A magyar tárcavezető értékelése szerint az európai gazdaság és versenyképesség javulásához, megerősödéséhez az orosz természeti erőforrások és az európai magasan fejlett technológiák párosítására van szükség.

Véleménye szerint a globális kihívásokra csak akkor van megoldás, ha megállapodás jön létre a transzatlanti közösség és Oroszország között, így sikerült tető alá hozni például az iráni nukleáris megállapodást. Mivel alighanem a jövőben is lesznek komoly globális kihívások, fenn kell tartani a pragmatikus és ésszerű együttműködés lehetőségét – mutatott rá.

Szijjártó Péter kitért arra: Magyarország és Oroszország közös célja a kétoldalú kereskedelmi forgalom csökkenési ütemének lassítása, megállítása, majd a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok növekedési pályára állítása. A magyar-orosz kereskedelmi forgalom tavaly 47 százalékkal csökkent, idén eddig 25 százalékkal, magyar vállalatok pedig 4,5 milliárd dollár exportveszteséget szenvedtek el – emlékeztetett.

 

Mint mondta, ezért fokozzák a regionális együttműködést, a jövő héten újabb orosz megyével kötnek gazdasági együttműködési megállapodást. Emellett ösztönzik magyar vállalatok beruházásait Oroszországban, így Moszkva mellett hamarosan magyar húsüzem nyílik, egy takarmánygyár is létesül, a Richter gyógyszergyár pedig készen áll arra, hogy teljes gyártási folyamatba kezdjen Oroszországban. Kérdésre azt is elmondta: a felek arról is megállapodhatnak, hogy egy magyar cég is részt vehet az oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik stadionjának építésében.

A magyar külügyminiszter az energiabiztonságról szólva a diverzifikáció jelentőségét és Oroszország meghatározó szerepét hangsúlyozta a régió és Magyarország energiaellátásában. Mivel a diverzifikációt nehezíti, hogy Románia és Horvátország nem tesz eleget a kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a gázforgalmazást a hálózatok összekapcsolását biztosító interkonnektorokon keresztül, Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban megállapodott a gázbeszerzési szerződések meghosszabbításáról.

Kedvező fejleménynek ítélte azt is, hogy nemrég ismét összeült a NATO-Oroszország Tanács, hozzátéve, hasonló egyeztetésre lenne szükség a júliusi varsói NATO-csúcs előtt is.

Szergej Lavrov a sajtótájékoztatón egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy meg kell állítani a kétoldalú áruforgalom csökkenését, a Paks 2 projektre pedig Moszkva hosszú távú, stratégiai beruházásként tekint. A projekt megvalósítása hozzájárul Magyarország energiabiztonságához és gazdasági fejlődéséhez – vélekedett.

Az orosz külügyminiszter üdvözölte magyar vállalatok sikeres oroszországi működését, és azt is, hogy Magyarországon több orosz vállalat tevékenykedik.

Mint mondta, a megbeszélésen szó volt a migrációról, a terrorizmus elleni küzdelemről és Ukrajnáról is. Ukrajnáról szólva Szergej Lavrov felidézte, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nemrég úgy nyilatkozott: nincs stratégiai partnerség Oroszország és az EU között, ehhez a minszki megállapodások végrehajtása lenne szükséges, viszont nemcsak Oroszországnak, hanem Ukrajnának is eleget kell tennie a megállapodásban foglaltaknak. Vagyis az EU és Oroszország stratégiai partnersége Kijeven múlik, amely nem érdekelt ebben az együttműködésben – magyarázta az orosz külügyminiszter.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarország is azt szorgalmazza: minden fél tartsa be a minszki megállapodásokat. Az orosz tárcavezető egy az uniós szankciókra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: a korlátozásokat figyelembe véve tervezik meg a gazdaságpolitikájukat. “Csak a saját erőnkre számíthatunk” – jelentette ki.

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar álláspont szerint az uniós szankciókról nem lehet “fű alatt” dönteni. A szankciók felülvizsgálata nem lehet automatikus procedúra, hanem a lehető legmagasabb szinten, azaz a tagállamok vezetőinek kell megvitatniuk – mondta.

Szijjártó Péter ugyancsak kérdésre arról is beszélt, hogy “senkinek sem kell aggódnia” Szergej Lavrov budapesti látogatása miatt, “pláne nem a szövetségeseinknek”, ahogyan Magyarország sem aggódik, amikor más európai országok egyeztetnek Oroszországgal.

Mindkét miniszter sürgette, hogy az Európai Bizottság objektíven véleményezze az energetikai beruházásokat. A magyar miniszter közölte: a bizottság kifogásolta a Déli Áramlatot, az Északi Áramlat 2 tervet viszont támogatja, holott mindkettő megkerüli Ukrajnát, viszont a projektben más vállalatok vesznek részt.

Forrás: InfoRádió / MTI

Magyarország nem akar az európai egység megbontója lenni – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Kikérjük magunknak, határozottan, élesen és hangosan, azokat a vádaskodásokat, szánalmas próbálkozásokat, amelyek minket az európai egység valamifajta megbontójaként próbálnak leírni, csak azért, mert egy pragmatikus együttműködésre törekszünk Oroszországgal. Ráadásul, aki ismeri valamennyire Közép-Európát, az tudja, hogy itt egy ország nem engedheti meg magának, hogy ne legyen kapcsolatban Oroszországban” – fogalmazott a külügyminiszter.

Hosszútávon az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti gazdasági együttműködés lehetőségét fenn kell tartani – mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: egyre inkább úgy tűnik, hogy a Visegrádi Négyek adják az unió gazdasági növekedésének motorját.

„Az itteni országok végrehajtották azokat a strukturális reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gazdaságuk versenyképes legyen. Az látszik, hogy az európai növekedés jelentős része innen jön ki, az európai gazdaság gerincoszlopát adó, modern német gyáripar hátországát a visegrádi országok adják, tehát ez egy jóval sokrétűbb együttműködés, mint hogy uniós érdekképviseletre akarnánk szűkíteni.”

A Visegrádi Négyek az Európai Unió legszorosabb politikai típusú együttműködése, így a magyar külpolitikai gondolkodás fókusza – mondta Szijjártó Péter.

„A visegrádi együttműködés olyan erőforrása Magyarországnak és a másik három barátunknak, amelyhez fogható integráció az Európai Unión belül jelenleg nincs. Ez óriási erőforrás, nem üres frázis, hogy együtt sokkal erősebbek vagyunk, mint lennénk külön-külön. Ennek vannak példái is a múltból, a kohéziós forrásoktól kezdve a migrációs kérdéseken át egy sor olyan ügyben tudtunk konkrétan együttműködni, amelyekben aztán az európai álláspontot is sikerült a magunk javára fordítani, vagy legalábbis számunkra kedvező irányba formálni” – hangsúlyozta a miniszter.

A Visegrádi Négyek számára a menekültválság mellett a legfontosabb kérdések az ENSZ reformja és főtitkárválasztása, valamint a mindennapos gazdasági együttműködésre vonatkozó ügyek.

2013 vége óta minden egyes Európai Uniós országok közötti gázvezetéknek alkalmasnak kellene lennie a kétirányú szállításra. Ennek a feltételnek azonban sokan a mai napig nem felelnek meg – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Romániával és Horvátországgal összekötő gázvezetékein mi tudunk gázt forgalmazni oda, ők nem tudnak ide, mert nem hajtották végre azokat a beruházásokat, amelyekre a két- és többoldalú nemzetközi kötelezettségeik felszólították őket. Mindaddig, amíg ezeket a szabályokat nem tartjuk be Európában, közösen, addig nehéz azt mondani, hogy függetlenítsük magunkat az orosz energiaforrásoktól” – jelezte.

A Déli Áramlat vezeték terveit az unió azért vette le a napirendről, mert az megkerüli Ukrajnát – ám az Északi Áramlat II. sem érinti az ukránokat – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

„A közép-európai energiabiztonsághoz jelentősen hozzájáruló Déli Áramlat gázvezetéket azért nem lehetett megépíteni, mert az Európai Bizottság szerint nem lehet olyan vezetéket építeni, amelyik megkerüli Ukrajnát. Az Északi Áramlat II. is megkerüli, csak más cégek csinálják. Orosz szempontból ezzel nem kell foglalkozni, mert úgy vannak vele, ha az EU nem szól, akkor nem szól, viszont mi uniós tagként fel kell, hogy hívjuk a figyelmet, hogy a kettős mérce mégsem járja” – jegyezte meg Szijjártó Péter.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás szerinte az egyik legforróbb téma, ami az unió asztalán van.

„Van egy vita, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás jó lesz Európának vagy sem. Ez a vita mindaddig elméleti, amíg nincs egy kitárgyalt szöveg. Az EU és Kanada között van ilyen, le is zárták a tárgyalásokat, a kanadai miniszterelnök szeptember-októberben Brüsszelbe látogat, ahol aláírják ezt a megállapodást, ha a bizottság előterjesztésére a tanács erre felhatalmazást ad. Utána európai parlamenti és nemzeti parlamenti ratifikáció-sorozat kezdődik. Ezt a megállapodást már vizsgáljuk, kétségtelenül rendkívül ambiciózus, és meg fogjuk vizsgálni az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodást, amennyiben lesz olyan” – számolt be a tárcavezető.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar-amerikai gazdasági együttműködés egy sikersztori, így Magyarország akár jól is járhat a szabadkereskedelmi megállapodással.

„Azt viszont határozottan képviseljük már most, hogy ez egy olyan vegyes rendelkezésűnek nevezett megállapodás lesz, amelynek hatálybalépéséhez a nemzeti parlamentek ratifikációja szükséges. Ez szerintünk vitán felül áll: csak akkor léphet hatályba, ha az uniós nemzeti parlamentek mindegyike ratifikálta.”

Szijjártó Péter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a génmanipulált élelmiszerek mellett több olyan vitás pont is van, amelyben nehezen közelednek az álláspontok.

Forrás: inforadio.hu

A Nature neves tudományos lap portálján szerdán közzétett cikk szerint nagyon különleges dolgot fedezhettek fel Debrecenben: a természet ötödik alapvető kölcsönhatását. Kísérleti eredményeiket világszerte próbálják majd megismételni – áll az MTA honlapján.

Krasznahorkay Attila és munkatársai egy elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálták a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párokat, és az előrejelzésekhez képest olyan eltérést tapasztaltak, amit a jelenlegi magfizikai ismeretek alapján nem lehet értelmezni.

A megfigyelés ugyanakkor összhangban van egy új, kis tömegű semleges részecske feltételezésével, aminek a tulajdonságai egyeznek a sötét fotonéval. A sötét fotont a sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatás leírására vezették be.

A magyar kutatók kísérlete felkeltette a nemzetközi tudósközösség figyelmét, azonban azt gyanítják, hogy nem sötét fotont sikerült kimutatni, hanem egy új, ötödik erőt, vagyis a gravitáción, az elektromágneses kölcsönhatáson, az erős és a gyenge magerőn kívül a természet ötödik alapvető kölcsönhatását.

A bejelentésre felbolydult a fizikus közösség és világszerte független méréseket fognak elvégezni nagy hírű laboratóriumok, hogy a debreceni MTA Atomki megfigyeléseit megerősítsék vagy megcáfolják.

Krasznahorkay Attila az mta.hu-nak elmondta: kísérletükben a sötét kölcsönhatás közvetítő részecskéjét, a sötét fotont keresték. Valójában ez egy ötödik erő, az úgynevezett sötét erő felfedezését jelentené, aminek a kutatása jelenleg nagy erőkkel folyik a világ nagy részecskefizikai laboratóriumaiban.

“Méréseinket természetesen mi is folytatni fogjuk az MTA Atomki új Tandetron gyorsítójánál egy új elektron-pozitron spektrométer segítségével. Az atommag tartalmazza az összes eddig ismert kölcsönhatást, sőt valószínűleg az eddig ismeretlen ötödik kölcsönhatást is. Ez biztosítja, hogy erre az új kölcsönhatásra további információkat szerezzünk” – mondta Krasznahorkay Attila.