Politikai tevékenységük miatt az ellenzék több tagját őrizetbe vették és később meg is kínozták Venezuelában – tudatta helyi idő szerint szerdán Buenos Airesben a Human Rights Watch (HRW) nevű emberi jogi szervezet.
A New York-i székhelyű HRW 21, idén májusban és júniusban történt esetről tud. A letartóztatott ellenzékiek testén cigarettát nyomtak el, többeket pedig árammal kínoztak meg. Egyesek elmondták: olya bűncselekmények beismerésére kényszerítették őket, melyeket sosem követtek el. Volt, akit azzal fenyegettek meg, hogy megölik vagy megerőszakolják.
A HRW állításait interjúkra, bírósági jegyzőkönyvekre és rendőrségi jelentésekre alapozza. A jogvédők felszólították az Amerikai Államok Szervezetét, hogy gyakoroljon nyomást a venezuelai vezetésre, hogy vizsgálja ki az eseteket, és engedje szabadon azokat, akiket önkényesen tartanak fogva.
“Nyomásgyakorlás híján a venezuelai kormányzat továbbra is azt gondolhatja, hogy bármiféle következmény nélkül brutálisan és önkényesen sújthat le a másként gondolkodókra” – hangsúlyozta a HRW egyik illetékese, José Miguel Vivanco. A szervezet szerint mintegy 90 politikai fogoly lehet jelenleg Venezuelában, amit Caracas következetesen visszautasít.
A szinte kizárólag kőolajszármazékokat exportáló Venezuela gazdasága a nyersolaj árának zuhanása miatt mélyrepülésbe került, az infláció elszabadult, az üzemek többsége leállt, és a boltok polcai üresek. Ezzel párhuzamosan az országban súlyos politikai válság alakult ki, miután a legutóbbi választáson Nicolás Maduro államfő ellenzéke került többségbe a törvényhozásban, és az elnök leváltását igyekszik elérni, egyelőre népszavazás útján.
A kormányzat kedden bejelentette: az ellenzéki koalíció feloszlatását kéri a választási bizottságtól, mert a kormány szerint csaltak a népszavazáshoz szükséges aláírások összegyűjtésekor.
Makó és Jeruzsálem között legalább akkora a távolság, mint az igazság- és hazugságbeszéd között.
Ezt szem előtt tartva ítélhetjük meg a különbséget Orbán Viktor tusnádi és Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde között.
Tusnádon ízelítőt kaptunk egy államférfi hazájáról szóló és Európa jövőjét vizsgáló gondolataiból. Érezhettük a felelősséget, az elkötelezettséget egy olyan harc mellett, amely szükségszerű, hiszen Európáért döntő ütközet folyik. Olyan csata, amelyben a magyar nép többségének kifejezett akarata nélkül, mint ahogy azt a miniszterelnök is megfogalmazta, alulmaradhatunk. Polgáraink bizonyított és megjelenített támogatásának hiá- nyában a miniszterelnök is gyenge, törékeny szalmaszál. Orbán Viktor világossá tette, hogy Magyarország jövője és Európa egysége megmaradásához nem okoskodó politikai elitre van szükség, hanem egy olyan uniós vezetésre, amely megújult szellemmel és intézményi szerkezettel képes megjeleníteni az elveszett, de visszaszerezhető nagyhatalmi státusát (Brexit). Az európai hagyományokra, a keresztény civilizáció évezredekre visszavezethető értékhalmazára támaszkodva józan és tiszteletet parancsoló közösséget kell létrehoznunk. Nem utánozhatjuk a más földrészeken alkalmazott társadalmi, politikai és gazdasági megoldásokat. Tanulni belőlük azonban nem szégyen. Elhibázott lépés lenne a ma még gazdag és jelentős Európának a más körülmények között szocializálódott emberek által kialakított életrendszereket importálni.
Látnunk kell, hogy egyre inkább olyan helyzetbe kerül a védtelen Európa, hogy az erőszakos, kívülről érkező ideológiai, gazdasági és migránsnyomásnak nem tud ellenállni. Belülről pedig a neoliberális politika híveinek leszerepelt vesztes tábora arra törekszik, hogy a kívülről kért és küldött segítségbe kapaszkodva uralmát életben tartsa. Mindezt kihasználja az amerikai pénzmágnások bank- és médiahadának világuralmi terjeszkedése, amely most egy csapásra egy egész kontinenst szeretne behabzsolni.
A V4-ek összefogása új, sajnos zavaró motívum a pénzhatalmasok hálójába került brüsszeli bürokraták számára. Zavarukat növeli, hogy érdekazonosság mutatkozik a balti államok politikai és gazdasági elképzelései és a nyugat-balkáni országok hasonló megnyilvánulásai között is. A mai európai helyzet törvényszerűen indukálja az egységes, erős fellépést Európa, és ha kell, külön-külön a nemzetállamok védelme érdekében. Az unió tagországainak saját, a NATO rendszerébe jól integrált véderőt kell létrehoznia. Kétféle feladat adódik így, az egyik a nemzetállamok határainak egyedi védelme, a másik pedig Európa határainak közös védelme. Hosszú távon nem lehet kifizetődő az Egyesült Államok katonai potenciáljának igénybevétele, ezt visszaigazolja az ottani elnökválasztási küzdelem, amelyben Donald Trump kijelentette, hogy a nagyhatalom védelmi szolgálata nem ingyenes, Európának sokba fog kerülni.
Európát nem tehetjük ki annak, hogy a NATO-szerződés alapján egy szövetséges hadsereg esetleg bármikor felmondja kötelezettségét, mert azzal igen nagy slamasztikába kerülnénk. Elkülönült, de integrált, saját katonai védelmi rendszer nélkül politikai és gazdasági vonatkozásban is védtelenné válhatunk. Nagy veszélyt jelent a tömeges bevándorlási invázió és a vele kéz a kézben megjelenő terrorizmus. Ha az unió erős és katonailag is acélos, önállóan is dönthet saját védelméről. Ma már nemcsak vízió, hanem levezethető tény, hogy a szabályozatlan migráció halálos veszélyt jelent az európai civilizációra. Nem adhatjuk fel a hódító szándék előtt gyermekeink és unokáink jövőjét.
A magyar miniszterelnök nem a megbízatását hivatali puccsal megszerző, nyegle Gyurcsány Ferenc-féle beszédstílust választotta. Éreztette, hogy Magyarország helyzete más, mint 2006 vagy még inkább 2010 táján volt. A társadalom nagyobb részének összetartó ereje, elvégzett munkája reményteli jövőt kínál. Az elmúlt öt és fél évben nem történt böszmeség, nem kellett hamis pénzügyi adatokat küldeni Brüsszelnek, és ami ennél is fontosabb, nem kellett kegyelemért esdekelni a kormány hatalmának megtartásáért, koldulva a Júdás-pénzekért.
Ezek után természetes, hogy egy izmosodó állam, és annak első számú képviselője félreteheti a píszí beszédet, és az igazolható uniós közösségi szabályok keretei között szabadon kiállhat nemzete érdekei mellett. Sőt, messzebbre is tekinthet mint a nemzet, és képviselheti európai közösségének érdekeit is. Így például a schengeni határ védelmével szem előtt tartja az unió szuverenitását, identitását is.
A láthatóan bajba került brüsszeli elit fő törekvése egyéni és saját országbeli, pártérdekű hatalmának megőrzése vagy annak mindenáron történő visszaszerzése. Ez a küzdelem egyre kilátástalanabb. Elég csak az erősödő radikális jobboldali előretöréseket számba venni. Az eladósodott, közösségi szabályokat semmibe vevő államok, Görögország, Franciaország, Olaszország, azért kerültek ilyen helyzetbe, mert a magyar „böszme” politikája szerint jártak el. Ezen országok vezetői saját népük felé csak úgy igazolhatják eddigi tevékenységüket, ha Angela Merkel német kancellár kegyeibe férkőzve megpróbálják elmismásolni az uniós szabályokból adódó, mindenkire egyformán kötelező szankciókat. Ezek után tetten érhető a kettős mérce, hiszen a lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok ebben a kivételezésben nem részesülhetnek.
Összegezzük: a baj nagy, az elhárításra rendelkezésre álló idő kevés. Képletesen szólva: előzzük meg, hogy megszólaljanak a keresztes hadjáratra hívó harangok. Reméljük, a Vatikán is észreveszi, hogy jobb félni, mint megijedni. Megelőzésképpen győz a bölcsesség és az ésszerű szolidaritás, és Európában nem fokozódhat olyan mértékűvé a baj, hogy a véres kardot kelljen végighordozni. Mi, európaiak, mindnyájan tudjuk, hogy ezt a történelem által visszaigazolt súlyos hibánkat még egyszer nem követhetjük el.
A KDNP szerint Európában nemcsak az emberek vannak veszélyben, hanem a kereszténység is. A kisebbik kormánypárt kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében megrendülésének adott hangot a franciaországi túszdráma eseményei miatt.
A normandiai Rouen közelében fekvő Saint-Etienne-du-Rouvray településen öt embert – egy papot, két apácát és két hívőt – ejtett túszul két támadó. A 84 éves papnak elvágták a torkát, és egy további túszt súlyosan megsebesítettek az elkövetők, akiket a rendőrség agyonlőtt. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet jelentkezett. A templomban történt erőszakos cselekmények azt bizonyítják, hogy a terroristák célpontjai a hívő keresztények lettek. Nemcsak az európai emberek életére törnek, de “szeretnék eltiporni kultúránkat, vallásunkat, identitásunkat is”. Az idős pap megölése és a templom elleni támadás sokatmondó, üzenetértékű gaztett – olvasható a KDNP közleményében. Hozzátették: Európa alapvető értékei közé tartozik a szabad vallásgyakorlás, az iszlám terroristák ezt az alapvető értéket akarják megsemmisíteni és a keresztény hívőket megfélemlíteni. Ez ellen az uniónak minden lehetséges módon fel kell lépnie és megakadályozni azt, hogy a támadások mindennapjaink részévé váljanak – írták.
Az olimpiai, illetve paralimpiai játékokra Brazíliába utazó minden magyar szurkoló regisztráljon konzuli védelemért, mert ha baj történik, a magyar külképviseletek el tudják őket érni, így nekik nagyobb eséllyel segíthetnek – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Fotó: Reuters.
A politikus kiemelte: átsorolták Brazíliát a kettes, fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek kategóriájába, ami azt jelenti, hogy minden odautazótól nagyobb figyelmet, körültekintést kérnek. A döntés oka, hogy a brazíliai magyar külképviseletek munkatársai egyértelműen azt tapasztalják, a közbiztonsági helyzet jelentős mértékben romlott az országban, és nem könnyíti meg a biztonsági szervek dolgát az olimpia és az azzal járó tömeg – közölte Szijjártó Péter.
A külügyminiszter kifejtette: az augusztus 5. és 21. közötti olimpiai, valamint a szeptember 7. és 18. közötti paralimpiai játékok idejére megerősítik a konzuli szolgálatot az országban, létrehoztak egy ideiglenes konzuli irodát Rióban, így a kiutazóknak szükség esetén lehetőségük lesz személyesen is kapcsolatba lépni a konzuli szolgálattal. A megerősített konzuli infrastruktúra és létszám a futball Európa-bajnokság idején is hasznosnak bizonyult, ezért döntöttek úgy, hogy ezt a mintát követik Brazíliában is – mutatott rá.
Mint mondta, a konzuloknak lehetőségük lesz ideiglenes úti okmányok kiállítására a hazatéréshez, továbbá pénzügyi segítséget is nyújthatnak a hazatéréshez indokolt esetben, utólagos visszafizetési kötelezettséggel. Szijjártó Péter közölte: ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, közúti balesetet szenved vagy elveszíti az úti okmányait, mindenképpen tegyen feljelentést.
A Brazíliában szolgálatot teljesítő diplomaták azt tanácsolják, hogy minden turistánál 25-30 dollárnak megfelelő brazil reálnál ne legyen több, nagy mennyiségű készpénzt ne hordjanak maguknál, ne viseljenek feltűnő ékszereket, órákat. Javasolt másolatot készíttetni az útlevélről és ezt hordani, az eredeti okmányt pedig a szállodai széfben tartani – sorolta. Hozzátette: érdemes a bankkártya letiltásához szükséges telefonszámokat is előkészíteni.
A tárcavezető közölte: a magyar állampolgárok 90 napig vízummentesen tartózkodhatnak Brazíliában, de az útlevélnek a belépés napjától számítva még legalább fél évig érvényesnek kell lennie. Megjegyezte: a konzuli szolgálat honlapján külön részt alakítottak ki a riói utazást tervezőknek a felkészüléshez.
A DK szerint egy érvénytelen kvótareferendumnak a kormányfő lemondásával kell járnia.
A Fidesz-frakció arra kéri a baloldalt, hogy ne kerülje az egyenes beszédet és feleljen arra, hogy igent vagy nemet mondanak-e a kényszerbetelepítésre.
A kormánypárti képviselőcsoport ezt arra reagálva közölte csütörtökön, hogy a DK szóvivője szerint egy érvénytelen kvótareferendumnak a kormányfő lemondásával kell járnia. A Fidesz értékelése szerint a baloldal újabbnál újabb kétségbeesett akciókat talál ki a népszavazással összefüggésben, amelynek egyetlen témája a Brüsszel által tervezett kényszerbetelepítés. “Az ellenzéki pártoknak színt kell vallaniuk, mert a kényszerbetelepítés fenyegeti Magyarországot és a magyar emberek jövőjét” – fogalmaztak, bírálva azt is, hogy Brüsszel minden, a bevándorlással kapcsolatos hatáskört el akar venni a tagállamoktól és maga akarja elosztani az a migránsokat az országok között, miközben az utánpótlás végtelen. A frakció közleménye szerint a bevándorláspárti baloldal végre akarja hajtani a kényszerbetelepítést, ezzel szétterítenék a terrorveszélyt, etnikailag, kulturálisan és vallásilag is tönkretennék Európát. Kiemelték: a magyar embereknek joguk van elmondani a véleményüket a brüsszeli bevándorlás-politikáról, Brüsszel kényszerbetelepítési tervét pedig csak az októberi népszavazás tudja őket megállítani. “Aki nemmel szavaz, az nemet mond a kényszerbetelepítésre, aki pedig nem szavaz, az igent mond Brüsszel tervére, a bevándorlók betelepítésére” – összegezte a kormánypárt.
Európa jelenlegi politikai vezetése megbukott, az európai biztonság helyreállításához alapvető változásokra van szükség — hangoztatta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában, ahol arról is beszélt, hogy egy európai hadsereg létrehozására van szükség. A magyar ellenzéki pártok hevesen támadták a kormányfőt kijelentései miatt.
Felkavarta a kedélyeket Orbán Viktor beszéde
A miniszterelnök a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóság előtt kifejtette: a bevándorlási válság, terrortámadások, a brit kilépés közepette Európában napról-napra nő a félelem, a polgárokban elhatalmasodik az érzés, hogy bizonytalan a jövő. Megállapította: elitválság és demokráciaválság van Európában és a nyugati világban. Európa jobb- és baloldali vezetői ugyanis 50-60 éven keresztül mindig ugyanazokból a körökből, ugyanazokból az iskolákból, ugyanabból az elitből jöttek, és ezt mindenki természetesnek tekintette, míg egymással versenyezve és egymást váltva képesek garantálni Európa növekvő jólétét.
A gazdasági válság nyomán azonban megjelennek az eddigi bevett eliten kívülről politikai érdekképviseletre jelentkező szereplők, radikálisok és populisták — folytatta a kormányfő, ezek közé sorolva az egyik amerikai elnökjelöltet is. “A probléma az, hogy az elitválság napjainkra demokráciaválsággá fordult át. Az emberek nagy tömegei nyilvánvalóan és látványosan mást akarnak, mint amit a hagyományos elitek javasolnak és csinálnak” — állapította meg Orbán Viktor.
A kormányfő szerint ahhoz, hogy eltűnjön a félelem és bizonytalanság, az unióban minden gondolatot, politikai akciót és kezdeményezést, amely hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól, meg kell állítani, ezt a politikát abba kell hagyni, a nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára egyike a legnagyobb veszedelmeknek ma Európában.
Hozzátette, hogy a hamis önértékelést szintén be kell fejezni. Rámutatott: az angolok unióból való kilépésével bizonyosan lezárult egy korszak, amely arról szólt, hogy a szervezet a világpolitika globális szereplője. Az unió ma regionális szereplő, és jó esetben arra képes, hogy a környezetében zajló eseményeket befolyásolja, illetve lassan már arra sem — fejtette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta: Európa idealizálását szintén abba kell hagyni.
Rámutatott: az európai biztonság helyreállításához azt is be kell látni, hogy rossz döntés volt megnövelni az Európai Parlament szerepét, elfogadni azt, hogy konszenzus helyett kétharmados többséggel döntsenek az uniós tagországok, akár a nemzeti létkérdésekről szóló ügyekben is. Bírálta azt a gyakorlatot is, hogy az Euórpai Bizottság “politikai bizottságként” működik, az állam- és kormányfők tanácsa helyett maga akar dönteni a politikai irányokról.
Orbán Viktor szerint a bevándorlási válság és terrorizmus ügyében a cselekvés előfeltétele az, hogy az európai vezetők is elfogadják a tényeket. Rámutatott, a Századvégnek az egész EU-ra kiterjedő közvélemény-kutatása szerint az uniós polgárok csaknem kétharmada közvetlen összefüggést lát a migráció és a bűnözés, illetve terrorizmus növekedése között, és úgy véli, a bevándorlás tömeges méretekben megváltoztatja Európa kulturális arculatát, lerombolja a nemzeti kultúrát.
Kijelentette, maga sem tudta volna Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltnél jobban megfogalmazni, hogy milyen lépések szükségesek a terrorizmus leküzdésére. Trumpnak az Egyesült Államokra vonatkozó javaslatával összhangban kijelentette: Európában a nemzeti titkosszolgálatokat és ezek együttműködését a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni, és le kell állítani a “demokráciaexportot”.
“Ha továbbra is a stabilitás helyett a demokráciaépítést helyezzük előtérbe, olyan térségekben, ahol ennek sikere rendkívül kétséges, akkor nem demokráciát fogunk építeni, hanem instabilitást fogunk okozni” — hangoztatta.
Hozzátette: Magyarország legerősebb elvárása Törökországgal szemben is a stabilitás. “Ha Törökország is instabillá válik, akkor abból a térségből az EU-ra minden kontroll nélkül rázuhan sok tízmillió ember” — fogalmazott a miniszterelnök. A demográfiai előrejelzések ráadásul azt mutatják, hogy Afrikából nagyságrendekkel nagyobb bevándorlási nyomás fogja majd érni Európát, mint ami Szíriából és Líbiából érkezik.
Orbán Viktor szerint nem lassítani kell a migrációt, ahogy Brüsszel szeretné, demográfiai gondok megoldását látva benne, hanem megállítani, akkor is, ha a kerítés “nem esztétikus”. Bármennyire is együtt érzünk velük és áldoztatnak látjuk a migránsokat, a kerítésünknél meg kell őket állítani, aki jogszerűtlenül lép be, azt börtönbe kell zárni: a védekezésnek ennél barátságosabb formája nincsen — szögezte le.
A miniszterelnök úgy értékelte: Európa jelenlegi politikai vezetése megbukott, hiszen az EU elvesztette a globális szerepét és regionális szerelővé vált, nem képes megvédeni saját polgárait, saját külső határait. Azt mondta, szeptemberben, amikor Pozsonyban összegyűlnek Európa vezetői, a mostani elit védeni fogja a mundér becsületét. Ezen a tanácskozáson a közép-európai államoknak azt kell képviselniük, hogy Európában alapvető változásokra van szükség — hangsúlyozta.
A miniszterelnök szerint ma már nem annyira bántó az uniós régi és új tagállami között megkülönböztetés, hiszen a “régi Európa” a változásra képtelen Európa, míg az “új Európa” életképes, tele van energiával, perspektivikus része a földrésznek.
Előadása végén Orbán Viktor leszögezte: mindaz, amit kormánya 2010-ben Magyarországon elkezdett — a keresztény alapokra helyezett új alkotmány, nemzetegyesítés politikája, a családpolitika egyetlen célt szolgáltak, amelyet az elmúlt időszak fejleményei igazolnak: “mi azt akarjuk hogy Magyarország egy biztos pont maradjon egy bizonytalan világban” .
Orbán: európai hadsereg létrehozására van szükség
A magyar kormányfő a 27. Bálványosi Szabadegyetemen az előadása után tartott fórumon kérdésre azt mondta: a NATO-tagság fontos és jó dolog, a magyarok biztonságához hozzájárul, védernyője Közép-Európa biztonsága szempontjából létkérdés. Ugyanakkor megjegyezte: megváltoztatta korábbi fundamentális álláspontját, amely arról szólt, a NATO mostani formája elegendő ahhoz, hogy az európai kontinens békéjét garantálják.
A britek unióból való kilépésével ugyanis a kontinens katonai ereje jelentősen lecsökkent, és nem maradhatunk katonapolitikailag ebben a védtelen helyzetben — magyarázta Orbán Viktor, aki szerint ezért létre kell hozni egy európai hadsereget, amely valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel.
Kitért arra is, hogy a nemzeti költségvetéseket át kell gondolni, a hadiipart be kell illeszteni a gazdaságpolitikai gondolkodásba. Hozzátette, mire ezt megcsinálják, évek telhetnek el, és “adja a Jóisten, hogy ne legyen szükség” ezalatt egy olyan európai hadseregre, amely az angolszászok és az oroszok nélkül is működik.
Úgy látja: egy európai hadseregnek két irányban kell megvédenie a kontinenst, kelet és dél felé, és ez összefügg a terrorizmussal és a migrációval szembeni védekezéssel. Szerinte részben az is oka, hogy a migránsok újra és újra nekifeszülnek és az embercsempészek nekiindulnak Európának, mert ők is látják, hogy gyenge. Egy szövetség, egy unió közös hadsereg nélkül nem is tud fennmaradni — adott hangot meggyőződésének.
A kormányfő beszélt arról is: nem támogatja további államok bevonását a visegrádi együttműködésbe (V4). Úgy vélte, a V4 minden bővítése kockázatokat hordozna, ezért inkább koncentrikus körök kiépítését tartja jónak olyan országokkal, “amelyek hozzá tudnak adni a V4-ek erejéhez úgy, hogy nem bontják meg annak a homogenitását”. Hozzátette, az első számú jelölt Ausztria, amelyre azért is szükség van, “mert róluk másképpen gondolkodik a külső világ, mint rólunk”. Megjegyezte: jövő héten arról tárgyal az osztrák kancellárral, hogy Ausztria rendőrökkel, katonákkal és eszközökkel is jelenjen meg a szerb-magyar határon.
Orbán Viktor kijelentette: támogatja azt a lengyel javaslatot, hogy jöjjön létre a V4-ek parlamenti közgyűlése, és azon is dolgoznak, hogy legyen a V4-eknek közös hadserege, ami nem azonos az európai közös hadsereggel. “A közép-európai uniót mélyíteni kell, de nem szabad szembeállítani az EU-val” — hangsúlyozta. “Amíg az EU van, addig mi közép-európaiak az érdekeinket jobban tudjuk belül érvényesíteni, mintha egyébként kívülről próbálnánk meg ugyanezt megtenni” — tette hozzá.
A miniszterelnök egy másik felvetésre kitért arra is, hogy nem közömbös, és van jelentősége az amerikai elnökválasztás kimenetelének, és nem mindegy, hogy aki az Egyesült Államok vezetője lesz, mit gondol a bevándorlásról.
Azt mondta: ma a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás egyik legfőbb támogatója az Egyesült Államok. Ez részben a hivatalos politikáján keresztül történik — folytatta, és utalt Obama amerikai elnöknek a NATO-csúcson e témában tett nyilatkozatára.
Az amerikaiak szerint aki a bevándorlást nem tekinti pozitívnak, nem tekinti olyannak, amit bátorítani kell, s nem látja benne az értéket, a legrosszabb 20. századi szellemiséget idézi. Ez a demokraták álláspontja, és mivel most a demokraták adják az elnököt, ez az Egyesült Államok hivatalos politikája is — mutatott rá.
Hozzátette: nem mindegy, hogy aki a leendő elnök lesz, mit gondol a bevándorlásról. Kiemelte: nem kritizálja az amerikaiakat, csak világossá akarja tenni, hogy ami szerintük helyes, az megöl bennünket.
Közölte, amerikai nézőpontból még azt is érti, ha egy bevándorlásban pozitívumot látnak, hiszen így jött létre az Egyesült Államok. “De azt látniuk kéne, hogy ebben történetben mi vagyunk az indiánok” — fogalmazott Orbán Viktor.
LMP: Orbán Viktor szerepzavarban van
Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerepzavarban van: uniós vezetőként folyamatosan kritizálja az Európai Uniót, de megoldásokat nem mutatott be szombati tusványosi beszédében.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke a kormányfő előadására reagálva az MTI-nek azt mondta, Orbán Viktor tévesen állítja, hogy Magyarország biztos pont egy bizonytalan világban, mert több százezren külföldre kényszerülnek, az egészségügy összeomlott, az oktatás romokban van és alacsonyak a bérek.
Szerinte a miniszterelnök bár szavakban “keményen üzenget”, de emellett azt teszi, amit az előző kormányok is: tökéletesen kiszolgálja a nagyvállalati érdekeket. Szél Bernadett úgy értékelte, Orbán Viktornak beszélnie kellett volna arról, hogyan akarja kivezetni az országot abból a kormánya által teremtett helyzetből, amelynek alapja, hogy alacsony bérekkel akarják a gazdaságot fejleszteni.
Együtt: Orbán Európa ellen hangolt
Álszentséggel vádolja a miniszterelnököt szombati tusványosi beszéde nyomán az ellenzéki Együtt.
“A jogállamot és az európai értékeket eláruló Orbán Viktor álszenten Európáért aggódik, miközben Putyin trolljaként éppen ő próbálja gyengíteni az Európai Unió világpolitikában betöltött szerepét” — reagált Orbán Viktor beszédére közleményben az Együtt, amely szerint a kormányfő szombaton “végérvényesen a ’80-as évekbeli állampárt gyáva, az idők szavát ostobán nem értő vezetőinek szerepébe süppedt”.
MSZP: Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az Európai Unióból
Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor miniszterelnök szombati tusványosi beszédében leleplezte, hogy az októberi kvótareferendum valójában Magyarország Európai Unióból történő kivezetését készíti elő.
A szocialisták vezetője szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a miniszterelnök “túlzott nacionalizmusa” mellett világossá kell tenni, hogy nincs magyar jövő az Európai Unión kívül, még akkor sem, ha a közösség működésén van javítanivaló.
Az MSZP ezért ismételten arra biztat mindenkit, hogy az október 2-i kvótareferendumon otthonmaradásával üzenje meg: Európában akar maradni – fejtette ki Molnár Gyula. A szocialisták elnöke szerint Orbán Viktor teljes egészében elszakadt a valóságtól, amit jól mutat, hogy sem a magyar egészségügy, sem az oktatás, sem a gazdaság helyzetére nem tért ki beszédében.
A kormányfő emellett nem veszi észre, hogy a magyar fiatalok kétharmada külföldön képzeli el boldogulását, azokban az országokban, amelynek vezetőit a magyar miniszterelnök leváltaná — folytatta Molnár Gyula, aki ezt a helyzetet érzékeltetve olyan fuldoklóként jellemezte a kormányfőt, aki egyik kezével a felé dobott mentőövbe kapaszkodik, míg a másikkal a segítségére siető hajót próbálja meglékelni.
Az MSZP elnöke Magyarország szempontjából helytelennek nevezte, hogy Orbán Viktor elköteleződött Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt mellett. Ennek a külpolitikának a kárát az erdélyi magyarok is a bőrükön érezhetik, a román szociáldemokrata kabinetet elutasító magyar kormány fellépése ugyanis hűvösebbé tette a két ország kapcsolatát — értékelte Molnár Gyula.
Jobbik: Orbán Viktor is felelős Európa jelenlegi állapotáért
A Jobbik szerint Orbán Viktor is felelős Európa jelenlegi állapotáért, mert a Fidesz és az MSZP is ugyanannak a politikai elitnek a részesei, amely a miniszterelnök szerint megbukott.
Vona Gábor, a párt elnöke Orbán Viktor tusványosi beszédére reagálva szombaton azt közölte az MTI-vel, tény, hogy Európa vezetői az elmúlt évtizedekben mindig ugyanazokból a körökből, ugyanazokból az iskolákból, ugyanabból az elitből jöttek, ez igaz a Fideszre és az MSZP-re is, ők is azon politikai elit részei, amely a miniszterelnök szerint megbukott.
A bukás és annak bizonyítéka, az elitellenes politikai pártok erősödése Európában hamarosan Magyarországot is eléri — olvasható a közleményben. Vona Gábor egyebek mellett megjegyezte még, hogy a két nagy párt “kéz a kézben” szavazta meg a lisszaboni szerződést 2007-ben, amely az Európai Unió jelenlegi helyzetének alapja.
Két magyar úszó és két tornász indult el csütörtök reggel a jövő pénteken kezdődő riói olimpiára, ők alkotják az első magyar sportolói küldöttséget, amely elutazott Brazíliába.
A hat óra után pár perccel felszállt gépen utazik az úszó Hosszú Katinka és Verrasztó Dávid, valamint a két tornász, Kovács Zsófia és Hidvégi Vid, s edzőik – áll a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján.
Az egészségügyi csapat jelentős része is a brazil metropolisz felé tart dr. Balogh Péter vezetésével. Az ő feladatuk, hogy néhány nap alatt berendezzenek az olimpiai faluban, a magyar csapat szálláshelyén egy poliklinikát, ahol a nap 24 órájában tudják fogadni orvosok, masszőrök, továbbá gyógytornász és pszichológus is az ellátásra szorulókat.
A magyar olimpiai csapat legnagyobb része szombaton utazik Rióba.
Mi lesz a mai kamaszfiúkból ha túl sokat ülnek a számítógép előtt? Hova tűntek a férfiak a felsőoktatásból? Egyáltalán miért nem tudnak boldogulni a fiatal férfiak sem az életben, sem a párkapcsolataikban? Ezekre keresi a választ a világhírű szociálpszichológus, Philip Zimbardo új, Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak? című könyve. A Hősök Tere meghívására érkezett Zimbardo ismét Budapestre, és nyilvános könyvbemutatón beszélt arról, miért is vall rekordszámú fiatal férfi kudarcot tanulmányaiban és a szexuális életben, és mit lehet a megoldás.
Philip Zimbardo
Philip Zimbardo a világ egyik legismertebb szociálpszichológusa. Nagy port kavart az 1971-es stanfordi börtönkísérlete, ahol egészséges egyetemistákat két csoportra osztottak. Egyik csoport tagjai lettek az őrök, a másik csoport tagjai pedig a fogvatartottak. Minden úgy zajlott a kísérletben mint a valóságban, a “börtönőrök” pedig két nap után kegyetlenkedni kezdtek és megalázták a rabokat. Két egyetemista is pszichés összeomlása után a kísérletet leállították, de Zimbardo bebizonyította, hogy a gonoszság, a szándékos fizikai és pszichológiai fájdalom okozása, a más emberek vagy eszmék elpusztítása mögött mindig a hatalom gyakorlása áll.
A könyvbemutatóján meg is jegyezte, hogy ha már a gonoszt előcsalogatta emberekből, most az foglalkoztatja, hogyan tudja előhívni a jót. 2 és fél éve járt először Magyarországon, azóta félévente jön. A Hősök Tere kezdeményezésben vállalt aktív szerepet, céljuk, hogy a magyarok optimistábbak legyenek, hogy kirángassa az országot a közönyből, hogy az emberek merjenek kiállni magukért és másokért.
Hova tűntek a férfiak?
Egyre több nő ér el sikereket, manapság több nő szerez diplomát mint férfi, ezért jogosan merül fel a kérdés, hogy hová tűntek a férfiak? Nos, az Amerikai Egyesült Államok szomorú statisztikái szerint nagyon sok fiú hagyja ott a tanulmányait a középiskola befejezése előtt, ezzel pedig a sorsuk megpecsételődik, hiszen végzettség nélkül semmilyen jövőképük nem lesz. A szociálpszichológus ezt azzal magyarázza, hogy az oktatási rendszer rossz és elavult, vagyis a számítógépes játékokhoz és technikai vívmányokhoz szokott gyerekeket egyáltalán nem tudják lekötni az olyan órák, ahol egy tanár mesél nekik. Ráadásul szerinte nagyon gyorsan rásütik a gyerekekre, hogy figyelemhiányosak és elkezdik már egészen 6-7 éves kortól gyógyszerekkel tömni őket, amivel leginkább azt érik el, hogy gyógyszerfüggők lesznek, vagy éppen annyira megutálják az egészet, hogy semmi mást nem akarnak otthon, csak játszani a számítógépen vagy a játékkonzolon.
A fő bűnösök: számítógépes játékok és a pornó
Zimbardo két olyan tényezőt emelt ki, ami súlyosan negatív hatással van a fiatal férfiakra, ez pedig a számítógépes játékok világa és a pornó. Ez a két alapillére annak, hogy megértsük miért is halt ki a férfiak önbizalma. Elsőre valóban egy ósdi teóriának tűnik ez az egész és sokan csak legyintenének, hogy valami újat is kitalálhatnának végre, de Zimbardo azonnal ki is fejtette a beszélgetésben az okokat, miért okoz hatalmas problémát az, hogy a fiúk világszerte a szobájukban élik az életüket videojátékkal, két küldetés között egy kis online pornóval.
Fotó: Shutterstock
Kialakulnak a függőségek
A számítógépes játékokra könnyen rá lehet szokni. Miután a gyerek függő lesz, nem törődik mással. Megvan ennek is a maga pszichológiája, amit a játékkészítők persze ki is használnak. Az egyik legfontosabb pontja a jutalmazás, vagyis minél többet játszik, annál jobban fejlődik a karakter, annál több lesz a sikerélménye, vagyis annál értékesebb lesz. Ez pedig a való életben csak nagyon ritkán alakul így, főleg ha már a fentebb említett okok miatt idő előtt otthagyja az iskolát is. Ezért a hangsúly sokszor áttevődik a virtuális világ irányába, míg a valósból szinte teljesen kiszakad a gyerek, nem beszélget, nem jár el sehova, nincsenek szociális kapcsolatai. Amellett, hogy a videojátékban sikereket érhet el, a másik jutalom a pornó, amire szintén rá lehet szokni.
Teljesen elvesztik a kapcsolatot a külvilággal
Az előbb említett függőségből alakul ki, hogy minél több időt töltenek a szobájukban négy fal között virtuális világban, annál jobban elveszítik a kapcsolatot a külvilággal. “Ezek a fiatalok sosem tanulják meg, milyen egy beszélgetés, hogyan érveljenek, egészen egyszerűen azért mert nem is foglalkoznak ezzel” – mondta Zimbardo. A szociálpszichológus szerint ebben közrejátszik az is, hogy a családi élet is felborult, hiányolja a közös családi vacsorákat, ahol a családtagok beszélgetnek egymással, és legalább felmerülne a kérdés, hogy mégis mit csinált a gyerek egész nap a szobájában.
A szexuális edukáció = pornó
Zimbardo a könyvében arról ír, hogy ma kimagaslóan sok fiatal férfi küzd merevedési zavarral. Ezt a pornó mellett azzal is magyarázza, hogy nincs megfelelő szexuális oktatás. A pornó nem szól érzelmekről, nincs benne intimitás, gyengédség, simogatás, a szereplők nem kérdezik meg egymástól, hogy nekik éppen jó-e, ott csak a fizikai aktust látják a fiatalok és azt, hogy a nőket nagyon sokszor tárgyiasítják. Közben sem a szülők, sem az iskola nem beszél arról, milyen is a valós szexuális élet. Egy kutatásában a megkérdezett fiatal lányok többsége arról számolt be, hogy nem is igazán szeretnek fiúkkal randizni, mert azok olyan dolgokat várnak el tőlük, amiket ők nem szeretnének, amik egyértelműen a pornófilmekhez köthetőek.
Zimbardo másik oknak azt hozta fel, hogy nagyon sok fiatal férfi a szobájában, két játék között vacsorázik egészségtelenül és semmilyen fizikai aktivitást nem végeznek, ez pedig elhízáshoz vezet. Az elhízás és a pornófüggőség külön külön is súlyos merevedési zavarokat okozhat, együtt azonban szinte garantált a szexuális zavar. Egy másik vizsgálatban ugyanis azt figyelte meg, hogy az agy nagyon gyorsan hozzászokik a sima pornóhoz és már unalmas lesz, nem jön tőle izgalmi állapotba a kamasz, ezért keres valami keményebbet, valami durvábbat és így halad egészen addig, amíg már merevedési zavarokkal küzd, mert egyszerűen semmi nem hat rá, semmi sem hozza izgalomba.
Fotó: Shutterstock
Ja, hogy ez gond?
Sok fiatal nem is tudja és nem is érti miért gond az, hogy akár napi 15 órát játszik. A kutatások során rendszeresen találkozott azzal, hogy ezek a gyerekek nem tudják megélni az érzelmeiket. A könyvbemutató során egy példát hozott fel, mikor egy 16 éves fiú édesanyja mesélt arról, hogy gyereke csak a World Of Warcraft játékra mondja, hogy szereti, semmi másra. Egy TV műsorban találkozott velük, ahol a gyerektől megkérdezte, hogy mi az az életében, amit szeret. A gyerek a játékot említette, mikor rákérdezett, hogy esetleg más valami van-e, ami ennyire fontos neki, eszébe sem jutott megemlíteni a családját, vagy azt mondani, hogy szereti az édesanyját. Zimbardo szerint ez a jelenség nem egyedi, és ez a jelenség is alátámasztja azokat a kutatási eredményeket, miszerint ezek a kamaszok nem tanulják meg, mit jelent a beszélgetés, vagy mit jelentenek a szociális és társas kapcsolatok. Egészen egyszerűen azért, mert nem élik meg.
A nevelés kulcskérdés
Nem lehet mindent a számítógépes játékfejlesztőkre és a pornóiparra kenni, ezt Zimbardo is belátja, hiszen akik ebből kirángathatnak egy gyereket, azok mégiscsak a szülők. A pszichológus szerint máshogyan nevel egy férfi és egy nő, a gyereknek pedig mindkettőre szüksége van. Míg az anya nevelése a legtöbb esetben megengedő, a fiúknak igenis szükségük van az apa példaképre is. Ezért is lenne fontos az, hogy az elvált szülők gyerekei is lássanak apamintát, akár egy nagybácsi, akár egy mentor képében. A média és a filmek erre azért nem alkalmasak, mert a mai műsorok legtöbbje a szakember szerint arról szól, hogy emberek hülyét csinálnak magukból, a férfiak pedig annyira idióták, hogy meg kell őket menteni.
Zimbardo a könyvében arról is ír, hogy a nem házasságba, de élettársi kapcsolatba született gyerekek is veszélyeztetettek, talán ez volt az a témakör, amiben a hallgatóság egy része és még a beszélgetést vezető Bombera Krisztina sem értett egyet a neves pszichológussal. De még mielőtt túlzott konzervativizmussal vádolnánk Zimbardot, azt azért el kell mondanunk, hogy a nézők soraiból hozzá intézett kérdésre, miszerint az azonos nemű párok gyermekei is veszélyeztetettek-e meglepő választ adott. Szerinte ugyanis az azonos nemű szülők gyerekei gyakran jobb helyzetben vannak, mint a hagyományos családban felnövő társaik. Ezek a párok rendkívül odafigyelnek arra, hogy apai és anyai minta is legyen a gyerek előtt, különböző mintákat próbálnak ki és tudatosan képviselik az apai és az anyai szerepeket is, ami gyakran jobban működik, mint az ellenkező nemű párok esetében.
Mit tehet a szülő?
Rángassa ki a gép elől
Valljuk be, hogy nem egy hatalmas megfejtés, de mivel a pornóipar nem fog összedőlni és a számítógépes játékfejlesztő cégek sem fognak leállni, így a szülő azt teheti, ami egyébként is kézenfekvő kellene, hogy legyen: beszélgessen a gyerekkel. Kerüljön tisztába azzal, hogy mennyit ül a számítógép előtt, vagy hogy mit csinál. Beszélgessen vele a mindennapjairól, arról, hogyan bánjon a lányokkal és csináljanak közös programokat. Mutassa meg a gyereknek, hogy számtalan más lehetőség is van a szórakozásra a számítógépes játékokon kívül, amikben szintén sikereket érhet el. Egyébként ez egyben a Hősök Tere kezdeményezés lényegével is teljesen egybevág, aminek a célja, hogy kirángassák az embereket a közönyből, hogy lépesek legyenek kiállni másokért és magukért és hogy valami pozitívat dologgal tegyék jobbá az országot. “A lényeg, hogy a gyereket kirángassák a szobából. Ehhez nem csak a szülőkre, de unokatestvérre vagy nővérre is szükség lesz, hiszen velük is szervezhetnek közös programokat, vagy éppen tanulhatnak egymástól valamit” – fogalmazta meg Zimbardo az egyik legfontosabb megoldást.
Fotó: Shutterstock
Kockázat nélkül nem izgalmas az élet
Szintén a Hősök Tere kezdeményezésben is megjelenik, hogy segítsen a gyermekének változtatni a gondolkodásmódján. Tanítsa meg, hogy elbukni nem szégyen, fel kell állni és újra kell kezdeni. Próbálja keményebben, vagy ne féljen belevágni valami újba. A pszichológus szerint a női egyenjogúság elterjedésének egyik férfiakra is vonatkozó hatása, hogy a férfiak olyan szerepekben próbálhatják ki magukat, amilyenekben ez előtt nem. Főzhetnek, takaríthatnak és sokan élnek is azzal, hogy ezt kipróbálják. “A nőknek és férfiaknak nem versengeni kell egymással, hanem tanulni egymástól, együttműködni” – mondta Zimbardo.
Az oktatáson is változtatni kell
“A technológia jó, ha mi irányítjuk és nem az irányít minket” – Zimbardo szerint fel kell ismerni, hogy az oktatási rendszer unalmas a gyerekek számára, szórakoztatóvá kell tenni. Olyan játékokat is kell fejleszteni, amik közben oktatnak, amitől a gyereket érdekelni fogja a tananyag. Nem kell félni a technológiától, csak ésszel kell használni.
Nincs kapcsolat – hová tűntek a férfiak
Philip Zimbardo és Nikita D. Coulombe könyve azt járja körbe, hogy a környezet és a technológia változásai, az apa nélküli családok ijesztően magas száma, az iskolarendszer hiányosságai hogyan felelnek azért, hogy rekordszámú fiatal férfi képtelen boldogulni a tanulmányaival, nem tud szót érteni a lányokkal, és szexuálisan is kudarcot vall a nőkkel. A könyv a problémák feltárása és a kutatások mellett megoldásokat is kínál.
Ma egy ritkán használt szólást fogunk elemezni, O. Nagy Gábor gyűjteményéből merítve annak az eredetére akarunk hatolni, hogy miért mondjuk azt és honnah ered az, hogy Amilyen a mosdó, olyan a törölköző. Elmondja Hargitai István.
Fiúk, hová tűnt a virtus, hol lakik, meddig hátrálunk még, a méhfalig? Szent Szűz népe! – mintha a szülőcsatorna a feltámadás dögtemetője volna, mintha barackvirágból is gyászszag lengne, betemet az abortuszok mocska, szennye.
Fiúk, ne tűrjük, fonákul essen minden, kockán nyer a sátán, legalul az Isten, fügefalevéllel álcázott a pokol, Édennek hiszi sok elvakított botor! Ocsúdjatok! Az önfeladásnak vége, maszlag-pácolt pecsenyegalamb e béke,
szárnya széjjeltépve, falják két pofára, Fiúk, figyeljetek a Turul madárra, ha nem, cselédek maradtok, tányérváltók, Trianon óta nem jártak le a váltók. Konokul csatát állni, esély s számadás, Hunor-Magor sarjak, fel s ellentámadás!
Huszáros választ, intőt, ne csak a mának, féljenek előre is, kik felprédálnak. Ne a végső lehetőt, a lehetetlent kísértsük, s akkor a Szent Korona megment. De veszni se úgy, mint Széchenyi, Teleki, a végzetet ne pisztolycső dörögje ki:
óvjuk a teremtés-bimbót: a koponyát, mily tékozlás, ha ólomgolyó robog át és nem gondolat a kiművelt emberfőn, anyaföld-látni velőhabos tengerről nagy ár, megérhetnénk, ahogy jussként dukál: létünket élet váltsa meg, ne önhalál.
Ne a kopjafát, akkor inkább a kopját, ha sírjaink a globuszt is fogják, ne lágy gesztust, mely latrokat ment fel rendre, inkább sújtva számonkérőn, elrettentve, mint Balassi, Zrínyi, Petőfi tette itt, s megemlegették a Magyarok Istenit
a cenkek: szívről szívre kellett vívniuk – Azóta hová tűnt a vitézség, fiúk? Fakó példa lett Bajcsy-Zsilinszky Endre, ki lőni mert gestapós pribékseregre; hol van a fajtánkért aggódó regiment? Bérecz s a Pesti Srácok hada lepihent
kék koporsóba végleg, álmuknak kijár a hősi való: itt minden férfi végvár, S ma gyávaság sötét bűzmirigye a hold, Bajcsy horpadt ötpengőse fényesebb volt, s a tanulság is: szabad nemzetté a nyáj úgy válhat, ha egy emberként forradalmár.
Fiúk, hová tűnt a virtus, hol lakik, Meddig hátrálunk még, a méhfalig?
A tésztákról híres olasz konyhának van egy fogása, ami olyan, mintha a magyar ízlésnek találták volna ki – a spagetti alla amarticiana egy kifinomult lecsós tészta. Bolognai, milánói. Valószínűleg ez a két tészta volt, ami a hetvenes években behozta a magyar konyhákba az olasz tészták iránti, azóta is olthatatlan rajongást.
Ez az étel, ami olyan, mintha egy tökéletes, krémes lecsószerűséget kevernénk össze spagettivel! Lazio tartományból származik, és nem véletlenül passzol annyira a magyar ízléshez – az eredetije ugyanis egy régi pásztorétel. Lazio környékén rengeteg pásztor élt egykor, és ők sem tartózkodtak otthon sokkal többet, mint korabeli magyar kollégáik – ők sem vittek magukkal harminc kilós túrafelszerelést és anyuka befőttjét a több száz kilométeres túráikra. Vittek viszont jól eltartható alapélelmiszereket, mint például száraz tésztát és szalonnát.
hozzávalók / 6 személyre adag:
1 kg paprika
50 dkg paradicsom
2 nagy fej vöröshagyma
10 dkg mangalica zsír
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
fűszerpaprika ízlés szerint
50 dkg hosszúmetélt
Aki szereti az erőset, az tegyen bele erőspaprikát is.
Elkészítés
A megmosott paprikát, paradicsomot tetszőleges darabokra vágjuk. (Én először hosszában félbe, majd 1,5 cm-es darabokra vágom.)
Az egyik hagymát karikára vágjuk. Mindent egy tálba teszünk. A másik hagymát kockára vágjuk, és a zsíron megdinszteljük, majd a tűzről lehúzva belekeverjük a pirospaprikát, és felengedjük pici vízzel.
Visszatesszük a tűzre, sózzuk, borsozzuk, és rádobjuk a paprikát, paradicsomot, hagymát. Lassú tűzön, fedő alatt pároljuk, majd a fedőt levéve addig főzzük, amíg puha nem lesz, és a levét el nem főtte. (A lecsót nem szabad nagyon szétfőzni, ezért nem öntünk alá sok vizet, mert a paprika és a paradicsom a fedő alatt úgyis enged vizet, ami mire elfő, pont elég puha lesz a paprikánk és a hagymánk.)
A tésztát sós vízben kifőzzük, és összekeverjük a lecsóval.
Gyöngyösi János külügyminiszter Párizsban aláírja a békeszerződés, 1947. február 10-én
A második világháborúban győztes államokat képviselő külügyminiszterek és külügyminiszter helyettesek először 1945. szeptember 20-án ültek össze, Londonban, hogy döntsenek a háborút követő békékről. Ahogy az első világháborút követően, a vesztesek a tárgyalásokról ezúttal is hiányoztak. Ennek ellenére Magyarországon újra béke-előkészítő munka vette kezdetét, a miniszterelnök, Nagy Ferenc vezetésével pedig 1946 nyarán magyar delegáció tárgyalt Moszkvában, Washingtonban, Londonban és Párizsban. Az 1947-es párizsi békeszerződés.
Gyöngyösi János külügyminiszter Párizsban aláírja a békeszerződés, 1947. február 10-én – Forrás: multkor.hu
Magyarországnak a szovjetekkel kötött fegyverszüneti szerződés értelmében vissza kellett vonulnia az 1938 előtti határai mögé. Ugyanebben az évtől komoly béke-előkészítő munka kezdődött. Az ország háborús veresége nemcsak valószínűsítette, de szinte bizonyossá tette, hogy azok a területek, amiket az ország 1938-tól négy lépcsőben visszakapott, nem fognak megmaradni. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország milyen álláspontot kövessen, a politikai mező különböző pártjai eltérő véleményeket fogalmaztak meg.
Révai József, a Magyar Kommunista Párt Központi vezetőségének tagja – Forrás: mult-kor.hu
Azt, hogy a helyzetbe bele kell törődni és le kell mondani a revíziós nyereségekről leghatározottabban a kommunista párt szereplői fogalmazták meg. Ahogy azt főideológusuk, Révai József is megfogalmazta, az ország feladata ettől kezdve az, hogy „minden erőnket a határon túl maradt magyar kisebbségekkel való kulturális, szellemi és gazdasági kapcsolatok kiépítésére, fenntartására és erősítésére összpontosítsuk.”. Bizonyos értelemben ugyanezt képviselték a szociáldemokraták is. A revíziónak a két világháború közötti két programjával kapcsolatban – t.i. hogy az első világháborút követő békeszerződésben minden elveszített terület kerüljön vissza az országhoz, vagy csak a magyar nemzetiség által többségében lakott területek – a Kisgazdapárt képviselői ez utóbbi mellett tették le voksukat. A magyar lakosság által többségében lakott ámbár távolabbi magyar területek esetében – mint amilyen a Székelyföld is volt – autonómiát tartottak kívánatosnak.
Kovács Imre – Forrás: ogyk.hu
A kisgazdákhoz hasonlóan a Nemzeti parasztpárt álláspontja is az etnikai elv érvényesítése volt. Kovács Imre így fogalmazott: „sovinizmus az ezeréves határok követelése, aki ezt követeli, az nemcsak soviniszta, de népellenes, antidemokratikus is, s mint kártékony elemet ki kell irtani a politikából, a társadalomból. De nem sovinizmus arról beszélni, hogy a magyarság szeretné a maga nemzeti államát kialakítani, mégpedig úgy, hogy a magyar etnikum területét fedje az új nemzeti állam.” Ugyanezt képviselte ekkor született esszéiben a Nemzeti Parasztpárhoz kötődő Bibó István is. Komoly vita a felvidéki magyarok hovatartozásáról alakult ki. Miután az Eduard Benes vezette prágai kormány a német kisebbség mellett a magyarokkal szemben is kitelepítéseket szorgalmazott és erőszakos asszimilációs politikát képviselt, a magyar kormány 1946. február 27-én lakosságcsere egyezményt kötött a csehszlovák vezetéssel. Az egyezmény keretein belül ugyanakkor jóval kevesebb szlovák települt Magyarországról Csehszlovákiába, mint ahány magyar nemzetiségű lakos érkezett. A cseh kormány ezen túlmenően magyarok tízezreit deportálta Csehország és Morvaország távoli vidékeire.
Csehszlovákiából kitelepített magyarok – Forrás: ujszo.com
A térség jövőjéről a későbbi győztesek közül már a második világháború folyamán is többen körvonalazták elképzeléseiket. Az amerikaiak a háborút követően demokratikus politikai rezsimek hatalomra segítését tartották kívánatosnak, az osztrák-magyar határszakasztól eltérően pedig mindenhol a trianoni békeszerződésben rögzített határok etnikai szempontú korrekciójáról gondolkodtak. A nemzetek közötti konfliktusok minimalizálását – ahol szükséges – lakosságcserével is igyekeztek volna elősegíteni. A britek Magyarország északi határait illetően még ennél is tovább mentek és ott lényegében az első bécsi döntésben rögzített vonalat tartották kívánatosnak. A jövőbeni déli határ nyomvonaláról ugyanakkor nem fogalmaztak meg határozott véleményt, Erdély jövőjét pedig több lehetséges forgatókönyvet követő konföderációban képzelték el. Churchill, aki egyre inkább egy egységesülő Európa-képet hirdetett, a Monarchia helyén a kossuth-i koncepcióhoz hasonlatos demokratikus berendezkedésű Dunai-konföderációt körvonalazott. Az amerikaiaktól eltérően az új Magyarország vezetőségében a szociáldemokraták mellett a korábbi konzervatív-liberális vezetőkre is építettek, így az új Magyarországon Bethlen István is szerepet kaphatott volna. A szovjet álláspont ugyanakkor nem osztott semmiféle nyugati-típusú, esetleges angolszász orientációjú konföderációt Oroszország nyugati határai mentén. Mivel Románia besszarábiai területeire a szovjetek továbbra is igényt tartottak, a román vezetést Erdéllyel kívánták kárpótolni, de szakértői felvetették egy esetlegesen szovjet bábáskodás alatt álló független erdélyi állam létrehozását is. Magyarország északi és déli határszakaszain pedig lényegében a trianoni határok visszaállításának elvét hirdették. Az ország jövendő belpolitikájában a britektől és az amerikaiaktól eltérően nem a demokratikus erőkre, hanem a baloldali pártokra támaszkodtak volna, különösen pedig a kommunista párt vezető szerepét és a fokozatos szovjetizálás programját hirdették. Az egymással is konkuráló koncepciók közül utóbb a szovjet tervek és elképzelések érvényesültek. 1944 őszén Churchill is beletörődött, hogy az ország a Szovjetunió érdekszférájába kerüljön. Mindezek mellett az 1945. február 11-i jaltai egyezmény ugyanakkor leszögezte, hogy az egyes népek szabad, demokratikus választásokon dönthetnek jövőjükről.
A jaltai egyezmény aláírói (Churchill, Roosevelt és Sztálin) – Forrás: honvedelem.hu
A jövőbeni határokról tanácskozó Külügyminiszterek Tanácsa 1945. szeptember 20-án ült össze Londonban. Résztvevői a győztes országok külügyminiszterei és külügyminiszter-helyettesei voltak. Különösebb viták nélkül döntötték el, hogy Magyarország déli-, északi-, és nyugati határain az 1938 előtti – azaz a trianoni – határokat állítják vissza. Erdély esetében ugyanakkor brit és amerikai részről is felmerült, hogy a románok és magyarok által is követelt régió jövőjéről alaposabb elemzés után döntsenek. Ezt támogatta egyébként a francia külügyminiszter is. A szovjetek ugyanakkor hallani sem akartak erről, és ezt az álláspontjukat képviselték az 1945 őszét követő külügyminiszter-helyettesek 1946 áprilisi egyeztetésein és a Külügyminiszterek Tanácsának májusi vitáin is. Az előbb elenyésző francia, a mérséklődő brit, és a tavaszra magára maradó amerikai álláspont miatt 1946. májusában már arról hoztak döntést, hogy minden határszakaszon a trianoni határok állíttatnak helyre.
Moszkva, 1947 – Forrás: tvn.hu
A magyar kormány a magyar álláspont bemutatása érdekében minden érintett nagyhatalommal tárgyalt 1946 áprilisa és júniusa között. A magyar delegáció első útja Moszkvába vezetett. A fogadtatás szívélyes volt, a román-magyar jövőbeni határral kapcsolatban a magyar fél egy maximális – 22 ezer km-i – és egy ennek feléről – azaz 11 000 km2 – szóló koncepciót mutatott be, amit a szovjetek nem elleneztek. Holott a Külügyminiszterek és helyetteseik ülésein ezt kategorikusan elvetették és a jövőbeni magyar-román határ vonala nagyrészt eldöntött volt már ekkorra. A tárgyalások emellett nem voltak teljesen eredménytelenek: 1948 végéig – több lépcsőben – összesen 600 ezer magyar hadifogoly térhetett haza a Szovjetunióból és csökkentették az ország jóvátételi kötelezettségét is. Washingtonba a magyar miniszterelnök, Nagy Ferenc vezette delegáció, június 8-án érkezett meg. Az amerikai tárgyalások a moszkvaihoz képest sokkal őszintébbek voltak. Az amerikaiak közölték, hogy az „erdélyi kérdés” a szovjetek akaratából alakult úgy, ahogy alakult, és ha ugyan újra felvetnék a szovjetek a határok kérdését, támogatnák a magyar álláspontot, de ennek amerikai felvetésétől elzárkóztak. A magyar delegáció június végi londoni tárgyalásai sem jártak sikerrel. A britek korrekt módon ismertették a háború utáni terveiket és kiemelték ők is a szovjet fél hajthatatlanságát, amiért a határok kérdésének újratárgyalását teljesen értelmetlennek találták. Nem sikerült elérni azt sem, hogy a határon túli magyar kisebbség helyzetének a javítása érdeképen a britek figyelmeztessék a cseheket, vagy lépéseket tegyenek a felvidéki magyarokat ért üldöztetések leállításának irányába. De nem kapták meg a kért garanciákat az erdélyi magyarok autonómiájára vonatkozó kívánsággal kapcsolatban sem. Aligha véletlen hát, hogy az eddigi kudarcoknak köszönhetően június 25-én a francia fővárosba már egy teljesen reménytvesztett és hitehagyott magyar delegáció érkezett. A párizsi tárgyalások a korábbiakhoz hasonlóan nem jártak eredménnyel.
Párizsi hölgyek a Diadalív mellett a negyvenes években – Forrás: pinimg.com
A békekonferencia 1946. július 29-én kezdődött. A magyar delegációt vezető Gyöngyösi János külügyminiszter ugyanakkor mintegy 22 ezer km2 igénylésével területi követeléseket fogalmazott meg és Székelyföldnek autonómiát kért. Törekvései, annak ellenére, hogy utóbb mérsékelte azokat, nem jártak sikerrel: a végleges határokról döntő szeptember 5-i ülésen a trianoni határokat állították helyre. Ezen ráadásul a csehek kérésére még annyiban módosítottak, hogy Pozsonnyal szemben a Duna túlpartján 3 települést – Dunacsúnt, Horvátjárfalut és Oroszvárt – Csehszlovákiához csatoltak. A békeszerződés súlyos szankciókat rögzített: a magyar hadsereg létszámát 65 ezer főre maximálta, Magyarország 300 millió dolláros kártérítést volt köteles fizetni a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának együttesen. Ugyanakkor a szerződés rendelkezett arról, hogy 3 hónapon belül Magyarországot a fegyveres erőknek el kell hagyni, igaz, a Szovjetuniónak fenntartotta a jogot, hogy az ausztriai megszállási övezetben tartózkodó csapataival való kapcsolat fenntartására hivatkozva ettől eltekintsen.
A párizsi békeszerződés kihirdetése, Georges Bidault francia külügyminiszter beszél – Forrás: mno.hu
Gyöngyösi János, külügyminiszter a párizsi békekonferencián elmondott beszédében így fogalmazott: „Mint legyőzött nemzet képviselője, de egyszersmind mint az emberiség jövője miatt aggódó ember, először is két megjegyzést szeretnék tenni: ha a békeszerződés a háború befejezése, tehát szükségszerűen súlyos következményei vannak a legyőzöttek számára, ugyanakkor azonban a jövő alapja is, új kezdet, eszköz arra, hogy kiküszöbölje a feszültséget okozó körülményeket, hogy lehetővé tegye az elpusztított országok újjáépítését, a sokat szenvedett népek felemelkedését és a szétzilált nemzetközi élet helyreállítását. A békeszerződés világos hatás a múlt és jövő között. Mindnyájunk érdekében figyelembe kell tehát venni a múlt hibáinak felszámolását és egy jobb jövő megalapozásának feltétlen szükségét. A békeszerződések megtorló elemeinek egyensúlyban kell tehát lenniük az építő lehetőségek biztosításával.” Az, hogy a „jobb jövő megalapozása” és az építkezés komoly feladatokkal jár, sejthető volt. Szekfű Gyula, aki a Horthy-korszak fő történetpolitikai ideológusának szerepétől eljutott addig, hogy a háborút követően moszkvai nagykövetséget vállalt, így fogalmazta meg Magyarország háború utáni feladatait: „ezek után pedig egyszersmindenkorra el kell némulnia minden revíziós törekvésnek és propagandának. Magyarországnak csak egyetlen kívánsága lehet, a nálunk lakó magyarok állampolgári jogainak tisztességes megadása és emberies bánásmód velük.”
Költözők
A békeszerződést 1947. február 10-én írták alá Párizsban, a Külügyminisztérium épületében. Illyés Gyula a szerződés aláírását így örökítette meg: „[…] Gyöngyösi leült az asztal elé. Csak a kezét láthattam, az elmozdult térdek és könyökök ágsűrűjéből. Saját töltőtollát vette elő, írni kezdett. Mintha hirtelen vihar tört volna ki, mintha az ég minden tájékán száz és száz villám villant és ismétlődött volna: a világító készülékek egymás hegyén-hátán csapták erre a kézre vad fényüket. Ez a vihar azonban dörgéstelen volt. Csak a felvevőgépek monoton rokkasuhogása hallatszott. Az embernek arra kellett gondolnia, vész nélküli lesz-e ez a vihar előtti pokoli villámjáték, az embernek a távoli magyar tájakra kellett gondolnia, bár egy csattanás nélkül vonulna el fölöttük a vész, immár örökre. A kéz megfeszült, a megfeszültség nyugalmával rótta a betűket. Az utolsónál, az s-nél (mert Gyöngyösi János magyarul írta alá a nevét), hirtelen megrándult, széles kanyarodást tett. Befejeződött.”
Ma nem a trianoni, hanem a párizsi békeszerződés van érvényben. Ahogy ez köztudott, ez sem lett igazságosabb. Az országban egyre erőteljesebb kommunista térnyerés következett be. Kezdetét vette a hazai németek – és folytatódott a határontúli magyarok – kálváriája is. A következő éveket határon túli magyarokat ért sérelmek, át- és kitelepítések, reszlovakizáció, adminisztratív elnyomás és hontalanság kísérte. A határon túli magyarokat ért atrocitások mellett a trianoni és a párizsi békeszerződés igazságtalanságairól a Rákosi-korszaktól kezdve évtizedekig nem lehetett beszélni.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, 3. kiadás, Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 297–305. Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés, Budapest, Osiris Kiadó, 2006. Horváth Péter: Az 1946-os párizsi békekonfeencia
