Igét hirdet Márton Marius lelkipásztor.
Reklám
A tavaszi fáradtság okai és megelőzése
A tavasz közeledtével éreznünk kellene, amint az ébredő természet feltölt energiával, mégis ezekben a kora tavaszi napokban sokan bágyadtak, aluszékonyak, az emberek fejfájásról, szédülésről, ingerlékenységről panaszkodnak.
A közeledő kikelet ellenére nyoma sincs a megújuló vállalkozó kedvnek, a végtagok ólomsúlyúak, a fej mintha vattával lenne kitömve, – egyszóval erőt vesz rajtunk a tavaszi fáradtság. Minden kellemetlen tünete ellenére, a tavaszi fáradtság nem betegség, hanem a szervezet normális reakciója, amikor is a téli üzemmódról tavaszira vált át. Ez az átállás azonban tovább emészti a tél során egyébként is megcsappant energiatartalékainkat.
Hormonok és az életmód szerepe
A fáradtságérzet kialakulását elsősorban a hormonháztartásunkban lezajló folyamatok okozzák, mégpedig az „alvási hormon”, a melatonin és a „boldogsághormon”, a szerotonin szintjének szezonális ingadozása.
Télen, amikor a nappalok rövidebbek, és kevesebb napfényhez jut a szervezet, fokozódik a melatoninképződés, és ezzel együtt megnő az alvásigény. A tavasz közeledtével a napok hosszabbodásával több fény éri szervezetünket, csökken a melatonin produkció, és ez átmeneti zavart okoz az alvás-ébrenlét bioritmusában.
A szerotonin képződését a fény fokozza. A tél hosszú szürkesége után jelentős szerotoninhiány alakul ki szervezetünkben, amely a tavaszi napsütés hatására, csak lassan és fokozatosan pótlódik. Az alacsony szerotoninszint depressziót, örömtelenséget okoz. A hormonok példáján láthatjuk, hogy a „téli időszámításra” beállított biológiai óránk csak nehézkesen képes átállni a tavaszi fényviszonyok diktálta gyorsabb ütemre. Ez igen fárasztó folyamat.
A tavaszi kimerültségért azonban nem csupán a hormonszintek változása a felelős, hanem a hideg hónapokban megszokott étrend is. A téli táplálkozás általában zsírban gazdag és kalóriadús, a nyárhoz viszonyítva kevesebb friss gyümölcsöt és zöldségfélét fogyasztunk, és így előbb utóbb ásványi só- és vitaminhiány alakul ki.
A tavaszi fáradtság jelentkezése azonban nem végzetszerű, némi életmód változtatással megelőzhetjük, legalábbis jelentősen mérsékelhetjük tüneteit.
Mozogjunk minél többet a napfényes szabadban, friss levegőn
Sétáljunk, kocogjunk, fussunk, kerékpározzunk, ki-ki kedve, kora és vérmérséklete szerint. A rendszeres, képességeinkhez mért testmozgás nem csupán keringésünket, izmainkat, csontjainkat, immunrendszerünket erősíti, hanem a stresszválaszban részt vevő anyagok (noradrenalin, szerotonin) termelését is növeli. A testedzés során ópiátok (endorfin) is felszabadulnak, melyek jó közérzetet biztosítanak. Összességében, ezek a vegyületek enyhítik a depresszív tüneteket.
Változtassunk étkezési szokásainkon
Javasolt a napi többszöri, kisebb mennyiségű étkezés, így a szervezet energiaellátása egyenletes lesz, és a táplálék feldolgozása is kevesebb megterhelést jelent számára.
Fogyasszunk minél több gyümölcsöt, zöldségfélét, tejet és tejterméket. A bennük lévő vitaminok, ásványi sók, nyomelemek gazdagon pótolják mindazt, ami a télen elveszett. Különösen javasolt a joghúrt és a kefir, ezek könnyen emészthetők és nem okoznak étkezés utáni bágyadtságot. A tejsavó és író az idegrendszer számára (is) fontos anyagokat (triptofán, lecitin) tartalmaznak.
Vegyünk magunkhoz a megszokottnál még több folyadékot. Ismert tény hogy testtömegünk 60%-a víz, ez az érték természetesen életkortól, testalkattól függően némileg változó. Az élő rendszerek nedvei közül a legfontosabb oldószer a víz, és sejtjeinknek szüksége van erre az oldószerre, hogy segítségével az anyagcsere során képződött salakanyagot kiválaszthassák magukból.
A téli hónapokban jelentős mennyiségű hulladékanyag halmozódik fel a szervezetben, és ennek eltávolításához több folyadékra van szükség. Tanácsos naponta legalább 1,5-2 liternyit inni, ásványvíz, gyümölcs- és zöldséglé formájában.
A reggeli váltózuhany felfrissít
A meleg, bágyasztó kádfürdőzés helyett zuhanyozzunk. A reggeli váltózuhany segítségével egész nap frissek maradhatunk. Kezdjük a zuhanyzást először kellemes hőmérsékletű vízzel, majd hűtsük folyamatosan, és ezt megismételhetjük háromszor, ügyelve arra, hogy a zuhanyozást hideg vízzel fejezzük be. Ez az egyszerűen kivitelezhető otthoni szaunázás serkenti a vérkeringést, alaposan megmasszírozza izmainkat, felkelti életkedvünket.
A test mellett ápoljuk lelkünket is
Gondolkozzunk pozitívan, legyen bennünk erős a hit, és az elkötelezettség a Jó iránt. Ne keltsünk, de kerüljük a felesleges konfliktusokat, viszont vállaljuk fel bátran a megoldásra váró problémáinkat. Az igaz emberi kapcsolatok segítenek a feszültség oldásában.
Legyünk együtt többet családtagjainkkal, barátainkkal, és merítsünk erőt a felőlük áradó szeretetből. Szánjunk több időt kedvenc hobbinkra. Olvassunk könyveket, hallgassunk zenét, – a művészet befogadása lélekgyógyító.
Végezetül ne feledjük: az ember a természet része, annak törvényei ránk is vonatkoznak. Hamarosan tavaszodik. Álljunk át hát mihamarabb a tavaszi időszámításra, újuljunk meg testileg-lelkileg, ébredjünk együtt a tavasszal.
Forrás: WEBBeteg – Dr. Nagy László, infektológus
Reklám
6. Magyarország és az első világháború – Összeomlás és vereség
1918-ra az ország már az utolsó erőtartalékait élte fel. A hátországban elégedetlenségi mozgalmak, sztrájkok és munkamegtagadások követték egymást, a frontokon pedig mind többször került sor öncsonkításokra és szökésekre. A kormánypárt politikai ellenzéke, a főbb véleményformálók és az irodalom művelőinek legjelesebbjei is a háború mielőbbi befejezését szorgalmazták. A háború végére semmi nem maradt a kezdeti lelkes hangulatból. Az „Éljen a Háború” szalagcímeit 1918-ra felváltották a „Jöjjön a Béke!” transzparensei. Magyarország és az első világháború. Összeomlás, vereség, forradalom.
1917 koranyarán az új uralkodó, IV. Károly összehívta az osztrák parlamentet. Ezen az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi vezetői is megjelentek. Ahogy legutóbb röviden volt róla szó, a világháború katalizátora volt a nemzetiségi elégedetlenségek felerősödésének. A két privilegizált nemzeten – azaz a németen és a magyaron – kívül a a Monarchia lakosságának 56%-át nemzetiségek alkották. A nemzetiségi vezetők már a 19. század utolsó harmada óta a Monarchián belül saját autonómiát követeltek, vagy a Monarchia föderalizálása mellett kardoskodtak. Ezek a törekvések azonban nem jártak sikerrel. Az első világháború alatt nemzetiségi emigráns kormányok jöttek létre, ezek vezetői pedig már nem föderációban gondolkodtak, hanem elképzeléseikben a Monarchia és a történelmi Magyarország teljes felosztását és önálló államok létrehozását fogalmazták meg. A cseh és a román emigrációs „Bizottságok” Párizsban, a jugoszlávoké pedig Londonban rendezkedett be. Legismertebb vezetője a cseheknek Benes, és Masaryk, a horvátoknak Franjo Supilo, a románoknak pedig Octavian Goga volt.
És mi a helyzet a nagyhatalmakkal? A háború végén komoly súllyal estek latba a nagyhatalmak stratégiai elképzelései és háború alatti tervei. Ahogy korábbi adásunkban utaltunk rá, a háborút területekért vívták, és új szövetségesek megnyerése céljából értelemszerűen az ellenséges államokhoz tartozó régiókból ígértek komoly tartományokat. Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy a ma is olvasható híresztelések ellenére, a háború előtt nem volt eleve eldöntött a Monarchia felosztásának gondolata! Sőt: 1918 januárjában az amerikai elnök, Woodrow Wilsonnak a híres 14 pontjában sem szerepelt a Monarchia felosztásának terve, csupán a nemzetiségeknek adandó széleskörű autonómia fontosságát hangsúlyozta. Abban, hogy ez végül mégis így alakult több dolog is szerepet játszott. Az egyik az volt, hogy 1918 márciusában Oroszország – a Breszt litovszki béke aláírásával – kiszállt a háborúból, ezzel pedig az Antant nemcsak komoly szövetségesét veszítette el keleten, de Németország határa kinyúlt olyan keleti területekre is, mint a balti térség és a mai Ukrajna területe. A második fontos szempont Magyarország különbéke tárgyalásainak kiderülése volt. IV. Károly ugyanis sógorán keresztül 1917-ben puhatolózni kezdett a háborúból való idő előtti kiugrás lehetőségéről. A svájci titkos tárgyalások azonban idő előtt napvilágra jutottak, az osztrák-magyar uralkodó pedig kénytelen volt Németországgal egy még szorosabb gazdasági és katonai együttműködést kötni – szövetségesi hűsége bizonyítékául. Ezt nagyon komolyan nehezményezték külföldön. A háború előtti európai hegemóniában ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchiának az volt a legfontosabb szerepe, hogy „központi” államként egyaránt ellen álljon a nyugatra irányuló orosz befolyásnak és a kelet felé törő német expanziónak. Ezzel a Németországgal kötött szerződéssel viszont végérvényesen úgy tűnt, hogy a Monarchia elkötelezte magát a német érdekek támogatójaként, és korábbi szerepét nem fogja többé betölteni. Harmadsorban pedig komoly szerepet játszottak a nemzetiségi emigráns kormányok területi követelései és nagyhatalmak stratégiai érdekei.
A cenzúra törekvései ellenére a háború egyre kevésbé mutatott „emberi orcát”, a lelkes, hazafias szólamok mögött mind kevesebb volt igazi hit és meggyőződés. A küzdelmeknek az emberre gyakorolt „igazi” hatását jól tükrözték Bródy Sándor sorai, akinek egy időben négy fia is harcolt a fronton: „Hazajött a fiam a francia frontról. A legkisebb fiú, de öreg már: tizennyolc éves. Megundorodom, ha arra gondolok, hogy a vénemberek, akik ezt az általános gyilkolást csinálták, marcona öregemberré tették ezt a leány arcú fiút…”
1917-re a kormánypárt és az ellenzéki pártok között, a háború kitörésekor ünnepélyes külsőségek között deklarált hallgatólagos béke is szertefoszlott. A kormánypárt nagy tekintélyű vezetőjét, a túlságosan erőskezűnek és engesztelhetetlennek tartott Tisza Istvánt a háború során egyre élesebb hangú bírálatok érték, és mind többen okolták őt és politikáját az elhúzódó háborúért és szenvedéseikért. Annak ellenére, hogy Tisza oly’ sokáig ellenezte a háborús hadbalépést sokan őt kiáltották ki a háború legfőbb bűnbakjává. Az uralkodó érzékelve az egyre erősebb nyomást 1917 májusában leváltotta miniszterelnöki pozíciójáról, de a kialakult helyzetet, az egyre inkább kezelhetetlenné váló belső és külső körülményeket egyik utódjának sem sikerült kezelni.
1918 október 16-án IV. Károly Ausztriát szövetséges állammá alakítja. Ahogy ekkor kiadott kiáltványában fogalmazott, a birodalom osztrák fele: „szövetséges állammá alakul át, melyben minden néptörzs saját külön állami közösséget alkot, letelepedési területén”. Másnap drámai hangú beszédében, Tisza István így fogalmazott:
„Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük. Elvesztettük nem abban az értelemben, hogy ne tudnánk még tovább is szívós és hősies védekezést kifejteni, de igenis elvesztettük abban az értelemben, hogy (…) a háború megnyerésére többé reményünk nem lehet.”
Bár ezt eddigre szinte mindenki sejtette, Tisza szavai csak olaj voltak a tűzre. A katonák közül mind többen hagyták ott egységüket és igyekeztek haza. A kilátástalan pozícióval és a tehetetlenséggel szembesülve 1918 október 23-án Wekerle Sándor miniszterelnök lemondott.
A nemzetiségi vezetők hasonló szervezeteit látva, ugyanezen a napon jött létre Budapesten, a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek élére nem sokkal később Károlyi Mihályt, a radikális ellenzék egyik pártjának vezetőjét választották. A Nemzeti Tanács 12 pontból álló programját Jászi oszkár fogalmazta meg. A pontok közül legfontosabbnak a háború azonnali befejezésének követelése, a nemzetiségekkel való megegyezés, az általános-titkos és egyenlő választójog, a magyar katonák hazahívása és a háború azonnali befejezése voltak. A régóta esedékes reformok végrehajtása mellet – fontos hangsúlyozni azt is, hogy hirdették az ország területi integritásának fenntartását is, igaz „békés” úton.
Az uralkodó az utca támogatása ellenére a lemondott Wekerle helyére végül mégsem Károlyit, hanem Hadik Jánost nevezte ki, amiért is tüntetésekre került sor. Több fővárosi gyárban leállt a munka és az ország néhány városa is tüntetéseknek, tömegfelvonulásoknak lett színhely. 1918. október 30-án a fővárosban is hatalmas tömegdemostráció indult. A Károlyit és a Nemzeti Tanácsot éltető tömeg elfoglalta a telefonközpontokat, feltörte a fegyverraktárakat, és kifosztotta az élemiszerraktárakat. A középületek birodalmi címereit leszedték, a csatlakozó katonák pedig a sapkarózsájuk helyére őszirózsát tűztek. Ez a virág lett azután az őszirózsás forradalom névadója. 1918. október 31-én szedte a forradalom a legismertebb áldozatát, a dualizmus konzervatív-liberális politikai vezetésének nagy alakját: Tisza István. Őt a Hermina úti villájába benyomuló katonák lőtték agyon. Az uralkodó még ugyanezen a napon kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnökké.
A háború előtti Magyarország nem létezett többé. A négy évig tartó első világháború eredményei nagyon elszomorítóak: A Monarchia 9 millió katonájából majdnem három és fél millió származott a Magyar Királyságból (Horvátországot is beleszámítva). Magyarország 530 ezer katonája hunyt el, a sebesültek száma meghaladta az 1,4 milliót, a hadifoglyoké pedig több, mint 800 ezerre tehető.
Ebben a néhány adásban az első világháborúval foglalkoztunk, és igyekeztünk a négy év eseményeit több aspektusból megvilágítani. Talán ennek köszönhetően a hallgatók végleg leszámolhattak a Nagy Háborúról néha még ma is dédelgetett romantikus elképzelésekkel. Mert ha volt is benne számos hősi cselekedet, bátor nekifeszülés és vitézség, összességében borzalom volt ez javarészt, igazi infernó, és ezt fontos tudatosítani. Persze ami tanulságnak sok, vigasznak elég sovány.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. 3. kiadás, Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 104–114.
Reklám
Nem fenékig tejfel
Magyar szólásmondások rovatunkban ma egy közismert szólásunkat fogjuk elemezni. Biztos mindegyikünknek mondta már egyszer valaki intőleg, hogy valami Nem fenékig tejfel. A meglepetés azonban ott rejlik, amikor O. Nagy Gábor rávezet bennünket, hogy maga a tejfel sem fenékig az. Elmondja Hargitai István
Reklám
Natúr csirkemell pirított magvakkal, “még” ízű krumpli körettel.
Hozzávalók:
- 2 font csirkemellfilé
- lenmag
- szezámmag
- mandula
- tökmag
- napraforgó
- vagy tetszés szerint akármilyen mag
Elkészítése:
A csirkemellet ki klopfoljuk, enyhén sózzuk, borsozzuk. Állni hagyjuk fél órát.
Ezután serpenyőben olajon, vagy vajon mindkét oldalát mérsékelt lángon megpirítjuk.
Közben a magvakat egy másik serpenyőbe kis lángon megpirítjuk és a kész csirkemellszeletekre szójuk.
Tipp:
Aki szereti fűszeresebben a csirkemellet, használhat valamilyen fűszersót, vagy fokhagymát.
Köretként ajánlom a “még” ízű krumpli köret-et
Hozzávalók:
- 1 kg kis méretű burgonya
- 5 ek liszt
- 1 ek pirospaprika
- só
- 2 fej fokhagyma (ízlés szerint)
- 1 csokor petrezselyem
- olaj
Elkészítése:
A megtisztított burgonyát sós vízben megfőzzük, egy szűrőben leszűrjük és hagyjuk hűlni. A nagyobb darabokat ketté vágjuk.
Lisztet összekeverjük pirospaprikával és ebben megforgatjuk a burgonyát.
Egy nagyobb serpenyőben kevés olajat forrósítunk, beleszórjuk a lisztes burgonyát, amit rázogatva megpirítunk. Az utolsó 2 percben tört fokhagymát és apróra vágott petrezselymet szórunk rá. Alaposan átforgatjuk és szükség esetén még sózzuk.
Jó étvágyat!
Reklám
Március 15-i megemlékezés Clevelandben
Minden évben az Egyesült Magyar Egyletek rendezik nemzeti ünnepünk, az 1848. március 15-i forradalom és szabadságharc cleveland-i emlékünnepségét. Az idén erre a Walton Hills-i Első Magyar Református Egyház ünnepi színekbe feldíszített termében került sor. Az esős idő ellenére kétszáz körül volt azon egybegyűltek száma, akiknek minden évben fontos megemlékezni erről a sok rejtélyt takargató, világrengető eseményről.
A kezdési időpontnál fél órával korábban érkeztünk és a készülődésből látszott mennyire átjár mindenkit e jeles nap fontossága. Ezek után elkezdődött az ünnepi program. A műsorvezető Krasznai Ráhel volt, aki az Első Magyar Református Egyház tagja, a műsor pedig az amerikai és a magyar himnuszok eléneklésével kezdődött, Tamásy Márton zongora kíséretével.
Ezután következett Ft. dr. Krasznai Csaba, a Waltos Hills-i Első Magyar Református templom lelkésze, akinek köszöntő szavai és nyitó imája után dr. Márkusfalvi-Tóth Ádám a Chicago-i Magyar Főkonzulátus vezető konzulja szólt az egybegyűltekhez. Böjtös László cleveland-i tiszteletbeli konzul úr élő szóban tolmácsolta Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak üdvözlő mondatait. Majd a Nyugat-oldali Magyar Evangélikus Egyház Kis Magyar Kórus énekkarának az előadása következett, akik néhány nagyon szép alkalomhoz illő dalt adtak elő. Ezek után az Első Magyar Református Egyház Vasárnapi Iskolásai és a Nebuló Magyar Iskola tanulói adták elő színvonalas kis színpadi előadásukat. A 14. sz. Görgey Arthur cscs. cserkészei Tábor Mátyás vezetésével egy hosszabb jelenetet vetítettek elénk az 1848-as szabadságharcunk idejéből, pontosabban az akkori katonaéletről.
Mindezek után nehéz dolga volt az ünnepi szónoknak, aki saját bevallása szerint először írt ünnepi beszédet és nagy megtiszteltetésként értékelte ennek felelősségét. Ő volt Bödők Gergely az egri Eszterházy Károly Főiskola doktorandusza, a magyarországi Mikes Kelemen program cleveland-i ösztöndíjasa. Beszédében kihangsúlyozta március 15-ike magyarság összetartó-összefogó jelentőségét a saját véleménye alapján és bíztatott mindannyiunkat tegyünk hasonlóképpen mi is, bárhol legyünk ebben a nagyvilágban. Kiemelte a forradalomban részt vevő nagyszerű emberek-hősök érdemeit, amelyeket követendő példának állított a jövő nemzedék számára is.
Forradalmunk nagy költőjének Petőfi Sándornak a Nemzeti Dal című versét Payne Emília, a Magyar Iskola 6. osztály tanulója szavalta el, ami után már csak a záró ima következett. Ezt pedig Kulcsár Sándortól, a Magyar Bethánia Baptista Gyülekezet lelkipásztorától hallhattuk, aki szintén imával köszönte meg a Fennvalónak és nekünk az ünnepen való részvételt, majd a nagyérdemű közönség lelkes segítségével a Székely Himnuszt énekeltük el, ezzel a műsor véget is ért. Utána finom sütemények és kávé társaságában lehetett cseverészni nemzeti ünnepünkkel kapcsolatos gondolatokról, felvetésekről, érdekességekről az egyház dísztermében.
Reklám
Magyar vagyok, magyar…irodalmi és népdal est a Clevelandi Magyar Iskolában
A clevelandi Magyar Iskola idén is megtartotta hagyományos szavalóversenyét. A kétfordulós vetélkedőn a tanulók két verssel készültek. Az elődöntőn mindkét verset elszavalták, míg a döntőre szabadon kiválaszthattak, mely verssel szeretnék a zsűri tagjait és a nagyközönséget elkápráztatni. Minden osztályban hirdettek első, második és harmadik helyezettet.
Az idei döntő különlegessége volt, hogy egy népdaléneklési előadás is társult a vetélkedőhöz. Ez jó alkalom volt minden diák számára, hogy a feszültséget kiadja magából és kedvére énekeljen, nem utolsó sorban a szülők is élvezettel hallgatták gyermekeiket.
Az iskola tanulói elénekelték mindazon népdalokat, melyeket az év során nagy lelkesedéssel és örömmel tanítottam nekik. Ez egy széles sávon mozgó válogatás volt, olyanok mint széki, moldvai csángó, szatmári, galgamenti és néhány mindenki számára jól ismert dallam is szerepelt. Az énekek hangszeres kísérettel szólaltak meg furulyán, hegedűn és citerán, így még jobban megadva az egyes tájegységekből származó dalok hangulatát.
A közös finálé szám az Örökségünk Rólad szól című dala volt, melyet minden osztály egy szívvel-lélekkel, közösen énekelt. Álljon most itt a dal néhány megérintő sora:
„Mert én megtanulom, megőrzőm
Tanítom, továbbadom,
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangját
Elkopni nem hagyom
Megtanulom, megőrzőm
Tanítom, továbbadom.
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangját
Elvenni nem hagyom.”
Bízva bízhatunk benne, hogy amíg Clevelandban a szüleink nyelvét, hagyományait ilyen gyönyörűen őrzik, és átadják gyermekeiknek, addig van jövője a magyarságnak itt, Észak-Amerikában.
Szerencsésnek érzem magam, hogy ennek tanúbizonyságát személyesen élhettem át, mely szép emlékét soha nem feledem.
Török Dancsó Ádám clevelandi KCSP ösztöndíjas
Képek: László F. Petra
Reklám
Több tízezer ember vett részt a központi rendezvényeken
Sikeresen befejeződtek a nemzeti ünnep programjai; a központi rendezvényeken több tízezer ember vett részt a nap folyamán – közölte a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH).
Az Operatív Törzs jelentése szerint a programok rendben lezajlottak az állami események helyszínein. A hűvös, esős idő ellenére sokan voltak kíváncsiak a Magyar Nemzeti Múzeum előtt megrendezett ünnepi műsorra és a budai Várban meghirdetett programokra. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett Március 15. – “Tisztelet a bátraknak!” elnevezésű ünnepi rendezvénysorozat sikeresen zárult – írta a HM NRH.
Az “idén is biztonságosan lebonyolított nemzeti ünnep kapcsán” a HM NRH kiemelte továbbá, hogy a rendőrség, a meteorológiai szolgálat, a mentők, a fővárosi közlekedésfelügyelet és a katasztrófavédelem képviselőiből álló Operatív Törzs évek óta megfelelően működik.
A központi rendezvények a hagyományokhoz híven a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődtek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Áder János jelenlétében felvonták Magyarország lobogóját. Onnan az ünneplők a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara vezetésével átvonultak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol fél 11-kor kezdődött a díszünnepség. Itt Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet, Tarlós István főpolgármester pedig köszöntőt.
A Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János államfő és Orbán Viktor délután az Országház Kupolatermében adta át.
InfoRádió / MTI
Reklám
Ma van a zászló és a címer napja
Az Országgyűlés 2014. december 16-án a magyar zászló és címer napjává nyilvánította március 16-át.
A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes előterjesztését. A határozat szerint “az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.
Az indoklás kifejtette, hogy a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.
A magyar zászló és címer napjának a beterjesztők eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napját javasolták, de mivel ez a nap 2007 óta a magyar-lengyel barátság napja, végül március 16-át jelölték ki az ünnep megtartására. (A mindössze két paragrafusból álló 1848. évi XXI. törvény tette kötelezővé nyilvános ünnepek alkalmával az összes középület, közintézmény és magyar hajó esetében a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát.) A magyar zászló és címer napja alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, a civil szervezeteknek, közösségeknek nemzeti jelképeinkhez kapcsolódó hagyományaink, irántuk érzett megbecsülésünk kinyilvánítására. A napot 2015-ben ünnepelte először az ország.
Az Alaptörvény értelmében Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű, sorrendben (felülről) piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín. Az 1848. évi követelések egyike volt, hogy “a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”, amit a XXI. törvénycikk szentesített.
A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi.
Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. Ez volt Magyarország hivatalos címere 1918-19-ben, 1946 és 1949 között, majd 1956-ban. Az Országgyűlés 1990-ben komoly vita után döntött a koronás címer alkalmazása mellett.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Új világ kezdődik Európában
Március 20-án rajtot vesz Európa legújabb-kori történetének legnagyobb szabású és legellentmondásosabb migrációs művelete a görög szigetekre illegális úton érkező személyek szisztematikus visszafordításával. Erről állapodtak meg pénteken az EU28-ak Törökországgal, amely többek között a vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások holtpontról való elmozdulását kapta cserébe.
Három tárgyalási fordulóra volt szükség pénteken az EU-intézmények vezetői és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök között annak a gondosan kiegyensúlyozott alkucsomagnak a véglegesítésére, ami az EU reményei szerint gyökeres fordulatot hozhat a menekültválság kezelésében.
Donald Tusk, aki az EU28-ak állam- és kormányfőitől kapott mandátum birtokában pénteken több körben is egyeztetett a török kormányfővel, a délutáni órákban látta meg a határozott esélyt a menekültalku nyélbeütésére. Az EU28-ak és Törökország támogatását is élvező megállapodás értelmében március 20-án új világ kezdődik a Törökországból az Égei-tengeren át a görög szigetekre érkező menekültek és migránsok életében.
A vasárnap éjfél után illegális útvonalon érkező menedékkérőket a menedékjogi eljárások egyéni lefolytatása és elbírálása után vissza lehet majd küldeni Törökországba, amelyet ezentúl biztonságos harmadik országnak fognak tekinteni Görögországban, ami alapján a nemzetközi szabályok értelmében vissza lehet küldeni a migránsokat a határ török oldalára.
A visszaküldési terv célja, hogy ne érje meg többé a szíriaiaknak és másoknak életük veszélyeztetése árán és az embercsempészek szolgálatainak igénybe vételével illegális úton bejutni az EU-ba, mert kevés kivételtől eltekintve rövid úton visszaszállíthatják őket Törökországba.
A megállapodás értelmében minden egyes Törökország által visszafogadandó szíriaiért cserébe az EU kész lesz egy ott tartózkodó szíriai menekültet az UNHCR segítségével közvetlenül áttelepíteni Európába. A programban való részvétel önkéntes lesz a tagállamok számára, ami a magyar kormány legfontosabb célkitűzésének számított.
Az EU a törökökkel kötött megállapodásban azonban világosan kijelölte a határokat, amelyek között a program sikeresnek bizonyul. Amennyiben a Törökországba visszafordított szíriaiak száma megközelítené a 72 ezres keretet (ez a jelenleg futó áttelepítési programból még szabad 18 ezer helyből és a kötelező áthelyezési keretből még lekötetlen 54 ezer helyből tevődik össze), akkor a programot felülvizsgálnák. Ha pedig a létszám meghaladja a 72 ezer főt, akkor a programot sikertelennek minősítik és lefújják. Ezáltal érdekeltté kívánják tenni a török felet abban, hogy ne csak a már az EU-ba belépett menedékkérők visszafogadásában legyen aktív, hanem az illegális határátlépés megelőzésében is.
A felek a megállapodásban leszögezik, hogy az uniós és a nemzetközi szabályokkal összhangban minden illegális úton érkező személy dossziéját egyéni alapon bírálják majd el, tartózkodni fognak az automatikus és a kollektív visszatoloncolás gyakorlatától.
A terv jogi aspektusai mellett a program elindításának időpontja, a törökök által kért további anyagi támogatás és a csatlakozási tárgyalásokon új fejezetek megnyitása volt az a négy kérdés, amiről az EU-delegáció és a török kormányfő között pénteken tárgyalások folytak.
Ankara végül nem vitatta azt az uniós álláspontot, ami nem adott neki biankó csekket a június végi vízumliberalizációra, elfogadva azt, hogy mind a 72 előzetes feltételnek meg kell felelnie, és így végső soron rajta múlik majd, hogy az általa remélt júliusi időpontig sor kerülhet-e a vízummentesség megadására 75 millió török állampolgár számára.
Törökország számára valójában a holtponton veszteglő csatlakozási tárgyalási folyamat újraindítása és új tárgyalási fejezetek megnyitása volt a csomag legvonzóbb eleme – ismerték el a BruxInfónak török diplomáciai források. Bár Ankara eredetileg öt új fejezet megnyitására is garanciát szeretett volna kapni, végül be kell érnie azzal, hogy kimondottan csak egyre, a költségvetési fejezet megnyitására kapott ígéretet a holland soros elnökség alatt. Igaz, ezzel párhuzamosan az EU kilátásba helyezte azt, hogy további fejezetet megnyitásának előkészületeit is felgyorsítják, ahogy azon egyébként az alkutól függetlenül az Európai Bizottság már egy ideje dolgozik.
A fenti formula révén elkerülhetővé vált Ciprus vétója, amely hat tárgyalási fejezetet tart blokkolva, Ciprus de facto elismerésétől függővé téve a feloldásukat. Mivel kezdettől fogva látható volt, hogy a török kérés teljesítése túl nagy áldozatokat követelt volna Ciprustól, ezért Tusk és Davutoglu alternatív megoldásokat keresett. Így keltette fel a figyelmüket a Franciaország által még blokkolt három tárgyalási fejezet, ezért egy ponton külön tárgyalást tartottak Francois Hollande köztársasági elnökkel. Végül a költségvetési fejezet megnyitását áldozták be a megállapodás érdekében.
Ami a pénzügyeket illeti, a Görögországban elutasított menedékkérők visszaküldésének költségeit az utolsó fillérig az EU állja majd. Abban is egyetértettek a felek, hogy már a következő napokban közös projektlistát készítenek annak érdekében, hogy felgyorsulhasson az első 3 milliárd eurós pénzügyi támogatási keretből a menekültek életkörülményeinek javítását szolgáló pénzek folyósítása. Az EU28-ak emellett további 3 milliárd eurót is készek folyósítani, de erről csak a későbbiekben döntenek majd. A tárgyalás során jelzett egyik fő török aggodalom az ígért pénzügyi támogatás lassú folyósítása volt.
Reklám
Klaus Iohannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését.
Klaus Iohannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését. Az államfő csütörtökön az elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón jelentette be döntését. Emlékeztetett arra, hogy a minapi bírósági ítélet nyomán kellett döntenie, amelynek értelmében érvényben maradt a kitüntetés visszavonását javasló becsületbírósági határozat. Iohannis kifejtette: annak, aki román állami kitüntetést kap, tiszteletben kell tartania, a román alkotmányt és azokat az értékeket, amelyek ennek alapját képezik.
A hír előzménye, hogy szerdán befejeződött az érdemi tárgyalás a bukaresti törvényszéken abban az erkölcsi kártérítési perben, amelyet Tőkés László EP-képviselő indított az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen.
Filip Teodorescu, a Securitate – az egykori kommunista titkosrendőrség – kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója azt állították 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László 1989-ben a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt.
Kincses Előd, a felperes ügyvédje a magyar közmédiának elmondta: a tárgyalás korrektül folyt le, csak a műsor két meghívottját idézték be. Taples és Teodorescu a volt temesvári lelkésznek egy magyarországi egyházi adomány átvételéről 1989-ben írt elismervényével próbálták a bíróság előtt alátámasztani azt az állításukat, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott.
Az ügyvéd felidézte: 1989 októberében a kommunista diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László már több mint fél éve fizetés nélkül élt, ekkor érkezett Temesvárra két magyarországi református lelkész a hívek által összegyűjtött 20 ezer lejnyi segéllyel. Mint mondta, az adomány átvételéről írt elismervényt több ízben is megpróbálták a “szekusok” Tőkés László lejáratására felhasználni, amit az ügyvéd azért is nevetségesnek tart, mert valódi kém nyilvánvalóan nem írna alá olyan iratot, amely lebuktathatná.
Tőkés László nem számított rá, hogy visszavonják tőle a Románia Csillaga érdemrendet. Korábban azt mondt : azért akarják megvonni tőle a rendszerváltozásban játszott szerepéért kapott állami kitüntetést, mert 2013-ban Tusnádfürdőn, a Bálványosi nyári szabadegyetemen tartott előadásában Magyarországnak az erdélyi magyarság fölötti “védhatalmi szerepének a megerősítését” kérte. “Azt a szerepkört kértem, amit Ausztria gyakorolt az Olaszországhoz tartozó dél-tiroli osztrákok fölött, vagy amit Románia gyakorol a moldovai, ukrajnai vagy szerbiai románok fölött, amikor védelmezőjükként lép fel” – magyarázta.
A törvényszék várhatóan két héten belül hirdet ítéletet.
Forrás: hirado.hu
Reklám
A székely szabadság napja – összefoglaló
Az Európát elárasztó migránsok és az őshonos székelyek helyzetét állította szembe több szónok is a székely szabadság napjának csütörtöki marosvásárhelyi rendezvényén, amit a Székely Nemzeti Tanács szervezett, s amelyen a hivatalos becslések szerint 4-5 ezer ember vett csak részt a várt negyvenezer helyett.
Míg a romániai magyar és a magyarországi sajtó kisebb-nagyobb terjedelemben és változó empátiával számolt be a demonstrációról, addig a román média nagyrészt elhallgatta az eseményt. A ritka kivételek azt tartották fontosnak kiemelni, hogy a tüntetés nem volt „engedélyezett”, a részvevők Trianont átkozták, a tömeg lehurrogta az RMDSZ-t és csatlósait, de nem történt különösebb rendbontás.
Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének felszólalásáról már írtunk.
A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a különböző autonómiaformák, amelyekkel más európai kisebbségek rendelkeznek, jár a székelyeknek és jár valamennyi külhoni magyar közösségnek. A nemzetpolitikai államtitkárság támogatja a székelység törekvését, hogy anyanyelvét és szimbólumait szabadon használhassa, ugyanakkor a leghatározottabban elítéli a Székelyföld önkormányzati vezetői, polgármesterei ellen irányuló román hatósági fellépéseket – áll a székely vértanúk 1854. március 10-ei marosvásárhelyi kivégzésének évfordulóján kiadott közleményben.
Szabolcs Attila fideszes országgyűlési képviselő, a székely zászlót elsőként kitűző magyarországi önkormányzat, Budafok-Tétény korábbi polgármestere úgy vélte, hogy a migrációs nyomás alatt élő Európában hasznos lehet a székelység tapasztalata. “A kötelező betelepítésből láttak már az itt élők egyet s mást az elmúlt száz évben. A nyelvi elnyomásból, a kulturális kisemmizésből pedig annyi tapasztalatuk van, hogy egyetemet nyithatnának. Persze nem magyar nyelven, mert az itt szinte lehetetlen” – jelentette ki az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. Szabolcs Attila azt is hangsúlyozta, hogy az a nép kéri Székelyföldön az autonómiát, amelyik ezer éven át védelmezte Európa határait.
Nyugat-Európából érkezett szónokok is szóltak az összegyűlt tiltakozókhoz. Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) flamand nemzetiségű igazgatója kijelentette, nincs méltányos fejlődés, amíg minden döntést Bukarestben vagy Brüsszelben hoznak. Nincs egyenlőség, amíg Bukarest fenyegetésként tekint a székelyekre. A pártigazgató szerint Klaus Iohannis államfő, aki maga is egy nemzeti kisebbséghez tartozik, több megértéssel lehetne a székely követelések iránt. Nagy tapsot aratott Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, aki kijelentette: ha Katalónia független állammá válik, nem fogja elfelejteni a székelységhez hasonló, szabadságukért küzdő népeket. José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője többek között arról beszélt, hogy a népek békés együttéléséhez szükség van a bizalomra, és a bizalom megteremtéséhez szükség van a tartós párbeszédre, a gesztusokra, és a bizalmat erősítő tettekre.
Vegyes fogadtatásban volt részük a tömeg részéről az erdélyi magyar pártok vezetőinek. Már Tőkés László utalt arra beszédében, hogy a bukaresti parlamenti párt, az RMDSZ Maros megyei vezetői – bejelentésük szerint – csak magánemberként vannak jelen, mert nem tartják olyan politikai rendezvénynek a székely szabadság napját, amelyre intézményes politikai választ kellene adniuk. A bejelentésre a tömeg füttyszóval válaszolt.
Még nagyobb füttyöt kapott Biró Zsolt, az RMDSZ-szel szövetségben politizáló Magyar Polgári Párt elnöke, akit simán leárulózott a tömeg. Gyakorlatilag nem hagyták szóhoz jutni, perceken át fújolták. Biró üvölteni kezdett, hogy hallathassa a hangját, de bármit mondott, füttyel fogadta a többezres hallgatóság.
Nagy tapsot aratott viszont Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki kijelentette: az erdélyi magyarság és a székelység olyan országban akar élni, ahol egyik sem fél a másiktól, ahol a románok és magyarok együtt döntenek, és nem töltik „Bukarest feneketlen zsákjába” az adóikat, hogy Európa legdrágább autópályája épüljön belőlük. „Tiszteletben tartjuk a románok nyelvét kultúráját, és ugyanezt várjuk mi is Bukaresttől” – jelentette ki az EMNP elnöke, aki szerint a történelmi régiók újraélesztésével kell kialakítani Románia új közigazgatási régióit.
Szűcs Péter az Erdélyi Magyar Ifjak nevében szólva felszólította az erdélyi magyarságot, hogy mondjon nemet a román állam fenyegetéseinek, mire a tömeg hosszan éltette Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom politikai okokból letartóztatott és Bukarestben fogva tartott képviselőit.
A székely vértanúk obeliszkje előtt adta át Izsák Balázs az SZNT által alapított Gábor Áron-díjat, melyet idén Haáz Sándor zenepedagógusnak, a szentegyházi gyermekfilharmónia alapítójának és vezetőjének ítéltek oda. A pedagógus arra kérte a székelyeket, hogy minden nap énekeljenek, és menjenek el választani a június 5-i romániai önkormányzati választásokon.
A tömeg tömött sorokban távozott a Postarétről, a székely vértanúk emlékművétől a város főtere felé, a Maros Megyei Prefektúra elé, ahol átadták a Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót a kormány területi képviselőjének. A rendezvényt nagy erőkkel biztosító csendőrség szóvivője az MTI-nek azt mondta: a székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés és a részvevők elvonulása rendbontás nélkül történt, eldicsekedve azzal, hogy a hosszabb, vastagabb zászlórudakat már a megemlékezés előtt elkobozták a megemlékezésre érkezőktől, mint mondta, elővigyázatosságból. Arról, hogy a városközpontba vonulás és a megyeháza előtti tüntetés során történt-e bármilyen incidens, a csendőrség a következő napokban közleményt tesz közzé. A román hatóságokat ismerve akkor is találnak majd „elrettentő példákat”, ha semmi törvénybe ütköző nem történt.
Forrás: itthon.ma
Reklám
Orbán Viktor egységbe hív minden európai nemzetet
Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba – jelentette ki Orbán Viktor kedden Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumnál. A kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott díszünnepségen elutasította a kényszerbetelepítést, jelezte: nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek.
Orbán Viktor közölte, “eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot”, hogy “szembeforduljunk és ellenálljunk”, illetve hogy “szövetségeseket gyűjtsünk”, hogy megakadályozzák Európa tönkretételét.
“Pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát és egységbe hívunk minden európai nemzetet” – fogalmazott ünnepi beszédében, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani.
A miniszterelnök szerint Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban.
Elmondta, összefogással sikerül az egységet helyreállítani, de ha “széthúzunk, elbukunk”. “Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Vagy együtt, vagy sehogy. Ma ez a törvény” – közölte.
Szerinte “a népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot”. Kifejtette: humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás. Ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk – tette hozzá.
Először csak néhány százról, egy-kétezer betelepítettről van szó, de ma egyetlen felelős európai vezető sem meri “letenni a nagyesküt”, hogy ez a szám nem szaporodik-e fel tíz- és százezrekre – közölte.
Orbán Viktor azt mondta, “javíthatatlan emberjogi harcosok falkái” éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket.
A miniszterelnök szerint a magyar nemzet történelme a befogadások és a kultúrák összekapcsolódásának történelme is.
“Aki új családtagként, szövetségesként vagy életéért futó jövevényként bekéredzkedett, azt beengedtük és nálunk új hazát talált” – hangsúlyozta. Szerinte azonban az mindig ellenállásba ütközött, aki az ország átalakításának céljával vagy erőszakkal érkezett.
Orbán Viktor kijelentette: a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni. Hozzátette: nem hagyják, hogy Brüsszel a törvények felé helyezze magát.
“Nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorláspolitikájának gyümölcseit. Nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra. Nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések. Nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra” – jelentette ki.
Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok nem fogják megengedni, hogy mások mondják meg, kivel éljenek együtt, kivel osszák meg az országot.
A folyamatot úgy írta le: először megmondják, kit kell befogadnunk, aztán arra kényszerítenek, hogy “idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban”, végül odajutunk, hogy “kiadják az utunkat a saját országunkból”.
A miniszterelnök kifejtette: elutasítják a kényszerbetelepítést, nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek.
Mint fogalmazott, ma, 168 évvel az európai népek nagy szabadságharcai után “a mi közös otthonunk, Európa nem szabad”, a kontinens “ma olyan hervatag, erőtlen és bágyadt, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág”.
Szavai szerint Európa ma azért nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig “ma Európában tilos kimondani az igazságot: fonják akár selyemből is, a szájkosár az szájkosár marad”.
Tilos kimondani, hogy “ma nem menekültek érkeznek”, hanem népvándorlás fenyegeti Európát, ahogyan azt is, hogy a bevándorlás bűnözést, terrort hoz a kontinensre, és azt is tilos kimondani, hogy “ez nem véletlen”, hanem egy “kitervelt, irányított akció, ránk irányított embertömeg” – sorolta a kormányfő, úgy fogalmazva: Brüsszelben ma azon mesterkednek, hogy “minél gyorsabban ideszállítsák és betelepítsék közénk az idegeneket”.
Tilos kimondani – folytatta -, hogy a betelepítés célja Európa vallási, kulturális, etnikai átrajzolása, “felszámolva ezzel az internacionálé utolsó akadályát jelentő nemzetállamokat”.
Orbán Viktor szerint arról sem szabad beszélni, hogy “Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb és újabb szeleteit, hogy Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha senki nem adott felhatalmazást”.
Úgy látja azonban, “az igazság elfojtására épülő Európa gerendái mindenhol recsegnek és ropognak”, a kontinens “jólétben szunyókáló” népei “lassan felébrednek”, mert talán megértették: a jövőjük forog kockán.
A kormányfő arról is beszélt: a mai magyar életet az 1848-as és az 1956-os forradalom szellemi örökösei és leszármazottai rendezték be, “e forradalmi hagyomány szívverése mozgatja és irányítja ma is a nemzet politikai, gazdasági és szellemi életét”.
Szerinte a magyaroknak két forradalmi hagyományuk van. Az egyik 1848-tól 1956-on keresztül, a rendszerváltáson át az alaptörvényig és a mai alkotmányos rendig vezet, míg a másik hagyomány “vérvonala” a jakobinus európai elődöktől 1919-en át a második világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjet világba fut – fejtette ki. Az 1918-1919-es forradalmat úgy jellemezte, hogy az a magyargyűlölő, idegen érdekből és célokért kirobbantott bolsevik felforgatásokról szóló lexikonban található.
Elmondta, az ünnep emelkedettsége sem feledteti, hogy a 1919-es hagyomány is velünk él még, “bár szerencsére inkább csak pislákol, ha néha hangoskodik is”. Hozzátette: gazdaállat híján megvannak számlálva a napjai, ha nem érkezik újabb nagy szellemi és politikai infúziós segélyszállítmány külföldről, akkor a gyökerei is elszáradnak az internacionalizmus befogadására alkalmatlan magyar anyaföldben.
InfoRádió / MTI
Reklám
Itt az EU terve a migráció megállítására, de mit akar a magyar kormány?
Minden új, a görög szigetekre illegális úton érkező migránst vissza fognak küldeni Törökországba, akiknek a menedékjogi kérelmét a görög hatóságok az uniós szabályokkal összhangban elutasították – áll az EU-török megállapodás BruxInfo birtokába került tervezetében, ami az áttelepítéssel, a török vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások felgyorsításával, és az új pénzügyi támogatással összefüggő rendelkezéseket is tartalmaz.
Kiosztották az EU-tagállamok állandó brüsszeli képviselőinek azt a három oldalas dokumentumot, ami a megerősített EU-török cselekvési terv pontjait tartalmazza. A BruxInfo birtokába került tervezet – amit előbb még a nagykövetek vitattak meg, mielőtt csütörtökön az állam- és kormányfők elé kerülne – az embercsempészet üzleti modelljének szétzúzását és a Törökországon át Európába tartó illegális migráció felszámolását jelöli meg közös célként.
A közös közlemény Donald Tusk, európai tanácsi elnök által kidolgozott szövegtervezete valamennyi kérdésre kiterjed, amit az EU-nak tett ajánlatában március 7-én a török miniszterelnök vetett fel: a szír menekültek visszafogadásáért cserébe ugyanakkora számú szír menekült EU-ba történő áttelepítését; újabb illegális migrációs útvonalak kialakulásának megelőzését; a vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, és egy újabb 3 milliárd eurós pénzügyi támogatást a törökországi menekülttáborok lakóinak.
Az alku EU számára legfontosabb eleme annak kilátásba helyezése, hogy minden újonnan a görög szigetekre illegálisan (a tengeren keresztül) érkező migránst vissza fognak küldeni Törökországba. Még ezt megelőzően azonban az érkező személyeket helyben regisztrálni fogják és az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével összhangban fogják az általuk benyújtott menedékjogi kérelmet elbírálni a görög hatóságok. Végső soron azokat fogják az uniós szabályokkal összhangban visszaküldeni Törökországba, akik vagy nem kértek menedékjogot Görögországban, vagy akiknek a menedékjogi kérelmét elutasították. A jogi természetű aggodalmaknak elébe menve az Európai Tanács tagjai “üdvözlik Törökország kötelezettségvállalását arra, hogy a hozzá visszafordított migránsoknak a menekültekkel való bánásmódra vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban védelmet nyújt majd és tiszteletben fogja tartani azt az elvet, ami megtiltja a menekültek minden további nélküli visszaküldését.
A tervezet második pontja leszögezi, hogy minden egyes Törökországba visszaküldendő szíriaiért cserébe egy másik szíriait fognak áttelepíteni Törökországból az EU-ba. Azok a migránsok élveznek majd elsőbbséget, akik korábban nem próbáltak meg illegálisan bejutni az EU-ba. Az EU részéről az első időben a 2015 júliusában elfogadott 22 és fél ezres önkéntes áttelepítési kvótából még nem felhasznált 18 ezres keretet töltenék ki, majd ezt követően a 160 ezres áthelyezési mechanizmusból egyelőre talonba tett 54 ezer személyre vonatkozó kvóta terhére lehetne folytatni az áttelepítést. Az utóbbi szükségessé teszi az ideiglenes áthelyezési mechanizmusról tavaly szeptemberben elfogadott tanácsi döntés módosítását. Amennyiben a Törökország által visszafogadandók száma meghaladná az áttelepítési keretet, akkor utóbbit revíziónak vetnék alá.
A harmadik pontban Ankara ígéretet tenne arra, hogy minden szükséges intézkedést meg fog hozni az új migrációs útvonalak megnyílásának megakadályozására és ennek érdekében szorosan együttműködik majd a szomszédos országokkal, valamint az EU-val (ez elsősorban Bulgáriára vonatkozik).
A negyedik bekezdés leszögezi, hogy ha egyszer véget érnek, vagy legalább számottevő mértékben csökkennek az illegális határátlépések Törökország és az EU között, az ideiglenes és rendkívüli áttelepítési program átalakul egy önkéntes humanitárius befogadási programmá, amire tavaly decemberben terjesztett elő javaslatot a Bizottság. Ehhez a tagállamok önkéntes alapon járulhatnak hozzá.
Az ötödik pont szól a vízumliberalizáció felgyorsításáról, előirányozva a vízumkényszer legkésőbb 2016 június végéig történő megszüntetését a török állampolgárokkal szemben. Törökországnak ennek érdekében maradéktalanul teljesítenie kell a vízumliberalizációs útitervben szereplő valamennyi feltételt, amelyet követően a Bizottság április végi javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács hozná meg a végső döntést.
A hatodik bekezdés foglalkozik a Törökország által kért plusz 3 milliárd euró kérdésével. A felek mindenekelőtt a már jóváhagyott első 3 milliárd eurós támogatás folyósításának meggyorsításáért szállnak síkra. A szöveg szerint, mihelyt a forrásokat teljesen felhasználták, és azokkal sikerült elérni a kívánt eredményeket, “az EU készen áll döntést hozni egy pótlólagos pénzügyi támogatásról, 3 milliárd euró összeghatárig, 2018 végéig”.
A 7-ik pont szűkszavúan említést tesz arról, hogy az EU Törökországgal együtt az első lehetséges alkalommal elő fogja készíteni a csatlakozási tárgyalásokon új fejezetek megnyitásához szükséges intézkedéseket, a 2015 októberi Európai Tanács következtetéseire alapozva.
Végül az utolsó (8-ik) bekezdés leszögezi, hogy az EU és tagállamai Törökországgal együttműködve fognak dolgozni a humanitárius körülmények Szírián belüli javítása érdekében, ami lehetővé fogja tenni a helyi lakosság és a menekültek számára azt, hogy biztonságosabb helyeken tartózkodjanak.
A felek a tervben vázolt intézkedések megvalósulását havonta fogják áttekinteni.
Reklám
Reklám
