerint az amerikai törvényt kellett volna szó szerint lefordítani, és elfogadni, a többség azonban puhább álláspontot képviselt. A törvényjavaslat így csak azt segít világossá tenni, hogy a szervezetek kitől és milyen támogatásokhoz jutnak hozzá külföldről.
– Nagyon fontos, hogy egyértelművé tegyük, senkit semmilyen szankcióval nem kívánunk súlytani, ez a törvény semmi mást nem ír elő, mint azt, hogy mindenki hozza nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek a külföldről érkezett finanszírozásával kapcsolatosak. Egyébként ugyanolyan alkotmányos keretek között a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos védelmét élvezve működhet Magyarországon – fogalmazott.
Hozzátette: a külföldről finanszírozott civil szervezetek részéről látszólagos és eltúlzott sérelem, hogy egy évben egyszer be kell számolniuk a támogatásaikról.
Virtuális szektának nevezte az InfoRádió által megkérdezett internetes tartalmakkal foglalkozó szakember a fiatalokra nagyon veszélyes Kék Bálna mozgalmat. Elindítója, egy orosz férfi már börtönben van.
Célkeresztben a magányos tinédzserek
„Egy zárt, közösségi csoportként indult, az alkalmazás csak később indult el. A terv az volt, hogy ötven feladaton keresztül az öngyilkosságig vezesse a felhasználókat.”
Azért tudott jól működni, mert kevesen kerültek be, akik hencegtek azzal, hogy olyan klub tagjai, amibe nem jut be akárki – mondta az IT-Café főszerkesztője.
„Az orosz férfi olyan fiatalokat választott ki, akik magányosak, csalódottak. Nagyon sokat beszélgetett velük,
ettől úgy érezték, végre valaki odafigyel rájuk.”
A kedvesség fenyegetéssé válik
Az elején egyszerűek a feladatok, például „rajzolj le egy bálnát”, majd „karcold egy tűvel az alkarodba”, aztán egyre nehezednek a feladatok – mondta Szűcs Péter. Hozzátette, a tinédzserek folyamatos visszajelzést kapnak arról, hogyan teljesítenek, dicséretet kapnak, ha pedig nem teljesítik határidőre a feladatokat, változik a beszélgetés hangneme: a kedvesség fenyegetéssé válik.
„Mivel sokat elárultak magukról a fiatalok, lehet is mivel zsarolni vagy fenyegetni.”
Ez egy modernkori, internetes szekta – hangsúlyozta az IT-Café főszerkesztője. A csoport vezetője a jelentkezők közül moderátorokat választott ki, ezért a csoport a letartóztatása után „önjáróvá” vált – tette hozzá Szűcs Péter.
„Az orosz férfi a letartóztatásakor azzal védekezett, semmilyen jogsértést nem követett el, senkit nem ölt meg, igazából segített ezeknek a fiataloknak, meghallgatta őket, törődött velük, foglalkozott velük és kiutat mutatott nekik. Ők választották ezt az utat.
Ezzel a rendőrség sem tud mit kezdeni.”
A szülők felelőssége, hogy beszélgessenek a gyerekkel és figyeljenek oda, mit csinál az interneten – hangsúlyozta az IT-Café főszerkesztője.
Kevesen tudják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború utáni megújítása is Kodály Zoltán nevéhez fűződik. „Maga az épület is romokban hevert. Ez szimbolikusan is megmutatja azt, hogy a magyar tudományosság 1946-ban milyen állapotban volt. Ebből a romos állapotból kellett Kodálynak valamilyen módon kiemelnie a tudományos közösséget” – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorban Dalos Anna zenetörténész, az MTA BTK zenetudományi intézetének kutatója.
Kodály Zoltán néhány évig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, ráadásul igen nehéz körülmények között kellett helytállnia: az intézmény II. világháború utáni megújítását kellett irányítania. Az InfoRádió magazinműsorában Dalos Anna zenetörténész számolt be a zenetudós munkásságáról.
Hogyan lett Kodály Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia elnöke?
Nagyon nagy harc alakult ki akörül, hogy tagja lehessen a Magyar Tudományos Akadémiának. Már 1941-ben javasolták tagnak, de akkor nem sikerült megválasztani, többen ellene szavaztak. Végül két évvel később, 1943-ban sikerült nagyon jó aránnyal bekerülnie a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé.
A progresszív értelmiségiek nagyon támogatták őt, hiszen nagyon fontos dolgot tett Magyarországon: a népi kultúrát beemelte a magas kultúrába. Ezt a konzervatívabb körök nem nézték jó szemmel, sőt, ebben az időben politikai támadások is érték Kodályt és tanítványait emiatt. De 1943 táján a tudományos munkássága már olyan elfogadottá vált, hogy teljesen természetes volt az, hogy mégiscsak tagja lehet a tudományos akadémiának.
Kodály Zoltán
1946-ban elnökké is választották. Milyen akadémiát vett át Kodály Zoltán a II. világháború után?
Egy nagyon megtépázott tudományos akadémiát. Maga az épület is romokban hevert. Ez szimbolikusan is megmutatja azt, hogy a magyar tudományosság 1946-ban milyen állapotban volt.
A II. világháború következményeként nagyon komoly veszteségek érték a magyar tudományosságot. Ebből a romos állapotból kellett Kodálynak valamilyen módon kiemelnie a tudományos közösséget.
Emellett volt még egy nagyon komoly konfliktus a Magyar Tudományos Akadémián belül, amely majdnem az akadémia kettészakadásához vezetett: a humán tudományok és a természettudományok közötti konfliktus. Ebben az időszakban a természettudósok már a világ élvonalába tartoztak, ám az MTA az alakulásától kezdve hagyományosan nagyon erősen a humán tudományokra épült. A természettudósok pedig szerettek volna sokkal nagyobb irányító szerepet kapni. Ennek lett az a következménye, hogy majdnem kettészakadt az akadémia.
Nagyon szerencsésen alakult, hogy Kodály elnöksége alatt a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert lehetett az alelnök.
Ez ugyanis létrehozta az egyes tudományágak közötti egyensúlyt.
Milyen akadémiai elnök volt Kodály Zoltán?
Sajnos nagyon keveset tudunk egyelőre arról, hogy milyen akadémiai elnök volt. Ennek elsősorban az az oka, hogy az MTA levéltári forrásait ebben az időszakban szisztematikusan még senki sem vizsgálta.
Annyit tudunk, hogy egy harmadik szempontból is nagyon nehéz időszaka volt ez a Magyar Tudományos Akadémiának: 1948-49 táján erős kommunista hatalomátvétel történt Magyarországon, és ezzel együtt megpróbálták az MTA-t is átalakítani szovjet mintára. Kodály nagyon nehéz helyzetbe került, mert neki ebben az átmenetben elnökként részt kellett vennie, miközben nyilvánvaló, hogy azok a politikai szempontok a számára elfogadhatatlanok voltak, amelyek a szakmai szempontok fölé kerültek.
Így aztán 1949-től nem is volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, visszavonult a saját zenetudományi közösségébe, és nem akart részt venni központi irányítási kérdésekben, mert úgy érezte, hogy a tudományosság előrébb való, mint bármilyen politikai megfontolás.
Hogyan távozott Kodály Zoltán az akadémiáról?
Teljesen szabályos módon távozott: lejárt az elnöki mandátuma, és nem esett szó arról, hogy újraválasszák.
Az utolsó időszakban feltűnően sokszor hiányzott az elnökségi ülésekről.
Ezek természetesen mindig betegségre hivatkozva történtek, de nagyon valószínű, hogy ez az időszak már lelkileg és intellektuálisan is nagyon megviselte, ezért egyre kevésbé akart részt venni mindabban, ami körülötte történt.
Illyés Gyula 1956-os feljegyzése szerint Kodály Zoltán neve komoly pozíciókban felmerült. Kodály Zoltánnak voltak egyáltalán ilyen ambíciói? Mennyire politizált?
Van egy nagyon szép írása, amiben azt fogalmazza meg, hogy napi politikában soha nem kívánt részt venni, és nem tartotta fontosnak, hogy bármilyen módon politikailag megnyilvánuljon, mert akkor minden hang, amit életében leírt, politikai tetté vált volna.
Azt hiszem, úgy érezte, hogy
sokkal többet tud tenni a műveivel, akár a népzenekutatás terén, akár a zenepedagógia terén a magyarságért, mint ha közvetlen kritizálásba kezdene.
1956-ban is nagyon óvatosan elvonult: éppen Galyatetőn volt, amikor kitört a forradalom, és nem akart visszatérni Budapestre, hanem kivárt. Azt gondolom, hogy nagyon tudatosan tartotta távol magát minden korszakban a nagypolitikától.
Ennek persze lehetnek életrajzi okai is, hiszen a Tanácsköztársaság alatt vállalt intézményvezetői pozíciót: amikor véget ért a tanácsköztársaság, eljárás folyt ellene a Zeneakadémián. Ez valószínűleg nagyon erős válságidőszakot okozott az életében, és ettől kezdve még inkább tartózkodott attól, hogy bármilyen módon beleszóljon politikai kérdésekbe.
Mennyire vagyunk tisztában Kodály Zoltán életével, mennyire feldolgozott az életműve, munkássága, pályafutása?
Nagyon jól feldolgozott a zeneszerző munkássága: már Kodály életében írták az első monográfiákat az életéről, nagyon sok dokumentumot ő maga adott a kutatóinak.
Első felesége, Gruber Emma nagyon szisztematikusan gyűjtötte a dokumentációt. Ennek köszönhető az is, hogy működhet ma egy archívum Budapesten, amely elképesztő mennyiségű emléket, dokumentumot őriz Kodály életéről.
Persze nem lehet mindent azonnal megírni könyvekben. Azt hiszem, hogy ez a zenetudósok számára még jó néhány évtizedre igazi kincsesbánya lesz.
Nagyon sok fontos alapmunka jelent meg Kodály Zoltánról: írásai, levelezése, saját magának írt feljegyzései. Népzenegyűjtő tevékenysége nagyon szisztematikusan fel lett dolgozva.
Tehát igazán jól dokumentált mint zeneszerző és mint tudós is.
Az egyiptomi belügyminisztérium szerdán azonosította az alexandriai kopt katedrális elleni merénylet elkövetőjét.
A hivatalos közlemény szerint a merényletet a 31 éves Mahmúd Hasszan Mubarak Abdullah, Szuez tartomány lakosa követte el.
Virágvasárnap legalább 45 ember életét követelte két öngyilkos merénylet. Először, délelőtt tíz óra körül a Kairótól északra, a Nílus deltájában fekvő Tanta város Szent György-templomában robbant fel pokolgép a virágvasárnapi mise idején, amikor mintegy kétezren tartózkodtak a templomban.
EPA/ALY FAHIM
Pár órával később Alexandriában robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő a Szent Márk-katedrálisnál, ahol előzőleg II. Tavadrosz kopt pápa mutatott be virágvasárnapi misét. A merénylő nem jutott be a templomba, mert a bejáratot védő rendőrök feltartóztatták, és ekkor hozta működésbe a robbanószerkezetet.
A tantai merénylet elkövetőjének esetleges azonosításáról egyelőre nincs hír.
Az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett a támadások elkövetőjeként.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök még aznap három hónapra szóló rendkívüli állapotot hirdetett ki.
A kopt egyház Egyiptom legnagyobb keresztény közössége, a több mint 90 millió lakosú ország népességének mintegy tizede ehhez a felekezethez tartozik.
A menekültkérelmek elbírálásának és az illegális bevándorlók kiutasításának jelentős felgyorsítását célozza az új olaszországi migrációs rendszer, amelyet az olasz szenátus után a római parlament alsóháza is megszavazott szerdán.
A képviselőház 240 igen, 176 nem szavazattal és két tartózkodással elfogadta a Marco Minniti belügyminiszter nevével fémjelzett törvénycsomagot, amelyet bizalmi szavazással fogadtak el. A szenátus március 29-én szintén bizalmi voksolással mondott igent az eddigi olaszországi migrációs rendszert módosító jogszabályokra. Ezek értelmében egyszerűsítik és így meggyorsítják az Olaszországban benyújtott menedékkérelmek elbírálását. Eddig a menekültstátuszért folyamodó bevándorlók átlagban két évet vártak kérelmük elbírálására, mivel többségük az első elutasító válasz után fellebbezést nyújtott be. Vagyis két évig tartózkodtak olaszországi menekülttáborokban. A kérelmek gyorsabb elbírálására 240 szakjogászt vesznek fel az olaszországi bíróságokra, amelyek közül 26-ban speciális tagozatot állítanak fel kimondottan a menedékkérelmek elbírálására. Számítások szerint így első fokon hat hónapról négyre tudják csökkenteni a kérelmek elbírálási idejét. A törvénycsomag eltörli a fellebbezés lehetőségét a második fokú bíróságon, vagyis, ha első fokon elutasítják a menedékkérelmet, az ezt benyújtó személynek harminc napon belül egyenesen a Semmítőszékhez kell fordulnia. A belügyminisztérium számítása szerint ez a procedúra egyrészt felgyorsítja az elbírálást, másrészt meg is nehezíti az elutasított menedékkérelmek miatti jogi fellépést. A fellebbezés eddig automatikus volt, de a Semmitőszékhez sokkal kevesebben fognak fordulni, hiszen ez költségesebb és hosszabb eljárásnak számít. A menedékkérelemre várók önkéntes alapon és ingyen közhasznú munkát végezhetnek az őket befogadó olasz önkormányzat területén. Ehhez a csomag megfelelő olasz és EU-forrást kíván biztosítani. A menedékkérelemre nem jogosult vagy más okból illegálisnak számító bevándorlók kiutasítását is felgyorsítják úgynevezett állandó kiutasító központok (Cpr) felállításával. Olaszországban eddig kevés, zsúfolt és rosszul működő illegális bevándorlótáborok léteztek. A törvénycsomag szerint minden tartományban (kivéve Molisét és Valle d’Aostát) egyet-egyet állítanak fel a városokon kívül, a repülőterekhez közel, amelyekben kevesebb embert helyeznének el. Az összes táborban egyszerre 1600 személyt tudnának azonnal elhelyezni, majd kisebb csoportokban visszaszállítani országaikba. A táborok helyét még nem jelölték ki. A törvénycsomag kiemeli, hogy az Olaszországba érkező bevándorlók első állomása az olaszul “krízispontnak” nevezett regisztrációs központ (hot spot), ahol az ujjnyomatos és fényképes azonosítás történik. Aki többször is megtagadja az azonosítást, azt biztonsági okokból visszatartják, és nem folyamodhat menedékkérelemért sem. A törvény nem törölte el az illegális bevándorlás bűncselekményét, amely 2009-ben lépett életbe. Év eleje óta mintegy 30 ezer ember érkezett Olaszországba, majdnem kivétel nélkül a dél-olaszországi partokra. Márciusban harminc százalékkal többen mint a tavalyi év ugyanezen hónapjában.
