Hazatért az Eb-résztvevő magyar válogatott (Fotók: Koncz György)
A szurkolók már a toulouse-i stadionban is megköszönték az erőn felüli szereplést a válogatottnak, az MLSZ kérésére a reptéren nem várták szurkolók a csapatot. Hétfőn a Hősök terén folytatódik a szurkolók és a válogatott egymásra találása, erről szintén élőben jelentkezünk a Nemzeti Sport Online Facebook-oldalán.
A landolás előtt Nikolics Nemanja posztolt a fedélzetről.
STORCK: NAGY KIHÍVÁS ELŐTT ÁLLUNK, KI KELL JUTNUNK A VILÁGBAJNOKSÁGRA
„Bízhatunk a jövőben, és bízhatunk ebben a csapatban. Láttuk, hogy mennyire versenyképesek vagyunk nemzetközi szinten, és láthattuk, milyen irányba kell haladnunk” – mondta Bernd Storck a hazaérkezést követő sajtótájékoztatón.
„Nagyon szeretném megköszönni a szövetségnek, hogy ilyen hosszú időn keresztül készülhettünk együtt – mondta az edzőtáborral kapcsolatban. – E lehetőség nélkül nem érhettünk volna el ilyen sikert. Nagyon sok mindent össze tudtunk hozni ebben a kétszer tíz napban Ausztriában. Technikailag és taktikailag is nagyon sok mindent kidolgoztunk. Ezek a táborok és a felkészülési meccsek alapozták meg a sikeres Eb-szereplést.”
„Bíznunk kell ezekben a játékosokban, és a jövőre kell koncentrálnunk, nem a múltra. Lehetőséget kell adnunk a játékosoknak, hogy bebizonyítsák, mire képesek. Az elkövetkezendő időszakban nagy feladat vár ránk, ki kell jutnunk a vébére. Nagy kihívás, de megérdemlik a játékosok a bizalmat.”
„Időt kell hagyni a játékosoknak. Ugyanazoknak kell lenniük az elvárásoknak, mint az Eb előtt. A fiatal játékosok időt igényelnek. Remélem, néhány csapatunk továbbjut a nemzetközi porondon.”
Bernd Storck kapitány szerint labdarúgói megérdemlik a bizalmat
A válogatott busza a repülőtérről egyenesen a Hősök terére ment, ahol több ezer ember várta a magyar válogatott játékosait és a szakmai stáb tagjait. A várakozás perceit a Soho Party jól ismert és számtalanszor dúdolt slágere töltötte ki, majd Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó konferálta az eseményt, szólította név szerint a labdarúgókat a színpadra. A stábtagokkal már bizonytalan volt, így Dzsudzsák Balázs segítette ki a korábbi bokszolót.
Ezt követően Kovács István beszélgetett Dzsudzsák Balázzsal, faggatta Király Gábort és Bernd Storck szövetségi kapitányt is. Végül a franciaországi hősök és a többezres tömeg Rakonczai Imre vezetésével közösen énekelt, és újból elhangzott az Éjjel soha nem érhet véget, felcsendültek a Himnusz sorai és több, a magyar válogatotthoz köthető dal is.
AZ NSO Tv összefoglalója
Tekintse meg közvetítésünket a magyar válogatott fogadtatásáról!
Dzsudzsákék több ezer szurkolóval énekelték el a Himnuszt A Soho Party slágere sem maradt ki Az Ismerős Arcok nevű együttes Nélküled című száma is felcsendült
Sokan voltak kíváncsiak a hazatérő válogatottra (Fotó: MTI/Ruzsa István)
Valódi fiesztahangulatba csöppent a nemzeti csapat (Fotó: Veres Viktor)
KATTINTSON A KÉPRE A GALÉRIÁÉRT!
Nem lehetett panasz a hangulatra (Fotó: Veres Viktor)
GERA: MÉG SOSEM TAPASZTALTAM ILYET
Gera Zoltán a hazaérkezést követő sajtótájékoztatón elmondta, még sohasem tapasztalt olyat korábban, mint amit a magyar edzőtáborban. Többször is hangsúlyozta, milyen óriási élmény volt számukra az Európa-bajnokságon való részvétel, és reméli, ez még csak az út kezdete. Király Gábor szerint a kulcs az volt, hogy senki sem egyénieskedett, mindenki alárendelte magát a csapat érdekeinek. „A pályafutásom során még egyszer sem tapasztaltam ilyet korábban, nem volt semmilyen feszültség a csapaton belül. Amikor egy-két hétig edzőtáborban vagyunk, akkor előjönnek a problémák és a feszültség, de most egyáltalán nem volt ilyen. Huszonhárom játékos volt a keretben, és bárki játszott, ugyanolyan jól teljesített, ez volt a csapat ereje ezen az Európa-bajnokságon” – vélekedett GeraZoltán az Eb-szereplés titkáról a hazaérkezést követően.
„Nagyon jól szervezett az Európa-bajnokság, nagyon odafigyeltek ránk, óriási élmény volt részt venni ezen az Eb-n, az első napjától az utolsóig minden percét élveztük. Nagy kiváltság, hogy részt vehettünk ezen a tornán, és nagyon remélem, hogy ez csak a kezdet, és innentől jönnek a vb- és Eb-szereplések, ez a célja a csapatnak” – tette hozzá a válogatott középpályás.
„Minden klappolt. A tolerancia volt a kulcs. Mindenki félre tett mindent, ami esetleg problémát okozott volna, vagy valami negatívumot. Mindenki azt látta, hogy ez a csapat sikeres akar lenni, és dolgoztunk ezért. Hét hétig voltunk együtt, ez azért nagyon hosszú idő, de egy rossz szó nem volt a csapaton belül, a stábtagoknál, sehol. Óriási, hogy a csapat így állt hozzá. Jól akartunk szerepelni, ennyi lett belőle” – mondta ezt már KirályGábor.
„Mindenki alázatosan alárendelte magát a csapat érdekeinek. Senki sem egyénieskedett, igazi csapatként gondolkodtunk, és ezért jelentünk meg csapatként a pályán. Ez pedig nem csak a játékosokra vonatkozik, hanem a stábtagokra is” – tette hozzá.
„Az internetnek köszönhetően tudomást szereztünk róla, hogy mennyien szorítanak értünk itthonról, és a másik óriási élmény az volt, hogy Bordeaux-ban, Lyonban, Marseille-ben, Toulouse-ban több tízezer szurkoló volt. Ezek felejthetetlen élmények egy játékos számára, úgyhogy köszönjük mindenkinek, aki támogatott bennünket” – zárta Gera.
Nehéz szavakba önteni, hogy mit éreztünk az elmúlt két és fél hétben az Európa-bajnoki szereplésünknek köszönhetően. Az ESPN csodálatos, érzelmekre is ható dokumentumfilmet – amelyben kollégánk, Szeli Mátyás véleménye is elhangzik – készített, amelyet mindenkinek, még angolul nem túl jól beszélőknek is örömmel ajánlunk. És a nagy tanulság, nem csak a csapat, Magyarország és a magyar emberek is csodálatosak. És erre egyre több külföldi is rájön.
A bevándorlás és a migráció kérdésére adott elégtelen válasz döntő szerepet játszott abban, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról kiírt népszavazáson – közölte Orbán Viktor az unióban bennmaradó tagállamok állam- és kormányfőinek szerdai brüsszeli tanácskozását követően.
A magyar miniszterelnök azon véleményének adott hangot, hogy komoly problémákat okozhat az Európai Unióban, ha nem teszünk lépéseket annak érdekében, hogy a migráció kérdése ne keveredjen össze az uniós tagság kérdésével.
Kijelentette, arra kell törekedni, hogy az emberek valamilyen garanciát kapjanak arra, hogy meghallják a hangjukat Brüsszelben. Fontos, hogy sikerüljön kialakítani olyan uniós migrációs politikát, amely megfelel az emberek igényeinek és nem teszi elkerülhetetlenné, hogy azzal szemben akár az EU-tagságot is kockáztatva lépjenek fel.
Mint mondta, el kell választani egymástól az uniós tagság és a migráció kérdését. “Azért kell küzdenünk, hogy bebizonyítsuk az embereknek, lehetséges a magyar nemzeti érdekeknek megfelelő európai migrációs politikát kialakítani” – hangsúlyozta.
“Ez egy hosszú küzdelem eredménye lesz majd itt Brüsszelben, amihez nekünk, nekem személyesen erős mandátumra lesz szükségem, amely népszavazás nélkül nem garantálható” – tette hozzá.
Sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, semmi értelme sürgetni a briteket, hogy megindítsák a szigetország EU-tagságának megszüntetését célzó eljárást, annak megtörténtéig azonban még háttértárgyalásokat sem szabad kezdeni. Hozzátette, a kiválási folyamat lezárultáig minden úgy marad, ahogyan most van.
A kormányfő arról számolt be, hogy az uniós csúcsvezetők egyetértettek benne, hogy az egységes belső piachoz való hozzáférésért cserébe az Egyesült Királyságnak a kilépése után is tiszteletben kell majd tartania az Európai Uniónak a javak, a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad áramlásáról szóló négy szabadságelvét.
Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító, múlt csütörtöki népszavazás nyomán vissza kell térni ahhoz a gondolathoz, hogy az Európai Unió alapját a tagállamok adják, nem pedig az uniós intézmények – hangoztatta Orbán Viktor, kiemelve, hogy az unió demokratikus jellegét csak a tagállamokon keresztül lehet megerősíteni.
“Nem szabad fordítva ülni a lóra. Az EU nem Brüsszelben van, hanem huszonhét – most még huszonnyolc – fővárosban” – fogalmazott Orbán a szerdai informális ülést követően.
Újságírói kérdésre válaszolva ugyanakkor leszögezte, a magyar kormány egyes híresztelésekkel ellentétben nem követeli az Európai Bizottság elnökének lemondását. Mint mondta, a “legkevésbé sem lenne lovagias” egy ilyen helyzetben rátámadni a bizottság vagy uniós intézmények vezetőire.
Elmondta továbbá, hogy érzelmileg felfokozott volt a hangulat az uniós csúcsvezetők huszonnyolcas körű keddi találkozóján, amelyen a brit kormányfő ismertette a nagy-britanniai helyzetet.
Az Egyesült Királyság az elmúlt években jó szövetségese volt Magyarországnak, a legtöbb kérdésben az EU-n belül is képesek voltunk megegyezésre jutni – tette hozzá Orbán Viktor.
Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
Angela Merkel sietteti a kilépési tárgyalásokat
Angela Merkel eközben azt közölte, hogy mielőbb szeretné megkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat az Egyesült Királysággal az Európai Unió 27 másik tagállama.
A német kancellár a 27 ország vezetőinek szerdai brüsszeli tanácskozását követően tudatta: az uniós intézmények mindegyike azon dolgozik, hogy az Európai Unió minél erősebb globális szereplő legyen, ezért hatékony munkával a növekedés irányába kell elmozdulni, hogy pótolni lehessen azt, amit el fogunk veszíteni. A német kancellár azt is elmondta: a tanácskozáson senki nem akarta napirendre tűzni az uniós alapszerződés módosítását.
Nagy-Britannia kilépése egyszerre jelentheti azt is, hogy Európa több lesz és azt is kevesebbet, ha annak több értelme lesz. Most célorientált cselekvésre van szükség pozitív célokkal, előremutató napirenddel – szögezte le.
Öngyilkos merénylők támadásában többtucatnyi ember meghalt kedd este a török nagyváros, Isztambul nemzetközi repülőterén.
A török miniszterelnök szerint az első jelek arra utalnak, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet állhat az Atatürk repülőtéren elkövetett lövöldözés és robbantások mögött, amelyeknek a legfrissebb jelentések szerint 36 halálos és 147 sebesült áldozatuk van.
Binali Yildirim kormányfő a repülőtéren tartott szerda hajnali sajtótájékoztatóján elmondta, három öngyilkos merénylő követte el a támadást. Velük együtt 39-en haltak meg.
Tanúk elmondása alapján a fekete ruhás férfiak – akik állítólag taxival érkeztek a helyszínre – előbb kalasnyikovokkal lőttek válogatás nélkül mindenkire, majd felrobbantották magukat.
Az áldozatok számáról órákon át ellentmondásos adatok szerepeltek a hírügynökségek jelentéseiben. Az AP amerikai hírügynökség a török kormány egy tisztségviselőjére hivatkozva nem sokkal kedd éjfél után még közel ötven halálos áldozatról adott hírt. A hivatalos közlések szerint az áldozatok döntő többsége török, de akadnak köztük külföldi állampolgárok is. Szaúd-arábiai diplomáciai források szerint két sebesült szaúdi állampolgár.
Hendrich Balázs isztambuli magyar főkonzul arról tájékoztatta az MTI-t: nincs tudomásuk arról, hogy az áldozatok között magyar állampolgárok lettek volna. Egyben közölte: az isztambuli magyar főkonzulátus információkért hívható a 00 90 533 375 8715-ös telefonszámon.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a robbantások után az elnöki palotában tanácskozott miniszterelnökével és a fegyveres erők főparancsnokával, majd nyilatkozatot adott ki, melyben felszólította a nemzetközi közösséget arra, hogy határozottan lépjen fel a terrorizmussal szemben.
“Törökországnak megvan az ereje, az elszántsága és a kapacitása arra, hogy a végsőkig folytassa a terrorizmus elleni harcot” – áll a nyilatkozatban.
Az Atatürk repülőtér Európa harmadik legnagyobb légikikötője. Hajnalban újra kinyitott, és a legtöbb járat menetrend szerint elindul, illetve fogadják ott.
Az amerikai szövetségi légügyi hatóság első reakciójában töröltetett minden, az Egyesült Államok és Isztambul között közlekedő repülőjáratot, ám pár órával később fel is oldotta a repülési tilalmat.
A washingtoni Fehér Ház közleményben ítélte el az isztambuli repülőtéren történteket, a republikánusok és a demokraták várható elnökjelöltje pedig a terrorakció után szinte perceken belül reagált. Mind Donald Trump, mind Hillary Clinton a terrorizmus ellen erőteljesebb és hatékonyabb harcot sürgetett.
A Fehér Ház közleménye szerint “az Atatürk nemzetközi reptér és a brüsszeli repülőtér, amelyet korábban támadtak meg, jelképe azoknak a kapcsolatoknak, amelyek elszakíthatatlanul összekötnek bennünket”. “Osztozunk a meggyilkoltak családtagjainak és szeretteinek gyászában, a sebesülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kívánunk, és megerősítjük rendíthetetlen támogatásunkat Törökországnak, amely NATO-szövetségesünk és partnerünk” – áll a közleményben.
A republikánus Donald Trump egy ohiói kisvárosban kampányolva arra is utalt, hogy hazáját is terrortámadásoktól félti. Az üzletember óvatosságra intett az Iszlám Állammal kapcsolatban, és hangsúlyozta: a terroristák nemhogy teret veszítenének, hanem éppen ellenkezőleg, “a bozóttűz gyorsaságával terjeszkednek”. Beszéde előtt Trump Twitter-üzenetet is írt, amelyben úgy fogalmazott: “minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a szörnyűséges terrorizmust az Egyesült Államok határain kívül tartsuk”.
Hillary Clinton, a demokraták várható elnökjelöltje közleményében a terrorizmus elleni harc fokozását sürgette. Leszögezte: “minden amerikai egységesen a török nép mellett áll a gyűlölet és az erőszak elleni harcban”. Hangsúlyozta, hogy az isztambuli támadás csak még eltökéltebbé teszi azokat az erőket, amelyek szerte a világban a terrorizmus és a dzsihadista radikalizmus ellen harcolnak”. A volt külügyminiszter leszögezte: “ez a merénylet emlékeztet bennünket arra, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad meghátrálnia, el kell mélyítenünk együttműködésünket szövetségeseinkkel a Közel-Keleten és Európában egyaránt”.
Elítélte a merényletet Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is. Megismételte egyúttal, hogy támogatja a terrorizmus legyőzését célzó nemzetközi erőfeszítéseket.
Az emissziós botrány által okozott károk és tekintélyveszteség legalább részleges kiköszörülésére a Volkswagen megállapodott az amerikai gépkocsi tulajdonosokat képviselő ügyvédekkel valamint a washingtoni kormány illetékes hivatalával 15 milliárd dollár jóvátétel kifizetésében.
A legnagyobb európai autógyár, a Volkswagen a múlt év szeptemberében elismerte az amerikai környezetvédelmi hivatal állítását, amely szerint a dízel meghajtású legújabb típusú kocsijait a káros anyagok kibocsátására vonatkozó előírások megtévesztésére alkalmas berendezéssel látta el.
A csalás világméretű botránnyá dagadt. A Volkswagen ugyan napokon belül közölte, hogy saját költségére kész a közel 11 millió jármű szoftverrendszerének átalakítására, perek áradata kezdődött a VW ellen.
Most a Volkswagen megbízottainak sikerült előzetes megállapodásra jutniuk az amerikai autótulajdonosokat képviselő ügyvédekkel és a washingtoni kormánnyal 14 milliárd 700 millió dollár összegű jóvátételben.
Ebből 10 milliárdot fordítanak az emissziós botrányban érintett csaknem fél millió dízel meghajtású autó visszavásárlására vagy megjavítására, több mint 2 és fél milliárdot kap a szövetségi, valamint a kaliforniai környezetvédelmi hatóság a Volkswagen kocsik által okozott légszennyezés miatt, valamint kereken 2 milliárd euróval támogatják az emissziós technológiák kutatását, illetve fejlesztését az Egyesült Államokban.
Az évente több mint 200 milliárd dolláros forgalmat bonyolító Volkswagen már a botrány kirobbanása után 18 milliárd dollárnak megfelelő összeget tett félre a csalásból eredő rendkívüli kiadások fedezésére, azonban egybehangzó vélemények szerint ez az összeg aligha lesz elegendő a különböző országokban felmerülő kárpótlási követelések kielégítésére.
Az Egyesült Államok több millió dollárt fizetett Romániának azért, hogy befogadja a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönét, amelyben terrorizmussal gyanúsított foglyokat kínoztak, ezt a vádat fogalmazta meg az országgal szemben szerdán, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a saját állítása szerint egy romániai börtönben fogva tartott és megkínzott Abd al-Rahim Al Nasirim ügyvédje, Amrit Singh – számol be a kronika.ro-n.
Illusztráció Forrás: kronika.ro
Az ügyvéd szerint a CIA a román hatóságok jóváhagyásával 2003 és 2005 között működtetett titkos börtönt Románia területén, ám a bukaresti illetékesek ezt váltig tagadják. Románia képviselője, Catrinel Brumar ugyanakkor „utalások és spekulációk alapján megfogalmazott kijelentéseknek” nevezte a vádakat, ugyanakkor jelezte: vizsgálat zajlik az ügyben. Singh szerint védencét 2004-ben egy Bukarestben kialakított CIA-börtönben folyamatosan kínozták: megakadályozták, hogy aludjon, erős hang- és fényhatásoknak vetették alá, és verték. Az ügyvéd állítása szerint a CIA 18 millió dollárt fizetett Romániának a börtön befogadásáért.
A CIA titkos programjának felkutatása tizenegy éve zajlik, feltételezések szerint az amerikai hírszerző ügynökség 2002–2003-ban Lengyelországban, 2003–2005 között Romániában és 2005-tól 2006-ig Litvániában tartott fenn illegális börtönöket, az érintett államok által rendelkezésre bocsátott épületekben. A román hírszerzés volt vezetője, Ioan Talpeș korábban már a német sajtóban beismerte, hogy segítettek az amerikaiaknak, voltak ilyen ideiglenes központok, de nem tudták, hogy ott pontosan milyen tevékenységek zajlottak. A washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága tavalyelőtt hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában és működtetett titkos börtönt – írja a kronika.ro.
2 evőkanál majonéz, de lehet joghurt is (úgy még diétásabb)
1 evőkanál tejföl
1 teáskanál lime- vagy citromlé
1 ek mustár
só, bors (frissen őrőlve)
Az almákat, a sárgarépát, a zellergumót megpucoljuk és nagylyuku reszelőn lereszeljük. A zellerszárakat és a gépsonkát apró kockákra vágjuk.
A majonézt összekeverjuk a tejföllel, a limelével, a mustárral, a csipet sóval és a frissen őrölt fekete borssal, majd belekeverjuk az imént lereszelt és felkockázott hozzávalókat.
Egy nagyon aromás, ropogós saláta lesz a végtermék, amely tökéletes rántott hús, vagy akár grillezett húsmellé, vagy csak úgy magában is nagyon finom.
Háromhetes szabadságunkat Erdélyben töltöttük, ami idő alatt többször is jártunk Csíkszeredában, több napot is szentelve a városban lévő újdonságok megtekintésével. Ezen idő alatt többször is kísérletet tettem, hogy valamiképpen mikrofonvégre kapjam a város újraválasztott polgármesterét, Ráduly Róbert Kálmánt, aki 11 hónap után visszatért Csíkszereda élére. Ez az egy év „kényszerszünet” után újból ő lesz Csíkszereda polgármestere, aki a szavazatok 72 százalékát gyűjtötte be az önkormányzati választásokon.
Régi ismeretség köt egymáshoz, foci és hokiszeretetünk hasonló magas szinten él bennünk. Egy közös ismerősünk közbenjárásával sikerült a polgármester urat sok fontos dolga közt mikrofon mögé állítani egy interjúra.
Ebben a fél órában sok mindenről beszélgettünk, a városban lezajlott választási kampányról, a város legfontosabb problémáiról és a jövő generáció lehetőségeiről. Sajnos nem sok jóval biztatott az elöljáró de a reményt soha nem adhatjuk fel.
A következő percekben ezt hallhatják a hangminőségért elnézést ugyanis egy építkezésben álló épületben találkoztunk, amelyről az interjúban is beszélni fog a polgármester úr.
Mai Szólásmondások rovatunkban a Számot vet szólásunk eredetét fogjuk elemezni. Vajon miért is vetjük a számokat, amikor számtani műveletekről van. Ennek rejtélyét mindjárt megtudjuk O. Nagy Gábor segítségével. Elmondja Hargitai István.
Horthy Miklós bevonulása Kassára, 1938. november 11.
A magyar állam a trianoni békeszerződés óta törekedett arra, hogy az elveszített területeit részlegesen, vagy teljesen visszaszerezze. Arra, hogy a Párizsban rögzített határok módosuljanak, csak a húszas évek második felétől nyílt remény. A külpolitikai elszigeteltségből az ország az 1927. április 5-én, Rómában aláírt magyar-olasz barátsági szerződéssel tudott kitörni. A harmincas években Európa új vezető hatalma, az Adolf Hitler vezette Németország már nem a versailles-i rendszer korrekcióját, hanem annak teljes lebontását határozta el. A Horthy korszak külpolitikája és a revízió.
Képeslap az első bécsi döntés emlékére (Fülek, 1938. november 5–10.) – Forrás: postcards.hungaricana.hu
A trianoni békeszerződés aláírását követően a magyar állam külpolitikai doktrínáját a változékonyság és a kapkodás jellemezte. Ezt jelzi, hogy az ország igyekezett mind a háborúban győztes államok felé, mind pedig a vesztesek irányába politikai és gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. A franciákkal folyó tárgyalások mellett a szomszédai közül Csehszlovákia és Románia irányába tapogatózott. Másfelől az első világháborúban vesztes államoknak egy Németország vezetése alatti blokkban való összefogását szorgalmazta. Ezzel a felemás külpolitikai hozzáállással Bethlen István miniszterelnök számolt le 1922–23-ban. Döntése mögött részben – a magyar politika szempontjából referenciaértékű – Németország magatartása húzódott, amelynek külpolitikája ekkor az új európai renddel való megbékélés és a beilleszkedés lett, részben pedig a magyar gazdaság kiábrándító helyzete, amelynek szanálásához külföldi kölcsönökre volt szükség. Döntésének hátterét a magyar miniszterelnök 1923. októberében így magyarázta: „Ma Európa helyzete olyan, hogy békét akar mindenáron, és ha nem illeszkedünk bele Európa érdekeinek szövevényébe, ha nem alkalmazkodunk politikánkkal Európa érdekeihez, akkor akármennyire van igazunk, mint békebontó állítatunk oda és semmi téren nem fogja siker koronázni tevékenységünket.[…]Higgyék el, ha valakinek nehéz, nekem nehéz ez azt önmegtagadást gyakorolnom.”1922. szeptember 18-án Magyarországot is felvették a Népszövetségbe, 1923 tavaszán pedig sikerrel igényelt nemzetközi kölcsönt az államháztartás egyensúlyának rendbetételéhez és a korona stabilizációjához.
Bethlen István, miniszterelnök (1921–1931) – Forrás: valasz.hu
A kisantant államok gyűrűjéből való kitöréssel és az elszigeteltség enyhítésével ezt követően is próbálkozott a magyar politikai vezetés. Gazdasági és politikai szempontok tették volna előnyössé a Szovjetunióval való kapcsolatfelvételt. A szovjet piac óriási lehetőséget jelentett volna a magyar agrártermékek eladásához, a politikai kapcsolatépítést pedig az indokolta, hogy a Szovjetunió sem ratifikálta a párizsi békeszerződéseket. Az ideológiai és politikai különbségeknek köszönhetően – valamint a kormányzó ellenkezése miatt – ez végül nem valósult nem. Nem járt sikerrel a Jugoszláviához való közeledés sem, amelyet az indokolt volna, hogy mindkét országnak határvitái voltak szomszédaival. Az ország pozícióját erősítette, hogy 1926-ban enyhítettek a kölcsönszerződés szigorú pénzügyi feltételein, egy évvel később pedig az ország katonai ellenőrzése is megszűnt. A külpolitikai vákumból való sikeres kitörés ugyanebben az évben, az Olaszországgal 1927. április 5-én kötött olasz-magyar barátsági szerződés aláírásával valósult meg. A Mussolini által irányított fasiszta olasz politika célja nyíltan a revízió volt. A szerződés hatására Bethlen István is szakított a négy évvel korábban megfogalmazott „beilleszkedési politikájával”. A magyar revíziós politika ars poetikája az ekkor elmondott beszédeiben így fogalmazódott meg: „Mi nem tartományokat vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. A mi esetünk nem Elzász-Lotharingia esete. A miénk Lengyelország esete. Németország lemondhatott egy tartományról, de mi fajunk egyharmadáról örökidőkre le nem mondhatunk. Ezt igazságul elfogadni nem tudjuk.[…]Ha valaki mellényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól gombolja be. Ezekre a határokra egy végleges békét felépíteni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöttek és a győzők az őrzők.[…]Nekünk más határokra van szükségünk.”
Nagy-Magyarországot formáló virágágyás a Szabadság téren. – Forrás: hvg.hu
1927 volt az az év, amikor a trianoni határok kérdése a nemzetközi sajtóban is újra felmerült. A brit sajtómágnáshoz, az arirsztokrata Lord Rothermere grófhoz kötődő Daily Mail című lapban Hungary’s Place in the Sun, azaz Magyarország helye a nap alatt címmel olyan cikk jelent meg, amely az európai béke megőrzése érdekében a trianoni határok békés revízióját szorgalmazta. Részletek a cikk szövegéből: „A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, melyet Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségek amúgy is szövevényes hálóját, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét. Az új közép-európai államok jelenlegi határai önkényesek és gazdaságtalanok. De van egy ennél súlyosabb vonzatuk is: igazságtalan voltuk folyamatos veszélyt jelent Európa békéjére. […]viszonylag kis változtatásokkal újra lehetne egyesíteni az anyaországgal kétmillió magyart abból a hárommillióból, akiket a trianoni béke idegen fennhatóság alá helyezett. A súrlódásokat úgy váltaná fel egy megkönnyebbült viszony, hogy a békemegállapodás fő vonalai érintetlenek maradnának, és nem változnának jelentősen Közép-Európa erőviszonyai sem. Úgy vélem, elérkezett az ideje annak, hogy a szövetséges hatalmak, amelyek aláírták az önkényesen megfogalmazott trianoni békeszerződést, az elmúlt hét év tapasztalatainak tükrében újra megfontolják a határok kérdését.” A részleges revíziót megfogalmazó cikk nagy nemzetközi visszhangott váltott ki, ugyanakkor a magyar reakciója felemás volt. A kormányzat tisztában volt azzal, hogy a teljes revízió – azaz minden elveszített terület visszaszerzése – az adott körülmények között irreális, a magyar közvélemény elvárása leginkább ez volt, így a Rothermere akciót a többség legfeljebb kezdetnek tekintette, nem pedig a magyar revíziós politika betetőzésének.
Lord Rothermere brit sajtómágnás és politikus határkorrekciós javaslata – Forrás: lexikon.adatbank.ro
A magyar kormányzat a katonai ellenőrzés alóli 1927-es felszabadulását követően hozzákezdett a hadseregfejlesztésben tapasztalható elmaradások lefaragásához. Bővítette az ország honvédségének létszámát és növelte a hadsereg tüzérségi erejét. Az országban gyárott fegyverek és lőszerek mellett pedig Olaszországtól vásárolt páncélos harckocsikat. A gazdasági válság hatására, az új európai politika vezető államává Németország vált, amely kétoldalú kereskedelmi szerződésekkel erősítette pozícióját Kelet-Közép és Dél-Kelet Európában. A határviták békés rendezésének politikáját hirdették a brit politikusok is. Az 1933-ban, angol és olasz diplomaták által konkrét formába öntött, négyhatalmi paktum előkészítésekor abban már a magyar többségű határmenti területek visszaadása is felmerült. A szöveg végső verziója ugyan csak általánosságban beszélt a revízióról és a szerződés végül sosem lépett életbe, mégis, a revíziós politika fontos állomása számított.
A salgótarjáni revíziós emlékmű, a „Magyar Feltámadás barlangja” – Forrás: fortepan.hu
A revíziós politika „élharcosává” 1933-as hatalomra kerülésétől Adolf Hitler, és az általa vezetett Németország vált. A Führer úgy vélte, hogy magyar-német érdekazonosság egyelőre kizárólag Csehszlovákiával szembeni politikában áll fenn. A harmincas évek közepén kezdett az európia politika ismét két nagy csoportra osztódni. 1935-ben írták alá a szovjet-francia szerződést, egy évvel később pedig a Németországot, Olaszországot és Japánt tömörítő Antikomintern paktumot. Adolf Hitler 1936-ban bevonult a rajnai demilitarizált övezetbe. Mivel a német revíziós politika következő állomásának Csehszlovákiát tartotta ismét felmerült a magyarokkal való együttműködés lehetősége. A Darányi Kálmán miniszterelnökkel 1937-ben, majd Horthy Miklós kormányzóval és Imrédy Béla miniszterelnökkel 1938-ban lebonyolított németországi találkozókon Hitler Magyarországtól az agresszor szerepét várta el. Ezt a magyar politikusi delegáció minden alkalommal elutasította Csehszlovákia erősebb haderejére hivatkozva.
A müncheni egyezmény aláírói – Forrás: hungarian.ruvr.ru
Nagybritannia, Franciaország, Olaszország és Németország képviselői 1938. szeptember 29-én írták alá a müncheni egyezmény. A szerződés értelmében csehszlovákia északi- és nyugati – többségében németek által lakott szudétanémet sávja – Németországhoz került. Olasz nyomásra került be a szerződés záradékába, hogy a csehszlovák és a magyar kormány is egyezzen meg a vitás kérdésekről. Ha pedig ez három hónapon belül sem sikerülne, akkor ismét négyhatalmi döntés fog majd dönteni a magyar kisebbség jövőjéről.
A magyar-csehszlovák tárgyalások Komáromban kezdődtek 1938. október 9-én. A Kánya Kálmán külügyminiszter által vezetett magyar delegáció a magyarlakta területek visszaadását, a szlovákság és a rutének által lakott területeken pedig névszavazás kiírását kérte. A szlovák fél ezzel szemben előbb csak a magyar kisebbség autonómiájának biztosítását, majd pedig – kizárólag – Csallóköz átadását ajánlotta fel. Végül legfeljebb 11 300 négyzetkilométer átadásába mentek volna még bele. Pozsony, Ungvár, Munkács és Kassa jövőbeni hovatartozásának kérdése viszont olyan mértékben megosztotta a két felet, hogy a tárgyalások végül megszakadtak. Münchentől eltérően, az akkori döntnökök közül Franciaország és Nagybritannia végül a határozatban mégsem kívántak részt venni, így a magyar-csehszlovák határvitát kizárólag olasz-német döntöbíráskodás zárta le.
Az első bécsi döntés aláírása a Belvedere-palotában – Forrás: dunaharasztima.hu
Az 1938. november 2-án, az osztrák főváros Belvedere-palotájában kihirdetett úgynevezett 1. bécsi döntés 11 900 négyzetkilométert csatolt Magyarországhoz, amelyen több mint 1 millió lakos élt. Az 1941-es magyar statisztika szerint a lakosság 84%-a volt magyar, míg az 1930-as csehszlovák statisztika szerint 57%-ának volt magyar anyanyelve. A döntés Pozsonyt és Nyitrát ugyan Csehszlovákiánál hagyta, de magyarországhoz került Kassa, Ungvár, Komárom, és Munkács is. A döntés fogadtatása felemás volt. A csehszlovák delegáció – ahogy ez sejthető volt – igazságtalanságnak tartotta a rendezést, de nem volt maradéktalanul elégedett a magyar közvélemény sem. Maga, Bethlen István miniszterelnök is csalódottságának adott hangot, amit a magyar közvélemény többségének véleménye is erősített. A magyar társadalom lehetőleg még ennél is többet szeretett volna visszakapni.
Horthy Miklós bevonulása Kassára, 1938. november 11. – Forrás: mult-kor.hu
Magyar katonák fogadása Ipolyságon – Forrás: magas-tatra.info
A visszacsatolás eufóriában és örömmámorban zajlott le. A magyar társadalom felszabadulásként élte meg az eseményt. Csak pár incidens árnyékolta be a bevonulást, és ezek sem a fegyveres alakulatok, hanem a kivonuló csehszlovák hadsereg és a cseh-közigazgatás, valamint a magyar lakosság közt zajlottak le. A falvak népe díszkapukat ácsolt a bevonuló magyar bakák fogadására, a nagyobb városokba pedig a kormányzó, Horthy Miklós – fehér lován – személyesen vonult be. A Felvidék ismételt „birtokba vételekor” ünnepi beszédek és szónoklatok hangzottak el, a magyar katonákat a rendszerint éljenző és elérzékenyült lakosok virágcsokrokkal üdvözölték. Márai, aki a Pesti hírlap tudósítójaként részt vehetett a kassai bevonuláson, az 1938. november 11-i napra így emlékezett vissza: „[…]Horthy Miklós kormányzó leszáll lováról és fogadja Imrédy miniszterelnök tisztelgését. A kormányzó, mint mindig hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor, tengerészi díszegyenruháját viseli; az arca komoly és nyugodt, csak pillantásában, éles sugarú, tiszta, határozott nézésében van valamilyen fátyolos köd, a meghatottság köde. E pillanatban Kassa népe, az ünneplők és a névtelen közönség nem tud betelni a kormányzó nevének éltetésével. Ez a »Horthy! Horthy!« nem egyszerű üdvözlés; ez a pillanat, amikor egy nép üdvözli szabadítóját, s utoljára így talán csak Rákóczi Ferencet üdvözölte Kassa és Felső-Magyarország népe az utcákon. […]Horthy Miklós ott állt a ledöntött kassai Honvéd-szobor talapzata előtt, s birtokba veszi a felszabadított várost.”
Magyar csapatok Rozsnyón – Forrás: mek.oszk.hu
Az első bécsi döntés a trianoni békeszerződésben rögzített határok első korrekciója volt. A Felvidék déli sávjának visszatérését a magyar országggyűlés az 1938. évi XXXVIII. számú törvénycikkel iktatta törvényei közé.
Tudod, hogy a saját sörkészítés házilag kevés erőfeszítéssel és költséggel állítható elő? És hogy milyen felszerelés szükséges a házilagos sörfőzéshez? Az a néhány dolog, ami kell a sörkészítés házilagos kifőzéséhez, megtalálható a legközelebbi vaskereskedés üzletben.
Egy 35-40 literes műanyag vödör fedővel. Műanyag cső 2 méter hosszú 12 darab 2 literes műanyag palack Sűrűségmérő
Hozzávalók a sörkészítés házilagos megoldásához: Malátakivonat 1,5 kg 1 kávéskanál élesztő ezt általában a malátával adják, belekeverve. Cukor 1,5-1,7 liter Víz
Még jobb sört kapunk, ha 2 szeres mennyiségű malátakivonatot használunk és semmilyen cukrot nem teszünk bele. Igaz ez növeli a költségeket, de gazdagítja a sör ízét. Az így elkészült sör mennyisége kb. 23 liter lesz.
Sörkészítés házilag: Öntsünk 10 liter hideg vizet a műanyag vödörbe. 7 liter vizet forraljunk fel. A forró vízhez adjuk hozzá a maláta kivonatot és keverjük össze. Hagyjuk állni 20 percig. Adjuk hozzá a cukrot és kevergessük, amíg fel nem oldódik. Amikor feloldódott, akkor öntsük a műanyag vödörbe, a tíz liter hideg vízhez. Fedjük le a fedővel lazán, hogy a termelődő gázok ki tudjanak jönni (így nem kell kotyogót használni). A környezeti hőmérséklettől (16-24 °C) függően a sör 6-10 nap múlva kész. A sörkészítés házilagos megoldásánál sűrűségmérővel ellenőrizhetjük a sört, sötét söröknél (1,008) míg a könnyű söröknél (1,010-1,015) sűrűséget mérhetünk. Ha nincs sűrűségmérőnk, akkor kóstolással ízleljük meg a sört (ez itt most nem édes ízű).
A sörkészítés házilag következő lépése a palackozás: Állítsuk a műanyag vödröt egy masszív asztalra a 12 db 2 literes palackot pedig tegyük a földre. 2 teáskanál cukrot tegyünk minden palackba. Fontos, hogy ne mozgassuk a sört a palackozás ideje alatt. Ahogy töltjük az üvegeket, vigyázzunk, hogy a műanyag cső az palack alján legyen, hogy elkerüljük a habzást. A palackot ne töltsük meg teljesen, (csak 90%-ig) hagyjunk minden palackban légteret és csavarjuk rá a kupakokat. Azután minden palackot rázzunk fel, hogy a cukor feloldódjon az alján.
A sörkészítés házilag következő lépése a tárolás, érlelés: Az első néhány (2-3) napig állítsuk meleg helyre, majd tároljuk sötét hűvös helyen. A sör a palackozás utáni néhány napon belül javulni fog, vagyis még érik. A palackozástól számítva 5-6 nap után fogyasztható.
A sörkészítés házilag nagyon egyszerű, érdemes kipróbálni.
