A világ leghosszabb, 57 kilométeres vasúti alagútját nyílt meg ma (szerdán) Svájcban. Az Alpok alatt húzódó alagúton elsőként áthaladó vonat ezer utasát sorsolással választották ki a svájciak közül.
A Szent Gotthard-alagút ünnepélyes felavatásán a Svájci Szövetségi Tanács mellett számos európai vezető, köztük Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Matteo Renzi olasz miniszterelnök, valamint a politikai és a gazdasági élet sok kiválósága is részt vett. A politikusok ki is próbálták az alagutat, melyet előtte megáldott egy katolikus pap, egy protestáns lelkész, egy rabbi és egy imám is.
Az Alpok alatt húzódó alagúton elsőként áthaladó vonat ezer utasát sorsolással választották ki a svájciak közül. Ezzel a szimbolikus gesztussal köszönte meg a svájci kormány és a vasúttársaság a lakosságnak, hogy adójával és majdnem negyedszázaddal ezelőtti népszavazási döntésével lehetővé tette az építkezést.
Alexander Dobrindt német szövetségi közlekedési miniszter “az országok közötti közlekedés történelmi jelentőségű projektjének” nevezte az Alpoktól északra és délre elterülő ipari központokat és településeket összekötő alagutat.
57,1 kilométeres hosszával a Szent Gotthárd-alagút a világ leghosszabb vasúti alagútja. Ugyanis az eddigi csúcstartók, a Csalagút 50,5 kilométeres, a Japánban lévő Szeikain-alagút pedig 53,8 kilométer hosszú.
A kizárólag Svájc által finanszírozott beruházás összköltsége elérte a 10,9 milliárd eurót, azaz a 3,5 ezer milliárd forintot. Szintén csak összehasonlításképpen: 2012-ben ennyibe került a londoni olimpia is.
Az építési munkálatok 17 évig tartottak, napi 24 órában, három nyolcórás műszakban. Több mint 2600-an dolgoztak az építésen, közülük kilencen vesztették életüket a munkálatok során.
Összesen 13,3 millió köbméter földet ástak ki, ötször annyit, mint a Gízai piramisoknál.
A tervek szerint naponta 50 személyvonat megy át az alagúton. Átlagosan 20 perc alatt teszik majd meg az 57,1 kilométeres távot.
Bekísérte a Hargita megyei rendőrség Tőke Ervint, a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai polgármesterjelöltjét, amiért pénteken délután felvonta egy a város főterén felállított zászlórúdra a székely zászlót – közölte a párt.
Amint Tőke Ervin az MTI-nek elmondta, az EMNP mindössze egy négyzetméternyi területet bérelt a várostól a zászlórúd számára, és építési engedélyt kapott a hivataltól zászlórúd felállítására. A városháza közrendi bizottsága azonban kedvezőtlenül véleményezte a péntek délutánra már meghirdetett zászlófelvonási ünnepséget, Jean-Adrian Andrei prefektus pedig megtámadta a bíróságon a zászlórúd elhelyezésére vonatkozó építési engedélyt.
Tőke Ervin közölte: mind az építési engedély elleni prefektusi óvásról, mind pedig a zászlófelvonási ünnepség tiltásáról pénteken délelőtt szerzett tudomást. Hozzátette, a rendőrségről többször is felhívták, és figyelmeztették, hogy nem tarthatja meg a rendezvényt. A téren összegyűlt emberekkel ezért közölte, hogy a ceremónia elmarad, de a zászlót felvonta, mert jogértelmezése szerint csak a bíróság függesztheti fel egy építési engedély érvényességét.
Bírság
A jelen lévő rendőrök ezt követően igazoltatták, majd bekísérték a rendőrségre, a zászlót pedig levették, és „bűnjelként” elvitték. Az egyik közösségi portálon közzétett filmfelvételen látszik, hogy a rendőrök a jelenlévők bekiabálásai közepette távolítják el a székely zászlót. A politikus elmondta, miután bekísérték a rendőrségre, jegyzőkönyvet állítottak ki, de megtagadta az aláírását és átvételét, ezért nem is tudja, hogy pontosan mekkora összegű bírságot róttak ki rá.
Az EMNP csíkszeredai önkormányzati képviselői 2013 februárjában vontak fel nagy méretű székely zászlót a város főterén. A zászlóállítás per tárgyát képezte, de Tőke Ervin közlése szerint a lobogót még az ítélethirdetés előtt levették a korábbi helyéről, mert pünkösdkor épp oda állították fel a bérmáló Márton Áron püspököt ábrázoló szoborcsoportot. Hozzátette, nem kampányrendezvénynek tervezték a zászló újbóli felvonását. Április 20-án kérte és kedden kapta meg az építési engedélyt a zászlórúd felállításához, az azóta eltelt időre azért volt szükség, hogy kössön meg a zászlórúd rögzítésére öntött beton.
A csíkszeredai polgármesteri tisztségre hat jelölt pályázik a vasárnapi választáson, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Ráduly Róbert, illetve a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Somay Péter.
Az RMDSZ is tiltakozott
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé az esemény kapcsán. „Határozottan felszólítjuk a hatóságokat, hogy ne éljenek vissza hatalmukkal!” – idézte az RMDSZ hírlevele Kovács Pétert, a párt ügyvezető elnökét. Kovács Péter ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy a csíkszeredai zászlófelvonásra 48 órával a választás előtt került sor. Úgy véli: ha valakinek nem a kampány, hanem az a célja, hogy Csíkszereda központjában székely zászló lobogjon, az a felvonására nem ezt az időpontot választja.
Bernd Storck az ausztriai kerethirdetéskor (Fotó: Koncz György)
Bernd Storck szövetségi kapitány kedd kora délután kihirdette, melyik 23 labdarúgó utazhat el Franciaországba, a június 10-én kezdődő Európa-bajnokságra. A legnagyobb meglepetést az abszolút újonc Bese Barnabás beválogatása keltette. Gera Zoltánnak és Elek Ákosnak zöld utat adtak az orvosok, mindkét rutinos játékos ott van az Eb-keretben.
Bernd Storck az ausztriai kerethirdetéskor (Fotó: Koncz György)
A MAGYAR VÁLOGATOTT 23 FŐS KERETE KAPUSOK:Király Gábor (Haladás), Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig) VÉDŐK:Bese Barnabás (MTK), Fiola Attila (Puskás Akadémia), Guzmics Richárd (Wisla Kraków), Juhász Roland (Videoton), Kádár Tamás (Lech Poznan), Korhut Mihály (DVSC-Teva), Lang Ádám (Videoton) KÖZÉPPÁLYÁSOK: Elek Ákos (DVTK), Gera Zoltán (Ferencváros),Kleinheisler László (Werder Bremen), Lovrencsics Gergő (Lech Poznan),Nagy Ádám (Ferencváros), Pintér Ádám (Ferencváros), Stieber Zoltán(Nürnberg) TÁMADÓK: Böde Dániel (Ferencváros), Dzsudzsák Balázs (Bursaspor),Németh Krisztián (al-Garafa), Nikolics Nemanja (Legia Warszawa), Priskin Tamás (Slovan Bratislava), Szalai Ádám (Hannover) Szövetségi kapitány: Bernd Storck
A KIMARADÓK: MegyeriBalázs (Getafe), Gyurcsó Ádám (Pogon Szczecin),Kocsis Gergő (Puskás Akadémia), Korcsmár Zsolt (Vasas), Sallai Roland(Puskás Akadémia),Vida Máté (Vasas).
A MAGYAR VÁLOGATOTT 23 FŐS KERETE KAPUSOK:Király Gábor (Haladás), Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig) VÉDŐK:Bese Barnabás (MTK), Fiola Attila (Puskás Akadémia), Guzmics Richárd (Wisla Kraków), Juhász Roland (Videoton), Kádár Tamás (Lech Poznan), Korhut Mihály (DVSC-Teva), Lang Ádám (Videoton) KÖZÉPPÁLYÁSOK: Elek Ákos (DVTK), Gera Zoltán (Ferencváros),Kleinheisler László (Werder Bremen), Lovrencsics Gergő (Lech Poznan),Nagy Ádám (Ferencváros), Pintér Ádám (Ferencváros), Stieber Zoltán(Nürnberg) TÁMADÓK: Böde Dániel (Ferencváros), Dzsudzsák Balázs (Bursaspor),Németh Krisztián (al-Garafa), Nikolics Nemanja (Legia Warszawa), Priskin Tamás (Slovan Bratislava), Szalai Ádám (Hannover) Szövetségi kapitány: Bernd Storck
A KIMARADÓK: MegyeriBalázs (Getafe), Gyurcsó Ádám (Pogon Szczecin),Kocsis Gergő (Puskás Akadémia), Korcsmár Zsolt (Vasas), Sallai Roland(Puskás Akadémia),Vida Máté (Vasas).
Érdekesség, hogy Bese Barnabás személyében egy abszolút újonc is ott lesz Franciaországban, az MTK védője még sohasem lépett pályára az A-válogatottban.
„Fontos volt, hogy Bese több pozícióban is tud játszani – indokolt Storck, aki elsősorban Fiola tartalékjaként számít a jobbszélsőként is bevethető fiatal MTK-játékosra. – Nem aggódom amiatt, hogy Besének még nincs felnőttválogatott mérkőzése. Sajnos nem mindenkinek tudtam lehetőséget adni a felkészülési meccsek során, így neki sem. Gyurcsó Ádám játszott Elefántcsontpart ellen, de neki más a posztja, mint Besének. A tudása felől semmi kétségem, az edzéseken bizonyított, erősségünk lesz. A jövőben Gyurcsóval is számolok, de a támadó pozíciókban már elegendő játékosunk volt, míg a védelemben nem.”
„Nagyon jó! – válaszolta az mlsz.hu-nak a pálya jobb oldalán több poszton is bevethető Bese Barnabás arra a kérdésre, hogy milyen érzés a nevét az utazó keret listáján látni. – Be kell vallanom, nem számítottam rá, hogy bekerülök a keretbe, bár az is igaz, hogy mélyen legbelül nem adtam fel a reményt. Már akkor nagyon örültem és büszke voltam, amikor először hívott meg a kapitány a keretbe, azóta csak arra koncentráltam, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek az edzéseken. Nagyon örülök, hogy sikerült meggyőznöm a szakmai stábot, és ott lehetek Franciaországban. Amikor Elefántcsontpart ellen nem léptem pályára, azt hittem, eldőlt a sorsom, és nem leszek a keret tagja, ezért is örömteli meglepetés a mai hír.”
„Természetesen tisztában vagyok vele, hogy nem rólam fog szólni ez az Eb, de az biztos, hogy ha megkapom a lehetőséget, akkor szeretnék élni vele! Így továbbra is maximális erőbedobással készülök – most még Németország ellen, ahol remélem, hogy a pályán is bemutatkozhatok a csapatban” – tette hozzá Bese.
Ami a sérülteket és a betegeket illeti, megtudtuk: a csapatorvosok hétfőn bólintottak rá például a betegséggel küszködő Gera Zoltán szerepeltetésére.
„Meg kellett vizsgálnunk, milyen állapotban vannak a sérültjeink. Nagyon örülök neki, hogy a kérdéses játékosok esetében zöld lámpát kaptam, beszéltem is velük, így aki velünk tart, az mind készen áll a bevetésre” – tette hozzá a kapitány.
A LEGTÖBB JÁTÉKOST A FRADI ADJA A KERETBE
Az Eb-re utazók között 12 NB I-es játékos található, 11-en légiósok. Ahogy azt várni lehetett, a legtöbb labdarúgót a Ferencváros adja (Böde, Dibusz, Gera, Nagy Á., Pintér), a zöld-fehér együttes mellett a Videotonból (Juhász, Lang) és a Lech Poznanból (Kádár, Lovrencsics) van egynél több játékos Storck csapatában. További érdekességek itt!
„Hogy mi lenne a három kívánságom az Eb-re? Az első, hogy a szurkolóink elégedettek legyenek. Szeretnénk továbbá úgy játszani, ahogyan megmutattuk a selejtező során. A harmadik kívánságom pedig az lenne, hogy a csapat együtt épüljön tovább, hogy legyen esélyünk kijutni az oroszországi világbajnokságra.”
Ami a további programot illeti, a csapat szerdán kettőt edz még Ausztriában, csütörtök délután Salzburgból Németországba, Dortmundba utazik, pénteken pedig Gelsenkirchenben gyakorol.
„Azt még nem tudjuk pontosan, hogy szombaton kik játszhatnak Németország ellen, vannak, akik még nem százszázalékosak, de az Eb-re ők is felépülnek – jövendölte Storck – Nehéz feladat lesz, de én választottam. Azért akartunk Németországgal játszani, mert meg akarjuk nézni, hogyan és mennyit fejlődtünk. A Horvátország és Elefántcsontpart elleni meccseken látható volt, hogy jó színvonalat képviselünk, a helyzeteink is megvannak. Ezt szeretnénk a németek ellen is megmutatni.”
A világbajnok Németország elleni felkészülési mérkőzés szombaton 18 órakor kezdődik.
Image: MAU-03777067, Hotel rooms, businesswoman, bed, lie, Laptop, falls asleep, detail Series, hotel, 30-40 years, woman, outfit, vacationer, tourist, hotel guest, computers wearable, overtiredness, Exhaustion, overwork, tiredness, exploited, Workaholic, vacation, leisure time, closing time, Lifestyle, hotel stay, business trip, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit line: profimedia.hu, Mauritius
Mi a munkamánia?
Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy valaki képtelen abbahagyni a munkát. Olyan függőség, amelyben a munka szenvedéllyé válik, háttérbe szorítva az illető magánéltét, társas kapcsolatait. Sokan és sokféleképpen próbálták megérteni a munkamániás emberek viselkedését. Az egyik legelfogadottabb teória szerint, a munkától való függőség egyfajta „megküzdési stratégiaként” (ún. coping strategy) alakul ki. Ha a munka válik az illető életének értelmévé, legfontosabb tevékenységgé és sikerforrássá, akkor időlegesen nem kell szembenéznie az érzelmi problémáival, az érzelmek kifejezésének nehézségével, az alacsony önértékeléssel vagy azzal, hogy az illető képtelen meghitt kapcsolatok kialakítására. A munkamániának aktív és passzív formáját különböztetik meg a szakemberek.
Képek forrása: Profimédia
Az aktív és a passzív munkamánia
Az aktív munkamániás számára általában élvezet a munka, de nem örömteli tevékenység. 10-12 órát dolgoznak, gyakran pihenés nélkül, és úgy érzik, odaadásuk díja az elvégzett munka önmagáért való sikere, ám munkájuk gyümölcsét képtelenek élvezni. Rendkívüli állóképesség jellemzi őket. Szinte kényszeresen munkájuk megszállottjai s gyakori, hogy korábban is szenvedtek valamilyen függőségtől.
A passzív munkamániás számára a munka már nem jelent örömet, inkább elkeseredett küzdelem a tennivalókkal. Szorong, hogy az elvégzett munka nem megfelelő, nem tökéletes s önmagát annyira alulbecsüli, hogy képtelen kiadni kezéből a tennivalókat. Szakemberek szerint a passzív munkamániás viselkedése talán könnyebben kezelhető. Az aktív és passzív munkamánia is sikeresen kezelhető, ha az illető tud segítséget kérni és elfogadni. Megfelelő pszichoterápiával, a stresszoldás elsajátításával, segítő családi és baráti kapcsolatokkal, ha szükséges gyógyszeres kezeléssel a gyógyulás elérhető.
A munkamánia tünetei
A munkamánia tünetegyüttesként jelenik meg, nem önálló betegségként. Mivel a munkamániás életének központjában a munka áll, egész életvitelét a munkának rendeli alá. Egyre többet dolgozik, egészen a lelki és testi kimerülésig, terhelhetőségének végső határáig. Mivel a munkamániás képtelen feltöltődni, regenerálódni, általában súlyos kimerüléses tünetekkel kerül orvoshoz. A férfiak általában veszélyeztetettebbek mint a nők, hiszen hagyományosan ők „vadásznak”. Lelki alkatuknál fogva az érzelmi kapcsolatokat könnyebben feláldozzák a munkamánia oltárán. Ugyanakkor nők is válhatnak munkamániássá, közép- vagy felsővezetőkként, akár háziasszonyként is.
Lelki tünetek: nyugtalanság, alvászavar, fáradtság, örömtelenség és hangulatzavar, dühkitörések, csökkent teljesítmény és figyelemzavar stb.
Szervi tünetek: általában pszichoszomatikus tünetek. Fejfájás, emésztési zavar, allergia, tic, mellkasi fájdalom, szédülés stb.
Hogyan kezeld a munkamániát?
Összegyűjtöttük számodra azokat a tanácsokat, amelyek abban segítenek, hogy úrrá lehess munkamániádon.
Ülj le egy bizalmasoddal vagy szakemberrel és próbáld elemezni azt, vajon milyen célt szolgál életedben a munkamánia? Mit akarsz a „munkába meneküléssel” megúszni, elkerülni?
Állíts össze egy új napirendet! Igenis fejezd be a munkát időben még akkor is, ha félbe kell hagynod valamit.
Erősítsd magad abban, hogy részt vegyél korábban általad elhanyagolt szabadidős programokon. Nehéz társaságba menned vagy egy hobbinak hódolnod? Keress hozzá partnert a családodban és a barátaid között!
Érdemes tervet készítened arra, hogyan szakítsd meg a „mókuskereket”: például áldozz időt régóta elmulasztott tevékenységekre, kísérd el barátnődet vásárolni vagy olvass mesét a gyereknek!
Keress bizalmast, támogatót családod, barátaid körében és kérd meg őt, hogy 2-3 hetenként adjon visszajelzést fejlődésedről.
Ha munkamániás viselkedéseden mégsem sikerül változtatnod, vagy újabb függőségre „cserélnéd” pl. túlhajtott sportolás, játékszenvedély stb., akkor mindenképpen kérd szakember segítségét.
Mai rovatunkban arról a ritkán emlegetett és érdekes módon kialakult szólással fogunk foglalkozni melynek a címe: Felült Lackó. Ezt fogjuk most elemezni a Mi fán terem című könyv segítségével. Elmondja Hargitai István.
A húshoz keverd hozzá az igen apróra vágott hagymát és zúzott fokhagymát. Szórd hozzá az összes fűszert, a tojásokat, sót, az előzetesen beáztatott zsemléket kinyomkodva. Keverd jól össze. A SZALONNÁT FEKTESD EGY BAMBUSZ- TÁNYÉRALÁTÉTRE, SZOROSAN EGYMÁS MELLÉ. Terítsd el egyenletesen rajta a darált húst, majd tedd bele a hosszúkásra vágott kemény sajtot. VÉGÜL A BAMBUSZ SEGÍTSÉGÉVEL SZOROSAN TEKERD FEL. 190C fokra előmelegített sütőrácson, vagy esetleg grillen süsd addig, amíg ropogósra pirul. 15 PERC UTÁN KENEGESD MEG EGY KEVÉS SÖRREL. Végül szórd meg egy kevés pirított hagymával a tetejét! Vágd karikákra és erős paprikával, BBQ-szósszal tálald!
Polgári fiúiskola természtrajz órája (Battonya), 1930 körül - Forrás: mek.oszk.hu
A hanganyag a vasárnapi adás után itt is meghallgatható.
A két világháború közötti oktatáspolitika mindvégig stratégiai ágazatnak számított. Legfontosabb célkitűzése a falusi lakosság értelmi színvonalának emelése volt, amit új népiskolák építésével, tanítók munkába állításával, művelődési házak és népfőiskolák létrehozásával kívántak elérni. Az oktatás kiemelt költségvetési támogatást kapott, ennek köszönhetően nőtt a polgári iskolák és a középiskolák száma is, az egyetemeken és a tudományos társulatokban pedig több – koruk legjobb tudósaihoz tartozó tanár tanított. Ebben az időben futott be a cserkészet, és a leventemozgalom is.
Polgári fiúiskola természtrajz órája (Battonya), 1930 körül – Forrás: mek.oszk.hu
A trianoni békeszerződésnek köszönhetően a lakosság 43%-a maradt az új országhatárokon belül, az iskoláknak viszont csak az egyharmada. Ebből a hiányból is fakadt, hogy a kormányzat legfontosabb célkitűzése a népiskolai program fejlesztése volt. A vallás-és oktatásügyi tárcát 1922–1931 között vezető Klebelsberg Kunó irányításával komoly népiskolai program indult. Mindenekelőtt a hiányzó iskolákat kellett pótolni és melléjük újakat felépíteni, másrészt a nebulókat felkészítő tanítóknak kellett megfelelő lakásokat létrehozni. Az 1927. évi VII. törvénycikk 3500 új tanterem és 1750 tanítói lakás felépítését határozta el, amiból 1931-re – pédátlan sikerként – az összes el is készült. A végig stabil anyagi ráfordításoknak köszönhetően a népiskolai program rendkívül sikeres volt: a népiskolák száma a kezdetei 1919–1920-as 5600-as számról 1937–38-ra elérte majdnem a 6900-at. Ez pedig közel 25%-os növekedést jelentett. Hasonló arányban nőtt a tanítók száma is, a kezdeti 16 500 főről a harmincas évek végére 20 150-re. A kis, falusi iskolák ugyanakkor a városi és nagyközségi iskoláktól abban is különböztek, hogy bennük a diákok többnyire osztatlan tantermekben, azaz leginkább egytantermes helységekben zsúfolódtak össze. A diákok számának növekedésével az egy tanítóra jutó diákok száma átlagban a korszakban 48–52 fő között mozgott. A népiskolai program sikerét aligha mutatja jobban az analfabetizmus csökkenése. Amíg a magyaroszági írástudatlanok aránya a korszak elején 33% volt, ez az arány 1920-ra lecsökkent 15%-ra, a harmincas évek végére pedig már 7%- alá. Ezzel Magyarország a korszak végére elérte a legfejlettebb nyugati államok első világháború előtti arányait, kelet szomszédaival összevetve pedig kirívóan jól szerepelt. A harmincas években az analfabetizmus Lengyelországban 23% volt, Romániában 42%, Jugoszláviában pedig több mint 45%.
Gróf Klebelsberg iskola (Domaszék, 1920-as évek) – Forrás: mek.oszk.hu
Az oktatásügy mindvégig stratégiai ágazat volt. Ennek célszerűsége mellett Klebelsberg Kunó vallás-és oktatásügyi miniszter az 1925. február 20-i – költségvetési vitában elhangzott – beszédében így érvelt. „Tisztelt Nemzetgyűlés! Szeretném a köztudatba belevinni, hogy a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországon a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bánatni nagy történelmi igazságtalanság.”A közoktatásra fordított pénz az állami bevételek 9–10%át tette ki. Ez a kiemelt finanszírozás megmaradt a Klebelsberget váltó, – történészként is elismert – Hóman Bálint miniszterelnöksége idején is, sőt, kicsit még nőtt és volt, hogy meghaladta a 13%-ot is. A gazdasági válság természetesen érintette a kultusztárca büdzséjét is, ezért arényosan kevesebb pénzből kellett gazdálkodni. A huszas évek közepén kiutalt 60 millió pengőhöz képest 1938-ban már csak ennek fele volt oktatásügyi célokra fordítható.
Klebelsberg Kuno, vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922–1931) – Forrás: montazsmagazin.hu
Az oktatási rendszer a hat osztályos elemi iskolán alapult. Aki tanulmányait nem akarta folytatni, annak is kötelező volt még 3 évig népiskolába járni, de ezeken az ismétlő foglalkozásokon is a tanulók kétharmada hiányzott. Ezért merült fel már a huszas évek végén az oktatási rendszer reformja. A megvalósítására viszont csak a gazdasági válságot követően került sor. A Hóman Bálint kultuszminiszter által beterjesztett 1940. évi XX. tc. kötelező nyolc osztályt hozott létre, amelyből 4 osztály az alsó- 4 pedig a felső tagozatot jelentette. A két szinten különbség volt az iskolábajárás kötelező időszakában is. Az alsószinteken szeptember 1-től június 30-ig – azaz 10 hónapig – tanultak a diákok, a felsőbb szinten azonban csak fél évig, október 15-től április 15-ig. Ez utóbbit azért alakították így, hogy a paraszti gazdaságokban hagyományosan besegítő idősebb gyerekek a nyári munkálatok idején családjuk segítségére lehessenek.
Hóman Bálint, vallás- és közoktatásügyi miniszter (1932–1938, 1939–1942) – Forrás: 24.hu
Gondot fordítottak arra is, hogy az iskolai oktatáson túl, vagy amellett, a falusi lakosság tagjaihoz még ismeretterjesztő-, szórakoztató programokat is eljuttassanak. Ezeknek helyszínéül hozták létre a művelődési házakként működő népházakat. Az olvasási hajlandóság növelése céljából pedig népkönyvtárakat is felállítottak, amelyeknek a száma 1938-ra már ötezer fölé nőtt. De még ezeken felül is erőfeszítéseket tettek a kötelező minimumot meghaladó ismeretek bővítése érdekében. Több néhány hetes– esetleg hónapos tanfolyamokat szerveztek. Az ilyen népfőiskoláknak nevezett intézmények már az első világháború előtt is léteztek, de igazán csak a harmincas években terjedtek el. A paraszti lakosság általános műveltségének a növelését célozta a reformátusok részéről a Soli Deo Gloria-, a katolikusoktól pedig a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete – azaz a Kalot – nevezteű mozgalom is.
A KALOT lelkigyakorlatának résztvevői (Kalocsa, 1937) – Forrás: mek.oszk.hu
Az iparban és a kereskedelemben való fiatal kori elhelyezkedéshez a korszakban is ipari és kereskedelmi tanonciskolákban lehetett végzettséget szerezni, amik a hatosztályos népiskolára épültek. Emellett léteztek mezőgazdasági iskolák is, amelyek közül sokban mintagazdaságokat is működtettek. A középfokú általános oktatási képzést nyújtó polgári iskolák fele maradt a háború után az országban. A leglátogatottabbaknak számító intézmények száma a kezdeti 250-ről a harmincas évek végére majdnem 400-ra emelkedett. A huszas évek közepére kettőről háromra nőtt a középfokú képzést nyújtó intézmények fajtája. Természettudományos ismereteket a reáliskolákban lehetett leginkább elsajátítani, a gimnáziumokból viszont kétféle is lett. A humángimáziumok szolgáltak a történelemre, valamint a latin és ógörög nyelvre alapozott humántuományi ismeretek elmélyítésére, a modernebbnek számító reálgimnáziumokban pedig a latin és a humántudományok mellett franciát és német nyelvet is tanítottak. A leányok számára szolgáló középiskolák is megkettőződtek. A korszakban ugyanis létrejöttek leánylíceumok és leánygimnáziumok is. A többféle képzést nyújtó intézmények helyett 1934-ben bevezették az egységes középiskolát, 1938-ban pedig szakközépiskolákat is felállítottak.
A lassú demokratizálódás eredményekén nőtt a középiskolába járók aránya,. Amígy a háború előtt a lakosság 3%-a járt ilyen intézménybe, ez a korszak végére 10% körülire emelkedett. Az iskolát elvégzők aránya pedig az 1920-as arány duplájánál is többre nőtt, és meghaladta a 6%-ot. A háború előtti tantervek is módosultak. Az új tantervekben nemcsak új tantermi elemek láttak napvilágot, de az oktatásban megnőtt a diákság világnézeti nevelésére szolgáló elemek súlya. Az iskola eredeti funkciója mellett ettől kezdve a keresztény- és „nemzeti érzés” elmélyítésére is szolgált. Ez a szellem a korszak múltszemlélete szempontjából meghatározó tantárgyaknak, a történelemnek és a földrajznak az oktatásán érhető leginkább tetten. A földrajz tantárgy a régi Nagymagyarország földrajzának az oktatását jelentette, a történelemoktatásban pedig kimondottan hangsúlyos elem volt a világháborúnak, a Tanácsköztársaságnak és trianoni béke igazságtalanságainak a bemutatása. Az iskolai tanítás minden nap közös imával és a Hiszekegy elmondásával kezdődött.
A fiatal fiúk nevelésére szolgáltak az ekkor létrehozott ifjúsági szervezetek is. Ezek egyike a cserkészet volt, amely brit alapítása után négy évvel, 1912-től volt jelen Magyarországon. A cserkészekkel való foglalkozások során nagy hangsúlyt helyeztek a fiatalok vallásos, szellemi és fizikai fejlődésére is, amihez katonás nevelési módszerek és szokások is tartoztak. A másik ilyen intézmény a leventeképzés volt. Ennek 1921-es létrehozását a trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseinek kijátszási szándéka ihlette. A testnevelés mezébe bújtatva így lehetett a békeszerződés által megtiltott általános védkötelezettséget valahogy pótolni. A törvény szerint minden fiú 12 és 21 éves kora között leventeköteles volt, ha nem lett katona, vagy olyan iskolába járt, ahol nem volt rendszeres a testnevelés.
Az alapfokú oktatás mellett a kormányzat a felsőoktatást is kiemelten fontosnak tartotta. Ahogy ezt Klebelsberg Kuno egyik 1926-os beszédében megfogalmazta: „Én avval a demagogikus szembeállítással, hogy: népiskola vagy egyetem, egy más formulát állítok, hogy t. i. népművelés és magas kultúra egyaránt. Mert amint súlyt helyezek arra és amint tettekkel is tanujelét adtam annak, hogy a népoktatást, a polgári oktatást emelni akarom, éppen annyira kell hangsúlyoznom azt, hogy egy nemzetnek, hogy prosperálni tudjon, szüksége van három-négyezer európai színvonalon álló szakemberre, mert különben hasztalan fordítunk beruházásokra nagy összegeket, hiányozni fognak azok a szakemberek, akik ezeket az összegeket célirányosan fel tudják használni. Ha tehát mi azt akarjuk, hogy itt, Európa belvárosában, ahol a mi hazánk van, a kultúrnemzetek között és velünk a kultúrversenyt fölvett szomszédállamok között sikeresen meg tudjunk állani, feltétlenül kell, hogy három-négyezer olyan szakemberrel rendelkezzünk belátható időn belül minden téren, akik azután minden irányban sikeresen képviselői lehessenek az adminisztrációnak és minden irányú társadalmi és gazdasági kezdeményezésnek.”
A trianoni békeszerződést követően a kolozsvári és a pozsonyi egyetem áttelepült Magyarországra. Az előbbi Szegeden, az utóbbi pedig Debrecenben nyert elhelyezést. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolát pedig Sopron városa fogadta be. Az új intézmények beolvasztása mellett fejlesztették a Debrecenit is, amit még a háború előtt alapítottak. És új egyetemeket és főiskolákat is ebben a korszakban hoztak létre: a budapesti Közgazdaságtudományi Kart, a Testnevelési Főiskolát, az Állatorvosi- és a soproni Főiskolát is. Legtöbb hallgatója – majdnem az összes egyetemi polgár fele – a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemnek volt. Az egyetemet végzettek aránya a korszakban mindvégig az összlakosság 1%-a körül mozgott. A kormányzat a magyar zsidóságot sújtó 1920-as numerus clausust hazai és nemzetközi tiltakozásra 1928-ban lazította, ettől fogva pedig az egyetemeken tanuló zsidó fiatalok száma 50%-al nőtt és elérte a 10–12%-ot.
Az egyetemeken számos kiváló tudós dolgozott. Szegeden a Nobel-díjas tudód, Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán elméleti fizikus, a fővárosban Fejér Lipót matematikus, és a később az Egyesült Államokban szintén Nobel-díjjal jutalmazott Békésy György biofizikus is. 1927-ben – szintén Klebelsberg intencióinak megfelelően – állították fel a külföldi magyar intézetek hálózatát, amelyeknek ösztöndíjasai nemcsak az idegen nyelvtudást sajátíthatták el, vagy tökéletesíthették, hanem állomáshelyükön a magyar kultúrát is népszerűsítették. Ilyen Collegium Hungaricum működött Bécsben, Berlinben és Rómában is, de más hasonló intézmények voltak több európai országban és az Egyesült Államokban is.
Szent Györgyi Albert, Nobel díjas magyar orvos – Forrás: femina.hu
Ebben a korszakban jöttek létre az egyetemek mellet kizárólag kutatómunkával foglalkozó kutatóintézetek és Központok, és számos szakmánként specializálódott Társulatok is alakultak. A Magyar Tudományos Akadémiának a szerepe a korszakban nem volt meghatározó, és a magyar tudósok legjelesebbjeit tömörítő intézmény részvétele az ekkor folyó okmánykiadásokban tovább csökkent, köszönhetően a szűkös anyagi helyzetének.
Ez a két évtized a magyar oktatásügy történetének egyik kiemelkedő időszakának számít. Az általános és az elitoktatás fejlesztése komoly eredményekkel járt. Ezért is sajnálható különösen, hogy a második világháború és az azt követő újrakezdés lehetetlenné tette a folytatást.
Fűtetlen iskolában indul az oktatás 1945-ben – Forrás: tankonyvtar.hu
Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, 3. kiadás, Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 174–188.
Kultúrpolitika és közoktatásügy a két világháború között (https://www.mek.oszk.hu/02100/02185/html/1362.html)
A hanganyag a vasárnapi adás után itt is meghallgatható.
Múlt szombaton a fővárosi, washingtoni szereplésük után láttuk vendégül a budapesti Perfect Show Band-et városunkba. A Magyar Biznisz Klubban majdnem telt házas lett a Bocskai Rádió és Radva Éva néni közös szervezésében ez a szombat esti táncos mulatság. Külön nagy köszönet Mezei András atyának, a Szent Imre római katolikus egyházközösség plébánosának, aki megtisztelt minket azzal, hogy elfogadta meghívásunkat és eljött, annak ellenére, hogy aznap kora hajnalban érkezett vissza Magyarországról.
Néhány vendégen kívül, akik egy picit elkéstek mindenki türelmetlenül várta az Éva néni isteni finom, háromfogásos vacsoráját. Rögtön a vacsora előtt pár szóban a szárvendégek bemutatkoztak, melyek után Mezei atya mondott egy asztali áldást. András atya nem feledkezett meg a lelkükben oly frissen átélt körútjuk alatt megtapasztalt élményekről is, amiről pár szóban beszámolt a tisztelt vendégseregnek. Annak a vendégseregnek, akik a vacsora után egészen éjfélig ropták a táncot a parkettán a zenekar legnagyobb örömére.
Ez a csupa fiatalokból álló budapesti banda nem először jár az Egyesült Államokban, ahova pedig már meghívták és zenéltek ott mindenhol taroltak az elismerés terén. Most sem volt ez másképp az utolsó dalt pedig az Ismerős Arcoktól a Nélküled címűt kéz a kézben énekeltük mindannyian.
Ekkora út és buli után Kékessi Péter a zenekar vezetője hajlandó volt a Bocskai Rádió mikrofonja mögé leülni és elmondani néhány dolgot magukról és magáról a zenekarról.
Szombaton már kora reggel a hirami székely kapunál a Bobcat kis-targonca készen állt, hogy a gravírozott téglajárda helyét előkészítse a szépen sorakozó téglák számára. Egy nagyszámú lelkes, fiatal clevelandi magyar csapat áldozta fel a szombatját ennek a nagyszerű, látványos elképzelésnek a megvalósítása érdekében. Néhányan közülük először jártak ezen a gyönyörű helyen, amely azonnal megragadta a fantáziájukat és hamar arra az elhatározásra jutottak, hogy ide többször is szívesen eljönnének.
Az egész művelet azzal kezdődött, hogy a földet amely a székely kapu mögött volt el kellett egyengetni, a fölösleget elvinni. Ez aránylag hamar ment azután a kőzúzalék elterítése volt a következő lépés, majd ennek ledöngölése. A finom apró szemű homok vastagon való felhordása, annak vízmértékbe hozása, már egy kicsit macerásabb volt. De azt is sikerült aránylag elég hamar, így elkezdődhetett a téglák egymás mellé való helyezése az előzetesen tervezett rajz után.
Ahogy egymás után és egymás mellé kerültek ezek a kis és nagy téglák, úgy vándorolt át a papírról a földre az elképzelés. Nagyszerű látványban lesz része majd a látogatónak, amikor kitárul a székely kapu mindkét szárnya és teljes terjedelmére rá lehet látni erre az ízléses járdára.
Nagy hála és köszönet minden önkéntesnek, aki idejét és energiáját nem sajnálva egy igazán maradandót alkotott a clevelandi magyar közösség életében.
Ennek járdának a hivatalos bemutatása és felavatása június 12-én lesz, vagyis az idei első hirami magyar piknik keretében. Mindenkit nagy szeretettel várnak!
A clevelandi magyar iskola apraja-nagyja ünneplőbe öltözve búcsúztatott egy újabb sikeres tanévet. Hangos, vidám gyerekcsevegés fogadta a kedves szülőket, nagyszülőket, rokonokat, barátokat a Szent Imre Római Katolikus Templom alagsorában, ahol az óvodások és iskolások hangulatos, vidám műsort adtak elő május 23-án.
Bemelegítőül kedves meglepetésben volt részünk. Dr. Mátyás Dénes, aki a magyar nyelvet elsajátítani vágyó felnőttekbe vetette el gondosan, nagy türelemmel a magyar nyelv alapjait, a színpadra csalogatta kis csapatát és lelkes dallal nyitották az ünnepélyt. A lényeg csak ezután jött. A pillangóknak öltözött óvodások pajkos előadásában Petőfi Sándor Pille, pille, pillangó című versét hallgathattuk meg, majd “elvezettek” az állatvásár világába az Én elmentem a vásárba félpénzzel című népdallal. A tehetséges második osztályosok bebizonyították a magyar nyelv dallamosságát és egyedi szókincsét az Öreg néne őzikéje előadásában, amit az elragadtatott közönség tapsviharral jutalmazott. A hatodik osztályra volt bízva A farkas és a hét kecskegida története. A maréknyi csapat lelkesen készült az állatmese látványosra sikeredett bemutatásra, nem csoda, hogy kicsi-nagy együtt örült, hogy a gonosz farkas pórul járt és a gida megszabadult. Utolsóként a negyedik osztály hunjai lépetek színpadra vitéz ősünk Attila kardjának legendájával. A jurta, íjak, süvegek, bőrkulacsok, kardok, szíjak, szőrös bőrből készült ködmönök nem hiányozhattak a 430-as években játszódó eseményből. Attila vitéz hunjai, a sámán és a kis pásztorgyerek valódi történelmi leckében részesítettek.
Az előadás végén az összes osztály színpadra lépett és elénekelték a kedvenc népdalukat, amit Török Dancsó Ádám tanított nekik. Nem volt könnyű feladat a több tucat dalból azt a néhányat kiválasztani, mert a vidám nóták mind a szívükhöz nőttek a tanév alatt – akárcsak Ádám.
A márciusi szavalóverseny győztesei is villogtatták tehetségüket. Petőfi Sándor, Reményik Sándor, József Attila, Pósa Lajos költeményeinek üzenete visszhangzott a terem falai között, emlékeztetve, hogy milyen jó dolog itt a távolban is együtt lenni ápolgatva nemzeti értékeinket, nem hagyva elveszni anyanyelvünket. Ez volt a mondanivalója a diákok utolsó közös dalának is, amire Mezei András atya is határozottan buzdított:
Megtanulom, megőrzöm Tanítom, továbbadom A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján Elkopni nem hagyom!
Köszönjük, hogy gyerekeinket tanították: Mandy Pekar, Németh Tímea, Nt. Tamásy Éva, Bandi Gyöngyi, Szántó Erika, Csia Pál, Tálas Tünde, Dr. Mátyás Dénes, Kis Anni, Török Danacsó Ádám és Szentkirályi Judit.
Ezennel a magyar iskola kapuja bezárult. Viszlát ősszel! Szeretettel várunk vissza benneteket!
Jubileumi számhoz érkezik a Csipke tábor az idén június 25 és július 3 között. A X. táborra kerül sor 2016-ban, amely ugyancsak a Michigan állambeli Sauk Walley-i táborhelyen lesz megtartva. Ez az egyik legismertebb észak-amerikai hagyományőrző néptánctábor. Salamon Józsefet ennek a tábornak a szervező-rendezőjét a vasárnapi élő adásunk alatt értük el telefonon.
Arról kérdeztük először is, hogy az idén hány résztvevőre számít. Elmondása szerint már a kedvezményes jelentkezési határidő lejárt, eddig kb. kétszázan jelezték részvételi szándékukat, de még szívesen látna úgy ötven lelkes, magyar néptáncot tanulni vágyó személyt. Az idei tánctábor egyik újdonsága, hogy lehet sátorozni is vagy akár lakókocsival is meglehet oldani a szállást.
Az erdélyi Heveder és az Üsztürü zenekarok tagjai mellett három tánctanár páros vállalta a tánctanítást. Énektanítás is lesz külön énektanárral és természetesen nagy figyelmet fordítanak a gyermekekkel való foglakozásra is. Az idén is legalább ugyanannyi gyermeket várnak mint tavaly, számszerűleg tavaly 65-en voltak.
Külön kitért a szervező csapat körül csoportosuló nagylelkű és önfeláldozó önkéntes csapatra is, akikre az idén is nagy szerep hárul a mindennapok zökkenőmentes lefolyásának megszervezésében.
Végezetül kérdésünkre Salamon József elmondta, hogy különböző díjszabások vannak a táborozóknak. Azok aki a teljes időtartamra bejelentkeztek azoknak egy összegbe előre ki kellett fizetni, de vannak napi díjjak is attól függően, hogy milyen és melyik programokba szeretnénk részt venni. Ezekre természetesen a legnagyobb segítség az a Csipke Tábor weboldala a www.csipketabor.org ahol minden információ elérhető.
Az alábbi linken meghallgathatják a Csipke Tábor szervezőjével Salamon Józseffel készült telefonos interjút:
