Az alábbi értesítést Mezei András atyától kaptuk, úgy gondoltuk hogy önök is tudjanak róla.
Az idei Székely Pikniken találkoztam Adorjáni Gergely erdélyi fafaragó mesterrel, aki többek között a hirami székelykaput is faragta.
Rövid beszélgetésünk során jött a hirtelen ötlet, hogy milyen jó lenne nekünk is a Szent Imre templom elé valamilyen szép magyaros faragott tábla.
Többször tapasztaltam, hogy járókelők nézegették templomunkat és rákérdeztek, hogy milyen templom. Mindig szívesen válaszoltam a kérdésre, vagy a gondnokunk Peller Viktor is, mivel gyakran tesz-vesz a templom körül.
Furcsa lenne, amikor elérkezünk egy településhez nem lenne helységnévtábla.
Fontos minden intézmény, műemlék vagy bármely közösség célját szólgáló létesítmény, hogy rendelkezzék tájékoztató táblával.
Valahogy így éreztem templomunk esetében is. Igaz a piac felőli oldalon van egy tájékoztató, de valahogy mégsem volt teljes.
Múlt vasárnap. amikor a templomba érkezők meglátták, mindenkinek nagyon tetszett.
Ezt látván a fafaragó mester nyugodtan utazott vissza hétfőn Erdélybe, mert látta, hogy örömet okozott munkájával mindenkinek.
Ezt az örömet akarjuk kicsit megünnepelni egy táblaavató ünnepséggel, amely szeptember 11-én, vasárnap lesz a szentmise után. Azt követően egy szerény agapéra várunk mindenkit nagy szeretettel.
Kiss Eszter a budapesti Katona József színház színésznője harmadszorra járt a Lake Hope-i Itt-Ott találkozón. Elmondása szerint a négy előadására már Budapestről felkészülve érkezett, ugyanis a művészestek témái már adva voltak. Egyikben dr. Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus életéről tartott előadást, amelyben többek közt az is kiderült, hogy ez a híres gyógypedagógus nő három nagyon ismert írónknak volt a múzsája. Egyiküknek pedig a felesége is volt. Ez volt Illyés Gyula.
Egy másik színházi előadásában pedig híres magyar írónk, József Attila szerelmes verseiről tartott egy nagyon tanulságos és aprólékosan összerakott informatív előadást.
Az interjúban, amelyet Molnár Zsolt készített vele, arra kérdésre, hogy miért jön vissza egy színésznő többszörösen is egy ilyen rendezvényre, ahol nincsenek több százan, az évek alatt barátsággá alakult kapcsolatok szorosságát és azoknak a fenntartását jelölte meg. De a szeretetre méltó, igazán befogadó közönség is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy bármikor kérik ő szívesen tesz eleget a megkeresésnek.
A legvégén azokkal a gondolatokkal zárta a mondanivalóját, amelyekben mindenkit arra biztat, hogy olvassanak minél többet, természetesen drága, szép anyanyelvünkön, magyarul és ha lehet akkor minden nap. Ha csak fél órát is de olvassunk.
A teljes interjút az alábbi linken lehet meghallgatni.
Helyettes államtitkári minőségében talán utolsó interjújai közé tartozik az alábbi tizenhárom perc, Prőhle Gergelynek aki Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzetközi és Európai Uniós Ügyekért felelős helyettes államtitkárának. Szeptember 1-től lemond erről a tisztségéről, de 2017 január 1-től a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói állását tölti majd be.
Az idei ITT-OTT találkozó egyik meghívottjaként előadást tartott a magyar egyházak helyzetéről és a nemzeti szuverenitás jelentőségéről a mai Európában. Természetesen a Bocskai Rádiónak is szívesen adott egy rövid interjút, amelyben sok témát érintettek, többek között a nemzeti szuverenitás kérdését is, amelynek fontosságát és annak megőrzését első számú feladatként említi a mostani magyar kormány számára is.
A helyettes államtitkár úr az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának legfontosabb üzenetét úgy fogalmazta meg, hogy meg kell becsülni azokat a hősöket, akik annak idején ezt a harcot vállalták. Egy másik, szintén fontos mozzanata a megemlékezéseknek, hogy azokat akik annak idején segítettek a menekülteknek, ha lehet személyesen megköszönjék nekik nagylelkűségüket és áldozatkészségüket. Az ilyen egyének felkutatására tesznek mindenhol nagy erőfeszítéseket a szervezők.
A beszélgetés végén, Prőhle Gergely, aki 2006-tól a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője is, arra a kérdésre, hogy tartják-e a kapcsolatot az utolsó amerikai magyar evangélikus templommal és hogyan segítenek nekik, válasza pozitív volt.
Az alábbi linken hallgassák meg az interjút teljes terjedelmében.
Magyarország a saját határának őrzésével egyúttal Európa külső határát is őrzi, és mindent megtesz az európai emberek biztonságáért – hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Bakondi György úgy fogalmazott, hogy ennek történelmi hagyománya van: Magyarország évszázadok óta így cselekszik.
Azt mondta, hogy a határőrizet vagy a népszavazás fontosságát nem azon lehet lemérni, hogy jelenleg hány migráns tartózkodik az országban. A fő szempont az, hogy be kell tartani az Európai Unió jogszabályait – emelte ki.
Felidézte, hogy a migrációs válság kezdetén Magyarországot sok támadás érte a bevezetett intézkedések miatt, ugyanakkor megjegyezte, hogy mára jelentősen megváltozott a helyzet: minden európai állam kormánya érzékelte a lakosság hangulatváltozását, és védekezésbe kezdett.
Hangsúlyozta, hogy már nemcsak a visegrádi négyek, hanem sok más ország is úgy gondolja, éppen elegen jutottak be ellenőrzés nélkül az unió területére, és ezért fontos érdek a belbiztonság megszilárdítása.
Bakondi György arról is beszélt, hogy Magyarország eddig sem engedett és ezt követően sem enged semmiféle zsarolásnak, legyen szó demonstrációról, erőszakos tiltott határátlépésről vagy bármilyen más fenyegetésről. A magyar szigorító intézkedések eredményesek, ugyanis míg tavaly nyáron naponta sok ezren lépték át a határt, most átlagosan csupán mintegy százan kísérlik meg – tette hozzá.
Versenyképes és értékalapú iskola létrehozása a cél – emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti tanévnyitón kedden Érden. Palkovics László azt kérte: szóljon ez a tanév a gyermekekről.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszél a VII. Nemzeti tanévnyitón. MTI Fotó: Illyés Tibor
Balog Zoltán rámutatott: közös akarat, hogy jó, jobb legyen a magyar iskola, mint eddig, hogy képes legyen hatékony, versenyképes, ugyanakkor értékalapú, minőségi oktatást megvalósítani.
Egyszerre legyen hű a magyar köznevelés hagyományaihoz és gyökereihez, de mégis válaszoljon a jövő kihívásaira, a minden eddiginél gyorsabban és drasztikusabban változó világban – fogalmazott a miniszter.
Kitért arra is, hogy az idei tanévben a digitális kultúra elsajátítása kerül a középpontba. Ezért digitális oktatási stratégiát készítettek elő, amely a digitális nevelés alapelveit rögzíti.
Balog Zoltán elmondta, hogy mára a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak egy fillér adóssága sincs.
Tovább emelkednek a pedagógusbérek, csökkenhet a kisdiákok terhelése is – tette hozzá, majd reményét fejezte ki, hogy a kisiskolásoknak a 45 perces órából a 30 perc tanulás és 15 perc játékosság kevésbé lesz terhelő, mint eddig.
A miniszter kiemelte, hogy cél a pedagógusok szakmai önállóságának növelése, és ezt szolgálja a minősítési rendszer is. A családok helyzetével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy többségük ma jobb helyzetben van az iskola kezdésekor, mint tavaly volt. Emlékeztetett arra, hogy három év alatt egyharmadával csökkentek a családok tankönyvre fordított kiadásai.
Balog Zoltán jelezte azt is, hogy egyre többen hisznek a magyar köznevelés jövőjében, így sokkal többen jelentkeztek pedagógusnak első helyen, mint a megelőző években.
Palkovics László: Az ellenségeskedésnek a gyermekek az elszenvedői
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár arra mutatott rá, hogy „az oktatás a legfontosabb közös ügyünk”.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy idén új rendszerben kezdődik a tanév, a keretek megvannak, az átalakítás pedig fokozatos.
A kilenc hónap alatt kizárólag azokat a lépéseket lehetett megtenni, amelyek ilyen rövid idő alatt nagy biztonsággal bevezethetőek, másrészt rövid távon is a tanulás és a tanítás minőségének emelését eredményezik – jelentette ki.
Az államtitkár köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt hónapok magas szintű szakmai munkájában konstruktívan részt vettek, külön köszönetét fejezte ki a Pedagógus Szakszervezetnek és a sztrájkbizottságnak javaslataikért. Hangsúlyozta: az átalakítás a tanítók, tanárok és az igazgatók javaslatai alapján halad előre.
Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális kompetencia azt jelenti: a tanuló a digitális térben megszerzett tudását rendezetten tudja alkalmazni.
Megjegyezte: kulcskérdés az is, hogy a gyerekek képesek legyenek a digitális világban biztonságosan közlekedni az értékek mentén.
Az iskola és a pedagógia digitalizációja ezt a védelmet kell, hogy megadja, de új pedagógiai lehetőségeket is nyújt – mondta Czunyiné Bertalan Judit, kitérve arra, hogy szükség van a megfelelő sávszélességre, a tantermi és tanári infrastruktúrára, de olyan tartalmak is kellenek, amelyek a tantárgyi tudást erősítik.
T. Mészáros András, Érd fideszes polgármestere arra emlékeztetett, hogy a folyamatosan gyarapodó lélekszámú város számára kiemelten fontos az oktatási intézmények fejlesztése, amelyet a Modern Városok Program révén a kormány is támogat.
A rendezvény zárásaként Balog Zoltán és Palkovics László Trefort Ágoston-díjakat, illetve Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket adott át.
Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére emlékművet adnak át októberben New Yorkban – jelentette be az InfoRádió Aréna című műsorában a világváros magyar főkonzulja. Kumin Ferenc szerint az elmúlt években sikerült kiegyensúlyozott kapcsolatot teremtenie a kinti magyar szervezetek között.
„Egy meglévő magyar emlékhely, egy Kossuth-szobor mellé kerül az 56-osok emlékműve” – mondta Kumin Ferenc.
A New York-i magyar főkonzul elmondta, ennek megvalósításában a magyar kormány is részt vesz. Kumin Ferenc hozzátette, a megemlékezések mellett ennek az emlékműnek az avatása lehet az idei kerek évfordulós ünnepi események csúcspontja.
A konzuli szerepeket firtató kérdésre Kumin Ferenc azt válaszolta: „ha nem is telefonos kisasszonyi a szerepem, de az cél, hogy egy asztal köré leültessem az összes szereplőt. Hogy a főkonzulátus az egyeztetések, a megbeszélések otthona legyen.”
Mint a főkonzul elmondta, mindenki tekinthet rá semleges területként. Hozzátette, az elmúlt időszakban sikerült elérni, hogy a magyarok azt érezzék, megoldással távozhatnak onnan.
„Nálunk nincsenek kiabálások, asztalcsapkodások, bár az rögtön látszik, hogy ki kit nem szeret. Az emlékműállítás folyamatában nagyon észnél kellett lenni, koordináltuk az eseménysort, hogy ne szervezzünk egymásra, minden a helyén legyen, és azt támogassuk, ami méltó rá. Nagyon sok egyeztetésen vagyunk túl, és béke van” – jelentette ki Kumin Ferenc.
Jelezte: „amikor kimentem, a kormánnyal nem szimpatizálók lendületből tartottak két tüntetést is a főkonzulátus előtt, bár nem volt semmi különös okuk rá. Azóta, egy és háromnegyed éve nem volt ilyen, miközben Magyarországon azért zajlik az élet, születnek olyan döntések, amelyek kiválthatnának tüntető reakciót.”
A főkonzul úgy fogalmazott, maga is keresi az okát, miért nincsen. Hozzátette, lehet, ha ezt hallják azok, akik tüntetni szoktak, gyorsan szerveznek egyet.
„De szerintem nem. Sikerült nyugalmat teremteni, ami normális munkát tesz lehetővé, számunkra és azon magyar szervezetek számára is, amelyek abban érdekeltek, hogy a magyar ügyet jól képviseljék. Mindenki a saját értékrendje szerint, de hétezer kilométer távolságból különös erő az, hogy magyarok vagyunk, és ez inkább összetart, mint elválaszt minket” – fogalmazott Kumin Ferenc.
Tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte a terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék.
Budaházy György egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további pedig 9 évet. Az összesen 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személy 13 és 5 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék, feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A bíróság összesen mintegy 120 év letöltendő szabadságvesztést szabott ki. Két kisebb súlyú bűncselekmény miatt elítélt vádlott egy-egy év körüli felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős, a per az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon. Az ügyész a 15 terrorcselekménnyel vádolt személy előzetes letartóztatását indítványozta, ám a bíróság csupán Budaházy és hat társa esetében látta indokoltnak a házi őrizetet és további három vádlott esetében a lakhelyelhagyási tilalmat, a többiek szabadlábon védekezhetnek. Az ügyész a súlyosabb kényszerintézkedések érdekében ezúttal is fellebbezett. (Az eljárás során korábban Budaházy György és több társa már éveket töltött előzetes letartóztatásban, házi őrizetben, illetve más kényszerintézkedés hatálya alatt.) A tényállás szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, országgyűlési képviselők, továbbá Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János szabaddemokrata frakcióvezető otthona, valamint Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlana ellen. Ezeknél a cselekményeknél személyi sérülés nem történt. Ugyanakkor a vádpontok között szerepel Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezető, korábbi vezető szocialista politikus brutális bántalmazása, továbbá egy jegyiroda és melegbárok elleni Molotov-koktélos támadás, valamint egy bankautomata kifosztásának kísérlete is. A vádlottak többsége tagadta bűnösségét. A gyanúsítottak közül azonban volt, aki magát és másokat is terhelő vallomást tett, ezután megszűntették vele szemben az eljárást és a továbbiakban tanúként vallott korábbi társaira. Az egyik vádlottnak is volt terhelő vallomása, melyet azonban később visszavont. Terhelő bizonyíték volt továbbá az a több órányi hangfelvétel, melyet az egyik vádlott beszélgetéseiről készítettek a tudta nélkül. Korábban az ügyész vádbeszédében húsz évet megközelítő büntetést indítványozott az első és másodrendű vádlottnak, és tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak. A védelem ugyanakkor felmentést kért. A keddi ítélethirdetés során a bíró több órás szóbeli indoklásában kitért arra, hogy a vádbeli időszakra jellemző volt az általános társadalmi elégedetlenség és a feszült közélet, ezt próbálták a vádlottak tovább szítani Budaházy vezetésével. Az erőszak azonban megengedhetetlen – szögezte le a bíró, aki szóvá tette a vádlottak társadalom iránti felelőtlenségét is. A bíróság szerint az ügyészség által sugallt katonai szervezet erőltetett, de az kétségtelen, hogy Budaházy György kezdeményező, meghatározó szerepet játszott az eseményekben. A bűnszervezet kezdetben nemzeti ünnepek erőszakos megzavarására, rendőrökkel való összetűzések provokálásával próbálkozott, később pedig miniszterek, kormánypárti képviselők, pártirodák elleni támadásokra és a társadalom egyes csoportjait megfélemlítő akciókra szánta el magát. A bíróság kitért arra, hogy a Molotov-koktélos támadásoknál fennállt a veszélye nagyobb tűz keletkezésének és személyi sérülésnek. A bíróság szerint a Vörös Csepel elnevezésű szórakozóhelynél történteket kivéve, lényegében a vádirattal egyező a megállapított tényállás. A bíróság szerint a védelem által kifogásolt, titkos információgyűjtéssel szerezett bizonyítékok törvényesek, és a hangfelvételek “magukért beszélnek”. Az ítélet kihirdetésére teljesen megtelt a Fővárosi Törvényszék díszterme, a hallgatóság jelentős része Budaházy megérkezésekor tapsolt és a nevét skandálta. A hallgatóság soraiban több, a Jobbikhoz többé-kevésbé kötődő politikus is megjelent, így Morvai Krisztina EP-képviselő, Novák Előd és Gaudi-Nagy Tamás volt országgyűlési képviselők és Toroczkai László polgármester, a párt elnökségi tagja. A tárgyalás alatt a törvényszék épületét és az előtte lévő utcaszakaszt több tucatnyi rendőr vigyázta. Miután a szóbeli indoklás befejeződött és az ügyész megkezdte a fellebbezéssel kapcsolatos indítványait, a hallgatóság egy része pfujolni kezdett, majd Budaházy nevét skandálták és állva elénekelték a Himnuszt, illetve a Székely himnuszt. A folyosóról pedig azt kiabálták: “Gyilkosok! Vérbíró!” Morvai Krisztina a tárgyalóteremben fennhangon szóvá tette, hogy szerinte az ügyész a már írásba foglalt ítélet ismeretében terjeszti elő fellebbezését. A bíró felszólította a hallgatóságot a távozásra, ám a demonstrálók még egy darabig kiabáltak, méltatlankodtak, és csak a bevonuló rendőrők utasítására hagyták el a tárgyalótermet. Morvai Krisztina pedig mentelmi jogára hivatkozva a bírói felszólítás ellenére is a tárgyalóteremben maradt. Budaházy néhány tucatnyi szimpatizánsa a tárgyalóterem ajtajai előtt várta ki az eljárás végét, majd a bíróság folyosóján éltette az elsőrendű vádlottat, aki szónoklatot tartott híveinek és a sajtó munkatársainak.
Bernd Storck a hétfői sajtótájékoztatón (Fotó: Koncz György)
A Feröer elleni szeptember 6-i világbajnoki selejtezőre készülő magyar labdarúgó-válogatott hétfőn sajtótájékoztatót tartott Telkiben. A játékosok után Bernd Storck szövetségi kapitány is válaszolt az újságírók kérdéseire.
Bernd Storck a hétfői sajtótájékoztatón (Fotó: Koncz György)
„Mindannyian nagy örömmel várjuk az új kihívást, a vb-selejtezőket, a Feröer elleni meccset. A vb-re még nehezebb kijutni, mint az Eb-re. Reménykedünk, hogy a csoportunkban legalább egy második helyet sikerül elérnünk, és pótselejtezőt játszhatunk, de nagyon erős a csoportunk, hiszen a favorit Portugália mellett Svájc is nagyon jó csapat” – kezdte a sajtótájékoztatójátBernd Storck.
„Király Gábor és Juhász Roland lemondta a válogatottságot, nekik novemberben külön is meg fogjuk köszönni mindazt, amit a csapatért tettek. Generációváltás előtt állunk, fiatal csapatunk van, bízunk benne, hogy a most bekerülők bizonyítani tudnak. Problémát jelent ugyanakkor, hogy többen, így Gera Zoltán, Lovrencsics Gergő és Pintér Ádám is sérüléssel bajlódik, ők nem lehetnek velünk. Továbbá az itt lévő keretből Elek Ákos és Fiola Attila sem egészséges, Nagy Ádám is kisebb sérüléssel tért vissza Bolognából, Szalai Ádámra pedig neurológiai vizsgálat vár, hogy lássuk, számíthatunk-e rá a jövő héten” – folytatta Storck.
A német szakember ugyanakkor hangsúlyozta: a problémák nem lehetnek kifogások, hiszen más csapatok is küzdenek gondokkal.
„Folyamatosan mérjük a játékosok fizikai erőnléti állapotát. Nem meggyőzőek az eredmények, a játékosok állóképességén változtatnunk kell, hogy versenyképek maradhassunk, és ehhez a klubokon belül is változásokra lenne szükség” – így Storck.
A szakember a Feröer elleni összecsapással kapcsolatban hangsúlyozta, az év legnehezebb meccse következik.
„Fizikailag is nagyon erős csapat vár ránk, amelynek remek dán edzője van. A műfű miatt pedig nem úgy működik majd a játék, ahogy azt egyébként megszoktuk. Az időjárás és a levegő is nehezítő körülmény, de ezeket Telkiben modellezzük, felkészültek leszünk. De ez a mérkőzés is egy nagy, megoldandó feladat ahhoz, hogy kijuthassunk a világbajnokságra” – folytatta a szövetségi kapitány.
Storckot a Nemzeti Sport Online a válogatott játékosok küszöbön lévő klubváltásáról is kérdezte, hogy ez mennyire okoz nehézséget, gondolva például Korhut Mihály esetére, aki ma nincs is a kerettel, mert a Hapoel Beer-Sevához utazott tárgyalni. (Rajta kívül Nikolics hiányzik még, ő a vasárnapi bajnokija miatt hétfő este fut be.)
„Ez mindig nehéz időszak a klubváltások miatt. Korhut esetében azt tudom mondani, hogy a múlt hetet végigdolgozta velünk, jól teljesített, és azt gondolom, élni kell egy olyan lehetőséggel, ami neki adódott. Holnap már visszatér hozzánk, minden rendben lesz vele.”
Bernd Storckot arról is kérdeztük, hogy az Eb óta beszélt-e a klubok képviselőivel, edzőkkel, kértek-e tanácsokat tőle.
„Amikor Joachim Löw összehívja a német válogatott keretét, és ugyanúgy különböző méréseket végez, ahogyan mi tesszük, nem kell tartania az eredménytől, mert minden klubnál ugyanazt a terhelést kapják a játékosok, ugyanolyan állapotban érkeznek a válogatottba. Magyarországon azonban még minden klub a maga útját járja, de szeretnék visszakérdezni. Miért van az, hogy mindenki a válogatottól várja el a nemzetközi sikereket, miközben a klubok nem képesek erre? Az egyetlen magyar válogatott játékos, aki top szinten, a Bajnokok Ligájában is megmutathatja magát, az Nikolics Nemanja, a Legia Warszawa csatára” – válaszolta a kapitány.
Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője a sajtótájékoztató végén elmondta, a Feröer elleni idegenbeli meccsre 220 jegyet kapott a magyar szövetség, ebből eddig valamivel több mint százat vásároltak meg a szurkolók. A hazai találkozókra szóló bérletek árusítása pedig már folyamatban van, eddig nagyjából 2000 bérlet kelt el.
A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE A FERÖER ELLENI VB-SELEJTEZŐRE (szeptember 6.) Kapusok: Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Megyeri Balázs (Greuther Fürth – Németország) Védők: Bese Barnabás (Le Havre – Franciaország), Fiola Attila (Puskás Akadémia), Guzmics Richárd (Wisla Kraków – Lengyelország), Kádár Tamás (Lech Poznan – Lengyelország), Kálnoki-Kis Dávid (Újpest), Korcsmár Zsolt (Vasas), Korhut Mihály (DVSC), Lang Ádám (Videoton) Középpályások: Bognár István (DVTK), Elek Ákos (DVTK), Kalmár Zsolt (RB Leipzig – Németország), Kovács István (Videoton), Kleinheisler László (Darmstadt – Németország), Nagy Ádám (Bologna – Olaszország) Támadók: Böde Dániel (Ferencváros), Dzsudzsák Balázs (al-Vahda – Arab Emírségek), Németh Krisztián (al-Garafa – Katar), Nikolics Nemanja (Legia Warszawa – Lengyelország), Priskin Tamás (Slovan Bratislava – Szlovákia), Stieber Zoltán (Kaiserslautern – Németország), Szalai Ádám (Hoffenheim – Németország)
VB-SELEJTEZŐ EURÓPAI ZÓNA, A B-CSOPORT MENETRENDJE
2016. szeptember 6., kedd 20.45: Feröer–Magyarország 20.45: Andorra–Lettország 20.45: Svájc–Portugália
2016. október 7., péntek 20.45: Magyarország–Svájc 20.45: Lettország–Feröer 20.45: Portugália–Andorra
2016. október 10., hétfő 20.45: Lettország–Magyarország 20.45: Andorra–Svájc 20.45: Feröer–Portugália
2016. november 13., vasárnap 18.00: Magyarország–Andorra 20.45: Portugália–Lettország 20.45: Svájc–Feröer
2017. március 25., szombat 20.45: Portugália–Magyarország 18.00: Andorra–Feröer 18.00: Svájc–Lettország
2017. június 9., péntek 20.45: Andorra–Magyarország 20.45: Feröer–Svájc 20.45: Lettország–Portugália
2017. augusztus 31., csütörtök 20.45: Magyarország–Lettország 20.45: Portugália–Feröer 20.45: Svájc–Andorra 2017. szeptember 3., vasárnap 20.45: Magyarország–Portugália 18.00: Feröer–Andorra 20.45: Lettország–Svájc
2017. október 7., szombat 20.45: Svájc–Magyarország 18.00: Feröer–Lettország 18.00: Andorra–Portugália 2017. október 10., kedd 20.45: Magyarország–Feröer 20.45: Lettország–Andorra 20.45: Portugália–Svájc
A kelet-közép-európai országok a menekültkérdésben és a gazdaságpolitikában is meghaladják a Nyugatot – írta a német lap
A magyar kormány sikeres gazdaságpolitikájáról írt keddi számában a tekintélyes német Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A kelet-közép-európai országok, Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia nemcsak a menekültkérdésben előzik meg Európát és Németországot, hanem a gazdaság területén is az EU éllovasai – írta Christian Geinitz, a lap bécsi tudósítója.
Miközben az EU összesített hazai össztermékének (GDP) a növekedése reálértéken 2 százalék körül volt 2015-ben – az euróövezeté 1,7 százalék -, a keleti EU-tagállamoké 3,7 százalék volt. Az Európai Bizottság idén és jövőre is legfeljebb 1,9 százalékos növekedést vár az EU-28-ak átlagában, a visegrádi országokban a németországi 1,6 százaléknak a duplája lesz a bővülés.
A cikk szerint a régió fő hajtóereje Lengyelország, de Magyarország is stabilan növekszik. A tavalyi 2,9 százalék után idén 2,5 százalék, 2017-ben 2,8 százalék lehet a GDP-növekedés. Az államháztartási hiány idén 1,8 százalékra csökken a tavalyi 2 százalékról. A jegybanki alapkamat májusban 0,9 százalékra csökkent. Az adóbevételek csak úgy ömlenek, a forint stabil. A Fitch hitelminősítő májusban – öt év után – visszaemelte a befektetésre ajánlott kategóriába az ország államadós-besorolását. „Ez a pecsét nélkülözhetetlen bizonyos befektetőknek, és friss pénzt áramoltat az országba” – jegyezte meg az FAZ tudósítója.
Novemberben a három nagy nemzetközi hitelminősítőből másodikként a Moody’s-nál is visszakerülhet Magyarország a befektetésre ajánlott kategóriába – emlékeztetett.
A Fitch többek között az államadósság leépítését és a bankszektor helyzetének javulását dicsérte. Az államadósság-ráta majdnem két százalékponttal, 77 százalékra csökkent 2016 második negyedévében – jegyezte meg a német lap.
Noha az év elején nem volt rózsás a helyzet, a budapesti kormány és a központi bank monetáris és fiskális politikai eszközökkel egészen sikeresen élénkítette a gazdaságot – írta az FAZ.
Őszre újabb, növekedést serkentő csomagot terveznek – tette hozzá.
A belső fogyasztás a kulcs – írják
A magyar gazdasági növekedést mindenekelőtt a belföldi fogyasztás hajtja. A munkanélküliség csökken, a tavalyi 6,8 százalékról idén az Erste Bank előrejelzése szerint 5,6 százalékra, jövőre 5,4 százalékra. A háztartások fogyasztásának további impulzusokat ad az új építésű lakások után fizetendő áfa csökkentése, az olcsóbb lakáshitel és egy újonnan bevezetett családi támogatás – írta cikkében a frankfurti lap.
Emellett ismét nő az ipar teljesítménye és az export is, azután, hogy az első negyedévben megtorpant a Magyarországnak fontos autóipari gyártás és beszállítás. A Mercedes nemrégiben bejelentette, hogy új üzemet épít Kecskeméten. Az egymilliárd eurós beruházás 2500 új munkahelyet teremt – emlékeztetett a lap. Mint írta, a német befektetők egyébként is nagyon szeretik Magyarországot: a német kereskedelmi kamara felmérése szerint 11 éves csúcson van a Magyarországon aktív német vállalkozások körében a saját helyzetüket és a magyar gazdaság helyzetét megítélő index.
Mindezek fényében nem csoda, hogy megugrott a részvényvásárlási kedv; „jelenleg az EU-ban egyetlen más tőzsdének sem megy olyan jól, mint a budapesti börzének” – írta az FAZ.
A BUX – miután tavaly is jó évet zárt – idén az év eleje óta 16 százalékot javult, miközben a frankfurti Dax-index vagy az euróövezeti blue-chipeket tartalmazó EuroStoxx50 mutató nem éri el év eleji szintjét.
Az emberi erőforrások minisztere 2017. január 1-jétől Prőhle Gergelyt bízza meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatói feladatainak ellátásával – közölte a minisztérium kedden.
A PIM főigazgatói tisztségére két érvényes pályázat érkezett. A bíráló bizottság a pályázati dokumentáció és a személyes meghallgatás alapján egyhangú döntést hozott. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a bizottság javaslatát elfogadva Prőhle Gergelyt nevezi ki az intézmény élére. A megbízatás öt évre szól – olvasható a közleményben.
Prőhle Gergely hivatalba lépéséig E. Csorba Csilla, az intézmény megbízott főigazgatója vezeti a múzeumot.
A vezetői pályázatot július elején írta ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a pozícióra augusztus 4-ig lehetett jelentkezni egy olyan középtávú program benyújtásával, amely javaslatokkal él az intézmény vezetésére, fejlesztésére és tevékenységének társadalmi elismertetésére, különös tekintettel az intézmény nemzetközi kapcsolatainak további bővítésére.
A főigazgatói pályázatot először 2015 novemberében írták ki, mivel 2016 elején lejárt E. Csorba Csilla mandátuma. A szakember az MTI-nek korábban elmondta: nem kíván pályázni a pozícióra.
Németországban a lakosság és a sajtó vegyesen értékeli az európai menekültválságban azóta kibontakozott hazai fejleményeket, hogy Angela Merkel kancellár egy éve, 2015. augusztus 31-én kiadta a “sikerülni fog, megoldjuk” (wir schaffen das) jelszót.
Az évfordulóra megjelent kommentárok többsége elmarasztalja a kancellárt. Például a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap a Merkel Manhattan-projektje című szerdai vezércikkében Angela Merkel korábbi foglalkozására utalva kiemelte, hogy nincs a világon “fizikus, aki mert belevágni egy ekkora kísérletbe”, és ennek révén a kancellár ugyan biztosította helyét a történelemkönyvekben, de kérdéses, hogy miként: vagy olyan politikusként tartja majd számon az utókor, aki “az emberiesség Manhattan-projektjével erkölcsi szuperhatalommá tette Németországot”, vagy olyan “kancellárként, aki soha nem látott szociális, kulturális és vallási konfliktusokba taszította országát”.
Angela Merkel a jövő mindkét lehetséges változata felé kitárta a kaput, és majd csak évtizedek múlva lehet megállapítani, hogy milyen irányt vesznek a folyamatok. Azonban már most látni, hogy nem sikerült eloszlatnia a németek félelmeit a menekülthullám hosszú távú következményeitől és nem sikerült megnyerni őket politikájának. Pártjában, a jobboldali CDU-ban pedig “már csak azért követik, mert nem tudják, kit követhetnének helyette”.
Az is megállapítható, hogy két központi jelentőségű ügyben kudarcos a kancellár politikája: még mindig nem megy a védelemre nem szoruló menedékkérők kitoloncolása, és a menekültek uniós tagországok közötti szétosztása “Merkel személyes vágyálma maradt”, mert sok partnere “rémálma” lett – írta a FAZ.
A konzervatív Die Welt szerint Angela Merkel az egy évvel ezelőtti berlini nemzetközi sajtótájékoztatóján “tőle szokatlanul néhány percre nagyon populista módon nem vett tudomást a probléma összetettségéről, és arról álmodott, hogy megoldjuk”, pedig csak hallgatni kellett volna a pártjára, hogy tudja, ez a “mi” (wir) már akkor sem létezett.
A lap szerint egy év után még rosszabb a CDU-elnök kancellár helyzete, aki soha nem akarta, hogy a politikából bukott kormányfőként távozó elődje, Gerhard Schröder sorsára jusson, de úgy tűnik, ez mégis bekövetkezhet.
A baloldali liberális Der Tagesspiegel mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a “wir schaffen das” Angela Merkel kancellárságának “politikai hitvallása” és programja: az egykori NDK-ból származó politikus “mindenekelőtt jó európai akar lenni”, és valószínűleg “nincs, ami ennél erősebben vezérelné”.
Az évfordulóra készült elemzések is vegyes képet mutatnak. A FAZ például kiemelte, hogy a menedékkérők elhelyezése “nagy sikertörténet”, hiszen egy pillanatra sem fenyegetett “tömeges hajléktalanság”, holott volt időszak, amikor naponta egy kisváros lakosságának megfelelő létszámban érkeztek menedékkérők az országba.
Ugyanakkor máig nem tudni, hogy mennyien vannak és kicsodák ők valójában, és az államigazgatás legkorábban az idén ősszel éri utol magát, akkor lehet majd pontos képet alkotni a menedékkérők tömegéről.
A Bild című lap elemzésében a többi között rámutatott, hogy míg tavaly átlagosan 5,2 hónapig tartott egy menedékjogi kérelem elbírálása, az idén már 6,7 hónap az átfutási idő, a pénzügyminisztérium számításai szerint 2020-ig 94 milliárd euróba kerül a menekültválság a német adófizetőknek, a menedékkérők, menekültek és az országban illegálisan tartózkodó külföldiek által elkövetett regisztrált bűncselekmények száma a 2014-ben regisztrált 116 328-ról tavaly 208 344-re emelkedett, ami 80 százalékos növekedés.
Ugyanakkor a menekülthullám jelentősen csillapodott: míg tavaly 1,1 millió menedékkérő érkezett és 1000 tornacsarnokot kellett átalakítani menekültszállássá, az idén várhatóan 300 ezren jönnek, és 700 tornacsarnokot már kiürítettek.
A “wir schaffen das” mottó lakossági megítélése is vegyes, de egy szerdán ismertetett felmérés szerint az egy év alatt emelkedett mindazok aránya, akik egyetértenek a kancellár világhírű kijelentésével.
Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint most a németek 43 százalék gondolja, hogy Németország “megoldja”, ami a tavaly szeptemberben mért 37 százalékhoz képest 6 százalékpontos növekedés. A kancellár véleményét nem osztó németek aránya most 54 százalék, ami 5 százalékpontos csökkenés a tavaly szeptemberi 59 százalékhoz viszonyítva – mutatta ki az intézet az N24 hírtelevízió megbízásából készített felmérésben, amelyet mintegy 1000 ember megkérdezésével végeztek augusztus 30-án.
Németországban a menekültválság nem tavaly augusztus 31-én mélyült el igazán, hanem azután, hogy szeptember 5-re virradóra megszületett a döntés a Magyarországon Nyugat felé gyalog elindult menedékkérők beengedéséről. Ennek a mozzanatnak a megítélése továbbra is pozitív, az Emnid felmérése szerint a németek 57 százaléka tartja helyesnek a döntést.
Ilyenkor, augusztus–szeptember határán szülőként, nagyszülőként, gyermekként vagy fiatalként szinte mindenkit érint a tanévkezdés. Friss fizikus diplomával 37 évvel ezelőtt ebben az időszakban jöttem először Pécskára, tanárnak. Első tanévem mégis Tornyán töltöttem. A kukoricatörési hónap végén megkeresett Takács István, egykori tornyai matematikatanárom, hogy kinevezték igazgatónak, és kellene egy helyettesítő, mennék-e. Szívesen mentem abba az iskolába, amelybe 1965–69 között az V–VIII.-at végeztem.
A tornyai iskola 1968-ig két-tannyelvű volt. A magyar osztályokban mindig volt néhány román, szerb vagy cigány gyerek is, ezért az órákon a tanárok mindent elmondtak magyarul és románul is. A magyarok magyarul, a románok, szerbek és cigányok vagy románul vagy magyarul feleltek, de mindenki írt magyarból is évharmadi dolgozatot. 1968-tól az iskola kéttagozatos lett. Akkor indult be V–VIII.-ban a román tannyelvű ötödik osztály. Az 1979–80-as tanévben is megvolt a magyar és a román osztálysor, de a bentlakás is mintegy 70 nagyvarjasi, kisvarjasi, szederháti, aradi gyerekkel, és én lettem az egyik délutáni, esti, éjszakai felügyelőjük.
Ebben az első tanári tanévemben találtam szembe magam először olyan gyerekekkel a román osztályokban, akik otthon magyarul beszéltek magyar szüleikkel. Megdöbbentett, hogy az egyszerű román szavakat sem értik, de ezen a nyelven kénytelenek tanulni minden tantárgyat, mert a szüleik ezt kényszerítették rájuk. Amikor magyarul mondtam nekik ugyanazt, amit románul nem értettek, akkor azonnal fölragyogott a szemük, és csodálkoztak, hogy ez ilyen egyszerű és könnyű?
Az anyanyelv ugyanis egy tudástár. A családban beszélt nyelven válunk emberré. Az anyanyelvünk alakítja ki a gondolkodásunkat, hiszen annak szavai a téglák, szabályai pedig a kötőanyag tudásunk várának falaiban.
Akit a szülei megfosztanak attól a lehetőségtől, hogy anyanyelvén végezze iskoláit, az szegényebb lesz tudásban, magyarságában pedig különösképpen.
Előbb-utóbb minden nem magyarul tanuló szembesül azzal, hogy megmosolyogják, ha magyartalanul fogalmaz, helytelenül ír magyarul, ha beszédébe idegen szavakat kever, lecsónyelven beszél. És nincs annál kellemetlenebb érzés, mint amikor valaki – bár mondhatná, írhatná helyesen is – nem tudja, mert nem tanulhatta meg.
Az iskolába járás és a tanulás azért fontos, mert akkor gyarapszik szókincsünk, finomodik gondolkodásunk, alakulnak ki olyan készségeink, amelyek megkönnyítik későbbi életünkben a mindennapjainkat. Az eszünk pedig annál fogékonyabb és használhatóbb, minél jobban ismerjük anyanyelvünket. Ez pedig csak akkor lehet így, ha az otthon beszélt nyelven tanul a gyerek. Ezért kellene minden magyar család gyereke magyar iskolába járjon.
De van még egy igen fontos érv a magyar gyerek magyar iskolába járása mellett. Az pedig közösségi. Összmagyar érdek ugyanis, hogy egy-egy osztályban minél több magyar gyerek legyen, és ne hiányozzanak onnan lehetséges jó vagy gyengébb tanulók sem. A lehetséges jók azért, mert anyanyelvükön még jobbakká válhatnak, a lehetséges gyengébbek pedig kevésbé gyengék, mintha nem anyanyelvükön tanulnának.
37 év tanári tapasztalattal állítom, hogy nyer az a magyar gyerek, aki magyar iskolába jár, és árt az a magyar szülő a saját gyerekének, aki nem magyar tannyelvű óvodába, majd iskolába járatja fiát, lányát. Itt Romániában, Erdélyben, Pécskán úgyis minden magyar megtanul annyira románul, amennyire az életviteléhez szüksége van. Nem találkoztam még olyan hazai magyarral, legyen akármennyire gyenge szellemi képességű is, hogy ne boldogult volna, ha románul kellett megszólaljon.
Szabó Dezsővel vallom, hogy minden magyar felelős minden magyarért.
Van, aki úgy tartja, hogy az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz.
Lehet ezt fokozni. Az a magyar, aki az unokájától is magyarul írt levelet fog kapni.
